Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 41/2005. (X. 28.) önkormányzati rendelete
a kommunális célú távhő- és melegvíz szolgáltatásról
Hatályos: 2012. 06. 01Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 41/2005. (X. 28.) önkormányzati rendelete
a kommunális célú távhő- és melegvíz szolgáltatásról
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (továbbiakban: Átv) 7. § paragrafusában, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 6. § (1), (2); 41. § (1); 43. § (2), (3); 44. § (1); 46. § (1); 47. §; 50. § (3); 51. § (3), 52. § (2); 60. § (3) ill. az ennek végrehajtására kiadott 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) és annak 3. sz. melléklete (Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat, továbbiakban: Tksz) 18.1; 18.5; 22.1 bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a távhő- és melegvíz szolgáltatásról, annak díjának megállapításáról és alkalmazási feltételeiről az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Szolnok Megyei Jogú Város közigazgatási területén kommunális célú távhőszolgáltatást végző szolgáltatóra (továbbiakban: távhőszolgáltató, ill. szolgáltató) és e szolgáltató által a távhőszolgáltatással ellátott, vagy a távhőszolgáltatást igénylő épületek tulajdonosaira, használóira és kezelőire.
Értelmező rendelkezések
2. § (1)1 E rendelet alkalmazásában a Tszt. 3. §-ban, a Tksz. 2.1-2.1.8 pontjaiban, továbbá a Vhr. 17/A. §-ában meghatározott fogalmakon túlmenően:
a) A Szolnok város közigazgatási területén biztosított távhőenergia szolgáltatáson belül az ellátás módja és célja szerint megkülönböztetünk
aa) Hőátalakítás nélküli távhőenergia szolgáltatást, amely szolgáltatói, vagy felhasználói hőközponti hőátalakító berendezés (hőcserélő) nélkül biztosított fűtési célú és melegvíz szolgáltatás,
ab) Hőátalakítással megvalósuló távhőenergia szolgáltatást, amely lehet
aba) szolgáltatói, vagy felhasználói hőközponti hőátalakító berendezésen (hőcserélőn) keresztül biztosított fűtési és hőátalakítás nélküli használati melegvíz szolgáltatás.
abb) szolgáltatói, vagy felhasználói hőközponti hőátalakító berendezésen (hőcserélőn) keresztül biztosított fűtési célú és vízfelmelegítés-szolgáltatás.
b)2
ba)3 Háztartási célú hőfelhasználást, amely magában foglalja a lakó- és vegyes használatú épületekben lévő lakások, továbbá a lakások rendeltetésszerű használatához tartozó helyiségek (lépcsőház, folyosó, mosókonyha, szárító, gyermekkocsi tároló, gépkocsi tároló, kapualj, központi berendezések helyiségei) fűtését és használati melegvíz ellátását.
bb) Nem háztartási célú hőfelhasználást, amely a b.a.) pontban nem említett felhasználási célokat jelenti.
c)4 Szolgáltatói mérő: a szolgáltatott távhő mennyiségének mérésére alkalmas, a szolgáltató tulajdonában lévő hitelesített mérőberendezés, mely a felhasználási hely csatlakozási pontján kerül felszerelésre abból a célból, hogy az általa mért értékek alapján a szolgáltató és a felhasználó elszámoljanak.
d) Felhasználói mérő: a felhasználó tulajdonában lévő hitelesített mérőberendezés, amely
- fűtésszolgáltatás esetében: a fogyasztás megosztására, illetve a szolgáltatói mérő ellenőrzésére,
- használati melegvíz szolgáltatás esetében: a fogyasztás elszámolására
szolgál.
e) Fűtési idény: az évnek az a szakasza, amelyben a szolgáltatónak a fűtési szolgáltatást folyamatosan biztosítani kell, minden év október 15-től következő év április 15-ig terjedő időszak.
f) Fűtési időszak: a fűtési idényt is magában foglaló adott naptári időszak, (minden év szeptember 15-től következő év május 15-ig) amelyben a szolgáltatónak a fűtés szolgáltatást
fa) a fűtési idény időszakában folyamatosan biztosítani kell,
fb) a fűtési idényen kívüli időszakában e rendelet 15. § (3), (4), (5) bekezdéseiben foglaltak szerint szakaszosan biztosítani kell, illetve folyamatosan rendelkezésre kell állni a fűtéshez szükséges energiával.
g) Fűtött helyiség: az a helyiség, lakás, (épületrész), amelyben fűtőtest vagy egyéb hőleadó berendezés, csővezeték, vagy a szomszédos helyiségekből - tervezés, létesítés során a méretezésnél figyelembe vett, és a hatályos szabványoknak megfelelő - átáramló hő biztosítja az e rendeletben előírt minőségi feltételeket.
h) Fűtött légtérfogat (lm3): a fűtött helyiség alapterületének és átlagos magasságának szorzata. Alapterületként kell figyelembe venni a belső falsíkok közötti, valamint a beépített szekrények által elfoglalt területet. Nem vehető figyelembe a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területek, továbbá az éléskamra (kamraszekrény), a helyiségeknek a közművezeték védőburkolatai mögötti része.
ha) A lakóépületeknél és a vegyes célra használt lakóépületeknél a fűtött légtérfogat meghatározásánál a lakások fűtött légtérfogatán túlmenően figyelembe kell venni az alábbi területeket is, amennyiben e rendelet 2. § (1) bekezdés g) pontja szerint fűtött helyiségnek minősülnek:
- közös használatra szolgáló területként: mosókonyha, szárító, gyermekkocsi és kerékpártároló, szemétledobó, vagy tároló,
- közös használatra szolgáló lépcsőházterületként: zárt belépő, lépcsőház, zárt folyosó,
- egyéb területként: gépkocsi tároló, üzlet, műhely, rendelő, iroda, barkácsműhely, klubszoba, gondnoki iroda és a hozzátartozó helyiségek, valamint a lakások rendeltetésszerű használatához nem szükséges egyéb célra hasznosított helyiség.
i) Hőhordozó közeg: az a szolgáltatói berendezésben (primer hőhordozó közeg), illetve a felhasználói berendezésben (szekunder hőhordozó közeg) keringetett víz, mely alkalmas arra, hogy felmelegítése és lehűtése által a hőenergiát a hőtermelőtől az igénybevétel helyéig eljuttassa.
j) Kiegészítő fűtés: valamely fűtött helyiségben rendeltetésszerűen felszerelt, nem távhővel működő fűtőberendezés, amellyel együtt képes a felhasználói berendezés az MSZ 04-140/2. szabványban előírt helyiség hőmérséklet biztosítására.
k) Kikapcsolás: a felhasználó kérése alapján a többi érintett felhasználó hozzájárulásával valamely épületrészben, vagy az épületrész valamely helyiségében a távhőszolgáltatás - a rendelkezésre állás fenntartásával történő - átmeneti, vagy végleges megszüntetése.
l) Méretezési hőigény: az MSZ 04-140/2 szabvány előírásaival az adott épületrészre kiszámított fűtési hőszükséglet.
m) Szerződés nélküli közüzemi jogviszony: a Ptk. 198. § (3) bekezdése szerinti fogyasztás, mely esetében a szolgáltató szerződéses jogviszony nélkül, a jogszabály erejénél fogva is jogosult és kötelezett a szolgáltatás nyújtására és az igénybevevő pedig jogosult azt igénybe venni és köteles az ellenértékét megfizetni.
n) Szolgáltatás felfüggesztése: a felhasználó szerződésszegése esetében foganatosított szolgáltatói intézkedés, melynek következtében a szolgáltatás az épületrész egy részében, vagy egészében a közüzemi jogviszony megtartása mellett megszüntetésre kerül.
o) Visszakapcsolás: olyan igénylő csatlakoztatása a szolgáltatói berendezéshez, vagy felhasználói berendezéshez, amely a távhőrendszerről korábban lekapcsolt épület, vagy épületrész ismételt bekapcsolását kéri.
Az önkormányzat ellátási kötelezettsége
3. § (1) Az önkormányzat az engedélyes(ek) útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatásba bekapcsolt épületek távhőellátását, melynek érdekében a Tszt.6. §-ban foglaltakon túlmenően előzetes intézkedés keretében az alábbiak szerint intézkedik:
a) A települési önkormányzat a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépületek és vegyes célra használt épületek távhőellátását gazdasági társaság útján biztosítja.
b) A települési önkormányzat jogosult az üzemeltetést vállalkozásba adni. Az erre irányuló szerződés megkötéséhez, módosításához, illetve megszüntetéséhez Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyása szükséges.
c) Szolnok Megyei Jogú Város többszintes épületekkel beépített területein környezetvédelmi, azon belül elsősorban levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján elsődleges a távhőszolgáltatás fenntartása és fejlesztése.
d) Az c) pontban foglaltakkal összhangban távhőszolgáltató köteles ezeken a területeken az új vagy növekvő távhőigényeket kielégíteni.
(2) A szolgáltatói berendezést a szolgáltató, a felhasználói berendezést annak tulajdonosa üzemelteti, aki a fűtési és használati melegvíz igényének folyamatos és biztonságos kielégítése érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés állandó üzemképes állapotáról gondoskodni.
(3) A felhasználói berendezés tulajdonosa mindaddig köteles a felhasználói berendezést működőképes állapotban tartani, illetve a működéséről gondoskodni, e feltétel fennállásának ellenőrzését biztosítani, míg az épület bármely épületrésze vonatkozásában a távhőszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződés érvényben van.
(4) A szolgáltató jogosult előzetes értesítés mellett a távhőrendszer üzembiztonsága érdekében a nem általa üzemeltetett távhőszolgáltatási rendszerhez kapcsolódó berendezést ellenőrizni, és a megállapított hiányosságoknak meghatározott határidőn belül történő megszüntetését a lakóépület tulajdonosánál, vagy a felhasználó képviselőjénél, megbízottjánál kezdeményezni.
4. § (1)5 A szolgáltatói berendezés az önkormányzati törzsvagyon része.
(2) Az önkormányzati törzsvagyon működtetésére a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A működtetésre létrehozott társaságnak a társasági forma és a működés tekintetében meg kell felelnie a Tszt. 19. §-ában foglalt szabályoknak is.
A közüzemi jogviszony részletes szabályai
A közüzemi jogviszony létrejötte
5. § (1)6 A közüzemi szolgáltatás nyújtása és igénybe vétele jogi kereteit elsősorban közüzemi szerződéssel kell biztosítani. A közüzemi jogviszony létrehozásának részletes szabályait a Tszt. 36., 37., 38., 39. §-ai, továbbá a Tksz. 3.1.-12.5. pontjai tartalmazzák.
(2) Amennyiben a közüzemi szerződés létrehozása a távhő tényleges igénybevevőjére is kiterjedően valamely ok miatt nem valósítható meg, de a közüzemi szolgáltatás nyújtását a távhő igénybevevője igényli, vagy azt igénybe veszi, úgy a közüzemi szolgáltatás jogi kereteit jelen jogszabály a Ptk. 198. § (3) és a Tszt. 37. § (5) bekezdései, továbbá a Tksz. 11. pontjában foglaltaknak megfelelően (közüzemi szerződés nélküli jogviszony alapján) biztosítja.
A közüzemi jogviszony tartalma
6. § (1) A közüzemi jogviszony általános szabályait (melyek valamennyi igénybevevő esetében változatlan tartalommal érvényesülnek és nem fűződnek közvetlenül egyes igénybevevők személyéhez) a szolgáltató által a hatályos jogszabályok (köztük jelen rendelet) szerint elkészített és a szolgáltatási engedélyt kiadó hatóság által jóváhagyott „Üzletszabályzat”-ban kell közzétenni.
(2) Az „Üzletszabályzat”-ot és annak módosítását a hatósági jóváhagyás előtt a fogyasztóvédelmi szervekkel véleményeztetni kell.
(3) A közüzemi jogviszony speciális - közvetlenül a felhasználó személyéhez fűződő - feltételeit lakossági felhasználó esetében az általános közüzemi szerződés, egyéb felhasználó esetében az egyedi közüzemi szerződés tartalmazza.
(4) Az általános és egyedi közüzemi szerződések feltételrendszerét („blanketta szerződés”) az „Üzletszabályzat”-ban kell közzétenni.
Közüzemi szerződés
7. § (1) A közüzemi szerződés részletes tartalmi előírásait a Tksz. 9-12. pontjaiban foglaltak határozzák meg.
A jogviszony tartalmának módosítása
8. § (1) A közüzemi szerződést a felek közös megegyezéssel módosíthatják. A szerződés módosítás során a Tksz. 9-12. pontjaiban foglalt tartalmi előírások betartásával kell eljárni. A felek közös megegyezéssel az "Üzletszabályzat"-ban foglalt feltételektől is eltérhetnek, ha ez az eltérés a többi felhasználó számára hátrányos következménnyel nem jár.
A szerződésszegés és következményei
9. § (1) A szolgáltató és felhasználó szerződésszegésének eseteit és következményeit a Tszt. 49. §; 50. §; 51. § tartalmazza.
Szabálytalan vételezés
10. §7 (1) A Tszt. 3. § n), továbbá a Tszt. 49. §-ában foglaltakon túlmenően szabálytalan vételezésnek minősül a felhasználói tulajdonú elszámolási melegvízmérő(k) beépítési kötelezettségének elmulasztása.
(2) Szabálytalan vételezés esetén szolgáltató a Tszt. 50. §; 51. § előírásai szerint köteles eljárni.
A szolgáltatás felfüggesztése
11. § (1) Szolgáltató a felhasználó, illetve díjfizető szerződésszegése miatt a közüzemi szolgáltatást a közüzemi jogviszony fenntartása mellett felfüggesztheti.
(2) A díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatti szolgáltatás felfüggesztés szankció akkor alkalmazható, ha a felhasználó, illetve díjfizető díjfizetési kötelezettségének az írásbeli felszólításon megjelölt határidőig nem tesz eleget. Ez esetben a szolgáltatás felfüggesztése a díjhátralék kiegyenlítéséig hatályos.
(3) A szolgáltatás felfüggesztése során a Tszt. 50. § (6); 51. § (3) a), b), (6), (7), (8) b), (9) bekezdése szerint kell eljárni.
A szolgáltatás kikapcsolása
12. § (1)8 Felhasználó kérheti, hogy szolgáltató az általa használt épületrészben található felhasználói berendezést, vagy annak egy részét átmenetileg, vagy véglegesen kapcsolja ki. A felhasználói berendezés kikapcsolására a kikapcsolással érintett épületrésszel határos épületrészek tulajdonosainak, továbbá az épületrészt magában foglaló épület üzemeltetőjének, vagy közös képviselőjének előzetes hozzájárulása mellett kerülhet sor.
(2) Szolgáltató az (1) bekezdés szerinti kérésnek köteles eleget tenni, ha a felhasználó vállalja, hogy a ki-és visszakapcsolás költségeit, valamint a kikapcsolásban közvetlenül érintett többi, szomszédos épületrésznek okozott bizonyított anyagi hátrányt megtéríti, továbbá a szolgáltatónak e rendelet 30. §-an meghatározott mértékű mérsékelt díjat megfizeti.
(3)9 A felhasználói berendezés bármely okból történő kikapcsolását követő üzembe helyezését a szolgáltató, vagy annak felügyelete mellett a felhasználó végezheti.
(4) Amennyiben a felhasználói berendezés kikapcsolása bármely okból megtörtént, a felhasználó köteles tűrni annak a kikapcsolt épületrészben található részei karbantartását, javítását, felújítását.
(5) A szakszerűtlenül végzett kikapcsolással, átalakítással okozott szolgáltatási elégtelenségért, vagy kárért annak okozója felel.
A jogviszony megszűnése
13. § A szerződéses jogviszony megszűnik a szerződés felmondásával. A közüzemi szerződés felmondásának részletes szabályait a Tszt. 38. § (1)-(7); 50. § (1) f); 51. § (3) c) és (4) pontjai tartalmazzák.
A SZOLGÁLTATÁS FELTÉTELEI
Minőségi feltételek
14. § (1)10 Fűtésszolgáltatás esetében a felhasználási helyen olyan jellemzőkkel rendelkező hőhordozó közeggel kell rendelkezésre állni, hogy a fűtési idény teljes időtartama alatt, a fűtött épületrész helyiségeiben az MSZ 04-140/2. szabványban meghatározott, a helyiség rendeltetésétől függő méretezési belső hőmérséklet napi viszonylatban átlagosan 5%-os tűréssel biztosítható legyen.
A felhasználó és a szolgáltató a közüzemi szerződésben rögzített módon eltérő feltételekben is megállapodhat.
(2) Használati melegvíz szolgáltatás esetében a szolgáltatás teljes időtartama alatt az ellátott épület, épületrész helyiségeiben a kifolyóknál mérve max. 1 perc folyatást követően a használati melegvíz hőmérséklete ne legyen alacsonyabb, int 40oC mennyiségi korlátozás nélkül.
Szolgáltatási időszakok
15. § (1) Szolgáltató fűtési idényben köteles a távfűtés szolgáltatást a minőségi feltételek között meghatározott jellemzők biztosításával folyamatosan fenntartani.
(2) Szolgáltató köteles a fűtési időszak fűtési idényen kívüli részében a felhasználók részére rendelkezésre állni.
(3) A (2) bekezdés szerinti időszakban a fűtést:
a) a felhasználók és a szolgáltató eltérő megállapodása hiányában városi szinten meg kell kezdeni, ha a napi átlaghőmérséklet 10oC alá csökken, vagy két egymást követő napon át 12oC alatt marad.
b)11 a felhasználók megrendelése alapján biztosítani kell, amennyiben a szolgáltató ezzel kapcsolatos feltételeit elfogadják.
(4)12 A (3) bekezdés a.) pontja szerinti esetben a felhasználók és a szolgáltató eltérő megállapodási feltételeit a felhasználók és a szolgáltató között az épületek távhőenergiával történő ellátására kötött hőenergia szolgáltatási szerződésben kell rögzíteni.
(5)13 A (3) bekezdés b.) pontja szerinti esetben szolgáltató akkor köteles a fűtés szolgáltatást megkezdeni, illetve biztosítani, amennyiben az egyes fűtőművi körzetekben a távhőszolgáltatásba bekapcsolt épületek fűtött légtérfogata minimum 50%-ában a felhasználók egyidejűleg, legalább 24 órán keresztül igénybe veszik azt.
(6) A használati melegvíz szolgáltatást a minőségi feltételek között előírt módon és mértékben egész évben biztosítani kell.
A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása
16. § (1) A szolgáltató jogosult a Tszt. 40. §, 41. §, 42. §-ai és a Vhr. 16. §, 17. §-ban foglaltak szerint a szolgáltatását szüneteltetni, korlátozni.
(2) Szolgáltató lehetőség szerint a szüneteltetés, korlátozás előtt, vagy azzal egyidejűleg köteles Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatát és az érintett felhasználókat a távhőszolgáltatás korlátozási rendjéről tájékoztatni.
(3) A Szolnok városi távhőrendszerekben a szolgáltatás korlátozás rendje elvi meghatározásának sorrendje a következő:
SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS ALKALMAZÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI
Díjak megállapítása
17. §14 (1) Az egyéb felhasználóknak nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) legmagasabb díját az önkormányzat előzetes tájékoztatása mellett a távhőszolgáltató állapítja meg.
(2) A távhőellátás keretében, jelen rendelet szerinti minőségi feltételek mellett nyújtott használati melegvíz szolgáltatáshoz felhasznált közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges fajlagos hőmennyiség: 0,23 GJ/vm3. Szolgáltató a használati melegvíz szolgáltatás díjának számlázása során ezen meghatározott értéket köteles alkalmazni.
A díjak mértéke és tartalma
18. § (1) A felhasználók által fizetendő díjak:
a) alapdíjak
aa) fűtési alapdíj (Ft/lm3,év),
ab) használati melegvíz alapdíj (Ft/vm3).
b)15 hődíj (Ft/GJ).
(2)16
(3)17
(4)18 Az alapdíj tartalmazza:
a) a távhőszolgáltató üzemeltetésében lévő (az önkormányzati törzsvagyon részét képező) szolgáltatói berendezések hőköltség nélküli üzemeltetési és fenntartási költségeit,
b) fejlesztési forrást,
c) nyereséget.
(5)19
(6)20 A hődíj tartalmazza
a) a távhőszolgáltató által előállított távhő tüzelőanyag költségét,
b) a számítással meghatározott hálózati hőveszteség költségét.
Díjalkalmazási feltételek
19. §21 A felhasználók
a) fűtés szolgáltatás esetében a felhasználási helyen mért és átvett távhőért fűtési alapdíjat (Ft/lm3,év) és hődíjat (Ft/GJ),
b) használati melegvíz szolgáltatás esetében a felhasználási helyen mért és átvett használati melegvízért használati melegvíz alapdíjat (Ft/vm3), és hődíjat (Ft/GJ), továbbá közvetített szolgáltatásként víz- és csatorna díjat (Ft/vm3) fizetnek.
20. § (1)22 A szolgáltatással ellátott lakóépületben és a vegyes használatú épületben a felhasználók a közüzemi szerződésben, vagy az Üzletszabályzatban meghatározott módon:
a) fűtés szolgáltatás esetében
21. § (1) Amennyiben a szolgáltatással ellátott lakóépületben és vegyes használatú épületben az előírt fürdőszoba helyiség hőmérsékletet - az eredeti építési műszaki tervek alapján - kiegészítő fűtéssel biztosítják a fűtött légtérfogat számlázása során a fürdőszoba légterének 60%-át kell alapul venni.
(2)24 A szolgáltatással ellátott lakóépületben és vegyes használatú épületben a fűtési alapdíj számlázása során a fűtöttnek minősülő gépkocsi tárolók esetében a fűtött légtérfogat 50%-át kell alapul venni.
(3)25 A szolgáltatással ellátott lakóépületben és vegyes használatú épületben a lakások rendeltetésszerű használatához létesített és rendeltetésszerűen használt, fűtöttnek minősülő helyiségek után 2008. január 01. időponttól a felhasználóknak fűtési alapdíjat nem kell fizetni.
22. § (1) A szolgáltató tulajdonában lévő elszámolási mérőeszköz meghibásodása esetén a lakossági és egyéb felhasználó részére a Tksz. 23.1. pontjában foglaltaknak megfelelően megállapított hőmennyiség díját kell elszámolni.
(2) A lakossági és egyéb felhasználó a tulajdonában lévő használati melegvíz mérő e rendelet 34. § (2) bekezdés szerinti meghibásodásának, javításának időszakára az előző elszámolási időszak átlagfogyasztása alapján számított díjat köteles megfizetni.
Díjmegosztás és elszámolás
23. § (1)26 Szolgáltató a felhasználókat terhelő költségek megosztása során a Tszt. 44. § továbbá a Tksz. 19.1; 19.2; 19.3; 19.4; 19.5; 19.6; 20.1; 20.2 pontjaiban, továbbá a Vhr. 17/B. §-17/H. §-aiban foglaltaknak megfelelően köteles eljárni.
(2) A Tszt. 44. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, amennyiben az érdekeltek a díj megosztásában nem tudnak megállapodni, vagy a megosztás szabályaként az e rendeletben foglalt szabályokat választják az elszámolás során a felhasználási helyet ellátó hőközpontban, vagy hőfogadóban beépített főmérőn mért hőfogyasztást kell az elszámolás alapjául venni és ezen hőmennyiséget szolgáltató
a) a fűtési költségosztók vonásegységei és a felhasználási helyeken átmenő csővezetékek és csőfűtőtestek számított hőleadása, vagy
b) fűtési költségosztók hiányában a felhasználási helyek fűtött légtérfogata arányában
ossza meg és számolja el a felhasználók részére.
(3)27
A díjfizető személye
24. § (1) A mindenkori hatályos rendelet szerint meghatározott díj megfizetése a felhasználó kötelessége. A díjfizetők személyének meghatározására vonatkozó részletes szabályokat a Tszt. 44. §, továbbá a Tksz. 20.1.; 21.1; 21,2; 21,3 tartalmazza.
(2) A felhasználó és a díjfizető személyével kapcsolatos minden dokumentumot és megállapodást a közüzemi szerződés mellékleteként kell tekinteni és ennek megfelelően nyilvántartani és megőrizni.
25. § (1) A díjvisszatérítés szankció alkalmazása során a Tszt. 50. §, 51. § (1) a) előírásai szerint kell eljárni.
(2) Ha a felhasználói berendezések műszaki állapota megfelelő, szolgáltatói szerződésszegésnek minősül a lakossági és egyéb felhasználóval szemben, ha a használati melegvíz hőmérséklete a kifolyónál, vételezési helyen egy perc használat után nem éri el a 40 Celsius fok hőmérsékletet. Ebben az esetben a díjvisszatérítés mértéke az átlagos vízhőmérséklet függvényében:
39 °C-nál a hődíj 10%-a
38 °C-nál a hődíj 20%-a
37 °C-nál a hődíj 30%-a
36 °C-nál a hődíj 50%-a
35 °C-nál és alatta a hődíj 100%-a,
A felhasználó és a szolgáltató által fizetendő különös díjak és alkalmazási feltételeik
Pótdíj
26. § (1)28 A pótdíj szankció alkalmazása során a Tszt. 50. §, 51. § (2) bekezdés előírásai, valamint a szolgáltató Üzletszabályzatában foglaltak szerint kell eljárni.
(2) A pótdíj mértéke
a) fűtés szolgáltatás esetén az előző mért időszak alapján a szerződésszegés időszakára korrigáltan számított alapdíj és hődíj kétszerese,
b) használati melegvíz szolgáltatás esetében a jelen rendelet 3. sz. melléklet szerinti mennyiségekhez tartozó alapdíj, hődíj és víz- csatornadíj.
Kötbér
27. § (1) A kötbér szankció alkalmazása során a Tszt. 50. §, 51. § (1) b) bekezdés előírásai szerint kell eljárni.
(2) A kötbérre vonatkozó megállapodás a közüzemi szerződés kötelező tartalmi eleme, melynek minimális mértéke az érintett szolgáltatás szerződésszegés időszakára számított díjának ötszöröse.
(3) Amennyiben a közüzemi jogviszony nem írott szerződésen alapszik (közüzemi szerződés nélküli jogviszony esetében), akkor a kötbérrel szankcionált szerződésszegés esetében az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Ez esetekre vonatkozóan - tekintettel a Ptk 246. § (1) bekezdésében foglaltakra - az (1) bekezdésben foglaltakat az "Üzletszabályzat"-ban - mint az általános szerződési feltételeket írásban tartalmazó dokumentumban - meg kell ismételni.
(4) A kötbér-szankcióval sújtott szerződésszegés elkövetése esetében a szolgáltató haladéktalanul köteles a felhasználó - általa is elismert mértékű - kötbér követelését a következő számlájában a felhasználó javára jóváírni akkor is, ha a felek között a kötbér mértéke tekintetében vita van.
A távhőszolgáltatás szüneteltetése és korlátozása alatt fizetendő díj
28. § (1) A távhőszolgáltató a Tszt. 40. §; 41. § előírásai szerint a távhőszolgáltatást szüneteltetheti, vagy korlátozhatja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, továbbá a szolgáltató Tszt. 49. § (1) bekezdés e) pontja szerinti szerződésszegése esetén szolgáltató a jogszerű, illetve a jogszerűtlen szüneteltetés, vagy korlátozás idejével arányos díjvisszatérítést köteles elszámolni felhasználó részére a fűtési alapdíj tekintetében.
A kedvezmények nyújtásának és elszámolásának szabályai
29. § (1)29 Az Átv. 11. § (2) bekezdése értelmében a maximált árként megállapított hatósági ártól a szolgáltató lefelé eltérhet. Ez lehetővé teszi az árkedvezmény nyújtását. A szolgáltató a kedvezmény biztosításával a felhasználók között indokolatlan különbséget nem tehet.
(2) Árkedvezmény nyújtása esetében meg kell határozni, hogy a kedvezményt milyen forrás terhére nyújtja a kedvezményező.
(3) Amennyiben a kedvezményt a helyi jogalkotói lehetőségeket felhasználó önkormányzat valamely felhasználói csoport számára rendeletileg nyújtja, úgy köteles megtéríteni a kedvezmény miatt a szolgáltatónál kieső bevételi hányadot.
Mérsékelt díj
30. § (1) A felhasználó köteles a távfűtés szolgáltatás
a) felfüggesztése vagy átmeneti kikapcsolása esetén a felhasználási helyre e rendelet szerint megállapított alapdíjat és mérsékelt hődíjat,
b) végleges kikapcsolása esetén mérsékelt hődíjat
A számlázás szabályai
31. § (1) A szolgáltató fizetési alkalmanként számlát köteles kibocsátani.
(2) A számlát a mindenkori hatályos adó- és számviteli szabályok által előírt tartalmi előírásoknak megfelelően kell kiállítani.
(3) Amennyiben a fogyasztó havonta előleget fizet, úgy elszámolási időszakonként elszámolási számlát is ki kell bocsátani, vagy az aktuális számlát elszámolási számlaként kell kiadni.
(4) A számlatartalom helyességért a szolgáltató felel.
(5) A szolgáltató köteles felvilágosítást adni a számla tartalmával kapcsolatosan.
(6) A számlareklamációt panaszügynek is kell tekinteni és a panasz-statisztikában külön rovatban kell megjeleníteni.
(7)30
MÉRÉS
32. § (1) A szolgáltatott, illetve felhasznált távhő mérése során a Tszt. 43. §; 46. §; 47. §; 48. § és a Tksz. 17.1; 17.2; 17.3; 17.4; 17.5; 18.1; 18.6; 22.1; 24 bekezdéseiben, valamint jelen rendelet előírásaiban foglaltak szerint kell eljárni.
Fűtési hőfogyasztás mérése
33. § (1) Szolgáltató a fűtési hőfogyasztást épületenként a távfűtött épületeket ellátó hőközpontokban és hőfogadókban beépített hőmennyiségmérőkön köteles mérni és e rendelet 20. §-ban foglaltak szerint számlázni, valamint a 23. §-ban foglaltak szerint a felhasználókkal elszámolni.
Használati melegvíz fogyasztás mérése
34. § (1) A használati melegvíz fogyasztást a felhasználó tulajdonában lévő, hitelesített, valamennyi kifolyót ellátó közös vezetékszakaszra szakszerűen felszerelt és a távhőszolgáltató által zárolt vízmérőkön kell mérni és a közüzemi szerződésben, vagy az Üzletszabályzatban előírt időközönként elszámolni.
(2)31 A felhasználó tulajdonában lévő mérő(k) időszakos hitelesítése és rendeltetésszerű használat melletti meghibásodás esetén történő javítása 2008. január 01. időponttól a szolgáltató kötelezettsége.
a) A javítási, hitelesítési feladatok és költségek szolgáltatói átvállalása a 2008. január 01. időpontot követően lejárt hitelességű mérőkre vonatkozik.
b) A felhasználó, vagy díjfizető vétkes gondatlansága miatt szükségessé váló mérő csere esetén a javítási, hitelesítési költségek továbbra is a felhasználót terhelik.
c) E bekezdés szerinti feladatok pénzügyi finanszírozását a szolgáltató részben saját eredménye terhére, részben a 2008. január 01-én hatályos, árképlet szerint megállapított használati melegvíz alapdíj áremelési mértéken túlmenően 2% mértékű, egyszeri alapdíj növekedésből származó árbevételből biztosítja.
d) Felhasználó a tulajdonában lévő mérő meghibásodását köteles a szolgáltatónak - szóban, vagy írásban - haladéktalanul, de legfeljebb a hiba észlelését követő 24 órán belül bejelenteni.
A mérés gyakorisága
35. § (1)32 Az elszámolás alapjául szolgáló mérők leolvasása során a Tksz. 17.3; 17.5 pontjaiban, valamint a szolgáltató Üzletszabályzatában foglaltak szerint kell eljárni.
(2)33
(3)34
(4)35
(5)36
A mérés dokumentálása
36. §37
FEJLESZTÉS
Szolgáltatói berendezés fejlesztése
37. § (1) A szolgáltatói berendezések fejlesztésére vonatkozó előírásokat a Tszt. 34. § tartalmazza.
Igénybejelentés és tájékoztatás
38. § (1)38 Az igénybejelentés szabályaira a Tszt.36. §, valamint a Tksz 3.1-8 pontjaiban, valamint a szolgáltató Üzletszabályzatában előírtakat kell betartani az e rendeletben előírt alábbi szabályokkal együtt.
(2) A szolgáltatói tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a szolgáltató éves fejlesztési forrásai terhére a többlet igény megvalósítható-e, vagy mikor valósítható meg.
(3) Amennyiben az igénylő fejlesztési igénye a belső fejlesztési forrásokból számára elfogadható határidőn belül nem teljesíthető, akkor a szolgáltató kötelessége olyan külső forrás igénybevételére ajánlatot tenni, amely az igénylő számára a legkisebb anyagi megterhelést eredményezi.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben tett ajánlatot az igénylő elfogadja, úgy a szolgáltató az igénybejelentő igényének teljesítését köteles beilleszteni a fejlesztési tervébe, melybe az igénylő betekinthet.
(5) A szolgáltató - amennyiben az igénylő által támasztott fejlesztés belső fejlesztési forrásaiból nem valósítható meg - köteles kimutatni, hogy az igénylő igényének kielégítése nála (hosszabb távot és hitelfelvételt is tekintve) mekkora belső forrással nem fedezett kiadást okoz, továbbá a fejlesztés milyen külső forrásból volna legkedvezőbben megoldható.
Csatlakozási díj
39. § (1) Szolgáltató az új, vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az e rendelet 38. § (3) bekezdésében meghatározott költségeken túlmenően csatlakozási díjat nem kérhet.
A távhőszolgáltatás fejlesztése - környezetvédelem
40. § (1) Szolnok Megyei Jogú Város többszintes épületekkel beépített területein területfejlesztési, környezetvédelmi, levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése.
(2) Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata a Tszt. 6. § (2) bek. c) pontja alapján az alábbi területeket jelöli ki a távhőszolgáltatás (1) bekezdés szerinti fejlesztése céljából:
FOGYASZTÓVÉDELEM - ÉRDEKKÉPVISELETEK
41. § (1) A települési önkormányzat, a szolgáltató és a helyi fogyasztóvédelmi és érdekképviseletek közötti együttműködés keretét és az abban foglalt jogok és kötelezettségek részletes szabályait a Tszt.8; 9; 10; 11. §, továbbá a Tksz. 26.3.5 pontjában foglaltak tartalmazzák.
EGYÉB FELTÉTELEK
Hatályba léptető rendelkezések
42. § (1) E rendelet 2005. november 1-én lép hatályba.
(2) A hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a kommunális célú távhő- és melegvíz szolgáltatásról szóló 38/2004.(XII.2.) KR. rendelet, valamint a kommunális célú távhő- és melegvíz szolgáltatás legmagasabb díjáról szóló 31/2005.(IX.28.) KR. rendelet.
(3) A rendelet hatálybalépésekor érvényes általános közüzemi szerződéseket az e rendeletben meghatározott jogviszonyként kell tekintetni, illetve a jogviták elbírálásakor e rendelet szabályait kell alkalmazni.
1. melléklet a 41/2005. (X. 28.) önkormányzati rendelethez39
2. melléklet a 41/2005. (X. 28.) önkormányzati rendelethez40
Módosította a 22/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelet 1.§-a.
Hatályon kívül helyezte a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a.
Módosította a 22/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelet 5.§-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a.
Módosította a 22/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelet 5.§-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 2.§-a.
Módosította a 22/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelet 2.§-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 4.§-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 4.§-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 5.§-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 6.§-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 6.§-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 6.§-a.
Módosította a 22/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelet 3.§-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 8.§-a.
Hatályon kívül helyezte a 22/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelet 5. §-a.
Hatályon kívül helyezte a 22/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelet 5. §-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 8.§-a.
Hatályon kívül helyezte a 22/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelet 5. §-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 8.§-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 9.§-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 10.§-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 10.§-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 11.§-a.
Beemelte a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 11.§-a.
Módosította a 22/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelet 4.§-a.
Hatályon kívül helyezte a 22/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelet 5. §-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 13.§-a.
Módosította a 43/2006. (XII.6.) önkormányzati rendelet 3.§-a.
Hatályon kívül helyezte a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 14.§-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 15.§-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 16.§-a.
Hatályon kívül helyezte a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 16. §-a.
Hatályon kívül helyezte a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 16. §-a.
Hatályon kívül helyezte a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 16. §-a.
Hatályon kívül helyezte a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 16. §-a.
Hatályon kívül helyezte a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 17. §-a.
Módosította a 36/2007. (X.29.) önkormányzati rendelet 18.§-a.
Hatályon kívül helyezte a 22/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelet 5. §-a.
Hatályon kívül helyezte a 22/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelet 5. §-a.
Módosította a 22/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelet 6.§-a.