Újfehértó Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró

• az állami főépítészi hatáskörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal;
• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság;
• Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint
• az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek

véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

1. §

A településkép védelméről szóló 2/2018. (I.31.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„7. § (1) Helyi építészeti örökség (a továbbiakban: örökség) egyedi, vagy területi védetté nyilvánítását (a továbbiakban: helyi védelem) bárki kezdeményezheti.

(2) A helyi védelem alá helyezett egyedi örökségi értékeket, elemeket a Tkr. 3. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi területi védelemmel érintett területté nyilvánítás esetén azt a Tkr. külön melléklete állapítja meg.

(4) A helyi védelembe vétel a polgármesterhez címzett erre irányuló kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt egyedi örökségi elem, vagy az örökségi terület beazonosítására és értékességére vonatkozó adatokat, így különösen annak:

a) helyét (helyrajzi számát, vagy földrajzi koordinátáit, vagy mindkettőt);

b) megnevezését;

c) jellemzőit (különösen: kora, építmény fajtája, stílusa, anyaga, állapota);

d) lényeges jellemzőit bemutató színes fényképét, továbbá

e) a helyi védelem alá helyezés indokolását, jelentőségét (különösen: az örökség eredetét, történetét, a hozzá kapcsolható eseményt, történetet);

f) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotába történő visszaalakítására.

(5) A helyi védelembe vételt követően annak megszüntetése, vagy a védelem jellegének megváltoztatása kizárólag a Tkr. módosításával történhet.

(6) A helyi védelem megszüntetése, vagy megváltoztatása a Polgármesterhez címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A védelem megszüntetésére, megváltoztatására irányuló kérelemnek a (4) bekezdés a) – d) pontjaiban meghatározott adatokon túlmenően tartalmaznia kell a megszüntetés vagy módosítás indokolását.

(7) A helyi védelem alá helyezés, vagy a helyi védelem megszüntetése, megváltoztatása iránti eljárás megindításáról az örökség tulajdonosát, vagy annak ismerete hiányában az örökség felett jogszerűen rendelkezőt (a továbbiakban ezek együtt: tulajdonos) minden esetben írásban értesíteni kell. Az értesítésről a kérelem benyújtását követő 5 (öt) munkanapon belül a Jegyző gondoskodik.

(8) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül írásban véleményt nyilváníthat az eljárással kapcsolatosan.

(9) A kérelmet a Polgármester – a véleményezésre nyitva álló idő leteltét követően, javaslatával és indokolásával együtt – terjeszti elő döntésre a Képviselő-testület legközelebbi rendes ülése elé, mely előterjesztés része a főépítész szakmai véleménye. Az érdemi döntésről a tulajdonost – az eljárás megindítására vonatkozó szabályok szerint – tájékoztatni kell.

(10) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „…… (település neve)  Önkormányzat helyi védelem alá helyezte/helyi védett értéke ……..(évszám)”.

(11) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a Polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(12) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az Önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.

(13) A helyi védelem alatt álló értékekről a Jegyző elektronikus nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a jogszabályban meghatározottakon túl tartalmazza az örökséget bemutató színes fényképet, illetve az örökséget érintően foganatosított hatósági intézkedéseket és azok ügyiratszámát.”

2. §

Az Ör. 14. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása során a környezet kialakult állapotától nem lehet eltérni.

(3) Az építési telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosítása érdekében nem lehet eltérni a környezetében lévő

a) tetőidomoktól, azok formáitól, az épület főgerinc irányoktól;

b) kialakult párkánymagasságoktól;

c) tetőfelépítmények jellegétől, arányaitól;

d) homlokzati arányoktól, tömegarányoktól.

(4) A környezethez való illeszkedés érdekében az egyedi homlokzatkialakítás módja nem térhet el a következőktől:

a) Az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszerétől, teljes homlokzati felülethez való arányától, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá a környezet színezésétől nem lehet eltérni.

b) A tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaitól nem térhet el, ennek érdekében lépcsőzetes magasságok is alkalmazhatók.

c) Az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés nem térhet el az épület arányaitól, és nem térhet el a környezet adottságaitól.”

3. §

 Az Ör. 15. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítása érdekében:

a) a táj és a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növények telepítésétől nem lehet eltérni,

b) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület – a helyi építési szabályzat keretein belül - „hátrahúzottan” mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.”

4. §

Az Ör. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A konzultációról készült emlékeztetőt az Újfehértói Polgármesteri Hivatal mindenkor hatályos iratkezelési szabályzata alapján kell kezelni.”

5. §

Az Ör. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló dokumentáció tartalmát a főépítész ellenőrzi, és a főépítész készíti elő a Polgármester településképi bejelentési igazolását.”

6. §

Az Ör. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Polgármester a döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg, a jogszerű hallgatás esetét kivéve.”

7. §

Az Ör. 32. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképi követelmények teljesítését a Polgármester ellenőrzi. A mulasztásokat - amennyiben tudomására jut - kivizsgálja, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján jár el.

(2) A településképi követelmények be nem tartása esetén a Polgármester figyelmezteti a jogkövetkezményekre a bejelentőt, és határidőt szab a határozatban foglaltak betartására. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, a polgármester településképvédelmi bírságot szabhat ki a tulajdonosra, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(3) A településképvédelmi bírság összege:

a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 250.000 – 500.000 forint közötti,

b) településképi szempontból meghatározó és egyéb területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 100.000 – 200.000 forint közötti,

c) egyéb településképi és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 50.000 – 100.000 forint közötti.”

8. §

Hatályát veszti az Ör.

a) 3. §-a,

b) 5. § a), m) és n) pontjai,

c) 10. § (1) és (4) bekezdése,

d) 12. § (1) bekezdés f) pontja,

e) 13. §-a,

f) 20. §-a,

g) 23. § (1) bekezdése

h) 25. §-a,

i) 26. § (1) bekezdése,

j) 26. § (3) bekezdés ad) pontja,

k) 27. § (1), (2), (5), (8), (9) bekezdései,

l) 29. § (1) - (3) bekezdései,

m) 31. §-a,

n) 33. §-a. valamint

o) 4. melléklete.

Záró rendelkezések

9. §

A rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, és a hatályba lépést követő napon hatályát veszti.

Újfehértó, 2020. január 30.

          Dr. Hosszú József                                                                            Dr. Veres Ildikó

               polgármester                                                                                        jegyző

A rendeletet kihirdettem:

Újfehértón, 2020. január 31-én.

                                                                                                                      Dr. Veres Ildikó

                                                                                                                               jegyző

INDOKOLÁS

A településkép védelméről szóló 2/2018. (I.31.) önkormányzati rendelet módosításáról

Általános indokolás

Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2018. (I.31.) önkormányzati rendelete tartalmazza a településkép védelméről szóló helyi szabályokat.

Az önkormányzati rendelet módosításának szükségességét az alábbi körülmények indokolják:

A rendelet hatálybalépését követően egyes magasabb szintű jogszabályi rendelkezések megváltoztak, másrészt az önkormányzati rendelet indokolatlan párhuzamos szabályozásokat tartalmaz, ezeket hatályon kívül kell helyezni. Kerítés kialakításával kapcsolatos rendelkezések a 16/2018. (II.13.) Korm. rendelet alapján önkormányzati rendeletben nem határozhatók meg.

Az önkormányzati rendeletben településképi bírság megnevezés szerepel a településképi követelmények be nem tartása esetén kiszabható bírságnál. A bírság elnevezése és a bírság címzettje változik. A Képviselő-testület településképvédelmi bírságot szabhat ki, a bírság címzettje pedig az ingatlan tulajdonosa lehet. Településképvédelmi bírság nem szabható ki a településképi konzultáció elmulasztása esetén, így ezt a rendelkezést hatályon kívül kell helyezni.

Az önkormányzati rendeletben továbbá módosítani szükséges a 14. § (2)-(4) bekezdéseiben és a 15. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező szabályozásokat, mivel a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerint az egyedi építészeti követelmény csak megengedő vagy tiltó lehet.

Pontosításra került továbbá az Ör. 7. §-a, illetve rögzítésre kerül, hogy a települési főépítésszel folytatott konzultációról emlékeztető készül, nem pedig jegyzőkönyv.

Részletes indokolás

1. – 7. § -hoz

Az önkormányzati rendelet módosuló rendelkezéseit tartalmazza, a figyelemmel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal jelzésében foglaltakra.

8. §-hoz

A településkép védelméről szóló 2/2018. (I.31.) önkormányzati rendelet hatályát vesztő rendelkezéseit tartalmazza.

9. §-hoz

A rendelet hatályba lépésének időpontját határozza meg.