Nagykálló Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

 16/2017. (XII.29.)

önkormányzati rendelete

Nagykálló Város településképi védelméről

Nagykálló Város Önkormányzatának Képviselő testülete a településkép védelméről szóló 2016 évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdése és a 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és az illetékes nemzeti park igazgatósága, Nagykálló Város Képviselő testületének a Képviselő testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 1. sz. melléklet (II/3.) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Városstratégiai Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§

1. A rendelet célja Nagykálló város (a továbbiakban: város) területén a város sajátos településképének a helyi társadalom bevonásával és konszenzusával történő védelme, alakítása. Alkalmazásában a város közigazgatási területén a településképi arculati kézi- könyvben (a továbbiakban: TAK) megfogalmazott települési arculat megőrzése, fenn- tartása és minőségi formálása érdekében a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmére és a védelem megszüntetésére, a településképi szempontból meg- határozó területeken és a településképi követelmények megvalósulásában megőrizze a jelenlévő és megtartandó értékeit. A város területén építkezni szándékozó, az új be- és átépítéseknél, bővítéseknél, korszerűsítés és felújítás esetében alkalmazkodjon a meglévő érték léptékéhez, struktúrájához, tömeg és homlokzati arányaihoz, anyaghasználatához, felületképzéséhez.
2. A rendelet megállapítja a város közigazgatási területén a településkép-érvényesítési esz- közöket és alkalmazási szabályait, a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszerét, valamint a helyi értékvédelem alatt álló épített és természeti területeket, az egyedi építészeti, kulturális és természeti értékeket. A települési karakter szempontjából elkülönülő területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
   1. Meghatározza a helyi építészeti örökség területeit és egyedi védelem alatt álló értékeit, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetése szabályait, a településképi követelményeket, a településképi követelmények érvényesítésének eszközeit, az érvényesítés szabályait, a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, és azok alkalmazását. A településképi szempontból helyi védelem alatt álló területeket a 2. melléklet tartalmazza.
   2. Meghatározza a város településképi szempontból meghatározó területeit, a település kialakult szerkezetét, építészeti és kulturális hagyományait, telekszerkezetét, az elmúlt nemzedékek során meghonosodott beépítési módjait megtartó, és azt a továbbiakban is betartandó területeit, melyet a 3. melléklet határolja le.
   3. Meghatározza város helyi egyedi védelem alatt álló építészeti értékeit és ezeken a területeken a településképi szempontból meghatározó építési elvárásokat.

2.§

1. E rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki(amely) város közigazgatási területén építési tevékenységet végez és azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.

2. Értelmező rendelkezések

3.§

E rendelet alkalmazásában:

(1)Települési karakter jegyek szempontjából

(2)Reklám, reklámelhelyezés szempontjából

(3)Közterületen elhelyezhető/megjeleníthető/sugározható (a továbbiakban együttesen: megjelenő) reklámhordozók különösen a(z):

II. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek.

4.§

1. A helyi védelem feladata, város településképe és történelme szempontjából meghatározó, egyéb védettséget nem élvező épített és környezeti egyéb településképi értékek védelme, a város építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő felderítése, számbavétele és maghatározása, nyilvántartása és dokumentálása, védetté nyilvánítása, megőrzése, és revitalizációja, megfelelő funkcióval történő hasznosítása, bemutatása és a nyilvánosság számára történő megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, megújulásuk elősegítése.
2. A város épített értékei – tulajdonformára tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő be- mutatásuk közérdek.
3. A helyi védelem a város környezetének egyes részeire, valamint a város egyes építményeire, ezek részleteire (helyi egyedi védelem) terjedhet ki.

4. A helyi területi védelem és azokra vonatkozó előírások

5.§

1. A helyi védett területen, és a hozzá tartozó közterületen utcabútort, épületet, építményt, reklámot, és hirdető be- rendezést, burkolatot elhelyezni és építeni csak előzetesen lefolytatott településképi szakmai konzultáción meghatározottak szerint lehet.
2. A szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.
3. Helyi védett területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, látképét, a területre jellemző építményeket, kerítéseket és kapuformákat, az épületek homlokzati rendszerét.
4. Helyi védett terülen épület csak a környezet színvonalához, építészeti hagyományaihoz illően helyezhető el.
5. A helyi védett területen melléképület‐, építmény építése esetén be kell tartani a kialakult településképet és formailag alkalmazkodni kell a terület történelmileg kialakult képéhez.
6. Helyi védelemmel érintett területekre tervezett az építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos követelményeket a polgármesternek címzett megkereséssel előzetesen tisztázható.

5. A területi védelem meghatározása

6.§

1. A helyi védett terület Nagykállóban:

1. a helyi jelentőségű védett területek
2. műemléki nyilvántartásban szereplő területek
3. Országos védettségű természetvédelmi-, természeti területek
4. Natura 2000 területek
5. helyi természetvédelmi területek és –természeti területek

védelmére terjed ki

2. A város közigazgatási területén a helyi jelentőségű védett területeket a 3. szám melléklet tartalmazza  „területi védelem” megjelöléssel.
3. A helyileg védendő területek a város ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek körébe tartoznak.

6. Az egyedi védelem meghatározása.

7.§

1. A helyi egyedi védelem alatt álló építményeket és épületeket, valamint értékeket és azok besorolását, jegyzékét a 3.  melléklet tartalmazza.
2. A helyi egyedi védelem alatt álló épület és műtárgy, fa, bokor

1. az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, tömegformálás, homlokzati kialakítás),
2. az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
3. szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,
4. egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.

3. Az egyedi védelem alatt álló épített és természeti érték telke a város ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek körébe tartoznak.

7. Helyi építészeti és területi örökség védetté nyilvánítása, védelem megszüntetése

8.§

1. A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társulás írásban kezdeményezheti.
2. A helyi védettség alá helyezésről, annak megszüntetéséről az Önkormányzat rendelettel, míg annak elutasításáról határozattal dönt, melynek szakmai előkészítéséről az Önkormányzati Jegyző gondoskodik.
3. A helyi védelem alá helyezés alapvető szempontjai: a védendő objektum (terület, egyedi érték látvány)

1. történeti, kultúrtörténeti értéke,
2. településtörténeti és
3. építészeti, esztétikai értéke,
4. egyedisége

4. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védendő érték, vagy együttes megnevezését,
2. védelem típusát,
3. védendő érték helymeghatározásának adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, telekrész, emelet, ajtó), szükség esetén a védendő terület lehatárolását,
4. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
5. a kezdeményezés indoklását;

5. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez településrendezési tervhez való illeszkedés vagy előzetes értékvizsgálat szükséges, amelyhez kérni kell:

1. az Önkormányzati Főépítész szakvéleményét (amennyiben létezik),
2. a védendő érték jellegétől függően az örökségvédelmi, természetvédelmi, régészeti szakhatóságok, valamint – indokolt esetben ‐ szakértők véleményét.

6. Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, érintett helyi, szak- mai és településvédelemmel foglalkozó civil szervezetek – amennyiben létezik – véleményét.
7. A helyi területi, vagy egyedi védettség alá helyezésre, annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell az alábbiak szerint:

1. Az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kell kézbesíteni.
2. Nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos köz- hírré tétellel.
3. A használó értesítése a tulajdonos útján történik.
4. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésük a helyben szokásos módon hirdetménnyel történik.

8. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek a közléstől számított 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
9. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a város partnerségi rendeletében meghatározottak szerint le kell egyeztetni, és helyben szokásos módon 30 napra közszemlére kell tenni.
10. A közszemlére tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a jegyző útján biztosítani kell.

8. A helyi védelem alatt álló értékek jelölése

9.§

1. A helyi védelem alá helyezés, annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
2. A helyi védelmet a Szabályozási Terven is fel kell tüntetni.
3. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

9. Helyi építészeti és területi védett értékek fenntartása, hasznosítása

10.§

1. A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
2. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

10.Helyi építészeti és területi  védettséggel összefüggő korlátozás, kötelezés

11.§

1. 3. számú mellékletben szereplő helyi védett épületen, építményen, épületrészen a külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, bontási munkát, továbbá olyan beavatkozást, mely az épület megjelenésére bármilyen hatással van, csak előzetesen  lefolytatott településképi szakmai konzultáción meghatározottak szerint lehet.
2. A szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.
3.  A védett épületeken a saját kialakult, és védettségre okot adó arculat megtartásával lehet  építési munkát végezni.

3. a helyi területi védelemmel érintett területen építési munkát végezni csak a terület   elsődleges értékeit megtartva lehet. Amennyiben a megtartására nincs lehetőség, megszüntetése csak jelen rendelet és a vonatkozó természetvédelmi előírások módosításával a jegyzékből történő kivétellel történhet, kivéve az élet- és balesetvédelmet jelentő esetet.
4. Megtartandók:

1. a védett épületek tetőformája.  A tető héjazata, az eredetihez hasonló színű és mintázatú, korszerű építőanyaggal felváltható. Nem alkalmazható bitumenes zsindelyfedés, cserepesmintázatú fémlemezfedés vagy bármilyen anyagú hullámfedés.
2. a meglévő homlokzati tagozatok vagy a korábbi hiteles dokumentumok alapján az eredeti formájuk visszaállítására, megtartására kell törekedni.
3. a homlokzat burkolata és felületképzése, csere esetén korszerű anyaggal helyettesíthető.

5.  A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával.
6. Védett épület csak a védettség törlése után bontható le. A bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítése.

                                  11. Helyi építészeti örökség védett értékek nyilvántartása              

12.§

1. A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás vezetéséről a polgármester a jegyző útján gondoskodik.
2. A védett értékre vonatkozóan, a hatósági eljárásban keletkezett dokumentumok iratok másolatait a nyilvántartást jegyzőnek át kell adni.

A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait
2. a védelem típusát,
3. a védett érték helymeghatározásának adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, telekrész, emelet, ajtó),
4. területi védelem esetén a helyi védett terület lehatárolását,
5. a védelem rövid indoklását,
6. tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét,
7. helyszínrajzot,
8. a rendeltetés és használati mód megnevezését,
9. az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,
10. a védelem elrendelésére vonatkozó Képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,
11. a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, előállíthatók, fotó- dokumentációját,
12. a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktató- számát),
13. minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

12.Védett érték megjelölése

13.§

1. A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, természeti értékét – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, az alábbi szöveggel:

„ Nagykálló város védett épülete, évszám”

„ Nagykálló város védett településképi értéke, évszám”

2. A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – az önkormányzat gondoskodik. Az épület helyi védelme megszűnése esetén a tulajdonos köteles a védettséget jelölő táblát az önkormányzatnak visszaszolgáltatni.
3. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
4. Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az Önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.
5. A tábla elhelyezését és esztétikai megjelenését, anyagát, méretét a városi főépítésszel kell leegyeztetni, elhelyezése a szakmai véleményére alapozott településképi vélemény szerint lehetséges.

III. Fejezet

13. Területi lehatárolások

14.§

A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból eltérő területek. (1. melléklet)

1. Városközpont
2. Lakótelep
3. Kertvárosias és falusias településrész
4. Üdülőterületek és Harangod
5. Gazdasági területek
6. Beépítésre nem szánt területek
7. Egyéb településrészek

14. Településképi szempontból meghatározó területek

15.§

(1)    A 2. számú mellékletben szereplő a területek a város településképi szempontból meghatározó területe, ahol a kialakult forgalom, és fejlesztési lehetőségek miatt jelenleg és a jövőben is a leglátogatottabb területeket jelölik, melyek tudatosan megtervezett, átgondolt beépítése, kialakítása, formálása a településképi szempontból a legfontosabb feladat.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

15. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

16.§

1. A homlokzat és a fedés színének, megválasztásánál a harsány, élénk színek alkalmazása nem elfogadható, az intenzív színek használata egy-egy építészeti elem, vagy tömeg hangsúlyozása érdekében javasolt. Kivételt képeznek azok az épületek, melyeket múltjukra vissza- tekintve alapvető színük határoz meg.
2. Új épület a mai, korszerű építészeti eszközökkel megfogalmazva, anyaghasználatában és tömeg-, homlokzatképzésében úgy építhető, hogy a környezetbe való illeszkedéssel tekintettel kell lenni a kialakult megmaradó értékekre, azokat háttérbe nem sorolhatja, nem lehetetlenítheti el azok megjelenését.

16. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17.§

1. A településképi szempontból meghatározó, 2. számú melléletben jelölt területen a közterület felől megjelenő elsődleges rendeltetésű (fő)épület illeszkedése, a beépítési mód, a telken történő elhelyezés, a telepítési oldal vizsgálata a városi főépítésszel, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármesterrel előzetes konzultációban meghatározható, egyeztethető.

1. Az új, vagy bővített épület és építmény utcafronti homlokzat  nem lehet magasabb mint a 2-2 a mellette meglévő, megmaradó szomszédos épületek által meghatározott átlagos magasságától mért legfeljebb egy szint.
2. A településképi szempontból meghatározó területeken kerti építmények a környezetbe illeszkedő módon valósíthatóak meg. Anyaghasználatuk a rendeltetéshez igazodó, de a főépület anyaghasználatával, színezésével, léptékével, tetőformájával, tömegarányával illeszkedő legyen.
3. Intézményi funkciójú épület kerítése esetén, amennyiben az épületen a cégér, cégfelirat, vagy közcélú hirdetmény táblája nem helyezhető el, a kerítésen a kerítés felületének legfeljebb 10 %-át, de nem nagyobb, mint 1 m²-t meghaladóan el lehet helyezni.

18.§

1. Vendéglátó teraszok üvegezett, zárt módon a közterületen nem létesíthetők, az épület színezésével összhangban lévő mobil vászon árnyékolókkal fedhetők le. Az ernyő, napellenző és védő, esővédő szerkezeteknek illeszkedniük kell a környezethez. A teraszokon csak természetes, ilyen hatású anyagból készült bútorok, dézsák, kaspók, virágládák helyezhetők el úgy, hogy a közterület gyalogos felületeitől, a zöldfelülettől alacsony mobil, reklámot nem hordozó kerítéssel, mellvéddel legyenek elhatárolva, amelyek a térburkolathoz nem rögzíthetőek.

17. A helyi védelemben részesülő területekre és az ott lévő építmények elemeire vonatkozó építészeti követelmények

19.§

1. A helyi védett területeken (helyi jelentőségű védett területeken, műemléki nyilvántartásban szereplő területeken, Országos védettségű természetvédelmi-, természeti területeken, Natura 2000 területen és helyi természetvédelmi területek és –természeti területeken) új épület építése, vagy meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során a 16.§ szerintieket alkalmazni kell.
2. Helyi védett területen a kialakult utca vonalvezetését, az elsődleges rendeltetésű épület el- helyezése során a 5.§ előírásait be kell tartani.
3.  A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények során az értékek felmérésével védetté tett értékek nem sérülhetnek, azok kiegészítése bővítés során illeszkedni kell az érték védett eleme anyagához, ritmusához. Architektúrájában nem veszélyeztetheti azok érvényesülését.
4.  A város helyi egyedi védelem alatt álló érték melletti át- és beépítéseknél a mintaadó az egyedi érték. Azokat a mellettük minimum 2-2 meglévő vagy az előírások szerint alakítható telekszélességben a tömegarány, lépték, anyag használat, színezés, nyílászáró rendszer, tetőforma alakítása során figyelembe kell venni. Az építkezés és az engedélyezési eljárás előtt az építtetőnek előzetesen szakmai konzultációt kell kérnie.
5.  A szakmai konzultáció lefolytatása az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.
6.  A helyi védelemben részesülő területen légvezeték újonnan nem létesíthető, az épületre és építményre, annak telkére a kor kívánta technológia berendezései csak takart módon, a homlokzaton nem megjelenve helyezhető el. Feliratok, cégérek elhelyezése esetén településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.

18. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

20.§

1. A város igazgatási területén azokat a területeket, amelyek alkalmasak a város vagy városrész ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vagy azokat a területeket, amelyek nem alkalmasak a város ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére a 4. melléklet tartalmazza.
2. A város igazgatási területén a falusias lakóövezetek, a mezőgazdasági területek, a gazdasági területek a különleges közlekedési területek és az erdőterületek (kivéve a Harangodi jóléti erdőterületet) kivételével a vízellátás, villamos energiaellátás, fölgáz, és elektronikus hír- és távközlési vezeték csak terepszint alatt, közműalagútban vagy földkábellel létesíthető.

19. A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények

21.§

1. A védett területeken sajátos építmények csak a környezetbe illeszkedő, a környezet morfológiáját nem megbontó helyen szakmai konzultáción meghatározottak szerint építhetőek meg.
2. A szakmai konzultáció lefolytatása az ügyfél kérelmére az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.

3. Kültéri klímaberendezést a város egész területén épületenként összerendezetten, építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt (közterületről nem látszó homlokzatára) kell telepíteni.

20.  A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények (követelmények, eltérési szabályok)

22.§

1. A város teljes területén a településkép védelméről szóló törvényben foglaltak szerint a helyi védett és a településképi szempontból meghatározó területeken épületre, vagy egyéb szerkezetre szerelt reklámhordozó és reklám nem helyezhető el a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével.
2. A város szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében évente leg- feljebb összesen 12 naptári hét időszakra reklám és reklámhordozó az alábbiak figyelembe vételével helyezhető el:
   1. valamely városi, vagy annak a részvételével vagy az engedélyével megtartott eseményről való tájékoztatás érdekében, a közterületen, vagy a közterület felől látszóan a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódóan homlokzatra függesztve az 5. mellékletben fel- sorolt helyen a közterület felett átfeszítve, textil anyagú, legfeljebb 2-2 darab, a rendezvényt hirdető berendezés helyezhető el a rendezvény időtartama alatt, valamint a rendezvény előtt 2 héttel megelőzően, és a rendezvényt követő egy héten belül el kell azokat távolítani.
   2. sport-, és kulturális rendezvényekhez kapcsolódóan reklám célú berendezés az 1. melléklet szerinti városközpont, Harangodon és gazdasági területeken legfeljebb 1-1 darab terenként és utcánként a rendezvényt hirdető maximum 9 négyzetméter külmérettel meghatározott – a szerkezetet is beleszámítva - felülettel, de összesen rendezvényenként 6 darab helyezhető el, mobil szerkezettel, a rendezvény ideje alatt, valamint a rendezvényt megelőző 2 héttel megelőzően és a rendezvényt követő egy héten belül el kell távolítani.
   3. az önkormányzat működése körébe tartozó információk
   4. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoz- tatás nyújtása
   5. idegenforgalmi és közlekedési információk
   6. a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk
3. A (2) bekezdésben meghatározott esetekben kihelyezhető információs célú berendezés, mely felületének legalább egyharmada vehető igénybe közérdekű információ közlésére és reklám közzétételére, felületének legfeljebb kétharmada használható.
4. Építmény, épület és épületegyüttes építése, átalakítása, felújítása érdekében végzett építési, vagy bontási munka során, az építési tevékenység idejére, a közterület felőli építési állványzaton építési reklámháló elhelyezése az alábbi feltételekkel lehet:

1. az építési reklámhálót csak közterületre kihelyezett vagy közterületről látszó állványzatra lehet feltenni, kizárólag a tényleges építés ideje alatt, maximum 1 évre, mely egyszer legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható.
2. településkép szempontjából meghatározó területeken csak a tervezett új homlokzat kialakításának rajzolatát és eredeti színezését ábrázolhatja, mely esetben 1 darab. legfeljebb 9 négyzetméter felületi méretben reklám elhelyezhető.
   5. A területen közművelődési hirdető oszlop kizárólag a közművelődési tevékenységet folytató intézmény telkén, vagy legfeljebb 50 méteres környezetében helyezhető el 1-1 darab úgy, hogy a gyalogosok biztonságos közlekedését nem zavarhatja. A közművelődési célú hirdető oszlopon kizárólag a közművelődési intézmények tevékenységének körébe tartozó kulturális programok, rendezvények népszerűsítését szolgáló reklám tehető közzé, amelyek ragasztás útján nem rögzíthetőek. A közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 12 négyzetmétert nem haladhatja meg a tartószerkezetet is beleszámítva.
      6. Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
      7. A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható
      8.    Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területeken.
      9. A 2. mellékletben meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a terület védelmi besorolása szerinti jellegét nem befolyásolja.

21. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, logók és tájékoztató táblák elhelyezése

23.§

1. Csak homlokzati felülete, vagy arra merőlegesen helyezhetők el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével és építészeti hangsúlyaival teljes összhangban. A felirat, a cégér, cégtábla és logó a teljes homlokfelület 5 %-át egybeszámítva sem haladhatja meg, a legnagyobb méretei 1x2 méter figyelembe vételével úgy, hogy összesen a 2 négyzetméter felület sem növelhető.
2. Épület díszeit, díszítő tagozatait nem takarhatják el.
3. Az épületek homlokzati felületein csak áttört és káprázat mentes, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, futófényt elhelyezni nem lehet.
4. A területen kizárólag tájékoztatási célú tábla helyezhető el, amely magassága legfeljebb 1,5 méter lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 négyzetméter.
5. Megállító tábla zöldfelületen és ott, ahol a járda szabad szélessége nem éri el az 1,5 métert,  nem helyezhető el.
6. Irányító tábla vállalkozásonként legfeljebb 2 darab, a vállalkozástól nem távolabb, mint 200 m-re helyezhető ki úgy, hogy a zöldfelületre azok kihelyezése tilos. A tábla maximum 0,4 méter szorozva 1 méter külméretű lehet.
7. Utcai névtábla a közlekedést nem zavaró módon az utak kereszteződésében a város meg- határozott típustáblája lehet. Ezeken a (6) bekezdést is betartva irányító tábla elhelyezhető az utcanév betű típusát és színvilágát, táblájának a méretét és anyagát betartva.
8. Információs, vagy más célú berendezés csak tömegközlekedési utasváró építményen, utcabútorzaton legfeljebb 2 darab helyezhető el az egyéb előírásokat is betartva, amely egyenként legfeljebb 1,2x1,5 méter méretű utastájékoztató plakát elhelyezésére szolgál.
9. Magántulajdonú ingatlanon közterület kezelői hozzájárulás nélkül felállított reklámhordozó eltávolításáért az ingatlan tulajdonosa a hirdetmény közzétevőjével egyetemlegesen felelős.
10. A közterületeken elhelyezett hirdetményekért egyetemlegesen felelős, akinek az érdekében elhelyezték és az ingatlan tulajdonosa is.

22. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

 24.§

1. Az 1. melléklet alapján lehatárolt területen csak földalatti kivitelű közművezetékek helyezhetők el.
2. Épületen antenna, antennatartó szerkezet csak a városképi szempontokat betartó, az utca- kép érvényesítésével, takart módon, a környezethez való igazodással helyezhető el.
3. Önálló antennatartó szerkezet, antennatorony lakó-, vegyes, intézményi és különleges – a különleges településüzemeltetési célú terület kivételével – területen, attól 300 m távolságon belül nem helyezhető el.
4. A lakóingatlanok közműbekötései esetében a térszín alatti megoldást kell alkalmazni, ki- véve, ha az műszakilag igazoltan nem megoldható.
5. A városközpont és Harangod területén belül a közműlétesítményekhez kapcsolódó építmények, (pl. transzformátor, kapcsolószekrény) amennyiben a térszín alatti létesítés műszaki akadályokba ütközik, településképi és építészeti szempontból is elfogadható esztétikai igényű épületként szükséges terveztetni és megvalósítani.
6. A város teljes területén törekedni kell a közművezetékek terepszint alatti vezetésére. A városközponton belül, az első rendű közlekedési célú közterületeken, a lakóövezetekben (kivéve a falusias lakóövezeteket), az intézményi és vegyes használatú területeken kizárólag földkábel létesíthető, kivéve a műszakilag is indokolható esetekben.  Ahol ez nem megold- ható, a vezetékeknek optikailag követni kell az utca vonalát. Törekedni kell az oszlopok zöldsávban való elhelyezésére, a fásítás (beleértve a gyökérzetet és a koronát is) zavarása nélkül, ritmikus kiosztással. Közművek, légvezetékek, földkábelek elhelyezésénél ügyelni kell a településkép és a fás szárú növényállomány védelmére. Az egyes közműfajták vezetékeinek és egyéb műtárgyainak, építményeinek közterületi elhelyezkedése, közterületi láthatósága a Belvárosban (1. melléklet jelkulcsa alapján meghatározott terület), a Városközpont (1. melléklet jelkulcsa alapján meghatározott terület) területén, Harangodon, a kertvárosi lakóterületeken, telepszerű beépítésű lakóterületeken, a védett temető területén, az üdülőterületeken és a különleges (sportolási-rekreációs célú, egészségügyi célú, kereskedelmi célú területen belül térszín felett nem megengedett, kivéve, ha annak műszaki megoldása ezt nem teszi lehetővé.
7. A közmű légvezetékek egymással és a közúttal való keresztezését minimalizálni szükséges. A légvezeték-hálózatokkal érintett utcákban, közterületeken törekedni kell a különböző (elektromos, elektronikus hírközlési) légvezetékek azonos oszlopsoron vezetésére.

V. Fejezet

23. Helyi építészeti örökség védett értékek támogatási és ösztönző rendszere

25.§

1. A védett épületek felújítása, állagmegóvása, és komfortfokozatot növelő beruházása a városfejlesztési, városrendezési koncepcióval és a szabályozási tervekkel összhangban készülhet, az érvényben lévő műszaki, minőségi és jogszabályi előírásoknak és védettségi igénynek megfelelő kivitelben.
2. Védett épületek homlokzatát érintő építési, felújítási munka tervének bemutatása a települési főépítésze előtt, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester előtt kötelező és a kivitelezés az egyeztetés eredménykén végezhető.
3. Teljes felújítás, korszerűsítés, külső és az ezzel összefüggő belső végleges állapotú helyreállítási szükséglet esetén, a teljes bekerülési költségből csak a közterületre néző homlokzat eredeti állapot szerinti helyreállításának költségeihez adható támogatás.

5. Homlokzat alatt a látható külső falszerkezetek, burkolatok, felületképzések, nyílászárók, bádogos szerkezetek, tetőszerkezetek és héjalás (a gerinc vonaláig) együttesen értendő.

6. Az egy épületre adható támogatás mértéke:

1. A védett épületek esetén a támogatás mértéke a homlokzat felújítási költségeinek maximum 50 %-a, mely összeg 50 %-a vissza nem térítendő támogatás, 50 %-a kamatmentes kölcsön. A támogatás összege legfeljebb 2 millió Ft lehet.
2. Nem adható támogatás:

ba) költségvetési intézmények részére,

bb) azon védett épületek felújításához, amelyeket Nagykálló Város Önkormányzata  az elmúlt 20 éven belül felújított majd azt azok   után értékesített.

7. A támogatás megpályázásának alapja a felújítás indokoltsága, valamint meghatározott költségarány vállalása. Költségen minden esetben az ÁFA-val növelt teljes bekerülési költség értendő, mely nem foglalja magában a tervezési díjat, de tartalmazza az eredeti álla- pot szerinti felújításhoz feltétlen szükséges szerkezeti megerősítéseket, valamint a szükséges korszerűsítést jelentő költséget is.
8. A védett épületek felújítás támogatásának fedezetét Nagykálló Város Önkormányzata éves költségvetésében irányozza elő.
9. A pályázatokat a pénzügyi, fejlesztési és rendezési tervekkel szükséges összhang meg- teremtése érdekében a tervezett kivitelezés évében két alkalommal, az adott év február 28. napjáig, július 31. napjáig lehet benyújtani 2 példányban a  jegyzőhöz.
10. Az igénybejelentésnek tartalmaznia kell:

1. az épület építési engedélyének határozatát és a felújítás tételes költségvetését.
2. Az érintett tulajdonosok (kezelők, használók) névsorát, valamint írásos nyilatkozatukat, hogy a felújítás rájuk eső költségeit vállalják.
3. A kivitelezés tervezett ütemezését.

11. A homlokzat-felújítás költségeit a jegyző előterjesztése alapján a Nagykálló Város Önkormányzata által elfogadott Szervezeti és működési szabályzatban meghatározott Bizottságok véleményének figyelembevételével a Képviselő testület hagyja jóvá.

A jóváhagyás alapja:

1. tervező által készített tételes költségvetés, vagy
2. a kivitelező által készített tételes költségvetés,

         amit a felújítási munka befejezését követően tulajdonos számlával igazol.

12.  A nyilatkozattevők aláírásukkal egyben kötelezettséget vállalnak a rájuk eső költségek megfizetésére.
13. Olyan vegyes tulajdonú épületnél, melyben az önkormányzat kisebbségi résztulajdonos, a tulajdoni hányad alapján számított hozzájárulás fizetését az Önkormányzat nem tagad- hatja meg, mely hozzájárulás a támogatástól elkülönített összeg.
14.  A támogatási igény visszavonása a nyilatkozattevők többségének egyöntetű írásbeli bejelentése alapján történhet.
15. A pályázatokat a Képviselő Testület minden évben két alkalommal, az adott év március 31. napjáig,  augusztus 31. napjáig bírálja el, bevonva szükség szerint más szervezetet és szakértőt is.
16.  A pályázat eredményéről a Nagykállói Polgármesteri Hivatal Jegyzője az igénylőket írásban értesíti.
17. Az el nem fogadott pályázatokat aktualizálva vagy javítva ismételten be lehet nyújtani a következő év február 28-ig.
18. Azokkal a pályázókkal, akiknek pályázatát a Képviselő Testület elfogadta, a Polgármester megállapodást köt a megvalósítás feltételeit illetően, melyet a Jegyző   ellenjegyez.
19. A megállapodásban rögzíteni kell a munkálatok támogató általi műszaki ellenőrzésére, kivitelezés szakszerűségére vonatkozó feladatokat, az elvégzett munka átvételét, a benyújtandó számlák ellenőrzésének feltételeit, s azt hogy
1. amennyiben a megvalósulás időpontja a pályázó hibája miatt eltolódik (késedelmes kivitelezési szerződés, szervezési hiba, nem megfelelő minőség), úgy az esetleges többletköltséget a pályázónak kell vállalni.
2. a kölcsön visszafizetését odaítélését követő legfeljebb 12 hónap múlva meg kell kezdeni. A visszafizetés maximum 60 hónap alatt történhet, havi egyenlő részletekben.
   20. A felújítás műszaki ellenőrzési és számla ellenőrzési feladatait Városüzemeltetési Csoport és a Pénzügyi Csoport Osztály végzi. A munkálatok befejezésekor a pályázatban foglaltak teljesítését a Városüzemeltetési Csoport is ellenőrzi.
   21. A támogatás folyósításával egyidejűleg a támogatás összege erejéig a felújítandó ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni. A jelzálog bejegyzéssel kapcsolatos teendőket a Városüzemeltetési Csoport látja el.
   22. A felújítás hiányos teljesítése, vagy nem teljesítése esetén a támogatási összeget és annak mindenkori kamatait a támogatott egy összegben, a megállapodásban rögzített külön fel- tételek szerint köteles visszafizetni.
   23. Annak a magánszemélynek vagy jogi személynek, aki a terv szerint szakszerűen, jó minőségben kivitelezett – az eredeti állapotot legjobban megközelítő – homlokzat-felújítást elvégzi, minden naptári évben a Képviselő- Testület , a Jegyző előterjesztése alapján teljes költségmegtérítést állapíthat meg.
   24. A költségtérítés mértéke maximum 0,25 millió Ft (ÁFA-val együtt), amely összeget – amennyiben támogatott beruházás volt – csökkenteni kell az elnyert támogatás teljes összegével.
   25. Aki az (1) bekezdésben leírt költségtérítést megpályázza, annak a városi főépítészhez az alábbi iratokat kell becsatolnia minden év november 15-ig:
1. az engedélyezett tervdokumentáció 1 példánya,
2. színes fotódokumentáció a felújított épületről (minimum 4 darab fotó),
3. az utcai homlokzat felújítási költségvetése 2 példányban.
   26. A Városstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság a kérelmekről minden év december 10-ig dönt.

VI. Fejezet

24. Településkép-érvényesítési eszközök

26.§

1. A Településképi-érvényesítési eszközök célja, feladata: a város építészeti, városképi, természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal, egyes területeken építési engedélyhez nem kötött tevékenységekkel, valamint más jogszabályokban nem szabályozott, de építési tevékenységekkel kapcsolatban - a helyi adottságok figyelembevételével - városépítészeti illeszkedéssel és településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények, szakmai szempontok meghatározása, és érvényre juttatása, valamint az ezekkel összefüggő helyi eljárási szabályok rögzítése.
2. Településkép-érvényesítési eszközöket a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet tartalmazza.

25.Településkép-védelmi tájékoztatás

27.§

1.  A Településkép-védelmi tájékoztatás a város közigazgatási területén végzett építési munkákra terjedhet ki.
2. Építési munka alatt az építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, fennmaradása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka.
3.  A településképi követelményekről a főépítész alkalmazása hiányában a polgármester az építéssel érintett telken tervezett építési munka végzéséhez, kérelemre településkép védelmi tájékoztatást biztosít.
   4. A településkép-védelmi tájékoztatással kapcsolatos konzultáció nem kötelező, de ha az építtető szeretné pontosítani a városképi elvárásokat akkor kérhet településkép-védelmi tájékoztatást.
   5. A településkép-védelmi tájékoztatással kapcsolatos kérelmet a polgármester részére címzett 6. szám mellékletben szereplő kérelmi nyomtatványon lehet előterjeszteni.

A kérelemnek tartalmazni a kell az építtető vagy a kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett építési telek helyrajziszámát, az építési tevékenység rövid leírását, indokolt esetben az építési munka jellegétől függően rajzi munkarészeket.

6. A településkép-védelmi tájékoztatás a hatályos településrendezési eszközökön alapuló beépítési előírást tartalmazó tájékoztató jellegű szöveges és térképi adatokból álló dokumentum, mely a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban a telek beépítésének feltételeire, valamint az építmények kialakítására vonatkozóan további javaslatokat, ajánlásokat is tartalmazhat.
7. A Településkép-védelmi tájékoztatást a polgármester – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül adja ki. A kérelem benyújtásához az építési, tervezési jogosultságot nem kell igazolni.

8. A településkép-védelmi tájékoztatás iránti kérelem a 6. mellékletében található kérelem formanyomtatványon és digitális formában (pdf. formátumban) is benyújtható.
9. Településkép-védelmi tájékoztatásnak tartalmaznia kell:

1. a kötelező (a településrendezési eszköz előzetes megváltoztatása nélkül nem módosítható)
2. az irányadó (javaslat jellegű) az illeszkedési követelményeket meghatározó aján- lásokat, valamint
3. a tájékoztató, tartalmi és eljárási elemeket.

10. Településkép-védelmi tájékoztatást bármely építtető vagy egyéb módon érintett kérelmező, az általa megbízott tervező bármely építési telek beépítésével, a beépítésre vonatkozó helyi építési előírásokkal és követelményekkel kapcsolatban kérhet.
11. Mivel a településkép-védelmi és általános tájékoztatás az elvégezni kívánt konkrét építéssel kapcsolatos szabályokat és követelményeket tartalmazza, a kérelemben minden esetben meg kell nevezni valamennyi tervezett építési tevékenységet függetlenül attól, hogy azok tervezése és megvalósítása egy vagy több ütemben vagy milyen sorrendben történik.
12. A településkép-védelmi tájékoztatás és a szakmai konzultáció az adott helyszín és környezete adottságait figyelembe véve, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően illeszkedési javaslatokat, ajánlásokat is tartalmazhat.
13. A településkép-védelmi tájékoztatás és a szakmai konzultáció nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során, a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen

1. a telek tényleges beépítését, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken lévő építmények kialakítását és műszaki állapotát, valamint
2. az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét.

 (14) Az építési munkával érintett ingatlan, a tervezési feladat sajátosságainak ismeretében a városi főépítész javaslatot tehet a tervvel kapcsolatos koncepcionális tartalmi kérdések előzetes tisztázását célzó szakmai konzultációra.

15. Településkép-védelmi tájékoztatás építési munka végzésére nem jogosít.
16. A településkép-védelmi tájékoztatás díj- és illetékmentes.
17. A településkép-védelmi tájékoztatás kizárólag írásban, papíralapon történik.

VII. Fejezet

26. Szakmai konzultáció

28.§

1. A helyi településrendezési előírások értelmezésével, a településkép-védelmi tájékoztatás tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munka- közi egyeztetése céljából építtető, az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a városi főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester gondoskodik.
2. A helyi védett területen (helyi jelentőségű védett területeken, helyi műemléki nyilvántartásban szereplő területeken, Országos védettségű természetvédelmi-, természeti területeken, helyi Natura 2000 területeken, helyi természetvédelmi területeken és –természeti területeken) a szakmai konzultáció kötelező.
3. A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

1. a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,
2. a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
3. a településkép-védelmi tájékoztatásban foglalt irányadó szabályozási elemektől, az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, ajánlásoktól eltérő tervezői megoldások egyeztetése.

4. A szakmai konzultációról jegyzőkönyv készül (8. melléklet), melyben foglaltakat be kell tartani.
5. A szakmai konzultáció kérelemre, az építtető vagy a beruházó, a tervező írásban bejelentett igényére az Önkormányzat hivatali helyiségében ügyfélfogadási időben kerül sor, a kérelem beérkezését követő 5 napon belül, a városi főépítész által kitűzött időpontban.
6. A szakmai konzultáció kötelező tartalma a településképi követelmények érvényesítésének módjára különösen:

1. a telepítés, az építési- mód, hely telken belüli meghatározása
2. az épület minimum - maximum építménymagassága meghatározása, az épület legmagasabb pontja meghatározása
3. a szomszédos telkek építményeihez, az utcaképbe való illeszkedés elemeinek meg- határozása
4. a sajátos övezeti előírások területen való alkalmazása az illeszkedés érdekében, a TAK építészeti előírások alkalmazása
5. az épület és építmény homlokzatképzése, architektúrája meghatározása, a nyílászáró rendszer alakítása, a tömegformálás, felületképzés és színezés
6. a TAK-ban ajánlásként, jó példaként bemutatott építészeti megoldások alkalmaz- hatóságára
7. az épület és építmény felirata, gépészeti eszközeinek a homlokzaton történő elhelyezése (kémény, klíma, zászlótartó, cégér)

(7)    A szakmai konzultáció lehetséges tartalma:

1. a terv, koncepcióterv, vázlat értékelése, a felvetődő olyan kérdések megtárgyalása, mely csak a konkrét koncepció kidolgozása során vetődik fel
2. A TAK-ban nem értelmezett, ajánlott megoldások véleményezése

(8) A szakmai konzultáció iránti kérelem a 6. mellékletében található kérelem-formanyomtatványon és digitális formában (pdf. formátumban) is benyújtható.

VIII. Fejezet

27. Településképi bejelentési eljárás

32.§

A polgármesternek jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

1. az egyedi védelem alatt álló építményeket érintő építési tevékenységek esetében, a kivitelezési munkálatokat megelőzően,
2. reklámok elhelyezését és építését megelőzően,

28. A bejelentési eljárás részletes szabályai

33.§

1. A településképi bejelentési eljárás megindítása előtt építtetőnek és kérelmezőnek (továbbiakban: kérelmező) lehetősége van a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján a helyi településrendezési előírások tartalmáról előzetesen tájékoztatást, a tervezett beruházási tervekkel kapcsolatos szakmai konzultációt kérni.
2. A polgármester településképi bejelentési eljárás során megfogalmazásra kerülő véleményét a városi főépítész amennyiben van főépítész- szakmai álláspontjára alapozva bírálja el a településképi bejelentést.
3. A településképi bejelentési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező által a Polgármesterhez benyújtott papír alapú kérelemre indul. A kérelmet a 11. mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.
4. A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység feltétel nélküli vagy feltétel meghatározásával történő tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
   1. építési szabályoknak való megfelelőség,
   2. környezetbe illeszkedés követelményeinek való megfelelőség,

ba) a környezet léptékéhez, formavilágához, tömegalakításához való alkalmazkodás,

bb) az anyaghasználat a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, látványukhoz való alkalmazkodás,

bc) a látvány színvilágának illeszkedése, harmonizálása  a környezethez,

3. kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség,
4. a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,
5. a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,
6. vertikális megfelelőség,
7. terület-felhasználás megfelelősége.

5. Amennyiben a tervezett tevékenység megfelel az (4) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett tevékenység feltétel nélküli vagy feltétel meghatározásával történő tudomásulvételéről határozatban dönt, melynek érvényességi ideje a közléstől számítva:

1. állandó építmény építési tevékenysége és rendeltetésmód változtatása esetén 1 év,
2. cégér, cégtáblák, cégfeliratok, logók és tájékoztató táblák hirdető-berendezései esetén 1 év, de legfeljebb - az érintett üzlet, intézmény, vállalkozás, vagy annak tevékenysége megszűnéséig - aktualitása időpontjáig,
3. reklám és reklámhordozó elhelyezése a 22.§ (2) bekezdését figyelembe véve 12 nap- tári hét
4. építési reklámháló elhelyezése a 22.§ (4) bekezdését figyelembe véve 1 év, mely 1 évvel meghosszabbítható
5. reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése esetén 1 év

6. Ideiglenes jelleggel határozott időre elhelyezhető hirdető-berendezés határidejének lejárta esetén a tulajdonos amennyiben a hirdető-berendezés tekintetében nem kapta meg a szükséges újabb engedélyeket, nem kötötte meg a szükséges újabb szerződéseket - köteles a hirdető-berendezést, valamint annak tartószerkezetét haladéktalanul, kártalanítási igény nélkül elbontani (eltávolítani), és a berendezéssel érintett felületet vagy környezetet a műszaki, városképi követelményeknek megfelelően helyreállítani.
7. A településképi bejelentési eljárásban meghozott tudomásulvételi határozat érvényességének ideje - kivétel a (5) bekezdés d) pontjában foglaltakat - nem hosszabbítható meg. A polgár- mester által tudomásul vett bejelentésben foglalt tevékenységet a határozatban foglalt érvényességi időn belül kell befejezni.

X. Fejezet

A településképi kötelezés, településképi bírság

29. A településképi kötelezési eljárás

34.§

A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi követelmények teljesítése érdekében, ha településképi követelményekkel kapcsolatos mulasztást tapasztal.

         A településképi követelményekkel szembeni mulasztásokat felkutatja, kivizsgálja és eljár a közizgatásra vonatkozó általános szabályok szerint

30. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke, behajtásának módja

35.§

1. Településképi követelmény megszegésének minősül:
   2. településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
   3. a bejelentésben, bejelentési dokumentációban és a bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltaktól eltérő tevékenység végzése, a településképi követelmények be nem tartása,
   4. ezen rendeletben előírt Településkép-védelmi tájékoztatás vagy szakmai konzultáció megkérésének elmulasztása
   5. előírt Településkép-védelmi tájékoztatás vagy szakmai konzultáció során előírt követelmények, feltételek, településképi előírások be nem tartása.
   6. A Településképi Arculati Kézikönyvben (TAK) kerülendő példaként bemutatott, tiltott vagy nem kívánatos megoldás megvalósítása.

    2) A településképi követelmények be nem tartása esetén a polgármester településképi bírságot szabhat ki az építtetőre.

3) A településképi bírság összege:

- A  helyi védett területeken (helyi jelentőségű védett területeken, helyi műemléki nyilvántartásban szereplő területeken, Országos védettségű természetvédelmi-, természeti területeken, helyi Natura 2000 területeken, helyi természetvédelmi területeken és –természeti területeken) településképi követelmény megszegése esetén 1.000.000,- Ft

- Településképi szempontból meghatározó 2. szám mellékletben jelölt területen végzett településképi követelmény megszegése esetén 200.000,- Ft

- Az előzőeken kívül minden más területen és minden más esetben végzett településképi követelmény megszegése esetén 100.000,- Ft

4) A TAK előírásaival ellentétes építési munkák miatt kiszabott településképi bírság megfizetése alól mentesül az építtető amennyiben a bírság megfizetésére előírt határidőn belül a TAK előírásainak megfelelően kijavítja, kicseréli a szabálytalansággal érintett épületszerkezetet.

5) A településképi bírság megfizetésének módja:

a) a bírság kiszabásáról szóló határozatban meghatározott határidőre és az abban megjelölt önkormányzati bankszámlára történő befizetéssel.

b) az a) bekezdésben szerepeltek szerinti önkéntes befizetés elmulasztása esetén a kiszabott bírság köztartozásnak minősül és adók módjára, a vonatkozó jogszabályokban előírt késedelmi kamatokkal történik a behajtása.

XI. Fejezet

31. Közterület alakítás

36.§

1. Közterületen új kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató célú pavilon időszakos rendezvény idő- tartama alatt a rendezvényhez kötődő pavilon kivételével - elhelyezésének, meglévő pavilon, árusítóhely bővíthetőségének engedélyezése nem megengedett. Ez alól kivételt képeznek a városrehabilitációs célokat szolgáló, vagy projekthez kapcsolódó egységes tervezés eredményeként létrejövő közcélú pavilonok.
2. A közlekedési rendszerek fejlesztésekor figyelembe kell venni a város zöldfelületi teherbíró képességét: a közlekedési jellegű igények kiépítésére ne zöldfelületek terhére történ- jen, kivéve, ha műszakilag indokolható.
3. A fás szárú növények tervezése- és telepítésekor a közművezetékkel érintett sávokban azokat a fajtákat kell előnyben részesíteni, melyek kifejlett gyökérzete nem okoz kárt a közművekben.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

32. Hatálybalépés

37.§

1. Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
2. Hatályát veszti

a) Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének Az épített környezet helyi védelméről szóló 20/2008. (III. 28.) önkormányzati rendelete,

 (3)   Nagykálló Város Önkormányzata 39/2007 (X. 05.) számú rendeletével elfogadott Helyi Építési Szabályzatának alábbi pontjai hatályukat vesztik:

        A HÉSZ 7.§ 8); 17. § 3); 18.§ 15) a/; 18.§ 13) - 18.§ 15) d/; 18.§ 17)    

4.  Ezt a rendeletet a hatályba lépés után indult ügyekben kell alkalmazni.

  Juhász Zoltán                                                  Bereczki Mária

                                            polgármester                                                           jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendeletet kihirdettem:

Nagykálló, 2017. december 29. napján.

                                                                                      Bereczki Mária

                                                                                              jegyző

A rendelet 1. sz. melléklete

Eltérő karakterű területek lehatárolása

A rendelet 2. sz. melléklete

Településképi szempontból meghatározó területek és egyedi védelem alatt álló építészeti örökségek

A rendelet 3. sz. melléklete

Helyi területi és egyedi védelem alatt álló építészeti értékek,

a Helyi építészeti örökség védelemmel érintett épületek jegyzéke

Helyi védelem alatt álló épületek, építmények jegyzéke:

Helyvédett építmény, terület: Védettség jellege (Építmény, Terület, Homlokzat):

neve, címe,  hrsz-a

1.

Csodarabbi sírhelye,

Nagykálló, Nagybalkányi út Hrsz: 1193                                                      Építmény

Polgármesteri Hivatal (volt Kállay kúria)

Nagykálló, Somogyi Béla út 5-7. Hrsz: 506/1                                          Építmény

3.

Inségdomb

Nagykálló, Báthory út Hrsz: 1367   

7175                                                                                        Építmény

4.

Milleniumi emlékmű                                                                     Építmény

Szabadság tér  Hrsz: 1152/3

5.

Harangodi Csűr és Társa épületei

Nagykálló Harangod  Hrsz: 045      

(Az Információs Iroda épületének kivételével, 084/2)                                    Építmény

6.

Volt Mezőgazdasági szakiskola

Nagykálló Állami Gazdasági Telep Hrsz: 0413/43                                         Építmény

7.

Volt Malom

Nagykálló Korányi frigyes út 37. Hrsz: 2594                                       Építmény

A rendelet 4. sz. melléklete

Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas/nem alkalmas területek, a közterületek felett elhelyezhető molinók területei

A rendelet 5. sz. melléklete

- szakmai konzultáció/ Településképi védelmi tájékoztatás megtartására, *

Nagykálló Város Polgármesteri Hivatala

Települési FŐÉPÍTÉSZ

4320 Nagykálló, Kállai-kettős tér 1.

Alulírott ..................................................... /cím: ................................................................................./ , mint a ……………………………………….. hrsz-ú ingatlan/ok építtetője, vagy és beruházója, tervezője azzal a kéréssel fordulok a Nagykálló Város Polgármesteri Hivatalának Települési Főépítészéhez, hogy a helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a településkép-védelmi tájékoztatás tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából szakmai konzultációt kezdeményezzek. 

Az ingatlan adatai:

Helyrajzi szám: ………………………………………………………

Cím: ………………………………………………………………………

A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

1. a tervezés során felmerült alternatív megoldások értékelésére,
2. a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
3. a településkép-védelmi tájékoztatásban foglalt irányadó szabályozási elemektől, illetve az Étv. 18. § (2) bekezdése szerinti illeszkedési követelményekre vonatkozó javaslatoktól, ajánlásoktól eltérő tervezői megoldások egyeztetése.

A konzultációra javasoljuk a munkaközi, egyeztetésre alkalmas telepítési helyszínrajz vagy vázlatterv benyújtását két példányban.

A szakmai konzultáció időpontjáról telefonon és e-mailben értesítjük a kérelmezőt.

Nagykálló, 201... .............................................

• a szükséges rész aláhúzandó

A rendelet 6. sz. melléklete

- szakmai konzultáció megtartásáról -

Nagykálló Város Polgármesteri Hivatala

Települési FŐÉPÍTÉSZ

4320 Nagykálló, Kállai-kettős tér. 1.

Jelen vannak:   

A tárgyi ingatlan adatai:

Helyrajzi szám: ………………………………………………………

Cím: ………………………………………………………………………

1. A telepítés, az építési mód, hely telken belüli meghatározása:

2. Az épület min.-max. építménymagasságának meghatározása, az épület legmagasabb pontjának meghatározása:

3. A szomszédos telkek építményeihez, az utcaképbe való illeszkedés elemeinek meghatározása:

4. A sajátos övezeti előírások területen való alkalmazása az illeszkedés érdekében, a TAK építészeti előírások alkalmazása:

5. Az épület és építmény homlokzatképzése, architektúrája meghatározása, a nyílászáró rendszer alakítása, a tömegformálás, felületképzés és színezés:

6. A TAK-ban ajánlásként, jó példaként bemutatott építészeti megoldások alkalmazhatóságára:

7. Az épület és építmény felirata, gépészeti eszközeinek a homlokzaton történő elhelyezése (kémény, klíma, zászlótartó, cégér….stb.):

Egyéb:

Nagykálló, 201..    ……………………………..

………………………………………………………                                                    ………………………………………………………

A rendelet 7. sz. melléklete

Nagykálló Város

Polgármestere

4320 Nagykálló, Kállai-kettős tér 1.

Alulírott ................................................................, azzal a kéréssel fordulok Nagykálló Város Polgármesteréhez, hogy részemre az alábbi ingatlanra igazolást szíveskedjen kiadni településképi bejelentési eljáráshoz.

A bejelentéshez szükséges adatok:

-a bejelentő neve: …………………………………….………………………………………..............

- a bejelentő lakcíme (szervezet esetén székhelye):

………………………………………………………

- az igazolást az alábbi tervezett tevékenység bejelentéséhez kérem:

› építési tevékenység

› reklám elhelyezése

› építmény rendeltetésének megváltoztatása

- a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás helye:

Nagykálló, ……………………………………………………………………..

  helyrajzi szám:…………………………...

- az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámozás tervezett időtartama: ………………………………………………………………………

- a tervezett építési/reklámozási tevékenység/igény rövid leírása:

………………………………………………………………………………………………………………………

A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerint a bejelentéshez – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő dokumentáció (tervezői jogosultsággal rendelkező személy által elkészített tervdokumentáció) munkarészeket mellékelem 2 példányban, (a megfelelő rész aláhúzandó):

- műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

- helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

- alaprajzo(ka)t (rendeltetés megváltoztatása esetén változás előtti és utáni állapotról is),

- homlokzato(ka)t (reklám elhelyezése esetén azok pontosan méretezett elhelyezésével),

- utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet.

Nagykálló, 201.     . .............................................

1. számú függelék

Országos jelentőségű védett természeti területek, ökológiai hálózat, Natura 2000 területek,

ex-lege védett természeti területek

Országos védettséget élvező területek:

Természetvédelmi terület

(A táblázatban kiemelt helyrajzi számú területek a hiteles földhivatali térkép alapján digitalizált alaptérképen nem azonosíthatók be pontosan.)

Természeti területek