Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2011 (XII.21.) önkormányzati rendelete
a környezetvédelem helyi szabályairól
Hatályos: 2021. 01. 01- 2023. 06. 30Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2011 (XII.21.) önkormányzati rendelete
a környezetvédelem helyi szabályairól
Vásárosnamény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 5. §-ában, a 10. § (2) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdés c) pontjában, a 48. § (1) – (2) bekezdésében, az 58. § (1) bekezdésében, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
1. A rendelet hatálya
1. § (1)2 E rendelet tárgyi hatálya levegőtisztaság-védelem szempontjából kiterjed a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre, továbbá a porképző és bűzös anyagok kezelésére.
(2) E rendelet tárgyi hatálya zaj- és rezgésvédelem szempontjából kiterjed a közterületi rendezvények és a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységek zajvédelmi szabályaira, továbbá a hangosító berendezések használatának és az építési-bontási tevékenység végzésének egyes kérdéseire.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre, amely:
a) a gyülekezési jogról szóló, valamint a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések során végzett tevékenységnek tekinthető,
b) vallási tevékenység végzésének tekinthető,
c) a természeti csapás elhárítása érdekében , vagy más fontos közérdekű célból (pl: közművezeték meghibásodásának elhárítása) származik.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. járda: az a gyalogosközlekedésre rendelt útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig terjed. Ha a járda területén a szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett a járdaszegélyig még üres füves rész, virágos sáv, vagy árok is van, az egész területet a járdához tartozónak kell tekinteni;
2. tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztaságának megőrzése, takarítása, hó-, síkosság- és pormentesítése, valamint rovar és rágcsálómentesítése;
3. kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok,
4. zöldfelület: minden olyan felület, amelyet döntő mértékben növény borít, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén (ipari, lakó, közlekedési terület) helyezkedik el. A járda és az úttest közötti területet minden esetben zöldfelületnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a terület növényzettel fedett-e vagy sem;
5. zöldterületi berendezés: a homokozó, utcabútor, világítótest;
6. zöldterületi építmény: a támfal, lépcső;
7. zöldterületi felszerelés: a hinta, csúszda, mászószer, sporteszköz, pad;
8. gondozott zöldterület: a fűmagasság 10 cm alatt van;
9. gondozatlan zöldterület: a fűmagasság meghaladja a 10 cm-t;
10. közhasználatú zöldterület: a város bel- és külterületén önkormányzati tulajdonban lévő minden:
10.1. közpark,
10.2. pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló erdő,
10.3. lakó-, illetve üdülőterületek elhelyezésére szolgáló tömbtelek közpark céljára kialakított része, ha az épület tulajdonosa nem azonos a közpark tulajdonosával és annak fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik,
10.4. közutat, járdát szegélyező, illetve a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület,
10.5. az önkormányzati alapítású intézmények területén kialakított növényzettel borított terület,
10.6. játszótér
11. közpark: különböző funkciójú természetes és művi elemekkel határolt zöldterületek együtteséből álló közhasználatú létesítmény, amely a lakosság pihenését, kikapcsolódását, sport, játék és kulturális tevékenységét, valamint az épített környezet klimatikus jellemzőinek javítását szolgálja.
12. Játszótér: a közpark azon része, melyen gyermekek szórakoztatására szolgáló játékok vannak elhelyezve.
13. közterületi rendezvény: előre meghatározott célból, helyen és időben, közterületen szervezett formában tartandó összejövetel, bemutató, térzene, stb.;
14. hangosító berendezés: bármely hangszóró vagy műsorforrás (pl.: gépzene, diszkózene, stb.), beleértve az élőzene, vagy élő műsor szolgáltatását is (hangerősítő eszközzel vagy anélkül);
15. magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységek:
15.1. a kerti gépek (motoros fűnyírás, fűrészelés, kerti traktor, stb.) használata
15.2. egyéb hobby tevékenység,
15.3. a kerti összejövetelek, családi rendezvények tartása,
15.4. pirotechnikai eszközök használata; / 15.1.-15.4. / továbbiakban együtt: alkalomszerű használat)
15.5. klíma kültéri egység használata,
15.6. szellőző ventillátor működtetése,
15.7. szivattyú, vízforgató berendezés és hasonló zajforrások; / 15.5.-15.7. / továbbiakban együtt: rendszeres használat)
16. vendéglátó egység: a vendéglátást folytató kereskedelmi üzlethelyiség;
17. zsilipelt rendszerű bejárat: két ajtóval ellátott bejárat, ahol az egyik ajtó mindig zárt.
3. A levegőtisztaság védelme
3. § (1) Az 500 kw névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb füstgázt kibocsátó berendezés (háztartási tevékenység) megfelelő karbantartásáról a tulajdonos vagy a használó köteles gondoskodni, s ezen berendezésekben csak az arra engedélyezett tüzelőanyag égethető.
(2)3 Az avar és kerti hulladék (a továbbiakban: növényi hulladék) megsemmisítése kizárólag komposztálással történhet.
(3) – (6)4
4. § (1) Az ingatlanok tulajdonosa, használója köteles az ingatlan területét a gyomoktól, allergizáló növényektől – különösen parlagfű, rézgyom, üröm - mentesen tartani.
(2) A porképző vagy könnyen szóródó anyagot csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.
4. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme
5. § (1) Az ingatlan előtti nyílt csapadékvíz csatorna tisztántartásáért az ingatlan tulajdonosa vagy használója a felelős.
(2) Ahol kiépített szennyvízhálózat nem áll rendelkezésre, ott a lakossági szennyvizet zárt, vízzáróan szigetelt aknában kell gyűjteni.
(3) A szennyvízelvezető rendszerbe csapadékvizet vezetni tilos.
(4) A felszíni vizek közvetlen környezetében járművek mosása tilos.
(5) A közkifolyókról locsolni, járművet mosni tilos.
(6) A jegyző engedélyéhez kötött, az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, a létesítő házi vízigényét szolgáló, kizárólag a talajvíz felhasználásával működő kút létesítéséhez, használatba vételéhez és megszüntetéséhez kapcsolódó kérelem tartalmi elemeit a 4. sz. melléklet tartalmazza.
5. A zaj- és rezgésvédelem
6. § (1) A zajtól védendő területek övezeti besorolásánál az érvényben lévő településrendezési terv előírásait kell irányadónak tekinteni.
(2) A magánszemélyek zajkeltéssel járó háztartási igényeket kielégítő alkalomszerű tevékenységei – kivéve a kerti összejöveteleket, családi rendezvényeket -
a) munkanapokon 0600 és 2000 óra,
b) szombaton 0900 és 2000 óra,
c) vasárnap és munkaszüneti napokon 0900 és 1500 óra
közötti időpontokban végezhetőek.
7. § (1) Nappali (600 óra és 2200 óra közötti) időszakban 1 órát meghaladó időtartamú, valamint éjszakai (2200 óra és 600 óra közötti) időszakban bármilyen időtartamú közterületi rendezvényen hangosító berendezés üzemeltetése engedélyköteles. Az engedély megadása során elsősorban az érintett lakosság érdekeire kell tekintettel lenni.
(2) Az engedély iránti kérelmet a hangosító berendezés üzemeltetőjének a közterületi rendezvény tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal kell benyújtania a polgármesterhez a közterület-használati engedély kiadására irányuló kérelemmel együtt. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
1. a kitöltött zajvédelmi adatlapot (3. melléklet),
2. 1:1000 méretarányú helyszínrajzot, melyen ábrázolni kell a rendezvény által igénybe venni tervezett területet (útvonalat), a színpad és a hangszórók elhelyezkedését.
(3) Utcai zenészeknek közterületen zenélni csak nappal 1000 óra és 2000 óra között erősítő nélkül szabad, ha a közterület használatára előzetesen engedélyt kaptak.
(4) A helyhez kötött és mobil hangerősítő berendezés alkalmazására közterületen 2400 és 0600 óra között nem kerülhet sor.
(5) A zárt térben hangosító berendezést működtető vendéglátó egység 2200 óra után - a zajkibocsátási határérték teljesítése mellett - csak zsilipelt rendszerű bejárati ajtóval és bezárt ablakokkal működhet.
(6) Nem kell az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt megkérni ünnepi megemlékezések és egyéb olyan társadalmi, politikai rendezvények során, amelyekhez szórakoztató- és sportrendezvények nem kapcsolódnak.
6. A zöldfelületek védelme
8. § (1) A közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit - a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, azok állagának sérelme nélkül - eltérő korlátozás hiányában mindenki térítésmentesen használhatja.
(2) A közhasználatú zöldterületek kezelését az önkormányzat, illetve a feladat ellátására külön kötött szerződés szerinti szolgáltató végzi.
(3) Az ingatlan tulajdonosa, vagy használója köteles az úttest határáig tartó zöldfelület gondozására. A közlekedést akadályozó fásszárú növények ágait, az adott növény lehetőség szerinti legkisebb mértékű károsodása mellett kell eltávolítani.
(4) Telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszédos építmények és a kerítés állagát nem veszélyezteti, azt nem rongálja, s a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát nem akadályozza. (Az indokolt telepítési távolságokat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.)
9. § (1) Tilos a közhasználatú zöldterületeken:
a) és a közkifolyóknál járművet mosni,
b) virágokat szedni, a fásszárú növényeket csonkítani, kitörni,
c) engedély nélkül fát kivágni,
d) járművel közlekedni, parkolni,
e) a kijelölt területen kívül kutyát szabadon sétáltatni,
f) állatot legeltetni,
g) állati hulladékot elhelyezni,
h) a helyi védettség alá tartozó növényeket károsítani,
i) a hasznos állatokat, védett madarak bármilyen eszközzel zavarni, fészkeiket rongálni, a fiókáikat kiszedni és irtani.
(2) A közhasználatú zöldterületeken található korhatárt jelölő felirattal ellátott – a játszóterek részét képező – játékokat 14 évnél idősebb korúak nem használhatják.
(3) Tilos a város területén a növényzet – ide nem értve a gyomot és más élősködő, vagy más módon káros növényt – szükségtelen csonkítása, károsítása.
(4)5 A zöldfelületen lévő élő fák és cserjék kivágására kiadott engedélyben foglalt pótlási kötelezettséget a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb az engedélyben meghatározott időn belül az 1. mellékletben foglaltak alkalmazásával kell teljesíteni.
10. § (1) Közhasználatú zöldterületek jogszabályon, vagy hatósági határozaton alapuló, rendeltetéstől eltérő használata esetében a jogosított köteles a növényzet védelméről gondoskodni.
(2) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát valamely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles a tevékenysége befejezését követően az eredeti állapotot visszaállítani.
(3) A közhasználatú zöldterület más célú használata esetén a növényzet előzetes áttelepítésének, illetőleg pótlásának kötelezettségét, továbbá az áttelepítés, illetőleg a pótlás helyét, valamint a teljesítés határidejét az engedélyező hatóság a használatot engedélyező, ennek hiányában pedig az elsőfokú építésügyi hatóság külön határozatban állapítja meg.
7. Az ingatlanok és a közterületek tisztasága, használata
11. § (1) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról:
a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, hulladékgyűjtő, udvar stb.), valamint
b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területek
vonatkozásában a használónak kell gondoskodnia.
(2) Több épülettel beépített telek esetén (tömbtelek) a szomszédos épületek között az egyes külön tulajdonú épületek gyalogos megközelítésére szolgáló terület (területsáv, átjáró) tisztántartási kötelezettsége a tulajdonosok között tulajdoni hányaduk arányában, kétség esetén egyenlő arányban oszlik meg.
(3) Az ingatlant használó köteles gondoskodni továbbá:
a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá tömbtelken a szomszédos épületek közötti az egyes külön tulajdonú épületek gyalogos megközelítésére szolgáló terület (területsáv, átjáró) tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyag és más hulladék eltávolításáról;
b) az ingatlanról, az ingatlan előtti járdaszakasz fölé (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé) kinyúló ág nyeséséről, gallyazásáról, valamint az ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek (pl. gally, virág, termés) takarításáról oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv, illetőleg terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen;
c) hogy az ingatlan csapadékvíz-elvezetési rendszerének használata során, a víz közterületen, közterületi építményekben, kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza, az építmények állékonyságát ne veszélyeztesse;
(4) Síkosság-mentesítésre, olvasztásra, felhintésre elsősorban környezetkímélő anyagok (homok, hamu, fűrészpor, stb.) használhatók. E célra tüzelés után visszamaradt olyan anyagot, amely tárgyi, vagy személyi sérülés okozására alkalmas, tilos használni.
(5) A járdáról letakarított havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni vagy eltávolítani, hogy a gyalogos-, és gépjárműforgalmat, valamint a járda melletti víznyelők működését ne akadályozza és a megcsúszás veszélye kizárt legyen.
12. § (1) A közterületek használata során tilos:
a) az oly módon való szállítás, tárolás, amely során közterületre szennyeződés, települési hulladék kerül;
b) utcabútorok, építmények szennyezése - mázolással, festéssel, szóróspray használatával, vagy bármilyen más módon- ;
c) települési hulladék felhalmozása, nyitott tartályban való tárolása;
d) eldugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (települési hulladékot, törmeléket, iszapot stb.) közcsatornába, annak víznyelő aknájába elhelyezni;
e) állati hulla, környezetszennyező biológiailag lebomló anyag, istállótrágya elhelyezése;
f) közútra, útpadkára építési törmelék elhelyezése.
(2) Köz- és magánterület állati, vagy emberi ürülékkel, vizelettel való szennyezése tilos.
13. § (1) Az ebtulajdonosok állataikat közterületen csak pórázon vezethetik.
(2) Az állati ürüléket a tulajdonos köteles az állat után azonnal zacskóba felszedni, s a legközelebbi hulladéktárolóban elhelyezni.
(3) Játszótérre, egészségügyi, oktatási-nevelési intézmény, a fürdésre kijelölt tiszai szabad strand területére, vendéglátó egységbe, élelmiszer üzletbe – a vakvezető, rendőri, és terápiás alkalmazású ebeket kivéve, illetve ha az üzemeltető más feltételeket nem határoz meg - állat még pórázon sem vihető be.
(4) A kisállattartásból származó hulladék, alom kizárólag a hulladékgyűjtő edényzetben helyezhető el, közterületen lerakni tilos.
8. Önkormányzati környezetvédelmi alap
14. § (1) Az Önkormányzat a helyi jelentőségű környezetvédelmi feladatok ellátásának elősegítése érdekében Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot (továbbiakban: Alap) hoz létre.
(2) Az Alap felhasználásának szabályait e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
9. Szabálysértési rendelkezések
15. §6 Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg,
a)7 „a helyi környezetvédelmi rend megsértése” miatt az, aki a rendelet 3. § (2), 4. § (1), 5. § (3)-(5), a 6. § (2), 7. § (3)-(5)
b) „a zöldfelületek védelmi rendjének megsértése” miatt az, aki a rendelet 9. § (1), (2), (3),
c) „a köztisztasági rendelkezések megsértése” miatt az, aki rendelet 11. § (1), (3)-(4), 12. § (1)-(2), 13. § (1)-(4) bekezdésében
foglalt rendelkezéseket megsérti.”
10. Záró rendelkezések
16. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1. napján hatályba.
(2) E rendelet 7. § (5) bekezdése 2012. március 31. napján lép hatályba.
17. § Hatályát veszti Vásárosnamény Város Képviselő-testületének a környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról szóló 7/1997. (IV. 23.) önkormányzati rendelete.
18. § E rendelet a piaci szolgáltatásokról szóló Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelveinek való megfelelést szolgálja.
Módosította a 31/2020. (XII.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2021. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 31/2020. (XII.30.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatálytalan: 2021. január 1-jétől.
Módosította a 31/2020. (XII.30.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos: 2021. január 1-jétől.
Hatályon kívül helyezte a 31/2020. (XII.30.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2021. január 1-jétől.
Módosította: 22/2012.(VII.30.) önkormányzati rendelet 1.§-a.
Módosította: a 12/2014. (VIII.01.) önkormányzati rendelet 9.§-a.
Módosította a 31/2020. (XII.30.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos: 2021. január 1-jétől.
Módosította a 3/2012. (II.13.) önkormányzati rendelet 1-3. §-ai. Hatályos 2012. II.14-től.