Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének

2/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontja, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. §-a és 13. §-a, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 32. § (1) és (3) bekezdései, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvtv.) 18. § (1) bekezdése és a 28. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

1. A rendelet célja, hogy Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a helyi sajátosságok figyelembe vételével meghatározza az általa biztosított egyes szociális ellátások formáit, jogosultsági feltételeit és eljárási rendjét.
2. A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontból rászorult személyek, családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót, annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

A rendelet hatálya

2. §

1. E rendeletet kell alkalmazni Rákóczifalva Város közigazgatási területén életvitelszerűen élő

1. magyar állampolgárokra,
2. bevándoroltakra és letelepedettekre,
3. hontalanokra,
4. a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.
   2. E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a) - d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
   3. E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében és a Gyvt. 4. § (1) bekezdésében meghatározottakra.
   4. E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a Rákóczifalva területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

Hatásköri rendelkezések

3. §

1. A képviselő-testület saját hatáskörében pénzbeli szociális ellátásként települési támogatást biztosít.
2. A képviselő-testület e rendeletben szabályozott települési támogatás megállapítására, felülvizsgálatára, megszüntetésére, valamint a jogosulatlan igénybevétele esetén a visszafizetés elrendelésére vonatkozó hatáskörét az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottságára (továbbiakban: bizottság) ruházza át, azzal a kivétellel, hogy Rákóczifalva Város Polgármestere a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást éves szinten legfeljebb 500.000,- Ft-ig nyújthat.
3. Az elhunyt személy temetési költségeinek viseléséhez igényelt települési támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
4. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítésének elengedéséről, csökkentéséről vagy részletekben történő teljesítéséről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

Eljárási rendelkezések

4. §

1. E rendeletet az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kel alkalmazni.
2. A képviselő-testület saját hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet, amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Rákóczifalvai Közös Önkormányzati Hivatalánál (továbbiakban: hivatal) e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
3. A rendelet által alkalmazott fogalmakra az Szt. értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. A települési támogatás egyszerre csak egy jogcímen igényelhető.
5. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemszámítás tekintetében Szt. 10. § (2) - (5) bekezdését kell alkalmazni.
6. A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát alátámaztó iratokat. A rendszeres pénzellátásokat az alábbi dokumentumokkal kell igazolni:

1. a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó jövedelméről kiállított munkáltatói igazolással,
2. álláskeresési támogatást az azt megállapító határozattal, valamint a kérelem benyújtását megelőző három havi ellátás kifizetetését igazoló szelvénnyel vagy folyószámla kivonattal,
3. a saját háztartásban nevelt, nappali tagozaton tanuló gyermek esetében 30 napnál nem régebbi iskolalátogatási igazolással, amelynek tartalmaznia kell a folyósított ösztöndíj összegét is,
4. elvált, vagy házastársától különélő kérelmező esetében a gyermektartásdíjat a rendelkező jogerős bírói ítélet másolatával, és a tényleges gyermektartásdíjról szóló igazolással, nyilatkozattal, illetve a gyermektartásdíj megelőlegezéséről szóló gyámhivatali határozattal, valamint a népesség nyilvántartás adatainak felhasználásával,
5. nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lappal és egy nyugdíjszelvénnyel,
6. családtámogatási ellátások esetén a folyósítást igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,
7. őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentummal vagy a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolással,
8. a vállalkozásból származó jövedelem esetén, lezárt adóévről a Nemzeti Adó,- és Vámhivatal által kiállított igazolással, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolással vagy a vállalkozó nyilatkozatával,
9. Egyéb nem havi rendszeres jövedelem igazolására a kérelmező írásbeli nyilatkozatát kell elfogadni.
   7. Amennyiben a kérelemben, a jövedelemnyilatkozatban, valamint az igazolásokban szereplő adatok valódisága felől kétség merül fel, a hivatal jogosult környezettanulmányt készíteni a Bizottság kérésére.
   8. Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőről, ha az életkörülményeiről a bizottságnak hivatalos tudomása van, vagy a kérelmező korábbi ügyében készült környezettanulmány három hónapnál nem régebbi, és életkörülményeiben nem feltételezhető lényeges változás.
   9. A szociális ellátásban részesülő, a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a bizottságot a hivatalon keresztül.
   10. A szociális ellátások felhasználásának ellenőrzéséről a bizottság, valamint a polgármester gondoskodik. Az ellátásban részesülő köteles az ellenőrzés zavartalan elvégzését, lebonyolítását elősegíteni és az ellenőrzést végzővel együttműködni a kért adatok rendelkezésre bocsátásával. a szociális ellátás cél szerinti felhasználásának igazolásával.
   11. A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó ügyintéző az alábbiak szerint ellenőrizheti:

1. megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,
2. megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
3. megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,
4. elrendelheti a környezettanulmány készítését,
5. megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.
   12. Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelemhez, ha azt a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta:

1. a tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,
2. a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző három hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,
3. a szülői felügyeleti jog megállapításáról szóló okiratot,
4. a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
5. a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,
6. a gyermek elhelyezésére vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, gyámhivatali határozatot.
   13. Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy álláskeresőként a munkahely keresés céljából nem működik együtt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével.
   14. Az elektronikus ügyintézés szociális ügyekben kizárt.

Természetben nyújtott ellátások eljárási szabályai

5. §

A települési támogatás természetbeni szociális ellátásként is megállapítható.

A települési támogatás formái

6. §

1. Települési támogatás keretében nyújtható támogatások:

1. rendkívüli települési támogatás,
2. lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez nyújtható támogatás,
3. gyógyszerkiadások viseléséhez való hozzájárulás,
4. temetési költségekhez való hozzájárulás,
5. gyermek(ek) gondozásához nyújtandó támogatásként.
   2. Települési támogatás iránti kérelem a rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon, írásban nyújtható be.

Rendkívüli települési támogatás,

7. §

1. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtott támogatás, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak.
2. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:
   1. a hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegség, ha az legalább 8 napos kórházi kezelést igényel, továbbá a súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó baleset,
   2. a családtag elhalálozása,
   3. ha a kérelmező, illetve családja egy hónapot meghaladóan pénzellátás nélkül marad (nyugdíjellátás, rokkantellátás, járadék folyósításának, illetve egyéb ellátás megszűnése),
   4. munkaviszony megszűnése a munkáltató rendes felmondása által, mely állapot a munkahely elvesztését követő 30 napon belül vehető figyelembe,
   5. önhibán kívül bekövetkezett épületet elpusztító, vagy a rendeltetését akadályozó elemi kár (pl.: tűz, szél- illetve hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.) ha a biztosító vagy egyéb szerv nem fizet.
   6. a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,
   7. bűncselekmény, vagy szabálysértés (pl. rablás, lopás, betörés, stb.) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet.
3. Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen:

1. tartozás miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe,
2. krónikus betegség miatt bekövetkezett, 14 napot meghaladó időtartamú gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás, gyógyfürdő vagy egyéb orvosi ellátás időtartama),
3. gyógyászati segédeszközök beszerzése,
4. a közgyógyellátásra nem jogosult személy folyamatos 3 hónapnál hosszabb időtartamú, az öregségi nyugdíjminimum 25 %-át meghaladó havi rendszeres gyógyító költsége.
   4. Rendkívüli települési támogatást évente kettő alkalommal és családonként csak egy személy részére lehet megállapítani.
   5. A rendkívüli települési támogatás, mértéke:
      1. kiskorú, illetve fiatal felnőtt eltartásáról gondoskodó családban családonként, évente, legfeljebb 28.500,- Ft,
      2. az a) pontba nem tartozó családok esetén évente legfeljebb 14.250,- Ft
      3. támogatás legkisebb összege 3.000,- Ft.

Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez nyújtható támogatás

8. §

1. A lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez nyújtható támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
2. A támogatás a villanyáram-, a víz- és csatornahasználat, a gázfogyasztás, illetve a tüzelőanyag költségei viseléséhez nyújtható.
3. A támogatás legkisebb összege havonta 2.500,- Ft.
4. A lakhatással kapcsolatos rendszeresen felmerülő költségek viseléséhez  legfeljebb havonta 5000,- Ft támogatás állapítható meg.
5. Szociálisan rászorult az a személy, vagy háztartás amelynek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át.
6. A támogatás iránti kérelem évközben bármikor benyújtható, megállapítás esetén a jogosultság egy év.
7. A támogatást elsősorban természetben kell megállapítani, az általa megjelölt, a lakott ingatlanra vonatkozó és a kérelemben szereplő személyek egyikének nevére szóló számlával igazolt közműszolgáltató felé átutalni.
8. A támogatás háztartásonként egy személy részére állapítható meg.
9. Nem jogosult a lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez nyújtható támogatásra

1. aki albérlőt tart,
2. a jogcímnélküli lakáshasználó,
3. akinek  a Szoc.tv. szerint vagyona van.

Gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott támogatás

9. §

1. Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személy részére a gyógyszerköltségei viseléséhez éves szinten havonta 10.000,- Ft támogatást állapíthat meg.
2. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy részére a gyógyszerköltségek viseléséhez a támogatást nem lehet megállapítani.
3. Szociálisan rászorult

1. az az egyedül élő személy, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
2. az a családban élő személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, és

krónikus betegsége miatt, havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

Temetési költségek viseléséhez nyújtott támogatás

10. §

1. Az elhunyt személy temetési költségeinek viseléséhez való hozzájárulására igényelt települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

1. családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
2. egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

2. Az elhunyt személy temetési költségeinek viseléséhez való hozzájárulásra igényelt támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének legalább 10 %-a.
3. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a temető mindenkori üzemeltetője által kiadott temetési költségekről szóló tájékoztató alapján kerül megállapításra.
4. Az elhunyt személy temetési költségeinek viseléséhez való hozzájárulás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a hivatalhoz.
5. Az elhunyt személy temetési költségeinek viseléséhez igényelt települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.

11. §
    

1. A polgármester a köztemetés költségének 50 % feletti részének megtérítése alól mentesíti az elhunyt személy közeli hozzátartozóját az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

1. családban élő esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetén a 250 % -át, valamint
2. nem részesült a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban.

2. Az (1) bekezdés szerinti mentesítés engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmező

1. hosszabb kórházi ápolással járó táppénzes állományba kerül, vagy
2. súlyos, 3 hónapot meghaladó ápolást igénylő betegségben szenved, vagy
3. 3 hónapot meghaladó gyógyulási időszakú balesetet szenved, vagy
4. háztartásában nagyobb összegű váratlan vagy nem tervezhető kiadás keletkezik, vagy
5. elemi kárt szenved.

3. Határozatban kell meghozni a mentesítésről szóló döntést.

A gyermek gondozásához nyújtott települési támogatás

12. §

(1) A gyermeknevelés támogatásához nyújtandó települési támogatásban részesülhet

a) a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy

b) az a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig,

c) az a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig.

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként települési támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.

a) a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából létfenntartást veszélyeztető helyzetet okozhat különösen:

aa) krónikus, hosszantartó, kettő hónapot meghaladó betegségből eredő jövedelem kiesés,

ab) elemi károsultság,

ac) 60 napot meghaladó közüzemi – áram, víz és fűtési - díjhátralék, tüzelő hiánya.

(3) A gyermek gondozásához nyújtott települési támogatás évente legfeljebb két alkalommal nyújtható, összege éves szinten gyermekenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének:

a) 25 %-át ha a kérelmező részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben,

b) 50 %-át, ha a kérelmező nem részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át.

(4) A gyermek gondozásához nyújtott települési támogatás pénzbeli és természetbeni támogatásként is megállapítható.

(5) Természetbeni ellátás különösen a megállapított támogatás összegének erejéig:

a) a gyermekintézményi étkezési térítési díj

b) tankönyv, tanszerellátás,

c) tandíj, kollégiumi díj, vagy

d) egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalása

e) közüzemi számlák átvállalása

(6) A támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról az ellátást megállapító szerv dönt.

(7) A gyermek gondozásához nyújtott települési támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

a) a kérelem a gyermek térítési díjának, tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv, tanszerellátásának fizetendő díjhátralék rendezésére irányul, vagy

b) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gyermeket gondozó szülő a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

(8) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt települési támogatás megállapításához csatolni kell a 4. § (5)-(6) bekezdés szerinti jövedelemigazolásokat és a támogatásra okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

(9) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg a (3) bekezdésben meghatározott mértéket.

Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

13. §

(1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítése esetén az Szt. 17. §-ában foglalt szabályokat e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A kötelezett szociális helyzetére tekintettel az ellátás megtérítése méltányosságból elengedhető, csökkenthető, illetve részletekben is visszafizethető.

(3) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a visszafizetésre kötelezett

a) hajléktalanná vált, vagy

b) a háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 50 %-át meg nem haladó mértékre esett vissza.

(4) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor csökkenthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át meg nem haladó mértékre esett vissza.

(5) A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 50 %-áig terjedhet.

(6) Az ellátás megtérítése részletekben akkor teljesíthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem éri el.

(7) Részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően:

a) 20 000 forintig 3 hónap,

b) 20 001-60 000 forintig 6 hónap,

c) 60 000 forint felett 9 hónap.

(8) A méltányossági kérelmet a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül lehet benyújtani.

Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

14. §

(1) Az önkormányzat tagja a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulásnak, melynek keretében a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központon keresztül biztosítja, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat.

(2) Az önkormányzat az étkeztetéssel, a házi segítségnyújtással, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással, a családsegítéssel és a gyermekjóléti szolgálattal, a támogató szolgáltatással, a nappali ellátással, a közösségi ellátással és az Idősek Bentlakásos Otthonával kapcsolatos hatásköreit a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulásra ruházza át.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért fizetendő intézményi térítési díjat, és az Idősek Bentlakásos Otthonával kapcsolatos rendelkezéseket Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése által elfogadott a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások térítési díjainak megállapításáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet szabályozza.

Záró rendelkezések

15. §

(1) Ez a rendelet  2015. március 1. napján lép hatályba és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 15/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete.

(3) A 8. § szerinti támogatást csak annak a háztartásnak lehet megállapítani, amelynek a korábban hatályban lévő jogszabály alapján megállapított lakásfenntartási támogatás iránti jogosultsága már lejárt.

Rákóczifalva, 2015. február 26.

A rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Rákóczifalva, 2015. február 27.

                                                                                Török István

                                                                                      jegyző