Timár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXXVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont 6. alpont, 3. § (1) bekezdés 11. alpont, 5. § (2) bekezdés b.) és c.) pont, 5. § (4) bekezdés b.) pont, 11.§ (16) bekezdés, 13. § (1) bekezdés és 18. § (1) bekezdés, valamint a 2011. évi CLXXXVIII. törvény 68. §. (1) bekezdés, Mhötv. 109. § (4) bekezdés, 143. § (4) bekezdés i.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a vagyonáról a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1.§ A rendelet tárgyi hatálya kiterjed mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, a vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközökre.

2. §  Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben e rendelet szabályit kell alkalmazni.

2. Az önkormányzati vagyon

3.§ Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

4.§ Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősít vagyont.

5.§ Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet tartalmazza.

6.§ (1) Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó vagyonelemet:

a) lakóházak, vegyes rendeltetésű és nem lakás céljára szolgáló épületek, lakások, helyiségek.

b) belterületi és külterületi földingatlanok:

ba) építési telkek,

bb) mezőgazdasági művelési földek

bc) nem lakás célú építésre alkalmas földek,

bd) egyéb földek.

c) az önkormányzat tulajdonában lévő ingó vagyontárgyak

(2) Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó ingatlan vagyonelemek körét a 3. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési

jog gyakorlásának szabályai

1. A tulajdonosi jogok gyakorlása, az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

7.§ (1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokat (elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár-rendezés, építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás, építési engedélyezési eljárás, az elidegenítési és terhelési tilalmak törlése, és a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, stb.) a polgármester adja meg.

(2) Az önkormányzati vagyon érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, tovább a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének ellátásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, vagy személy a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó, vagy a használatba vevő jogait, teljesíti a használatba adó, vagy használatba vevő kötelezettségeit.

8.§ (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjog átruházásához (elidegenítéséhez) kölcsönös átruházáshoz (csere), visszterhes megszerzéséhez, használat, hasznosítási jog átengedéséhez az adott vagyonelem forgalmi értékét kell meghatározni. A forgalmi érték megállapítása szempontjából a polgármesteri hivatal értékbecslése az irányadó, mely értékbecslés alapján megállapított forgalmi érték nettó módon értendő. Amennyiben a rendelkezési jog jogosultja indokoltnak tartja, az ingatlan értékét ingatlanforgalmi értékbecslővel állapíttatja meg.

(2) Ingyenesen felajánlott vagyon esetén az önkormányzat hivatal forgalmi értékbecslést készít.

Az önkormányzati hivatal értékbecslése alapján megállapított forgalmi érték nettó módon értendő.

(3) Az önkormányzat:

a) ingatlan vagyonának érték a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben vagy forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéken,

b) az ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken, ( a nettó értéken, valamint maradványértéken)

c) értékpapír vagyonának értékét névértéken,

ca) 6 hónapnál nem régebbi üzletei értékbecslés alapján, kivéve ha a részesedés aránya nem éri el a 25 %-ot,

cb) egyéb értékpapír esetén a névérték alapján, névértéken kell megállapítani.

(4) Az önkormányzati vagyon forgalmi értékét megállapító értékbecslés érvényességi ideje 6 hónap, kivéve , ha a szakértői értékbecslés eltérő időtartamot határoz meg.

(5) Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(6) Örökölt vagyon esetén, a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adóérték-bizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

2. Követelésről lemondás

9. § (1) A Képviselő-testület kizárólagosan jogosult 500.000.-Ft összeghatárt meghaladó polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követése elengedésére.

(2) A Képviselő-testület a polgármestert hatalmazza fel az 500.000.-Ft összeghatárt meg nem haladó polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követése elengedésére.

(3) Az önkormányzat költségvetési szervének vezetője kizárólagosan jogosult a 20.000.-Ft összeghatárt meg nem haladó polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követése elengedésére.

A 20.000.-Ft-os értékhatár fölötti polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követése elengedésére az önkormányzat költségvetési szervének vezetője a Képviselő-testület jóváhagyásával jogosult.

(4) A Képviselő-testület és az önkormányzat költségvetési szervének vezetője – e § (1)-(3) bekezdésében foglalt összeghatárok figyelembevétele alapján – csak a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban

b) bírói egyezség keretében

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg

d) ha a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető

f) kötelezettje nem lelhető fel, és ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított,

g) kivételes önkormányzati érdekből.

3. Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

10.§ (1) A Képviselő-testület hatáskörében tartoznak az alábbi vagyonhasznosításra vonatkozó döntések:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b) ingatlan cseréje,

c) ingyenes vagyonátruházás,

d) az önkormányzati hivatal által készített forgalmi értékbecslés alapján – 1.000.000.-Ft értékhatár felett, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadása,

e) az önkormányzatnak a gazdasági és közhasznú társaságokban lévő részvényeinek és üzletrészeinek értékesítésre történő kijelölése, valamint részvény, illetve üzletrész szerzése ezen társaságokban,

f) 1.000.000.értékhatár feletti hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

g) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

h) kezesség vállalása,

i) örökléssel történő tulajdonszerzés, kivéve ha az ingó és ingatlan örökség jogosultja feladatkörével összefüggésben az önkormányzat intézménye,

j) a vagyonkezelő által

ja) gazdasági és közhasznú társaságban részvény, üzletrész, részesedés bármilyen jogcímen történő megszerzésének, értékesítésének engedélyezése

jb) vagyonkezelő, gazdasági és közhasznú társaság alapításának engedélyezése,

jc) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, valamint társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatásának engedélyezése,

jd) az alapfeladatok sérelme nélkül a használatban lévő ingó, valamint pénzvagyon gazdasági társaságba történő bevitele,

k) a közszolgálatáshoz nélkülözhető vagyon e rendeletben foglaltaknak megfelelő hasznosítása

l) vagyonkezelő, gazdasági társaság és társadalmi szervezet alapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről, alapítványhoz való csatlakozásról,

m) vagyontárgy biztosítékul nyújtásáról hitelfelvételhez és kötvény kibocsátáshoz,

n) vagyontárgy ingyenes átruházásáról, harmadik személy javára történő kötelezettségről, vagyoni értékű jogról való lemondásról értékhatártól függetlenül

o) az önkormányzat gazdasági társaságban fennálló üzletrészének értékesítéséről, az üzletrészekkel kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok megadásáról, pénzbeli betétjének és apportjának emeléséről és csökkentéséről.

oa) A vagyonkezelők az ingatlant adásvétel jogcímén a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával az önkormányzat javára szerezhetnek, amelynek használatára e rendelet szabályai szerint jogosultak,

ob) a közbeszerzési törvény szerint közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű ingatlan vásárlása

oc) 100.000.-Ft értékhatár feletti vagyontárgy értékesítése, használatának, hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, visszterhes megszerzése, kivéve a r) pontban foglaltakat

od) ingatlan tulajdonának átruházása, elidegenítése, használatának, valamint hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, egyéb módon történő megterhelése, e rendelet 11. §-ában és 12. §-ában meghatározott esetben a használat vonatkozásában, valamint elidegenítés esetén pályázat kiírása, pályázat ütemezésének megállapítása, és a 4. mellékletben foglal versenyeztetési szabályzatban meghatározott esetekben a pályázat elbírálása,

oe) a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedése

of) 100.000.-Ft vagy a feletti követelés elengedése.

Az önkormányzati vagyon átruházásának szabályai

11.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

a) vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának, forgalmi értékének megjelölése,

b) az átruházás módja,

c) pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása

d) árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyílvánítása,

e) csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.

(2) A nettó 25 millió forint értékhatárt meghaladó vagyont – ha törvény kivételt nem tesz csak versenyeztetési szabályzat szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(3) A nettó 25 millió forintos forgalmi értékhatárt nem meghaladó vagyont nyilvános, indokolt esetben zártkörű pályázat útján, vagy a bérlő közvetlen kijelölésével lehet átruházni.

5. Az önkormányzat vagyon hasznosításának szabályai

12.§ A nettó 25 millió forintos forgalmi értékhatát nem meghaladó vagyont versenyeztetési szabályzat szerinti nyilvános, indokolt esetben zártkörű pályázat  - útján, vagy a bérlő közvetlen kijelölésével lehet hasznosítani.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

a) vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b) fogalmi értékének megjelölése

c) hasznosítás módja

d) a pályázati feltételek meghatározása

6. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

13.§ (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon tulajdonjogát átruházni, használati jogát átengedni, gazdasági társaságba vinni csak a jelen rendelet előírásai szerint lehet.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelem hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi jog gyakorlója a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3) A Képviselő-testület és hivatala elhelyezésére szolgáló épület szabad kapacitása kizárólag határozott idejű bérbeadás útján és az épület funkciójával összhangban álló tevékenység folytatására hasznosítható. E helyiségek használatára forgalomképes jog nem szerezhető, és az ingatlanra közös tulajdon nem alapítható.

III. Fejezet

A vagyonkezelés szabályai

7. Vagyonkezelői jog létesítése és átengedése, gyakorlásának szabályai

14.§ (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Az önkormányzat jelen rendeletben nem határoz meg olyan vagyonelemeket, melyekre vagyonkezelői jogot létesíthet.

(3) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény által megállapított kötelezettségét.

15.§ Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével engedheti át.

16.§ (1) A Képviselő-testület dönt a vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A Képviselő-testület vagyonkezelési jog átengedéséről a helyben szokások módon az önkormányzat honlapján való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) A Képviselő-testület a vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőség a helyben szokásos módon hirdeti meg és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.

17.§ A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot

d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségének eleget tenni

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket és köteles az ellenőrzésekben közreműködni az előírt beszámolást teljesíteni.

18. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az államháztartási törvény figyelembevételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.

(2) A vagyonkezelési ellenőrzés során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásáról, a jó karbantartásról

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

19. § (1) E rendelet 2012. december 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Timár Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 5/1994.(V.24.) rendelet.

                         Türk János                                    Kozák József

                       polgármester                                       jegyző