Ibrány Város Önkormányzata Képviselő Testületének

Az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2017. 11. 01- 2018. 12. 18

B6

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK

8/2012. (IV. 06.) Önkormányzati rendelete[1]


az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól


Ibrány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Tv. 10.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a), valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Tv. 110. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Ibrány Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbiakat rendeli el.

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1 §.


(1)      E rendelet tárgyi hatálya kiterjed Ibrány Város Önkormányzatának tulajdonában lévő,    illetve tulajdonába kerülő:

a)         ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és    ingó vagyon) továbbá,

b)         tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, illetve közhasznú társaságban és gazdasági      társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (továbbiakban portfólió vagyon).

Az önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközökre, az        önkormányzatot megillető társasági részesedésekre, vagyoni értékű jogokra.


(2)       A rendelet személyi hatálya kiterjed az önkormányzatra, annak szerveire, a jogelőd         Nagyközségi Tanács által alapított és fenntartott valamennyi költségvetési szervére,      továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő   költségvetési szervekre, és az önkormányzat által alapított kizárólagos vagy többségi          tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetre. /Rt., Kft., Nonprofit kft., stb./


(3)       A vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai szempontjából nem terjed ki a          rendelet hatálya:

  1. az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségék elidegenítésére,
  2.  a piacokról és vásárokról szóló helyi rendelet hatálya alá tartozó piacok fenntartására, kezelésére, továbbá az ott lévő árusítóhelyek, helyiségek és a piac hasznosításával kapcsolatos üzemeltetési feladatokra,
  3. a közterületek hasznosítására,
  4. a közbeszerzésekről szóló tv. hatálya alá tartozó közbeszerzésekre,
  5. ingó vagyon selejtezésére, ha az más jogszabályokban foglalt eljárás alapján történik,
  6. az önkormányzat költségvetési intézményeinek működési célú pénzeszköz átvételével kapcsolatos döntésére,
  7. üzletrész-, részvény- és ingatlancserékre.



(4) A rendelet III. fejezetének tárgyi hatálya kiterjed az alábbiakra:

  1. az önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti díjának rendezésére,
  2. a közterület-használati díjak, a haszonbérleti díjak, és egyéb térítési díjak rendezésére,
  3. a lakásépítéssel, vagy vásárlással összefüggésben nyújtott kölcsönök, valamint az egyéb más célra visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatások rendezésére,
  4. egyéb címen felmerült kintlévőségek rendezésére.


(5) A rendelet III. fejezetének tárgyi hatálya nem terjed ki az adók, valamint az adók módjára behajtandó kintlévőségek rendezésére.



Az önkormányzat vagyona

2 §


(1)       Az önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. §. {1)    bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból áll.

(2)       Az önkormányzati vagyon - rendeltetése szerint - törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(3)   A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek. A            forgalomképtelen törzsvagyon tekintetében a megkülönböztetünk kizárólagos           önkormányzati tulajdonban álló, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt         jelentőségű nemzeti vagyont.

  1. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét a Nemzeti Vagyonról szóló törvény, valamint a Képviselőtestület rendelete állapítja meg.
  2. Az Önkormányzat Képviselő testülete az éves költségvetési rendelet elfogadásakor dönt a forgalomképes vagyontárgyak tárgyévi hasznosításáról, mint várható bevételeiről. Az értékesítésről, hasznosításról évközben egyedi határozattal dönt.

3. §

 (1) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen törzsvagyontárgyak:

  1. helyi közutak, műtárgyaik és a helyi közút tartozékai,
  2. terek és parkok,
  3. vizek, és vízi közműnek nem minősülő vízi létesítmények (árkok, csatornák),
  4. köztemető
  5. mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy a Képviselőtestület rendeletével annak nyilvánít.


(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen törzsvagyontárgya       nincs az önkormányzatnak.


(3) Ibrány Város Önkormányzatának forgalomképtelen törzsvagyonának körét a rendelet 1.       melléklete tartalmazza.

4 §

(1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak:

  1. közművek,
  2. művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális és egyéb intézmények használatában lévő vagyon
  3. közterületi ingó vagyontárgyak (köztéri műalkotások, egyéb tárgyak és értékek
  4. a Képviselőtestület és szervei elhelyezésére szolgáló középület,
  5. közüzemi tevékenységet ellátó társaságokban lévő önkormányzati részesedések,


  1. sportpályák és sportcélú létesítmények,
  2. önkormányzati gazdasági társaság(ok) használatában lévő önkormányzati vagyon,
  3. műemlékek, művészeti alkotások,
  4. védett természeti területek,
  5. műemlékileg védett, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok,
  6. mindazon vagyon, melyet törvény, vagy a Képviselőtestület rendeletével annak nyilvánít.


(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.


5. §

Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, - ha jogszabály másként nem rendelkezik - amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az üzleti ingatlanvagyon körét a 3. melléklet tartalmazza.


6.§

Vagyonnyilvántartás és leltár


  1. Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.
  2. Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
  3. A közüzemek, a gazdasági társaságok és az intézmények használatában lévő vagyon leltározása, nyilvántartása a vagyon használójának a kötelessége, az egyéb vagyon leltározása, nyilvántartása a Polgármesteri Hivatal feladata.
  4. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról a 48/2001. (III.27.) Korm. rendelet alapján felvezetett ingatlan-katasztert a Polgármesteri Hivatal vezeti.
  5. A kataszter elkülönítetten tartalmazza a törzsvagyon és egyéb vagyon jogszabályban meghatározott adatait.
  6. Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást, az önkormányzati vagyonkezelő szervek a változástól számított 60 napon belül, de az éves zárási munkákhoz igazodóan, haladéktalanul kötelesek a vagyonnyilvántartónak jelenteni.


II. fejezet


Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai

7.§


  1. Az önkormányzatot vagyona tekintetében megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
  2. Az egyes tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a Képviselőtestület rendelkezései szerint a Polgármesteri Hivatal, vagy a Képviselőtestület által megbízott természetes, vagy jogi személy is elláthat, de ez nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.


  1. [2]  Önkormányzati tulajdonú ingatlant és ingó vagyontárgyat ingyenesen, kizárólag önkormányzat, önkormányzati társulás, önkormányzati intézmények és többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok részére, vagy szervezet számára amennyiben az munkahelyteremtést, ill. önkormányzati kötelező feladat ellátást szolgál lehet ingyenesen használatba adni a Képviselőtestület hozzájárulásával
  2. Az intézmények a rájuk bízott önkormányzati vagyonnal a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok és e rendeletbe foglalt előírások alapján gazdálkodnak, az egyéb gazdálkodó szervek a PTK. szabályai szerint gazdálkodhatnak, de a tevékenységüket meghatározó döntéseknél kötelesek a tulajdonos döntését kikérni. Beruházási, beszerzési és felújítási feladataik megvalósítására a hatályos közbeszerzési törvényben és az e rendeletben foglaltak kötelező betartása mellett kerülhet sor.
  3. A csatornák, átereszek, árvízvédelmi művek üzemeltetéséről, a közművagyon használatáról, fenntartásáról, a közszolgáltatás folyamatos teljesítéséről a Képviselőtestület önállóan gazdálkodó költségvetési intézménye, a GAMESZ útján gondoskodik.
  4. A szennyvíz közmű vagyont az Önkormányzat a Nyírségvíz Rt.-vel kötött szerződés alapján működteti.


  1. A polgármester jogosult:
    1. a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
    2. gazdasági társaságokban lévő önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tagsági jogok gyakorlására,
    3. megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,
    4. megkötni a biztosítási, közüzemi szerződéseket.



  1. Az önkormányzati vagyon feletti - e rendeletben nem szabályozott egyéb rendelkezési jogot (pl. szolgalmi jog, tulajdonosi hozzájárulás, tilalom bejegyeztetése, ingatlan-nyilvántartási kötelezettség, telekalakítással járó feladatok stb.) a Polgármesteri Hivatal előkészítése alapján a polgármester jogosult gyakorolni.


 Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása


8. §


  1. A Képviselő Testület az önkormányzat tulajdonát képező korlátozottan forgalomképes (2. melléklet) és forgalomképes (3. melléklet) önkormányzati vagyonelemekre – önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan – vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog létesítéséről a Képviselő Testület egyedileg határoz a közfeladat ellátására vonatkozó pályázat kiírásával – kivéve a kijelölés esetét – egyidejűleg.


(2) Közfeladat átadásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás célú helyiségre.


 (3) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati feladatot, feladatkört, melynek ellátása vagyonkezelésbe adás útján hatékonyabban látható el.


(4) Közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelői jog létesítéséről, a vagyonkezelési szerződés megkötéséről való döntés a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.


(5) Közfeladat átadásához kapcsolódva a korlátozottan forgalomképes és forgalomképes           önkormányzati vagyon vagyonkezelői joga nyilvános pályázat útján vagy kijelöléssel        szerezhető meg.


(6) Az Ötv. 80/A. § (5) bekezdésében felsoroltak közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jogot kijelölés útján kizárólag ingyen szerezhetik meg.


(7) A Képviselő-testület pályázat útján, ellenérték fejében – valós értéken - közfeladat ellátásához kapcsolódóan a vagyonkezelői jogot jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vagyonkezelési szerződéssel ruházhatja át.

(8) A pályázati eljárást az Áht 105/A. §-ban foglalt eltérésekkel e rendelet alapján kell lebonyolítani. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az önkormányzattól átvállalt közfeladat ellátására vonatkozó jogszabályi előírások szerint a pályázó személyi és szakmai felkészültségével kapcsolatos elvárásokat, az ellátás biztonságát szavatoló biztosítékokat.

(9)A vagyonkezelői szerződésnek - figyelemmel az önkormányzati közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó vagyon sajátos jellegére - tartalmaznia kell az Áht 105/B §. (1) bekezdésében szabályozott elemeket. A szerződés tartalmára egyebekben az Ötv. 80/B §-ában foglaltak az irányadóak, valamint e törvényekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk rendelkezéseit kell alkalmazni.

 (10) Ingatlanvagyon esetében a vagyonkezelői jog létrejöttéhez annak az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

9. §.

 (1) A közfeladatot átvállaló vagyonkezelőt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számviteli törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.


(2) A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a jó gazda gondosságával kezeli.

 (3) A vagyonkezelő jogosult a vagyon birtoklására használatára és hasznosítására.


(4)A vagyonkezelő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat írásos hozzájárulását is.


(5)A vagyonkezelő az Áht-ban, Ötv-ben és a Ptk-ban előírt kötelezettségeken túl köteles

a) a rábízott vagyon biztosítására,

b.) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására,

c.)önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

d.)A vagyonkezelői jog ellenértékeként meghatározott pénzösszeg vagy más

    ellenszolgáltatás szerződés szerinti megfizetésére illetve teljesítésére.

 (6) A vagyonkezelői jog ellenértékeként figyelembe vehető ellenszolgáltatás különösen: a vagyontárgy értéknövelő felújítása, illetve ilyen beruházás. Az ellenszolgáltatás vagyonkezelési szerződésben rögzített ellenértékének ÁFA fizetési kötelezettségét a vagyonkezelőre kell hárítani.

 (7)A vagyonkezelő az átvállalt feladatok ellátását saját szervezete útján, vagy a szerződésében foglalt felhatalmazással – más személyek közreműködésével látja el. A közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.


(8)A kezelésbe adott vagyon esetében az önkormányzati vagyonnyilvántartásban fel kell tüntetni ennek tényét, a vagyonkezelő éves beszámolója alapján az átadott tárgyi eszközök értékében és a feladatmutatókban bekövetkezett változásokat át kell vezetni. A vagyonkezelő éves beszámoltatása során értékelni kell a feladatellátás szerződés szerinti teljesítését és a vagyonkezelési szerződésben előirt feltételek érvényesülését.


(9)A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.


10.§.

(1) Az Önkormányzat nevében a Polgármester a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást, a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a közfeladat ellátását az Áht. 105/B. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a Polgármesteri Hivatal közreműködésével - ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A Polgármester, illetve a Polgármester felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(4) A Polgármester, illetve a polgármester felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét – amennyiben az ellenőrzés eredményét az nem befolyásolja - az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

a)  az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.

(7) [3]


11. §

Eljárás a tulajdonos képviseletében


Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

12

  1. [4]A 25.000.000.Ft, egyedi bruttó forgalmi érték feletti Önkormányzati vagyont elidegeníteni a Településrendezési Tervek előírásait figyelembe véve,  azzal összhangban  csak nyilvános versenytárgyalás útján  lehet.








  1. [5]
  2. Önkormányzati tulajdont megterhelni, azon jelzálogjogot létesíteni csak a Képviselőtestület hozzájárulásával lehet.
  3. Önkormányzati, vagy részben önkormányzati tulajdonú ingatlanok megosztására, összevonására, telekhatár módosítására, továbbá önkormányzati tulajdonú utak esetében az útkezelői hozzájárulás megadására a Településrendezési Tervek és egyéb szakmai {közlekedési stb.) előírásoknak megfelelően azzal összhangban a Polgármesteri Hivatal településrendezési feladatokat ellátó munkaszervezeti egységének szakmai véleményének megfelelően kerülhet sor a Polgármester döntése alapján.
  4. Az önkormányzat tulajdonában, vagy részarány tulajdonában lévő ingatlanok és ingóságok tekintetében az önkormányzatot megillető elővásárlás jogáról történő lemondásra és a visszavásárlás jogának gyakorlására a Képviselőtestület jogosult.
  5. Önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjogot követő rangsorban újabb jelzálogjog bejegyzéshez történő hozzájárulás megadására a Polgármester jogosult.
  6. Az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjogot megelőző rangsorban újabb jelzálogjog bejegyzéséhez kizárólag kedvezményes lakáscélú pénzintézeti hitel felvétele esetén adható hozzájárulás. A hozzájárulás megadására a Polgármester jogosult.


13. §

Forgalomképtelen vagyon feletti rendelkezés szabályai


  1. A forgalomképtelen vagyontárgyak nem idegeníthetők el, nem terhelhetők meg, az azok elidegenítésére kötött szerződés semmis.
  2. A forgalomképtelen vagyontárgyakat nem lehet apportálni, biztosítékul adni. A forgalomképtelen vagyontárgyak más módon való hasznosítása - ha az rendeltetésszerű használatukat nem zavarja - a Képviselőtestület döntése szerint engedélyezhető.
  3. A forgalomképtelen vagyonelemek - ha eredeti funkciójukat elvesztették, a korábbi feladatellátáshoz nincs rájuk szükség, vagy a Belterületi Szabályozási Terv megszűntnek nyilvánítja - a Településrendezési Tervekkel összhangban a Polgármesteri Hivatal településrendezéssel foglalkozó munkaszervezeti egységének véleménye alapján a Képviselőtestület egyedi döntésének megfelelően átsorolhatók.


14. §

Korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezés szabályai

  1. A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon szerzéséről, gazdasági társaságba viteléről elidegenítéséről és használati, illetve hasznosítási jogának átengedéséről - a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek a Polgármesteri Hivatal településrendezéssel foglalkozó munkaszervezeti egysége és a vagyon jellegénél fogva érintett munkaszervezeti egysége véleményének figyelembe vételével - a Képviselőtestület rendelkezik.




  1. A. korlátozottan forgalomképes vagyonelemek - ha eredeti funkciójukat elvesztették a korábbi feladatellátáshoz már nincs rájuk szükség és a Belterületi Szabályozási Terv megszűntnek nyilvánítja - a Településrendezési Tervekkel és az egyéb önkormányzati rendeletekkel összhangban a Polgármesteri Hivatal településrendezéssel foglalkozó munkaszervezeti egységének és a vagyon jellegénél fogva egyéb érintett munkaszervezeti egységének véleménye alapján a Képviselőtestület egyedi döntésével átsorolhatók.
  2. A korlátozottan forgalomképes vagyont megterhelni, vagy más módon biztosítékul adni a Képviselőtestület egyedi döntése alapján lehet.
  3. Az illetékes szakhatóságok hozzájárulása is szükséges a védett természeti terület elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához.


15. §.

Üzleti vagyon feletti rendelkezés szabályai

  1. Az üzleti ingó vagyon és vagyoni értékű jog szerzéséről, elidegenítéséről, illetőleg a tulajdonjog változásával járó minden más jogügyletről a Képviselőtestület rendelkezik.
  2. A Képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik értékhatártól függetlenül a társaság, a társulás, egyesület, közalapítvány alapítása, bármilyen vagyonnal társaságba, társulásba, egyesületbe, közalapítványba belépés, vagy kilépés, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, hitel felvétele, ill. annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul adása, kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása, kezesség vállalása.
  3. Az önkormányzat kizárólag korlátolt felelősségű társaság, közhasznú társaság, vagy részvénytársaság tagja lehet. Az önkormányzat által alapított, vagy önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságokban lévő önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tagsági jogok gyakorlására a Polgármester, illetve meghatalmazottja jogosult az alábbiak szerint:
  1. ha az önkormányzat tulajdoni részaránya a gazdasági társaságban a 25 %-ot meghaladja, akkor minden a tulajdonosi jog gyakorlásával érintő vagyonnal kapcsolatos döntés meghozatalára a Képviselőtestület jogosult,


  1. ha az önkormányzat tulajdoni részaránya a gazdasági társaságban 25 %, vagy annál kisebb, az önkormányzatot képviselő személy jogosult dönteni az önkormányzat résztulajdonát meg nem haladó összegű elővásárlási jogról, a vezető kinevezéséről, felmentéséről, a társasági szerződés módosításáról, üzletrész feletti rendelkezési jog átruházásáról, árak és díjak megállapításáról ­kivéve azokat az ármegállapításokat, amelyeket a jogszabály a Képviselő-testület hatáskörébe utal -, jelentősebb szerződések aláírásáról, mindazokról az ügyekről, amelyet törvény, a társasági szerződés, vagy az alapító okirat, a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
  1. A gazdasági társaságokkal kapcsolatban - a tulajdoni részaránytól függetlenül ­kizárólag a Képviselőtestület hozhat döntést:
  1. az alaptőke (törzstőke) felemeléséről, leszállításáról,
  2. a társaság más társasággal való egyesüléséről, beolvadásáról, megszűnéséről, valamint más társasági formává történő átalakulásáról,
  3. jelentősebb szerződések jóváhagyásáról,
  4. társasági szerződés, alapító okirat módosításáról,
  5. mindazokról a kérdésekről, melyekkel a társaság vezetője, felügyelő bizottsága és könyvvizsgálója a Képviselőtestülethez fordul.

(5)   Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. A magyar államot megillető elővásárlási jogot az MNV Zrt. gyakorolja. A Zrt-nek az ajánlat kézbesítésétől számított 30 napja van arra, hogy nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A határidő elmulasztása jogvesztő. Kivételt jelentenek a rendelkezés alól az önkormányzati bérlakások, ahol az állam elővásárlási joga a lakásban élő bérlő elővásárlási jogát követi.


16. §

Az intézményekre bízott vagyon hasznosítása

  1. Az önkormányzat az önkormányzati vagyon tulajdonjog változásával nem járó egyéb módon történő hasznosítását a /2/ és /3/ bekezdés kivételével a Képviselőtestület hivatalára bízza. A szerződés megkötésére a Polgármester jogosult a Jegyző ellenjegyzésével.
  2. Az önkormányzat a 4. §. /1/ bekezdés a.) pontjában körülírt önkormányzati vagyon tulajdonjog változásával nem járó egyéb módon történő hasznosítását a kezelő, használó, üzemeltető szervezetére, intézményére bízza.
  3. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon használati jogát az az intézmény gyakorolja, amely 1991. január 1-én, vagy azt követően az adott ingatlanban közszolgáltatást teljesít az alapító okiratban meghatározott vagyon tekintetében.
  4. A használati jogot gyakorló önkormányzati intézmény a rábízott ingó és ingatlanvagyont - bevételei növelése céljából - bérbeadás útján hasznosíthatja. A bérbeadás az intézmények alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja és a bérleti szerződés határozatlan időre is szólhat, a határozatlan idejű bérleti szerződésben meg kell határozni az indokolás nélküli felmondás lehetőségét.
  5. A használati jogot gyakorló önkormányzati intézmény a rábízott vagyont vállalkozásba csak a testület előzetes hozzájárulásával viheti, illetve fektetheti be.
  6. A vállalkozói vagyon körébe bekövetkezett változásról, a vagyon hasznosításáról, vagy a hasznosításból származó eredményből a Képviselőtestületet évente, az önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóban tájékoztatni kell.
  7. Az intézmények a részükre nyújtott támogatást és saját bevételeiket az alapfeladat sérelme nélkül és a fontossági ~ sorrend betartásával önállóan használhatják az intézmény működtetése érdekében. Alapítványt, más szervezeteket, egyesületeket csak a Képviselőtestület jóváhagyásával támogathatnak, illetve hozhatnak létre.
  8. A költségvetési előirányzatok átcsoportosításáról a Képviselőtestület jogosult dönteni a költségvetési rendelet módosításával.
  9. A jogutód nélkül megszűnő intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlanoknak a korlátozottan forgalomképes vagyonkörből való kivonása és forgalomképessé átminősítése.



17. §

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

  1. Önkormányzati ingatlan és ingó vagyon elidegenítése, használati, illetve hasznosítási jogának átengedése 20.000.000 Ft egyedi beszerzési, vagy nyilvántartási érték felett – e rendeletben meghatározott kivételekkel – csak nyilvános versenytárgyalás útján történhet a legjobb ajánlatot tevő részére.
  2. A nyilvános versenytárgyalás célja, hogy biztosítsa az önkormányzati vagyon ellenőrizhető és szabályozott keretek közötti leghatékonyabb értékesítését és hasznosítását, megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a pályázó számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.
  3. A versenytárgyalás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal pályázattal érintett munkaszervezeti egysége látja el.
  4. Nem kell nyilvános versenytárgyalást lefolytatni, az alábbi esetekben:
  1. telekhatár kitűzés hiányosságaiból eredő földfoglalásokra, telek-kiegészítésekre, idegen tulajdonú felépítmények alatti földterület hasznosítására,
  2. zártkerti ingatlanok hasznosítására,
  3. állampolgárok által egyidejű igénybejelentéssel feltárt többcélú hasznosításra alkalmatlan; nem központi fekvésű szórvány földek hasznosítására,
  4. vagyontárgy, önkormányzati vagyontárgy vállalkozásba vitelére,
  5. állami feladatot ellátó állami szervek elhelyezésére,
  6. ha a hasznosítandó helyiség közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja,
  7. ha a jogszerű használó a helyiséget az építési hatóság életveszélyessé nyilvánítása miatt kénytelen kiüríteni, elhagyni,
  8. ha az önkormányzat az ingatlan meghatározott célra történő hasznosítását tartja indokoltnak.
  9. [6]
  1. A (4) bekezdésben megjelölt esetekben az elidegenítésre és hasznosításra vonatkozó döntés meghozatalára a Belterületi Szabályozási Tervvel összhangban a Polgármesteri Hivatal településrendezéssel foglalkozó munkaszervezeti egységének véleménye alapján a Képviselő-testület jogosult dönteni.
  2. A versenytárgyalási kiírást - a Képviselőtestület előzetes döntése alapján a Pénzügyi Bizottság véleményezi és hagyja jóvá. A versenytárgyalást a Pénzügyi Bizottság folytatja le.
  3. Amennyiben a versenytárgyalás eredménytelen, s ezt követően a vagyon megvásárlására, illetve használati vagy hasznosítási jogának megszerzésére ajánlat érkezik, a Képviselőtestület jogosult dönteni az elidegenítésről, illetve a használati és hasznosítási jog átengedéséről a versenytárgyalási kiírásban megjelölt, vagy annál az önkormányzat számára kedvezőbb feltételek mellett.
  4. A nyilvános versenytárgyalási hirdetményt a helyben szokásos módon kell közzétenni.


18. §

A felajánlott vagyon elfogadása


  1. Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, azt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
  2. Az önkormányzat részére 1.000.000,-Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a Képviselőtestület jóváhagyására.


19. §

Önkormányzati vagyon értékének meghatározása

  1. Az önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti nettó értéken, vagy értékbecslés esetén becsült értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken, a portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a számviteli politikában meghatározott értéken (névértéken) tartja nyilván.
  2. Önkormányzatai vagyon körébe tartozó ingatlan értékesítésére és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi {piaci) értékét:
  1. ingatlan és ingó vagyon esetén 6 hónapnál- nem régebbi forgalmi értékbecslés,
  2. tagsági jogokat megtestesítő értékpapír esetén, ha az a tőkepiacokról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá tartozó Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyam,
  3. tőzsdén kívüli másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam,
  4. egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
  1. Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, hasznosításnál, illetve megterhelésnél - a (2) bekezdésben foglaltaknál - régebben készült forgalmi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.
  2. Forgalomképes vagyontárgy elidegenítése esetén a Képviselőtestület a forgalmi értékbecslésben megállapított értéktől kivételesen fontosnak ítélt folyamatos várospolitikai, vagy alapos gazdasági érdek esetén egyedi mérlegelés alapján eltérhet.


III. fejezet

Az önkormányzat vagyonát érintő behajthatatlan kintlévőségek rendezése


20. §

  1. Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában (forintban) kifejezett fizetési igények, amelyek a költségvetési szervek által már teljesített, a szerződő fél által már elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, visszterhesen átadott pénzeszközökhöz vagy előlegfizetéshez kapcsolódnak.
  2. A követeléseket a számviteli törvény előírásai alapján - az Általános Forgalmi Adóval növelten - kell nyilvántartani.
  3. A követeléseket az intézmények pénzügyi feladatokat ellátó szervének kell az érvényben lévő jogszabályok előírásainak megfelelően úgy nyilvántartani, hogy abból megállapítható legyen a szerződő és/vagy helytállni köteles neve, címe, a követelés jogcíme és összege, az esedékesség és befizetés időpontja, a befizetendő és a befizetett összeg és annak időpontja, az intézkedés időpontja és annak eredménye.
  4. A behajtással kapcsolatos intézkedéseket és a behajthatatlan követelések törlésére irányuló előterjesztéseket a költségvetési szervek pénzügyi feladatait ellátó szervezetei kötelesek elvégezni.

21. §


Behajthatatlannak minősül az a 90 napon túli követelés:


  1. amelyről csődeljárás, felszámolási eljárás során kiderül, hogy megtérülésére nincs esély, mert a felszámoló a követelést egyáltalán nem tudja kielégíteni,
  2. melyre a felszámolás, adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben az átvett eszköz értéke nem nyújt fedezetet,
  3. amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert a megtérülésével kapcsolatban felmerülő költségek nagyságrendje nincs arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, vagy csak többletköltség felmerülését eredményezné,
  4. amelyről egyértelműen kiderül, hogy a helytállni köteles személy hagyaték nélkül elhunyt, ezért a behajtásra nincs lehetőség,
  5. amely - a hatályos jogszabályok szerint - elévült,
  6. amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
  7. amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „ igazoltan " nem járt eredménnyel.


22. §


  1. A behajthatatlan követelések törlésére adósonként 50.000 Ft-ot meg nem haladó összeghatárig a költségvetési szerv vezetője jogosult.
  2. A Pénzügyi Bizottság jogosult arra, hogy adósonként az 1.000.000 Ft-ot meg nem haladó összegű követelés törlését elrendelje amennyiben a behajthatatlanságot az intézmény igazolja.
  3. Az 1.000.000 Ft-ot meghaladó behajthatatlan követelések törlésére kizárólag a Képviselőtestület jogosult.

23. §


Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy peren kívüli egyezségkötés


  1. Az önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére

a)         200.000 Ft perértékig, illetve egyedi értékhatárig a polgármester,

b)         200. 000 Ft értékhatár feletti perértéknél a Képviselőtestület jogosult.


24. §


Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

25. §

E rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba, mellyel egyidejűleg a 17/2006. (VI. 09.) KT., 9/2007. (IV.27.), 29/2007. (XII.06.), 20/2008.(XII.08.), 22/2009./IX.25.), 5/2010. (III.05.), 8/2011.(IV. 08.), 22/2011.(XII.16.) önkormányzati rendeletek hatályukat veszítik.


Ibrány, 2012. március 27.



Berencsi Béla                                   Bakosiné Márton Mária

polgármester                                                jegyző





[1]

Egységes szerkezetben a 21/2017 (X.31.) önkormányzati rendelettel. Hatályos 2017.november 1.

[2]

Módosította a 21/2017 (X.31.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatályos 2017.november 1.

[3]

Hatályosn kívül helyezte a 21/2017 (X.31.) önkormányzati rendelet 2 §-a. Hatályos 2017.november 1.


[4]

Módosította a 21/2017 (X.31.) önkormányzati rendelet 2 §-a. Hatályos 2017.november 1.


[5]

Hatályon kívül helyezte a 21/2017 (X.31.) önkormányzati rendelet 2 §-a. Hatályos 2017.november 1.


[6]

Hatályon kívül helyezte a 21/2017 (X.31.) önkormányzati rendelet 2 §-a. Hatályos 2017.november 1.