Vásárosnamény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva – figyelemmel a több jogszabályban kapott felhatalmazásra – az üdülőterület rendjéről a következő rendeletet (a továbbiakban: Ür.) alkotja:

I. RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

1. §

1. Vásárosnamény városban (a továbbiakban: város) a város-és megyehatárt is meghaladó ismertségű Gergelyiugornya – azon belül különösen a Tisza-folyó (a továbbiakban: Tisza), annak homokpartja, a Tisza-parti üdülőterület (a továbbiakban: üdülőterület) – üdülőhelyi jellege olyan természeti érték, amely fokozottabb védelmet igényel.     

2. Az (1) bekezdésre tekintettel – az ott megjelölt területen – a természetes és épített környezet megóvásában, alakításában minden érintettnek – az állami, önkormányzati, társadalmi és egyéb szerveknek, intézményeknek, a gazdálkodást végző szerveknek, valamint az itt élő és tartózkodó személyeknek, mindezek érdekvédelmi és egyéb szervezeteiknek – körültekintő gondossággal kell eljárniuk, és együtt kell működniük.

2. §

A rendelet célja

1. Az Ür. célja, hogy – összhangban az 1. §-sal – 

1. a város – és közvetett módon "térsége" (a város vonzáskörzete) – turisztikai tevékenységének egy igen jelentős részterületéhez megfelelő – az Európai Unió szabályaihoz egyre inkább igazodó – jogi kereteket, jogi környezetet biztosítson, s ezzel segítse annak fejlődését, tudatos fejlesztését,
2. biztosítsa a természeti táj és az üdülő jelleg megőrzését, a települési környezet megóvását és tervszerű alakítását, fejlesztését,
3. segítse elő az önkormányzat turisztikai koncepciójában meghatározott célok, prioritások, elvek érvényre juttatását, különös tekintettel az un. családi és ifjúsági turizmus egyensúlyára, minél kevesebb problémával való egyidejű egymás mellet létezésére, valamint jelenlegi – korlátozott – szezonális jellegének átalakítására,
4. annak feltételei rendelkezésre állása, illetve megteremtése esetén mozdítsa elő a majdani gyógy-turizmus megalapozását, majd tervszerű, összehangolt működtetését.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott célok megvalósulását az önkormányzatnak a rendelkezésre álló valamennyi eszközzel, módszerrel elő kell segítenie.                Így különösen:

1. főállású – a turisztikával kapcsolt munkaterületként foglalkozó, az érdekeltek együttműködését koordináló – ügyintéző alkalmazásával,^[1]
2. az üdülési, pihenési feltételek fokozottabb feltárásával, hasznosításukra való ösztönzéssel, a feltételek megteremetésével, azok minőségének javításával, a természetes és épített környezet fokozottabb védelmével (pld. a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, az ember és környezete harmonikusabb kapcsolatának kialakítása, a környezet terhelésének és szennyezésének csökkentése, károsodásának megelőzése, a károsodott környezet helyreállítása stb. útján),
3. a nyugodt pihenés, üdülés környezeti feltételeinek tartós biztosításával,
4. a turisztikai fogadókészség, képesség, érdekeltség javításával, a jelenlegi szezonális kereteket meghaladó lehetőségek felkutatásával, gyakorlati elterjesztésével, annak ösztönzésével, támogatásával,
5. a meghatározott célok elérésében, illetve a tevékenységben érdekeltek (pld. vállalkozások, társadalmi szervezetek, különösen a turisztikai, kulturális- és sportegyesületek stb.) együttműködésének, kezdeményező készségének, aktív részvételének, tájékoztatásának fokozásával,
6. a helyi és (kis)térségi turisztikai tevékenységet ismertető, népszerűsítő modern tájékoztatás megvalósulásának szervezésével, támogatásával,
7. az üdülőterületre vonatkozó – az általánostól eltérő – helyi rendelkezések meghatározásával (pld. a köztisztaság fenntartása, a vízminőség és a levegőtisztaság védelme, a közterületek használatának rendje, az állattartási, illetve a zajvédelmi intézkedések szabályozása terén) stb.

3. §

A rendelet hatálya

1. Az Ür. hatálya kiterjed az üdülőterületen

1. lévő valamennyi ingatlanra, közcélú zöldterületre, parkra, továbbá a Tisza vízterületének a közigazgatásilag városhoz tartozó részére,
2. az a) pontban meghatározottakat bármely jogcímen használó valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,
3. bármilyen jogcímen tartózkodókra,
4. folytatott bármely - a rendelet szabályozási körébe tarozó - tevékenységre.

2. A gergelyiugornyai városrészen lévő melegvizű strand tekintetében az üdülési szezon ideje alatt az Ür. rendelkezéseit – értelemszerűen – alkalmazni kell.

4. §

Fogalom-meghatározások

Az Ür. alkalmazásában

1. állattartás: állatnak, illetve állatoknak, állatállománynak – az erre vonatkozó jogszabályok szerinti – gondozása, felügyelete.^[2] Az Ür. szempontjából nem minősül állattartásnak az üdülővendég által kedvtelésből tartott és rövid, átmeneti időre az üdülőterületre magával hozott – az üdülőterület környezetére, valamint az üdülővendégek nyugalmára veszélyt nem jelentő – kisállatának a területen az állattartásra előírt szabályok szerint történő ideiglenes elhelyezése, gondozása. (a továbbiakban: kedvtelésből történő állattartás).

2. ^[3]árterület: az üdülőterületnek az a része, amely a mederből kilépő Tisza árvízvédelmi kártételei ellen megelőző tevékenységgel, árvízvédelmi művel – töltéssel, vagy egyéb módon – nincs mentesítve, így annak időközönkénti elöntése várható, illetve visszatérő módon előfordul.

3. éjjeli időszak (éjszaka): a naponta 22,00-06,00 óra közötti időintervallum.

4. ^[4].

5. ^[5]

6. ^[6]

7. ^[7]

8. ^[8]
9. ^[9]

10. nappali időszak (nappal): a naponta 06,00-22,00 óra közötti időintervallum.

11. szabadidő (szórakoztató) központ: (a továbbiakban: szórakoztató centrum) a Tiszai fürdőhellyel határos, ahhoz kapcsolódó – az üdülővendégek kiszolgálását hivatott, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabályban (a továbbiakban: Ker. r.)^[10] meghatározott célokra létesülő épületek elhelyezését szolgáló – terület, melyet kerítés határol el az üdülőterület üdülőépületeitől, kempingjeitől, táboraitól stb.^[11]

• ^[12]

13. Tiszai fürdőhely: a Tisza szabad vizének az üdülőterületet érintően átfolyó, fürdésre alkalmas és e célra kijelölt, valamint a kezelő, üzemeltető (a továbbiakban: fürdőhely üzemeltető) által jelzőeszközökkel megjelölt felülete a hozzá tartozó partszakasszal együtt.

• ^[13]

• üdülési szezon: a naptári év április 15. és szeptember 15. napja közötti időszak.^[14]

16. ^[15]

17. üdülőépülettel rendelkező: az üdülőépület tulajdonosa, vagy az azt bármely jogcímen használó.

18. üdülőterület: a Tisza, az árvízvédelmi töltés, a 41. sz. főközlekedési út és a város Jánd irányába eső belterületi határvonal által közrefogott ártéri terület, valamint a Jánd felé vezető 4113. sz. összekötőút és ezen összekötőútról a Tisza partjára vezető bekötőút (a továbbiakban: bekötőút), illetve a Jánd felé eső belterületi határvonal által behatárolt árvíztől védett oldali terület. A város gergelyiugornyai városrészének azon része, amely üdülőházas és hétvégi házas beépítéssel elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál, illetve azokkal már beépített.¹⁷
19. üdülőterület üzemeltetője: az üdülőterület – ide nem értve a nem önkormányzati rendelkezés alatt álló területeket – önkormányzati tulajdonosa (Képviselő-testület), vagy a tulajdonos által erre kijelölt, illetve akire a tulajdonos az Ür.-ben meghatározott kötelezettségek teljesítését írásbeli megállapodásban átruházta (a továbbiakban: üdülőterület üzemeltetője).^[16]

20. ^[17]

21. üzlettel rendelkező: a t) pont szerinti értékesítő hely felett bármely jogcímen (pld. tulajdonos, bérlő, vagy bármely jogcímen használó) rendelkezési joggal bíró.^[18]

5. ^[19]

23. ^[20]

10. zárt belső térrel rendelkező vendéglátó üzlet: az a vendéglátással foglalkozó üzlet – épülete –, amelynek minden oldala a környező külső tértől szilárd épületszerkezetekkel tejes egészben elválasztott teret alkot.

II. RÉSZ

Az ÜDÜLŐTERÜLETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

II. fejezet

A Tiszai fürdőhely

5. §

1. A Tiszában fürödni csak az e célra kijelölt – az üdülőterülethez tartozó, természetben is csatlakozó – Tiszai fürdőhelyen (a továbbiakban: fürdőhely), nyitvatartási időben (10⁰⁰ órától 18⁰⁰ óráig) szabad. A kijelölt fürdőhely a nyitvatartási időn kívül csak saját felelősségre használható, míg éjszaka és korlátozott látási viszonyok között pedig tilos ott fürdeni.^[21]

2. A fürdőhely kijelöléséről a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló kormányrendelet (a továbbiakban. Fhkr.) rendelkezései szerint az erre kijelölt államigazgatási szerv hoz határozatot, s arról a jegyző a helyben szokásos módon tájékoztatja a lakosságot.^{[22] [23]}

3. A fürdőhely határát – az Fhkr. rendelkezései szerint – a parton jelzőtáblákkal, a vízen bójákkal kell megjelölni. A parton a fürdőhely határát – a Tiszától számítva – úgy kell megállapítani, hogy az legfeljebb a parti beépítés, illetve a szórakoztató centrum határáig terjedjen.^[24]

6. §

1. Az üzemeltetői feladatok ellátásáról (pld. jelzőeszközökkel, fürdőhelyi rendtartással összefüggő tevékenységről, az egészségügyi létesítmények, illemhelyek, szeméttárolók biztosításáról, mentőőr alkalmazásáról stb.) a fürdőhely – Képviselő-testület által kijelölt, kiválasztott – üzemeltetője gondoskodik. A fürdőhelyen – vagy annak közvetlen közelében – az elsősegélynyújtás feltételeinek megszervezéséről a fürdőhely üzemeltetője köteles gondoskodni.

2. A fürdőhelyen az egészségügyi létesítményeket, illemhelyeket, öltözőket, mosdókat, zuhanyzókat, szemétgyűjtő edényeket (a továbbiakban: szemétgyűjtő) a várható látogatottság figyelembevételével kell biztosítania a fürdőhely üzemeltetőjének a külön jogszabályban foglaltak szerint.

3. A (2) bekezdésben írt kötelezettségének a vízhasználattal járó létesítmények tekintetében a fürdőhely üzemeltetője csak úgy tehet eleget, hogy azok az üdülőterület zárt szennyvízcsatorna hálózatába (a továbbiakban: szennyvízcsatorna) bekötöttek lehetnek. Így azok – a terület sajátosságára tekintettel – a fürdőhelyen kívül, de a fürdőhelyhez közel eső területen is elhelyezkedhetnek.

4. A megfelelő mennyiségű és minőségű szemétgyűjtőt a fürdőhely üzemeltetője a fürdőhelyen úgy köteles elhelyezni, hogy az a vendégeket és a közlekedést ne zavarja, ne sértsen közegészségügyi normákat, ugyanakkor megközelítésük és környékük tisztása jól biztosítható legyen. Szemétgyűjtőként olyan nagyságú edény használható, amely csak a naponta keletkező szemét gyűjtését szolgálja. A szemétgyűjtőkbe gyűjtőzsákot kell helyezni, s azokat legalább naponta kétszer, s az igénybe vételnek megfelelően – szükség esetén naponta akár többször is – üríteni, illetve cserélni kell. ^[25]

5. A gyűjtőedények tisztán tartására és az egyéb köztisztasági szabályokra az Ür. külön fejezetében foglaltak az irányadóak.

6. A fürdőhely területének takarítását az igénybe vételnek megfelelően – a vendégek nyugalmának zavarása nélkül, legalább naponta kétszer szükség esetén akár naponta többször is – el kell végeznie a fürdőhely üzemeltetőjének. A fürdőhely területén összegyűjtött szemét elszállítását naponta biztosítani kell.^[26]

7. A fürdőhelyre bármilyen állatot bevinni, illetve azt a vízben fürdetni tilos!

7.  §

1.  A fürdőhely használatáért fizetendő díj megállapításáról a Képviselő-testület dönt.^[27]

2. Gondoskodni kell megfelelő számú öltözési (vetkőzési) lehetőségről. A legnagyobb vendégszám figyelembe vételével nemenként elkülönített, kézmosási lehetőséggel felszerelt, díjmentesen igénybe vehető, a vízparttól 100 méter távolságon belül elhelyezett illemhelyet a külön jogszabály előírásai szerint kell létesíteni.^[28]

8. §

1. A fürdőhelyen – illetve a Tisza üdülőterületen elterülő teljes homokpartján – üdülősátrat állítani, lakókocsit elhelyezni, táborozni tilos. A táborozásra – indokolt esetben (pld. nemzetközi vízi túra idején stb.) legfeljebb 1-2 napra – engedélyt csak a fürdőhely üzemeltetője adhat, mely során meg kell határoznia a használat feltételeit is.

2. A fürdőhely üzemeltetőjét csakis a kijelölt fürdőhely tekintetében és annak határáig illetik meg az üzemeltető részére megállapított jogok, s terhelik az üzemeltetői kötelezettségek.

3. ^{[29] [30]}

III. fejezet

Vízi járművek használata, közlekedése

9. §

1. ^[31]
2. A vízi járműveket a fürdőhely vízfelületén vízre bocsátani, azokkal itt kikötni tilos, s azokat a fürdőhely vízfelületén elhelyezni, tárolni még ideiglenes jelleggel sem szabad. A fürdőhely homokpartján a vízi járművek közül csak a nem motoros vízi sporteszközöket lehet elhelyezni, tárolni ideiglenes jelleggel a fürdőhely üzemeltetőjének engedélyével, az általa meghatározottak szerint úgy, hogy az a fürdőhely vendégeinek biztonságát, nyugalmát és közlekedését ne zavarja, ideje lehetőleg csak a fürdőhely napi zárva tartási idején belülre essen.
3. Az üdülőterület üzemeltetője a motoros meghajtású vízi járművek (sporteszközök) vízre bocsátása, kikötése, ideiglenes vízen való elhelyezése érdekében köteles a fürdőhely határától legalább 150 méter távolságban lévő megfelelő helyet kijelölni és azt megfelelő módon táblával megjelölni.
4. ^[32]A fürdőhely határaitól 150 méteren belül vízi sporteszköz közlekedésre szolgáló pálya nem jelölhető ki. Vízi sporteszköz közlekedésre szolgáló – sportcélú - pálya kizárólag csak a Tiszai fürdőhelytől a 41. számú főközlekedési úton lévő híd irányába esően jelölhető ki.
5. Vízisí és hasonló eszközök használata csak nappal és jó látási viszonyok között megengedett. Azt a vízterületet, amelyen vízisí és hasonló eszközök használata megengedett, illetőleg tiltott az illetékes hatóság jelöli ki. Ha a vontató-hajó és a vízisíelő nem a vízisíelésre külön kijelölt vízterületen tartózkodik, köteles kellő távolságot tartani minden más hajótól, a parttól és a fürdőzőktől.
6. A vízi közlekedéssel és a hajózással kapcsolatos jogszabályok és a jogszabályok alapján kiadott hatósági rendelkezések megtartását a vízi rendészet szervei ellenőrzik.^[33]

IV. fejezet

Az üzletek működésére vonatkozó szabályok

10-12. § ^[34]

V. fejezet

Az üdülőterületre vonatkozó közlekedési szabályok

13. §

1. Az üdülőterületen a közlekedési szabályokat, fogalmakat a KRESZ és a területre vonatkozó forgalomszabályozás szerint kell alkalmazni.^[35]

2. Az üdülőterület árterületén a közlekedés rendjét úgy kell kialakítani, hogy az – szüksége esetén (pld. elemi csapás stb.) – lehetővé tegye a terület minél gyorsabb és biztonságosabb elhagyásának lehetőségét.
3. A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel, valamint a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében az üdülőterület árterületén tartózkodó, üdülőépületet használók járműveiket kötelesek az általuk használt ingatlanon (garázsban stb.) elhelyezni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a járművet úgy kell elhelyezni, hogy az mások közlekedését ne akadályozza.
4. Az üdülővendégek nyugalmának és zavartalan közlekedésének biztosítása érdekében az üdülőterület árterületén lévő bekötőút Tisza felé bevezető szakasza elején a "Lakó-pihenő övezet"-et a KRESZ szerinti jelzőtáblával meg kell jelölni, s az így megjelölt helyen a KRESZ erre vonatkozó külön rendelkezései szerint lehet csak közlekedni.^[36]
5. Az árterületen belülre behajtani, illetve ott közlekedni, bent tartózkodni csak az Ür. szerint megállapított korlátozó szabályok szerint lehet.

14. §

Az út kezelőjének engedélyéhez kötött közlekedés szabályozása az árterületen

1. Az üdülőterület árterületén lévő szórakoztató centrum területére, kempingbe, táborba, üdülőépületekbe gépjárművel csak az Ür. szerint külön engedéllyel (a továbbiakban: belépő kártya) rendelkezők, illetve külön engedély nélkül az Ür. alapján erre feljogosítottak hajthatnak be.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott helyeken kívül az üdülőterület árterületén belül más területre, létesítményhez csak akkor lehet járművel behajtani, illetve azzal ott bent tartózkodni (megállni, várakozni), ha azt a KRESZ, valamint az Ür. nem tiltja.

3. Az (1) bekezdésben meghatározott helyekre külön engedély nélkül csak az áruszállítást, közszolgáltatást (pl. villanyáram, ivóvíz stb.), egyéb munkát végzők, a megkülönböztető fény- és hangjelző készülékkel jogszerűen felszerelt, a figyelmeztető jelzést jogszerűen használó gépjárművek vezetői hajthatnak be, legfeljebb indokolt tevékenységük (pld. árú le-és felpakolása, betegszállítás, javítás-karbantartás stb.) idejéig. A gépjárművel történő áruszállítást, egyéb munkát – kivéve a halasztást nem tűrő munkát (pl. veszély- vagy hibaelhárítás stb.) – úgy kell biztosítani, hogy az naponta 10,00 óráig befejeződjön.^[37]

4. A szórakoztató centrum területére - a (3) bekezdésben foglaltakon túl – csak az ott üzlettel rendelkezők – üzletenként egy gépjárművel hajthatnak be.  Az említettek a gépjárműveiket úgy kötelesek elhelyezni a területen, hogy az a gyalogosok közlekedését ne zavarja. Részükre az üdülőterület üzemeltetője köteles évente behajtásra jogosító – a jogosított személy azonosítására alkalmas – belépő kártyát biztosítani. A jogosult részére üzletenként csak egy belépő kártya biztosítható. Amennyiben az üdülőterület üzemeltetője ezen gépjárművek elhelyezésére szolgáló megfelelő külön területet jelöl ki és biztosít, úgy azokat a  velük rendelkezők itt kötelesek elhelyezni.^[38]   

5. Az üdülőterület árterületén lévő kempingbe, táborba érkező szállóvendégek gépjárműveikkel az említett szálláshelyeikre, illetve szálláshelyeikről – ezen  bekezdésben foglaltak szerint –  közlekedhetnek. A tábor, kemping lakóinak          – az  első behajtást követően – ezen szálláshelyek üzemeltetője köteles a gépjármű azonosítására alkalmas, általa hitelesített igazolást adni, amely  alapján az üdülőterület üzemeltetője^[39] a vendég területen tartózkodása idejére szóló belépő kártyát biztosít. Az ilyen belépő kártyával rendelkezők az üdülőterület árterületén belül ezt követően kizárólag csak az említett szálláshelyeiken helyezhetik el gépjárműveiket

6. Az üdülőterület árterületén lévő üdülőépületekhez, belépő kártyával rendelkező szállóvendégek – ezen bekezdésben foglaltak szerint – beközlekedhetnek, s ezt követőn gépjárműveiket kötelesek az Ür-ben foglaltaknak megfelelően elhelyezni, tárolni. Részükre – az üdülőépülettel rendelkezőkön keresztül – az üdülőterület üzemeltetője^[40] köteles behajtásra jogosító, az üdülőépület azonosítására alkalmas, a jogosított kérelmére érvényességében évente meghosszabbítható belépő kártyát biztosítani. Egy üdülőépülettel rendelkező részére kettő, illetve a 30 m² hasznos alapterület mértéket meghaladó nagyságú üdülőépület esetében minden további 10 m²-enként további egy belépő kártya adható.

7. A (4-6) bekezdésben meghatározott belépő kártyák közül csak az ott megjelölt mennyiségű első alkalommal kiadásra kerülő belépő kártya biztosítható térítésmentesen.  Az elveszett, megsérült stb. belépő kártyák kiadása (pótlása) költségtérítési kötelezettség (a továbbiakban: díj) alá tartozik, melynek mértéke megegyezik a mindenkori általános tételű illeték összegével. A díjat készpénz-átutalási utalványon kell befizetni az üdülőterület üzemeltetője számlájára.  A belépő kártyákat az üdülőterület üzemeltetője köteles szigorú számadású nyomtatványként kezelni, nyilvántartani. ^[41]

8. A (4-6) bekezdésekben jogosultként megnevezett - a behajtási kedvezményt ténylegesen igénybe vevő - személy köteles a belépő kártyát az üdülőterület árterületén történő tartózkodása ideje alatt – a kedvezményre való jogosultság ellenőrzése érdekében – a kedvezményezett gépjárművön jól látható helyen (a gépjármű első szélvédője belső részén) elhelyezni, illetve azt az ellenőrzésre feljogosított és azt végző személy kérésére felmutatni. Hitelesként csak az eredeti névaláírással, bélyegzőlenyomattal ellátott belépő kártya fogadható el, a sokszorosított (pld. fénymásolt stb.) belépő kártya hitelesként nem használható fel.

9. A (4-6) bekezdésekben meghatározott forgalomszervezési szabályokra tekintettel az üdülőterület üzemeltetője^[42] jogosult – egyben köteles – azon útszakaszok védelme érdekében, ahová csak az Ür. szerinti belépő kártya (külön engedély) alapján lehet beközlekedni, illetve ott bent tartózkodni a KRESZ szabályainak megfelelő behajtást korlátozó, kiegészítő táblával ("Kivéve engedéllyel") ellátott jelzőtáblát kihelyezni. Ezen táblákkal védett útszakaszokon csak a KRESZ – korlátozó – szabályai szerint lehet közlekedni.

10.  A KRESZ rendelkezései szerint táblával vagy egyéb módon meghatározott megállási, várakozási tilalmak ellenőrzésére a közterület-felügyelő is jogosult. Tevékenysége során a közterület-felügyelőnek a közterületeken ellenőrizni kell a belépő kártyákra (engedélyekre) vonatkozó Ür-ben meghatározott szabályok betartását is. (pld. az engedély gépjárművön történő elhelyezését, jogosultságot stb.) A szabályokat megsértőkkel szemben a közterület-felügyelő – az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint – az Ür-ben meghatározottak szerint jár el.

Parkolás

15. §

1. A közúti járművek parkolása csak a kiépített és táblával megjelölt területen történhet.^[43]

2. ^[44]

3. ^[45]

15/A. §

1. Az Önkormányzat az üdülőterület tehermentesítése, elérhetősége és a forgalom szabályozása céljából, az üdülőterület árvízvédelmi töltésen belül lévő un. védett részén kiépített, idényjellegű fizető-parkolóhelyet alakít ki és tart fenn.

2. A Képviselő-testületnek a fizető-parkolóhely használatbavételét megelőzően gondoskodnia kell a KRESZ szerinti tájékoztatást adó táblák, illetve külön szöveges tájékoztató táblák kihelyezéséről, melyeken fel kell tüntetnie:

1. a parkírozók díjfizetési kötelezettségét,
2. a díjfizetési kötelezettség időbeli hatályát,
3. a díj összegét jármű-fajtánként,
4. a díj megfizetésének módját,
5. a parkolás rendjét,
6. a közútkezelő, vagy a díj szedésére feljogosított szerv, illetőleg személy nevét és címét.

3. A fizető-parkolóhelyet az Önkormányzat (a továbbiakban: Üzemeltető) üzemelteti.

4. Az Üzemeltető főbb kötelességei:

1. a fizető-parkolóhely üzemeltetési rendjéről a szükséges tájékoztatás biztosítása,
2. a fizető-parkolóhely rendjének biztosítása - ide értve azok tisztántartását, a záróra után naponként történő takarítását -, illetve folyamatos ellenőrzése,
3. a fizető-parkolóhely jogszabály szerinti megjelölésének pótlása (pl. burkolati jelek felfestése, tájékoztató táblák elhelyezése),
4. a fizető-parkolóhelyek hasznosítása, valamint rendelkezésre bocsátásuk esetén a parkolási díj beszedése - jegyek folyamatos biztosításával, azok árusításának megszervezésével -, valamint a fizető-parkoló őrzése, szükség esetén  szabálysértési eljárás kezdeményezése.

5. Az idényjellegű fizető-parkolóhelyeket minden év június 15-től augusztus 20-ig, vasárnaptól csütörtökig 10⁰⁰ órától 18⁰⁰ óráig, pénteken és szombaton 10⁰⁰ órától 24⁰⁰ óráig a helyszínen váltható jeggyel lehet igénybe venni. Az ettől eltérő időpontokban a parkoló díjmentesen vehető igénybe.

6. A fizető-parkolóhelyet igénybe vevő és díjfizetési kötelezettség alá eső gépjármű vezetője (tulajdonosa, üzembentartója, használója) által megfizetendő díj mértéke személygépkocsi esetében naponta bruttó 500 Ft, 9 főt meghaladó személy szállítására alkalmas autóbusz esetében naponta bruttó 1500 Ft.

7. Az Üzemeltető által megbízott személyen túl a közterület-felügyelő is jogosult a parkolási szabályok betartását ellenőrizni, s szabálytalanság észlelése esetén azt jelezni az Üzemeltető felé, illetve jogszabályok szerint eljárást kezdeményezni és a szükséges intézkedéseket megtenni.

8. § Az Ür. 16. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(6) A KRESZ -ben foglalt feltételek teljesülése esetén

1. ha a jármű balesetveszélyt jelent, illetve a forgalmat akadályozza,
2. valamint, ha az üzemeltető a kerékbilincs felszerelésétől számított 24 órán belül nem kéri a jármű rögzítésének megszüntetését

a szabálytalan elhelyezés megszüntetése érdekében – a KRESZ rendelkezései alapján, a rendőrség értesítése mellett – a közterület-felügyelő a kényszer-elszállításról intézkedik. Ezt követően a b) pont esetében a kerékbilincsre vonatkozó szabályok helyett az Ür-nek a jármű kényszer-elszállítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.^[46]

16. §

1. Ha a jármű közterületen szabálytalanul került elhelyezésre a közterület-felügyelő a jármű üzemeltetőjével szemben^[47]

1. helyszíni bírságot szabhat ki, 
2. a jármű rögzítésére elindulást gátló eszközt (a továbbiakban: kerékbilincs) szerelhet fel,
3. vagy a járművet a közterületről elszállíthatja. (a továbbiakban: kényszer-elszállítás)

2. Az (1) bekezdésben meghatározott joghátrányok közül egyidejűleg csak egy fajta alkalmazható. Az alkalmazott joghátrány formáját - a helyzet súlyához igazodóan - a közúti forgalom zavartalan biztosítása és biztonságossága érdekében kell a közterület-felügyelőnek megválasztania.

3. Ha a jármű közterületen szabálytalanul került elhelyezésre, de balesetveszélyt nem jelent és a forgalmat sem akadályozza a közterület-felügyelő helyszíni bírságot, vagy kerékbilincset alkalmazhat.

4. A helyszíni bírságot döntően akkor indokolt alkalmazni, ha a szabályt sértő gépjármű üzemeltetője az intézkedés helyszínén tartózkodik és elfogadja a helyszíni bírságolás tényét, a bírság összegét, valamint hajlandó az általa előidézett jogszerűtlen állapot haladéktalan megszüntetésére.

5. A kerékbilincs alkalmazása akkor indokolt, ha a szabálytalanság elkövetése esetén nem teljesülnek a (4) bekezdésben foglalt feltételek. Különösen indokolt a kerékbilincs alkalmazása a következő esetekben. Ha

1. a jármű, annak üzemeltetője nem azonosítható,
2. egyértelműen megállapítható, hogy az üdülőterületen korábban kiszabott helyszíni bírságolás nem volt visszatartó erejű (ismételt szabálytalanság esetén),
3. okkal lehet tartani attól, hogy a helyszíni bírság nem kerül teljesítésre, (pld. előző bírságot sem fizették meg stb.)
4. a jármű kényszerszállítása feltételei fennállnak, úgy annak megvalósítása idejéig.

6.   A KRESZ -ben foglalt feltételek teljesülése esetén

3. ha a jármű balesetveszélyt jelent, illetve a forgalmat akadályozza,
4. valamint, ha az üzemeltető a kerékbilincs felszerelésétől számított 24 órán belül nem kéri a jármű rögzítésének megszüntetését

a szabálytalan elhelyezés megszüntetése érdekében – a KRESZ rendelkezései alapján, a rendőrség értesítése mellett – a közterület-felügyelő a kényszer-elszállításról intézkedik. Ezt követően a b) pont esetében a kerékbilincsre vonatkozó szabályok helyett az Ür-nek a jármű kényszer-elszállítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.^[48]

7. A közterület-felügyelő intézkedései ellen a közterület-felügyeletről szóló törvény rendelkezései szerint van jogorvoslatnak helye, mely az intézkedés végrehajtását nem akadályozza.^[49]

17. §

1. Az Ür. tekintetében a kerékbilincs alkalmazása, illetve a kényszer-elszállítás során a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokról szóló 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kerb. r) 2-3. és 5-15. §-ainak rendelkezéseit – kivéve az 5. § (2) bekezdését – értelemszerűen, s ezen §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ennek során a rendőrség, a rendőri szerv helyett az üdülőterület üzemeltetőjét^[50], a rendőr helyett közterület-felügyelőt kell érteni.

2. Nem terjed ki az Ür. hatálya a jármű közútról történő eltávolítására, ha arról –  külön jogszabály rendelkezése alapján – a közlekedési hatóság, a rendőrség,  vagy a tűzoltóság gondoskodik.

3. A kerékbilincs alkalmazására, a kényszer-elszállításra vonatkozó eljárásra a KRESZ szerinti jelző táblák alatt elhelyezett kiegészítő táblával (ábrával) a figyelmet fel kell hívni. Ezen intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatásról, továbbá az intézkedés megszüntetéséhez szükséges ügyintézésről, az intézkedéssel kapcsolatos költségek megfizetésének lehetőségéről az üdülőterületen – az erre kijelölt helyen – az üdülőterület üzemeltetőjének^[51] kell folyamatosan gondoskodnia.

4. A kerékbilincset – a Kerb. r-ben meghatározottakon túl – nem szabad felszerelni arra a járműre sem, amelyre az Ür. szerint meghatározott külön behajtási engedélyt adtak ki és annak üdülőterületen tartózkodása, elhelyezése megfelel az Ür. rendelkezéseinek.

5. A jármű üzemeltetőjének a 24,00 óra után előterjesztett kérelme esetén 8,00 órától kell a jármű rögzítését megszüntetni, illetőleg az elszállított járművet birtokába adni, amennyiben ennek feltételei egyébként adottak.

6. Az Ür. szempontjából nem alkalmazható a Kerb. r melléklete. A kerékbilincs alkalmazásáért (felszereléséért és eltávolításáért), valamint a kényszer-elszállításért a jármű üzemeltetőjének az üdülőterület üzemeltetője^[52] javára költségtérítést kell fizetni, melynek összegét az Ür. melléklete tartalmazza.^[53]  

7. A megállapított költségtérítés megfizetését a pénzintézeti befizetést lehetővé tevő munkaidőn belül, az e célt szolgáló – a közterület-felügyelő által átadott, a teljesítendő összeget tartalmazó – készpénz-átutalási utalványon kell teljesíteni. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy a befizetésre sor kerülhet – átutalási utalvány egyidejű átadása, csatolása mellett – a (3) bekezdés szerint értendő tájékoztatásra kijelölt helyen is.

VI. fejezet

Köztisztasági szabályok

18. §

1. Az üdülőterületen a hulladékgazdálkodásra, illetve a közterületek tisztántartására, valamint az állattartásra vonatkozó – külön önkormányzati rendeletekben meghatározott – részletes szabályokat az Ür-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.^[54]    
2. Az üdülőterületen tilos járművet mosni, valamint minden olyan jármű karbantartási, vagy egyéb munkát végezni, amely a terület szennyeződését okozhatja.  (pld. gépjárművek olajcseréje stb.)
3. ^[55]
4. Az üdülőterületen állattartást folytatni tilos!
5. A közterületet, vagy magánterületet ért szennyeződések előidézői, valamint mindazok, akiknek tevékenysége következtében, vagy azzal összefüggésben az említett területeken hulladék, szemét keletkezik, kötelesek annak összegyűjtéséről, a beszennyezett területek megtisztításáról haladéktalanul gondoskodni.
6. ^[56]
7. Az üdülőterület közterületein a szolgáltató köteles a közegészségügyi feltételeknek megfelelően, kellő számban – legalább 50 méterenként – szemétgyűjtő edényt elhelyezni. Erre az Ür. 6. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
8. ^[57]

19. §^[58]

Szervezett szemétszállítás

1. Az üdülőterület árterülete – az üdülési szezon idején – a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás szabályairól szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Hgr.) szerint a kötelező közszolgáltatásba (a továbbiakban: szervezett szemétszállítás) bevont területnek minősül, így a Hgr. szabályait – ezen §-ban meghatározott eltérésekkel – alkalmazni kell.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott területen és időszakon belül a szervezett szemétszállítás igénybevétele az üdülőépülettel, üzlettel rendelkezők, valamint a területen a környezet (különösen a közterületek) szennyeződését eredményező tevékenységet folyamatosan, vagy huzamos ideig, illetve rendszeresen végzők részére – a Hgr-ben meghatározott közszolgáltatási (szemétszállítási) díj megfizetése mellett – csak az üdülési szezonon belül kötelező. A megjelölt időszakon kívül eső időszakban keletkezett szilárd hulladék (a továbbiakban: szemét) elszállításáról – a Hgr. előírásai szerint – az érintetteknek egyénileg kell gondoskodniuk.

3. A (2) bekezdésben meghatározottak kötelesek az általuk termelt hulladékot szükség szerint - lehetőleg naponta - az üdülőépületek, üzletek elé - a szórakoztató centrum területét érintően pedig a kijelölt helyre - állított konténerekbe elhelyezni.”^[59]

4. A kihelyezett szemetet a Közszolgáltató szükség szerint, de hetente legalább egy alkalommal elszállítja.^[60]

5. A közszolgáltatási díjat a kötelezettnek – a (10) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – csak az üdülési szezon idejére kell megfizetni, s a Közszolgáltató is csak ezen időszakon belül köteles biztosítani a szervezett szemészállítás megvalósítását.

(6) ^{[61] [62]}

(7)  ^[63]

(8)  ^[64]

(9)  ^[65]

(10) Az üdülőterület árterületen kívül eső területén – egész évben – a Hgr. rendelkezései az irányadóak.

VII. fejezet

Egyéb – a nyugodt üdülés, pihenés feltételeit biztosító – szabályok

20. §

Táborozás

1. Az üdülőterület egész területén a közterületeken – az Ür-ben meghatározottak kivételével –  üdülősátrat állítani, lakókocsit, elhelyezni, táborozni tilos!

2. Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végezni – kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat – csak a Ker. r.^[66] szerint kemping besorolású kereskedelmi szálláshely szolgáltatást nyújtó üzletekben, illetve a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint engedélyezett közművesített  táborokban lehet.

3. Az üdülőterületen lévő telkeken lakókocsit elhelyezni és üdülősátrat felállítani csak az OTÉK előírásnak betartása mellett szabad.

Egyéb feltételek

21. §

1. Az üdülőnépesség közművelődési igényeinek (pld. múzeum, színház látogatása, koncert szervezése stb.) kielégítését az üdülőterület üzemeltetője koordinálja, segíti elő - az erről szóló központi jogszabályok és helyi önkormányzati rendelet, valamint a fenntartó rendelkezései szerint.

2. ^[67]

3. Valamennyi ingatlantulajdonos – ideértve a beépítetlen ingatlanokat is – köteles az egészség és a környezetvédelmi előírások megtartásával évente megfelelő gyakoriság mellet gondoskodni a gyomtalanításáról, különös tekintettel az egészséget veszélyeztető, allergiát okozó gyomokra (pld.: parlagfű stb.)

4. Az üdülőterületen az üdülőterület üzemeltetője esztétikailag is megfelelő, kellő számú eligazító, útbaigazító tábla kihelyezésével köteles gondoskodni az üdülőterületen lévő közterületek egységes kivitelű megjelöléséről, a vendégek tájékoztatásáról.

5. Az üdülőépületek egységes kivitelű megjelöléséről az üdülőterület üzemeltetője által adott szempontok alapján az épület tulajdonosa köteles gondoskodni.  Ha a tulajdonos kötelezettségének ismételt felhívásra sem tesz eleget, úgy az üzemeltető a tulajdonos terhére elvégezteti a munkát.

6. A szórakoztató centrum területén belépőjegy ellenében történő rendezvény szervezésére csak úgy van lehetőség, ha az a kemping, a tábor vendégeinek jogszerű beközlekedését, a fürdőhely nyitva tartása ideje alatt a fürdőhelyre történő bejutást, a fürdőhelyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét nem akadályozza, a rendezvény ára nem terheli.

III. RÉSZ

A KÖRNYEZETVÉDELEM SAJÁTOS SZABÁLYAI

22. §

1. Az üdülőterületen a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező, károsító tevékenységre - különös tekintettel az élővilágra, a talaj, a levegő és a víz védelmére, valamint bármely zajkibocsátásra, zajkeltő tevékenységre, illetve a zaj és rezgés elleni védelemre -

1. a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Környv. tv.), illetve
2. az ennek végrehajtására megjelent hatályos központi jogszabályokban,
3. valamint a Környv. r-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni, figyelemmel az Ür.-ben foglalt eltérő szabályokra.

2. Az 1. §-ban meghatározott együttműködés – az együttműködési jog és kötelezettség – különösen kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldására, annak minden területére és szakaszára. Az együttműködéssel járó jogokat és kötelezettségeket a Környv. tv. és a Környv. r., valamint az Ür. állapítja meg.

VIII. fejezet

ZAJVÉDELEM

(Zajvédelmi korlátozások)

23. §^[68]

1. Az üdülővendégek nyugodt pihenési feltételeinek biztosítása érdekében az üdülőterületen a nappali és éjszakai időszakban bármilyen zaj- és rezgéskeltéssel járó tevékenység (pl. kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport stb. tevékenység) esetében biztosítani kell a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM. együttes rendeletben^[69] (a továbbiakban: EüM. r.) foglalt, az üdülőterületre megengedett – egyes tevékenységi típusokra meghatározott – terhelési határértékek megtartását. 

2. Az üdülővendégek – különösen a szomszédok – nyugalmának biztosítása érdekében tilos az üdülőterületen

1. 22,00 órától reggel 10,00 óráig a szabadban, vagy az üdülő, illetve egyéb épületben a csendet énekléssel, zenéléssel, kiabálással, gépjárművek indokolatlan zajkeltésével, vagy más módon zavarni,
2. motoros kerti gépek, egyéb motoros munkaeszközök üzemeltetése este 20,00 órától reggel 10,00 óráig,
3. bármely zajkeltő tevékenység folytatása, amely mások üdülését, pihenését, nyugalmát indokolatlanul zavarja.

3. Szabadtéren (pld. szabadtéri színpadon stb.) naponta 10,00 órától 23,00 óráig van lehetőség rendezvény tartására azzal a feltétellel, hogy a folytatott tevékenységből származó zaj nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott legnagyobb zajterhelési határértéket.

4. Az üdülőterületen lévő vendéglátó üzletek zajkeltő tevékenységére ezen fejezetben meghatározott külön szabályok az irányadóak.

5. Az üdülőépület tulajdonosa, kezelője az üdülőépületét bármely jogcímen használó személyt, személyeket köteles tájékoztatni az (1)-(2) bekezdésben meghatározott zajvédelmi szabályokról, valamint az Ür. szerint megvalósuló szervezett szemétszállítás szabályairól. Ezen kötelezettségének úgy kell eleget tennie, hogy az erről szóló házirendi szabályokat az üdülőépületében folyamatosan, s a vendégek által jól látható helyen kifüggesztve kell tartania.

24. §

1. Az üdülőterületen már működő létesítmények, berendezések (vendéglátó és egyéb üzletek, üdülők stb., a továbbiakban együtt: létesítmények) és turisztikai szolgáltatási tevékenységek csak a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályi szabványok és az Ür. előírásai betartásával üzemeltethetők, fejleszthetők. Esetükben a zaj és a rezgés elleni védelem keretében – az Ür. szabályai, keretei között – utólagos műszaki, szervezési módszerekkel kell elérni a zaj- és a rezgésforrások zajkibocsátásának, illetve rezgésgerjesztésének csökkentését, a terhelt környezet védelmét.

2. Az üdülőterületen zajt, illetve rezgést előidéző új létesítményt csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglevőt pedig bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint építési munkát végezni, hogy azok rendeltetésszerű használata, illetőleg az építési munka végzése során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj-és rezgésterhelési határértéket  ne haladja meg.  A megengedettnél nagyobb zajt okozó tevékenység végzésére engedély nem adható ki, az ilyen tevékenységgel járó létesítmény telepítése nem engedélyezhető. (A zajértékeket az EüM. r. szerint kell megállapítani)

25. §

Az üdülőterület védelme érdekében a környezetvédelmi hatóság (a jegyző) – az első fokú közegészségügyi hatóság véleményének figyelembevételével – elrendelheti az üdülőterületre veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenység korlátozását, illetőleg felfüggesztését, ha a kötelezett határidőre nem tesz eleget az általa a meglevő létesítményre megállapított zajkibocsátási határérték teljesítésének és a mulasztásból a környezetre közvetlen, súlyos veszély származhat. Az elrendelt intézkedéseket a kötelezettségszegés teljes megszüntetése előtt feloldhatja, ha a közvetlen súlyos veszély már nem áll fenn.^[70]

Az üdülőterületen lévő vendéglátó üzletek működésére vonatkozó zajkeltő tevékenységének korlátozására vonatkozó szabályok

26. §

1. Az üdülőterületen lévő vendéglátó üzletben a kereskedő által bejelentett műsoros előadás, zene, tánc rendezésére, szórakoztató játék (a továbbiakban együtt: zenés szolgáltatás) folytatására a hét minden napján – a bejelentett nyitvatartási időn belül, az üdülőterület árterületen lévő vendéglátó üzleteiben legfeljebb azonban a 27. § szerint megállapított nyitvatartási időben – sor kerülhet, amennyiben teljesülnek a Mük. r-ben, s az Ür-ben meghatározott feltételek.^[71]

2. A vendéglátó üzletet működtető kereskedőnek gondoskodnia kell arról, hogy a zenés szolgáltatás során használt hangsugárzó, vagy egyéb zajkeltő berendezések (a továbbiakban együtt: műszaki berendezések) üzemeltetője – az előírt szabályokat, korlátozást (az előírt határértékeket, időkorlátokat stb.) az üzemletetés megkezdése előtt pontosan megismerje, azokat az üzemeltetés során folyamatosan betartsa.

27. §^[72]

Az üdülőterület sajátosságaira, a csendesebb, nyugodtabb éjszakai pihenési feltételek megteremtésére figyelemmel az üdülőterületen lévő valamennyi üzlet esetében – ide nem értve az üdülőterület árterületen kívül eső területén lévő üzleteket – az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási ideje vasárnaptól - szombatig naponta legfeljebb 01.00 óráig, vasárnap 06.00 óráig terjedhet. A kötelező zárvatartási időszak naponta a kötelező zárórától reggel 6,00 óráig tart

28. §^[73]

IX. fejezet

Egyéb szabályok, a víz minőségének védelme, szennyvízkezelés

29. §

1. Az üdülőterületen növényvédő-szert, műtrágyát, benzint, gázolajat és más a környezetre káros, veszélyes és gyúlékony anyagot – az egyéni felhasználó napi szokásos mennyiségének megfelelő és felhasználású, zárt, szivárgásmentes rendszerű tárolását kivéve – nem lehet tárolni.
2. Az üdülőterületen meg kell akadályozni mindenfajta káros hatású anyag vagy hulladék talajba, illetve vízbe jutását, beszivárgását. Ilyen anyagot talajba juttatni (elásni), illetve vízbe juttatni, vízfolyásba, vagy szennyvízcsatornába önteni tilos.
3. Szennyvizet csak az előírásoknak megfelelően létesített, zárt szennyvízcsatornába lehet bevezetni. Tilos a szennyvizet, szemetet élővizekbe, felhagyott kutakba, tárolókba, talajvízbe, csapadékcsatornákba vezetni, gyűjteni vagy elhelyezni. A vizek tisztasága és a balesetek elkerülése érdekében tilos a Tiszába, illetve bármely vízfolyásba mindennemű szemetet, szennyező anyagot önteni, szórni vagy dobni.
4. A szennyvízcsatornát bővíteni és arra rákötni csak a közszolgáltató hozzájárulásával szabad.^[74]
5. A szórakoztató centrum közterületén - megfelelő számban - az üdülőterület üzemeltetőjének^[75] szennyvízcsatornába kötött WC-t kell létesíteni, fenntartani, mely egyidejűleg ellátja a fürdőhelyi illemhely funkcióját is.

IV. RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az üdülőterülettel összefüggő feladatok teljesítésének gazdasági alapjai

30. §

1. Az üdülőterületen képződő önkormányzati bevételeket a Képviselő-testület legkésőbb a bevétel teljesítését követő évben köteles az üdülőterület infrastruktúrája – elődlegesen környezetvédelmi, ill. egyéb infrastrukturális hálózata – fejlesztésére, az üdülőnépesség közösségi (kulturális, művelődési, sport stb.) célú, valamint a nyugodt pihenés feltételeit biztosító igényei kielégítésére felhasználni, visszafordítani.

2. A Környv. tv. szerint a Környv. r. alapján létrehozott helyi Környezetvédelmi Alap bevételeinek felhasználása során az üdülőterületről befolyó bevételek felhasználása tekintetében – amennyiben az indokolt – szintén az (1) bekezdés szerinti rendező elvet kell követnie évente a Képviselő-testületnek.

31. §

1. Ez a rendelet 2000. június 01. napján lép hatályba, s rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

2. Az üdülőterület, illetve a fürdőhely üzemeltetői feladatait az Önkormányzat látja el, a Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal bevonásával.^{[76] [77]}

3. ^[78] Aki az Ür. 6. § (7) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 9. § (2) és (5) bekezdésében, valamint 13-15.§-ában, 18-21.§-ában, 23.§-ában, 26-29. §-ában számára előirt kötelezettségeket és tilalmakat megszegi, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.

4. ^[79]

5. Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.^[80]

Jüttner Csaba sk.                                                                                 Lipták József sk.

polgármester                                                                                                jegyző

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*  A rendelet elfogadva:  Vásárosnamény, 2000. április 23.

** A rendelet kihirdetve: Vásárosnamény, 2000. május 26.                        

Ezen rendelethez tartozik:

•  melléklet – járművekkel kapcsolatos kényszerintézkedések költségeiről.

Lipták József sk.

                                                                                         jegyző

Melléklet ^[81] az üdülőterület rendjéről szóló 12/2000. (V. 26.) Ök. rendelethez.

A kerékbilincs alkalmazásával és a jármű elszállításával kapcsolatos költségek

1. A KERÉKBILINCS ALKALMAZÁSÁNAK (a jármű rögzítésének) költsége

1. a 2/a) pontban felsorolt járművek esetében 5.000,- Ft,

2. a 2/b) pontban felsorolt járművek esetében az 1/a) pontban foglalt költség kétszerese.

3. A 2/a-b) pontok alatt meghatározott költségeket a fizetés megtörténtéig a felszerelés napját követő második naptól számított megkezdett naptári naponként 20 %-kal növelten kell megállapítani.

2. A JÁRMŰ ELSZÁLLÍTÁSÁNAK költsége

1. személygépkocsi, vagy pótkocsi, motorkerékpár és pótkocsija, segédmotoros kerékpár esetén 10.000,- Ft,

2. a KRESZ 1. számú függeléke II./ pontja alatt meghatározott, az a) pontban nem említett gépjármű, vontató és ezek pótkocsija esetében az a) pontban foglalt költség háromszorosa.

3. A JÁRMŰ TÁROLÁSÁNAK költsége naponta 1.000,- Ft.

Az 1-3) pontokban foglalt költségek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák!