1. § A rendelet hatálya kiterjed Nyírmeggyes település belterületén az avar és kerti hulladék égetésével kapcsolatos tevékenységekre, ingatlanokra, valamint az égetést végzőkre.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Az avar és a kerti hulladék kezelése elsősorban házi – szervezett begyűjtése esetén telepi – komposztálással történhet.

(2) Az avar és a kerti hulladék égetésére – külön engedély nélkül – abban az esetben kerülhet sor, ha ezen hulladék kezelése az (1) bekezdésben foglalt módon nem lehetséges, mert az

(3) Az égetésre kerülő avar és kerti hulladék más fajtájú hulladékot nem tartalmazhat, valamint az égetendő hulladék meggyújtásához nem használható veszélyes hulladéknak minősülő anyag.

4. § (1) A 3. § (2)-(3) bekezdései szerinti égetés (a továbbiakban együtt: égetés) – a tűzvédelemről szóló jogszabályokban és ezen rendeletben foglaltak betartásával, valamint ezen § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott kivételekkel – szeptember 15-től április 30-áig terjedő időszakban, keddi és pénteki napokon, naponta 15.00-20.00 óra között végezhető.

(2) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a legszükségesebb időre korlátozva, s ide nem értve a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetet – bármikor és bárhol sor kerülhet égetésre, ha azt az időjárás során várható fagyveszély miatt a mezőgazdasági termelvényekben bekövetkező kár megelőzése indokolja.

(3) Tilos az égetés:

(4) Az égetésre – figyelemmel a (3) bekezdés e) pontjára és az (5) bekezdésre is – elsősorban az égetendő avar és kerti hulladék keletkezési helye szerinti ingatlanon kerülhet sor.

(5) A közterületen keletkezett égetendő avart és kerti hulladékot a kötelezett elsősorban a tulajdonát képező, nem közterületnek minősülő ingatlanán égetheti el.

5. § (1) Égetni csak száraz avart és kerti hulladékot lehet. A légszennyezés, a füstképződés csökkentése érdekében az égetésre váró anyagot – a szükséges mértékben – előzetesen szikkasztani, szárítani kell.

(2) Az égetés csak a legszükségesebb időre korlátozva, s úgy történhet, hogy az égetésre megállapított napi időszakon belül egybefüggően 30 percnél hosszabb ideig tartó folyamatos füstképződés ne alakuljon ki.

(3) Az égetést úgy kell végezni, hogy az a környezetét, különösen a szomszédos ingatlant a lehető legkisebb mértékben érintse hátrányosan (pl.: a szélirány és az égetés idejének, konkrét helyszínének helyes megválasztásával erős hőhatás ne keletkezzen, konkrét veszélyhelyzet ne alakuljon ki stb.), valamint környezetében közvetlenül, míg a szomszédos ingatlanban semmilyen módon kárt ne okozzon. Amennyiben az időjárási körülmények az égetés során úgy változnak, hogy azok kiváltják, vagy kiválthatják a hátrányos hatások felerősödését, akkor az égetést – a 7. § alkalmazásával – haladéktalanul be kell fejezni.

6. § (1) Az égetést – önállóan – csak a 18. életévét betöltött, cselekvőképes személy végezheti.

(2) Az égetés alkalmával a tűz helyszínén olyan eszközöket, felszereléseket, kellékeket – így különösen üzemképes locsolótömlőt, vagy edényben legalább 50 liter vizet, tűzoltó készüléket, kézi szerszámokat (lapátot, ásót, kapát, vasvillát stb.) – kell készenlétben tartani a szükséges mennyiségben, amelyekkel a tűz eloltható, vagy szüksége esetén terjedése megakadályozható.

7. § (1) Az égetés során a tűz őrzéséről és eloltásáról – veszélyhelyzet kialakulása esetén, vagy megelőzése érdekében a tűz terjedésének megakadályozásáról – az égetést végző személy köteles gondoskodni.

(2) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani, a parázslást – vízzel, majd földtakarással, vagy egyéb alkalmas módon – meg kell szüntetni.

(3) Az égetés helyszínének elhagyása előtt az (1) bekezdés szerinti kötelezett köteles a tűz kihunyásáról személyesen meggyőződni.

8. § Ezen rendelet 2015. május 4. napján lép hatályba.

9. § A 4. § (1) bekezdésében meghatározott április 30. napja helyett 2015. évben május 15. napjáig tart az égetésre biztosított időszak.