Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014. (X.29.) önkormányzati rendelete

Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2018. 06. 23- 2018. 11. 22

Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jászapáti Városi Önkormányzat

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(3) A Képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése:

a) Jászapáti Város Polgármestere

b) a Képviselő-testület állandó bizottságai:

ba)            Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi,                         Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi,                     Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság),

bb)                        Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Vallási,                       Oktatási, Kulturális és Civilkapcsolatok Bizottsága (a továbbiakban:                     Vallási, Oktatási, Kulturális és Civilkapcsolatok Bizottsága)

bc)            Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Közbiztonsági,                Szociális és Nemzetiségügyi Bizottsága (a továbbiakban:                                        Közbiztonsági,           Szociális és Nemzetiségügyi Bizottság),

bd)                       Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Sport,                         Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottsága (a továbbiakban: Sport,              Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottság

c) Jászapáti Polgármesteri Hivatal, amelynek Szervezeti és Működési Szabályzatát jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

d) Jászapáti Város Jegyzője.

(4) Az önkormányzat, a Képviselő-testület és szerveinek székhelye: 5130 Jászapáti, Dr. Szlovencsák Imre út 2.

2. §

(1) Jászapáti Városi Önkormányzat jelképei: a város címere, zászlaja és pecsétje.

a) A városi címer leírása:

Jászapáti város címere ovális alakú, arany (sárga) színű címerpajzsban helyezkedik el. A címer átmérője 80 cm. A címerpajzsot virágmintás inda övezi, amely összefonódik a pajzsot tartó két aranyszínű (sárga) oroszlánnal. Tetején a Jász- Kun Hármas Kerület címeréből átvett királyi korona.

A pajzs ívetlen hármas mezőre osztott. Vezérmotívumaként a középső arany (sárga) mezőben, jobbjában kardot tartó vitéz látható, amely a jászok küzdelmes, harcias életmódját jelképezi. A huszár ruházatának színe megegyezik a jász-huszárok hagyományos öltözetével (piros, kék). A jobboldali kék mezőben arany (sárga) szőlőfürt a település gazdagodását, a baloldali kék mezőben a Jászság egységét és összetartozását jelképező Lehel kürt található arany (sárga) színben.

b) A városi zászló leírása

Jászapáti város zászlója téglalap alakú, búzavirágkék színű, ezüst rojtokkal. Középen a város címere eredeti színezésű hímzéssel készült. Alatta a Jászapáti felirat szerepel arany betűkkel.

A zászló méretaránya 2:1, alapmérete 1,8 x 0,9 méter. A zászló közepén a város címerének átmérője 80 cm.

(2) A város címerének és zászlajának használata rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: „Városi Önkormányzat Képviselő-testület Jászapáti" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(4) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni:

  1. a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére, valamint
  2. a Képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.

(5) Az önkormányzat kör alakú díszpecsétje: „Városi Képviselő-testület Jászapáti” feliratú körbélyegző, középen Jászapáti város címerével.

(6) Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni:

  1. a Képviselő-testület által adományozott kitüntetések oklevelein
  2. az önkormányzat nemzetközi kapcsolataira vonatkozó dokumentumokon.

(7) Jászapáti város partnervárosainak felsorolását az 2. számú melléklet tartalmazza.

(8) A helyi önkormányzati kitüntetések, díjak és elismerő címek alapítására, valamint adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

(9) Az önkormányzathoz tartozó közigazgatási terület leírását a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

3. §

(1) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.jaszapati.hu.

(2) Az önkormányzat hivatalos lapja: Apáti Hírmondó, amely havonta jelenik meg.

II. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS FELADATAI

AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK

4. §

Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

5. §

A képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően – az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.

6. §

(1) A képviselő-testület a törvények által előírt kötelező feladatainak ellátásán túl, külön önkormányzati rendelettel önként vállalhat feladatot.

(2) A feladat önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottság(ok) és a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság véleményét ki kell kérni.

(3) Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság hozható létre, és külső szakértő(k) közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

7. §

(1) Az Önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat.

Ennek megfelelően:

  1. a Képviselő-testület egyedi döntéseit követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban,
  2. helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.

(2) Amennyiben az Önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést megelőzően szakértői véleményt kell kérni, és közgazdasági (költség-haszon) elemzést kell végeztetni.

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL ELLÁTOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

8. §

(1) A Képviselő-testület – az Mötv.-ben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, a jegyzőre és a törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatáskör címzettjének a döntés meghozatalát következő testületi ülésen ismertetnie kell az átruházott hatáskörben hozott döntéseit.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet. Az átruházott hatáskörben eljáró a hozott döntésekről a testület soron következő ülésén köteles beszámolni.

(4) Bármelyik képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(5) A képviselő-testület által a bizottságokra, illetve a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. illetve a 5. számú melléklet tartalmazza.

III. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA

9. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 9 fő. A képviselők névsorát az 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 10 alkalommal ülésezik.

A képviselő-testület évente a nyári szabadságolások miatti időben ülésszak-szünetet rendel el minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig.

Ezen időszakban csak a képviselő-testület előzetes külön döntése alapján, illetve előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben kerülhet sor képviselő-testületi ülésre.

(3) A képviselő-testület alakuló, soros, és rendkívüli ülést tart.

  1. A képviselő-testület – a Mötv. 43.§ rendelkezéseire tekintettel – alakuló ülését a települési önkormányzati képviselők választását követő tizenöt napon belül tartja.
  2. A képviselő-testület soros ülését adott hónap harmadik csütörtökén tartja az önkormányzat székhelyén. Ettől indokolt esetben a polgármester eltérhet, illetve a képviselő-testület a munkatervében rendelkezhet.
  3. A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül. Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.
  4. Rendkívüli ülést kell összehívni 15 napon belül a települési képviselők egynegyedének (3 fő), vagy a képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára is.

(4) Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

10. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester – hívja össze, aki a képviselő-testület elnöke. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, vagy kizártságuk esetén az ülés összehívása a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság elnökének a feladata.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének nevét tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3)[1] A soros ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell elektronikus úton – igény szerint papíralapon – megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően lehetőség szerint legalább 5 nappal megkapják.

A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb kell megküldeni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására. Ez esetben a napirendhez tartozó előterjesztés az ülés kezdetét megelőzően kiosztásra kerülhet, mely tényt az ülés vezetője köteles megindokolni.

(4) A polgármester az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló beszámolóját, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót, valamint az előző testületi ülés óta alkotott és az önkormányzatot érintő jogszabályok összesítőjét olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a képviselők a testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal megkapják.

11. §

(1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni, azt a képviselők és a meghívottak részére elektronikus úton – igény szerint papíralapon – kell elérhetővé tenni.

(2) A meghívót a polgármester írja alá.

(3) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a soros ülés előtt 5 nappal, - rendkívüli ülés előtt lehetőség szerint az ülés előtt - az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, valamint a város honlapján történő közzétételével kell értesíteni.

(4)[2] A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívást kap:

  1. tanácskozási joggal:
    1. a jegyző, az aljegyző,
    2. az önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,
    3. a képviselő-testület döntése alapján tanácskozási joggal rendelkező személy vagy szervezet képviselője
    4. a térségi országgyűlési képviselő,
    5. a járási hivatal vezetője,
    6. a városi rendőrőrs vezetője,
    7. a történelmi egyházak helyi vezetői,
    8. az önkormányzati költségvetési szerveke vezetői,
  2. a meghívó és a vonatkozó előterjesztés megküldésével:
    1. a bizottságok külső tagjai,
    2. a napirendi pontok előterjesztői és
    3. a kérelmező, továbbá
    4. a tárgyban illetékes szervezet, kamara vezetője,
    5. a nemzetiségi önkormányzat elnöke.
  3. a meghívó és a vonatkozó előterjesztés megküldésével, tanácskozási joggal:
    1. a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(5) A nyilvános ülésre meg kell hívni

  1. a feladatkörüket érintő napirendek tárgyalásához
    1. a közszolgáltatást végző szerv vezetőjét,
    2. önkormányzati tulajdonnal bíró gazdasági társaság vezetőjét, továbbá
  2. az általuk képviselt érdekeket érintő napirendek tárgyalásához a városban működő civil szervezetek vezetőjét, valamint
  3. a véleményezési körébe tartozó témákban a könyvvizsgálót, továbbá
  4. akiket a polgármester, illetve az előterjesztő indokoltnak tart.

(6) A képviselő-testület zárt üléseire a képviselő-testület tagjain kívül meg kell hívni:

  1. a jegyzőt,
  2. a személyi ügy tárgyalásakor az érintett személyt,
  3. az önkormányzati hivatal előterjesztéssel érintett belső szervezeti egységének vezetőjét,
  4. az előterjesztéssel érintett, önkormányzati tulajdonnal bíró gazdasági társaság képviselőjét, önkormányzati költségvetési szervek vezetőjét,
  5. szakértőt,
  6. nemzetiséget érintő napirend tárgyalására a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

A MUNKATERV

12. §

(1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület félévenként hagy jóvá.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

  1. valamennyi képviselő-testületi tagtól,
  2. a bizottságok nem képviselő-testületi tagjaitól,
  3. a nemzetiségi önkormányzat elnökétől
  4. a jegyzőtől,
  5. az önkormányzati tulajdonnal működő gazdasági társaságok vezetőitől, intézményvezetőktől,
  6. az önkormányzat részvételével létrejött társulásoktól.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

  1. az ülésnapok időpontját,
  2. napirendi pontok tárgyát, címét, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,
  3. azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják
  4. a közmeghallgatás időpontját,
  5. a munkatervről értesülők körét,
  6. egyéb szervezési feladatokat.

(6) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) Az elfogadott munkatervet az Önkormányzat hivatalos lapjában, valamint a város honlapján közzé kell tenni.

AZ ELŐTERJESZTÉS

13. §

(1) A képviselő-testület elé terjeszthető:

  1. előterjesztés,
  2. beszámoló,
  3. tájékoztató
  4. jelentés
  5. interpelláció.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására vagy határozat hozatalára.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:

a. Első rész:

  1. az előterjesztés címének, tárgyának pontos meghatározása,
  2. utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban a testület előtt, és ha igen, milyen döntés született, és azt milyen eredménnyel hajtották végre,
  3. lehetőségek, szükségszerűségek és következmények bemutatása,
  4. különböző megoldási lehetőségek és azok pénzügyi hatásainak, illetve ezeket alátámasztó gazdasági számítások bemutatása,
  5. tárgykört rendező jogszabályok rövid ismertetése.
    ​b. Második rész:
    1. egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat, melyek logikusan épülnek az előterjesztés első részének megállapításaira (az esetleges alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével),
    2. indítvány az esetleges korábbi testületi határozat hatályban tartására (megerősítésére), vagy hatályon kívül helyezésére,
    3. a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése,
    4. végrehajtási határidő(k) megjelölése (meghatározott időpont – nap,hónap,év / azonnal / folyamatos),
    5. az előterjesztést összeállító(k) nevének feltüntetése.

(4) Az előterjesztést az előterjesztő írja alá, és bélyegző lenyomattal látja el.

(5) Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

  1. Az előterjesztés határidőre történő elkészítéséért, az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valódiságáért, határozati javaslat megalapozottságáért, valamint a határidőre való benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős.
  2. Több belső szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során a szükséges koordinációkat le kell folytatni.
  3. Az előkészítés során kialakult kisebbségi véleményt, meglévő véleménykülönbségeket az előterjesztésnek tartalmazni kell.

(6) A munkaterv szerinti előterjesztéseket az ülést megelőzően legkésőbb 10 nappal korábban kell a jegyzőnek leadni.

(7) Előterjesztést tehetnek:

  1. polgármester
  2. alpolgármester,
  3. bizottsági elnök
  4. jegyző (aljegyző),
  5. önkormányzati szervezeti egység vezetője, osztályvezető
  6. intézményvezetők,
  7. nemzetiségi önkormányzat elnöke,
  8. valamint a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői.

(8) Az előterjesztéshez a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók.

(9) A képviselő-testület a jegyző törvényességi ellenjegyzése nélkül írásbeli előterjesztést nem tárgyal, amennyiben a jegyző nem látja el ellenjegyzésével az előterjesztést, azt jogszabályi hivatkozással írásban indokolnia kell. A jegyzői ellenjegyzés hiányában az előterjesztés munkaanyagként – a képviselő-testület döntése alapján – tárgyalható.

(10) A döntések végrehajtásának rendje:

            a) a testületi döntéseket a felelősként megjelölt szerv, vagy személy(ek) köteles végrehajtani.

            b) A döntés tárgya szerint illetékes hivatali osztályvezető közreműködik a testületi döntés végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében.

            c) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő soros testületi ülésen a polgármester jelentést tesz.

d) A végrehajtásról szóló jelentést a jegyzőnek kell összeállítania. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell az okokat, továbbá javaslatot kell tenni a határozat határidejének módosítására. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a Képviselő-testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.

BESZÁMOLÓ, TÁJÉKOZTATÓ

14. §

(1) Beszámoló készíthető:

  1. önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
  2. a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
  3. interpelláció kivizsgálásáról,
  4. a képviselő-testület és szervei tevékenységéről,
  5. jogszabály által előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséről.

(2) A beszámolók benyújtására a képviselő-testület határozataiban megjelölhető személyek – a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottsági elnökök, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke feladatkörükben – továbbá a jogszabályban beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő ülésre ismét be kell terjeszteni.

SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY

15. §

(1) A képviselő-testület ülésére – elsősorban pénzügyi, vagyongazdálkodási és hatósági ügyben – sürgősségi indítványt lehet benyújtani a meghívóban nem szereplő, az önkormányzat érdekében azonnali döntést igénylő napirend felvételére.

(2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig kell írásban előterjeszteni a polgármesternél. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(3) Sürgősségi indítvány benyújtására jogosult a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a jegyző/aljegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(4) A sürgősségi indítványt a testület ülésén a polgármester ismerteti, majd a testület vita nélkül minősített többséggel dönt annak külön napirendi pontként történő felvételéről.

(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt ülésének napirendjére felveszi.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSE, AZ ÜLÉSVEZETÉS SZABÁLYAI

16. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

  1. zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
  2. zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
  3. zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester vagy megbízottja adhat.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak a (3) bekezdésben megjelölt személyek, valamint a törvényességi ellenőrzést ellátók tekinthetnek be.

17. §

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármester – hívja össze és vezeti. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, kizártságuk esetén a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság elnöke látja el.

(3) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről, majd megállapítja a határozatképességet.

(4) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(5) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(6) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

TANÁCSKOZÁSI REND

18. §

(1)[3] A soros ülésen az első napirendi pont tárgyalását megelőzően a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról a polgármester által jóváhagyott írásos formában kap tájékoztatást. A polgármester szükség szerint kiegészítheti az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére a 20. § rendelkezései szerint biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

(2) A polgármester hozzávetőleg 2 óránként legalább 10 perc szünetet rendelhet el, továbbá a saját vagy bármely képviselő kezdeményezésére maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.

(3) Az ülés megszakad, ha a levezető elnök az üléstermet elhagyja és az elnöki feladatokat ezt megelőzően nem adja át a 17. § (2) bekezdésében felsorolt helyettesítésre jogosult személyeknek, vagy nem rendel el szünetet.

(4) A képviselő-testület ülése az ülés kezdetétől számított 8 óra elteltével befejeződik, illetve folytatásáról ekkor vita nélkül dönt a testület.

19. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

  1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
  2. rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, illetve a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés elnöki összehívásra folytatódik.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

A HOZZÁSZÓLÁSOK ÉS A VITA

20. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) A tárgyban érintett bizottságok elnökei a polgármester felkérésére legfeljebb 3 percben ismertetik a bizottságuk álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(4)[4] Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5)[5] Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők - legfeljebb kérdésenként 2 perc időtartamban -  kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita lezárása előtt köteles – kérdésenként szóban legfeljebb 5 perc időtartamban, vagy 3 munkanapon belül írásban – rövid választ adni.

(6)[6] A polgármester saját véleményének kifejtésére a képviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a polgármesteri zárszót követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(7) Bármikor szót kérhet:

  1. az előterjesztés készítője,
  2. ügyrendi kérdésben bármely képviselő,
  3. a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

SZAVAZÁS RENDJE

21. §

(1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(2) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani vagy felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével napirendenként – legfeljebb 2 percben – egy alkalommal lehet élni.

(3) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként szavaztatja meg akként, hogy először a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és indokolt esetben ismerteti a hozott döntést.

(5) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(7) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, és a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.

22. §

(1) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben megjelölt eseteken kívül

  1. a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása,
  2. a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén ellene – a tisztségének megszüntetésére irányuló – kereset benyújtására irányuló döntés,
  3. sürgősségi indítvány elfogadása,
  4. közfeladat önkéntes vállalása, ill. vállalásának megszüntetése,
  5. hatáskör átruházása,
  6. ideiglenes (ad-hoc) bizottság, munkacsoport létrehozása,
  7. helyi népszavazás kiírása,
  8. önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározásához, használatuk szabályozásához, adományozásukhoz,
  9. gazdasági program elfogadásához,
  10. közterület elnevezéséhez,
  11. emlékmű állításához,
  12. hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, megterheléséhez,
  13. a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntéshez.

23. §

(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza, amely kézfeltartással történik.

(2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület nyílt szavazással, vita nélkül dönt.

(3) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(4) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalhatja.

(5) A titkos szavazást – az alakuló ülés kivételével – a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság, mint Szavazatszedő Bizottság bonyolítja le.

(6) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(7) A Szavazatszedő Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(8) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

  1. a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,
  2. a Szavazatszedő Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
  3. a szavazás során felmerült körülményeket,
  4. a szavazás eredményét,
  5. a jegyzőkönyvvezető nevét,
  6. a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását
  7. a szavazólapok megsemmisítésének módját és tényét.

(9) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

24. §

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésben.

(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A polgármester és a jegyző által külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

A HATÁROZAT ALAKSZERŰSÉGE

25. §

(1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját), továbbá a határozat megnevezését és a határozat címét.

A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

  1. napirend elfogadása,
  2. napirendi pont levétele,
  3. lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,
  4. a polgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,
  5. a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyása,
  6. interpellációra adott válasz elfogadása, tudomásul vétele,
  7. tájékoztatók elfogadása, tudomásul vétele,
  8. döntés elhalasztása.

INTERPELLÁCIÓ

26. §

(1) A képviselő a testületi ülésen - a napirendi pontok lezárása után - a

  1. polgármestertől
  2. alpolgármestertől,
  3. az önkormányzat bizottságainak elnökeitől,
  4. jegyzőtől (aljegyzőtől),
  5. az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság vezetőjétől, önkormányzati költségvetési szerv vezetőjétől

önkormányzati ügyekben maximum 10 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni, amelynek másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő soros testületi ülésen kell dönteni.

(2) Interpellálni szóban és írásban lehet.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

  1. az interpelláló nevét
  2. az interpelláció tárgyát és címzettjét
  3. annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testületi ülést legalább 3 nappal megelőzően kerül sor, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 1 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert), vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 30 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

(6) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

A JEGYZŐKÖNYV

27. §

(1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglalt szabályokon túl:

  1. a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát, illetve, hogy azt nem jelezte,
  2. napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
  3. az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

  1. a meghívót
  2. az írásos előterjesztéseket
  3. az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat
  4. az elfogadott rendeleteket
  5. jelenléti íveket
  6. titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet
  7. névszerinti szavazásról készül jegyzőkönyvet,
  8. a sürgősségi indítványt és rövid indokolását.

(4) A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni, amelyet a hatósági és szervezési osztályon kell megőrizni. A jegyzőkönyv egy másolati példányát – a zárt ülés anyagának kivételével – a nyilvánosság számára meg kell küldeni a Városi Könyvtár és Művelődési Központ részére.

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre Jászapáti város honlapján, ügyfélfogadási időben a hivatal hatósági és szervezési osztályán, illetve a Városi Könyvtár és Művelődési Központban van lehetőség. A polgármester a jegyzőkönyv egyes részeiről csak akkor köteles – a költségek egyidejű megtérítése ellenében – másolatot készíttetni és azt kiadni, ha a kérelmező határozottan és konkrétan megjelöli az igényét. A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó részletes szabályokat a közérdekű adatok közzétételéről és az adatigénylések teljesítésének rendjéről szóló szabályzat, valamint a hivatal adatvédelmi szabályzata rögzíti.

(6) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a hivatal hatósági és szervezési osztályán kell tartani és elkülönítve kezelni. Betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

(7) A zárt ülésen hozott határozatot a nyílt ülésen a polgármester az alábbiak figyelembevételével hirdetheti ki:

  1. a városi kitüntetés adományozásakor hozott határozat kihirdethető,
  2. az összeférhetetlenségi ügyben hozott határozat csak az érintett hozzájárulásával hirdethető ki,
  3. az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat nem hirdethető ki,
  4. a választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása ügyében hozott határozat (illetmény nélkül) kihirdethető,
  5. fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor hozott határozat csak az érintett hozzájárulásával hirdethető ki,
  6. az Mötv. 46.§ (2) c.) pontja szerint megtartott zárt ülésről csak a képviselő-testület döntésében meghatározott információ hirdethető ki.

IV. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

28. §

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

  1. a polgármester,
  2. alpolgármester
  3. a bizottságok elnökei,
  4. a képviselő,
  5. a nemzetiségi önkormányzat elnöke (a nemzetiséget érintő kérdésben),
  6. a jegyző,
  7. a települési társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői (a szervezeteket érintő kérdésekben).

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésre irányuló javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani. A tervezetet a polgármester a rendelet tárgya szerint illetékes Képviselő-testületi bizottságok és a Polgármesteri Hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a rendelet-tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti. A képviselő-testület a kezdeményezést határozatban fogadja el, melyben meghatározza a rendelet-tervezetet előterjesztő és az előkészítésért felelős személyt, valamint az előterjesztés elkészítésének és a képviselő-testület elé terjesztésének határidejét.

(4) A rendelettervezetet meg kell küldeni a jogszabály alapján véleményezésre jogosult szerveknek, személyeknek is.

(5) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletek tervezetei – a képviselő-testület döntése alapján – az érdemi vita előtt a város honlapján közszemlére bocsáthatók. A képviselő-testület a rendeletalkotás során a beérkezett véleményeket mérlegeli, de a véleményekkel kapcsolatban egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

  1. a fizetési kötelezettségekről,
  2. az önkormányzati támogatásokról,
  3. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,
  4. szervezet és intézmény alapításáról, szervezeti és működési szabályait megállapító, rendelettervezetet.

Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani továbbá a rendelettervezetet akkor sem, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(6) A rendelet szakmai előkészítésének feladataival a Képviselő-testület a jegyzőt bízza meg, akinek ezzel összefüggő teendői:

  1. a munka elosztása a közreműködők között,
  2. a tervezetek bizottsági tárgyalásáról és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás,
  3. az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,
  4. az érintett társszervekkel való koordináció,
  5. az adminisztrációs munka megszervezése,
  6. a tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel,
  7. a törvényesség biztosítása.

(7) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a Képviselő-testület - szükség esetén - szakértőt is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.

(8) A jegyző tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról, illetve nyilatkozik a tervezet törvényességéről.

(9) A rendelettervezetet indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni. A rendelettervezetekhez írásban benyújtott módosító indítványokat a jegyző törvényességi szempontból véleményezi.

(10) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület. Rendelet módosítására vonatkozó javaslattétel írásban a testületi ülés napján legkésőbb 8 óráig tehető.

(11) A rendelet végén minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját.

29. §

(1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet szerkesztése, számozása a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló hatályos jogszabályok szerint történik. A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, a rendelet számát, megalkotásának évét, zárójelben a kihirdetés napját, valamint a rendelet címét. A számozás évente egytől kezdődik, emelkedő számsorrendben.

(2) A rendeleteket az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján a rendeletalkotásról szóló hirdetmény kifüggesztésével ki kell hirdetni. A hirdetményt a város honlapján is közzé kell tenni. A rendelet hatályba lépéséhez kapcsolódó kihirdetés időpontjára az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztés időpontja az irányadó.

(3) A rendeletekről a hivatal hatósági és szervezési osztálya nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

  1. a rendelet számát és tárgyát
  2. meghozatalának, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját
  3. módosító, kiegészítő rendelet számát és annak időpontját
  4. hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját.

V. F E J E Z E T

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

30. §

(1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

  1. a helyi népszavazás és népi kezdeményezés,
  2. közmeghallgatás,
  3. városi fórum,
  4. képviselői-fogadóóra.

 (2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a városnak hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

31. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

 KÖZMEGHALLGATÁS

32. §


(1) A közmeghallgatás tényét legalább 30 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(2) A polgármester a közmeghallgatás előtt 5 nappal a Polgármesteri Hivatal földszinti aulájában gyűjtőládát helyez el, valamint a város honlapján fórum biztosításával lehetőséget biztosít annak érdekében, hogy a város polgárai kérdéseiket, javaslataikat a közmeghallgatás előtt írásban is feltehessék.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(5) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

 VÁROSI FÓRUM

33. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - városi fórumot hívhat össze.

(2) A városi fórumot a polgármester vezeti. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a városi fórumon, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban választ kell adni.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A fórumról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

34. §

A jelen rendelet alkalmazásában a helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatal:

  1. az önkormányzati hivatal aulájában található hivatalos hirdetőtáblán történő kifüggesztés,
  2. Jászapáti Város hivatalos lapjában, az Apáti Hírmondóban történő közzététel,
  3. Jászapáti Város hivatalos honlapján való megjelentetés,
  4. a Városi Könyvtár és Művelődési Ház részére történő megküldés.


VI. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ

35. §

(1) A képviselő Jászapáti város egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(2) A képviselői megbízatás keletkezésére és megszűnésére, valamint a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. szabályozza.

(3) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő, valamint a megüresedő posztra történő belépését követő ülésen esküt tesz.

(4) A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

36. §

(1) Az önkormányzati képviselőt tiszteletdíj illeti meg, melynek mértékét, kifizetésének rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület, valamint a bizottságok munkájában. A testületi és a bizottsági ülésekről jelenléti ívet kell vezetni, melyet a jelenlevő tagok aláírnak. A jelenléti íven a hiányzó képviselő és a bizottsági tag neve mellett fel kell tüntetni távollétének okát, illetve annak igazolt, vagy igazolatlan voltát. A jelenlétet a polgármester, illetve a bizottság elnöke igazolja.

(3) A bizottságok titkárai a bizottsági ülések jelenléti ívét az ülést követő 3 munkanapon belül leadják a hatósági és szervezési osztályon. A jegyző ellenjegyzésének birtokában a pénzügyi osztály a tárgyhót követő hónap 10. napjáig a tiszteletdíjat számfejti és kifizeti.

(4) A képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjára az önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot képezni.

(5) A képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységgel összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

VII. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

37. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes-, valamint albizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

  1. Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság (létszám: 5 fő),
  2. Közbiztonsági, Szociális és Nemzetiségügyi Bizottság (létszám: 5 fő),
  3. Vallási, Oktatási, Kulturális és Civilkapcsolatok Bizottsága (létszám: 5 fő),
  4. Sport, Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottság (létszám: 5 fő).

 (3) A képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak névsorát a 6. számú melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke és legfeljebb két bizottság tagjává választható, vagy egyidejűleg összesen három bizottságnak lehet tagja. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ad hoc bizottságnak tagja, vagy elnöke lehessen. A bizottság a képviselő bizottsági tagok közül bizottsági alelnököt választhat.

(4) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

(5) A bizottság belső működési szabályait – a Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapítja meg.

(6) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(7) Az ideiglenes- és az albizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(8) A képviselő-testület feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére. E munkacsoportok összetételére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok, továbbá nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, melyekkel a bizottságok. Így e munkacsoportokra önkormányzati hatáskör nem ruházható át, elnöke és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülhetnek.

38. §

(1) Az állandó bizottságok általános feladata- és hatásköre:

  1. [7]döntés az 5. számú melléklet szerint hatáskörébe átruházott ügyekben,
  2. előkészítik a feladatkörükbe tartozó testületi döntéseket,
  3. az önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő intézmények tekintetében javaslatot tesznek:
  1. a létesítéssel, átalakítással, megszüntetéssel, átvétellel és ellátottsággal kapcsolatos testületi döntésekre,
  2. a vezetői álláshelyek pályázat útján történő betöltésére, a bíráló bizottság összeállítására és részt vesznek annak munkájában,
  3. értékelik a szakmai munkát, véleményezik a vezetők bérezését, jutalmát, prémiumkiírását,
  1. véleményezik az önkormányzat éves pénzügyi tervének szakterületüket érintő részét, javaslatot tesznek szükség szerint annak évközi módosítására,
  2. véleményezik a képviselő-testület elé kerülő más bizottságok által készített előterjesztések szakterületüket érintő részét,
  3. ellenőrzik a képviselő-testületi határozatok, döntések végrehajtását,
  4. tevékenységükről választási ciklusonként legalább egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek.

39. §

(1) A bizottság határozatképességére és átruházott hatáskörében meghozott határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Egyéb ügyekben a bizottság egyszerű többséggel dönt.

40. §

(1) A bizottságok működésére – a jelen rendelet 42-44. §-ai figyelembevételével - a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - hívja össze és vezeti, kiadmányozza a bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására. Ha a bizottság elnöke és alelnöke is akadályoztatva van, a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság soros üléseit az elnök az ülést megelőzően lehetőség szerint legalább 3 nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze. A bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor rendes üléseit tartja.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az akit, vagy akinek a 21. § (6) bekezdés szerinti hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

(6) A bizottságok a polgármester és a bizottságok elnökeinek közös kezdeményezésére együttes ülést is tarthatnak. Együttes ülés esetén a bizottságok határozatképességét saját tagjaihoz viszonyítva kell megállapítani, a határozatképes bizottságok az adott ügyről külön-külön szavaznak, a határozatképtelen bizottságok pedig véleményt nyilvánítanak. Az együttes ülés összehívásáról és az adminisztrációs feladatok ellátásáról a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság titkára gondoskodik.

(7) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az Mötv., valamint jelen szabályzat 16. § (2) bekezdése kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

41. §

(1) A polgármester felfüggeszti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

42. §

(1) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

(2) A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat az önkormányzati hivatal látja el.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát az ülést követő 5 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.

(4) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseit határozatba kell foglalni, fel kell tüntetni a szavazati arányokat. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések véleményezéséről hozott bizottsági döntéseket a szavazati arány feltüntetésével feljegyzésben kell rögzíteni.

VIII. F E J E Z E T

A POLGÁRMESTER ÉS AZ ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

A POLGÁRMESTER

43. §

(1) Jászapáti Városi Önkormányzat vezetője a polgármester, aki megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármesteri megbízás keletkezésére, megszűnésére és a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségre az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Jászapáti város fejlődéséhez, elsődleges feladata a város fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(5) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit az önkormányzati hivatal közreműködésével látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

44. §

(1) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a Kttv. Határozza meg a Képviselő-testület jóváhagyása nyomán. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzat képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. (8. számú melléklet)

(3) A polgármester ügyfélfogadási rendjét (fogadóórájának időpontját és helyszínét) a 9. számú melléklet rögzíti.

AZ ALPOLGÁRMESTEREK

45. §

(1) Az alpolgármesterek választásával és megbízatásuk visszavonásával kapcsolatos titkos szavazását a Képviselő-testület erre a célra létrehozott ideiglenes Bizottsága jogosult lebonyolítani. A titkos szavazást a rendelet 23.§ (5)-(7) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint kell lebonyolítani.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.

(3)[8] A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.

(4) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a polgármesteri feladatokat a polgármester által meghatalmazott képviselő, meghatalmazás hiányában a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelő Bizottság elnöke látja el.

(5) Az alpolgármester fogadóóráját a 9. számú melléklet tartalmazza.

A JEGYZŐ ÉS AZ ALJEGYZŐ

46. §

(1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, feladatát a Mötv. 81. §-ában foglalt rendelkezések alapján látja el.

(2) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a hatósági és szervezési osztályvezető látja el.

(3) A jegyző ügyfélfogadási rendjét (fogadóórájának időpontját és helyszínét) a 9. számú melléklet rögzíti.

(4) A jegyző feletti munkáltatói jogokat Jászapáti város polgármestere gyakorolja.

IX. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

47. §

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

KÖLTSÉGVETÉS

48.§

(1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet megalkotása a következő módon történik:

  1. Elsőként a kormány által meghatározott gazdaság- és pénzügy politikai irányelvek, az önkormányzat kötelező, önként vállalt, állami (államigazgatási) feladatainak körültekintő, alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján összeállított költségvetési koncepciót kell a testület elé terjeszteni. A koncepcióban számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét, a kötelezettségvállalásokat és más fizetési kötelezettségeket, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a szükségletek kielégítésének sorrendjét. Be kell mutatni a felmerült igényeket és ezek kielégítésének alternatíváit, változatait, továbbá fel kell mérni a várható döntések hatásait.
  2. Ezt követően, az államháztartásról szóló törvény, és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet által előirt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a testület. A tervezet több változatot is tartalmazhat. A tervezet elsősorban törvényben előirt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását, és a további, még önként vállalható önkormányzati feladatokat rögzíti. A költségvetés az önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállat feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerint tartalmazza. Tartalékot is kell képezni az esetleges forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés fedezetére. A rendeletben szabályozni kell az évközi előirányzat-módosítási hatáskör gyakorlását is.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályának vezetőjével együttműködve a jegyző készíti elő és a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig. Az előterjesztést valamennyi bizottság előzetesen megtárgyalja és a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság írásos véleményével a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti.

ZÁRSZÁMADÁS

49.§

(1) A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot, melyet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszt a képviselő-testület elé. A rendelet-tervezetet az államháztartásról szóló törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.

(2) A zárszámadási rendelettervezet előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

GAZDASÁGI PROGRAM

50.§

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – az önkormányzat által ellátandó feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(2) A gazdasági program tartalmazza különösen:

  1. a fejlesztési elképzeléseket,
  2. a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,
  3. a településfejlesztési politika célkitűzéseit,
  4. az adópolitika célkitűzéseit,
  5. az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat,
  6. befektetés-támogatási politika célkitűzéseit,
  7. városüzemeltetési politika célkitűzéseit.

(3) A gazdasági program időarányos végrehajtásáról a polgármester a képviselő-testületet minden év decemberében a soros ülésen tájékoztatja.

X. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK SZABÁLYAI,

A GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSE

51.§

Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján az önkormányzati hivatal látja el.

52.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv.-ben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban előírt rendelkezések az irányadók.

XI. FEJEZET

A HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

53.§

(1) Jászapáti Városi Önkormányzat a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében együttműködik a Jászapáti Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére önkormányzati feladatainak elősegítése érdekében használatba adja az 5130 Jászapáti, Kossuth Lajos út 5. szám alatt található helyiséget. Az iroda a rendeltetésszerű használathoz szükséges tárgyi és technikai eszközökkel rendelkezik, amelyek megjelölését külön leltár tartalmazza. Az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat használatában lévő irodában a vezetékes telefon és elektronikus levelezés útján történő elérhetőséget.

(3) Az önkormányzat hivatala útján biztosítja a Jászapáti Roma Nemzetiségi Önkormányzat működésének a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) c) - e) pontjaiban meghatározott feladatok ellátását. A feladatokat a jegyző koordinálásával Jászapáti Polgármesteri Hivatal hatósági és szervezési osztálya, valamint pénzügyi osztálya végzi.

(4) Jászapáti Városi Önkormányzat és Jászapáti Roma Nemzetiségi Önkormányzat együttműködésének részletes szabályait az önkormányzatok között létrejött megállapodás tartalmazza.

XII. FEJEZET

TÁRSULÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, ÉRDEKKÉPVISELET

54. §

(1) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(2) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzat részvételével működő társulások megnevezését a 10. számú melléklet tartalmazza.

55. §

(1) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.

(2) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

(3) Együttműködési megállapodás megkötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.

56. §

Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhat létre, továbbá ilyen szervezetekhez csatlakozhat.

XIII. F E J E Z E T

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. §

(1) A jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2)[9][10]  A jelen rendelet az alábbi mellékleteket tartalmazza:

  1. 1. számú melléklet: Jászapáti Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
  2. 2. számú melléklet: Jászapáti partnervárosai
  3. 3. számú melléklet: Jászapáti közigazgatási területe
  4. 4. számú melléklet: A polgármesterre átruházott hatáskörök
  5. 5. számú melléklet: A bizottságokra átruházott hatáskörök
  6. 6. számú melléklet: A képviselő-testületi tagok névsora és lakcíme
  7. 7. számú melléklet: Az állandó bizottságok tagjainak névsora
  8. 8. számú melléklet: Szabályzat az önkormányzati képviselők és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa, valamint gyermeke vagyonnyilatkozatának nyilvántartásáról
  9. 9. számú melléklet: A polgármester, az alpolgármester és a jegyző fogadóórája
  10. 10. számú melléklet: Az önkormányzat részvételével működő társulások megnevezése

(3) A rendelet mellékleteinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 12/2011. (VI. 1.) számú rendelete, valamint az azt módosító 28/2011. (XII.1.), 14/2012. (IV.1.), 25/2012. (IX.13.), 32/2012. (X.19.), 2/2013. (I.31.), valamint a 23/2013. (XII. 13.) számú önkormányzati rendelet.

[1]

Módosította az 1/2015. (I.14.) ÖR. Hatályos 2015. január 15. napjától.

[2]

Módosította az 1/2015. (I.14.) ÖR. Hatályos 2015. január 15. napjától.

[3]

Módosította az 1/2015. (I.14.) ÖR. Hatályos 2015. január 15. napjától.

[4]

Módosította az 1/2015. (I.14.) ÖR. Hatályos 2015. január 15. napjától.

[5]

Módosította az 1/2015. (I.14.) ÖR. Hatályos 2015. január 15. napjától.

[6]

Módosította az 1/2015. (I.14.) ÖR. Hatályos 2015. január 15. napjától.

[7]

Módosította az 1/2015. (I.14.) ÖR. Hatályos 2015. január 15. napjától.

[8]

Módosította az 1/2015. (I.14.) ÖR. Hatályos 2015. január 15. napjától.

[9]

Módosította az 1/2015. (I.14.) ÖR. Hatályos 2015. január 15. napjától.

[10]

Módosította a 16/2017. (V.19.) ÖR. Hatályos 2017. május 20. napjától.