Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2023. 12. 16Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i)-j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet Rákóczifalva Városi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló vagyon megőrzésének, védelmének, valamint a vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit szabályozza, meghatározza az önkormányzat törzsvagyonának körét, a vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, annak érdekében, hogy a törvény által kötelezően előírt és önként vállalt feladatait az önkormányzat minél magasabb színvonalon teljesíthesse.
2. § (1) E rendelet tárgyi hatálya az önkormányzat vagyonára terjed ki.
(2) E rendelet szervi hatálya kiterjed:
a) az önkormányzat nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervre,
b) az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyon használójára,
c) az önkormányzat költségvetési szerveire,
d) a vagyonkezelőre,
e) a vagyon használatára törvény alapján jogosult állami szervre, valamint
f) a vagyont szerződés alapján hasznosító szervezetre vagy természetes személyre.
3. § E rendelet hatálya kizárólag abban az esetben terjed ki a külön rendelettel szabályozott
a) önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokra;
b) piacokra és vásárokra;
c) közterületek használatára,
amennyiben a külön rendelet eltérő szabályokat nem rendel alkalmazni.
4. § E rendelet vonatkozásában a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: Nvtv.) meghatározott fogalom-rendszert kell alkalmazni.
2. Az önkormányzat vagyona
5. § Az önkormányzat vagyona:
a) forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból,
b) forgalomképes üzleti vagyonból
áll.
6. § A nemzeti vagyon részét képező önkormányzati vagyonnak a közvetlenül kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgáló törzsvagyonába tartoznak:
a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő, az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott forgalomképtelen vagyonelemek az 1. melléklet szerint;
b) törvény vagy e rendelet által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű forgalomképtelen vagyonelemnek minősített vagyonelemek a 2. melléklet szerint;
c) az a)–b) pont hatálya alá nem tartozó, törvény vagy önkormányzati rendelet által korlátozottan forgalomképesként meghatározott vagyonelemek a 3. melléklet szerint.
7. § Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazon vagyonelemek, melyek nem tartoznak a 6. § hatálya alá. Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képező ingatlan vagyonelemeket a 4. melléklet tartalmazza.
3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása
8. § Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 110. §-ában és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendeletben foglaltak szerint nyilvántartást kell vezetni.
9. § (1) Az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyonelemeket, annak megszerzést követően haladéktalanul, a rendeltetése alapján az önkormányzati vagyon kategóriájába be kell sorolni, minősíteni kell.
(2) Amennyiben valamely vagyonelem már nem szolgálja a kötelezően ellátandó önkormányzati feladat ellátását, vagy hatáskör gyakorlását, a funkcióvesztést követően a vagyon besorolását, minősítését haladéktalanul meg kell változtatni.
(3) Ingatlan vagyonelem esetében a minősítésről a képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.
4. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
10. § Az önkormányzat a vagyon hasznosítása, tulajdonjogának átruházása vagy megszerzése esetén a vagyon forgalmi értékét a következők szerint határozza meg:
a) ingatlan és vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, hat hónapnál nem régebbi értékbecslés megléte esetén annak felülvizsgált mértékén;
b) ingó vagyon esetén a piaci érték figyelembevételével, de legalább könyv szerinti értéken;
c) tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális piaci ár, tőzsdei forgalomban nem szereplő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,
d) egyéb társasági részesedés esetén 3 hónapnál nem régebbi utolsó üzleti értékelés,
e) ingyenes jogügylet esetén a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeg,
f) örökölt vagyon esetén – amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi – a hagyatéki eljárás során megállapított érték,
g) végrehajtási árverésen történő vagyonszerzés esetén a végrehajtó által meghatározott becsérték;
h) az a)–g) pontban nem szabályozott esetekben egyedi értékelés alapján kell a vagyon értékét meghatározni.
11. § Ha a szerződés tárgya vagyontárgyak összessége, e rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak összességének együttes értéke irányadó.
5. A tulajdonosi jogok gyakorlása
12. § Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik. Az önkormányzati vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat (birtoklás, használat, hasznok szedése, rendelkezés) - az e rendeletben meghatározott kivételekkel - a képviselő-testület gyakorolja.
13. § A Polgármester dönt
a) forgalomképes ingó vagyon visszterhes elidegenítéséről nettó 3 millió forint nyilvántartási értékig,
b) forgalomképes ingó és ingatlan vagyon visszterhes hasznosításáról - a vagyonkezelésbe adás kivételével - nettó 10 millió forint nyilvántartási értékig,
c) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon hasznosításáról - a vagyonkezelésbe adás kivételével - nettó 10 millió forint nyilvántartási értékig,
d) az átmenetileg használt pénzeszközök egy évnél rövidebb lejáratú lekötésére,
e) termőföld haszonbérbeadásáról értékhatártól függetlenül,
f) üzleti vagyon körébe tartozó ingó vagyontárgy megszerzéséről nettó 3 millió forint értékhatárig,
g) törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgy pótlása, létesítése, gyarapítása érdekében a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig a tulajdonjog megszerzésére irányuló szerződés megkötéséről,
h) civil szervezetek támogatására a költségvetési rendeletben meghatározott keret mértékéig,
i) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában rögzített egyéb tulajdonosi nyilatkozatok megadásáról.
14. § Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos, azzal összefüggő tulajdonosi hozzájárulásokat, amennyiben a jogügylet nem jár önkormányzati kötelezettségvállalással, a polgármester adja meg. Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
6. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása
15. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon és üzleti vagyon visszterhes átruházása ingatlan és nettó 1 millió forint forgalmi értéket meghaladó értékű ingó vagyontárgy esetében - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenyeztetés az önkormányzat 6. melléklet szerinti versenyeztetési szabályzata alapján történik.
(2) Mellőzhető a versenyeztetés:
a) ingatlan cseréje,
b) telekalakítás céljából történő értékesítés esetén, amennyiben az eladni kívánt ingatlan vagy ingatlanrész nem kaphat önálló helytajzi számot.
(3) Visszterhes vagyonátruházás esetén a vételár meghatározásakor a vagyon 10. § szerint meghatározott forgalmi értékétől legfeljebb 10 %-kal lehet lefelé eltérni.
(4) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv.-ben meghatározott feltételek szerint lehet.
16. § Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy elidegenítése, vagy megterhelése a képviselő-testület döntésétől függ. Korlátozottan forgalomképes ingatlanok elidegenítéséhez, vagy megterheléséhez a forgalomképességet akadályozó okokat meg kell szüntetni.
7. Az önkormányzati vagyon hasznosítása
17. § (1) Az önkormányzati törzsvagyont és üzleti vagyont hasznosítani ingatlan esetében a hasznosítással érintett rész tekintetében 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték felett, ingóság esetében 5 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték felett - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenyeztetés az önkormányzat 6. melléklet szerinti versenyeztetési szabályzata alapján történik.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes hasznosítására kizárólag az Nvtv. 11. § (13) bekezdésében meghatározott célból, az ahhoz szükséges mértékben kerülhet sor.
8. A vagyonszerzés szabályai
18. § Ingatlan tulajdonjogának az önkormányzat javára történő ingyenes vagy visszterhes megszerzéséről a képviselő-testület dönt.
19. § Ingatlannak nem minősülő bármely további vagyontárgy ingyenes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a költségvetési szerv vezetője dönt.
20. § Az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján megillető elővásárlási jog gyakorlása a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
21. § Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas. Fel kell mérni a tovább hasznosítás lehetőségeit és a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
22. § Nem fogadható el olyan ajándék, hagyaték, amelynek megszerzése
a) felvállalhatatlan terhet jelent az önkormányzat számára és nem áll arányban annak értékével, vagy
b) önkormányzati érdeket sért.
9. Az önkormányzati költségvetési szervek vagyongazdálkodása
23. § A képviselő-testület az önkormányzat által alapított költségvetési szervek részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátáshoz szükséges mértékben, térítésmentesen biztosítja. A közös alapítású és fenntartású költségvetési szervek vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és a fenntartók között létrejött külön megállapodás szabályozza.
24. § A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz kötődő költségek viselésére. A költségvetési szervek a rájuk bízott vagyonnal kötelesek felelősen gazdálkodni, a vagyontárgy állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről fokozott szakmai elvárhatósággal gondoskodni.
25. § A költségvetési szerv vezetője a költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat keretei között a vagyontárgyak beszerzéséről, pótlásáról, létesítéséről önállóan dönt.
26. § (1) Az önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladat sérelme nélkül a használatában lévő üzleti vagyont bevételei növelése érdekében visszterhesen hasznosíthatja.
(2) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője az alapfeladat sérelme nélkül a költségvetési szerv használatában, működtetésében lévő korlátozottan forgalomképes törzsvagyon hasznosításának legfeljebb 1 év határozott időtartamra történő visszterhes átengedéséről saját hatáskörében dönthet.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt vagyon visszterhes hasznosításának feltétele, hogy a karbantartási, fenntartási, üzemben tartási költségek a hasznosítás idejével arányosan a díjban megtérüljenek.
(4) A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért a költségvetési szerv vezetője felel.
(5) Ha a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.
10. A vagyonkezelői jog létesítése, a vagyonkezelés ellenőrzése
27. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Mötv. 109. §-ában és az Nvtv.-ben meghatározott vagyonkezelők részére, az ott meghatározott módon, az önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha biztosítja a hatékony feladatellátás feltételeit, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, a vagyon értékét növelését.
(2) Önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan ingyenesen vagy ellenérték fejében adható vagyonkezelésbe.
(3) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő létesítése – az önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesítendő vagyonkezelői jog kivételével – versenyeztetés útján történik.
28. § (1) Vagyonkezelői jogot kizárólag a képviselő-testület alapíthat.
(2) A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelési szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre.
(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonról – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – jogszabályban, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.
29. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelemmel a közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére - tartalmaznia kell különösen:
a) a vagyonkezelő által ellátandó közfeladatot és az annak ellátásához szükséges egyéb tevékenységeket,
b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak megjelölését, tételes jegyzékét az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyezően,
c) a vagyonkezelő kötelezettségeit, különösen a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a vagyon felújításáról, beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben történő gondoskodásra, illetve e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű tartalék képzésére vonatkozó rendelkezéseket,
d) a vagyonkezelőt megillető jogokat és azok korlátozását,
e) az önkormányzatot megillető ellenőrzési jogosultság részletes szabályait,
f) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,
g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
h) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
i) a vagyonkezelési szerződés időtartamát.
j) a vagyonkezelési szerződés egyoldalú, rendkívüli és azonnali felmondásának, megszüntetésének eseteit,
k) ingatlan- nyilvántartási rendelkezéseket, ezzel kapcsolatos költségek viselése,
l) a vagyonkezelésbe adott, támogatott tevékenységgel, beruházással létrehozott vagyonnal kapcsolatos rendelkezéseket,
m) termőföld esetén a földhasználati-nyilvántartási, költségek viselésével kapcsolatos rendelkezések,
n) természetvédelmi terület esetén a természetvédelmi hatósággal való kapcsolattartási kötelezettséget.
(2) Ingatlanvagyon esetében a vagyonkezelői jog létrejöttéhez annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
30. § (1) A vagyonkezelőt jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá – törvényben meghatározott kivételekkel – nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, azon osztott tulajdont nem létesíthet, illetve a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.
(2) A vagyonkezelő a jogszabályokban meghatározott kötelezettségein túl köteles:
a) a rábízott vagyont biztosítani,
b) a vagyon fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatokat ellátni,
c) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni,
d) vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról gondoskodni, legalább a vagyoni eszközök elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenésének megfelelő összeg erejéig;.
e) vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente történő elszámolására.
31. § A vagyonkezelésbe adott vagyonelemek listáját az 5. melléklet tartalmazza.
32. § A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését a polgármester - a Rákóczifalvai Polgármesteri Hivatal közreműködésével - ellenőrzi.
33. § A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, így különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, valamint az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.
34. § (1) A tulajdonosi ellenőrzés keretében az ellenőrzést végző jogosult:
a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,
c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől írásban, vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekintést kérni.
(2) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:
a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.
(3) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.
35. § A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben – a tárgyévet követő év március 31. napjáig – tájékoztatja a képviselő-testületet.
36. § A vagyonkezelőnek a kezelt vagyonra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettsége van. A vagyonkezelő évente egyszer, a tárgyévet követő év február 15. napjáig köteles a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak állapotának tárgyévi változásairól a jegyző által meghatározott módon és formában adatot szolgáltatni.
11. Követelésről való lemondás, behajthatatlan követelések
37. § (1) A követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha a követelésről történő lemondás nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását.
(2) Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:
a) csődegyezségi megállapodásban;
b) bírói egyezség keretében;
c) felszámolási eljárásban, ha a felszámoló írásbeli nyilatkozata szerint a követelés várhatóan nem térül meg;
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással hajtható be;
e) ha a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel;
f) a jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél érdekében, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja,
g) a követelés az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 1. pontja értelmében behajthatatlan.
(3) Az egy évet meghaladóan keletkezett, a mindenkori költségvetési törvényben megállapított, kis összegű értékhatárt el nem érő követelésről való lemondásról a polgármester jogosult dönteni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(4) Az egy évet meghaladóan keletkezett, a mindenkor hatályos költségvetési törvényben megállapított kis összegű értékhatárt elérő vagy meghaladó követelésről lemondani a képviselő-testület jogosult a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
38. § (1) Részletfizetés engedélyezésére 1 millió forint egyedi értékhatárig a polgármester, 1.000.001 forint egyedi értékhatárt meghaladóan a képviselő-testület jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt részletfizetés feltételeit a kötelezettel kötendő külön írásbeli megállapodásba kell foglalni.
12. Önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságban részesedés szerzése
39. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(2) Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
40. § (1) Gazdasági társaság alapítására, vagy meglévő gazdasági társaságban tulajdoni részesedés szerzésére - az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül - kizárólagosan a képviselő-testület jogosult.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgy nem pénzbeli hozzájárulásként nem teljesíthető.
41. § (1) Az önkormányzati tulajdonú egyszemélyes gazdasági társaságok legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó döntési jogkört a képviselő-testület gyakorolja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a polgármester jogosult az önkormányzati tulajdonú egyszemélyes gazdasági társaságnak költségvetési támogatást nyújtani január 1. napjától a költségvetési rendelet hatálybalépéséig terjedő időszakban az adott gazdasági társaságnak előző költségvetési évben nyújtott támogatás 20 %-ának mértékéig. A támogatási szerződésben foglaltakat a költségvetési rendelet megalkotásakor figyelembe kell venni.
(3) Az (2) bekezdés szerinti döntés nem veszélyeztetheti, illetve korlátozhatja az éves költségvetésben tervezett feladatok megvalósítását.
42. § (1) A nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogok gyakorlója a képviselő-testület által - a választási ciklus végéig - megbízott személy (a továbbiakban: tulajdonosi képviselő).
(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonosi képviselő:
a) köteles az önkormányzat érdekében eljárni.
b) köteles a tett intézkedésekről, tulajdonosi képviselőként végzett munkájáról, a gazdasági társaság - önkormányzatot is érintő - döntéseiről minden gazdálkodási év végéig beszámolni a képviselő-testületnek.
(3) Az önkormányzat érdekeivel ellentétes - várható, vagy meghozott - társasági döntésről a tulajdonosi képviselő haladéktalanul tájékoztatni köteles a képviselő-testületet.
13. A gazdasági társaságok ügyvezetőjének, igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjainak, valamint könyvvizsgálójának kijelölése
43. § (1) Egyszemélyes önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezetőjét, igazgatóságának, felügyelő bizottságának tagjait, könyvvizsgálóját a képviselő-testület választja, nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok esetében az ügyvezetőre, igazgatóságba, felügyelő bizottságba választandó személyekre a képviselő-testület tesz javaslatot.
(2) Az önkormányzat részéről választott, vagy javaslatával megválasztott igazgatósági, felügyelő bizottsági tagok, ügyvezetők kötelesek a társaság működésében jelentkező problémákra, a gazdálkodást veszélyeztető eseményekre a tulajdonos figyelmét felhívni.
14. Záró rendelkezések
44. §1
45. § Ez a rendelet a víziközmű-szolgáltatás közfeladatnak a Magyar Állam részére történő átadása napján lép hatályba.
A 44. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 3. melléklet a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.