Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelemről
Hatályos: 2023. 10. 26Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelemről
Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában, valamint az 57. § (2)-(3) bekezdéseiben, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése 1. pontjában és a településkép védelméről 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésfelügyeleti és Örökségvédelmi Osztály; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (2) bekezdése alapján Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 20/2017.(IX.22.) számú, a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendeletének 2. §-a alapján a Jászapáti városban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek, a jászapáti ingatlanok tulajdonosai, a Jászapáti városban működő gazdasági társaságok, érdek-képviseleti és civil szervezetek, egyházak, minden, építészeti, mérnöki és városvédő szakmai érdekképviseleti szervezet, aki a városban székhellyel vagy irodával rendelkezik véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja Jászapáti város településkép védelmére vonatkozó szabályainak meghatározása, a településkép védelme, javítása.
(2) A település területén épületet, építménynek nem minősülő létesítményt, növényzetet úgy kell elhelyezni, kialakítani és karbantartani, hogy a településképre káros hatást ne gyakoroljon.
A helyi építészeti értékek védelme
1. Helyi építészeti értékekre vonatkozó általános rendelkezések
2. § (1) Helyi területi védelem rendelhető el a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23/C. § (3) bekezdése szerinti előírások figyelembevételével Jászapáti azon településrészein, melyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.
(2) Helyi egyedi építészeti védelem alá vonhatók a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23/C. § (4) bekezdése előírások figyelembevételével azon létesítmények, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.
2. A helyi építészeti értékek feltárása, számba vétele, védetté nyilvánítása
3. § (1) Valamely településrész helyi területi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesternek címezve kell benyújtani. A benyújtott kérelemben legalább az alábbiakra ki kell térni:
a) az érintett terület lehatárolására,
b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.
(2) Valamely létesítmény helyi egyedi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesternek címezve kell benyújtani. A benyújtott kérelemben legalább az alábbiakra ki kell térni:
a) az érintett létesítmény meghatározására,
b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.
4. § (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül határozatban dönt a védetté nyilvánító eljárás megindításáról. A határozat előkészítését a települési főépítész végzi, a javaslatot a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya, az érintett terület vagy létesítmény tulajdonosa és a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság véleményezi.
(2) Az előírt egyeztetési eljárás lefolytatását követően a Képviselő-testület
a) a jelen rendelet módosításával, az 1. mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt területet, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy
b) a jelen rendelet módosításával, a 3. mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt létesítményt, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.
(3) A helyi területi vagy egyedi védetté nyilvánítással, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:
a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat vonatkozó részét,
b) a vonatkozó jogszabályban előírt nyilvántartási adatokat.
5. § A helyi védelem kezdetének időpontja a 4. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatálybalépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet nem jelöli meg.
6. § (1) Terület védetté nyilvánítása esetén
a) a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23/C. § (7) bekezdése előírás szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését,
b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.
(2) Létesítmény egyedi védetté nyilvánítása esetén
a) a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23/C. § (7) bekezdése előírás szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését,
b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát, valamint a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.
3. A védett helyi érték fenntartása
7. § (1) A védett helyi érték fenntartása, állagmegóvása, védelme, a használat rendeltetésszerű jellegének biztosítása a tulajdonos feladata.
(2) A védett helyi érték fenntartása, rendeltetésszerű használata céljából önkormányzati támogatás igényelhető az e rendeletben megállapított szabályok szerint.
4. A helyi építészeti védelem megszüntetése
8. § (1) Valamely településrész helyi területi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett terület meghatározására,
b) a megszüntetni javasolt helyi területi építészeti védelem típusára,
c) a helyi területi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.
(2) Valamely létesítmény helyi egyedi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább
a) az érintett létesítmény meghatározására,
b) a helyi egyedi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.
9. § (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül határozatban dönt a védelmet megszüntető eljárás megindításáról. A határozat előkészítését a települési főépítész végzi, a javaslatot a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya, az érintett terület vagy létesítmény tulajdonosa és a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottság véleményezi.
(2) Az előírt egyeztetési eljárás lefolytatását követően a Képviselő-testület
a) a jelen rendelet módosításával, az 1. mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt terület helyi terület védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy
b) a jelen rendelet módosításával, a 3. mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt létesítmény helyi egyedi védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.
(3) A helyi védelem megszüntetésével, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:
a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat vonatkozó részét,
b) a vonatkozó jogszabályban előírt nyilvántartási adatokat.
10. § A helyi védelem megszűnésének időpontja a 9. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatálybalépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet nem jelöli meg.
11. § (1) Területi védettség megszüntetése esetén
a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül a jegyző az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,
b) a védettség megszüntetéséről a védelem megszűnésének kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.
(2) Egyedi védettség megszüntetése esetén
a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül a jegyző az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,
b) a védettség megszüntetéséről a megszűnéstől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell
ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát, valamint a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és
bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.
5. A helyi építészeti védelem típusai
12. § (1) A helyi területi építészeti védelem típusai:
a) „T1“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki a településszerkezet megőrzése érdekében.
b) „T2“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki a telekstruktúra megőrzése érdekében.
c) „T3“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki az utcavonal-vezetés megőrzése érdekében
d) „T4“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki utcakép vagy utcakép-részlet megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében.
e) „T5“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki a település- és tájkarakter jellegzetes elemcsoportjainak megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében.
(2) A helyi egyedi építészeti védelem típusai:
a) Épület vagy épület-részlet megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „védett épület“ megnevezésű védelem alá vonható.
b) Az a) pontban megjelöltektől különböző létesítmény megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „védett alkotás“ megnevezésű védelem alá vonható.
6. A helyi építészeti védettséggel összefüggő korlátozások és kötelezettségek
13. § (1) A „T1“ megnevezésű védelem alá vont területen olyan szabályokat kell megállapítani a helyi építési szabályzatban, amelyek biztosítják a településszerkezet védett elemeinek megőrzését.
(2) A „T2“ és „T3“ megnevezésű védelem alá vont területeken a helyi építési szabályzatban a vonatkozó előírásoknak megfelelően telekalakítási tilalmat lehet megállapítani a védelem céljának megfelelően és fenntartani mindaddig, amíg a helyi területi építészeti védelem fennáll.
(3) A „T4“ megnevezésű védelem alá vont területen
a) nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet,
b) a védett értéket érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.
(4) A „T5“ megnevezésű védelem alá vont területen
a) nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.
b) a védett értéket érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás továbbá telekalakítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.
(5) Helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészen sajátos építmények, műtárgyak a polgármester vagy a települési főépítész véleményének figyelembevételével helyezhetők el. A polgármester vagy a települési főépítész véleménye településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció útján szerezhető be.
14. § (1) A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintően nem folytatható olyan tevékenység, ami a létesítmény nyilvántartott adataiban megjelölt, védett érték megsemmisüléséhez vagy eltakarásához vezethet.
(2) Közterületről látható akadálymentesítést szolgáló építmény és a homlokzati felület megjelenések megváltoztatásával járó homlokzati hőszigetelés nem valósítható meg.
(3) A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.
7. A védett helyi érték jelölése és nyilvántartása
15. § (1) A védett helyi értéket az Önkormányzat táblával jelöli meg.
(2) A táblán fel kell tüntetni
a) a helyi védelem tényét,
b) a védett helyi érték megnevezését,
c) a helyi védelem kezdetének időpontját.
(3) A tábla elhelyezése és karbantartása az Önkormányzat feladata.
(4) A helyi védelem megszűnését követően a táblát az Önkormányzat eltávolítja.
16. § A védett helyi érték adatait a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell nyilvántartani.
17. § A helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészek lehatárolását és nyilvántartott adatait az 1. melléklet tartalmazza.
18. § A helyi egyedi építészeti védelem alatt álló létesítmények nyilvántartott adatait a 3. melléklet tartalmazza.
Településképi szempontból meghatározó területek, településképi követelmények
8. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
19. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
Településképi követelmények
9. Területi építészeti településképi követelmények
20. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen
a) Településközponti terület közterületeit jelenlegi formában kell megőrizni. A védett közterületeken a szabályozási vonalat nem lehet módosítani,
b) Jász hagyományos beépítésű történeti terület településszerkezetét, karakterét a helyi építési szabályzatban sajátos építési övezeti előírásokkal kell megőrizni,
c) a műtárgyak elhelyezése olyan legyen, hogy azok látványa a településképet ne zavarja és
d) a kerítések kialakítása a terület funkciójához illeszkedően biztosítsa a zöldfelületek láthatóságát, a közterületek vizuális izolációjának elkerülését.
(2) Helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészeken
a) településképi szempontból meghatározó Jász hagyományos beépítésű területen belül a helyi értékvédelem területen (hel), a megmaradó karakteres védett népi építészeti együttesek építészeti karakterét meg kell őrizni. Az egyedileg nem védett épületek elbonthatók, de helyettük azonos elhelyezésű és tömegarányú épület építhető és Jász halmozás és Jász-fésűs övezeti előírásoknak megfelelően.
b) a római katolikus temető védelemmel érintett részén (he2) lévő régi kőkereszteket (síremléket) meg kell őrizni. Ténylegesen használt sírokkal, szükség esetén kegyeleti park funkciójú síremlék - szoborpark jelleggel,
c) az izraelita temető (he3) területét, megmaradt síremlékeit kegyeleti parkként meg kell őrizni.
10. Egyedi építészeti településképi követelmények
21. § (1) Építmény anyaghasználatára vonatkozó előírások új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, karbantartása esetén:
a) védett településszerkezet, egykori lakóterület (he4) lakó építési övezeteiben – a településképi szempontból meghatározó Településközponti terület kivételével,
aa) a tetőhéjazat anyaga terrakotta (cserép) színű, égetett kerámia (cserép), vagy azzal azonos megjelenésű egyéb, osztott textúrájú anyag lehet,
ab) a homlokzat a helyben hagyományos fehér, sárga vagy téglavörös (pasztel) színű vakolt, meszelt vagy festett, ill. ezekkel azonos textúrájú felület lehet,
ac) az oromfal felülete tölgy színtől a sötét (dió) színig pácolt vagy festett fa,
ad) a nyílászárók anyaga fa vagy anyagától függetlenül fa anyag-hatású lehet,
b) településképi szempontból meghatározó területen a tetőhéjazat anyaga nem lehet hullámpala, műanyag vagy bitumenes hullámlemez és zsindely fémlemez, kivéve a természetes vagy terrakotta színű korcolt fémlemezfedést,
c) településképi szempontból meghatározó területen kívül eső lakóterületen a tetőhéjazat anyaga nem lehet hullámpala, műanyag vagy bitumenes hullámlemez és színe nem lehet harsány, mély színű.
(2) Építmény tömegformálására vonatkozó előírások:
a) településképi szempontból meghatározó területen, közterületről látható épületrészen 35-45° közötti hajlásszögű magastetőn kívül egyéb tetőforma – az esetleges kiegészítő kis hajlásszögű vagy lapostető-részek kivételével – nem létesíthető,
b) településképi szempontból meghatározó területen, közterületről látható épületrészen nem alakítható ki olyan tetőforma vagy tetőgerinc-irány, ami formailag nincs összhangban a szomszédos épületek tetőkialakításával,
c) településképi szempontból meghatározó területeken lapostetős épület nem létesíthető, kivéve lapostetős épület bővítésénél,
d) védett településszerkezet, egykori lakóterület (he4) lakó építési övezeteiben – a településképi szempontból meghatározó Településközponti terület kivételével
da) oromfalas, nyeregtetős, az utcafrontra merőleges gerincű, magas tetős épületek alakíthatók ki,
db) a tetősík min. 40-os max. 45-os meredekségű lehet, a tetőgerinc 3,5 m-rel lehet magasabban a homlokzatmagasságnál,
dc) az oromfalas homlokzat maximális szélessége 7,0 m lehet. Ezt kell lefedni az oromfalas nyeregtetővel. Az oromfalat a koszorú magasságában párkánnyal osztani kell. (A tetőtéri oromfalat kell hátrébb húzni, vékonyabb szerkezettel készíteni.) Ehhez a tömeghez síkban is csatlakozhat toldalék, melynek max. szélessége 2,2 m lehet, lefedése pedig min. 18o-os max. 28o-os meredekségű félnyeregtető lehet. A két tömeg együttes szélessége azonban 8,5 m-nél nem lehet nagyobb,
dd) az épület max. 7,0 m széles, utcavonalra merőleges elhelyezkedésű, téglalap alapú tömegéhez - az utcavonaltól min. 3 m-re hátrahúzva az utcai főhomlokzat szélességet nem meghaladó mérettel keresztszárny is kialakítható. 7,0 m-nél nagyobb utcai homlokzat-szélesség esetén utcával párhuzamos nyeregtető alakítandó ki. A taréjszelemen megengedett legnagyobb magassága 7,5 m,
de) a fentiektől eltérő alakú, tömegű épület építhető, ha az elbontott épület másmilyen tömegű volt, és azzal azonos új épül, illetve ha az utcaképhez illeszkedő valamely helyi védettségű épület tömegét formázza,
e) utólagos hőszigetelés nem változtathatja meg a homlokzat- tető tömegarányait és eresz méretét.
(3) Építmény homlokzati kialakítására vonatkozó előírások:
a) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható homlokzaton homlokzati égéstermék-elvezető, parabola- vagy egyéb antenna, szerelt kémény, hűtő és minden egyéb műszaki berendezés nem helyezhető el,
b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható homlokzaton nem alkalmazható olyan színezés, amit a települési főépítésszel nem egyeztettek a kivitelezés megkezdését megelőzően,
c) védett településszerkezet, egykori lakóterület (he4) lakó építési övezeteiben – a településképi szempontból meghatározó Településközponti terület kivételével,
ca) a homlokzaton álló téglalap alakú (min. 1:1,5 arányú) ablakokat lehet kialakítani. Az ablak üvegfelületében legalább egy vízszintes és egy függőleges osztás legyen, toldalékon (tornác) az utcai tömör ajtó csak vízszintes és függőleges osztás-betétekkel készülhet,
cb) amennyiben a területen lakóépület építése nélkül az előírásoknak megfelelő csak üzlet funkciójú épület épül, akkor a homlokzaton tömör fa ajtó kialakítható, az ablak és az ablak szélességével megegyező portál zsaluval zárható vitrinként funkcionálhat, de hagyományos értelemben vett „üveg kirakati portál” nem alakítható ki,
d)nyílászárókhoz redőny csak rejtett tokkal és vezető elemmel építhető be, a nyílászáró azonos színével,
e) homlokzati felületek, nyílászárók keretezései és egyéb díszítései csak az épület korához és stílusához illeszkedő anyagokkal, felületképzéssel és szín alkalmazásával helyezhető el, nem alkalmazható hasított kő, vékony csempe természetes anyagot imitáló burkolat,
f) homlokzatra falfestmény, művi fali dombor-elem nem helyezhető el,
g) településképi szempontból meghatározó területen kívül – gazdasági, ipariterület kivételével – a tetőhéjazat és homlokzat burkolat anyaga nem lehet fém, műanyag és bitumenes lemez, de korcolt fémlemez, matt és kvarc őrleményes cserepes lemez megengedett,
h) településképi szempontból meghatározó területen kívül – gazdasági, iparterület kivételével – kék, zöld, fekete színek a héjazaton és homlokzaton nem alkalmazhatók, a földszínek alkalmazása megengedett.
(4) Kerítésre vonatkozó előírások
a) településképi szempontból meghatározó területen a városközponti terület kivételével a kerítés fa anyagú lehet az oromzat és egyéb fa felülettel azonos színben,
b) településképi szempontból meghatározó területen kívül a kerítés anyag nem lehet hullámpala, táblás sík, trapéz, műanyag és hullám idomú fémlemez, tömör vakolt felületű és nád borítású, valamint felületképzése a hagyományostól eltérő erős mély színű /pld. kék/,
c) kerítés magassága legfeljebb 190 cm lehet.
(5) Zöldfelület, kerti építmény és térburkolat kialakítására vonatkozó előírások:
a) településképi szempontból meghatározó területen közterületen és közterületről látható módon tujaféle nem telepíthető,
b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható módon nem létesíthető különálló gépkocsitároló vagy lábakon álló kerti tető,
c) településképi szempontból meghatározó területen közterületi egységes fasorok hiányzó egyedei nem pótolhatók a meglévő egyedekétől különböző fajtával.
(6) Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt előírásoktól az alábbi feltételek együttes teljesülésének esetét kivéve nem szabad eltérni:
a) a településképre gyakorolt hatás nem hátrányos,
b) a települési főépítész az építési tevékenység megkezdését megelőzően írásban állást foglal a településképre gyakorolt hatást illetően,
c) az Önkormányzat a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően, a települési főépítész véleményének figyelembevételével hozott határozatában támogatja az eltérést.
11. Reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések
22. § (1) Gépjárműre erősített, gépjárműben elhelyezett reklám alkalmazása – a gépjármű külső felületének festését vagy matricázását és a gépjármű közúti forgalomban történő használatát kivéve – a település teljes területén tilos.
(2) Amennyiben jogszabály nem zárja ki, akkor a vonatkozó előírások szerint, a települési főépítész véleményének figyelembevételével alakítható ki és üzemeltethető
a) közterületi reklámhordozó,
b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható fényreklám vagy fényhatásokkal is járó reklámozás. A főépítészi véleményt a tervezett kialakítás dokumentációjának bemutatásával kell kérelmezni.
23. § (1) Valamely, a település szempontjából jelentős eseménnyel kapcsolatos tájékoztatás érdekében, legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra az érintettek eltérhetnek a vonatkozó előírásoktól. Az eltérés kezdő időpontját és pontos időtartamát a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a fokozott védelem alatt álló területen
a) közterületen földrészletenként legfeljebb három,
b) közterületnek nem minősülő területen földrészletenként legfeljebb egy
reklámhordozó helyezhető el, amennyiben azt jogszabály nem zárja ki.
12. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
24. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a külterületi közterületek alkalmasak.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas a településképi szempontból meghatározó terület.
(3) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak és kiszolgáló létesítményeik kialakítása során a helyi védelemmel érintett területeken
a) a külső falfelület anyaga nem lehet más, mint vakolat, tégla, fa vagy kő,
b) a tetőhéjazat anyaga nem lehet más, mint cserép vagy korcolt fémlemez.
Támogatási és ösztönző rendszer
25. § A településkép és a védett helyi értékek megőrzése, fejlesztése érdekében az Önkormányzat támogatási és ösztönző rendszert hoz létre és működtet. A rendszer elemei:
a) pénzbeli támogatás,
b) egyéb támogatás.
26. § (1) A pénzbeli és egyéb támogatások forrásának biztosítása továbbá a helyi településképi bírság címén keletkező bevétel kezelése céljára az Önkormányzat költségvetésében évente településkép-védelmi alapot különít el.
(2) A településkép-védelmi alap felhasználásának elsődleges célja a közterületek fejlesztése és a védett helyi értékek megőrzése, karbantartása.
27. § (1) A településkép és a védett helyi értékek megőrzése, fejlesztése érdekében a településkép-védelmi alap terhére és mértékéig önkormányzati támogatás igényelhető. A támogatási igény benyújtása folyamatos.
(2) A támogatási igényt a polgármesterhez kell benyújtani az alábbi adatokkal együtt:
a) az igényelt támogatás jellege, mértéke, tervezett felhasználása,
b) a tervezett építési vagy egyéb tevékenység és költségeinek részletezése,
c) a kérelmező által más forrásból fedezendő költséghányad (önerő) meghatározása.
(3) A településképi és a védett helyi értékekkel kapcsolatos támogatási igényeket a települési főépítész településképi szakmai véleményét is figyelembe véve a Képviselő-testület bírálja el az igény benyújtását követő 45 napon belül.
(4) A pénzbeli és egyéb támogatás felhasználásáról a támogatást igénylőnek a polgármester felé be kell számolnia. A beszámolás módját és határidejét a támogatást megítélő képviselő-testületi döntés határozza meg.
Településkép-érvényesítési eszközök
13. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
28. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban: konzultáció) kötelező, ha a tervezett tevékenység az érintett épület vagy épületrész közterületről látható megjelenését befolyásolja.
(2) A kérelmező az (1) bekezdésben említett konzultációt
a) építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén az engedély iránti kérelem benyújtása előtt,
b) egyéb esetben a tevékenység megkezdése előtt
a polgármesterhez címezve köteles kérni.
(3) A konzultáció biztosítására vonatkozó kérelemben ki kell térni
a) a tervezett tevékenység meghatározására,
b) az érintett helyszín lehatárolására,
c) a kérelmező minden releváns kérdésére,
d) minden egyéb, a kérelmező által fontosnak tartott körülményre.
(4) A konzultáció lefolytatható személyesen vagy elektronikus levél útján.
(5) A konzultáció adminisztrációjának felelőse a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya.
14. Településképi véleményezési eljárás
29. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a vonatkozó jogszabályi előírások szerint
a) a Jászapáti településszerkezeti védelem alatt álló és településképi szempontból kiemelt jelentőségű területein lévő útvonalai és közterei mentén, vagy – ha az érintett útvonal, köztér beépítésre nem szánt területtel határos – az útvonal, köztér területének határától számított 150 m-es sávon belül tervezett építési tevékenység esetén,
b) a Jászapáti településrendezési terveiben Vt (településközponti vegyes) vagy Zkp (közpark) területfelhasználási módba sorolt területen tervezett építési tevékenység esetén,
c) az 500 m2 bruttó szintterületet meghaladó földszintes vagy 1500 m2 bruttó szintterületet meghaladó többszintes új létesítmény építése esetén,
d) az 500 m2 bruttó szintterületet meghaladó földszintes vagy 1500 m2 bruttó szintterületet meghaladó többszintes létesítményt érintő, a létesítmény rendeltetését – a működést és a környező beépítéshez való viszonyt – megváltoztató építési tevékenység esetén,
e) a védett helyi értéket érintő építési tevékenység esetén,
f) a köztéri műalkotások környezetét érintő építési tevékenység esetén.
(2) A polgármester véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(3) A településképi véleményezés részletes szempontjai a jogszabályban meghatározottakon túl:
a) az országos vagy helyi védelem alatt álló értékekre gyakorolt hatás,
b) közterületek forgalmi viszonyaira, műszaki állapotára gyakorolt hatás.
15. Településképi bejelentési eljárás
30. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint településképi bejelentési eljárást folytat le
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén
aa) településképi szempontból meghatározó területen és helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészen minden esetben,
ab) egyéb területen, ha a tevékenységgel érintett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 m2-t,
b) reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően,
c) építmények rendeltetés-változtatása esetén.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységet kizárólag a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően szabad megkezdeni, ha azt a polgármester nem tiltja meg.
(3) Amennyiben reklámok és reklámhordozók elhelyezésére kerül sor közterületen, a közterület-használati engedély csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a polgármesteri határozat alapján és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével bocsátható ki.
16. Településképi kötelezés
31. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint hatósági határozatban településképi kötelezést alkalmaz, ha a településképi követelmények teljesülése egyéb módon – figyelmeztetéssel, felszólítással – nem biztosítható.
(2) A polgármester, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget – annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve – maga végezteti el, akkor a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.
(3) Amennyiben a polgármester a végrehajtható kötelezettséget maga végezteti el, akkor
a) a vagyon- és személyvédelem érdekében a végrehajtást annak teljes időtartama alatt rendőri biztosítás mellett kell végezni,
b) jegyzőkönyvbe kell foglalni és fényképfelvételekkel kell dokumentálni a végrehajtással érintett létesítmény állapotát legalább a végrehajtás megkezdése előtt és befejezését követően,
c) gondoskodni kell a helyszínén található ingóságok és egyéb vagyonelemek, különösen a bontásból visszamaradt, további felhasználásra alkalmas építési anyagok, szerkezek leltározásáról és a vonatkozó előírásoknak megfelelő értékesítéséről vagy felhasználásáról, ha azokat a tulajdonos a végrehajtás helyszínén, a végrehajtás során nem veszi át,
d) gondoskodni kell a végrehajtást követően visszamaradó, további felhasználásra alkalmatlan építési törmelék és egyéb hulladék megfelelő elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
Településképi bírság
32. § (1) Az, aki a településképi kötelezésnek határidőre nem tesz eleget, helyi településképi bírsággal sújtható.
(2) A helyi településképi bírság legkisebb összege 10.000,- Ft, legnagyobb összege 1.000.000,- Ft lehet.
(3) A településképi kötelezés eredménytelensége esetén a helyi településképi bírságot a polgármester szabja ki hatósági határozatban.
(4) A településképi bírságról szóló határozat rendelkező részének a vonatkozó követelményeken túl tartalmaznia kell a szabálysértő állapot megszüntetésének újabb határidejét.
(5) A megszabott határidő elmulasztása esetén a helyi településképi bírság ismételten kiszabható. Ismételt kiszabás esetén a helyi településképi bírság legkisebb összege 20.000,- Ft.
(6) A helyi településképi bírság megfizetése nem mentesít az előírt kötelezettség teljesítése vagy egyéb jogkövetkezmény alól.
(7) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett helyi településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(8) A helyi településképi bírság az önkormányzati költségvetés bevételét képezi, teljes egészében a településkép-védelmi alapot növeli. A helyi településképi bírságból származó bevétel kizárólag a 27. §-ban részletezett szabályok szerint használható fel.
Záró rendelkezések
33. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
34. § Ha a helyi építési szabályzat e rendelet előírásaitól eltérő előírásokat tartalmaz, akkor e rendelet előírásait kell alkalmazni.
35. § (1) Hatályát veszti Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az építészeti örökség helyi védelméről szóló 8/2014. (V.16.) számú önkormányzati rendelete.
(2) Hatályát veszti
A bevezető a Jászapáti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Jászapáti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.