Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének

11/2016. (VII.29.) önkormányzati rendelete

a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos feladatok ellátásának szabályairól szóló rendelet megalkotásáról.

Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §-ában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján és a 13. § 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

 (1) Lakóegység, üdülőegység: Helyiség, vagy egymással belső kapcsolatban álló fő – és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból, vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van, meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas. A lakóegység az egész éves tartózkodásra alkalmas lakóépület önálló egysége. Az üdülőegység az időszakos tartózkodásra alkalmas üdülőépület önálló egysége.

(2) Lakott ingatlan: a település közigazgatási területén lévő azon lakóegység vagy üdülőegység, mely egész éves használatra alkalmas, legalább egy bejelentkezett lakója van, vagy üdülésre, üdültetésre használják és azon települési hulladék rendszeresen keletkezik.

(3) Lakatlan/használaton kívüli ingatlan: a település közigazgatási területén lévő azon lakóegység vagy üdülőegység, mely használatra alkalmas, de nincs bejelentkezett lakója, vagy a bejelentkezett személy hivatalosan igazolja, hogy az ingatlant folyamatosan nem használja, és azon települési hulladék rendszeresen nem keletkezik.

(4) Zöldhulladék: a biohulladék része.

2. Az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei

2. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező háztartási és települési szilárd hulladékot ( a továbbiakban: szilárd hulladék) az e rendeletben meghatározott módon és helyen – a közszolgáltató által történő átvételig - gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy:

a) a szilárd hulladékot - különös tekintettel a hulladék további kezelésére - az elszállításra való átvételig gyűjtse, előírásoknak megfelelően szelektálja, illetve tárolja,

b) az ingatlanán keletkező szilárd hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe vegye,

c) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a város természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

d) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa,

e) vegyen részt a városban működő szelektív hulladékgyűjtésben.

(2) Szilárd hulladékot felhalmozni nem szabad, azt a magánszemélyek a szállítási napokon a közszolgáltatónak kötelesek átadni.

(3) Az ingatlan használója köteles

a) a közszolgáltató által meghatározott típusú gyűjtőedényt beszerezni, a hulladék gyűjtéséhez azt használni, karbantartásáról és tisztán tartásáról, elhasználódás esetén annak pótlásáról gondoskodni,

b) a gyűjtőedényt a saját ingatlanán elhelyezni,

c) a gyűjtőedényt járatnapokon reggel 7 óráig kihelyezni.

(4) A gyűjtőedényt csak a szállításra meghatározott napon szabad kihelyezni a gyűjtőjárat által megközelíthető módon a járdára, valamint az ingatlan közútcsatlakozása mellé úgy, hogy a gyalogos és a közúti forgalmat ne akadályozza, és a közterületben kárt ne okozzon. A gyűjtőedény közterületre történő kihelyezése, a gyűjtést követően annak visszahelyezése az ingatlan használójának a feladata.

(5) Az ingatlan használójának télen, szükség esetén a tároló hely és az úttest között legalább 1 méter széles átjárót kell létesítenie, azt a hótól meg kell tisztítani, és olyan anyaggal felhinteni, hogy a gyűjtőedény kezelése akadályba ne ütközzék.

(6) A szabványos gyűjtőedényben nem szabad olyan anyagot elhelyezni (forró hamu, maró anyag, állati hulla, folyadék, zsiradék, gyúlékony vagy robbanó anyag, kő- és épülettörmelék, nagyobb terjedelmű, súlyú tárgy stb.), amely veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó dolgozó egészségét, megrongálhatja a jármű műszaki berendezését, illetve nem minősül szilárd hulladéknak. E tilalom megsértői az okozott kárt kötelesek megtéríteni. A gyűjtőedények használatánál ügyelni kell arra, hogy fedelük nehézség nélkül zárható legyen.

(7) Közterületen elhelyezett gyűjtőedényből hulladékot kiönteni, kivenni, a környezetét hulladékkal beszennyezni tilos.

(8) Az ingatlanhasználó köteles a környezetvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: környezetvédelmi rendelet) foglalt közterület tisztántartási kötelezettségeknek eleget tenni.

(9)^[1] Az ingatlanhasználó 15 napon belül köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, vagy igénybevételi kötelezettsége megszűnik. 

(10)^[2] Természetes személy ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja, a személyazonosságát és lakcímét igazoló okmányt bemutatja.

(11)^[3] Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét megadja.

(12)^[4] Költségvetési szerv a Közszolgáltató felhívására közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, törzskönyvi nyilvántartási számát, fenntartója nevét, adószámát megadja.

(13)^[5] Változás bejelentése esetén az igénybevételi kötelezettség keletkezését vagy megszűnését bizonyító okiratok másolatát a Közszolgáltató részére be kell mutatni. A Közszolgáltató a dokumentumokból nyilvántartásában rögzíti a változás jogcímét, az ingatlan adatait, a (2) és (3) bekezdésben foglalt adatokat valamint a változás időpontját.

(14)^[6] Abban az esetben, ha ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatát bérleti jogviszony vagy más jogcím alapján átengedi és az igénybevételi szerződést a bérlő vagy egyéb használó köti meg, a jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó felelős az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítéséért.

3. A közszolgáltatás igénybevétele

3. § (1) A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást Vásárosnamény közigazgatási területén belül a hulladékról szóló törvény (a továbbiakban: Ht.) szerint rendszeres hulladékszállításba bevont ingatlanok tulajdonosa, használója, kezelője köteles igénybe venni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanokon keletkezett szilárd hulladék elszállításáról – térítés ellenében – kizárólag az Észak-alföldi Környezetgazdálkodási Kft. (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.), mint közszolgáltató (a továbbiakban: közszolgáltató) köteles gondoskodni, tekintettel arra, hogy Vásárosnamény Város Önkormányzata - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás (székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) tagjaként - a közszolgáltató útján biztosítja fenti szolgáltatást.

(3) A közszolgáltató köteles a hulladékgyűjtő edény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni, a gyűjtőedényben általa okozott károkat köteles kijavítani (megjavítás, új gyűjtőedény biztosítása). A hulladékszállító jármű személyzete a hulladékgyűjtő edényeket kiürítés után köteles az átvétel helyére visszahelyezni és a kiürítés során esetleg kihulló hulladékot összetakarítani.

(4) Ha a közszolgáltató alkalmazottjai megállapítják, hogy a gyűjtőedényben a 2. § (6) bekezdésben megjelölt anyagot, tárgyat helyeztek el, vagy abba nedves anyag belefagyott, a tartály kiürítését jogosultak megtagadni. A gyűjtőedény használata következtében a szállító jármű berendezésében keletkezett kárért a gyűjtőedényt szabálytalanul használó személy a felelős.

(5) A gyűjtőedényt az ingatlanhoz tartozó területen vagy a Vásárosnamény Város Önkormányzata által kijelölt helyen kell tárolni. A tárolási hely tisztántartása a használó kötelessége.

(6) Közterületen gyűjtőedény csak a szállítás napján helyezhető el. Minden egyéb esetben a gyűjtőedény tárolására Vásárosnamény Város Önkormányzatától tulajdonosi hozzájárulást kell kérni.

(7) A közszolgáltató a karácsonyi ünnepeket követően a lakossági gyűjtőedény mellé kihelyezett fenyőfákat a közszolgáltatás keretén belül külön díj felszámítása nélkül szállítja el.

4. Egyéb hulladék elhelyezése

4. § (1) A rendszeres hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon keletkezett többlet szilárd hulladék és nagydarabos hulladék (lom) a kisvárdai vagy a nyíregyházi hulladéklerakón, az egyéb veszélyes és nem veszélyes hulladék pedig a nyíregyházi hulladékudvarban helyezhető el.

(2) Nem engedélyezett helyen elhelyezett vagy elhagyott szilárd hulladékot vagy veszélyes hulladékot annak elhelyezője vagy elhagyója köteles a kijelölt hulladékgazdálkodási létesítménybe elszállítani. Az elszállítás elmaradása esetén az Önkormányzat köteles a lerakó költségére a hulladékot elszállíttatni, és illegális elhelyezésért hulladékgazdálkodási bírságot kiszabni, valamint szabálysértési eljárást kezdeményezni.

(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba bekapcsolt vásárosnaményi lakó- és üdülőingatlanokon használhatatlanná vagy feleslegessé vált nagydarabos hulladékot a közszolgáltató évente egyszer „lomtalanítás” keretében ingyenesen elszállítja.

(4) Vásárosnamény város közigazgatási területén a zöldhulladék gyűjtése és szervezett, rendszeres elszállítása nem biztosított, ezért ezt a hulladékfajtát a közterületre kihelyezni tilos.

5. A közszolgáltatás tartalma és a közszolgáltatással ellátott terület határa

5. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás – a tevékenység tartalmában – az alábbiakra terjed ki:

a) az ingatlanhasználó által a közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon gyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott szilárd hulladék begyűjtésére és rendszeres, vagy alkalmi elszállítására,

b) az ingatlanon összegyűjtött nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente egy alkalommal – a közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen, az erre a célra biztosított szállítóeszközén – történő begyűjtésre és a közszolgáltató általi elszállítására,

c) az a) és b) pontokban foglaltak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállított szilárd hulladék elhelyezésére, kezelésére és ártalmatlanítására.

 (2) Az ingatlanhasználó a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást.

6. A közszolgáltatás ellátásának rendje és módja, a hulladékgazdálkodási

közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemei

6. § (1) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közfeladat ellátására vonatkozó közszolgáltatási szerződés létrejön:

a) a közszolgáltatás első igénybevételével,

b) ha a közszolgáltató a közszolgáltatás ellátására vonatkozó rendelkezésre állását igazolja,

c) a szerződés írásba foglalásával.

(2) A közszolgáltatási jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről és lényeges feltételeiről az ingatlanhasználót írásban értesítette, illetve helyben szokásos módon felhívás útján tájékoztatta.

(3) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a közszolgáltató az ingatlanhasználót írásban köteles értesíteni vagy - az Önkormányzat útján - a helyben szokásos módon felhívás útján tájékoztatni.

(4) A hulladékgazdálkodási helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a közszolgáltató az ingatlanhasználót – a változás bekövetkezése előtt legalább öt nappal - köteles értesíteni.

(5) A szilárd hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriság, útvonal és időpont) az ingatlanhasználónál keletkező hulladékmennyiség figyelembevételével a közszolgáltató az Önkormányzattal közösen határozza meg és arról az ingatlanhasználót a (2) bekezdés szerint értesíti.

(6) A szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatási igénybevételéről szóló szerződés tartalmi elemei:

a) a felek megnevezése és azonosító adatai,

b) a közszolgáltatás igénybevételének első napja,

c) a teljesítés helye,

d) a megrendelő rendelkezésére bocsátott gyűjtőedény űrtartalom és darabszám szerint,

e) az ürítés gyakorisága és az ürítés ideje napok szerint,

f) a megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyisége, amelyre a közszolgáltatást a megrendelő igénybe veszi,

g) a gyűjtőedények használatának jogcíme és módja,

h) a közszolgáltatási díj megfizetésének módja,

i) a szerződés módosításának feltételei,

j) az irányadó jogszabályok meghatározása.

(7) A lakó- és üdülőingatlanok használói a települési hulladék gyűjtésére a közszolgáltatás keretében az alábbi űrtartalmú, közszolgáltató által rendszeresített edényzetet kötelesek igénybe venni:

• 110 és 120 literes edényzetet vagy
• 1 100 literes edényzetet.

(8)

a)A (7) bekezdésben megjelölt edénymérettől eltérően 60 literes edényzetre köthetnek szerződést az ingatlant igazoltan egyedül használó ingatlanhasználók, akik a kukát igazolhatóan beszerezték, s ennek tényét a közszolgáltató felé bejelentették.

b) 80 literes edényre köthet szerződést a közszolgáltató által előírt feltételek teljesülése esetén bárki, aki az adott méretű kuka meglétét a közszolgáltató felé igazolja, és kéri a szerződés módosítását.

(9) A közszolgáltató a szilárd hulladékot köteles a gyűjtőedényben elhelyezhető szemét mennyiségén felül is korlátlan mennyiségben elszállítani, ha az a közszolgáltató által rendszeresített, és felirattal ellátott műanyag zsákban van elhelyezve.

(10)A közszolgáltató az alapszolgáltatáson felüli mennyiségű települési hulladékot nem köteles elszállítani, ha az nem a közszolgáltató által rendszeresített hulladékgyűjtő zsákban lett kihelyezve.

(11) A szelektív gyűjtőedényekben elhelyezhető hulladékok pontos listáját a közszolgáltató határozza meg és azt a gyűjtőedényeken megfelelő szöveggel és piktogrammal feltüntetve egyértelmű módon jelöli.

(12) Az ingatlanhasználó/tulajdonos személyében bekövetkezett változás esetén az új tulajdonos/használó nevének és elérhetőségi címének a közszolgáltatóhoz történő bejelentése napjáig a szilárd hulladék elszállítása után esedékes közszolgáltatási díjat a régi ingatlanhasználó köteles megfizetni. Öröklés esetében a közszolgáltatási díj megfizetésére az örökösök egyetemlegesen kötelezettek.

7. Üdülőingatlanok

7. § (1) Az üdülőingatlan használója üdülési szezonon kívüli időszakban köteles gondoskodni a keletkezett hulladékának összegyűjtéséről, kezeléséről, illetve saját költségén a térségi hulladéklerakó helyre történő elszállíttatásáról.

(2) Az üdülőingatlan használója Vásárosnamény Város Önkormányzatának az üdülőterület rendjéről szóló önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően köteles az üdülési szezon idejére a hulladékkezelési díjat a közszolgáltató részére megfizetni.

8. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések,

a Közszolgáltató nyilvántartása^[7]

8. § (1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért törvényben meghatározottak szerint köteles közszolgáltatási díjat fizetni. A közszolgáltatási díj beszedésére, behajtására a Koordináló szerv jogosult.

(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az az ingatlanhasználó, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(3) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésében az időjárás, vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon rendkívüli gyűjtőjárattal pótolta mulasztását.

8/A. § (1) A Közszolgáltató a díjfizetésre kötelezettekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett adatait, adott esetben levelezési címét, az ingatlan adatait, az igénybevételi kötelezettség időtartamát, a használt gyűjtőedény méretét, darabszámát, a fizetési módot, az ingatlan szüneteltetését és az adatváltozást.

(2) A Közszolgáltató az adatokat elsődlegesen a díjfizetésre kötelezett önkéntes bejelentése alapján tartja nyilván.

(3) Önkéntes bejelentés hiányában a díjfizetésre kötelezett személyét az önkormányzati adatszolgáltatás vagy egyéb hatósági nyilvántartás adatai alapján, az (5)-(8) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával állapítja meg.

(4) A Közszolgáltató 1 db 120 literes gyűjtőedény használatát vélelmezi. 

(5) A Közszolgáltató a (2) bekezdés szerinti bejelentés hiányában a díjfizetés kötelezettjeként elsődlegesen az ingatlan életvitelszerű használóját, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosát jelöli meg. 

(6) Az ingatlan életvitelszerű használója az ingatlanban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező nagykorú személy. Az életvitelszerű ingatlanhasználó elsődlegesen a lakóhellyel, másodlagosan a tartózkodási hellyel rendelkező személy.

(7) A Közszolgáltató az önkormányzati adatszolgáltatásban feltüntetett személyt írásban felszólítja, hogy az önkéntes bejelentési kötelezettségének 15 napon belül tegyen eleget, egyben tájékoztatja, hogy annak elmulasztása esetén a közszolgáltatási díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásában rögzíti. Ha az adatszolgáltatás alapján az ingatlannak több életvitelszerű használója is van, a Közszolgáltató valamennyi személyt egyidejűleg felszólítja az önkéntes bejelentési kötelezettsége teljesítésére, hivatkozva a Ht. 52. § (5) bekezdésében foglalt egyetemlegességre.

(8) A (7) bekezdés szerint felszólított személy jogosult a vélelemmel ellentétes tények bizonyítására. A bizonyítást a Közszolgáltató csak akkor fogadja el, ha hatósági okirat vagy egyéb bizonyíték hitelt érdemlően igazolja, hogy közszolgáltatási díj megfizetésére más személy köteles.

(9) Amennyiben a Közszolgáltató által meghatározott 15 napos határidőt követően önkéntes bejelentés nem érkezik, vagy az ellenbizonyítás sikertelen, az ingatlan életvitelszerű használóját - több életvitelszerű ingatlanhasználó közül az adatszolgáltatásban elsőként feltüntetett személyt - a Közszolgáltató díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásba veszi.

(10)  Ha a díjfizetésre kötelezett elhalálozását az ingatlan életvitelszerű használója, az elhunyt örököse vagy az ingatlan felett rendelkezésre jogosult nem jelenti be, a Közszolgáltató az önkormányzati vagy hatósági adatszolgáltatás alapján a díjfizetésre kötelezettet a halál beálltát követő naptól veszi nyilvántartásba. 

(11) Nem kérheti a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség törlését az, aki a változás bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, emiatt a Közszolgáltató nyilvántartásában díjfizetőként szerepel és a díjfizetési kötelezettség másra nem hárítható.

(12) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatára kötött szerződés megszűnését követően változás bejelentési kötelezettségét nem teljesítette és a szüneteltetés lehetőségével sem élt, az ingatlanra kötött igénybevételi szerződés alapján nyilvántartott, ennek hiányában legalább a (4) bekezdés szerinti díjfizetési kötelezettség terheli.

9. A települési hulladék egyes összetevőinek elkülönített gyűjtése

9. § (1) A települési hulladék egyes újrahasznosítható összetevőinek - papír, műanyag, üveg, – elkülönített gyűjtése gyűjtőhelyen, illetve a közszolgáltató által szervezett házhoz menő elkülönített gyűjtéssel történik.

(2) Az elkülönített gyűjtésben résztvevő ingatlanhasználók az (1) bekezdésben meghatározott elkülönített gyűjtésre létesített gyűjtőhelyek és/vagy az elkülönítetten gyűjtött hulladék begyűjtésére szervezett járat igénybe vételéért külön díjat nem kötelesek fizetni, azonban ez a körülmény nem mentesíti őket az egyébként is esedékes rendszeres közszolgáltatási díj megfizetése alól.

(3) A szelektív gyűjtéshez rendszeresített szelektív gyűjtőedényben, illetve a társasházi közösségek részére biztosított gyűjtőzsákokban csak a feliraton szereplő hulladéktípusok helyezhetők el. A szelektív gyűjtőzsákot a közszolgáltató térítésmentesen biztosítja a közszolgáltatást igénybe vevők számára.

10. A közszolgáltatás szüneteltetése^[8]

10. § (1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 90 napnál hosszabb ideig nem használja, és a szüneteltetés várható időtartamát – legkésőbb a szüneteltetés megkezdését megelőzően – a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti. A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltató nyilvántartása szerinti ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja jogosult.

(2) Közoktatási intézmény a szüneteltetést a nyári iskolai szünet idejére, legfeljebb 60 nap időtartamra kérheti.

(3) A szünetelés tényét a Közszolgáltató legfeljebb tárgyévre, ha a bejelentést tárgyév utolsó három hónapjában nyújtják be, legfeljebb tárgyévre és az azt követő évre állapítja meg és rögzíti nyilvántartásában.

(4) Ha az ingatlant a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból használják, annak tényét a használat megkezdését megelőzően az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(5) A szüneteltetés tényét az ingatlanhasználónak utólag igazolnia kell. Az igazoláshoz legkésőbb tárgyévet követő év február 15. napjáig be kell nyújtani a Közszolgáltató részére a vezetékes ivóvíz szolgáltató vagy az áramszolgáltató által kibocsátott, a szüneteltetés időszakára szóló közüzemi igazolás vagy éves elszámoló számla másolatát.  A szüneteltetés ténye akkor igazolt, ha a használaton kívüli ingatlanon éves átlagban a vízfogyasztás a 3 m³ –t, vagy az elektromos áram fogyasztása a 250 kWh-t nem haladja meg.

(6) A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető. Ha a szüneteltetés feltételei folyamatosan fennállnak, a tárgyévi kérelmet legkésőbb február 15. napjáig kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg az (5) bekezdésben foglalt utólagos igazolást is teljesíteni kell.

(7) A szünetelés bejelentésének valóságtartalmát a Közszolgáltató helyszíni szemle keretében is jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés során a Közszolgáltató kérheti az (5) bekezdésben foglalt igazolás benyújtását.

(8) A bejelentés elmulasztása esetén a Közszolgáltató nyilvántartásában az ingatlan használatát rögzíti. Az igazolás benyújtásának elmulasztása vagy a szünetelés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató a szünetelés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja.  A megállapított közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó köteles megfizetni.”

10/A. § (1) A Közszolgáltató a szüneteltetés tényét a bejelentés benyújtását megelőző időszakra – a (2) bekezdésben valamint a 10. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel – nem állapítja meg.

(2) Amennyiben a szünetelés feltételei fennállnak, de a szünetelést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása, vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével, igazolásával, valamint a 10. § (5) bekezdés szerinti közüzemi igazolások benyújtásával kérheti a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását. Az utólagos szüneteltetés benyújtására az ingatlanhasználó közeli hozzátartozója vagy örököse is jogosult.

(3) Az utólagos szüneteltetést a Közszolgáltató legfeljebb a bejelentéstől visszafelé számított egy éves időtartamra állapítja meg.

11. A kedvezményekre vonatkozó rendelkezések

11. § (1) Az adott év utolsó három hónapjára vonatkozóan nem kell hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizetni azon 65. életéven felüli ingatlanhasználóknak, akik az adott ingatlanon egyedül élnek életvitelszerűen, és a 65. életévüket a tárgyév szeptember 30. napjáig betöltötték. A kedvezményezettek helyett a díjat az Önkormányzat fizeti meg a közszolgáltató részére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményre jogosultság érvényesítésének feltétele, hogy az adott évben jogosultságot szerzők október 31. napjáig erre irányuló kérelmüket írásban nyújtsák be az Önkormányzat felé. 

12. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség^[9]

12. § (1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó Koordináló szerv részére. A Közszolgáltató ennek érdekében kezeli az ingatlanhasználó természetes személyazonosító adatait, lakcímét.

(2) A kötelező adatkezelés célja az ingatlanhasználó személyének megállapításához valamint ügyfélszolgálati feladatok ellátásához szükséges adatbázis létrehozása, működtetése, valamint a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése. 

(3) A Közszolgáltató kötelező adatkezelés keretében kezeli a díjbeszedési és díjbehajtási jogosultsága idején keletkezett közszolgáltatási díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók természetes azonosító adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).

(4) Az Önkormányzat a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátja:

a)  a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához szükséges információkat,

b) a Közszolgáltató kérése alapján a közszolgáltatással összefüggő, a Ht. 38. §-ában rögzített személyes adatokat (ingatlanhasználó neve, lakcíme),

c) a Közszolgáltató kérése alapján az ingatlanban lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi nagykorú személy nevét,

d) a Közszolgáltató megkeresése alapján, szükség esetén a díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók egyéb adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).

(5) Az Önkormányzat az igénybevételre kötelezettek személyes adatait kizárólag a Közszolgáltató nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében, a további természetes azonosító adatokat pedig kizárólag a díjhátralék rendezésével összefüggő eljárás céljából történő felhasználásra adhatja át a Közszolgáltatónak, és az adatokat a Közszolgáltató kizárólag ezen célokra használhatja fel.

(6) A Közszolgáltató köteles:

a) megteremteni az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit,

b) gondoskodni az adatok biztonságáról,

c) meghatározni azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(7) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, a (4) bekezdés c) pontja alapján kezelt adatokat az ingatlanhasználó személyének megállapításáig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.

13. Vegyes és záró rendelkezések^[10]

13. § (1) E rendelet alkalmazásában Vásárosnamény város közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének minősül, ha természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

a) a 2. § ,

b) az 3. § (1)-(4) bekezdéseiben,

c) az 3. § (6)-(7) bekezdéseiben,

d) a 4. § (4) bekezdésben

előírt kötelezettségek teljesítését elmulasztja, vagy a körülírt tilalmakat megszegi, és ezen magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek.

(2)^[11] Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztójával, vagy a tilalmak megszegőjével szemben 5 000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedő helyszíni bírság vagy 50 000 Ft-tól 150 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki e rendeletben meghatározott eltérésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően.

(3) Az (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek elmulasztása, vagy a tilalmak megszegése miatt lefolytatott eljárás kizárólag hivatalból indítható, amely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha azt természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztása, vagy a tilalmak megszegése miatti hatósági eljárás lefolytatása és a cselekmény elbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik, jogorvoslat iránti kérelmet Vásárosnamény Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet benyújtani.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztójával, vagy a tilalmak megszegőjével szemben a közigazgatási hatósági eljárás

a) valamely cselekményben megnyilvánuló (1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítása esetén a cselekmény elkövetésétől számított 120 napon belül;

b) mulasztásban megnyilvánuló (1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítása esetén a cselekmény elkövetésétől számított 120 napon belül;

c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló (1) bekezdésben meghatározott magatartás tanúsítása esetén a jogellenes állapot észleléstől számított 120 napon belül indítható meg.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás, vagy mulasztás elkövetése miatt eljárás az (5) bekezdésben meghatározott határidő eltelte után nem indítható.

(7) A kiszabásra kerülő bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni

a) a magatartás, vagy mulasztás súlyát és a felróhatóság mértékét,

b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az erre vonatkozó tájékoztatásra igazolja.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztójával, vagy a tilalmak megszegőjével szemben kiszabott közigazgatási bírságot átutalási postautalványon vagy banki utalással Vásárosnamény Város Önkormányzatának 11744065-15403399-10060005 számú számlájára kell teljesíteni. A pénzbírság kiszabása helyett „felszólítás” alkalmazható, amennyiben a magatartás, vagy mulasztás az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és magatartás, vagy mulasztás elkövetője személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó erő várható.

(9) A közigazgatási bírság kiszabása miatt lefolytatott eljárás nem mentesíti az elkövetőt a helyreállítási kötelezettség alól.

13. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

        (2) Hatályát veszti a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás szabályairól

             szóló 5/2014. (III. 14.) önkormányzati rendeletet.

  Filep Sándor                                                                                                           Dr. Szilágyi Péter

  polgármester                                                                                                                    jegyző

Z Á R A D É K:

A rendelet 2016. július 29. napján került kihirdetésre.

                                                                                                                                  Dr. Szilágyi Péter

                                                                                                                                           jegyző