Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2007. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete

Vásárosnamény Város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 09. 28- 2024. 02. 29

Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2007. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete

Vásárosnamény Város Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról1

2023.09.28.

Vásárosnamény Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörben eljárva az alábbi rendeletet alkotta:

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1) E rendelet hatálya Vásárosnamény város igazgatási területére terjed ki.

(2)2 Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), valamint az Étv. alapján meghatározott, Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet(a továbbiakban OTÉK) előírásai, illetve a:

a)3 T-2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, T-2 jelű, T-11B/2023 munkaszámú Külterületi Szabályozási Terv fedvényterve,

b) T-2m jelű Külterületi Szabályozási Terv fedvényterve,

ba) T-2.1m/2019 jelű Külterületi Szabályozási Terv fedvényterve,

bb) T-2.2m/2019 jelű Külterületi Szabályozási Terv fedvényterve,

c) T-3 jelű Belterületi Szabályozási Terv,

d)45 T-3/1m jelű Központi belterület szabályozási fedvényterve, T-3/1m-1-3 jelű, T-01A/2019 munkaszámú Központi belterület szabályozási fedvény tervek,

e)6 T-3/2m jelű Gergelyiugornya szabályozási fedvényterve, T-3/2m-1 jelű, T-01A/2019 munkaszámú Gergelyiugornya szabályozási fedvény tervek

f) T-3/5 jelű Károlyi-tanya Szabályozási Terv,

g) és a jelen Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

2. § (1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T – 2 és T – 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.

(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.

(3) A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes.

II. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

3. §7 (1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint:

a) beépítésre szánt területek

1. lakóterület, ezen belül

1.1 kisvárosias lakóterület Lk

1.2 kertvárosias lakóterület Lke

1.3 falusias lakóterület Lf

2. vegyes terület

2.1 településközponti vegyes terület Vt

3. gazdasági terület, ezen belül

3.1 kereskedelmi szolgáltató terület Gksz

3.2 egyéb iparterület Gip

4. üdülőterületek,

4.1 hétvégi házas üdülőterület Üh

5. különleges terület K, ezen belül

5.1 temető területek

5.2 sport és rekreációs területek

5.3 idegenforgalmi és szabadidő centrum

5.4 hulladékkezelők területei

5.5 bányaterület

5.6 nagykiterjedésű közmű területek

5.7 mezőgazdasági üzemi terület

5.8 megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület8

b) beépítésre nem szánt területek

1. közlekedési és közműterületek, ezen belül

1.1 kötöttpályás közlekedési területek KÖk

1.2 közutak KÖu

2. zöldterületek, ezen belül

2.1 közpark KP

3. erdőterület, ezen belül

3.1 védőerdő Ev

3.2 gazdasági erdő Eg

4. mezőgazdasági területek, ezen belül

4.1 kertes mezőgazdasági terület Mk

4.2 általános mezőgazdasági terület Má, ezen belül:

4.2.1 Szántó területek

4.2.2 Gyep területek

4.2.3 Gyümölcsösök

4.2.4 Nádas területek

4.2.5 Kialakult külterületi major

4.2.6 Kialakult külterületi lakott hely

4.3 korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mák, ezen belül:

4.3.1 korlátozott használatú szántó

4.3.2 korlátozott használatú gyep

4.3.3 korlátozott használatú gyümölcsös

4.3.4 korlátozott használatú nádas területek

5. vízgazdálkodási terület V, ezen belül:

5.1 élővízfolyások medre és partja

5.2 közcélú nyílt csatornák medre és partja

5.3 vízgazdálkodási területen belüli védőtöltés, gát

5.4 vízgazdálkodási területen belül lévő közmű terület V/Kö

5.5 vízgazdálkodási területen belül lévő hajókikötő V/Hk

6. vízgazdálkodási területen belül lévő korlátozott használatú mezőgazdasági és erdő területek:

6.1 korlátozott használatú szántó

6.2 korlátozott használatú gyep

6.3 korlátozott használatú nádas

6.4 vízgazdálkodási területen belüli védőerdő

6.5 vízgazdálkodási területen belüli gyümölcsös

kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.

4. § (1)9 A szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2)10 A szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.

5. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, tereprendezés, közművesítés hiánya, utak kialakítása) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.

(3)11 Az egyes építési övezetekben belterületen és beépítésre szánt területen építési engedélyt kiadni csak ott lehet, ahol a közüzemi közművesítettség mértéke legalább részleges kiépítettségű vagy az azokat pótló berendezések kiépítése megoldott. A kertvárosias és falusias lakóterületeket, üdülőterületeket, a gazdasági területeket és a különleges területeket legalább részleges, a településközponti vegyes, kisvárosias lakóterületeket teljes közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározót nem lehet építeni.

(4) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült ott zártrendszerű szennyvíztározóra nem lehet építési engedélyt kiadni.

(5) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége. A használat és építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(6) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,

b) a köztárgyak,

c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

d) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

e) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

(7) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

6. § (1)12

(2)13

(3) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

(4) Az országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méteres védőtávolságon belül építmény csak külön jogszabályokban megadottak szerint helyezhető el.

(5)14

7. § (1)15 A területfelhasználási egységeken és övezeteken belüli telekalakítások és telekosztások csak a szabályozási tervnek és helyi építési szabályzatnak megfelelően, valamint egyéb jogszabályok alapján végezhetőek.

(2)16

(3) A Településszerkezeti Tervben előirányzott és a Szabályozási tervben meghatározott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket ki kell alakítani, majd a Szabályozási Tervben és Helyi Építési Szabályzatban meghatározott előírásoknak megfelelő telekalakítások elvégezhetőek.

(4) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél kisebb telket nem lehet kialakítani.

(5) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.

(6) A szabályozási terven jelölt kötelező telekösszevonásokat, telekhatár megszüntetéseket út céljára történő lejegyzéseket el kell végezni az építéshatósági eljárás során.

(7) Telekmegosztás esetén a kialakított ingatlan közterületről történő gépjárművel történő megközelítését vizsgálni kell. Ha a megosztásra kerülő ingatlan közterületi homlokvonalában korábban közlekedési, közmű, egyéb létesítmény került beépítésre, a kérelmező saját költségen történő átépítésre vonatkozó nyilatkozatát be kell szerezni.17

(8)18

7/A. §19 Az egyes építési övezetekben / övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően épület elhelyezése céljából építési telket kell kialakítani. Műtárgyakra ez a követelmény nem vonatkozik.

III. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

8. § (1)20 A terv területén építési telket alakítani a szabályozási tervek és a Helyi Építési Szabályzat szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2)21 Az épületek az építési helyen belül a szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők, ha egyéb jogszabályok másként nem rendelkeznek.

(3) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(4) Kertvárosias és falusias lakóterületeken belül a szabályozott alakítható legkisebb telekterületnél kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve, egyébként több épület létesítése is megengedett.

(5) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(6)22

(7) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméretet minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani.

(8)23 Az építési telken a telek beépített területébe be nem számítandóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása – 3 m – megtartása mellett.

a) elő- és oldalkertben:

aa) közműbecsatlakozási műtárgy,

ab) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),

ac) kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel),

b) oldal- és hátsókertben:

ba) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

bb) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

bc) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

bd) kerti szabadlépcső és lejtő,

c) hátsókertben:

ca) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

cb) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

cc) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

cd) kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,

ce) kerti szabadlépcső és lejtő,

cf) szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

(9) A falusias és kertvárosias lakóterületek építési telkein valamint a döntően lakóterületként funkcionáló településközponti vegyes területeken belül telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

ba) nyári konyha, mosókonyha, szárító

bb) tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)

bc) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi

bd) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

be) a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók)

bf) fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

bg) pince, pince felépítménye

bh) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

(10) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely:

a) ELŐKERTEK

aa) Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni. A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak: EK = kötelezően megtartandó minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel.

ab) Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

b) OLDALKERTEK Az oldalkertek méretének meghatározása OTÉK szerint történjen, az alábbi eltérések alkalmazásával:Meglévő telek esetében: Az OTÉK-tól eltérő oldalkerti méretek szabályozása a KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK fölsorolt belterületi építési övezeteire vonatkozik.

ba) Az oldalkerti méretek és az épület elhelyezés megállapítása

Ha a meglévő telek szélessége kisebb, vagy egyenlő 12 méter, akkor az építendő új épületet a telek oldalhatárára kell építeni, a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az építménymagasság értékét.

Ha a beépítési oldal felőli szomszédos telken az oldalkertben 0-1 méteren belül melléképület, egyéb épület, vagy épületrész áll, akkor az új épület átfedő homlokzat nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni. („A” jelű ábra szerint)

bb) AMENNYIBEN A TELEKSZÉLESSÉG NAGYOBB MINT 12 MÉTER, DE KISEBB EGYENLŐ MINT 14 MÉTER.

Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb mint 14 méter és az építési oldallal szomszédos telken az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 0-3,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész áll, úgy az újonnan építendő épületet 1 méteres csurgótávolságra kell elhelyezni, s az új épület átfedő homlokzat nyílás nélküli tűzgátló falként kell megépíteni. Ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az építménymagasság értékét. („B” jelű ábra szerint)

bc) Ha a meglévő, szabályosan beépíteni kívánt telek szélessége nagyobb, mint 12 méter, de kisebb egyenlő, mint 16 méter és az építési oldallal ellentétes oldalon a telekhatártól számított 0-4,0 méteren belül melléképület, vagy egyéb épület, épületrész állt, úgy az újonnan építendő épület és a meglévő épületrész között legalább 4 méter telepítési távolságot kell tartani. Ebben az esetben a kötelezően megtartandó oldalkerti méret legalább 4 méter, amennyiben az új épület szélessége nem haladja meg a 9 métert. Ez esetben az oldalkertre néző tényleges homlokzatmagasság nem haladhatja meg az 5 métert, illetve az építménymagasság értékét. („C” jelű ábra szerint)

Az ábra értelmezése: Az oldalkerti méret csökkentése csak az újonnan beépíteni kívánt telekre érvényes, melyet az ábra középső telke szemléltet.

A kialakult állapotokat az ábra jobb és baloldali telke szemlélteti.

Szabálytalanul oldalkertbe melléképületet építeni nem lehet, az ábra a kialakult állapotot szemlélteti.

A beépíteni kívánt telek oldalkerti méretének csökkentése és a csurgótávolság megtartása csak az átfedő homlokzatszakaszok távolságára, vagy a tervezett főépület egészére terjed ki, utána az OTÉK szerinti oldalkerti méreteket és épület elhelyezési szabályokat kell alkalmazni.

A 2. pontban megadott oldalkerti méretek és telepítési távolságok alkalmazásakor az alábbi szabályok is figyelembe veendők:

- A tetőfedés anyaga csak nem éghető anyag lehet (cserép, betoncserép, stb.)

- A csökkentett telepítési távolság ellenére a szomszédos telek felé tetőfelület megjelenhet (nyeregtető, sátortető, stb.) a szomszéd telek felé nem kell tűzfalat építeni.

Az építési oldal felőli szomszéd felé néző tetőfelületen nyílászáró nem létesíthető

c) HÁTSÓKERTEK A hátsókertek megállapítása általában az OTÉK szerint történik az alábbi eltérésekkel:

ca) A falusias lakóterületek Lf építési övezeteinek esetében 60 méter

1.

cb) A kertvárosias lakóterületek Lke építési övezeteinek esetében 60 méter

1.

ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával. Amennyiben ez a mérték meghaladja az egyes telkek méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, illetve az ennél nagyobb tényleges épületmagasság értéke.

cc) A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani.

HK < minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel

cd)24 A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások.

-Ha a meglévő kialakult kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építés oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épület a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.

- Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

- Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

d) ÉPÍTÉSI VONAL

Az építési vonalat a szabályozási terv szerint kell meghatározni.

A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:

ÉV = kötelező építési vonal az utcai szabályozási vonaltól

< ÉV < építési vonal a megadott határok között az utcai szabályozási vonaltól számítva

ÉV < építési vonal minimális értéke az utcai szabályozási vonaltól számítva

ÉV = K Kialakult építési vonal

e)25 A KÖTELEZŐ ÉPÍTÉSI VONAL HASZNÁLATÁNAK ÉRTELMEZÉSE

ea) Amennyiben kötelező építési vonal kerül meghatározásra, úgy a létesíteni kívánt épületnek 2/3 részben a kötelező építési vonalra kell illeszkednie.

eb) Kialakult nyúlványos telek esetében a terven jelölt építési vonalat nem kell megtartani, az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető. A kötelező építési vonalon az utcaképet javító kapuzat, vagy egyéb építmény megjelenhet.

ec) Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a kialakult „szabálytalan telek” szélessége a kötelező építési vonal mentén nem éri el az övezetre meghatározott legkisebb telekszélesség mértékét, de a kijelölt építési helyen belül épület elhelyezhető az egyéb általános övezeti előírásoknak megfelelően.

(11) A falusias és kertvárosias, valamint településközponti vegyes területfelhasználású területeken belül a szabályozott épület elhelyezést az alábbi kiegészítő szabályok alkalmazásával kell meghatározni.

OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD

a) Főépületek esetében

1. 14 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el, kivéve ha ezen szabály alól a HÉSZ 8. § (10) bekezdés b) pontja felmentést ad.

2. Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés 0-1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.

3. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadonálló épület elhelyezés is lehetséges.

4. A lakóterületek saroktelkein az épület szabadonállóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadonálló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja.

b) Melléképületek esetében

A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is elhelyezhető.

ZÁRTSORÚ BEÉPÍTÉSI MÓD

Az övezeti jelekben Z-vel jelölt zártsorú beépítés értelmezése:

A zártsorú, oldalhatáron álló jellegű beépítés esetében a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az oldalhatáron álló épület elhelyezés sajátos formáját a hajlított ház típust, a hézagosan zártsorú épület elhelyezést, vagy a csoportos (sorházas) épület elhelyezést is lehet alkalmazni. A zártsorú beépítési jelleget falkerítéssel kell biztosítani.

Amennyiben a teljes zártsorúsítás nem igény, úgy az oldalhatáron álló épület elhelyezést kell alkalmazni, azonban a szomszédos telek felőli homlokzatszakasz utcai oldaltól számított 10 méter hosszú szakaszon tűzfalas kialakítású legyen, és ezeken a szakaszokon újonnan nyílászáró elhelyezését nem lehet engedélyezni.

A teljes zártsorúsítás is megengedett, azonban teljes zártsorúsítás esetén kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek megközelítését.

Amennyiben a teljes zártsorúsítást a szomszédos épület oldalhatárra nyíló kialakult ablakai akadályozzák úgy az oldalhatáron álló épületelhelyezést kell alkalmazni.

(12) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

(13)26

9. § (1) Az egyes építési övezetekben megadott övezési előírások az újonnan kialakított telkekre, és újonnan létesített épületekre, funkciókra vonatkoznak.

(2) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ 8, § (10) b), valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.

(3) Amennyiben az oldalhatáron álló új beépítésű épület megépítését a szomszéd telken lévő meglévő épület akadályozná, az új épület a HÉSZ 8. § (10) b) pontban megadottak alapján építhető.

(4) Abban az esetben, ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, úgy megtartható, az épület alapterületének egyharmad részéig történő bontás esetén. Ennél nagyobb mértékű bontás esetén az övezeti szabályozásban megadott beépítettségi mérték az irányadó.

(5) Abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult építmény, és homlokzatmagassága nagyobb, mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke úgy megtartható.

(6) Kertvárosi és falusi lakóterületen, és településközponti vegyes területen belül azon telek melyet legalább két oldalról utca, közterület határol (sarok vagy átmenő telek), akkor is megosztható és lakóházzal vagy egyéb lakóterületen és az övezetben építhető egyéb épülettel és funkcióval beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület értéke nem tartható, de az alakítandó és megmaradó telek legalább 400 m2 területű.

10. § (1) A szabályozási terven Lk jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kisvárosias lakóterületek.

(2) A kisvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületeket és funkciókat magasabb rendű jogszabályok határozzák meg27.

(3) A HÉSZ a magasabb rendű jogszabályoktól eltérően kivételesen sem engedélyezi elhelyezni az alábbi funkciókat:

a) Termelő kertészeti építmény

b) Üzemanyagtöltő állomás

c) A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény.

11. §28 (1) A kertvárosias lakóterület építési övezete több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,0 méteres építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóterület építési helyén belül elhelyezhető épületek:

a) lakóépület, az alövezet egyedi előírási szerint,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(3) A lakóterület építési helyén belül kivételesen elhelyezhető épületek:

a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

b) sportépítmény.

(4) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg az 5,0 m2-t és a 2,5 m építménymagasságot.

(5) Lke 1. jelű építési alövezetek egyedi előírásai:

a) Az építési övezeten belül legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető. Egy építési telken legfeljebb két lakóépület helyezhető el. Az építési övezeten belül csak egyedi telek alakítható ki.

b) Az építési övezet építési telkei az alábbi funkcionális zónákra tagozódik:

ba) Lakó és gazdasági udvar zónája: az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybe építve létesíthető.

bb) Gazdasági és kert zónája: az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna. Az építési helyen belül, a melléképületek szabadon elhelyezhetőek. Lakó funkció a zónában önállóan nem, csak a lakó és gazdasági udvar zónájából átnyúlva helyezhető el. Az utcafronti telekhatártól számított 60 méteren túli telekrész nem építhető be.

(6) Lke 2. jelű építési alövezetek egyedi előírásai: Az építési övezeten belül legfeljebb négylakásos lakóépület építhető. Egy építési telken legfeljebb egy lakóépület helyezhető el. Melléképület csak a főépülettel egybe létesíthető.

(7) Lke 3. jelű építési alövezetek egyedi előírásai:

a) Az építési övezeten belül kivételesen elhelyezhető legfeljebb hatlakásos lakóépület. Egy építési telken legfeljebb egy lakóépület helyezhető el. Az előkert mélysége 3,0 méter, mely egyben építési vonal is.

b) Az építési hely az utcafronton - a telek belső részének megközelítésére, annak a szomszédos ingatlanhoz csatlakozó részén biztosított min. 4,50 méteres sávjában (továbbiakban: csatlakozó sáv) - max. 5,0 méter mélységű lehet.

c) A csatlakozó sávban tetőtér kialakítása nem lehetséges

d) A csatlakozó sávban a tényleges épület magasság max. 4,5 méter lehet.

e) Ha az építési telek legalább 22,0 méter széles, a csatlakozó sáv az ingatlan mindkét oldalán kialakítható, melyből legalább az egyiknek kell a tényleges útcsatlakozást, áthajtást biztosítania.

f) Az épület elhelyezés megértését segítő ábrát az 4. melléklet tartalmazza.

g) A sajátos használat szerinti építési övezeti előírások normatív értékei az alábbiak szerint:

(8) 29 Lke 3.1. jelű építési alövezetek egyedi előírásai:
a) Az építési övezeten belül legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető. Egy építési telken legfeljebb egy lakóépület helyezhető el. Melléképület csak a főépülettel egybe létesíthető.
b) Az előkert mélysége 3,0 méter, mely egyben építési vonal is.
c) A sajátos használat szerinti építési övezeti előírások normatív értékei az alábbiak szerint:

12. §30 (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóterület építési helyén belül elhelyezhető épületek:

a) lakóépület,

b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató,

e) kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

g) sportépítmény

h) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb - nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény.

(3) A lakóterület építési helyén belül kivételesen sem elhelyezhető épület az üzemanyagtöltő.

(4) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg az 50,0 m2-t és a 3,5 m építménymagasságot.

(5) Az építési övezeten belül legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető. Egy építési telken legfeljebb egy lakóépület helyezhető el.

(6) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke az adott övezetre vonatkozó értékkel megegyező, az övezetre vonatkozó normatív telekméretig. A normatív telekméret értéke és annak kétszeres értéke közé eső telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az övezetre vonatkozó normatív érték 50 %-a. A normatív telekméret kétszeresét meghaladó építési telek esetén, a kétszeres normatív telekméret feletti telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az övezetre vonatkozó normatív érték 0%-a.

(7) Az építési övezetben az utcafronti telekhatártól mért 35,0 méter távolsági állattartás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.

(8) A melléképületek építésénél a következőket is be kell tartani. Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges épület-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló épület épületmagassága legfeljebb 7,50 méter.

(9) Az övezetben az építési helyen belül pinceszint és terepszint alatti építmény elhelyezhető.

13. § (1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközponti vegyes területek.

(2) A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületeket és funkciókat magasabb rendű jogszabályok határozzák meg31

(3) A HÉSZ a magasabb rendű jogszabályoktól eltérően nem engedélyezi elhelyezni az alábbi funkciókat: üzemanyagtöltő állomás – kivételt jelent a Vt 3.6 jelű övezet, ahol üzemanyagtöltő állomás engedélyezett.

(4) A HÉSZ a magasabb rendű jogszabályoktól eltérően kivételesen sem engedélyezi elhelyezni az alábbi funkciókat: termelő kertészeti építmény.

(5) A Vt funkcionális övezeten belül csak egyedi telkes településközponti vegyes övezetek alakíthatóak ki.

1

Ezen övezeten belül az intézményi funkciók esetében legalább az OTÉK szerint szükséges parkoló szám 30%-át telken belül kell biztosítani. A hiányzó parkoló szám közterületeken biztosítandó, külön parkolási rendeletben megadott feltételekkel. A parkolási szerződés megkötése a használatbavétel feltétele.

(6) A Vt funkcionális övezeten belül mind egyedi telkes, mind tömbtelkes településközponti vegyes övezetek kialakíthatóak.

2

Ezen övezeten belül az intézményi funkciók esetében legalább az OTÉK szerint szükséges parkoló szám 40%-át telken belül kell biztosítani. A hiányzó parkoló szám közterületeken biztosítandó, külön parkolási rendeletben megadott feltételekkel. A parkolási szerződés megkötése a használatbavétel feltétele.

(6a)32 A Vt2.3* jelű építési alövezet sajátos használat szerinti építési övezeti előírások normatív értékei az alábbiak szerint:

(7) A Vt funkcionális övezet közösségi funkciók elhelyezésére szolgál.

3

Ezen övezeten belül az intézményi funkciók esetében legalább az OTÉK szerint szükséges parkoló szám 50%-át telken belül kell biztosítani. A hiányzó parkoló szám közterületeken biztosítandó, külön parkolási rendeletben megadott feltételekkel. A parkolási szerződés megkötése a használatbavétel feltétele.

Az övezet elsősorban kötelező önkormányzati feladatokat ellátó intézmények, igazgatási, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kulturális, művelődési, egyházi, oktatási, egészségügyi, és szociális épületek elhelyezésére szolgál.33

(8) Amennyiben az övezet kialakult tömbtelken belüli úszótelkes kialakítású, abban az esetben az úszótelkekre max.:100 %-os beépítettségi mértéket kell megengedni.

13/A. §34 (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Az építési övezet telkeinek építési helyén belül elhelyezhető:

a) kereskedelmi, szolgáltató épület,

b) oktatási, szociális épület,

(3) Az építési övezet telkeinek építési helyén belül kivételesen elhelyezhető:

nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény;

(4) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken, szabadon álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m.

(5) Az építési övezetben az építési helyen belül pinceszint és terepszint alatti építmény elhelyezhető.

(6) A nem közterületi telekhatároktól mért 10,0 méteres sávban – az építési helyen belül – elhelyezett, vagy abba benyúló épület homlokzatmagassága a telekhatáron mérve max. 5,0 méter lehet, lapos zöldtetős kivitelben megvalósítva.

(7) A sajátos használat szerinti építési övezeti előírások normatív értékei az alábbiak szerint:

(8) A településközponti vegyes építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.

14. § (1) A város gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz) és egyéb iparterületek (Gip).

(2) Az ipari gazdasági övezetekben (Gip) az állattartás nem megengedett.

Azokban a gazdasági területbe sorolt vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen az állattartás fenntartható.

Kereskedelmi szolgáltató területek

(3) A Gksz/1. övezet általános előírásai

a) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül elhelyezhető épületeket és funkciókat magasabb rendű jogszabályok határozzák meg.35

b) A HÉSZ a magasabb rendű jogszabályoktól eltérően nem engedélyezi elhelyezni az alábbi funkciókat:

sportépítmények

c) A HÉSZ a magasabb rendű jogszabályoktól eltérően kivételesen sem engedélyezi elhelyezni az alábbi funkciókat:

egyházi, oktatási egészségügyi szociális épület

Amennyiben az oktatási egészségügyi szociális funkció a konkrét létesítmény kiszolgálását biztosítja, úgy akár más funkciójú épületen belül, akár önálló épületben is elhelyezhető.

(4) A részben meglévő, illetve tervezett Gksz övezetekben a telekalakítást elősegítő telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni.

(5)36 Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté az önálló lakófunkció megmaradhat, de új önálló lakófunkció nem engedélyezhető.

(5a)37 A kereskedelmi szolgáltató (Gksz) építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság értékén túl a technológiához tartozó, vagy azokat befogadó toronyszerű építmények és a technológiát övező, burkoló épületrészek megengedett épület magassága legfeljebb 20,0 méter lehet.

(5b)38 Kereskedelmi szolgáltató építési övezetben, az építési telken belül, annak határán (kivéve utcafront esetén) legalább egysoros fasort kell telepíteni, az építménnyel igénybe nem vett helyeken. Az így kialakított zöldfelületet úttal és közműsávval keresztezni csak a legrövidebb úton és módon lehet. Ahol az építési telek határa egyben övezethatár és a csatlakozó övezet gazdasági erdő vagy védelmi erdő övezetébe tartozik, az egysoros fasor is elhagyható.

(6) A Gip/1. övezet általános előírásai

a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület.

b) Az egyéb iparterületen belül elhelyezhető épületeket és funkciókat magasabb rendű jogszabályok határozzák meg39

c) A HÉSZ a magasabb rendű jogszabályoktól eltérően kivételesen sem engedélyezi elhelyezni az alábbi funkciókat:

egyházi, oktatási egészségügyi szociális épület

Amennyiben az oktatási egészségügyi szociális funkció a konkrét létesítmény kiszolgálását biztosítja, úgy akár más funkciójú épületen belül, akár önálló épületben is elhelyezhető.

(7) A Gip/1. övezetek nagyobb méretű, a 2 hektár területet meghaladó szabályozott tömbjei további, az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb területű telekméreteket figyelembe vevő további tömbökre, illetve telekcsoportokra oszthatók.

Fölosztás esetén telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni, melyen belül a belső úthálózati rendszert is ki kell alakítani. A terven szabályozott tömbökön belüli később tervezett és kialakított úthálózat lehet közterület, de lehet iparterületen belüli magánút is. Amennyiben magánúttal történik a területek kiszolgálása, úgy azokat a közforgalom számára meg lehet nyitni. Az utak kialakítása csak az érvényben lévő vonatkozó közlekedési jogszabályok szerint történhet.

(8) Az egyéb iparterületek építési övezetein belül alkalmazható sajátos építési szabályok.

a)40 A megengedett legnagyobb építménymagasság értékétől az egyes technológiai berendezések, műtárgyak, kémények és más, a technológiát szolgáló egyéb építmények illetve épületrészek esetében az ingatlan összes beépített földszinti alapterületének 20 százalékát meg nem haladó mértékben el lehet térni.

b) A technológiai berendezések mérete azonban nem haladhatja meg ilyen esetben sem a megengedett legnagyobb építménymagasság értékéhez hozzáadott 70 métert.

c)41 Az ilyen ingatlan összes beépített földszinti alapterületének 20 százalékát meg nem haladó mértékű technológiai berendezéseket az építménymagasság számításánál nem kell figyelembe venni.

(9) A gazdasági területeken belül kijelölt egyéb funkcionális övezetek

a) Gip/ Egyéb iparterületen belül kijelölt közmű övezet

1. Az övezeten belül az iparterületet, a város egészét, illetve ennél magasabb ellátási szintet szolgáló közművek, (elsősorban meglévő és tervezett elektromos ellátó hálózat) helyezhetőek el.

2. Az övezeten belül csak a közművek és építményei, valamint a szükséges technológiai berendezéseik helyezhetőek el.

3. A közmű övezetet keresztező, vagy abban haladó, kiszolgáló úthálózatot csak az ott lévő, vagy tervezett közmű biztonsági szabályai szerint lehet elhelyezni.

4. A közmű övezetet nem szükséges önálló telekként, vagy albetétként kialakítani, de a szolgalmi jog bejegyzését el kell végezni.

5. A közmű övezet, amennyiben nem önálló telekingatlanként kerül kialakításra, a telekrész a beépítettségi mérték számításánál a telekterületbe beszámítható.

b) Gip/Z Egyéb iparterületen belül kijelölt védő-zöld övezet,beültetési kötelezettséggel

1. Az övezetet nem szükséges önálló telekként, vagy albetétként kialakítani.

2. A használatbavételig a beültetést el kell végezni.

3. A beültetést védőfásítással kell elvégezni. Többszintes növényállomány alkalmazása esetén sem csökkenthető az övezet területe.

4. A védő-zöld övezet, amennyiben nem önálló telekingatlanként kerül kialakításra, a telekrész a beépítettségi mérték számításánál a telekterületbe és a telek kötelező zöldterületi mutatójába beszámítható.

c) Gip/V Egyéb iparterületen belül kijelölt vízgazdálkodási övezet, árok.

1. Az övezetet nem szükséges önálló telekként, vagy albetétként kialakítani, de a szolgalmi jog bejegyzését el kell végezni.

2. Az övezet önálló ingatlan, vagy a területen keresztül haladó egyéb a területen túlnyúló ingatlan is lehet

(10) Gazdasági területeken (Gksz és Gip jelű építési övezetek területén egyaránt) az építmények elhelyezésénél a következőket is figyelembe kell venni:

a) Ahol az építési telek valamely közterülettel határos oldalán, előkertre és építési vonalra vonatkozó érték került meghatározásra a szabályozási tervlapokon, ott a közterülettel határos telekhatár és az építési vonal közötti területet un. előkerti zónának kell tekinteni- mely esetben az előkert mérete 0,0 méter -, ahol az alábbi speciális rendeltetésű építmények helyezhetőek el:

aa) az ingatlan őrzésére, védelmére szolgáló épület, max. bruttó 80m2 alapterületig,

ab) kerékpár és segédmotoros kerékpár tárolására alkalmas épület, max. bruttó 100m2 alapterületig.

b) Az előkert zónában elhelyezett építmény megengedett építménymagassága 5,0 méter.

c)42 Az előkerti zónában elhelyezett építmény, a zónán kívüli részén elhelyezett egyéb építménnyel össze nem építhető.

15. § (1) A szabályozási terven Üh jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint hétvégiházas üdülőterületek.

(2) A hétvégiházas üdülőterületen belül elhelyezhető épületeket és funkciókat magasabb rendű jogszabályok határozzák meg.43.

(3) A HÉSZ a magasabb rendű jogszabályoktól eltérően kivételesen sem engedélyezi elhelyezni az alábbi funkciókat:

a) Egyéb közösségi és szórakoztató funkció

b) Üzemanyagtöltő állomás

(4) A hétvégiházas üdülőterületen belül legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület helyezhető el OTÉK 23. § (1) bekezdés szerint.

(5) A területen belül az épületek csak magastetővel építhetőek 35°-40° fokos tetőhajlásszöggel, cserépfedéssel.

(6) A területen melléképület nem építhető.

(7)44 A hétvégi házas üdülőterületen üdülőket kiszolgáló kereskedelmi és szálláshely szolgáltató rendeltetésű építmények is elhelyezhetők egyéb jogszabályok figyelembe vételével.

16. § (1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.

(2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

a)45

b) K Hulladékkezelők területei övezetei

2.

c) K Nagykiterjedésű közmű területek övezetei

3.

d) K Sport és rekreációs területek övezetei

4.

e)46

f)47 K Különleges mezőgazdasági üzemi terület övezete

6.

(3) A különleges területek övezeti szabályozása:

a)48

b) K Hulladékkezelők területei

2.

ba) A K SZ 10 Szennyvíztelep övezete

2.1 7,5 10000

Védőtávolsága 500 méter. A szennyvíztelep rekonstrukció elvégzése után külön hatósági engedélyekben kell rögzíteni a védőtávolság mértékét Csak kiszolgáló épület építhető. Az esetleges kiszolgáló épület beépítettségi mértéke nem haladja meg az 5%-ot, építménymagassága a 6,0 métert. Kialakítása ágazati szabványok és környezetvédelmi előírások szerint.

bb) A K Szennyvízátemelő övezete Védőtávolsága 500 méter Kialakítása ágazati szabványok szerint. Csak műtárgy építhető.

2.2

bc) A K Nyárfás szennyvíztisztító övezete Védőtávolsága 1000 méter

2.3

bd) A K Hulladéklerakó övezete Védőtávolsága 1000 méter. Csak kiszolgáló épület építhető.

2.4 Kialakítása ágazati szabványok és környezetvédelmi előírások szerint.

c) K Nagykiterjedésű Nagy kiterjedésű közmű területek

3.

ca) A K Közmű övezet, transzformátortelep

3.1

Kialakítása ágazati szabványok szerint.

Kizárólag csak kiszolgáló épület építhető melyen belül a személyzet szociális ellátását is biztosítani lehet.

A terület bővítése esetén környezeti hatástanulmány készítendő.

cb) A K Közmű övezet, gázszabályozó, gázátadó állomás, fáklya

3.2

Kialakítása ágazati szabványok szerint.

Csak üzemi funkció helyezhető el.

cc) A K Közmű övezet, adó-vevő torony e

3.3

Kialakítása ágazati szabványok szerint.

Csak üzemi funkció helyezhető el.

cd) A K Különleges Vízgazdálkodási terület övezet

3.4

d) K Sport és rekreációs területek

4.

da)49 A K SZ 40 Az övezet sport (ezen belül téma- és kalandpark funkció), rekreációs, lovas,- horgász-, sport és idegenforgalmi funkciók elhelyezésére, valamint sport, 4.1 12,5 2500 rekreációs és idegenforgalmi funkciókat kiszolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók elhelyezésére szolgál. Parkolás telken belül OTÉK szerint.

db)50 A K SZ 40 Városi fürdők és kiszolgáló létesítményeik övezete

4.2 7,5 2500 Az övezet a városi strand és fürdő területét foglalja magába. Egyedi telek, önálló tulajdoni albetét az övezeten belül nem alakítható ki. Fejlesztési tanulmányterv alapján, építhető be. A beépítettség mértékébe a medencéket nem kell beszámítani. Parkolás közterületen parkolási rendelet szerint, illetve a kijelölt parkoló övezetben a strand területén belül. A terület növényállományát növényrekonstrukciós terv alapján meg kell újítani.

dc) 3. A K SZ 40 Kemping és kiszolgáló létesítményei övezet

dd) 4.3 6,5 2500 Az övezet kemping, valamint ezt a funkciót kiszolgáló vendéglátó, szálláshely funkciók elhelyezésére szolgál. Parkolás telken belül OTÉK szerinti parkolók 50% -a.Fejlesztési tanulmányterv alapján, építhető be.

4. A K SZ 40

4.4 6,5 5000 Városi sportcentrum és létesítményei övezet.

A sportcentrum beépítését, rekonstrukcióját és kialakítását fejlesztési-rendezési tanulmányterv készítése kell, hogy megelőzze, amit a város önkormányzata határozattal fogad el. Az övezet sport, rekreációs, valamint ezeket a funkciókat kiszolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók elhelyezésére szolgál. Parkolás telken belül OTÉK szerinti parkolók 50% -a.

e)51

f)52

5. K Mezőgazdasági majorok övezete

6.1

- Az építések engedélyezésénél az illeszkedés szabályait kell alkalmazni.

- Az épület bővíthető a telekterület 30 %-ig.

- Állattartási és egyéb gazdasági funkció engedélyezhető.53

(4)54 A különleges mezőgazdasági üzemi terület (építési övezeti jel K-6...) előírásai:

a) az építési övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, állattartás, valamint mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas.

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezetének kijelölésére – végzett tevékenységből adódó, engedélyezett biztonsági távolság - nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik.

c) Az övezetben pince szint létesítése az építési helyen belül lehetséges.

d) Az állattartó épületeket minden esetben vízzáró szigeteléssel kell kialakítani.

e) Trágya tárolására alkalmas építmények, tárolók nem helyezhetőek el közelebb 100,0 méternél felszíni vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok partjától.

f) Az övezetben szabadon álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 30,0 méter széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak.

g) Az építési telken kötelezően zöldfelületi célra használandó területet a szabályozási tervlapon jelölt helyeken, legalább kétsoros fasor telepítését jelenti. A nem egy ütemben megvalósuló beépítés esetén, a telek kötelező zöldfelületének megvalósított területe a beépítésre igénybe vett terület arányában megosztható. A telek kötelező zöldfelülete közműsávokkal és úttal keresztezhető a legrövidebb úton.

h) A K-6.2 jelű építési alövezet egyedi előírásai: Az alövezetben, állattartó épületet elhelyezni csak az 1,0ha-t meghaladó méretű építési telken lehet. Az állattartó épületek bruttó alapterülete - egy építési telken belül - 1,0 ha építési telekméret felett, minden további megkezdett plusz 1,0 ha telekterület esetén max. 100,0 m2 lehet hektáronként.

i) A sajátos használat szerinti építési övezeti előírások normatív értékei az alábbiak szerint:

"*" A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.: siló, kémény, tartály, ....stb.)

(5)55 A különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület (építési övezeti jel K-7...) előírásai:

a) Elsősorban a megújuló energiaforrások hasznosítására/kitermelésére irányuló építmények elhelyezésére illetve azok kiszolgálásához, védelméhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál (kivéve szélerőmű).

b) A sajátos használat szerinti építési övezeti előírások normatív értékei az alábbiak szerint:

17. § 1.5657 A beépítésre szánt területek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

1/A. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

18. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető építmények az alábbiak lehetnek:

a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

e) távbeszélő fülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,

g) zöldfelületek, fasorok,

h) közművek felépítményei,

i) közhasználatú épületek akadálymentesítését szolgáló rámpák,

j) egyéb, Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

(7) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

(8) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.)

(9) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekes-székekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

19. § (1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott:

KÖú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak

KÖk jelzésű kötöttpályás közlekedési terület (vasútterület)

(2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:

a) KÖú gyorsforgalmi út: tervezett autópálya

1 A településszerkezeti tervben jelölt Vásárosnamény-Záhony autópálya nyomvonala

b) KÖú országos főút (i. és II. rendű)

2

Szabályozása:

1. belterületen: min. 30 méter, illetve szabályozási terv szerint

2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal

Új főút kiépítése esetén 40 méter.

- az út építési területe min. 40 méter

- az út védőtávolsága 100 méter

c) KÖú országos mellékút

3 települési főút

Szabályozása:

1. belterületen: min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerint.58

2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal

- az út építési területe min. 30 méter

- az út védőtávolsága 100 méter

d) KÖú helyi gyűjtőút

4

Szabályozása:

Belterületen min.16 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.59

e) KÖú kiszolgálóút

5

Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 10 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

f) KÖú kiemelt belterületi kiszolgáló út

6

Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 16 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

Védett közterületek.

Részleges gyűjtőúti funkcióval.

g) KÖú gyalogút

7

Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 2 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

h) KÖú kiemelt külterületi kiszolgáló út

8

Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 3 méter.

Szabályozása:

Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

i) KÖk kétvágányú vasútvonal és vasútállomás.

1 Korlátozott kiszolgáló gépjárműforgalom lehetséges

Szabályozása:

- jogi határvonal, illetve szabályozási terv szerint

- védőtávolsága 50 méter (szélső vágánytól)

(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.

(4) Az úthálózati rendszer hierarchiáját és a szükséges fogalom meghatározásokat a HÉSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

(5)60 Közlekedési célú parkoló területén (övezetei jele: Köu/P) a kialakítandó parkolósávok (az egymás mellett elhelyezkedő parkolóhelyek által létrejövő) között 3,0 méter széles zöldsáv kialakítása szükséges.

20. § (1)61 A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele. Az egyes beépítésre szánt terület-felhasználási egységek közműellátásának kötelező mértéke, kisvárosias lakóterületek, településközponti vegyes területek:

a) teljes közművesítés

b) Kertvárosias és falusias lakóterületek, üdülőterületek

c) részleges közművesítés

d) Kereskedelmi és szolgáltató gazdasági területek, iparterületek

e) részleges közművesítés

f) Különleges területek

g) részleges közművesítés

(2) Az egyes területfelhasználási egységekben a területen a vízi közmű kiépítés mértéke:

a) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki.

A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.

A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek.

A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.

c)62A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.

(3) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

(4) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.

(5) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

(6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

20/A. §63 (1) A település közterületi zöldterületei önálló terület felhasználási egységként közpark formában jelennek meg.

Kp Közpark övezet

1

(2) A közpark szabályozásánál az OTÉK zöldterületet szabályozó paragrafusa az irányadó, az alábbi előírások betartása mellett:

A közpark legalább 40 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal.

21. § (1) Az erdő céljára szolgáló terület.

(2)64 Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint.

a) Ev védelmi rendeltetésű (védett vagy védő) erdő

Az övezeten belül csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegű vezetékek, közműépítmények, utak helyezhetők el akkor, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el.

aa) Ev általános véderdő övezet

1.1

ab) Ev Véderdősáv övezete

1.2

b) Eg gazdasági erdő övezet

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m²-t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleten, az Állami Erdészeti Szolgálat illetékes Igazgatóságának bevonásával helyezhető el a következőek szerint:

- a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %,

- a beépítés legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal engedélyezhető,

- a beépítési mód szabadon álló. Az épületeket 10 m-es elő-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni,

- a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen.

22. § (1) Mezőgazdasági területek besorolása:

Kertes mezőgazdasági épület, jele Mk.

Általános mezőgazdasági terület, jele .

Korlátozott mezőgazdasági terület, jele Mák.

(2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak.

a) Mk Kertes mezőgazdasági terület övezetei

Mk kertes mezőgazdasági övezet

1.1

A kertes mezőgazdasági területen belül elhelyezhető épületeket és funkciókat magasabb rendű jogszabályok határozzák meg65.

Kertes mezőgazdasági övezetben lakóépület nem helyezhető el.

b) Általános mezőgazdasági terület övezetei

ba) Má Szántó övezet

1.1

Az általános mezőgazdasági területen belül elhelyezhető épületeket és funkciókat magasabb rendű jogszabályok határozzák meg66, kivéve az alábbiakat:

- Lakóépület 10.000 m2 fölött 3%-os beépítettség megtartásával, 10.000 m2 alatti terület nem beépíthető,

- Állattartó telepek (új létesítése csak 2,0 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével). Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de a 2,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.

bb)67

bc)68

bd) Má Gyep övezet

1.2

Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítésére.

Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból.

be) Má Gyümölcsös övezet

1.3

Az általános mezőgazdasági területen belül elhelyezhető épületeket és funkciókat magasabb rendű jogszabályok határozzák meg69, kivéve az alábbiakat:

Állattartó telepek az övezeten belül nem létesíthetők.

bf)70

c) Mák Általános, korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei

A korlátozás okai: ár és belvízveszély

védett természetvédelmi, természeti terület

ca) Mák Szántó övezet

1.1

Nem beépíthető.

cb) Mák Védett gyepterület, nem beépíthető. Beépítési igények felmerülése esetén kivételesen az általános gyepövezetben megadottak szerint, az érintett szakhatóság 1.2 (Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) eseti hozzájárulása szükséges.

cc) Mák Korlátozott használatú gyümölcsös. Nem beépíthető.

1.3

cd)71

22/A. §72 A természetközeli Tk jelű területeken építmény nem helyezhető el.

Tk Természetközeli terület övezete (Nádas, vízállásos terület, vegyes nádassal, vízállással tagolt rét.)

1.1

23. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek. Szabályozását magasabb rendű jogszabályok határozzák meg.73

(2) V élővízfolyások medre és partja övezet

1

V árvízvédelmi töltés

2

V Elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal

2.1

V töltés

2.2

V közcélú nyílt csatornák medre és partja

3

V állóvizek medre és partja, vagy holtág övezete

4

(3) V vízgazdálkodási területen belüli eltérő területhasználat övezetei

a) V ártéri szántó, nem beépíthető, kivétel állattartó hodály

Mák 1.1

b) V ártéri gyep, nem beépíthető, kivétel állattartó hodály

Mák 1.2

Az ártéri gyep övezet területek esetében rugalmasan lehet a művelési ág szerinti övezeteket alkalmazni. A szükséges szakhatósági jóváhagyásokkal az ártéri szántó ártéri gyepként, valamint ártéri védőerdőként és gyümölcsösként is hasznosulhat jelen településszerkezeti és szabályozási terv módosítása nélkül.74

c) V ártéri gyümölcsös, nem beépíthető,

Mák 1.3

d) V ártéri nádas, nem beépíthető,

Mák 1.4

e)75 V ártéri védőerdő, nem beépíthető

Ev 1.1

f) V Vízgazdálkodási területen belül lévő közmű övezet

Az övezeten belül mindennemű építési, telekalakítási tevékenységet (út, közműépítés,) csak az illetékes vízügyi,- és természetvédelmi hatóságok jóváhagyásával lehet.

g)76 V Vízgazdálkodási területen belül zöldterület, közpark.

Kp

(4) Vízgazdálkodási területen belül lévő kialakult üdülő, rekreációs, és lakóterület.

A terület nem került szabályozásra, ezért a kialakult állapot és a magasabbrendű jogszabályok szerint kell eljárni.

Az illetékes szakhatóságok és államigazgatási szervek nyilatkozata alapján az alábbiakat is figyelembe kell venni:

A területen belül mindennemű építési, telekalakítási tevékenységet (út, közműépítés, épület felújítás) csak az illetékes vízügyi,- és természetvédelmi hatóságok jóváhagyásával lehet engedélyezni. A korábban érvényes országos és helyi jogszabályok alapján építési engedéllyel épült épületek felújíthatóak, korszerűsíthetőek. A korábban érvényes építési engedéllyel rendelkező, de be nem épített, vagy félbe maradt beépítésű telkek szakhatósági hozzájárulás esetén beépíthetők.

A többi telekre építési tilalom kerül elrendelésre.

23/A. §77 (1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.

(2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

a) K Temető területek

1.

1. A K Kialakult kegyeleti park övezet, nem beépíthető.

1.1 Temető övezet működő, vagy működésbe vonható temetőterület.

2. A K Temető övezet működő, vagy működésbe vonható temetőterület.

1.2 Az újonnan működésbe vont területek esetében 30 méter széles védősávot kell kialakítani a telken belül.

b) K Bányatelek övezete, homokbánya területe.

5. A lebányászott területeket folyamatosan rekultiválni kell. A bányaművelést csak engedélyek alapján lehet végezni. A művelésbe vonásig az egyes területek eredeti területfelhasználása megmaradhat, de a területen építkezni nem lehet.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

24. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést,

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem külön jogszabályokban megadott előírásait.

(3) A települési környezetvédelem előírásai kiterjednek:

a) levegőtisztaság-védelem,

b) a zaj és rezgés elleni védelem,

c) föld és vízvédelem,

d) a hulladékgazdálkodás,

e) a sugárzás,

f) a természetvédelem,

g) az épített környezet védelmének témaköreire, valamint

h) az állattartással kapcsolatos előírásokra.

25. §78 (1) Azokon a területeken, ahol Vásárosnamény távlati vízbázisának hidrogeológiai védőterülete kijelölésre került, figyelemmel kell lenni a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Felügyelet 5823-2/2004. sz. határozatában foglaltakra, mely felsorolja helyrajzi szám szerint az érintett ingatlanokat és a kijelöléssel érintett védőterületekre vonatkozó területhasználati korlátozásokat.

(2) A Szabályozási tervlapok a hidrogeológiai védőterületet feltűntetik, az érintett területek helyrajzi számos meghatározását a HÉSZ 3. sz. függeléke tartalmazza.

26. §79 (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Zajt kibocsátó berendezés, telephely úgy létesíthető, hogy a működés/tevékenység megkezdésének napjától kezdődően zajkibocsátása nem haladhatja meg a számára a környezetvédelmi hatóság által előírt zajkibocsátási határértéket.

(3) Meglévő közlekedési útvonalak melletti területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(4) A zajtól védendő helyiségekben, ill. a zajtól védendő homlokzatok előtt teljesítendő zajterhelési határértékeket magasabb rendű jogszabályok tartalmazzák.

(5) A zajterhelési határértéknek az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő homlokzata előtt kell teljesülni.

(6) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzembe helyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.

(7) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.

(8) A nyári időszakban rendezett, maximum 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket magasabb rendű jogszabály tartalmazza.

27. §80

28. §81

29. §82

30. §83

31. §84

32. § (1) A természet védelméről magasabb rendű jogszabályok rendelkeznek.85

(2)86 A településen található országos jelentőségű védett természeti területek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

(3)87 A településen található európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

V. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

33. §88 (1) A településen található országos védelem alatt álló műemlékek jegyzékét és a műemléki környezetet a tervvel összhangban a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza.89

(2)90

(3)91

(4)92

(5)93

(6)94

(7)95

(8)96

(9)97

(10)98

(11)99

(12)100

33/A. §101

33/B. §102 (1) A településen található a régészeti területek jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza. Területi lehatárolásukat a T-2 jelű külterületi és a T-3 jelű belterületi szabályozási tervlap jelöli ki.

34. §103

35. §104

36. §105

37. §106

VI. Fejezet

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

38. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézményeket magasabb rendű jogszabályok határozzák meg.107

(2) A szabályozási terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók.

(3) A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elővásárlási jogot jegyeztethet be az ingatlan nyilvántartásba külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.

(4) A terven jelölt beültetési kötelezettség (minden meglévő, és újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlanon), melyet az Önkormányzat az érintettekkel – a szükségességének időpontjában - határozatban közöl, az eljárási szabályoknak megfelelően.108

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. § (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek a kihirdetés napját követő 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vásárosnamény város Északi Iparterület Szabályozási Tervének és Helyi Építési Szabályzatának elfogadásáról szóló 17/2006. (VII. 06.) Ök. rendelet, mivel az egységes szerkezetben, változtatás nélkül beépült ezen Szabályozási Tervbe és Helyi Építési Szabályzatba.

(3) Ezen rendelettel egyidejűleg hatályát veszti Vásárosnamény általános rendezési tervének elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló 2/1988. (V. 10.) T., valamint az ezt módosító 3/1990. (IV. 2.) T., továbbá a 2/1991. (I. 25.) Ök. és a 22/2001. (XII. 3.) Ök. számú rendelet.

(4) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006.december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.109

1. melléklet110

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Egyedi telek: Az egyedi telek egy, esetenként több főépület önálló elhelyezésére szolgál.
Tömbetlek: A tömbtelek több azonos, vagy egymást kiegészítő rendeltetésű főépület együttes elhelyezésére szolgál.
Úszótelek: A tömbtelek területén külön tulajdonban álló épület részére kialakított földrészlet.
Közös udvar: A közös udvar olyan kialakult telek, melyen belül az egyes rendeltetési egységek külön tulajdonban álló épület részére kialakított önálló ingatlan nyilvántartási, helyrajzi számmal rendelkező földrészletet tartalmaznak, és az önálló, külön nyilvántartott rendeltetési egységek csak a közös udvaron keresztül közelíthetőek meg.
Melléképület: Az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási, rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett épületek, építmények használatát kiegészítik, különálló funkcionális egységet, vagy rendeltetési egységet képeznek és nem minősülnek melléképítménynek.
Főépület: Az építmények azon csoportja, melyek a területfelhasználási, rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett épületek, építmények és funkciók elhelyezésére szolgál
Kismélységű telek: A kismélységű telek az az önálló helyrajzi számú ingatlan, mely esetenként szabálytalan alakú, és a telekmélysége kisebb, mint 25 méter
Átmenő telek: Az átmenő telek az az önálló helyrajzi számú ingatlan, melynek megközelítési lehetősége a tömbön belüli elhelyezkedéséből adódóan két közútról is biztosítható.
Előkerti zóna: azokon az ingatlanokon (gazdasági építési övezetekben) ahol a szabályozási terveken előkert vonal és érték került rögzítésre - annak közterülettel határos oldalán - a szabályozási terveken feltüntetett mértékben és helyeken kijelölt, egyedileg meghatározott speciális rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgáló területrésznek minősül. A mértéket minden esetben a jel mögé írt szám rögzíti méterben kifejezve.111

2. melléklet

Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen, állattartásra szolgáló épületek és átmeneti trágyatároló létesítmények védőtávolságai:

Védőtávolság

Állattartásra szolgáló épületek

a telek utcai telekhatárától

lakóépület-
től

ásott

fúrott

csatlakozó vízvezeték-
től

Vízvezetéki csaptól

kúttól

Nagy haszonállat esetén
1-2 állatig
3-5 állatig
6-10 állatig
10 fölött



15

10

15

5

2

3

20

15

20

10

5

5

25

25

20

15

5

5

40

40

35

25

10

10

Haszonállat esetén
1-5 állatig
6-10 állatig
11-15 állatig
15 fölött


15

10

15

5

2

3

20

15

15

5

2

3

25

25

15

10

5

5

40

40

25

20

10

10

Kis haszonállat esetén
prémes állat
10 állatig
11-30 állatig
30 fölött


15

10

10

5

1

3

20

15

15

10

2

5

40

40

25

20

10

10

Baromfifélék
20 állatig
21-50 állatig
50-200 állatig
200 fölött

15

5

10

5

1

3

15

15

10

5

1

5

25

25

15

10

5

5

40

40

25

20

10

10

3. melléklet112

Lakó és településközponti vegyes területeken belül tiltott gazdasági tevékenységek
Lakó és településközponti vegyes területeken belül építési engedély, fennmaradási engedély, telepengedély az alábbi tevékenységekre nem adható ki:
vegyi anyag készítő és előállító,
építési betontermék-gyártás,
előkevert beton gyártása,
habarcsgyártás,
egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása,
kőmegmunkálás,
csiszoló termék gyártása,
vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása,
öntött cső gyártása, acélcső gyártás,
hidegen húzott vas, acéltermék gyártása,
alumíniumgyártás, ólom, cink, ón gyártása,
rézgyártás,
fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos),
fémtartály gyártása,
fémalakítás, porkohászat,
fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó),
gépgyártás,
autóbontó,
műanyag-feldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás,
bőrfeldolgozás,
vágóhíd, húsfeldolgozás,
élelmiszer feldolgozó ipar.

4. melléklet113

null
3

Az 1. § (2) bekezdés a) pontja a Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

5

Az 1. § (2) bekezdés d) pontja a Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

6

Az 1. § (2) bekezdés e) pontja a Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

7

Módosította a 14/2010.(X.21.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

12

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének a) pontja. Hatálytalan: 2010. október 21. napjától

13

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének a) pontja. Hatálytalan: 2010. október 21. napjától

14

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének a) pontja. Hatálytalan: 2010. október 21. napjától

16

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének b) pontja. Hatálytalan: 2010. október 21. napjától

17

Beiktatta a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.október 21. napjától.

18

Hatályon kívül helyezte a 11/2017. (X. 27.) önkormányzati rendeletet 12. § (2) bekezdésének a) pontja. Hatálytalan: 2010. október 21. napjától

19

A 7/A. §-t a Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

22

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének c) pontja. Hatálytalan 2010.október 21. napjától.

24

Beiktatta a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendelet 5. § (4) bekezdése. Hatályos 2010.október 21. napjától.

25

Beiktatta a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendelet 5. § (5) bekezdése. Hatályos 2010.október 21. napjától.

26

Hatályon kívül helyezte a 11/2017. (X. 27.) önkormányzati rendeletet 12. § (2) bekezdésének b) pontja. Hatálytalan 2017.november 2. napjától.

27

OTÉK 12. § (1) - (2) bekezdése szerint

29

A 11. § (8) bekezdését a Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

31

OTÉK 16. § (1) – (4) bekezdés szerint

32

A 13. § (6a) bekezdését a Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

34

Beiktatta a 11/2017. (X. 27.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2017.november 2. napjától.

35

OTÉK 19. § (1) – (3) bekezdés szerint

36

A 14. § (5) bekezdése a Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

37

A 14. § (5a) bekezdését a Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

38

A 14. § (5b) bekezdését a Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

39

OTÉK 20. § (4) – (5) bekezdés szerint

42

Beiktatta a 11/2017. (X. 27.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2017. november 2. napjától.

43

OTÉK 23. § (1) – (2) bekezdése szerint

44

Beiktatta a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2010.október 21. napjától.

45

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének d) pontja. Hatálytalan: 2010. október 21. napjától

46

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X.21.) önkormányzati rendelet 27. § (3) bekezdésének d) pontja. Hatálytalan: 2010. október 21. napjától.

47

Beiktatta a 14/2010. (X.21.) önkormányzati rendelet 9.§ (1) bekezdése. Hatályos 2010. október 21. napjától.

48

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének e) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától.

49

Módosította a 14/2010. (X.21.) önkormányzati rendelet 9.§ (2) bekezdése.

50

Módosította a 14/2010. (X.21.) önkormányzati rendelet 9.§ (3) bekezdése.

51

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X.21.) önkormányzati rendelet 27. § (3) bekezdésének e) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától.

52

Hatályon kívül helyezte a 11/2017. (X.27.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdésének c) pontja. Hatálytalan 2017. november 2. napjától.

53

Beiktatta a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendelet 9. § (4) bekezdése. Hatályos 2010.október 21. napjától.

54

Beiktatta a 11/2017. (X. 27.) önkormányzati rendelet 7. § -a. Hatályos 2017.november 2. napjától.

55

Beiktatta a 11/2017. (X. 27.) önkormányzati rendelet 8. § -a. Hatályos 2017.november 2. napjától.

56

Módosította a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2010. október 21. napjától.

57

Módosította a 14/2010. (X.21.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2010. október 21. napjától.

60

Beiktatta a 11/2017. (X. 27.) önkormányzati rendelet 9. § -a. Hatályos 2017.november 2. napjától.

63

Beiktatta a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályos 2010.október 21. napjától.

65

OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint.

66

OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint

67

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének g) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától

68

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének g) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától

69

OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint.

70

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének g) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától

71

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének h) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától

72

Beiktatta a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendelet 15. §-a. Hatályos 2010.október 21. napjától.

73

OTÉK 30. § szerint.

76

Beiktatta a 14/2010. (X.21.) önkormányzati rendelet 16. § (3) bekezdése. Hatályos 2010. október 21. napjától.

77

Beiktatta a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendelet 17. §-a. Hatályos 2010.október 21. napjától.

80

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének i) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától

81

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének i) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától

82

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének i) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától

83

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének i) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától

84

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének i) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától

85

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

87

Beiktatta a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.október 21. napjától.

88

Módosította a 14/2010. (X.21. ) önkormányzati rendelet 21. § (1) bekezdése.

90

Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 33.§ a) bekezdése. Hatálytalan 2019. június.1. napjától.

91

Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 33.§ a) bekezdése. Hatálytalan 2019. június.1. napjától.

92

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének j) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától.

93

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének j) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától.

94

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének j) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától.

95

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének j) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától.

96

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének j) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától.

97

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének j) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától.

98

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének j) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától.

99

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének j) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától.

100

Hatályon kívül helyezte a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendeletet 27. § (3) bekezdésének j) pontja. Hatálytalan 2010. október 21. napjától.

101

Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 33.§ (b) bekezdése. Hatálytalan: 2019. június 1. napjától.

102

Beiktatta a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendelet 23. §-a. Hatályos 2010.október 21. napjától.

103

Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 33.§ c) bekezdése. Hatálytalan 2019. június.1. napjától.

104

Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 33.§ d) bekezdése. Hatálytalan 2019. június.1. napjától.

105

Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 33.§ e) bekezdése. Hatálytalan 2019. június.1. napjától.

106

Hatályon kívül helyezte az 5/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 33.§ f) bekezdése. Hatálytalan 2019. június.1. napjától.

107

1997. Évi LXXVIII. tv (módosítva az 1999. évi CXV. Törvénnyel) Az épített környezet alakításáról és védelméről

108

Beiktatta a 14/2010. (X. 21.) önkormányzati rendelet 24. §-a. Hatályos 2010.október 21. napjától.

109

Beiktatta a 19/2009. (X. 01.) Ök. rendelet 39. §-a. Hatályos 2009. október 1. napjától.

110

A mellékletet módosította a 14/2010 (X.21.) önkormányzati rendelet 25. § (1) bekezdése.

111

Beiktatta a 11/2017. (X. 27.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos 2017. november 2. napjától.

113

Beiktatta a 11/2017. (X.27.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2017. november 2. napjától.

114

Az 5. mellékletet a Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

115

A 6. mellékletet a Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.