Tartalomjegyzék

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/2016. ( II. 26.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

szolnok MEGYEi JOGÚ város önkormányzata

2016. évi költségvetéséről

Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésére (továbbiakban: Közgyűlés) és szerveire, a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által irányított és fenntartott költségvetési szervekre (továbbiakban: intézmények), az Önkormányzatnál előirányzott központi kezelésű feladatokra.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá mindazon magánszemélyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, amelyek e költségvetésben szereplő előirányzatokból részesülnek.

2. Általános rendelkezések

2. §

(1) A Közgyűlés a költségvetési rendelet címrendjét a (2) – (4) bekezdések szerint állapítja meg.

(2) Az 1., 2., és 3. sz. - mellékletei római számozással jelölik a „címeket”, arab sorszámozással az „alcímeket”. Az Önkormányzat, az intézmények, külön-külön alkotnak egy-egy címet. A bevételek esetében a címeken belül alcímeken kerültek rögzítésre az egyes „jogcímek”. Az intézményeken belül a forrásonkénti bevételeket az államháztartásért felelős miniszter előírása szerinti esetekben az intézmények elemi költségvetései rögzítik. Az Önkormányzat és az intézmények kiadásai esetében az egyes alcímek alábontása a kiemelt előirányzatokat, és/vagy szakmai feladatokat jelent. 

(3) A költségvetés bevételeit az 1. számú melléklet foglalja össze, az intézmények működési és egyéb bevételeit, valamint az intézmények engedélyezett létszámát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A kiadások közül külön jogcímet alkotnak egyenkénti felsorolással az intézmények a 2. számú melléklet, az Önkormányzat által kezelt előirányzatok a 3. számú melléklet szerint. A Közgyűlés által a nemzetiségi önkormányzatok számára biztosított támogatások önálló címet képeznek Szolnok Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, Szolnoki Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat alcím megjelöléssel. 

(5) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak bevételi és kiadási előirányzatait a 3.c.   számú melléklet tartalmazza.

3. A költségvetés bevételei és kiadásai

3. §

A Közgyűlés az Önkormányzat költségvetési bevételeinek és kiadásainak főösszegét, valamint azok egyenlegét, az e rendelet mellékleteiben részletezett, és az 1. számú mellékletben összefoglalt, bevételi források és kiadási jogcímek figyelembevételével az alábbiak szerint állapítja meg:

4. §

(1) A 3.§- ban megjelölt tárgyévi működési és felhalmozási kiadások pénzügyi fedezete a tárgyévi bevételekből, valamint az előző évek pénzmaradványából származó belső finanszírozású működési és felhalmozási forrásokból biztosított.

(2) Az egyensúly megőrzése érdekében év közben az egyéb, bevételt növelő, illetve kiadást csökkentő intézkedéseket Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának a 144/2011. (V.26.) számú közgyűlési határozattal elfogadott Adósságkezelési Komplex Programjában foglaltaknak megfelelően kell megtenni.

(3) Az igénybevételre tervezett éven belüli külső forrás törlesztő részleteit és kamatait, a vonatkozó szerződésekből eredő fizetési kötelezettségeket a tárgyévi költségvetésbe be kell tervezni és jóvá kell hagyni. Az Önkormányzat által vállalt készfizető kezességből adódó éves fizetési kötelezettségre is ugyanezek a szabályok vonatkoznak.

(4) A tervezett működési bevételek teljesítése és a kiadási szükségletek évközi eltérésének kiegyenlítését biztosító likvid-hitelkeret felső határa 500.000 ezer Ft, amely hitel igénybevétele a mindenkori pénzügyi szükségletekhez igazodóan történhet.

(5) A működési feladatok hatékonyabb ellátása, valamint a pénzügyi egyensúly megőrzése érdekében Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) előkészíti az állami költségvetéshez benyújtható, a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokra vonatkozó pályázatokat.

5. §

(1) A Közgyűlés a bevételi főösszeget, és az azzal azonos mértékű kiadási előirányzatot az 1. 1.a., 1.b., 1.c., 2., 3., 3.a, 3.b, 3.c,  számú mellékletekben részletezett módon állapítja meg.

(2) Kiemelt kiadási előirányzatok:

(3) Az intézmények 2016. évi létszámkerete 1.144 álláshely a 2. számú mellékletben foglalt részletezés szerint.

(4) A Polgármesteri Hivatal 2016. január 1-jei igazgatási létszámkerete 197 álláshely, az illetményalap – a törvényi szabályozással azonos mértékben - 38.650 Ft. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek illetménykiegészítését a középfokú iskolai végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 10%-ban, a felsőfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 30%-ban határozza meg.

(5) A Közgyűlés a több éves kihatással járó kötelezettségek előirányzatait éves bontásban az 5., 5.a., 5.b., számú mellékletek szerint fogadja el azzal, hogy a későbbi évek előirányzatait az éves költségvetés elfogadásakor állapítja meg.

(6) A Közgyűlés az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht) 23.§ (2) bekezdésében előírt követelmények, valamint az Áht. 24.§ (4) bekezdésben foglalt tájékoztató mérlegek és kimutatások tartalmát e rendelet:  1., 1.a., 1.b., 1.c., 2., 3., 3.a., 3.b., 3 c., 4., 4.a., 5., 5.a., 5.b., 5.c., 6., 7., 8. számú mellékleteiben foglalt tartalommal állapítja meg.

6. §

(1) A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 34.§ alapján az önkormányzati működésre és az ágazati feladatok ellátására nyújtott támogatásokat az 1. számú melléklet tartalmazza, a támogatások jogcímeit és összegét a 1.a. számú melléklet részletezi.

(2) Az állam által nyújtott általános célú és kötött felhasználású működési támogatások e rendelet 1.b. számú melléklete szerint az intézmények, valamint az Önkormányzat költségvetésében maradéktalanul megtervezésre kerültek.

(3) Az egészségügyi alapellátást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közvetlenül finanszírozza. Az e célra tervezett kötött felhasználású előirányzat 189.026 ezer Ft, mely a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága költségvetésében maradéktalanul megtervezésre került.

(4) A Polgármesteri Hivatal nevében végzett tevékenységek bevételi és kiadási előirányzatai az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet (továbbiakban: Ávr.) 24.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint kerültek megtervezésre.

4. A költségvetés tartalékai

7. §

(1) A Közgyűlés a költségvetés egyes feladatai ellátásához, a felhasználásra vonatkozóan célokhoz és feltételekhez kötött, valamint általános jellegű, e rendelet 3. számú melléklete XIII. Tartalékok címen 1.205.171 ezer Ft előirányzatot állapít meg.

(2) A céltartalékokkal (3. számú melléklet 13.1 – 13.3 alcímek) való rendelkezés (átcsoportosítás) jogát Szolnok Megyei Jogú Város Polgármestere (továbbiakban: Polgármester) gyakorolja. A Polgármester a céltartalékon jóváhagyott előirányzatokat jogosult átcsoportosítani a központi kezelésű feladatokra, vagy a költségvetési intézmények részére.

(3) A céltartalékok előirányzatai nem léphetők túl, a céltartalékon képződő maradvány a költségvetés általános tartalékát növeli.

(4) A Közgyűlés a működés – üzemeltetés – fenntartás feladataira e rendelet 3. számú mellékletének 13.1 alcím szerinti részletezettséggel együttesen 345.171 ezer Ft „Működési költségvetés céltartaléka”előirányzatot állapít meg.

(5) A Közgyűlés a Működési költségvetés céltartalékon belül „Energia kincstári tartalék”előirányzatot határoz meg 15.000 ezer Ft összegben. Az előirányzat felhasználására külön Közgyűlési döntés szerint kerülhet sor. Az előirányzat nem tartalmazza az energia kincstár üzemeltetési díját, mely a 3. számú melléklet 2.9 „Egyéb városüzemeltetési kiadások” alcím előirányzataiban került megtervezésre.

(6) A Közgyűlés, a Működési költségvetés céltartalékon belül „Egyéb működési feladatok tartaléka” előirányzatot határoz meg 330.171 ezer Ft összegben, az e rendelet 3.a. számú mellékletében részletezett feladatokra. 

(7) A Városfejlesztő Zrt. feladatellátásának tartaléka tartalmazza az Interaktív Sör- és gasztronómiai pincemúzeum eszközeinek 30.000 ezer Ft-os forrását, melynek felhasználására az első beszerzési igény felmerülésével párhuzamosan kerülhet sor. A tartalék fennmaradó része a projektmenedzsmenti és egyéb feladatok ellátásában átmenetileg kieső források ellentételezését szolgálja, mely előirányzat az év második felében a ténylegesen hiányzó forrás nagyságrendjében használható fel.

(8) Az „Egyéb működési feladatok tartaléka” előirányzaton belül elkülönített „Parkolók 2015. évi bérleti díja” 60.000 ezer Ft-os tartalék akkor és olyan összegben használható fel, amikor és amennyiben ez erre vonatkozó bevétel teljesült. 

(9) A Közgyűlés a „Belterületi utak, járdák, parkolók felújításának” 2017. évi feladatainak megvalósítására „Fejlesztési feladatok céltartaléka” előirányzatot állapít meg 800.000 ezer Ft összegben. A tartalék kizárólag a 264/2015. (XII.10.) számú közgyűlési határozatban foglalt feladatok megvalósítására, a tényleges kifizetésekhez igazodó ütemben használható fel.

8. §

(1) A Közgyűlés a költségvetés „Általános tartalékát” 60.000 ezer Ft-ban állapítja meg, mely előirányzat az évközi elmaradt bevételeinek pótlását, az év közben felmerülő többletkiadások forrásigényét biztosítja.

(2) Az általános tartalék az első félévben időarányosan használható fel.

5. Költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok

9. §

(1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74.§- ában foglaltak alapján állami fenntartásba került oktatási nevelési feladatokat ellátó intézmények vonatkozásában a működtetéssel kapcsolatos feladatokat - a 288/2012. (XII.20.) számú közgyűlési határozatban foglaltak szerint - Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata látja el.

(2)  A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. §-ban foglaltak szerint az Önkormányzat biztosítja a Szolnok Városi Óvodák, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága intézményekben ellátottak, valamint a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben tanulók számára – az érintett nevelési-oktatási intézmények által közölt adatok alapján - az étkeztetést.

(3) Az Önkormányzat a gyermek és tanulók részére nyújtott élelmezési szolgáltatást Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága, valamint Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézménye útján biztosítja.

(4) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/C. §-ban meghatározottak részére az Önkormányzat – figyelemmel a 328/2011. (XII.29.) Korm. rendeletben foglaltakra - Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata útján biztosítja a szünidei gyermekétkeztetést.

 10. §

(1) A Közgyűlés bizottságai feladatkörébe utalt előirányzat-felhasználásra vonatkozó döntési jogkör gyakorlásához, e rendelet 3. számú mellékletében részletezettek szerint együttesen 30.337 ezer Ft előirányzatot állapít meg a Közgyűlés.

(2) Amennyiben a bizottság előirányzat-felhasználási döntése alapítvány támogatását eredményezi, úgy a bizottsági döntés előirányzat-felhasználásra vonatkozó előterjesztésnek minősül, melynek elfogadásáról a Közgyűlés dönt.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzaton belül az Egészségügyi, Sport, Turisztikai és Szociális Bizottság a 3. számú melléklet 4.2.4. alcímen tervezett „Sport célú támogatás” 25.880 ezer Ft, a 3. számú melléklet 4.3.3. alcímen tervezett „Egészségügyi prevenciós feladatok támogatása” 1.000 ezer Ft, együttesen 26.880 ezer Ft előirányzat felhasználásában illetékes.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt előirányzaton belül a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság a 3. számú melléklet 7.4 alcímen tervezett „Bűnmegelőzési és Közbiztonsági feladatok támogatása” 1.100 ezer Ft, a 3. számú melléklet 6.1 alcímen tervezett „Környezetvédelmi Alap” 2.357 ezer Ft, együttesen 3.457 ezer Ft előirányzat felhasználásában illetékes.

(5) Az Önkormányzat által, nem önkormányzati tulajdonú és fenntartású, nem önkormányzati feladatot ellátó szervezeteknek nyújtott - 100 ezer Ft feletti - támogatás folyósítás feltétele annak igazolása, hogy a támogatottnak nincs adó (beleértve a helyi adót és gépjárműadót is), vám és társadalombiztosítási tartozása.

(6) Az Önkormányzat által, az előző bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezetnek nyújtott támogatás folyósításának feltétele a támogatott írásos nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy nincs adó (beleértve a helyi adót és gépjárműadót is), vám és társadalombiztosítási tartozása.

11. §

(1) A 2. számú mellékletében nevesített intézmények a személyi juttatásokkal és az ahhoz kapcsolódó járulékokkal és egyéb közterhekkel minden esetben, az egyéb előirányzataikkal jogszabály vagy az irányító szerv döntései alapján előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) A gazdasági szervezettel rendelkező intézmények előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek az e rendelet 2. számú mellékletben számukra meghatározott előirányzatok felett.

(3) A gazdasági szervezettel nem rendelkező Szolnok Városi Óvodák és Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága, az előirányzatai feletti előirányzat-felhasználási jogkörét, a gazdálkodási tevékenységét ellátó Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálatával kötött munkamegosztási megállapodásban foglaltak szerint gyakorolja.

(4) A gazdasági szervezettel nem rendelkező Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény és Damjanich János Múzeum az előirányzatai feletti előirányzat-felhasználási jogkörét, a gazdálkodási tevékenységét ellátó Szolnoki Kulturális Ellátó Szervezettel kötött munkamegosztási megállapodásban foglaltak szerint gyakorolja.

(5) Az intézmények a 2. számú mellékletben foglalt részletezettséggel megállapított önkormányzati támogatást csak közfeladataik ellátására használhatják fel.

(6) Az intézmények előirányzat-módosítási hatáskörükben – az Önkormányzat egyidejű tájékoztatása mellett – bevételi és kiadási előirányzatuk főösszegét és a megfelelő részelőirányzatokat, a tervezett bevételi főösszeget meghaladó, ténylegesen teljesített bevételükből a ténylegesen teljesített bevétel mértékének megfelelő értékhatárhoz kötötten megemelhetik az alábbiak szerint:

a) a bevétel megszerzéséhez szükséges közvetlen költségek fedezetének biztosítása mellett emelhetők a működési kiadások;

b) az átvett pénzeszközök, valamint a támogatások és a támogatásértékű bevételek esetében a megkötött megállapodás szerinti mértékben és kiadási jogcím szerint emelhető a bevétel és a kiadás egyaránt.

(7) Az intézmények a többletbevételük terhére vállalt, felhalmozási jellegű kiadási előirányzataikat csak a Közgyűlés jóváhagyását követően emelhetik fel.

(8) Az intézmények vezetői munkáltatói és bérgazdálkodói jogkörük gyakorlása során nem vállalhatnak olyan tartós kötelezettséget, amely többlet önkormányzati támogatást eredményez 2016. évre, illetve az azt követő évekre.

(9) Az intézményeknek az ellátottak részére nyújtott élelmezési szolgáltatáshoz - az intézmények által tervezett élelmezési napok szerint – az Önkormányzat támogatást nyújt. A 2016. évi költségvetési zárási feladatok keretében az e rendelet III. – IV. számú függelékében szereplő tervezett élelmezési napok és térítési díjak, valamint a tényleges élelmezési napok és teljesített térítési díjak alapján az önkormányzati támogatás elszámolásra kerül.

(10) A 2016. évi költségvetési zárási feladatok keretében az Energia kincstár e rendelet II. számú függelékében szereplő tervezett energia felhasználási normák alapján az érintett intézmények részére biztosított önkormányzati támogatás a tényleges igénybevételnek megfelelően elszámolásra kerül.

(11) A nemzetiségi önkormányzatok támogatása a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. számú törvény 80.§ (1) bekezdésében foglalt feladatellátáshoz kapcsolódó költségekre nyújt fedezetet.

(12) Az 1.c. melléklet 1.3.1.1 pontjában szereplő bevételi előirányzat a vízi közmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. számú törvény 18.§- ban foglaltaknak megfelelően a víziközmű-fejlesztés finanszírozását szolgálja.

12. §

(1) A gazdasági szervezettel rendelkező intézmények – a kijelölt intézményekkel kötött munkamegosztási megállapodásban foglaltakra is figyelemmel - kötelesek a gazdálkodás vitelét, valamint számviteli rendjét meghatározó szabályzataikat a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével elkészíteni, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani.

(2) A feladat elmaradásából származó - személyi és dologi - megtakarítások felhasználására csak a Közgyűlés döntésének megfelelően kerülhet sor.

(3) Az e rendeletben meghatározott kiemelt előirányzatokat az intézmények kötelesek betartani, illetve betartatni. Az előirányzat túllépés megakadályozása az intézményvezetők kiemelt feladata és felelőssége.

(4) Az intézmények részére az e rendeletben meghatározott kiadási előirányzatok teljesítéséhez szükséges pénzeszköz rendelkezésre állásáról a Polgármesteri Hivatal az önkormányzati kincstár keretében gondoskodik.

(5) Az intézmények saját bevételeik napi házipénztári keret fölötti részét - kivéve, ha törvény vagy más jogszabály ettől eltérően rendelkezik - kötelesek befizetni az Önkormányzat költségvetési számlájára.

13. §

(1) Az Önkormányzat számára év közben meghatározott célra támogatásként, támogatásértékű bevételként vagy átvett pénzeszközként érkezett bevételek a bevételi és kiadási előirányzatokat azonos összeggel módosítják. Az ily módon biztosított források felhasználásáról, az intézmények saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosításainak jóváhagyásáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, az emiatt szükségessé váló költségvetési rendelet módosításáról a Közgyűlés szükség szerint, de legalább negyedévente dönt.

 (2) A Közgyűlés és szervei a közfeladatok ellátásához kapcsolódó államháztartáson kívüli források átvételéről és átadásáról az államháztartáson kívüli források átvételéről és átadásáról szóló 25/2013. (VI.28.) önkormányzati rendeletben foglaltak alapján döntenek.

(3) Amennyiben év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, vagy szükségessé válik, hogy az Önkormányzat lemondás alapján előirányzatot csökkentsen, az ezekkel kapcsolatos előirányzat módosításokról a Polgármester döntést hozhat.

(4) A Közgyűlés – figyelemmel az Ávr. 43/A.§ (2) bekezdésében foglaltakra - felhatalmazza a Polgármestert, hogy az e rendelet 3. számú mellékletében foglalt alcímeken belül a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően átcsoportosításokat hajtson végre.

(5) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a 3. számú melléklet V. „Szociális ellátások kiadásai” címben szereplő közfoglalkoztatás előirányzat mértékéig a közfoglalkoztatás feladat megvalósulása érdekében megkösse a közfoglalkoztatásban résztvevő intézményekkel, szervezetekkel az együttműködési megállapodásokat, támogatási szerződéseket és azokat módosítsa.

(6) A 3. számú melléklet VIII. címben nevesített fejlesztési feladatok előirányzatai tartalmazzák a projektek előkészítési, kivitelezési, lebonyolítási munkálataira szükséges kiadások fedezetét. A tervezett feladatok megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalásokat ennek figyelembevételével kell megtenni.

(7) A 3. számú melléklet VIII. címben nevesített 8.8 „Projekt feladatok ellátása” 348.000 ezer Ft előirányzat tartalmazza az előző évről áthúzódó tervezési valamint projekt lebonyolítási feladatok kiadásainak elszámolását 195.809 ezer Ft összegben. Az előirányzat tartalmazza az indításra tervezett beruházások koncepciói és engedélyes tervei elkészítésére, a fejlesztések előkészítésére, megvalósítására szolgáló forrásokat a Városfejlesztő Zrt. részére. A rendelkezésre álló előirányzat felhasználásakor figyelemmel kell lenni a területi operatív programok kiírására, valamint a megjelent pályázati felhívásokra. A tervezett feladatok megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalásokat ennek figyelembevételével kell megtenni.

(8) A fejlesztési feladatok részbeni fedezetét biztosító átvett pénzeszközök, valamint számításba vett egyéb, nem önkormányzati források teljesítésének elmaradása, az üzemeltetési, fenntartási feladatok pénzügyi forrásának hiánya esetén a fejlesztések elindításáról, illetve folytatásáról - az új körülményre való tekintettel - a Közgyűlés külön döntést hoz.

(9) Indításra tervezett fejlesztési feladat esetén a pályázat benyújtására irányuló közgyűlési döntést az üzemeltetési koncepció –különösen az üzemeltetésre vonatkozó költségek és annak biztosíthatósága- ismeretében lehet meghozni.

(10) A működési költségvetés bevételi előirányzatai teljesítésében a tervezetthez viszonyított kiesés esetén a költségvetésben tervezett feladatok megvalósíthatóságáról, a forráshiány megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről a Közgyűlés szükség szerint dönt.  

(11) A költségvetés kiadási előirányzatai között nem szereplő feladatra, a tervezett feladat előirányzatát meghaladó kiadási szükségletre kötelezettségvállalás vagy pénzügyi kötelezettséget keletkeztető intézkedés nem tehető.

(12) A költségvetés bevételi előirányzataiban nem szereplő, vagy a tervezett előirányzatot meghaladó ténylegesen teljesített bevételek - kivéve a kötött felhasználási célú átvett forrásokat - a kiadási előirányzatokban szereplő feladatok megvalósításának elmaradásából, illetve a tervezettnél kisebb ráfordítással megvalósított feladatok előirányzati maradványából keletkező kiadási megtakarítások a költségvetés általános tartalékát növelik.

(13) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az átmenetileg szabad pénzeszközökből államilag garantált hozamú értékpapír vásárlására, vagy ilyen jellegű betétben történő pénzeszköz elhelyezésére.

14. §

(1) A költségvetés végrehajtását az intézmények tekintetében a Polgármesteri Hivatal köteles ellenőrizni, az Önkormányzat éves ellenőrzési munkatervében foglaltak szerint. Az ellenőrzés tapasztalatairól a Polgármester a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor köteles a Közgyűlést tájékoztatni.

(2) A gazdasági szervezettel rendelkező intézmény vezetője köteles gondoskodni a saját és a hozzá rendelt intézmények belső ellenőrzésének megszervezéséről.

15. §

Az Önkormányzat tulajdonosi minőségében hozott döntései a költségvetésben tervezett feladatok megvalósítását, a pénzügyi források felhasználhatóságát átmenetileg sem korlátozhatják.

16. §

(1) Önkormányzati biztost kell kirendelni, ha az intézmény 30 napon túli lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri a harminc millió forintot.

(2) A gazdasági szervezettel rendelkező intézmény vezetője az (1) bekezdésben foglalt határérték 50 %-nak elérésekor haladéktalanul köteles Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzőjének bejelentést tenni a tartozás fennállásáról.

(3) Az önkormányzati biztos kijelölését a Közgyűlés a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően teszi meg.

17. §

(1) Az intézmények, valamint a kizárólagosan önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok az általuk ellátott közfeladatok hatékonyságát javító intézkedésekkel a gazdaságosság, takarékosság, célszerűség követelményeinek érvényesítésével kötelesek elősegíteni a költségvetés pénzügyi egyensúlyának megőrzését.

(2) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok az üzleti tervben foglaltak teljesüléséről, a kiadásaik és bevételeik alakulásáról havonta információt kötelesek szolgáltatni a Polgármester részére.

18. §

(1) A bérlakás-privatizációs bevételek felhasználására vonatkozó elszámolást az e rendelet I. számú függeléke tartalmazza.

(2) A Közgyűlés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21.§ 2) bekezdése szerinti felhatalmazással nem kíván élni.

(3) A költségvetés teljesítéséről, a bevételek és kiadások alakulásáról a Közgyűlést havonta tájékoztatni kell.  

(4) E rendeletben foglaltak végrehajtásáról a 2016. évi zárszámadásról szóló rendeletben kell számot adni.

(5) A Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulása működésével kapcsolatos bevételek és kiadások e rendelet 1. számú melléklet „bevételek” jogcím 891.617 ezer Ft, valamint az 1. számú melléklet „kiadások” jogcím 891.617 ezer Ft előirányzatokra vonatkozóan a Közgyűlés döntési jogkörrel nem rendelkezik.

6. Záró, hatályba léptető rendelkezések

19. §

(1) Ez a rendelet a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Önkormányzati tulajdonú egyszemélyes gazdasági társaság e rendelet szerinti költségvetési támogatására vonatkozó rendelkezések hatályba lépésének napja 2016. április 1., kivéve a Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft., mely esetében a hatályba lépés napja 2016. 02. 26.

(3) A (4) bekezdés 2016. március 1. napján lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

(4) Az első lakáshoz jutó fiatalok helyi támogatásáról szóló 32/1996. (XII.3.) önkormányzati rendelet 16/B. § helyébe a következő rendelkezés lép: 

„16/B. § 2016. március 1. és 2017. február 28. között első lakáshoz jutó fiatalok helyi támogatása nem nyújtható.”

(5) Az Áht. 25.§ (3) – (4) bekezdése szerinti előirányzat teljesítések e rendelet által meghatározott kiadási és bevételi előirányzatokba beépültek.

(6) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2016. évi költségvetését megállapító rendelet előkészítéséről szóló 263/2015. (XII.10.) számú közgyűlési határozat hatályát veszti.

Kelt: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2016. február 25-i ülésén

                   Szalay Ferenc  s.k.                                                            dr. Sebestyén Ildikó s.k.

                   polgármester                                                                            jegyző

2016. évi költségvetési rendelet szöveges indoklása

1–2. §

A költségvetési rendeletben meg kell meghatározni azt a kört, akiket a költségvetés végrehajtása valamilyen módon érint.

A korábbi években bevezetett integrált számviteli rendszer biztosítani tudja az egyes szakmai feladatok részletes előirányzati és teljesítési adatainak figyelemmel kísérését. Ezek a feladatok tervezési alapegységet jelentenek, melyek alkalmazását az elmúlt évek költségvetési rendeletei határozták meg. A bevételi és kiadási előirányzatok beazonosítása indokolttá tette a címrend alkalmazását. A szabályozás biztosítja a folyamatos információkat a tervezett feladatok megvalósításáról.

A korábbi évek jogszabályi változásai miatt a Polgármesteri Hivatalban előirányzott ágazati feladatok megoldását szolgáló előirányzatokat külön önkormányzati címen kellett megtervezni. Ez azt jelentette, hogy a Polgármesteri Hivatal – mint intézmény - előirányzataiban az apparátus működésével kapcsolatos előirányzatok, valamint egyes a szociális ellátásba tartozó kiadási előirányzatok kerülnek megtervezésre.

Az Áht^[1]. 23.§ (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a költségvetési rendeletben a bevételek és kiadások részletezését be kell mutatni a kötelező és önként vállalt feladatok bontásában is. Ennek az előírásnak tesz eleget az előirányzatok 1. b., valamint a 3.c. számú mellékletek szerinti csoportosítása.

3–4. §

Az Áht. 23.§ (2) bekezdés c) – e) pontjai alapján a költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell a bevételek és kiadások teljes körű számbavétele után létrejött hiány mértékét, és a hiány megszűntetésének módját.

A Közgyűlés a működési és a felhalmozási forráshiány megszüntetését belső finanszírozási bevételekből - az előző évek pénzmaradványából - biztosítja.

A költségvetési egyensúly megteremtése mellett, az egyensúly megtartása érdekében a bevételek növelését, illetve a kiadások csökkentését eredményező intézkedések megtételét is szorgalmazza a rendeleti előírás. Az intézkedéseknek az Adósságkezelési Komplex Program megállapításáról szóló 144/2011. (V.26.) számú közgyűlési határozatban elfogadott elvek és irányok képezik az alapját.

Mindezeken túl a központi költségvetésben a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásaira benyújtható pályázatok elkészítést, források igénylését irányozza elő a rendelet.

A bevételi teljesítések időbeni szóródása, illetve a kiadási szükségletek teljesítése, a késedelmes fizetés elkerülése valamint egyéb pénzellátási gondok elhárítása érdekében a rendelet 4. § (4) bekezdése likvid hitelkeretet határoz meg.

5. §

Az (1), valamint az (2) bekezdésekben kiemelt tételek, az Áht. 23.§ - ban, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet (továbbiakban: Ávr.)  24. § – ban foglalt előírások szerint kerültek be a költségvetési rendeletbe.

Az Áht. korábbi években előírta az engedélyezett létszám meghatározását a költségvetési rendeletben.

Bár az engedélyezett létszám meghatározása nem kötelező, de a hatékony és célszerű bérgazdálkodás azonban megköveteli, hogy az önkormányzat által irányított költségvetési intézményekben a feladatellátáshoz rendelt személyi kiadások álláshelyekhez kapcsolhatók legyenek.

Az Áht. 24.§ (4) bekezdése meghatározza a Közgyűlés részére tájékoztatásul bemutatásra kerülő mérlegek és kimutatások tartalmát. A (6) valamint a (7) bekezdésekben előírt mellékletek hivatottak azt biztosítani, hogy a jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezet a hatályos jogi szabályozásoknak megfeleljen.

6. §

Az (1) – (2) bekezdésekben megfogalmazottak Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 34. § alapján az önkormányzatok működéséhez és az ágazati feladatok ellátásához nyújtott jórészt kötött felhasználású állami juttatások jogcímeit és előirányzatait tartalmazzák. Az előirányzatok az intézmények által ellátott feladatok részbeni forrását teremtik meg, egyúttal biztosítják, hogy a törvényi előírásnak megfelelően feladathoz kapcsolódó támogatások a feladat ellátás forrását biztosítsák.

A szabályozási változásoknak megfelelően az önkormányzati hivatal működésével kapcsolatos kiadások az intézményi kiadások keretében – a Polgármesteri Hivatal és a Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezete előirányzataiban – kerültek megtervezésre.

7. §

A rendelet e szakasza egyrészt meghatározza azokat a tartalmi és eljárási szabályokat, amelyeket a céltartalék felhasználása során érvényesíteni kell, másrészt célok szerint csoportosítja és részletezi a tartalékok – „Működési költségvetés céltartaléka, ” illetve - a „Fejlesztési feladatok céltartaléka”, előirányzatait.

Az (1) – (3) bekezdések a költségvetési céltartalék megállapításával és felhasználásával kapcsolatos feladatokat és eljárási rendet foglalják össze.

A (4) – (9) bekezdésekben megfogalmazott költségvetési céltartalékok egyes önkormányzati működési és fejlesztési feladatok ellátásához biztosítanak előirányzatokat. A tartalékok felhasználására vonatkozó intézkedés a célok megvalósítására irányuló feltételekhez teljesítéséhez kötött.

A (4) bekezdésben a „Működési költségvetés céltartaléka” feladataira elkülönített előirányzatok kerültek összefoglalásra.

Ezen belül a (5) bekezdésében az „Energia kincstári tartalék” előirányzatai a hatályos energetikai üzemeltetés szervezési és vállalkozási szerződésben foglaltak szerint kerültek kialakításra. A szolgáltatót a szerződésben vállalt feladatok ellátásáért díjazás illeti meg, s emellett részesedik az intézményi energiaköltségek megtakarításából.

A szakasz (6) bekezdése egyes üzemeltetési, működtetési feladatok ellátására biztosít forrásokat. A tervezett előirányzatok feladatonkénti kibontását a 3.a. számú melléklet tartalmazza.

A (7) bekezdésben megfogalmazott céltartalék, egyrészt a Sör- és gasztronómiai pincemúzeum első beszerzéséhez biztosít forrásokat, másrészt a Városfejlesztő Zrt feladatainak ellátásában átmenetileg kieső források ellentételezését szolgálja.

A (8) bekezdés szerinti tartalék csak olyan összegben használható fel, amikor az erre vonatkozó bevétel teljesül. Az előirányzat az előre nem látható feladatokra, illetve a 2017. évi működési költségvetés fedezetére használható fel.

A (9) bekezdés szerinti fejlesztési tartalék a tényleges kifizetésekhez igazodó ütemben, kizárólag a 264/2015. (XII.10.) számú közgyűlési határozatban foglalat feladatokra használható fel.

8. §

Az általános tartalék, - melynek összege a költségvetés főösszegéhez viszonyítva nem túl magas -, viszont jelzi annak szükségességét, hogy a költségvetési egyensúly megtartása, a gazdálkodás biztonsága kiemelt feladat.

Az előirányzat egyrészt lehetőséget teremt a tervezett bevételek kieséséből származó kompenzációra, másrészt évközben jelentkező újabb feladatok megvalósítására. Az általános tartalék feladata az is, hogy a költségvetésben tervezett feladatok ellátásában elérhető megtakarításokat és az év közben keletkező többletbevételeket összegyűjtse.

9. §

Az önkormányzati feladatrendszer módosulásának kiemelt eleme az oktatás állami fenntartásba kerülése. A vonatkozó szabályok alapján az önkormányzat az oktatási intézmények működtetői feladatait látja el, melynek szervezeti és személyi kereteit Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata biztosítja. A 288/2012. (XII.20.) számú közgyűlési határozat értelmében Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata ellátja a hozzá tartozó intézmények pénzügyi-gazdasági feladatait a köztük létrejött munkamegosztási megállapodás alapján, valamint az intézmények feladatellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyon működtetését (üzemeltetését, karbantartását) a fenntartóval kötött vagyonkezelési szerződés alapján.

Feladata továbbá Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon a déli meleg főétkezés és két további étkeztetés biztosítása.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a helyi önkormányzatok feladatává tette a szünidei gyermekétkeztetés biztosítását az arra jogosultak részére. Az Önkormányzat – figyelemmel a 431/2015. (XII.23.) Korm. rendeletben foglaltakra – ezt a feladatot Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata útján biztosítja.

10. §

Az (1) – (4) bekezdésekben megfogalmazottak az Önkormányzati bizottságok döntési jogkörébe utalt előirányzat-felhasználásokat szabályozzák.

Annak érdekében, hogy az Önkormányzatnál kezelt feladatok keretében megtervezett előirányzatok felhasználására vonatkozó bizottsági illetékesség egyértelmű legyen, a rendelet 10. § (3) – (4) bekezdései felsorolják, és a bizottságokhoz rendelik a költségvetésben tervezett, bizottsági kötelezettségvállalásokkal felhasználható előirányzatokat.

A szabályozás lényeges eleme az, hogy ha a bizottsági döntés alapítvány támogatásáról szól, akkor a bizottság által hozott döntés előirányzat-felhasználási kezdeményezésnek minősül, melyet a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Erre az eljárásra azért van szükség, mert a Közgyűlés döntési jogköréből az alapítványok számára támogatás biztosítása – forrás átadása - másra nem ruházható át (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 4. pont).

A (5) – (6) bekezdésekben előírt szabályozás azt célozza, hogy az önkormányzati támogatás alapvetően és elsősorban annak a célnak a megvalósítását szolgálja, amire a támogatást a döntést hozó biztosította, és ne a különböző adó, vám és egyéb tartozások megfizetéséhez teremtsen forrást.

11. §

Az (1) - (3) bekezdésekben megfogalmazottak az Ávr. 7. § tartalmi változásait követik. Az elmúlt évben bevezetett új szabályozás a gazdasági szervezettel való rendelkezés alapján különbözteti meg az intézményeket. A besorolás ennek megfelelően eldönti az előirányzatok feletti felhasználási jogkör gyakorlását is. 

Az Ávr. 9. § (1) bekezdés alapján, ha a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv köteles egy gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni, amely a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tekintetében ellátja a gazdálkodási tevékenységet.

Ennek a szabálynak tesz eleget a (3) és (4) bekezdésében megfogalmazott szabályozás. A bekezdésben hivatkozott munkamegosztási megállapodást a Polgármester hagyja jóvá.

Az (5) - (8) bekezdésekben megfogalmazott szabályok a költségvetés stabilitását, a felelős gazdálkodási szemlélet erősítését célozzák.

A (9) bekezdésben az intézmények által az ellátottak részére biztosított élelmezési feladatokhoz adott önkormányzati támogatás elszámolása kerül szabályozásra. A gyermekélelmezési kiadásokhoz az önkormányzat az intézményi igényeknek megfelelő, az élelmezési rezsi kiadások fedezetét teljes körűen biztosító támogatást nyújt. A támogatás céljellegű, ezért az elszámolásnak is ennek megfelelően kell történnie. A kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetéshez az állam kötött felhasználású támogatást biztosít, melynek felhasználásáról a 2016. évi zárási feladatok keretében kell számot adni.

A (10) bekezdésben megfogalmazottak az energiakincstár működéséből eredő önkormányzati támogatások elszámolását biztosítják.

A (11) bekezdésben a vízi közmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. számú törvény 18. § - a értelmében „ha jogszabály vagy az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltatási jog gyakorlását vagy a vízi-közmű használatát díj (a továbbiakban: használati díj) fizetéséhez köti, az ellátásért felelős az ebből származó bevételét elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag víziközmű-fejlesztés finanszírozására  használhatja fel.” E törvényi előírásnak megfelelően került szabályozásra a rendeletben a koncessziós díj felhasználása.

12. §

Az (1) – (2) bekezdésekben rögzítettek a szabályszerűségi követelmények betartását emelik ki. A gazdálkodási fegyelem érvényesüléséhez nélkülözhetetlen a naprakész, hatályos szabályozásnak megfelelő intézményi szabályzatok megléte. Ezek aktualizálása a hatékony és takarékos gazdálkodás érdekében elkerülhetetlen.

Az intézmények előirányzatai az alapító okiratban megfogalmazott közfeladatok ellátásához biztosítanak forrásokat. Amennyiben az intézménynél a tervezetthez képest megtakarítás jelentkezik, és az feladatelmaradásból származik, úgy ennek a megtakarításnak a felhasználására intézményi hatáskörben nem lehetséges.

A (3) bekezdésben az intézményi kiemelt előirányzatok betartását nyomatékosító szabályozás azt a célt szolgálja, hogy az előirányzatokkal érintett területek kiemelt figyelmet kapjanak mind a szakmai, mind a gazdálkodói munkában.

Az (4) bekezdés az évek óta alkalmazott és hatékonyan működő pénzellátási rendszer alkalmazását írja elő 2016. évre is. Ez az intézményfinanszírozási rendszer biztosítja, hogy az önkormányzati intézmények fizetési kötelezettségeiket határidőben teljesíteni tudják.

Az (5) bekezdésben megfogalmazott szabály azt biztosítja, hogy az intézményi működés során keletkezett bevételek teljes köre bekerüljön az önkormányzati kincstári gazdálkodásba.

13. §

A megfogalmazottak arra épülnek, hogy az Áht. 34. § (5) bekezdése előírja a költségvetés módosításával kapcsolatos szabályokat. Az előirányzat módosítás keretében, a teljes körűség biztosítása érdekében, a költségvetési rendelet módosítás előterjesztésekor kell az átruházott hatáskörben hozott döntéseket is a Közgyűlés elé terjeszteni.

A vonatkozó jogszabályok és a kialakult gyakorlat alapján célszerű az előirányzat módosításokat legalább negyedévenként testület elé terjeszteni, figyelemmel az önkormányzati költségvetési rendelet utolsó módosításának – az éves költségvetési beszámoló elkészítéséig - határidejére.

Fontos szabály, hogy a (3) bekezdésben megfogalmazott lemondás fogalma alatt, az önkormányzat által kezdeményezett előirányzat csökkentésről van szó, és nem arról, ha év közben az Országgyűlés az Áht. 14.§. (3) bekezdésben meghatározott támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli. Ebben az esetben az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

A (4) bekezdésben megfogalmazottak a számviteli előírások jelentős változásával függnek össze. Az elmúlt évben bevezetett szabályozás a költségvetési előirányzati könyvelés jelentőségét kiemelte azáltal, hogy szigorú előírásokat tartalmaz a számlák kiegyenlítéséhez.

Az egy - egy tervezési alapegység előirányzatát meghaladó, de az alcím előirányzatán belül maradó kiadás teljesíthetőségét előirányzat módosításhoz köti, ugyanez a helyzet a tervezési alapegységen belül maradó, de a kiemelt előirányzatok közötti eltérések esetén is. Ha az előirányzat módosítás közgyűlési jogkörben marad, akkor havonta egy alkalommal lesz mód az ilyen jellegű, technikai módosítások átvezetésére, majd ezt követően a számlák kiegyenlítésére. Ez a helyzet a jelentős többlet adminisztráció mellett a számlák késedelmes kiegyenlítését is okozhatja. Ezt a helyzetet hidalja át a javasolt felhatalmazás.

A (6) bekezdésben nevesített projekt feladatok ellátására rendelkezésre álló 348.000 ezer Ft előirányzat tartalmazza az előző évről áthúzódó tervezési, valamint projekt lebonyolítási feladatok kiadásainak elszámolását 195.809 ezer Ft összegben, valamint az indításra tervezett beruházások koncepciói és engedélyes tervei elkészítésére, a fejlesztések előkészítésére, megvalósítására szolgáló forrásokat, ill. a projektmenedzsmenti feladatok ellátásában átmenetileg kieső források részbeni ellentételezését a Városfejlesztő Zrt. részére. A rendelkezésre álló előirányzat felhasználásakor figyelemmel kell lenni a területi operatív programok kiírására, valamint a megjelent pályázati felhívásokra.

A (7) bekezdés a költségvetés beruházási feladataihoz kapcsolódó bevételek kiesése, vagy az üzemeltetési feladatok ellátásának bizonytalanná válása miatt, a tervezett fejlesztések megvalósítására vonatkozó eljárást határozza meg. A pénzügyi egyensúly megőrzésének érdekében kiemelt jelentőséget kapott az üzemeltetési fenntartási feladatok pénzügyi forrásának kérdése. Az üzemeltetési többletköltséget okozó fejlesztések esetében külön vizsgálni kell a forrás megteremthetőségét és hosszabb távon történő biztosítását.

A (8) bekezdésben megfogalmazott szabály a működési költségvetést finanszírozó bevételek kiesése miatti eljárást határozza meg. A szabályok azt célozzák, hogy a gazdasági folyamatok tervezettől eltérő alakulása esetén arról a Közgyűlés tudomást szerezzen és a helyzet ismeretében a szükséges döntést meghozza.

A (9) bekezdésekben foglaltak alkalmazása a tervezett előirányzatokat meghaladó vagy azzá váló kiadások, azaz a fedezetlen kötelezettségvállalások keletkezését akadályozza meg. Az év közben jelentkező, nem tervezett szükségletek kielégítésére nincs mód, a tervezett előirányzatot meghaladó kiadás nem teljesíthető.

A (11) bekezdésben foglaltak a 2016. évi költségvetés általános tartalékának megteremtését szolgálják. A szabályozás a költségvetésben elfogadott bevételi előirányzatok feletti, illetve kiadási előirányzatok alatti teljesítése esetén a többletek, és a megtakarítások általános tartalékként történő kezelését határozza meg.

A (12) bekezdés az átmenetileg szabad pénzeszközök felhasználására tartalmaz felhatalmazást a polgármester részére a gazdálkodás biztonságának elvét szem előtt tartva.  

14. §

A gazdálkodási folyamatok megítélésének fontos eszköze az ellenőrzés. A költségvetési szervek ellenőrzési és belső ellenőrzési feladatainak rendszerét, követelményeit az elmúlt évben a jogi szabályozás tovább erősítette. A bekezdésekben megfogalmazottak, az alkalmazott gyakorlatot erősítik, és a szabályok nyomatékos érvényesítésére hívják fel a figyelmet.

15. §

A szakasz az Önkormányzat gazdasági döntéseinek kialakításában érvényesítendő szempontot határozza meg. Ennek alapján a tulajdonosi minőségben tett, az Önkormányzat költségvetését érintő döntések nem korlátozhatják a költségvetésben előirányzott feladatok teljesítését.

16. §

Az (1) bekezdés az Áht. 71. § (1) bekezdésére alapozottan határozza meg azokat a feltételeket, amikor az önkormányzati biztos kirendelése szükséges.

A szabályozás összefügg az önkormányzati kincstári finanszírozás alkalmazásával. Ebben a finanszírozási rendszerben határidőn túli intézményi tartozások nem lehetnek. Ha mégis keletkezik tartozás, akkor az a gazdálkodási szabályok megsértésére, a pénzügyi és számviteli rend be nem tartására utal. Ilyen esetekben az okok kivizsgálása és a felelősség megállapítása nem tűr halasztást.

A (2) bekezdés fontos szabályt tartalmaz és egyben az önkormányzati biztos kijelölési eljárás megelőzését is szolgálja azáltal, hogy a költségvetési intézmények vezetői részére jelzési kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha az intézmény gazdálkodásában a tartozás állomány meghaladja az 15 millió Ft-ot.

17. §

Az Adósságkezelési Komplex Program megállapításáról szóló 144/2011. (V.26.) számú közgyűlési határozatban elfogadott elveken és irányokon alapuló döntések végrehajtása az elmúlt években jelentős eredményt hozott. A közfeladatok hatékonyságát javító költségtakarékos megoldások elősegítették az önkormányzat konszolidációs céljai elérését, a költségvetés stabilitásának megteremtését.

Az éves költségvetés végrehajtása során szükséges a hatékony és takarékos gazdálkodási szemlélet érvényesítése. A megváltozott önkormányzati feladat és finanszírozási rendszer kiemelt odafigyelést igényel a költségvetésben tervezett feladatok megvalósításában. Fokozottan és ösztönzötten szükséges ezért a takarékos, gazdaságos intézményi működés biztosítása, a jó gyakorlatok és megoldások bevezetése és elterjesztése a gazdálkodásban.

A szabályozás kiterjed a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságokra is.

Annak érdekében, hogy pontos információ álljon rendelkezésre az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi-gazdasági helyzetéről, ezért a 2) bekezdés előírja, hogy az üzleti tervben foglaltak teljesüléséről, a kiadásaik és bevételeik alakulásáról havonta információt kötelesek szolgáltatni a Polgármester részére.

18. §

A záró, hatályba léptető rendelkezések a 2016. évi költségvetés végrehajtásával összefüggő, a tervezett feladatok végrehajtásával kapcsolatos szabályok alkalmazását biztosítják. Rendelkeznek a költségvetés hatálybalépéséről, valamint a teljesítésről történő beszámolásról.

A (2) bekezdésben megfogalmazottak azt a célt szolgálják, hogy a hivatkozott jogszabály által biztosított felhatalmazással - az étkeztetés, szünidei étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet, - az önkormányzat nem kíván élni.     

Az (5) bekezdés az Áht. 27. § (4) bekezdésében megfogalmazottakon alapul, melynek értelmében a társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik.

A társulás munkaszervezeti feladatait - a Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulása valamint Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala között létrejött megállapodás alapján - Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el. Ennek alapján figyelemmel a számviteli változásokra a kistérségi feladatellátáshoz igényelt állami támogatást a Magyar Államkincstár a szolnoki előirányzatok között szerepelteti.

Az előirányzatok felhasználásáról a Társulási Tanács jogosult dönteni az elemi költségvetést elfogadó határozatával.

19. §

A rendelet hatályba lépésével és a végrehajtásáról szóló beszámolás időpontjával kapcsolatos előírások mellett az (5) bekezdésben foglaltak az Áht. 25.§ (3) – (4) bekezdéseiben előírt szabálynak tesznek eleget.