1. § (1) E rendelet célja a településkép-védelem helyi szabályainak meghatározása,Karcag sajátos településképének védelme és alakítása.

(2) E rendelet alkalmazásában

• a) védett helyi értéknek minősül a helyi területi építészeti védelem alatt álló településrész és a helyi egyedi építészeti védelem alatt álló létesítmény,
• b) információs vagy más célú berendezésnek minősül minden olyan létesítmény, ami egyéb rendeltetésén túl reklám céljára hasznosítható felülettel is rendelkezik.

(3) Építményt úgy kell elhelyezni, kialakítani és karbantartani, hogy az építmény látványa ne gyakoroljon káros hatást a településképre. Különösen káros hatásúnak minősül az idegenszerű, környezetébe nem illeszkedő vagy elhanyagolt, leromlott műszaki állapotú építmény látványa.

(4) Növényzetet vagy építménynek nem minősülő létesítményt úgy kell telepíteni, kialakítani, gondozni, hogy a növényzet, létesítmény látványa ne gyakoroljon káros hatást a településképre. Különösen káros hatásúnak minősül az idegenszerű, környezetébe nem illeszkedő vagy elhanyagolt, leromlott állapotú növényzet, létesítmény látványa.

2. § (1) Helyi területi építészeti védelem rendelhető el a vonatkozó előírások^[2] figyelembevételével Karcag azon településrészein, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.

(2) Helyi egyediépítészeti védelem alá vonhatók a vonatkozó előírások^[3] figyelembevételével azon létesítmények, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.

3. § (1) Valamely településrész helyi területi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább

• a) az érintett terület meghatározására,
• b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.

(2) Valamely létesítmény helyi egyedi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább

• a) az érintett létesítmény meghatározására,
• b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.

4. § (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül határozatban dönt a védetté nyilvánító eljárás megkezdéséről. A határozat szakmai előkészítését a települési főépítész végzi, a javaslat véleményezésének lehetőségét biztosítani kell az érintett terület vagy létesítmény tulajdonosa, a településfejlesztési kérdésekben illetékes önkormányzati bizottság és a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége számára.

(2) A helyi területi vagy egyedi védetté nyilvánítással, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:

• a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat^[4] vonatkozó részét,
• b) a vonatkozó jogszabályban^[5] előírt nyilvántartási adatokat.

(3) A jogszabályban meghatározott eljárás^[6]lefolytatását követően a Képviselő-testület a településfejlesztési kérdésekben illetékes önkormányzati bizottság véleményét is figyelembe véve

• a) a jelen rendelet módosításával, az 1. mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt területet, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy
• b) a jelen rendelet módosításával, a 2. mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt létesítményt, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.

5. § A helyi védelem kezdetének időpontja a 4. §-ban meghatározott rendeletmódosítás hatálybalépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet külön nem jelöli meg.

6. § (1) Terület védetté nyilvánítása esetén a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell

• a) levél útján a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
• b) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.

(2) Létesítmény egyedi védetté nyilvánítása esetén

• a) a vonatkozó előírás szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését^[7],
• b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
  • ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát valamint a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
  • bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.

(3) A védelem jogi jellegként való feljegyzésének esetleges késedelme vagy elmaradása a védelem hatályát nem érinti.

7. § (1) A védett helyi érték fenntartása, állagmegóvása, védelme, a használat rendeltetésszerű jellegének biztosítása a tulajdonos feladata.

(2) A védett helyi érték fenntartása, rendeltetésszerű használata céljából önkormányzati támogatás igényelhető a 27. §-ban megállapított szabályok szerint.

8. § (1) Valamely településrész helyi területi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább

• a) az érintett terület meghatározására,
• b) a megszüntetni javasolt helyi területi építészeti védelem e rendelet szerint meghatározott típusára,
• c) a helyi területi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.

(2) Valamely létesítmény helyi egyedi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább

• a) az érintett létesítmény meghatározására,
• b) a helyi egyedi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.

9. § (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül határozatban dönt a védelmet megszüntető eljárás megkezdéséről. A határozat szakmai előkészítését a települési főépítész végzi, a javaslat véleményezésének lehetőségét biztosítani kell az érintett terület vagy létesítmény tulajdonosa, a településfejlesztési kérdésekben illetékes önkormányzati bizottság és a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége számára.

(2) A helyi területi vagy egyedi építészeti védelem megszüntetésével, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:

• a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat^[8] vonatkozó részét,
• b) a vonatkozó jogszabályban^[9] előírt nyilvántartási adatokat.

(3) A jogszabályban meghatározott eljárás^[10]lefolytatását követően a Képviselő-testület a településfejlesztési kérdésekben illetékes önkormányzati bizottság véleményét is figyelembe véve

• a) a jelen rendelet módosításával, az 1. mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt terület helyi terület építészeti védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy
• b) a jelen rendelet módosításával, a 2. mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt létesítmény helyi egyedi építészeti védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.

10. § A helyi építészeti védelem megszűnésének időpontja a 9. §-ban meghatározott rendeletmódosítás hatálybalépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet külön nem jelöli meg.

11. § (1) Területi építészeti védelem megszüntetése esetén

• a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,
• b) a védettség megszüntetéséről a védelem megszűnésének kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
  • ba) levél útján a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
  • bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.

(2) Egyedi építészeti védelem megszüntetése esetén

• a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,
• b) a védelem megszüntetéséről a védelem megszűnésétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
  • ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát valamint a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
  • bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.

(3) A védelem jogi jellegként való feljegyzése törlésének esetleges késedelme vagy elmaradása a védelem megszűnésének hatályát nem érinti.

12. § (1) A helyi területi építészeti védelem típusai:

• a) A településszerkezet megőrzése érdekében „É1“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
• b) A telekstruktúra megőrzése érdekében „É2“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
• c) Az utcavonal-vezetés megőrzése érdekében „É3“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
• d) Az utcakép vagy utcakép részlet megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „É5“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.
• e) A település- és tájkarakter jellegzetes elemcsoportjainak megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „É4“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.

(2) A helyi egyedi építészeti védelem típusai:

• a) Épület vagy épület-részlet megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „védett épület“ megnevezésű védelem alá vonható.
• b) Az a) pontban megjelöltektől különböző létesítmény megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „védett alkotás“ megnevezésű védelem alá vonható.

13. § (1) Az „É1“ megnevezésű védelem alá vont területen olyan szabályokat kell megállapítani a helyi építési szabályzatban, amelyek biztosítják a településszerkezet védett elemeinek megőrzését.

(2) Az „É2“ és „É3“ megnevezésű védelem alá vont területeken a helyi építési szabályzatban a vonatkozó előírásoknak^[11] megfelelően telekalakítási tilalmat kell megállapítani a védelem céljának megfelelően és fenntartani mindaddig, amíg a helyi területi építészeti védelem fennáll.

(3) Az „É5“ megnevezésű védelem alá vont területen nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.

(4) Az „É5“ megnevezésű védelem alá vont területen a védett értéket érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.

(5) Az „É4“ megnevezésű védelem alá vont területen nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.

(6) Az „É4“ megnevezésű védelem alá vont területen a védett értéket érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás továbbá telekalakítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.

(7) Az „É4“ megnevezésű védelem alá vont területen

• a) épületek kizárólag 35–50 fokos hajlásszögű tetővel alakíthatók ki,
• b) a tetőhéjazat anyaga kizárólag cserép vagy nád lehet,
• c) a közterületi telekhatáron létesített kerítés anyaga – a terepszint fölé legfeljebb 15 cm-rel emelkedő szilárd lábazat kivételével – kizárólag fa (deszka) lehet,
• d) a tetőkön takaratlan csüngő ereszen kívül egyéb jellegű eresz nem alakítható ki,
• e) az épületek közterületre néző homlokzata kizárólag oromfalas tetőkialakítású lehet,
• f) az épületek legnagyobb szélessége legfeljebb 7,00 m lehet.

(8) Az „É4“ megnevezésű védelem alá vont területen lévő épületek bővítése, átépítése során

• a) a meglévő, megmaradó épületrészen használt anyagokat kell alkalmazni,
• b) tetőablak az utcai homlokzati síktól számított 4,00 m–en belül nem létesíthető, a tetőablak legfeljebb 50 cm–rel emelkedhet ki a tetőhéjazat síkjából.

(8) Helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészen sajátos építmények, műtárgyak a polgármester vagy a települési főépítész véleményének figyelembevételével helyezhetők el. A polgármester vagy a települési főépítész véleménye településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció útján szerezhető be.

14. § (1) A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintően nem folytatható olyan tevékenység, ami a létesítmény nyilvántartott adataiban megjelölt, védett érték megsemmisüléséhez vagy eltakarásához vezethet.

(2) A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményen közterületről látható faláttöréses égéstermék-elvezető, klíma- vagy egyéb épületgépészeti berendezés, parabola antenna nem helyezhető el.

(3) A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.

15. § (1) A védett helyi értéket az Önkormányzat táblával jelöli meg.

(2) A táblán fel kell tüntetni

• a) a helyi védelem tényét,
• b) a védett helyi érték megnevezését,
• c) a helyi védelem kezdetének időpontját.

(3) A tábla elhelyezése és karbantartása az Önkormányzat feladata.

(4) A helyi védelem megszűnését követően a táblát az Önkormányzat eltávolítja.

16. § A védett helyi érték adatait a vonatkozó jogszabályi előírások^[12] szerint kell nyilvántartani.

17. § A helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészek lehatárolását és nyilvántartott adatait az 1. melléklet tartalmazza.

18. § A helyi egyedi építészeti védelem alatt álló létesítmények nyilvántartott adatait a 2. melléklet tartalmazza.

19. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

20. § Településképi szempontból meghatározó területen

• a) az épületek telepítése igazodjon a kialakult, az érintett telektömbre jellemző rendszerhez,
• b) a közterület alakítási terv terjedjen ki
  • ba) tér vagy park esetén a közterület teljes területére,
  • bb) egyéb esetben legalább az alakítással érintett közterülettel szomszédos legkeskenyebb telektömb teljes szélességére.

1. § (1) Építmény anyaghasználatára vonatkozó előírások új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, karbantartása esetén:

• a) településképi szempontból meghatározó területen a külső falfelület anyaga nem lehet más, mint vakolat, tégla, fa vagy kő,
• b) településképi szempontból meghatározó területen a tetőhéjazat anyaga nem lehet más, mint cserép vagy korcolt fémlemez,
• c) lakóterületen – az e bekezdésben foglaltak kivételével – a tetőhéjazat anyaga nem lehet fémlemez,
• d) településképi szempontból meghatározó vagy vegyes területen közterületről látható homlokzaton nem alkalmazható olyan színezés, amit a települési főépítésszel nem egyeztettek a kivitelezés megkezdését megelőzően.

(2) Építmény tömegformálására vonatkozó előírások:

• a) településképi szempontból meghatározó területen, közterületről látható épületrészen 35-45° közötti hajlásszögű magastetőn kívül egyéb tetőforma – az esetleges kiegészítő kis hajlásszögű vagy lapostető-részek kivételével – nem létesíthető,
• b) településképi szempontból meghatározó területen, közterületről látható épületrészen nem alakítható ki olyan tetőforma vagy tetőgerinc-irány, ami formailag nincs összhangban a szomszédos épületek tetőkialakításával.
• c) településképi szempontból meghatározó terület lakóterületi részén lapostetős épület nem létesíthető.

(3) Építmény homlokzati kialakítására vonatkozó előírások:

• a) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható homlokzaton homlokzati égéstermék-elvezető, parabola- vagy egyéb antenna, műszaki berendezés nem helyezhető el,
• b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható homlokzaton nem alakítható ki olyan, a téglalaptól eltérő formájú nyílás vagy nyílászáró, amit a települési főépítésszel nem egyeztettek a kivitelezés megkezdését megelőzően.

(4) Zöldfelület, kerti építmény és térburkolat kialakítására vonatkozó előírások:

• a) településképi szempontból meghatározó területen, közterületen és közterületről látható módon tujaféle nem telepíthető,
• b) településképi szempontból meghatározó területen közterületi fasorok hiányzó egyedei nem pótolhatók a meglévő egyedekétől különböző fajtával.
• c) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható módon nem létesíthető különálló gépkocsitároló vagy lábakon álló kerti tető.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglalt előírásoktól az alábbi feltételek együttes teljesülésének esetét kivéve nem szabad eltérni:

• a) a településképre gyakorolt hatás nem hátrányos,
• b) a települési főépítész az építési tevékenység megkezdését megelőzően írásban állást foglal a településképre gyakorolt hatást illetően,
• c) a Képviselő-testület a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően, a települési főépítész és a településfejlesztési kérdésekben illetékes önkormányzati bizottság véleményének figyelembevételével hozott határozatában támogatja az eltérést.

22. § (1) Gépjárműre erősített, gépjárműben elhelyezett reklám alkalmazása – a gépjármű külső felületének festését vagy matricázását és a gépjármű közúti forgalomban történő használatát kivéve – a település teljes területén tilos.

(2) Amennyiben jogszabály^[13] nem zárja ki, akkor a 30. §-ban foglalt és az egyéb vonatkozó előírások^[14] szerint, a települési főépítész véleményének figyelembevételével alakítható ki és üzemeltethető

• a) közterületi reklámhordozó,
• b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható fényreklám vagy fényhatásokkal is járó reklámozás. A főépítészi vélemény a tervezett kialakítás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető.

23. § (1) Valamely, a település szempontjából jelentős eseménnyel kapcsolatos tájékoztatás érdekében, legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra az érintettek eltérhetnek a vonatkozó előírásoktól^[15]. Az eltérés kezdő időpontját és pontos időtartamát a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a fokozott védelem alatt álló területen^[16]

• a) közterületen földrészletenként legfeljebb három,
• b) közterületnek nem minősülő területen földrészletenként legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el, amennyiben azt jogszabály^[17] nem zárja ki.

24. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a külterületi közterületek alkalmasak.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas a településképi szempontból meghatározó terület.

(3) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak és kiszolgáló létesítményeik kialakítása során a helyi védelemmel érintett területeken

• a) a külső falfelület anyaga nem lehet más, mint vakolat, tégla, fa vagy kő,
• b) a tetőhéjazat anyaga nem lehet más, mint cserép vagy korcolt fémlemez.

25. § A településkép megőrzése, fejlesztése érdekében az Önkormányzat támogatási és ösztönző rendszert hozhat létre és működtethet. A rendszer elemei:

• a) helyiadó-kedvezmény,
• b) pénzbeli támogatás,
• c) egyéb támogatás.

26. § A helyiadó-kedvezmény szabályait az Önkormányzat helyi rendeletben állapíthatja meg.

27. § (1) A pénzbeli és egyéb támogatások forrásának biztosítása továbbá a helyi településképi bírság címén keletkező bevétel kezelése céljára az Önkormányzat költségvetésében évente településkép-védelmi alapot különíthet el.

(2) A településkép-védelmi alap felhasználásának elsődleges célja a közterületek fejlesztése.

(3) A településkép megőrzése, fejlesztése érdekében a településkép-védelmi alap terhére és mértékéig önkormányzati támogatás igényelhető. A támogatási igény benyújtása folyamatos.

(4) A támogatási igényt a polgármesterhez kell benyújtani az alábbi adatokkal együtt:

• a) az igényelt támogatás jellege, mértéke, tervezett felhasználása,
• b) a tervezett építési vagy egyéb tevékenység és költségeinek részletezése,
• c) a kérelmező által más forrásból fedezendő költséghányad (önerő) meghatározása.

(5) A településképi támogatási igényeket a települési főépítész településképi szakmai véleményét is figyelembe véve a Képviselő-testület bírálja el az igény benyújtását követő 45 napon belül.

(6) A pénzbeli és egyéb támogatás felhasználásáról a támogatást igénylőnek a polgármester felé be kell számolnia. A beszámolás módját és határidejét a támogatást megítélő képviselő-testületi döntés határozza meg.

28. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció^[18] (továbbiakban együtt: konzultáció) kötelező, ha a tervezett tevékenység az érintett építmény vagy zöldfelület közterületről látható megjelenését befolyásolja.

(2) A kérelmező a konzultációt

• a) építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén az engedély iránti kérelem benyújtása előtt,
• b) egyéb esetben a tevékenység megkezdése előtt

a polgármesterhez címezve köteles kérni.

(3) A konzultáció biztosítására vonatkozó kérelemben ki kell térni

• a) a tervezett tevékenység meghatározására,
• b) az érintett helyszín lehatárolására,
• c) a kérelmező minden releváns kérdésére,
• d) minden egyéb, a kérelmező által fontosnak tartott körülményre.

(4) A konzultáció lefolytatható személyesen vagy elektronikus levél útján.

(5) A konzultáció adminisztrációjának felelőse a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt köztisztviselője.

29. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást^[19] folytat le a vonatkozó jogszabályi előírások szerint

• a) településképi szempontból meghatározó területen minden esetben,
• b) egyéb területen, ha a tervezett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 m²-t.

(2) A polgármester véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(3) A településképi véleményezés részletes szempontjai a jogszabályban meghatározottakon^[20] túl:

• a) az országos vagy helyi védelem alatt álló értékekre gyakorolt hatás,
• b) közterületek forgalmi viszonyaira, műszaki állapotára gyakorolt hatás.

30. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint településképi bejelentési eljárást^[21] folytat le

• a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén
  • aa) településképi szempontból meghatározó területen minden esetben,
  • ab) egyéb területen, ha a tevékenységgel érintett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 m²-t,
• b) reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a vonatkozó jogszabályi előírásoknak^[22] megfelelően,
• c) építmények rendeltetés-változtatása esetén.

(2) Az (1) bekezdés a-c) pontjaiban megjelölt tevékenységet kizárólag a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően szabad megkezdeni, ha azt a polgármester tudomásul veszi.

(3) Amennyiben reklámok és reklámhordozók elhelyezésére kerül sor közterületen, a közterület-használati engedély csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a polgármesteri határozat alapján és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével bocsátható ki.

31. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint hatósági határozatban településképi kötelezést^[23] alkalmaz, ha a településképi követelmények teljesülése egyéb módon – figyelmeztetéssel, felszólítással – nem biztosítható.

(2) A polgármester, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget – annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve – maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.

(3) Amennyiben a polgármester a végrehajtható kötelezettséget maga végezteti el, akkor

• a) indokolt esetben, a vagyon- és személyvédelem érdekében a végrehajtást annak teljes időtartama alatt rendőri biztosítás mellett kell végezni,
• b) jegyzőkönyvbe kell foglalni és fényképfelvételekkel kell dokumentálni a végrehajtással érintett létesítmény állapotát legalább a végrehajtás megkezdése előtt és befejezését követően,
• c) gondoskodni kell a helyszínén található ingóságok és egyéb vagyonelemek, különösen abontásból visszamaradt, további felhasználásra alkalmas építési anyagok, szerkezek leltározásáról és a vonatkozó előírásoknak^[24] megfelelő értékesítéséről vagy felhasználásáról, ha azokat a tulajdonos a végrehajtás helyszínén, a végrehajtás során nem veszi át,
• d) gondoskodni kell a végrehajtást követően visszamaradó, további felhasználásra alkalmatlan építési törmelék és egyéb hulladék megfelelő elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

32. § (1) Az, aki e rendelet előírásait megszegi és a településképi kötelezésnek határidőre nem tesz eleget, településkép-védelmi bírsággal sújtható.

(2) A helyi településképi bírság legkisebb összege 10.000,- Ft, legnagyobb összege^[25] 1.000.000,- Ft lehet.

(3) A településképi kötelezés eredménytelensége esetén a helyi településképi bírságot a polgármester szabja ki hatósági határozatban.

(4) A településképi bírságról szóló határozat rendelkező részének a vonatkozó követelményeken^[26] túl tartalmaznia kell a szabálysértő állapot megszüntetésének újabb határidejét.

(5) A megszabott határidő elmulasztása esetén a helyi településképi bírság ismételten kiszabható. Ismételt kiszabás esetén a helyi településképi bírság legkisebb összege 20.000,- Ft.

(6) A helyi településképi bírság megfizetése nem mentesít az előírt kötelezettség teljesítése vagy egyéb jogkövetkezmény alól.

(7) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett helyi településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(8) A helyi településképi bírság az önkormányzati költségvetés bevételét képezi, teljes egészében a településkép-védelmi alapot növeli. A helyi településképi bírságból származó bevétel kizárólag a 27. §-ban részletezett szabályok szerint használható fel.

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ha a helyi építési szabályzat e rendelet előírásaitól eltérő előírást tartalmaz, akkor e rendelet előírását kell alkalmazni.

34. § Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az építészeti örökség és a táji-természeti értékek helyi védelméről szóló 15/2016. (VI. 24.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosul:

• a) a R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

35. § Hatályát veszti a R.

• a) 1. §-a,
• b) 4. §-a,
• c) 7. § (1) bekezdésében az az építészeti és tartószerkezeti szakvéleményt, az építmény rajzát, fotódokumentációját, szövegrész,
• d) 9-14. §-a,
• e) 15. §-ában az „a kezdeményező költségének terhéreˮ szövegrész,
• f) 17. §-a,
• g) 18. § (1) bekezdésében a –különösen a jó karbantartás, a homlokzati elemek védelme, egységes megjelenés biztosítása, rendeltetésének megfelelő funkció biztosítása– szövegrész,
• h) 1. számú melléklete.

36. § (1) Hatályát veszti Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének Karcagi Településrendezési Terv részeit képező Karcagi Építési Szabályzat és Szabályozási terv megállapításáról szóló 18/2001. (VII. 4.) rendeletének (a továbbiakban: KÉSZ) 15. § -a.

(2) Hatályát veszti a KÉSZ 16. § (4) bekezdésében az

• a) – épületek kizárólag 35–50 fokos hajlásszögű tetővel alakíthatók ki,
• b) – a tető héjazat anyaga kizárólag cserép vagy nád lehet,
• c) – a közterületi telekhatáron létesített kerítés szilárd lábazata legfeljebb 15 cm–rel emelkedhet a terepszint fölé, egyéb részeinek anyaga kizárólag fa (deszka) lehet,
• d) – a tetőkön takaratlan csüngő ereszt kell kialakítani,
• e) – az épületek utcai véghomlokzata kizárólag oromfalas tetőkialakítású lehet,
• f) – az épületek legnagyobb szélessége legfeljebb 7,00 m lehet,
• g) – mérettől függetlenül építési engedély köteles minden hirdetési ill. reklámcélú építmény, tábla, berendezés létesítése, átalakítása, bővítése.

szövegrész.

(3) Hatályát veszti a KÉSZ 16. § (5) és (6) bekezdése.

37. § Hatályát veszti Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 17/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelete.