Ibrány Város Önkormányzata Képviselő Testületének 19/2019(XI.26.)

A településkép védelméről szóló 24/2017. (X.31) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2019. 12. 27- 2019. 12. 26




IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK

19/2019. (XI.26.) önkormányzati rendelete


A településkép védelméről szóló 24/2017. (X.31) önkormányzati rendelet módosításáról



Ibrány Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró

  • az állami főépítészi hatáskörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal;
  • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
  • Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság;
  • Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint
  • az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek

véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:



  1. §

A településkép védelméről szóló 24/2017. (X.31) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 13.§ és 14. §-ai helyébe a következő rendelkezés lép:


A beépítésre szánt meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények:


„13.§ (1.) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a következőek:

a) Rikító színű fémlemez, cserepes lemez fedés nem alkalmazható.

(2) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon. A heterogén tömegformálás miatt egyedi követelményt nem állapít meg a Tkr.

(3) Az építési telken tervezett építési tevékenység településképbe illesztésének biztosítása érdekében tilos jelentősen eltérni a környezetében lévő

a) tetőidomoktól, azok formáitól,  főgerinc irányoktól;

b) kialakult párkánymagasságoktól;

c) tetőfelépítmények jellegétől, arányaitól;

d) homlokzati arányoktól, tömegarányoktól.

(4) Homlokzatok kialakítására a településrész heterogén megjelenése miatt nem állapít meg egyedi követelményt. A környezethez való illeszkedés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját, a következők szerint:

a) Az illeszkedés érdekében megengedett a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés használata.

b) A tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata során megengedett a környezet adottságaihoz illeszkedő, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazása is.

c) Az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében minden olyan megoldás megengedett, ami az épülethez  arányosnak minősül, illetve illeszkedik  a környezetéhez.

(5) Magastetős épületen, utcaképben megjelenő napelem, napkollektor a tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.

14. § (1) Az építményeket úgy lehet elhelyezni, hogy a lehető legnagyobb zöldfelület kialakítására nyíljon lehetőség.

A zöldfelület kialakításánál:

  1. a táj-és termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növények telepíthetők,
  2. a fás szárú növények a következő távolságok figyelembe vételével telepíthetők:

- 1,5 méternél alacsonyabb sövény, bokor a telekhatártól legalább 0,5 méter, az építménytől legalább 2,0 méter távolságra ültethető,

- 1,5 méternél magasabb sövény és 4,0 méternél alacsonyabb fa a telekhatártól legalább 2,0 méter, az építménytől legalább 3,0 méter távolságra ültethető,

- egyéb fa (a diófa és a hasonlóan magasra, terebélyesre növő fák kivételével) a telekhatártól legalább 3,0 méter, az építménytől legalább 4,0 méter távolságra ültethető,

- diófa és a hasonlóan magasra, terebélyesre növő fa a telekhatártól legalább 5,0 méter, az építménytől legalább 7,0 méter távolságra ültethető.

 (2) Épületen, építményen, előkertben az energia fogyasztást mérő berendezések és gépészeti berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.

(3) Épületeken antenna, hírközlési berendezés – a hátsókertre néző homlokzat kivételével - nem helyezhető el.

(4) A bejárati elő lépcsőt, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.”



2.§

A Rendelet 20. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

20. § (1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt időszak összesen egy naptári évre maximum 12 naptári hét időszakra terjedhet ki. „


3.§

A Rendelet VIII. fejezetének címe helyébe és a 25. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„ VIII. fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS ÉS TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMI BÍRSÁG


25 § (1) A településkép érvényesítési eszközök döntéseinek betartását a  polgármester - ellenőrzi. A mulasztásokat - amennyiben tudomására jut - kivizsgálja, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény    alapján jár el.

(2) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén, a Polgármester a (3) bekezdésben meghatározott figyelmeztetést tartalmazó felszólítást követően településképvédelmi bírságot szabhat ki az ingatlan tulajdonosára, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

 (3) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén az eljárás a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést tartalmazó felszólító levéllel indul. Amennyiben az elmulasztásról szóló tudomásszerzést követően 8 napon belül nem reagál az ingatlan tulajdonosa a felszólításra, a Polgármester településkép védelmi bírságot szabhat ki .

(4) A településkép védelmi bírság összege:

a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 100.000 forint,

b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 75.000 forint,

c) egyéb településképi és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 50.000 forint.”




4.§



  1. Ez a rendelet a kihírdetését követő 31. napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon egyidejűleg hatályát veszti..
  2. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Rendelet:
  1. 2.§ (2) bekezdése
  2. 5.§ (2) bekezdésének a) és k) pontja
  3. 12.§ (1) a) pontja
  4. 21.§ (5) bekezdése
  5. 23.§ (3) bekezdés ac) pontja
  6. és 24. § (2) bekezdés c) pontja.


Ibrány, 2019. november 25.                                              



                                            Trencsényi Imre sk.                        Bakosiné Márton Mária sk.

Polgármester                                         jegyző