Vásárosnamény Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2017 (XI.30..) önkormányzati rendelete

az építményadóról

Hatályos: 2020. 12. 09

Vásárosnamény Város Önkormányzata Képviselő-testületének

14/2017.(XI.30.) önkormányzati rendelete 

az építményadóról

Vásárosnamény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében és a 6. §-ban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és h) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az építményadóról (a továbbiakban: Épa.r)  a következőket rendeli el:


  1. § Vásárosnamény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat illetékességi területére (a továbbiakban: város) építményadót vezet be. 


  1. § (1) Az adó alapja a Htv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

(2)[1]


  1. § (1) A város területén lévő, adókötelezettség alá eső építmények közül – a Htv. 13. §-ban  meghatározottakon túl – mentes az építményadó alól a magánszemélyek tulajdonában lévő valamennyi lakás és nem lakás céljára szolgáló építmény, kivéve az üdülőt, továbbá az üzleti célt szolgáló építményeket.


             (2) A magánszemély adóalanyt a Tisza-parti üdülőövezet területén lévő üdülője                   után – ide nem értve a vállalkozó üzleti célt szolgáló ezen építményeit – 50 %-os építményadó-kedvezmény illeti meg.


  1. § (1) Az adó évi mértéke az adóköteles építmény hasznos alapterülete (adóalap) után

         a ) Tisza-parti üdülőövezet területén 800 Ft/m2 (azaz nyolcszáz forint),

         b ) a város központi területén 200 Ft/m2 (azaz kettőszáz forint),

         c ) a város a)-b) pontok alá be nem sorolt területén 100 Ft/m2 (azaz egyszáz forint )

(2) A vállalkozó üzleti célt szolgáló építményei közül

   a ) szociális-egészségügyi, kulturális, vagy sportolási-testedzési célt szolgáló  helyiségek után az alkalmazható adó évi mértéke az (1) bekezdésben meghatározott adómérték 10 %-a,

  1. a szakképzési célt szolgáló építménye, valamint a kizárólag energiaellátást (pl. villanyáram, gáz, hő stb.), vízellátást biztosító, szennyvízgyűjtést, továbbítást, vagy kezelést szolgáló, továbbá az építmény emeletszintjén, terepszínt alatti szintjén, tetőtéri szintjén lévő raktár, tároló célját szolgáló építménye után az alkalmazható adó évi mértéke az (1) bekezdésben meghatározott adómérték 50 %-a.
  2. a Tisza-parti üdülőövezet területén lévő üdülésre, pihenésre alkalmas építménye után – ha azt szálláshely-szolgáltató üzletként működtetik – az alkalmazható adó évi mértéke az (1) bekezdésben meghatározott adómérték 50 %-a.

(3) [2]


  1. § (1) Az adó alanyának az adó bevallása, illetve az adó megfizetése során a Htv., illetve az adózás rendjéről szóló törvény ( a továbbiakban: Art.) vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárnia.


(2) A fizetendő építményadó összegét Vásárosnamény Város Önkormányzat építményadó számlájára kell megfizetni.


(3) Mentesül az adózó az építményadó bevallás benyújtási kötelezettség alól, ha az adóalanyt fizetési kötelezettség nem terheli.


  1. § E rendelet -  a Htv. 52. §-ában meghatározottakon túl – alkalmazásában:


  1. Tisza-parti üdülőövezet: a Tisza folyó, az árvízvédelmi töltés, a 41. számú

főközlekedési út és a város Jánd irányába eső belterületi határvonala által közrefogott ártéri terület, illetve az árvízvédelmi töltés, a Jánd irányába vezető 4113. számú összekötő út, valamint ezen összekötő útról a Tisza-partra vezető bekötőút, illetve a város Jánd felé eső belterületi határvonala által behatárolt védett oldali terület.

  1. magánszemély – az Épa. r. 3. § szempontjából – az, aki nem minősül a Htv. 52. § 26. pontja szerint vállalkozónak.
  2. üzleti célt szolgáló építmény: olyan épület, épületrész, amit a magánszemély, a vállalkozó vagy vállalkozás bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzése érdekében használja, vagy ezzel kapcsolatosan költséget számol el.
  3. szociális-egészségügyi célt szolgáló építmény: az olyan épület, épületrész, amely ténylegesen WC, kézmosó, mosdó, zuhanyzó, mosókonyha, ruhaszárító, öltöző, melegedő, munkaszünetre kijelölt pihenőhely, kijelölt elsősegélynyújtó-hely, vagy foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás célját szolgálja.
  4. kulturális célt szolgáló építmény: az olyan épület, épületrész, amelyben a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló  törvényben a települési önkormányzatok számára előírt valamely közművelődési feladatot, tevékenységi formát ténylegesen és rendszeresen ellátnak, biztosítanak.
  5. sportolási-testedzési célt szolgáló építmény: az olyan, kizárólag testedzés, valamint az adott sportágra meghatározott szabályok szerinti végezhető sporttevékenység céljára fenntartott és azt szolgáló épület, épületrész, amely az itt rendszeresen gyakorolható mozgással a szabadidő hasznos eltöltését, a fizikai-szellemi erőnlét megtartását, fejlesztését biztosítja. (pl. külön épületként, épületrészként megépült és ekként működő sportcsarnok, kondicionáló-terem stb., de nem minősül ilyen építménynek pl. a vendéglátó üzlet üzletkörébe tartozó szórakoztató játék céljára rendelt tekepálya, bowling pálya stb. elhelyezését szolgáló építmény még akkor sem, ha az megfelel a külön épület, épületrész kritériumának.)
  6. szakképzési célt szolgáló építmény: az olyan épület, épületrész, amelyben a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenység keretén belül tanuló gyakorlati képzése egész tanévben ténylegesen folyik, a gyakorlati képzést szervező vállalkozó és a tanuló között létrejött írásbeli tanulószerződés alapján. Csakis azon építmények sorolhatók ide, amelyek rendszeres igénybevételével a tanuló által választott szakképesítés megszerzése érdekében – a gyakorlati követelményekre való felkészítéshez – a jogszabályban előírt feltételeket a képzés programja, illetve a szakképző iskolával kötött megállapodás alapján a vállalkozónak biztosítania szükséges (pl. szakács tanuló esetében az élelmiszerraktár, előkészítő, konyha, tálaló, mosogató céljára szolgáló épület, épületrész stb., de pl. lakatos tanuló esetében nem lehet ilyen építmény az asztalos műhely, az ügyviteli iroda célját szolgáló épület, épületrész stb.). Indokolt esetben az önkormányzati adóhatóság beszerzi a tanuló szakmai elméleti oktatását végző szakképző iskola írásbeli véleményét, s annak birtokában dönt.
  7. az építmény emeletszintjén, terepszínt alatti szintjén, tetőtéri szintjén lévő raktár, tároló célját szolgáló építmény fogalmát az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben szereplő fogalom-meghatározások szerint kell érteni.
  8. a város központi területe: a Szabadság-tér egésze (ide értve a piac teljes területét is), a Beregszászi út (ide nem értve annak gergelyiugornyai szakaszát), a Jókai Mór út az Eötvös József utcáig, a Kossuth Lajos út és a Rákóczi Ferenc út az Alkotmány utcáig, az Alkotmány utca, az Orbán Balázs körút, a Bereg-köz, a Tamási Áron utca, a Bartók Béla utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca a Petőfi Sándor utcáig. (Ahol nem az út, utcák egésze tartozik a város központi területéhez, ott a területi határt a határoló ut, utcák külső oldalának metszésvonala zárja be. Ha valamely építmény a metszésvonalban helyezkedik el, akkor azt a város központi területéhez tartozónak kell tekinteni.)


  1. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

  (2) E rendelettel nem szabályozott kérdésekben a Htv. és az Art. rendelkezései az irányadók.

                   (3) Hatályát veszti Vásárosnamény Város Önkormányzatának az építményadóról szóló többször módosított 23/2002. (XII.19.) Ök. rendelete.



Filep Sándor                                                                                       Dr. Szilágyi Péter

     polgármester                                                                                                  jegyző



Z Á R A D É K :


A rendelet 2017. november 30. napján került kihirdetésre.


                                              Dr. Szilágyi Péter

                                                       jegyző


[1]

Hatályon kívül helyezte a 27/2020 (XII.8.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2020.12.09.-től

[2]

Hatályon kívül helyezte a 27/2020 (XII.8.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2020.12.09.-től