1. § A rendelet célja az avar és növényi hulladék nyílttéri égetésére és a szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó olyan helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek a levegő tisztaságának védelmét biztosítják.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Máriapócs város belterületén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén működnek, tevékenykednek.

3. § E rendelet alkalmazásában:
a.) avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, ág, gally, fű, szár, levél, gyökér és egyéb növényi maradványok;
b.) szabadtéri tűzgyújtás: minden olyan tűzgyújtás és égetés, amelyet szabadtéri sütés-főzés céljából folytatnak;
c.) ünnepnap: Az Alaptörvényben meghatározott nemzeti ünnepnapok, valamint január 1., húsvét, pünkösd, november 1. és december 25-26.

4. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban helyben történő komposztálással történhet.

(2) Az ártalmatlanítás történhet a szervezett hulladékgazdálkodási közszolgáltatás (szemétszállítás) keretében történő elszállítással is.

(3) Hatóságilag elrendelt tűzgyújtási tilalom esetén az ártalmatlanítás kizárólag az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott módon történhet.

(4) Égetéssel csak a nem komposztálható (nem lebomló)-, illetve a komposztálásra alkalmatlan (pl. vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzött) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható.

(5) Az avart és kerti hulladékot március 1. és november 30. közötti időszakban 9-18 óra között lehet égetni szerdai és szombati napokon.

(6) Ünnepnapokon az égetés tilos.

5. § (1) Égetni csak száraz kerti hulladékot lehet. A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell. Háztartási hulladékot (műanyag, gumi stb.) égetni sem belterületen, sem külterületen nem szabad

(2) Avar és kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő füst, bűz, pernye, és hőterhelés hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környékében levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Amennyiben az égetéssel járó füst, bűz, pernye, és hőtermelési hatásokat felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést azonnal be kell fejezni.

(3) Tilos az avar és kerti hulladék égetése párás, tartósan ködös, esős időben, füstködriadó és erős szél esetén.

(4) Avart, kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10 méter, saját telken lévő épülettől 5 méter távolságon belül nem szabad.

(5) Tilos égetni egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális intézmények, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működésének ideje alatt, valamint az egyházi és vallási rendeltetésű ingatlanok 100 méteres körzetében az egyházi szertartások, rendezvények ideje alatt.

(6) Az égetést csak 18 éven felüli cselekvőképes személy végezheti.

(7) Az égetés az emberi egészséget nem veszélyeztetheti, a tüzelőanyag az emberi egészségre ártalmas égésterméket kibocsátó anyagot nem tartalmazhat. Az avar és kerti hulladék meggyújtásához nem használható olaj, benzin, vagy más vegyi adalékanyag és az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, vagy ezek maradékait.

(8) Az avar és kerti hulladék közterületen történő elégetése tilos.

(9) Tilos az égetés közút mellett, az út tengelyétől számított 20 méteren belül. Az égetés a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti, a látótávolságot nem csökkentheti.

(10) Tilos olyan időszakban égetni, amikor az erre feljogosított szerv a város területén vízkorlátozást rendel el, vagy az égetés helyszínén a vízszolgáltatás bármely okból szünetel, vagy korlátozott.

6. § (1) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, a tűz eloltható, így különösen kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 l vizet edényben, tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot.

(2) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni. A tűz kihunyásáról a tűzgyújtás helyszínének elhagyása előtt meg kell győződni.

(3) Amennyiben a tűz elterjed, és az égetést végző azt nem tudja megfékezni, köteles haladéktalanul bejelenteni a tűz terjedését a tűzoltóságnak. Bejelentés után az égetést végző köteles az égetés helyszínén tartózkodni a tűzoltóság megérkezéséig.

(4) A hatóságilag elrendelt országos általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

(5) Amennyiben az égetésre nem az e rendeletben meghatározott időszakon belül kerül sor, a tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után.

7. § (1) Főzés és sütés céljából szabadtéren tüzet gyújtani és tüzelő berendezést használni csak szélmentes időben, a környezet zavarása nélkül lehet, és csak úgy, hogy az a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(2) A szabadban tüzet és üzemeltetett tüzelő berendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra szükség nincsen, a tüzet azonnal el kell oltani.

(3) A tüzelés és a tüzelő berendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

9. § Ez a Rendelet a 2021. március 17. napján lép hatályba és hatályát veszti a vészhelyzet megszüntetésével.