Nyírcsaholy Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019.(XI.7.)
az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 11. 21- 2024. 03. 14Nyírcsaholy Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019.(XI.7.)
az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
A képviselő-testület abból a célból, hogy a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása önállóan, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot teremtve történjen, valamint, hogy a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának megfelelő kereteket biztosítson – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint állapítja meg:
1. § A Nyírcsaholy Község Önkormányzata – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
2. § (1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg, akik az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi szavazásokon való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat.
(2) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, annak felhatalmazására az általa létrehozott bizottság, a polgármester, illetve helyi népszavazás hozhat.
3. § Nyírcsaholy Község Képviselő-testülete e rendeletben meghatározza a szervezeti és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységben résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.
4. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
5. § Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat képviselő-testületére, a települési képviselőkre,a képviselő-testület bizottságaira,a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre,az önkormányzat munkavállalóira,a polgármesteri hivatal köztisztviselőire és munkavállalóira.
6. § (1) Nyírcsaholy Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Az önkormányzat székhelye: Nyírcsaholy, Szabadság utca 1. szám.
(2) A képviselő-testület hivatala: Nyírcsaholy Község Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal). A Polgármesteri Hivatal székhelye: 4356 Nyírcsaholy, Szabadság utca 1. szám.
7. §
1) címer: Többszörösen ívelt, csücskös talpú reneszánsz pajzs, középen vágott, fent hasított. Mezejében kék alapon ezüst-feketével jobbról balra átlós irányban a település három felekezetének temploma jelenik meg (lélekszámuk arányában): római katolikus, református és görög katolikus. A mellette lévő zöld mezőben látható három szál, kévébe kötött, vágott gabona (arannyal) a termékenységre, illetve a lakosság mezőgazdasági tevékenységére utal. Alul a pajzstalp mezejében, középen pedig a község ősi családjának (először 1439-ben Káthay Jakab /káta nemzetség/, egri püspök pecsétjében, majd 1522-ben Csáholyi Ferencz csanádi püspök címerében, látható) jelképe, a vörös alapon elhelyezkedő hatküllős abroncsos kerék aranyszínnel, mely a hagyományok ápolását szimbolizálja. A pajzs felett jobbra néző csőrsisak helyezkedik el, rajta arany ötágú lombkoronával. A két oldalról leomló sisaktakaró, mely a címert övezi, vörös-arany bélésű. Alul ezüst legendaszalagon antikva betűkkel a Nyírcsaholy felirat olvasható.
2) zászló: a zászló színe narancssárga, Alakja téglalap. Közepén a község címere, alatta félkör alakban „Nyírcsaholy” - felirattal.
3) A zászló és a címer használatát külön rendelet szabályozza.
8. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. Az Önkormányzat ünnepei: március 15-e nemzeti ünnep, május 1-je, augusztus 20-a állami ünnep, október 23-a nemzeti ünnep.
(2) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.nyircsaholy.hu
(3) Az Önkormányzat helyi újságja a „ Nyírcsaholyi Kisbíró”, amely időszakosan jelenik meg nyomtatott formában. Az Önkormányzat lapja ingyenes.
9. § Az Önkormányzat által alapított kitüntetésekről, ezek adományozásának rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
10. § (1) A képviselő-testület döntése alapján a külföldi önkormányzatokkal együttműködés (testvérvárosi kapcsolat) létesíthető, az Önkormányzat nemzetközi önkormányzati szervezethez csatlakozhat.
(2) A kapcsolat létesítéséhez és megszüntetéséhez a Képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntése szükséges.
11. §
Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, a társulások.
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATAI, HATÁSKÖRE
12. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az Önkormányzat köteles ellátni a törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatokat, ezen túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.
(2) Az Önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét és együttműködik a közösségekkel. A Képviselő-testület a polgármesteren, az alpolgármesteren és a bizottságokon, valamint a képviselőkön keresztül tart kapcsolatot velük, a vonatkozó döntések előkészítésébe bevonja őket.
(3) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei, valamint testületi döntés alapján az intézményei kötelesek ellátni. Az önkormányzati feladatokat az 1. sz. melléklet az intézmények megnevezését az 1. sz. függelék tartalmazza.
13. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátását saját intézményein, illetve a részvételével alakult önkormányzati társulás (ok) által fenntartott intézményeken túl, más gazdálkodó vagy civil szervezetekkel kötött ellátási szerződések, megállapodások útján, szolgáltatások vásárlásával is biztosíthatja.
(3) A Képviselő-testület a közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik az adott feladat ellátása érdekében társulás (ok) ba tömörült települések önkormányzataival.
(4) A képviselő-testület -az mötv.-ben meghatározott kivételekkel-hatásköreit átruházhatja szerveire. Hatáskör átruházásához minden esetben minősített többségű szavazat szükséges.
(5) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja, továbbá a hatáskört visszavonhatja. A társulások átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a Polgármester a társulási tanácsban végzett munkájáról szóló beszámoló keretében évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(6) A képviselő-testület hatáskörének átruházására, illetve visszavonására önkormányzati képviselő, polgármester, jegyző tehet javaslatot.
(7) A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.
14. §
A polgármester
az Önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben (kivéve korlátozottan forgalomképes, forgalomképtelen vagyon) esetenként, illetve szerződésenként bruttó 1.000.000 Ft értékhatárig szerződéseket köthet, kötelezettségeket vállalhat, megállapodásokat írhat alá, az általa így kötött szerződésekről a képviselő-testületnek utólagosan beszámol.
dönt az Önkormányzati tulajdonú ingatlan szerzéséről, elidegenítéséről, illetőleg a tulajdonjog változással járó minden más jogügyletről, használatba adásáról, vagy hasznosítási jogának átengedéséről, illetve megterheléséről, jelzálogjog létesítéséről, ingyenes átruházásáról, követelésről való lemondásról, bruttó 1.000.000.- Ft összeghatárig,
jogosult az önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatok forrásainak kiegészítéséhez támogatást igényelni, aláírja a hatósági szerződéseket, támogatói okiratokat,
egészségügyi alapellátás finanszírozására irányuló szerződések megkötése, amennyiben a feladatot az önkormányzat látja el,
jogszabálysértő intézményvezetői döntés megsemmisítése, intézményvezető új döntés meghozatalára való kötelezése,
intézmények házirendjének jóváhagyása,
dönt a közfoglalkoztatással összefüggő pályázatok benyújtásáról, a létszámra vonatkozó munkaerőigény benyújtásáról, a közfoglalkoztatásban részt vevő dolgozók felett munkáltatói jogkört gyakorol, tervezi, megszervezi az önkormányzati közfoglalkoztatási programokat, irányítja a közfoglalkoztatási gazdálkodást, koordinálja és vezeti a közmunkaprogramokat.
a közüzemi szerződéseket szükség esetén (víz, szennyvíz, gáz, villamos energia, szilárdhulladék, telefon, internet) felülvizsgálja, a közbeszerzési értékhatárt el nem érő versenyeztetési eljárást lefolytatja és ennek eredményeként a vonatkozó szerződéseket aláírja,
az önkormányzati költségvetés végrehajtása során dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet,
az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát összesen bruttó 1.000.000.- Ft összeghatárig gyakorolhatja,
meghatározza a helyiség-hasznosítások bármely jogcímen történő átengedésnek feltételeit, engedélyezi a bérleti jogviszony létesítését, bérleti szerződések aláírására jogosult,
a foglalkoztatás elősegítése, vállalkozások letelepítése érdekében tárgyalásokat folytathat,
közterület-használati engedélyeket adhat ki,
az Önkormányzattal alkalmazásban álló, kormányzati funkción foglalkoztatott – Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó – közalkalmazottak, munkavállalók vonatkozásában gyakorolja a munkáltatói jogokat,
dönt a közbeszerzési eljárás megindításáról, a központi közbeszerzés keretében történő beszerzésekről, a külső szakértő bevonásáról, valamint a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevételéről,
meghatározza a közbeszerzés előkészítésével kapcsolatos feladatokat és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket, dönt a közbeszerzési eljárások eredményéről,
kijelöli a Bíráló Bizottság tagjait,
a Bíráló Bizottság javaslata alapján dönt az eljárás fajtájáról, az ajánlati / ajánlattételi / részvételi felhívás, valamint az ajánlati dokumentáció/ több szakaszból álló eljárásban a dokumentáció tartalmáról, meghívásos eljárás során dönt a keretszámról, illetve az ajánlattételre felkérni kívánt személyekről / szervezetekről,
a Bíráló Bizottság javaslata alapján - figyelemmel a Korm. rendeletben és az adott projektre vonatkozó egyedi támogatási szerződésben foglaltakra- dönt a pótmunka elvégzéséről, hiánypótlásról,
ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió millió forintot, a bíráló bizottság javaslatára kijelöli azt a szükséges számú ajánlattevőt, akinek ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül írásbeli ajánlattételi felhívást küld,
a Bíráló Bizottság javaslata alapján dönt az ajánlatok érvényessége, érvénytelensége, az ajánlattevők alkalmassága, alkalmatlansága, kizárása tekintetében,
a közterület-használati megállapodások megkötése,
dönt minden olyan szociális támogatási formáról, melyet a képviselő-testület a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló külön önkormányzati rendelete szerint a hatáskörébe utal, gyakorolja a hatáskörébe utalt önkormányzati segélyezéssel, települési támogatásokkal kapcsolatos feladat- és hatásköröket,
dönt, minden olyan ügyben, amit a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeleteiben és a megalkotott szabályzataiban a hatáskörébe utal.
15. § A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság
a) ellátja a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatai nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
b) lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást: Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezhet. A képviselői vagyonnyilatkozatokba a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadási időben a Pénzügyi Bizottság elnökének, akadályoztatása esetén az általa írásban kijelölt bizottsági tagnak a jelenlétében lehet betekinteni. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos kezdeményezésnek a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány írásbeli pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság elnökének javaslatára az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a bizottság a kezdeményezést. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
c) kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének, valamint méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezést és megállapításait döntésre a képviselő-testület elé terjeszti,
d) ellenőrzi a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselők köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételét, annak igazolását,
e) véleményezi az éves költségvetésről, zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet, és a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolókat,
f) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulására, értékeli az azokat előidéző okokat,
g) véleményezi a helyi adókról szóló javaslatokat,
h) ellenőrzi a pénzkezelési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését,
i) előzetesen véleményezi a vagyoni -pénzügyi kihatással járó javaslatokat,
j) javasolhatja a vagyoni-pénzügyi tárgykörű rendeletek megalkotását, módosítását,
k) ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos feladatokat,
l) figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon hasznosítását, tárgykörben javaslatokat dolgoz ki, és előzetesen véleményezi az ilyen tartalmú javaslatokat,
m) figyelemmel kíséri a fejlesztési célkitűzések megvalósítását, e tárgykörben javaslatokat dolgoz ki,
n) figyelemmel kíséri az önkormányzati fejlesztéseket, beruházásokat, e tárgykörben javaslatokat dolgoz ki, és előzetesen véleményezi az ilyen tartalmú javaslatokat,
o) figyelemmel kíséri az önkormányzati beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések lebonyolítására felállított bíráló bizottság működését, e tárgykörben javaslatokat dolgoz ki, és előzetesen véleményezi az ilyen tartalmú javaslatokat,
p) véleményezi a közüzemi és kommunális szolgáltatásokkal kapcsolatos javaslatokat,
q) véleményezi a társulásokkal kapcsolatos javaslatokat,
r) évente beszámolási kötelezettséggel tartozik működésükről a képviselő-testületnek,
s) véleményezi az önkormányzat intézményei éves költségvetési javaslatát, valamint a végrehajtásáról szóló tervezeteket,
t) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,
u) köteles megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul, de legkésőbb a soron következő ülésen közölni,
v) betartja a gazdasági ügyrend előírásait,
w) figyelemmel kíséri a helyi településfejlesztés és településrendezés aktuális feladatait, javaslatot tesz ezek tárgyában,
x) eseti megbízás alapján eljárást folytat egyéb feladat és hatáskörébe tartozó tárgykörben,
y) kezdeményezheti a hatályos rendeletek, határozatok felülvizsgálatát, módosítását,
z) az üléseiről külön jegyzőkönyvet készít, kronológiai sorrendben évente arab számozással látja el hozott határozatait, az üléseiről készült jegyzőkönyv vezetésben a polgármesteri hivatal arra kijelölt ügyintézőjének segítségét kérheti, a bizottság elnökének és egy tagjának aláírásával ellátva az ülést követő 8 napon belül köteles a jegyzőkönyvet átadni a jegyzőnek az illetékes szervhez való továbbítás végett.
3.3. Szociális Bizottságra átruházott hatáskörgyakorlások
16. § A Szociális Bizottság
a) dönt minden olyan szociális támogatási formáról, melyet a képviselő-testület a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló külön önkormányzati rendelete szerint a hatáskörébe utal,
b) gondoskodik a szociális támogatási formákkal kapcsolatos megfelelő tájékoztatásról,
c) gondoskodik az arra jogosultak szociális ügyeinek intézésében való segítségnyújtásról,
d) együttműködik a helyi Család-és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, a polgármesteri hivatal szociális ügyintézőjével,
e) figyelemmel kíséri a szociálpolitikai és egészségügyi feladatok végrehajtását,
f) figyelemmel kíséri az időskorúak, a veszélyeztetett családok helyzetét, a roma lakosság életkörülményeit és szükség esetén kezdeményezi az intézkedések megtételét,
g) figyelemmel kíséri az oktatás, nevelés helyzetét, a művelődési és sporttevékenységet, az ifjúság helyzetét, kezdeményezi az e körben szükséges intézkedések megtételét,
h) véleményezi a szociális területet érintő intézményi beszámolókat,
i) javasolhatja szociális, művelődési, oktatási-nevelési tárgykörű rendelet megalkotását, módosítását,
j) részt vesz a Szociális Kerekasztal ülésein,
k) eseti megbízás alapján eljárást folytat egyéb feladat és hatáskörébe utalt tárgykörben,
l) kezdeményezheti a szociális tárgykörben hozott hatályos rendeletek, határozatok felülvizsgálatát, módosítását,
m) az üléseiről külön jegyzőkönyvet készít, kronológiai sorrendben évente arab számozással látja el hozott határozatait, az üléseiről készült jegyzőkönyv vezetésben a polgármesteri hivatal arra kijelölt ügyintézőjének segítségét kérheti, a bizottság elnökének és egy tagjának aláírásával ellátva az ülést követő 8 napon belül köteles a jegyzőkönyvet átadni a jegyzőnek az illetékes szervhez való továbbítás végett.
17. § (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők és a megválasztott polgármester. A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő: 1 polgármester, 6 képviselő.
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 3 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
18. § (1) A képviselő-testület és a bizottságok létszámát név szerinti felsorolással a 2.-3. számú függelék tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. Az ülést a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 2 hónap időtartamot meghaladó távollét.
19. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülést tart, amelyek tervezett időpontjait az éves munkatervben jelöli meg. A munkatervi javaslatot egy évi időszakra a bizottságok véleményezésével a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:
1. az ülések várható időpontját,
2. az előre tervezhető napirendek tárgyát és előadóját,
3. az előkészítésért felelős megjelölését,
4. az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét,
5. a közmeghallgatás tárgyát és időpontját.
(3) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:
1. az önkormányzat költségvetését és zárszámadását,
2. a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót,
3. az intézmények működéséről szóló beszámolót,
4. a település közrendjének és közbiztonságának az értékelését,
5. az átruházott képviselő-testületi hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót,
6. az éves ellenőrzési tervet és annak végrehajtását,
7. féléves és háromnegyed éves beszámolót a költségvetés végrehajtásáról.
20. § (1) A képviselő-testület az ülését a Nyírcsaholyi Polgármesteri Hivatal termében, 4356 Nyírcsaholy, Szabadság utca 1. sz. alatt tartja.
(2) A polgármester dönthet arról, hogy ülést a (1) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínre hívja össze, azonban az ülés helyszínének meghatározását oly módon kell térben szabályoznia, hogy az biztosíthassa a képviselő- testületi működés nyilvánosságát.
21. § (1) A képviselő-testület ülései: alakuló ülés, rendes és rendkívüli ülés.
(2) A képviselő-testületet a polgármester tájékoztatási jelleggel informális ülésre is összehívhatja.
22. § (1) Az alakuló ülés összehívása során a rendes ülés összehívására vonatkozó szabályoktól el lehet tekinteni.
(2) Az alakuló ülés lehetséges napirendjei:
a) A Helyi Választási Bizottság beszámolója a választás lebonyolításáról, eredményéről
b) Önkormányzati képviselők, polgármester eskütétele
c) Polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása
d) Bizottságok létrehozása
e) Alpolgármester megválasztása, eskütétele
f) Alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása
(3) Az alakuló vagy az azt követő rendes testületi ülésen:
1. Szervezeti és Működési Szabályzat aktualizálása
2. az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló rendelet felülvizsgálata
23. § (1) A Képviselő-testület az üléseit a jogszabályokban foglalt kötelezettségek végrehajtásának figyelembevételével soros ülésként tartja.
(2) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester hívja össze. A képviselő-testület üléseit a polgármester akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetén a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A képviselő-testület összehívására vonatkozó meghívót a polgármester írja alá.
(4) A meghívót és a napirendi pontok írásos előterjesztéseit, továbbá az azok megvitatásához szükséges egyéb információs anyagokat az ülés tervezett időpontja előtt legkésőbb 2 nappal kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni. A meghívó megküldése postai úton, vagy kézbesítő útján (hivatalsegéd), vagy elektronikus levélben is történhet.
(5) A helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében, amennyiben készül írásos meghívó a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző 2 nappal a Hivatalban lévő hirdetőtáblán közzéteszi.
(6) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(7) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) az illetékes országgyűlési képviselőt.
24. § (1) A képviselő-testület ülésére meg lehet hívni:
a) a belső ellenőrt, könyvvizsgálót a véleményezési körbe tartozó témákhoz,
b) intézmények vezetőit, civil szervezet, egyház képviselőit
(2) valamint azon személyeket, akiknek a véleményalkotása, javaslata a polgármester szerint az érintett napirend tárgyalásánál jelentőséggel bír.
(3) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok a személyek, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
25. § A polgármester sürgős, halaszthatatlan ügyekben, vagy határidős döntések meghozatala érdekében rendkívüli ülést hívhat össze, ekkor az ülés formális meghívó nélkül, szóban, telefonon keresztül is összehívható.
26. § A soron kívüli ülés összehívását bármely képviselő is kezdeményezheti, ekkor az ülés összehívására irányuló kezdeményezést először a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot. A polgármester az indítvány beérkezésétől számított 3 napon belül- az ülést leghamarabb az indítványban javasolt időpontra, de legkésőbb 15 napon belüli időpontra -meghívó megküldésével, vagy telefonos értesítéssel hívja össze.
27. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, de az Mötv-ben meghatározott esetekben zárt ülést tart vagy tarthat.
(2) A nyílt ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat. A képviselő-testület hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja.
(3) Zárt ülésen az Mötv-ben meghatározott személyek vehetnek részt.
28. §
A zárt ülés megtartását: a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja.
29. § (1) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a polgármester és a jegyző tekinthetnek be.
(2) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester, valamint a jegyző adhat.
(3) Amennyiben a jogszabály zárt ülés tartására feltételt állapít meg, úgy az érintett nyilatkozatát a testületi ülést megelőzően be kell szerezni arra vonatkozólag, hogy zárt ülésen tárgyalják –e a napirendet.
30. § (1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat az alpolgármester látja el. Ha a polgármester és az alpolgármesterek is akadályoztatva vannak, a képviselő-testület ülésvezetését a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke végzi.
31. §
Az ülésvezető jogkörei:
az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése
határozatképesség megállapítása,
napirend előterjesztése, elfogadása,
zárt ülés bejelentése,
napirendenként
vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása; szó megvonása, a tárgytól eltérő felszólaló második felszólítása után
vita összefoglalása,
ha nincs több felszólaló az adott napirendi ponthoz a vita bezárása,
az indítványok szavazásra való feltevése,
határozati javaslatok szavaztatása,
a szavazás eredményének megállapítása pontosan és számszerűen,
a rend fenntartása során rendreutasítás azzal szemben, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, felszólalásával sérti a Képviselő Testületet.
ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,
tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
az ülés bezárása.
32. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) .A képviselő-testületi ülésen a polgármester a meghívóban szereplő napirendi pontokon túl további napirendi pont felvételét javasolhatja, ha azt határidő, vagy egyéb más ok indokolja.
33. §
A testületi ülés tanácskozási rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülést levezető elnök gondoskodik.
A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
megvonhatja a szót a hozzászólótól
időn túli hozzászólás esetén,
a képviselő-testülethez méltatlan személyeskedés esetén,
ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.
frendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,
gismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse,
A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. Az ülésen nem meghívottként megjelentek számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja. Egy napirendi pont esetében egy személy egy alkalommal maximum 2 perc időtartamban szólhat hozzá.
A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
A 33 §-ban foglalt intézkedéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
34. § (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan rövid határozati javaslatot megfogalmazó, rendeletalkotási alapot bemutató, megalapozó, értékelő, elemző anyag, amelyről a képviselő-testület érdemi döntést hoz.
(2) Előterjesztést nyújthat be a Képviselő-testülethez a polgármester, az alpolgármester, bármelyik képviselő vagy bizottság, a jegyző, továbbá akit a képviselő-testület vagy a polgármester erre felkér, illetve, akit jogszabály erre felhatalmaz.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban, vagy szóban lehet benyújtani. Halaszthatatlan vagy egyéb indokolt esetben, a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását, de ebben az esetben az előterjesztés, határozati javaslat terjedelméhez igazodó, meghatározott időt kell biztosítani a képviselőknek és a jegyzőnek a megismerésére.
(4) Kötelező írásos előterjesztést készíteni: rendeletalkotásnál, intézmény alapításánál, átszervezésénél és megszüntetésénél, helyi népszavazás kiírásánál, gazdasági program, és a költségvetés meghatározásánál, és azok végrehajtásáról szóló beszámolónál, a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti és helyi építési és szabályozási tervek jóváhagyásánál, a társulások létrehozásánál, azokhoz való csatlakozásnál, illetve az azokból való kilépésnél.
(5) Az előterjesztések az előterjesztés tárgya szerint érintett bizottságok véleményével tűzhetők napirendre.
(6) Az illetékes bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) rendelet módosítását igénylő előterjesztések
b) pénzügyi tárgyú előterjesztések
c) személyi döntést, állásfoglalást igénylő előterjesztések
(7) Bizottsági vélemény nélkül is megtárgyalásra bocsátható az előterjesztés, ha az érintett bizottság(ok) az idő rövidsége miatt véleményezésre nem volt összehívható, valamint bármely esetben, ha a bizottság az előterjesztés véleményezésére nem tartott igényt, vagy ha a bizottság ülése határozatképtelen volt.
(8) Nem terjeszthető a Képviselő-testület elé olyan rendelet-tervezet vagy határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztés, melyet a jegyzőnek előzetes törvényességi vizsgálat céljából nem mutattak be.
(9) A rendelet-tervezethez készítendő előzetes hatásvizsgálat eredményéről és indokolásról az a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
(10) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésében bármelyik képviselő szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
35. § (1) Az interpellációt - az ülést megelőzően legalább 7 nappal a polgármesternél kell írásban benyújtani, melynek tartalmaznia kell: az interpelláló nevét, az interpelláció címzettjét (polgármester, alpolgármester, bizottságok elnökei), az interpelláció tárgyát.
(2) Az interpelláló interpellációja tartalmát a Képviselő-testület ülésén legfeljebb 2 percben, szóban ismertetheti és kiegészítheti.
(3) Az interpelláció címzettje az ülésen szóban, 3 percben, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni. Írásban adott választ a következő rendes Képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni.
(4) A válaszadást követően az interpelláló 1 percben viszontválaszt adhat, melyben nyilatkozik arról, hogy a kapott választ elfogadja-e.
(5) Ha az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület dönt annak elfogadásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel. Ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az ügy további vizsgálat és javaslattétel céljára a Képviselő-testület által kijelölt bizottság elé utalandó. A bizottság határozati javaslatát a következő ülésen terjeszti elő, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7) Amennyiben az interpelláló az ülésen nem jelenik meg, úgy az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. Az interpelláló két egymást követő rendes Képviselő-testületi ülésről való távolmaradása után az interpelláció nem tűzhető napirendre.
(8) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(9) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján a megkérdezettnek 15 napon belül, írásban kell a választ megadni.
36. § (1) A polgármester a testületi ülés meghívójában feltüntetett sorrendben, külön - külön bocsátja vitára az előterjesztéseket. Kivételes esetben a meghívóban feltüntetett sorrendtől el lehet térni, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Az előterjesztések tárgyalásakor:
a) Az előterjesztő a vita előtt a napirendhez legfeljebb 2 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
b) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(4) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
(5) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet annak, akit a testületi ülésen a vitában elhangzottak késztetnek szólásra.
(6) Az önkormányzat képviselő-testületének bizottságai, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt tehet.
(7) Az előterjesztő, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.
(8) Az előterjesztő, illetve a települési képviselő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(9) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(10) Napirend vitáját a levezető elnök foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító javaslatait.
(11) Az a képviselő, aki – megítélés szerint – a vita során az őt ért méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjából összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni, maximum háromperces időtartamban: személyes megjegyzést tehet a vita lezárása után, de még a szavazás előtt.
(12) A napirend vitájának bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, de a határozathozatal, szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
(13) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
9.1 A szavazás módja
37. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.
(2) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad. A szavazás nyíltan történik kézfeltartással.
(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
38. § (1) Nyílt szavazás esetén, - bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel - név szerinti szavazás rendelhető el.
(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző ABC rendben, névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
39. § (1) A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Titkos szavazást előre elkészített szavazólap és urna felhasználásával kell lebonyolítani, úgy, hogy a szavazólapon az „igen”, „nem”, „tartózkodom” kifejezés szerepel.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
(4) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlősége esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
(5) A titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság folytatja le. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
40. § A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni
41. § (1) A képviselő-testület döntést akkor hozhat, ha határozatképes, azaz, ha a megválasztott települési képviselők több, mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint felének azonos szavazata szükséges.
(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
42. § A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített szótöbbséggel hozza meg.
43. § Minősített többség szükséges – a Mötv.-ben meghatározottakon túl – a következő ügyekben:
1. a képviselő-testület éves programjának elfogadása,
2. az önkormányzati vagyonnal való rendelkezése,
3. hitelfelvétel,
4. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
5. helyi népszavazás kiírása,
6. tanácsnok megbízása, megbízatásának visszavonása,
7. sürgősségi indítvány elfogadása,
8. közfeladat önkéntes felvállalása,
9. polgármester, alpolgármester személyét érintő fegyelmi ügyekben hozott döntésekben.
44. § (1) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
(2) Ha a képviselő-testület az (1) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, vagy szavazategyenlőség alakul ki, akkor a képviselő-testület elutasító döntést hoz.
(3) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeire nézve sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést a döntéshozataltól számított 3 napon belül nyújthatja be a testület felé, a képviselő-testület a benyújtástól számított 15 napon belül dönt.
9.2 Képviselő-testület döntései
45. § A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
46. § (1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.
(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.
9.3 Rendeletalkotás
47. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
48. §
A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,az előzetes hatásvizsgálat eredményét,
az elérni kívánt célt,az egyes szabályozási megoldások indokait (részletes indokolás),a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,a rendelet-tervezet teljes szövegét.
A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.
50. § Rendeletalkotást kezdeményezhetnek:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a települési képviselők egynegyede,
d) a Bizottságok,
e) a jegyző,
51. § A rendeletek megjelölése tartalmazza:
1. az önkormányzat megnevezését,
2. a rendelet évente kezdődő arab sorszámát,
3. a tárgyi év megjelölését arab számmal
4. zárójelben a kihirdetésének hónapját római, napját arab számmal,
5. a rendelet címét „ról”, „ről” végződéssel.
52. § (1) A Jegyző az önkormányzati rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdeti ki.
(2) A kihirdetett önkormányzati rendelet 5 napig tekinthető meg a hirdetőtáblán, ezt követően a megtekintést a jegyzőtől kell kérni.
53. § (1) A kihirdetett önkormányzati rendeletet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet.
54. § A Képviselőtestület rendeletének megjelölése: NYÍRCSAHOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK …./…év (…hó..nap) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t az ügy megnevezése –ról,-ről.
55. § (1) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
56. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:
1. a képviselő-testület megnevezését,
2. határozat évente kezdődő arab sorszámát,
3. a tárgyi év megjelölését,
4. a képviselő-testület ülésének hónapját római számmal és napját arab számmal.
(2) A határozat – a jogszabályban meghatározottakon túl – tartalmazza
a) a Képviselő-testület döntését,
b) a végrehajtására szolgáló határidőt és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(3) A Képviselőtestület határozatának megjelölése: NYÍRCSAHOLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK …./…év (…hó..nap) h a t á r o z a t aaz ügy megnevezése-ról/ről
57. § (1) A képviselő-testület üléseiről írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent képviselők és meghívottak nevét, az ülés idejét, helyét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.
(2) Az írásos jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
1. az ülés számát,
2. a napirend előtti felszólalásokat,
3. a napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,
4. a módosító javaslatokat,
5. a határozathozatal módját,
6. az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
7. az ülés befejezésének idejét.
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
1. meghívó,
2. az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
3. a jegyző törvényességi észrevétele,
4. a jelenléti ív,
5. a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
6. a név szerinti szavazásról készült névsor,
(4) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(5) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.
(6) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról történő szavazással hozza. A jegyzőkönyvbe rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.
(8) Az ülésről hangfelvétel és/vagy képfelvétel készülhet, amelyet 2 hónapig meg kell őrizni.
58. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes szervnek, a rendeletek felterjesztéséről haladéktalanul köteles gondoskodni.
(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.
59. § (1) A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárásrendben történhet.
60. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
61. § A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
62. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 14. § (1) bekezdése tartalmazza.
(3) A polgármester további feladatai:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait;
c) képviseli az önkormányzatot;
d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, kisebbségi önkormányzattal, és a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel;
e) nyilatkozik a sajtónak,
f) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését;
g) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
(4) A polgármester fogadónapot tart: minden hét hétfőjén: 9.00 órától 11.00 óráig
63. § (1) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntés a képviselő-testület soron következő ülésén határoz,
c) a bizottság elnöke tekintetében dönt a kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(2) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.
(3) A (3) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.
(4) A polgármester két testületi ülés között felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
a) döntés pályázat benyújtásáról,
b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
c) megállapodások, szerződések megkötése nettó 1.000.000 Ft összeghatárig,
d) település üzemeltetéssel, település fejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatala nettó 1.000.000 Ft összeghatárig,
e) Vészhelyzetben a költségvetési tartalék terhére kötelezettséget vállaljon.
64. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester munkájának segítésére saját tagjai közül 1 fő főállású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester illetményének, költségtérítésének mértékéről.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával, látja el feladatait.
65. § (1) Az alpolgármester feladata különösen:
1. a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel,
2. kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel,
3. a képviselők, a bizottságok munkájának a segítése,
4. minden olyan feladat, amellyel a polgármester szóban, vagy írásban megbízza.
(2) Az alpolgármester ügyfélfogadást tart: szerda: 9.00 órától 11.00 óráig
66. § (1) A polgármester - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői, munkavállalói tekintetében.
(3) A jegyző ellátja azokat a feladatokat, melyeket számára a helyi önkormányzatokról szóló törvény, illetve más jogszabály megállapít.
(4) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott - a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó - jelzési kötelezettségének a döntés meghozatala előtt, vagy ha az később jut a tudomására a tudomásra jutástól számítva haladéktalanul eleget tesz.
(5) A jegyzőt eseti távolléte esetén az általa kijelölt köztisztviselő helyettesíti. A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt köztisztviselő látja el.
(6) Jegyző ügyfélfogadást tart: Hétfő: 09.00 órától - 11.00 óráig
67. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.
(3) A képviselő-testület a bizottságokat meghatározott önkormányzati feladatok ellátására hozhatja létre.
(4) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(5) A képviselő-testület a bizottság létrehozásakor:
a) dönt a bizottság elnevezéséről,
b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról.
c) meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét.
68. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: Pénzügyi-és Ügyrendi Bizottság 3 fő, Szociális Bizottság 5 fő.
(2) A Pénzügyi-és Ügyrendi Bizottság 3 tagból áll, a bizottság elnöke és 2 tagja önkormányzati képviselő.
(3) A Szociális Bizottság 5 tagból áll, a bizottság elnöke és 2 tagja önkormányzati képviselő, 1 tagja a Roma nemzetiségi önkormányzat elnöke, 1 tagja külsős tag.
(4) A bizottságok személyi összetételét a 3. számú függelék tartalmazza.
(5) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) a választójogának elvesztésével,
c) összeférhetetlenségének kimondásával,
d) a bizottság megszüntetésével,
e) felmentéssel,
f) visszahívással, vagy
g) a bizottsági tag halálával.
(6) A bizottság a képviselő-testület döntése alapján előterjesztéseket készít. Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé.
(7) Minden esetben csak az illetékes bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé a következő ügyek: költségvetés, zárszámadás, rendeletalkotás, rendeletmódosítás.
69. § A bizottság dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.
70. § (1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják.
(2) A bizottságok szükség szerint üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke hívja össze.
(3) A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:
1. tisztségviselők,
2. bármelyik képviselő,
3. a Hivatal illetékes szervének megbízottja,
4. a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.
(4) A bizottságok üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.
71. § (1) A bizottságok döntéseiket határozatok formájában egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.
(2) A bizottságok ülését az elnök vezeti. Az elnök távollétében a bizottság tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott tag vezeti az ülést.
72. § (1) A bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben hozhatnak.
(2) A képviselő-testület bizottságai a Hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.
73. § (1) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket.
(2) A bizottsági jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, és 1 tagja írja alá.
74. § A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. A bizottságok tagjaira javaslatot tehet a polgármester, a bizottság, bármely képviselő.
75. § (1) A Képviselő-testület Szociális Kerekasztalt működtet.
(2) A Szociális kerekasztal tagjai: a képviselő-testület Szociális Bizottságának tagjai, Nyírcsaholyi Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde intézményvezetője, Nyírcsaholyi Idősek Klubja intézményvezetője, védőnő, a Gyerekház vezetője, a Gyermekjóléti és Szociális Intézmény munkatársam Benedek Elek Általános Iskola képviselője.
76. § (1) A Szociális kerekasztal feladatai:
a) szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott feladatok teljesítésével kapcsolatos véleményezési, javaslattételi munka
b) az Önkormányzat elé kerülő gyermekjóléti és szociális feladatokat érintő előterjesztések véleményezése
c) szociális és egészségügyi rendezvények véleményezése
d) szociális célú támogatások véleményezése
(2) A Szociális kerekasztal szükség szerint, de legalább évente egyszer ülést tart. Az ülés összehívására a polgármester jogosult.
(3) A kerekasztal üléseire a bizottságok üléseire vonatkozó szabályok az irányadók, úgy, hogy az ülés vezetését a polgármester végzi.
(4) A kerekasztal ülésekről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyvet a polgármester és a kerekasztal két tagja írja alá. Az ülésen résztvevőkről, megjelentekről jelenléti ív tanúskodik.
77. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
78. § (1) Az önkormányzati képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben rögzített jogok és kötelezettségek mellett kötelestevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokbana tudomására jutott minősített adatot megőrizni a megbízatásának lejárta után is, kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti, a testületi ülésen, a döntést megelőzően bejelenteni a személyes érintettségét, amennyiben az ügy őt, vagy közvetlen hozzátartozóját személyesen érinti. Ennek elmulasztása esetén a határozatot vissza kell vonni, és az ügyet az érintettség ismeretében megismételt szavazásra kell bocsátani úgy, hogy a mulasztó képviselő az új döntéshozatalban nem vehet részt, olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára és óvja a képviselő-testület és szervei tekintélyét és hitelét.
(2) A települési képviselők tiszteletdíjáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(3) A képviselő-testület -bármely tagjának javaslatára- rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki személyes érintettségével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. A rendbírság összege 10.000 Ft.
79. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(2) A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.
(3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.
(4) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
80. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti írásban a polgármesternél.
(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül átadja a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak, amely az ügyet kivizsgálja.
(3) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
81. § A képviselő az ülésről való távolmaradását a polgármesternek, vagy az ülés vezetőjének köteles bejelenteni.
82. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható. A tiszteletdíj csökkentéséről a Képviselő-testület bármely tagjának indítványa alapján a képviselő-testület egyszerű többséggel határozattal dönt.
(2) Ha a helyi önkormányzati képviselő, a bizottság tagja, a képviselő-testület, illetve a bizottság üléséről igazolatlanul távol marad, az adott havi, tárgyhavi tiszteletdíj nem illeti meg. A képviselő-testület, bizottság üléseiről igazoltan csak legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig szóban vagy írásban a polgármesternek, bizottság elnökének történő bejelentés alapján lehet távol maradni.
(3) A képviselő az ülés megkezdésekor köteles a polgármesternek bejelenteni, ha az ülés közben ideiglenesen vagy véglegesen eltávozik.
(4) Igazolatlan hiányzásnak számít, ha a képviselő testületi ülés közben indoklás vagy a polgármesternek történő előzetes bejelentés nélkül véglegesen távozik az ülésről.
(5) A távolmaradás tényét és annak igazoltságát a bizottsági ülés esetén a bizottság elnöke, a képviselő-testületi ülés esetében a polgármester a jelenléti íven rögzíti. A távolmaradás, eltávozás ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek, illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik, melyben fel kell tüntetni a képviselő érkezésének és távozásának pontos idejét.
83. § (1) Hivatalos elnevezése: Nyírcsaholy Község Polgármesteri Hivatal.
(2) A Nyírcsaholyi Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje: hétfőn 8.00-12.00 óráig,szerdán 8.00-16.00 óráig,pénteken8.00-12.00 óráig kedd, csütörtök nincs ügyfélfogadás.
(3) A Hivatal által ellátott részletes feladatokat, az ügyvitelt, a feladatmegosztást a polgármester és a jegyző által megállapított Hivatali Ügyrend szabályozza.
(4) A polgármesteri Hivatal létszámadatait a 4. sz. függelék tartalmazza.
Iratkezelés
84. § (1) A Hivatal iratkezelése központi iratkezelés szervezeti formában történik.
(2) A központi iratkezelést és helyettesítését ellátó személyek nevesítését az Egyedi Iratkezelési Szabályzat tartalmazza.
(3) Az iratkezelés felügyeletét a jegyző látja el.
Lakossággal való kapcsolati formák, Közmeghallgatás, Lakossági fórum
85. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - általános - közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás célja, hogy az Önkormányzat beszámoljon az elmúlt időszakról, illetve, hogy a választópolgárok, az érdekképviseleti szervek, továbbá a helyi ügyekben érdekelt egyéb szervek kérdéseket és javaslatokat intézhessenek a Képviselő-testülethez.
(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell, amennyiben ez nem lehetséges öt munkanapon belül írásban kell megválaszolni a kérdést.
(3) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, a helyi közügyekkel kapcsolatosan javaslatot tehetnek..
(5) A közmeghallgatást az Mötv. rendelkezései alapján képviselő-testületi ülés keretében kell tartani, a közmeghallgatást a polgármester vezeti, az ott elhangzottakról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.
(6) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azoknak a fórumokat, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják:
a) falugyűlés,
b) községrész tanácskozás,
c) civil szervezetek fóruma.
(7) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
86. § A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.
87. § (1) Az Önkormányzat Nyírcsaholy Község területén működő és a hatályos jogszabályok alapján megválasztott települési roma nemzetiségi önkormányzat részére térítésmentesen 1 db helyiséget, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és ezzel járó költségek viselését biztosítja.
(2) A működés biztosításának részletes szabályait külön együttműködési megállapodás szabályozza.
AZ ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE
88. § (1) Az önkormányzatok – feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében – együttműködhetnek egymással, valamint más gazdasági és szolgáltató szervezettekkel, illetve társulásokat hozhatnak létre.
(2) A településszerkezet elaprózottságából eredő hátrányok kiküszöbölésének egyik eszköze a társulás jogintézménye, amely két vagy több önkormányzat, megállapodás útján történő közös feladatellátása az erőforrások hatékony felhasználása érdekében.
(3) Az Mötv. 41. § (2) bekezdésében a képviselő-testület szervei közé sorolja a társulást, amely jellegéből fakadóan a társulásban részvevő valamennyi képviselőtestület közös szerve.
(4) A társulás a képviselő-testület felhatalmazása alapján önkormányzati döntést hozhat, amely a társulásra átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörökben testesül meg.
(5) Az Alaptörvény főszabályként a szabad társulás elvét rögzíti (32. cikk (1) bekezdés k) pont), ugyanakkor rögzíti, hogy törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását.
89. § (1) Az Mötv. 87. §-a rögzíti, hogy megállapodás alapján a helyi önkormányzatok képviselőtestületei egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhatnak létre.
(2) Korlátozó rendelkezés, hogy a polgármester és a jegyző államigazgatási hatásköreit nem ruházhatja át a társulásra. Az államigazgatási hatáskörök esetén az adott ügyek döntésének előkészítése történik közösen.
(3) Nyírcsaholy Község Önkormányzat képviselő-testülete az 5. számú függelékben felsorolt társulásokkal áll kapcsolatban a társulásra átruházott hatáskörök gyakorlására, feladatok ellátására.
(6) A társulásokkal való együttműködés tartalmát, kereteit külön megállapodások rögzítik.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA
90. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről - a vonatkozó jogszabályok alapján - rendeletet alkot.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
91. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.
(3) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírások rendeletekben és a gazdasági ügyrendben kerülnek meghatározásra.
92. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat feladatainak ellátásához, az önkormányzat és szervei működéséhez és fenntartásához szükséges gazdálkodásról – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.
(2) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
93. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős.
(2) A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.
(3) A gazdasági program, fejlesztési terv tartalmazza: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, pályázati projektek megvalósítását.
(4) A gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Az elfogadása a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
(5) Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.
94. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.
(2) Az önkormányzat vagyongazdálkodásnál fő szempontrendszer a vagyon gyarapításának elősegítése, (pl. beruházás, kisajátítás, adomány elfogadása, térítésmentes juttatás útján), illetve a már meglévő vagyon fenntartása, állagának védelme, költségtakarékos működtetése, hasznosítása.
(3) A vagyon hasznosítása történhet a vagyontárgy bérbeadásával, valamint vállalkozási tevékenység folytatásával úgy, hogy az önkormányzat által ellátott kötelező feladatok megvalósítását nem veszélyezteti.
95. § (1) A jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
(2) A rendelkezésre álló források, a gazdálkodás szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását külön szabályzatok biztosítják.
(3) A jegyző köteles gondoskodni - a belső kontrollrendszeren belül - a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.
(4) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az önkormányzatok társulása, és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek belső ellenőrzési feladatait a képviselő-testület, illetve a társulási tanács döntése alapján elláthatja: a) az irányító szerv által foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban alkalmazott vagy polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr; b) a társulás által foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban alkalmazott vagy polgári jogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőr.
(7) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig határozatával hagyja jóvá.
IX.FEJEZET
96. § (1) Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2019. (III.28.) önkormányzati rendelet és a 9/2019 (X.11) önkormányzati rendelet.
Magyar Csabáné polgármester Dr. Cseh Katalin jegyző
Az önkormányzati rendeletet a Nyírcsaholy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 14.) önkormányzati rendelete 71. §-a hatályon kívül helyezte 2024. március 15. napjával.
Az 1. melléklet a Nyírcsaholy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.