1. § (1) A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.

2. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2020. évi költségvetését:

3. § A Képviselő-testület az önkormányzat 2020. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:

(1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.

(2) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat 2020. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi.

(4) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.

(5) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet szerint részletezi.

(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.

(7) A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, polgármesteri hivatali, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves (tervezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 9.1.- 9.6.3. mellékletek szerint határozza meg.

4. § (1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) Az Önkormányzat gazdálkodása a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magába. A bevételi előirányzat-módosítás nélkül is túlteljesíthető, a kiadási előirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel.

(4) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(5) Az önkormányzati feladatellátás minden területén érvényesíteni kell a szigorú, takarékos gazdálkodás követelményét. A költségvetési szervek vezetői kötelesek a takarékos, ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelni és javaslataikkal, döntéseikkel segíteni a kiadások csökkentését.

(6) A költségvetés végrehajtása során fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalható és kifizetések is ezen összeghatárig rendelhetők el (utalványozhatók).

(7) Amennyiben év közben a gazdálkodás feltételeiben olyan kedvezőtlen változások következnek be, amelyek a költségvetés végrehajtását alapvetően veszélyeztetik, a Polgármester – a Képviselő-testület utólagos jóváhagyása mellett – a teljes önkormányzati körben a kötelezettségvállalási (pénzfelhasználási) jogköröket felfüggesztheti vagy korlátozhatja, az elfogadott költségvetés keretein belül az esetlegesen szükséges átmeneti, pénzügyi folyamatokat szigorító intézkedéseket megteheti a város költségvetési gazdálkodásának stabilizálása, a likviditás megőrzése érdekében.

(8) A helyi önkormányzat feladatai tekintetében a kötelezettségvállalás gyakorlása a gazdálkodási szabályzat rendelkezései szerint történik.

(9) A kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek.

(10) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy – pályázat benyújtásáról, és saját forrás biztosításáról szóló külön képviselő-testületi döntés hiányában – az Önkormányzat által benyújtani kívánt támogatási igény (pályázat) esetében az Önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás biztosításáról azzal, hogy soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a testületet.

(11) A polgármesteri hatáskörbe utalt keret felhasználásáról a Polgármester rendelkezik. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Polgármester a Képviselő-testületnek félévente beszámol.

(12) A költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó utolsó napján meglévő állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

(13) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(14) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

(15) A polgármester, illetve a Polgármesteri Hivatal dolgozói részére a 2020. évi költségvetési törvény szerinti bruttó 200.000 Ft/fő a megállapított cafeteria juttatás.

(16) A köztisztviselők vonatkozásában az illetményalap 2020. évben 46.380 Ft.

(17) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 85. §-ára tekintettel Ibrány Város Önkormányzata és intézményei előnyben részesítik a banki átutalással történő fizetési módot. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak e rendeletben szabályozott esetekben kerülhet sor.

5. § (1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivétellel a Képviselő-testület dönt.

(2) A Polgármester két testületi ülés közötti időszakban az előirányzatok között a költségvetési főösszeg 5 %-ának erejéig előirányzat átcsoportosítást hajthat végre, melyről a soron következő testületi ülésen köteles beszámolni.

(3) A költségvetési szerv vezetője év közben, a realizált többletbevétele terhére a kiadási és bevételi előirányzatát saját hatáskörben megemelheti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletvonatkozó előírásaiban foglaltaknak megfelelően.

(4) A (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester a következő testületi ülésen köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2018. december 31-ig gyakorolható.

(5) A költségvetési szerv vezetője az intézmény költségvetése kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre. A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani, illetve a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás engedélyezésére a polgármester jogosult.

(6) A képviselő-testület a költségvetési rendelet 5. § (2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(7) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

6. § (1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a költségvetési szervek tekintetében elfogadott, és hatályos munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik. Az előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás a polgármester egyetértésével történhet.

(3) Az Önkormányzat fenntartásában működő intézményekben létszámfelvétel a polgármester jóváhagyásával történhet.

(4) A polgármesteri hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

(5) A költségvetési intézmény vezetője a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat változtatását a havi pénzforgalmi jelentéssel egy időben a Jegyzőnek köteles bejelenteni.

(6) Az önkormányzat az irányítása alá tartozó intézményhez önkormányzati biztos kirendelését rendeli el akkor, ha az intézmény 30 napon túli lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10 % - át vagy a 150.000 eFt-ot.

(7) Az intézmények tevékenységük során kötelesek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeit érvényesíteni. A kiadások a bevételek teljesülési ütemére tekintettel teljesíthetők. A saját bevételből tervezett kiadás teljesítésére bevételi elmaradás esetén, annak mértékében nem vállalható kötelezettség.

(8) Elszámolási kötelezettség terheli az intézményeket a kötött felhasználású állami támogatások esetében. A feladatmutató alapján normatív állami hozzájárulásban részesülő intézmények a tényleges mutatók szerint kötelesek elszámolni a kapott támogatással. A támogatás ellenőrizhetősége érdekében az intézmények kötelesek olyan nyilvántartást vezetni, melyből egyértelműen megállapítható a feladatmutató tényleges teljesülése.

(9) Pénzügyi előirányzat hiányában a gazdálkodó szerv, intézmény vezetője kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti el. Újabb kötelezettségek vállalása előtt figyelembe kell venni a meglévő, többéves kihatással járó kötelezettségeket, továbbá a fedezetül szolgáló bevételek realizálását.

(10) A felhalmozási célú bevételek olyan beruházások, felújítások megvalósítására, egyéb felhalmozási célú kiadásokra fordíthatók, amelyek a tervszerű vagyongazdálkodást, városfejlesztést szolgálják.

(11) A polgármester intézkedjen az ingatlanok folyamatos bérbeadásáról, valamint a képviselő-testület által értékesítésre kijelölt önkormányzati vagyon értékesítéséről.

(12) Az intézményi költségvetés végrehajtása során a költségvetési szerv vezetője fizetési kötelezettséget a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalhat és kifizetéseket is ezen összeghatárig rendelhet el. Az előirányzatok túllépése esetén a fenntartó az intézményvezető beszámoltatását kezdeményezi és indokolt esetben a felelősségre vonása iránt intézkedik.

7. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról független belső ellenőr útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

8. § (1) Az Önkormányzat a 2020. évben tervezett feladatok végrehajtásához az önkormányzati gazdálkodás zavartalanságának biztosítására az OTP Bank Nyrt-vel megkötött szerződés szerint a 35.000.000 Ft összegű folyószámla-hitelkereten belül gazdálkodhat.

(2) Az Önkormányzat a 2020. évben felhalmozási kiadások finanszírozására hitel felvételét nem tervezi.

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, s rendelkezéseit a költségvetési év egészére kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2020. évi átmeneti gazdálkodás szabályairól szóló 23/2019. (XII. 23.) önkormányzati rendelet.