Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004 (III.18.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról

Hatályos: 2004. 04. 01- 2023. 05. 31

Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004 (III.18.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról1

2004.04.01.

Vásárosnamény Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv.) 54. § (1) bekezdésében foglaltakra – a közterületek használatáról az alábbi rendeletet (a továbbiakban: Közter.) alkotta:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja, hatálya

A Közter. célja, hogy
a) a helyi adottságokra, sajátosságokra – a városképi, városrendezési, a műemlékvédelmi, környezetvédelmi, közbiztonsági, ellátási szempontokra –, a lakossági igényekre figyelemmel meghatározza a közterület engedély nélküli, illetve engedélyhez kötött használatának (a továbbiakban: közterület-használat) helyi szabályait.
b) megállapítsa a közterület rendeltetéstől eltérő, engedélyhez kötött használatáért fizetendő díj (a továbbiakban: közterület-használati díj) mértékét, megállapításnak és megfizetésének szabályait.
c) rendelkezzen a jogszerűtlen, szabálytalan közterület-használat esetén követendő eljárásról.

2. §

(1) A Közter. hatálya Vásárosnamény város közigazgatási területén (a továbbiakban: város)

a) az Önkormányzat tulajdonában álló, kezelésében lévő az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földterületre (pl. út, járda, tér, park stb.), továbbá
b) – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – az egyéb ingatlanoknak a rendelkezni jogosult által közhasználatra átadott területrészére
(a továbbiakban együtt: közterület) terjed ki.
(2) Nem terjed ki a Közter. hatálya azon közterületekre, amelyek hasznosításáról (bérbeadásáról stb.) az Önkormányzat – vagyongazdálkodásról szóló rendelete2 szerint – egyedi szerződéssel, megállapodással gondoskodott, illetve gondoskodik.
(3) A Közter. hatálya kiterjed a közterületet bármely jogcímen használó valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik bármilyen jogcímen, illetve bármennyi ideig a város területén tartózkodnak, tevékenykednek.

3. § Hatásköri és eljárásjogi rendelkezések3

(1) A Közter. hatálya alá tartozó ügyekben (hozzájárulás megadása, közterület-használati díj megállapítása, a közterület-használat ellenőrzése stb.) Vásárosnamény Város Polgármestere (a továbbiakban: Engedélyező) dönt, jogosult eljárni, az ezzel kapcsolatos valamennyi hatáskört a Képviselő-testület a Polgármesterre ruházza át.

(2) Az eljárásra az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat4 kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy – a Ket. 33. § (1) bekezdésére tekintettel – az ügy érdemében hozott döntést az Engedélyezőnek legkésőbb 15 napon belül meg kell hoznia.5

(3) Az Engedélyező a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Városfejlesztési- és Üzemeltetési Irodája (a továbbiakban: Városfejlesztési Iroda) – a közterület-használati díj számlázása, illetve a befizetések nyilvántartása, követelések behajtása tekintetében a Hivatal Pénzügyi- és Gazdálkodási Irodájával (a továbbiakban: Pénzügyi Iroda) – közreműködésével jár el (előkészítés, végrehajtás stb.).

(4)6

(5) Az ellenőrzésben részt vevők körét a Közter. külön §-a állapítja meg.

4. § Értelmező rendelkezések

A Közter. alkalmazása szempontjából
1. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.7
2. közhasználatra átadott területrész: minden olyan, a közterület – 1. pont szerinti – fogalmi jellemzőivel nem bíró egyéb ingatlan, amelyet a tulajdonosa közhasználat céljára átadott. Ezen ingatlanra a közterületre vonatkozó szabályok – ide értve a Közter.-ben meghatározottakat is – csak a terület közhasználatra való átadásáról szóló szerződés keretei között alkalmazhatóak.
3. út (közút, magánút): a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).8
4. közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy "Mindkét irányból behajtani tilos" jelzőtáblával jelzett magánút.9
5. járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt – része; a gyalogút azonban nem járda.10
6. úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.11
7. közhasználatú zöldterület: a város belterületén levő minden
a) közterületnek minősülő közpark,
b) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő,
c) lakó-, illetőleg üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek közkert (játszó-, pihenőkert stb.) céljára kialakított része, ha az épület tulajdonosa (kezelője) nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelőjével) és annak fenntartásáról önkormányzati szerv12 gondoskodik,
d) közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület.13
8. az út tartozéka: a várakozóhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés (segélykérő telefon, pihenőhely), a zajárnyékoló fal és töltés, az út kezelője által létesített hóvédő erdősáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésű erdő), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggő üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével.14
9. közúti jelzőtábla: fogalmát a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM. együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ.) 10. §-a szerint kell érteni.
10. jármű, járműszerelvény: fogalmát a KRESZ. 2. számú függelék II. pontja szerint kell érteni.
11. várokozás: fogalmát a KRESZ. 1. számú függelék III. pontja szerint kell érteni.
12. üzemképtelen jármű: az olyan jármű, amelyik
a) hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkezik, feltéve, hogy a közúti forgalomban csak ennek birtokában vehetne részt,
b) baleset folytán megsérült és elhagyott,
c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan (pl. sérült, hiányos, roncs)
13. a közúti közlekedés irányításának céljára szolgáló eszköz, műszaki berendezés: minden olyan eszköz, berendezés, amely a közlekedőknek a közúti közlekedés szabályaira irányuló figyelemfelhívását szolgálja. (pl. forgalomirányító, vagy útelzáró jelzőlámpa, útépítési elkorlátozó elem és eszköz stb.)
14. építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre.15
15. üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi, jármű- és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá lakossági fogyasztási cikk javítószolgáltató értékesítő hely, ideértve a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott, értékesítést folytató telephelyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket is.16
16. üzletszerű gazdasági tevékenység: az ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés (haszonszerzés) céljából, rendszeresen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység.
17. árusító pavilon: kereskedelmi tevékenységet17 szolgáló, nem tartós használatra rendelt, hanem bármikor könnyen szétszerelhető és eltávolítható szerkezetekből, térelemekből készült, szabadon állóan, vagy csoportosan telepített, környezetébe illeszkedő földszintes, zárt építmény, amely a talajjal nincs egybeépítve.
18. mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusító hely.18
19. mobil elárusítóhely: az árusító pavilon és a mozgóbolt feltételeinek meg nem felelő elárusítóhely. (pl. nyílt szerkezetű pult, állvány stb.)
20. mozgóárusítás: a kereskedő19 vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi).20
21. alkalmi (ünnepi) vásár: ünnepekhez, helyi rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű, a jegyző által meghatározott ideig tartó és nyilvántartásba vett vásár.21
22. idényjellegű árusítás: időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb hat hónapig terjedő időtartamra, illetve az üdülőterületen – az Önkormányzat külön rendelete22 szerint meghatározott – egy üdülési szezonra szóló, a kereskedő üzletéből közterületre kihelyezett, vagy a kereskedő üzlete homlokzatával érintkező közterületen folytatott kereskedelmi tevékenység.
23. alkalmi árusítás: alkalmi rendezvényen, vagy az idényjellegű árusítás feltételei szerint, de csak alkalmanként legfeljebb három napot meg nem haladó közterületi árusítás.
24. hirdető-berendezés: építményen lévő üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető, előtető, üzleti ernyőszerkezet, szabadtéri reklámhordozó, üzleti célt szolgáló bármely felirat, kép, zászlórúd, cégér, cég-, cím- és hirdető, valamint információs (tájékoztató, figyelmeztető stb.) tábla, transzparens.
25. önálló hirdető-berendezés: az a hirdető berendezés, amely közterületen áll, vagy azon keresztül átfeszítve kerül elhelyezésre (pl. hirdetőoszlop, kirakatszekrény, zászlórúd, vagy átfeszített felirat, kép stb.).
26. szabadtéri reklámhordozó: reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetőségét jelző eszközöket.23
27. reklám (gazdasági reklám): olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (a továbbiakban: áru) értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő (a továbbiakban: reklám).24
28. közüzemi közműhálózat: víz, szennyvíz, csapadékvíz, energia (villamos, gáz stb.) továbbítására szolgáló nyomvonalas hálózat.
II. Fejezet

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT ENGEDÉLYEZÉSE

5. § A közterület-használat engedélyhez kötöttsége

(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, úgy a közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésének megfelelően – a jogszabályok keretei között, állaga sérelme nélkül és az általánosan elvárható magatartási szabályok betartásával – mindenki külön bejelentés, illetve engedély nélkül, ingyenesen használhatja. Ez a használat azonban nem sértheti, csorbíthatja mások hasonló célú jogait.

(2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához – a Közter.-ben meghatározott esetekben és eljárás szerint – közterület-használati hozzájárulás (a továbbiakban: engedély) szükséges.

6. § Engedélyhez kötött közterület-használat

A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatához engedély szükséges a következő esetekben:
a) közterületen lévő, illetve a közterületbe tíz cm-en túl benyúló hirdető berendezés, valamint az önálló hirdető-berendezés elhelyezéséhez – ide értve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezést is.
b) építési munkával kapcsolatos létesítmény (pl. állvány, felvonó, irodakonténer stb.), valamint építmény, illetve építőanyag és törmelék elhelyezéséhez.
c) árusító pavilon ideiglenes elhelyezéséhez.
d) mozgóbolton, vagy mobil elárusítóhelyen keresztül történő értékesítéshez, illetve mozgóárusításhoz.
e) idényjellegű, vagy alkalmi árusításhoz, ide értve a kereskedő üzlete homlokzatával érintkező közterületen az ideiglenes (nem állandó jellegű), illetve idényjelleggel történő árusítást is.
f) alkalmi (ünnepi) vásár, illetve alkalmi kiállítás céljára.
g) vendéglátó-ipari előkert, kerthelyiség létesítéséhez.
h) göngyöleg tárolásához, feltéve, ha az a közterületen engedélyezett árusításhoz, vagy áruszállításhoz (a c-g) pontokhoz) kapcsolódik.
i) üzlet működése érdekében a várakozáshoz szükséges – az Önkormányzat erről szóló külön rendelete25 szerinti kijelölt fizető parkolóhelyként nem üzemeltetett – közterületek igénybevételéhez.
j) film- és televíziós felvétel készítése céljára.
k) mutatványos tevékenység, illetve bármely rendezvény (szórakoztató, sport, stb.) céljára – ide nem értve a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényt, valamint a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlést, továbbá a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartást, rendezvényt és körmenetet.26
l) önálló gyűjtőláda (pl. totó-lottó stb.), közterületi árusítást végző automata (pl. ital, jegy stb.) elhelyezéséhez.
m) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, várakozó helyiség, üzemanyagtöltő állomás, iparvágány létesítéséhez.
n) taxi(k) számára várakozóhely(ek) céljára.
o) üzemképtelen jármű harminc napot meghaladó tárolásához, továbbá az e célra külön kijelölt közterület esetében jármű, járműszerelvény közterületen történő tárolásához.
p) közhasználatú zöldterület bármilyen célú igénybevételéhez, ide értve a közhasználatú zöldterületek közvetlen védelmét szolgáló berendezés (pl. védőkorlát stb.) elhelyezését is.
A közhasználatú zöldterületek rendeltetéstől eltérő, más célú hasznosítása esetén – ha más jogszabály27 eltérően nem rendelkezik – Közter. rendelkezéseit kell alkalmazni.
q) közüzemi közműhálózattal összefüggő bármely műtárgy (pl. vízóra akna stb.) elhelyezéséhez, feltéve, hogy közterület igénybe vétele nélkül más műszaki kivitelezés nem lehetséges.

7. § Engedélyhez nem kötött közterület-használat

(1) A közterület rendeltetéstől eltérő, de engedélyhez nem kötött célú használata esetében nem kell engedélyt kérni. Ezen célok közé tartoznak különösen az alábbiak:

a) a katasztrófavédelem (tűzoltás, polgári védelem stb.) rendeltetésszerű feladatainak ellátásához, a baleset- és életveszély elhárításához.

b) a közút és a közforgalom elől el nem zárt magánút (ide értve a járdát is) építéséhez, korszerűsítéséhez (a továbbiakban együtt: útépítés), mely esetében az igénybevételt kérőnek – külön jogszabályok28 szerint – a közlekedési hatóságtól kell engedélyt kérnie.

c) a közút és a közforgalom elől el nem zárt magánút (ide értve a járdát is) nem közlekedési célú igénybevételéhez (pl. felbontáshoz, építmény elhelyezéséhez, közművek működése során bekövetkezett hiba elhárításához stb.), mely esetében az igénybevételt kérőnek – külön jogszabályok29 szerint – az út kezelőjétől kell kezelői hozzájárulást kérnie.

d) az út tartozéka és a közúti közlekedés irányításának céljára szolgáló eszköz, műszaki berendezés, közúti jelzőtábla elhelyezéséhez.

e) az üzemképtelen jármű harminc napot meg nem haladó tárolásához.

f) a fák közvetlen védelmét szolgáló berendezés (pl. védőkorlát, védőgyűrű stb.) elhelyezéséhez.

g) hirdető berendezés elhelyezéséhez, feltéve, hogy az a közterületbe tíz cm-en túl nem nyúlik be.

h) a távközlési és postai berendezések, létesítmények (pl. távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, levélszekrény stb.) elhelyezéséhez.

i) szabályszerűen létesített, de nem az Önkormányzat tulajdonában álló, kezelésében lévő közüzemi közműhálózat építményei (pl. lámpaoszlop, vízóraakna, szivattyúház stb.) igénybevételéhez, abban az esetben, ha az igénybevétel a Közter. külön rendelkezése szerint egyébként nem minősül engedélykötelesnek.

Ez esetben az igénybevételt kérőnek az Engedélyező írásban tett hozzájárulását kell csak beszereznie.
j) a Vásárosnamény Város Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) által nyilvántartásba vett vásár és piac közterületének rendeltetésszerű – az Önkormányzat erről szóló külön rendelete30 szerinti – igénybevételéhez.
k) a kijelölt fizető parkolóhelyként üzemeltetett közterületek rendeltetésszerű – az Önkormányzat erről szóló külön rendelete31 szerinti – igénybevételéhez.
l) választási plakátok közterületen történő elhelyezéséhez, amelyre az Önkormányzat külön rendelete32 az irányadó.
m) ha azt más jogszabály kifejezetten így rendeli.
(2) Ezen § (1) bekezdés a-h) pontja esetében – amennyiben az Önkormányzat semmilyen módon nem érintett a közterület-használattal (nem használó, engedélyező stb.) – a közterület igénybevételét (annak célját, mértékét, idejét, egyéb lényeges körülményeit) minden esetben, haladéktalanul be kell jelenteni a Városfejlesztési Iroda útján az Engedélyező felé.
Az engedély iránti kérelem

8. § A kérelem benyújtása

(1) Az engedély megadására irányuló kérelmet a Közter. 1. számú mellékletét képező formanyomtatványon – az abban felsorolt mellékletek csatolásával együtt – lehet előterjeszteni a Városfejlesztési Irodánál. Ha a kérelem elbírálásához egyéb mellékletek csatolása is szükséges, úgy az Engedélyező annak benyújtását is jogosult a kérelmező felé előírni.

(2) Az engedélyt – kivéve, ha a Közter. másként rendelkezik – annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött építmény elhelyezése céljából szükséges, úgy az engedélyt az építtetőnek kell kérnie.

(4) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata üzletszerű gazdasági tevékenységként építési munka végzésével kapcsolatos állvány, felvonó, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie. Ez esetben csak az építési munka végzésének időtartamára adható engedély.

9. § A kérelem elbírálása

(1) Nem adható közterület-használati engedély

a) a közbiztonságot veszélyeztető, a környezetre káros hatással bíró (pl. zajos, bűzös, egészségre ártalmas, tűz- és robbanásveszélyes) tevékenység gyakorlásához, robbanásra alkalmas anyagot (pl. benzin, hidrogén stb.) tartalmazó tárolóedény közterületen történő tárolásához, árusításához – ide nem értve a közterületen szabályszerűen létesített üzemanyagtöltő állomást.

b) jármű javításához.33

c) az a-b) pontban meghatározottakon túl is bármely tevékenység végzéséhez, ha annak gyakorlása közterületen tiltott, jogszabályba ütköző (pl. pornó és szextartalmú árú forgalmazása, pénznyerő automata üzemeltetése stb.), vagy a közízlést, a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sérti.

d) a vásáron és piacon a működési engedéllyel rendelkező üzletben sem forgalmazható termékek árusításához, illetve - ha jogszabály azt kifejezetten lehetővé nem teszi - az olyan termékek árusításához, amelyek forgalomba hozatala vásáron és piacon csak működési engedéllyel rendelkező üzletben lehetséges. Ezen termékeket az erről szóló külön jogszabály34 határozza meg.

e) a közúti közlekedés biztonságának meg nem felelő, vagy azt zavaró közterület-használathoz. (pl. útkereszteződések, csomópontok, kanyarok beláthatóságát zavaró, közúti jelzőtáblákat takaró berendezések és anyagok elhelyezéséhez, járda, úttest meg nem engedett igénybevételéhez stb.).

f) a tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha az utasforgalom céljait, illetve az utasok tájékoztatását szolgálja.

g) a városképi, városrendezési, a műemlékvédelmi, környezetvédelmi, közlekedés és egyéb biztonsági (pl. tűzvédelmi stb.) követelményeket, illetve a közterület-használat céljához igazodó esztétikai előírásokat, elvárásokat ki nem elégítő közterület-használathoz.

h) a Közter. 2. számú mellékletének I. közterületi övezeti kategóriáján belül a városközpont területén árusító pavilon ideiglenes létesítéséhez, továbbá mozgóárusításra, illetve mozgóboltból történő árusítás céljára szolgáló közterület-használathoz, kivéve, ha arra alkalmi (ünnepi) vásár, vagy alkalmi árusítás során kerül sor.35

i) a Közter. 2. számú mellékletének I. közterületi övezeti kategóriáján belül az Önkormányzat külön rendeletében lehatárolt Tisza-parti üdülőterület un. „szórakoztató centrum” területén árusító pavilon ideiglenes létesítéséhez, mobil elárusítóhely kialakításához, továbbá mozgóárusításra, illetve mozgóboltból történő árusítás céljára szolgáló közterület-használathoz. Ez alól kivétel, ha a folytatni kívánt tevékenység hiányt pótló.36

j) épületek be- és kijáratai előtti közterület, épületárkádok igénybevételéhez.32

k) jármű, járműszerelvény közterületen történő tárolásához, kivéve az e célra külön kijelölt közterületet.32

l) közhasználatú zöldterület más célú felhasználásához, ha az a területet károsítaná.32

m) azoknak, akikkel szemben az Önkormányzatnak – előző közterület-használatuk alapján – el nem évült követelése áll fenn. (pl. közterület-használati díjhátralékuk van, vagy nem teljesítették a közterület eredeti állapotának helyreállítását és annak költségeit sem fizették meg stb.) 32

(2) Az engedély elbírálása során figyelemmel kell lenni a hatályos közbiztonsági, környezetvédelmi, építésügyi jogszabályokra, a városrendezési tervekre, a városképi és műemlékvédelmi előírásokra, továbbá a kérelmezett közterület-használat célja szerint közreműködésre felkért szakhatóság(ok) nyilatkozatában előírtakra.

(3) Ha a közterület-használat során a könnyen el nem távolítható tárgy kerül elhelyezésre, úgy vizsgálni kell a tűzoltási vonulási útvonalak biztosítását, valamint a tűzoltási célokat szolgáló tűzcsapok és a közműhálózat elzáró szerelvényeinek biztonságos, gyors megközelíthetőségét.

(4) Az üzleten kívüli egyéb árusító helyek (pl. árusító pavilonok, mobil elárusítóhely) is csak a forgalmazott árú jellegéhez illő, lehetőség szerint dekoratív megjelenésűek lehetnek. Köztéri bútorokhoz, fákhoz mobil elárusítóhely nem rögzíthető, s azt úgy kell elhelyezni, hogy az utca-bútor használatát se akadályozza.

(5) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben – kivételesen – engedély csak akkor adható, ha az (1) bekezdésben meghatározott más kizáró ok nem áll fenn, illetve a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységéhez nem szükséges közüzemi közműhálózatra történő csatlakozás, továbbá az engedélyes írásban igazolja, hogy a tevékenysége során keletkező települési szilárd hulladék összegyűjtését és elszállítását a Szolgáltatótól külön megrendelte.

Ez esetben a szórakoztató centrum területén – valamennyi engedélyt egyidejűleg figyelembe véve, ide nem értve mutatványos tevékenység céljára biztosított közterületet – összesen legfeljebb 300 m2 közterület használata engedélyezhető, úgy, hogy az engedélyesek elhelyezésénél a Tisza-part kijelölt üzemeltetőjének biztosítania kell a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott szempontokat, valamint az ott már működő üzletek akadálytalan megközelíthetőségét, nyugodt működési feltételeit, a közlekedés zavartalanságát, továbbá az üdülőterülettel szemben támasztott esztétikai szempontok érvényesítését.
Legfeljebb egy napos alkalmi rendezvény esetén az engedélyező nagyobb mértékű egyidejű közterület-használathoz is hozzájárulhat.
Amennyiben egységes kivitelű elhelyezést nyújtó elárusító helyek kerülnek rendelkezésre bocsátásra a kérelmezők részére, úgy az elhelyezést ott kell megoldani.37

10. § Az engedély érvényessége

(1) A közterület-használat határozatlan időtartamra nem engedélyezhető. Engedély a következő időtartamra (a továbbiakban: érvényesség) adható:

a) meghatározott ideig, vagy

b) megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetve

c) visszavonásig.

(2) A közterület-használat legrövidebb érvényessége egy nap, leghosszabb érvényessége három év. Ettől eltérően – legfeljebb öt éves érvényességgel – csak árusító pavilon telepítése céljára adható engedély.

(3)38

(4) Annak az engedélye, aki a közterület-használati díjat az engedélyben meghatározott módon és ideig nem fizette be érvényét veszti, s nem jogosult a közterület-használatra.

11. § Az engedély tartalma, közlése

(1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét és lakó- (vagy telep)helyének címét,

b) a közterület-használat célját és érvényességét,

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedélyezési eljárásban közreműködésre felkért, illetve az abban közre is működött szakhatóság(ok) megnevezését, feltételeinek pontos meghatározását,

e) a közterület-használati díj fizetésére vonatkozó szabályokat.

(2) Ahol a közterület-használat igényelt célja indokolja, ott a határozatnak az engedély megszüntetése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását is kell tartalmaznia, továbbá figyelmeztetést arra, hogy:

a) a közterület-használat jogosultja köteles az igénybe vett közterületet tisztántartani, a keletkezett szilárd hulladék (szemét) elszállításáról az engedélyben foglaltaknak megfelelően gondoskodni, illetve tartózkodnia kell környezete beszennyezésétől, továbbá egyéb módon történő zavarásától is.

b) az engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges iratokat (vállalkozói igazolványt, működési engedélyt, díjfizetésről szóló bizonylatot stb.) a helyszínen tartani és ellenőrzés esetén azokat az Engedélyező, illetve az ellenőrzésre jogosultak kérésére felmutatni.

c) ha a közterület-használat egyéb érvényes hatósági engedélyhez kötött, úgy az engedély megadása a közterület használóját nem mentesíti ezek megszerzése alól.

d) az engedély másra csak az Engedélyező írásbeli hozzájárulásával ruházható át.

e) mi a jogkövetkezménye a közterület-használati díj határidőre történő meg nem fizetésének, a jogszerűtlen közterület-használatnak.

f) az engedélyes köteles a közterület-használata során a fák és a növényzet védelméről gondoskodni, valamint ha azok megsemmisülnek, úgy a pótlásukról – saját költségén – az erről szóló külön jogszabályok39 rendelkezései szerint szintén köteles gondoskodni.

(3) Bármely anyagtárolással kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a biztonsági-, védelmi- és óvórendszabályokban (élet, vagyon, tűz, munka, baleset, egészség stb.) előírt módon történhet.

(4) Árusítás céljára szolgáló engedélyben részletesen meg kell jelölni, hogy az árusítás milyen formában (építményből, mozgóboltból, mozgóárusítással stb. milyen útvonalon, ideig, illetőleg meghatározott helyen, vagy körzetben, továbbá kézből, vagy járműből stb.) történhet.

(5) Járda igénybevétele esetén engedély legfeljebb csak a járda szélességének felére adható. Ha a gyalogosforgalom, így biztonságosan nem bonyolítható, akkor a járdát – a megfelelő közlekedési, biztonsági szabályok alkalmazása mellett –

a) teljes szélességében le kell zárni és a gyalogközlekedést a másik oldalon lévő járdára kell átterelni, vagy

b) ha ez sem lehetséges, úgy a gyalogosok számára az úttestből kell elkeríteni megfelelő közlekedési sávot.

(6) Az építési munka végzésére szóló engedélyben elő kell írni:

a) szükség szerint a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését,

b) hogy – ha a járdát teljes szélességében szükséges elfoglalni és a gyalogközlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át – az engedélyes köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni, azt szükség szerint nappal is megvilágítani, továbbá a közlekedés útjában álló oszlopokat és ezek alátéteit fehérre meszelni.

(7) Az engedélyezés ügyében hozott határozatot közölni kell:

a) minden esetben a kérelmezővel, és

b) a közterület-használati díj számlázása, illetve a befizetések nyilvántartása, követése, a követelések behajtása érdekében a Pénzügyi Irodával, valamint

c) a Közter. alapján ellenőrzésre jogosultakkal, továbbá

d) építési munka végzése esetében az építésügyi hatósággal,

e) élelmiszer árusítása esetében az ÁNTSZ-szel,

f) a jövedéki termékek közül a dohánygyártmány, alkoholtermék, bor, sör, pezsgő, köztes alkoholtermék közterületen, alkalmi rendezvények (pl. majális stb.) során történő árusítása esetén – melyre csak külön jogszabály40 rendelkezése szerint kerülhet sor – a vámhatósággal,

g) a közüzemi közműhálózat érintettsége esetén az érintett közmű üzemeltetőjével is,

h) az engedélyezési eljárással jogszabály rendelkezése alapján érintett egyéb hatóságokkal, szervekkel (pl. szeszes ital árusítása esetén jegyzővel, rendőrséggel stb.) is.

i) az ideiglenes (alkalmi) jellegű iparűzési tevékenység esetében az adózó számára előírt bejelentési kötelezettség teljesítésének és az adó megfizetésének nyomon követése érdekében az önkormányzat illetékességi területén székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó által a közterületen végzett Közter. szerinti árusításról adatot szolgáltatni a helyi önkormányzati adóhatóság41 felé.

12. § A közterület-használat szüneteltetése, megszűnése, illetve az engedély visszavonása, megvonása

(1) Az engedély – érvényességi idején belül, az engedélyesnek a szüneteltetés tervezett kezdő időpontja előtt legalább öt nappal42 benyújtott kérelmére – az Engedélyező hozzájárulásával, meghatározott időtartamra szüneteltethető. Ez esetben az engedélyt – a szünetelés teljes idejére – az engedélyesnek vissza kell szolgáltatnia az Engedélyező részére. A szünetelés ideje alatt az engedélyes a közterület-használatot nem folytathatja, viszont nem terhelik az azzal kapcsolatos kötelezettségek sem.

(2) Ha az engedélyes közterület-használatát az engedély érvényességi idejének lejárta előtt bármikor, önként meg kívánja szüntetni, úgy ezt a szándékát köteles az engedély egyidejű visszaadása mellett az Engedélyező felé írásban bejelenteni.

(3) A közterület-használatra vonatkozó engedély – írásbeli indoklással – köz-, illetve önkormányzati érdekből (pl. beruházáshoz szükséges a biztosított terület stb.) bármikor visszavonható. Ilyen esetben az engedélyes kérelmére – lehetőség szerint – azonos feltételek mellett a városban máshol kell megfelelő közterület-használatot biztosítani.

(4) Írásban – valós, tényszerű indoklással – meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra, módon és feltételekkel használja, vagy a megállapított díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig – külön írásbeli felhívás ellenére – sem tett eleget.

(5) Ha az engedély érvényét vesztette, vagy az engedély visszavonásra, illetve megvonásra került, úgy az engedélyes saját költségén köteles a közterület-használat megkezdésekor fennállt eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. Ez a kötelezettség akkor terheli, ha az engedélyben – a közterület-használat biztosított céljára tekintettel – ezt számára előírták.

(6) Ha a közterület-használat a (2) vagy a (4) bekezdésben említett módon szűnt meg, úgy a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszatéríteni nem lehet.

III. Fejezet

KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI DÍJ

13. § A közterület-használati díj megállapítása, megfizetése

(1) A Közter. hatálya alá tartozó közterületek I. és II. közterületi övezeti kategóriába tartoznak, melyet a Közter. 2. számú melléklete tartalmaz.

Az I-II. közterületi övezeti kategóriában – tekintettel az egyes övezetekbe tartozó területek eltérő területi elhelyezkedésére, ezáltal minőségére, használati értékére – különböző közterület-használati díjszabást kell alkalmazni.
(2) Az engedélyezett közterület-használattal ténylegesen igénybe vett területért – kivéve a mentesség eseteit – a Közter. 3. számú melléklete szerinti közterület-használati díjat kell fizetni.43
(3) A közterület-használat díj megállapításának módja:
a) hirdető berendezés elhelyezése esetén annak felülete a mérvadó,
b) egyéb esetben az elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál annak alapterületét, és a használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásai szerint,
c) minden megkezdett hónap, nap és m2 egésznek számít,
d) 44
(4) A közterület-használati díjat minden esetben a közterület-használat tényleges megkezdését megelőzően kell megfizetni a Hivatal engedélyben megjelölt költségvetési számlájára és annak megtörténtét az engedélyben (határozatban) előírt módon igazolni kell.
(5) A befizetett közterület-használati díj csak abban az esetben követelhető vissza, ha a tényleges közterület-használatra bizonyíthatóan és kétséget kizáróan a kérelmezőtől kívül álló, elháríthatatlan ok (pl. kórházi ápolás, haláleset, elemi csapás stb.) miatt nem került sor. Ez esetben – írásbeli kérelemre – a Pénzügyi Iroda köteles gondoskodni a befizetett közterület-használati díjnak a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül történő visszafizetéséről.
(6) Az Engedélyező indokolt esetben – kérelemre – a közterület-használati díj fizetésére részletfizetést engedélyezhet.

14. §

Mentesség a közterület-használati díj megfizetése alól

(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a vízügyi szolgálat, a katasztrófavédelem, továbbá az egészségügyi, illetve mentőszolgálatok feladatait ellátóknak, az alapfeladatuk ellátását szolgáló közterület-használat esetében.
b) az országos és helyi közforgalmi vasúti, továbbá a közforgalmú közúti-, vízi- és légi-közlekedési feladatot ellátóknak, az alapfeladatuk ellátását szolgáló közterület-használat esetében.
c) ha a közterületet csak kifejezetten sport, egészség-megőrzési, vagy kulturális rendezvényre, jótékonysági célú gyűjtésre veszik igénybe.45
d) zászlórúd elhelyezése esetén, kivéve, ha az reklám célját szolgálja.
e) ha a közterületet az Önkormányzat saját beruházásában épülő létesítményekkel kapcsolatosan veszik igénybe.
f) műemléki, városképi védettségű épületek felújítása esetén legfeljebb harminc nap időtartamra.
g) a hatósági úton elrendelt építési (pl. helyreállítási, felújítási stb.) munkák céljára szükséges közterület-használatnál, legfeljebb harminc nap időtartamra.
(2) Nem adható mentesség abban az esetben, ha az (1) bekezdés a-c) pontjában említett esetekben sem, ha a közterület-használat egyébként üzletszerű gazdasági tevékenységgel párosul.

15. § A közterület-használat ellenőrzése, a jogszerűtlen közterület-használat jogkövetkezményei

(1) A közterület-használat szabályszerűségének folyamatos ellenőrzéséről az Engedélyező gondoskodik. Nevében ellenőrzésre jogosultak és kötelesek: a Városfejlesztési Iroda köztisztviselői, a közterület-felügyelők, a Tisza-parti üdülőterület érintő közterület-használat tekintetében a Turisztikai referens, valamint az itt lévő önkormányzati ingatlanok esetében az üdülőterület kijelölt üzemeltetője, illetve a közterület-használati díjak megfizetése tekintetében a Pénzügyi Iroda köztisztviselői.

(2)46 Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az, aki

a) Közter.-ben előírt engedély nélkül,

b) Közter.-ben előírt az engedélytől eltérő módon,

c) az engedélyben foglalt mértéket meghaladóan használja a közterületet,

d) 12. életévét betöltött személy és használja a játszótéri játékokat,

e)47

(3)48

(4) A közterület-használat engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a jogtalan használó az (1) bekezdésben meghatározottak felhívására köteles a jogszerűtlen használatot haladéktalanul megszüntetni, valamint a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. Amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó szabályok szerint kell a végrehajtást vele szemben lefolytatni.
(5) Azt, aki közterület-használatot engedélyhez kötött esetben engedély nélkül, vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon (mértékben, időben stb.) használ – a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően – a tényleges használatnak megfelelően a Közter. alapján egyébként fizetendő közterület-használati díj utólagos megfizetésére kell kötelezni.
(6) Ha a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek egyébként megfelel – kérelmére – az Engedélyező a közterület használatát engedélyezheti. Ezzel azonban a jogszerűtlen használó nem mentesül a (2-4) bekezdésekben említett jogkövetkezmények alól.
IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. § (1) Ez a rendelet 2004. április 01. napján lép hatályba azzal, hogy előírásait csak a hatályba lépése után keletkezett ügyek esetében kell alkalmazni.

(2)49

(3) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a 2/1995. (I. 26.) Ök. számú rendelet, valamint az ezt módosító
b) 33/1999. (XI. 30.) Ök. számú rendelet, és a
c) 7/2000. (III. 08.) Ök. számú rendelet 2. §-a
(4) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (3) bekezdésének megfelelő követelményt tartalmaz.50

Jüttner Csaba polgármester

Lipták József Jegyző
1

Az önkormányzati rendeletet a Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 32. §-a hatályon kívül helyezte 2023. június 1. napjával.

2

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól a módosított 13/1999. (V. 27.) Ök. rendelet rendelkezik.

3

A címet módosította a 12/2008. (VI. 5.) Ök rendelet 1. §-a. Hatályos 2008. június 10. napjától.

4

Lásd: a helyi önkormányzatokról szóló az 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv)., valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szerint.

5

A bekezdést módosította a 12/2008. (VI. 5.) Ök rendelet 1. §-a. Hatályos 2008. június 10. napjától.

6

A (4) bekezdést 2008. június 10. napjától hatályon kívül helyezte a 12/2008. (VI. 5.) Ök. rendelet 4. § (2) bekezdés a) pontja.

7

Lásd: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 13. pontja szerint.

8

Lásd: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM. együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ.) 1. számú függelék I/a) pontja szerint.

9

Lásd: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Közl. tv.) 47. § i) pontja szerint.

10

Lásd: KRESZ. 1. számú függelék I/b) pontja szerint.

11

Lásd: KRESZ. 1. számú függelék I/c) pontja szerint.

12

Lásd: az Ötv. 8. § (1) bek. szerint.

13

Lásd: a tanácsi szervek kezelésében lévő közhasználatú zöldterületek fenntartásáról és használatáról szóló 2/1976. (I. 16.) ÉVM. számú rendelet (a továbbiakban: Khzr.) 1. § (1) bek. szerint.

14

Lásd: a Közl. tv. 47. § k) pontja szerint.

15

Lásd: az Étv. 2. § 8. pontja szerint.

16

Lásd: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Műk. r.) 27. § a) pontja szerint.

17

Fogalmát lásd: a Műk. r. 1. §-a szerint.

18

Lásd: a Műk. r. 27. § m) pontja szerint.

19

Fogalmát lásd: a Műk. r. 1. §-a szerint.

20

Lásd: a Műk. r. 27. § b) pontja szerint.

21

Lásd: a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VPR.) 1. § (3) bek. szerint.

22

Az üdülési szezon fogalmát lásd: az Ühr. szerint.

23

Lásd: a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 2. § t) pontja szerint.

24

Lásd: a Grtv. 2. § g) pontja szerint.

25

A parkolás rendjéről és a parkolási díjakról a 24/2000. (XI. 07.) Ök. rendelet rendelkezik.

26

Módosította a 12/2008. (VI. 5.) Ök rendelet 2. §-a. Hatályos 2008. június 10. napjától.

27

Lásd: a Khzr. rendelkezéseit.

28

Lásd: a Közl. tv. 2. § (5) bekezdését és 29-35. §-ait, illetve a végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-át és 20-26. §-ait.

29

Lásd: a Közl. tv. 2. § (5) bekezdését és 36-43. §-ait, illetve a Vhr. 1. §-át és 27-36. §-ait.

30

A vásárokról és piacokról a 9/1997. (IV. 23.) Ök. rendelet rendelkezik.

31

A parkolás rendjéről és a parkolási díjakról a 24/2000. (XI. 07.) Ök. rendelet rendelkezik.

32

A választási plakátok egyes középületeken és a közterület meghatározott részén történő elhelyezésének tilalmáról a 3/2002. (II. 18.) Ök. rendelet rendelkezik.

33

Módosította a 12/2008. (VI. 5.) Ök rendelet 4. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 2008. június 10. napjától.

34

Lásd: a VPR. 3. §-át.

35

A 14/2005. (VII. 29.) Ök. rendelet 3. § (2) bekezdésével módosított szöveg. Hatályos 2005. július 29. napjától.

36

A 9. § (1) bekezdésének i) pontját beiktatta – és a további pontok jelölését módosította – a 14/2005. (VII. 29.) Ök. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2005. július 29. napjától.

37

A 9. § (5) bekezdését beiktatta a 14/2005. (VII. 29.) Ök. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2005. július 29. napjától.

38

2009. október 01. napjától hatályon kívül helyezte a 19/2009. (X. 01.) Ök. rendelet 43. §-a.

39

Lásd: a fák védelméről szóló 21/1970 (VI. 21.) Korm. rendeletet, valamint a Khzr. rendelkezéseit.

40

Lásd: a jövedéki adókról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 72. §-át. (EU. csatlakozást követően a 2003. évi CXXVII. tv. 109. §-át.)

41

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 10. § (1) bek. c) pontja szerint önkormányzati adóhatóságon az önkormányzat jegyzőjét kell érteni.

42

Módosította a 12/2008. (VI. 5.) Ök rendelet 3. §-a. Hatályos 2008. június 10. napjától.

43

Módosította a 19/2009. (X. 01.) Ök. rendelet 42. §-a. Hatályos 2009. október 01. napjától.

44

2009. október 01. napjától hatályon kívül helyezte a 19/2009. (X. 01.) Ök. rendelet 43. §-a.

45

Módosította a 12/2008. (VI. 5.) Ök rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos 2008. június 10. napjától.

47

Hatályon kívül helyezte a 30/2020 (XII.18.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan 2020.12.19-től.

48

Hatályon kívül helyezte a 11/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdés c) pontja.

49

2009. október 01. napjától hatályon kívül helyezte a 19/2009. (X. 01.) Ök. rendelet 43. §-a.

50

Beiktatta a 19/2009. (X. 01.) Ök. rendelet 44. §-a. Hatályos 2009. október 01. napjától.