Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 9. pontja szerinti feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3)-(4) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében,  54. § (1) és (3) bekezdésében, 58. § (2)-(3) bekezdésében, és 84. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján, az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja meghatározni a Jászapáti Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiség) bérbeadásának részletes feltételeit és eljárási rendjét, biztosítva ezzel az önkormányzati tulajdonnal való eredményes gazdálkodást.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi bérlakásra, a hozzájuk tartozó közös használatú helyiségekre, továbbá a helyiségekre, illetve azok bérlőire, használóira.

(2) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) olyan lakást jelöl ki értékesítésre, amely az állam tulajdonából ingyenesen került az önkormányzat tulajdonába.

(3) A Képviselő-testület e rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok kezelését a Jászapáti Polgármesteri Hivatal útján biztosítja.

3. Hatáskörök megosztása

3. § (1) A Képviselő-testület a lakástörvény, valamint e rendelet keretei között

a) az éves költségvetés keretében meghatározza az e rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek felújítására, karbantartására, javítására, továbbá a vételárkedvezményre fordítható összeget,

b) gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat,

c) dönt a közérdekű célból történő bérbeadásról,

d) dönt a pályázati forrásból felújított, korszerűsített lakások (a továbbiakban: esélyotthonok) bérbeadásáról,

e) dönt a költségelvű lakás bérbeadásáról,

f) dönt a bérleti szerződések meghosszabbításáról,

g) dönt a bérlőkijelölési jog biztosításáról,

h) dönt a bérlőkijelölés alapján megkötendő bérleti szerződésről,

i) megváltoztathatja a bérlakások elsődleges hasznosítási módját.

j) dönt a lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról,

k) döntést hoz, amennyiben a határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony bérbeadó általi rendes felmondásakor a bérlő pénzbeli térítési igénnyel, cserelakás biztosítása iránti igénnyel lép fel, vagy a lakásbérleti szerződést a felek közös közös megegyezéssel szüntetik meg,

l) bruttó 300.000,- Ft bérlő által vállalt beruházási összeghatár felett dönt a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel, átalakítás, korszerűsítés esetén a költségek bérleti díjba történő beszámításáról,

m) dönt a helyiség pályázati eljárás lefolytatása nélküli bérbeadásáról,

n) dönt a lakások és helyiségek értékesítéséről, megállapítja a vételárat.

(2) Jászapáti Város Polgármestere (a továbbiakban: polgármester) a lakástörvény, valamint e rendelet keretei között

a) pályázatot ír ki a lakások szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő, valamint a helyiségek bérbeadására,

b) pályázatot ír ki az esélyotthonok bérbeadására,

c) dönt a rendkívüli szociális krízishelyzet alapján történő bérbeadásról,

d) gyakorolja az e rendelet szerinti bérlőkijelölési jogot,

e) levezeti a lakás vagy helyiség bérbeadására vonatkozó versenytárgyalást,

f) dönt a helyiség eseti bérbe adásáról,

g) írásban hozzájárul a helyiség bérlő általi felújításához, a bérlő által végzett beruházáshoz.

(3)  Jászapáti Városi Önkormányzat Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonkezelői Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság) a lakástörvény, valamint e rendelet keretei között

a) elbírálja a piaci alapú lakások, valamint helyiségek bérletére beérkezett pályázatokat,

b) javaslatot tesz a költségelven bérbe adható lakások és az esélyotthonok bérbeadására beérkezett pályázatok elbírálására,

c) javaslatot tesz a lejárt bérleti szerződés meghosszabbítására,

d) dönt a lakbérmérséklésről, a lakbérkedvezményről,

e) bruttó 300.000,- Ft bérlő által vállalt beruházási összeghatár alatt dönt a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel, felújítás, korszerűsítés esetén a költségek bérleti díjba történő beszámításáról,

f) dönt a vételárrészlet mértékéről, a részletfizetés időtartamáról, a vételárengedményről mértékéről,

g) dönt a bérlő és bérbeadó megállapodásáról a lakás és a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele tárgyában,

h) dönt a bérlő és bérbeadó megállapodásáról a lakás és helyiség átalakításának, korszerűsítésének tárgyában.

(4) Jászapáti Városi Önkormányzat Közbiztonsági, Szociális és Nemzetiségügyi Bizottsága (a továbbiakban: Szociális Bizottság) a lakástörvény, valamint e rendelet keretei között elbírálja a lakások szociális alapon történő bérbeadására beérkezett pályázatokat.

(5) A Jászapáti Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) e rendelet keretei között

a) nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő, és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról, helyiségekről, bérlőkről, a befizetett lakbérekről, hátralékokról,

b) ellátja azokat a feladatokat, amelyek lakáskezelési, fenntartási, üzemeltetési, hibaelhárítási, karbantartási és felújítási tevékenységgel, valamint a lakások rendeltetésszerű használatra átadásával, visszaadásával, a lakbérek és egyéb szolgáltatási díjak közlésével, beszedésével (behajtásával) kapcsolatosak,

c) elkészíti és postára adja az e rendeletben meghatározott figyelmeztetéseket, felhívásokat és felmondásokat,

d) szükség szerint adatszolgáltatást, információt nyújt a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a polgármester részére a döntéshozatal elősegítése érdekében a megüresedő lakásokról és fizetési hátralékkal rendelkező bérlőkről,

e) köteles a Képviselő-testület részére minden év május 31. napjáig tájékoztatót készíteni az üzemeltetésében lévő lakások és helyiségek esetében a bérbeadói jogok gyakorlásáról és a bérlőkre és a bérbeadóra háruló kötelezettségek teljesítéséről,

f) előterjesztéssel él a Képviselő-testület felé a lakások és helyiségek lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről,

g) köteles a lakás, helyiség kiürítése iránti eljárást megindítani a 100.000,- Ft összeghatárt elérő, vagy kéthavi bérleti, vagy közüzemi díj tartozás felhalmozása esetén,

h) a bérleti szerződés lejártát megelőzően köteles gondoskodni a bérlemény újbóli bérbeadása érdekében szükséges intézkedések megtételéről,

i) jogosult társasházi közgyűléseken a tulajdonos képviseletében eljárni,

j) évente felülvizsgálja a bérleti díjakat, és minden év május 31. napjáig javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a rendeletben szabályozott díjak módosítására,

k) gondoskodik a bérlettel kapcsolatos pályázati felhívásoknak közzétételéről.

4. Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezés

4. § (1) A bérbeadó (e § alkalmazásában: adatkezelő) jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás, elidegenítés feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

(2) Az adatkezelő köteles úgy eljárni, hogy az e rendelet és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek személyes adatainak védelmét.

II. Fejezet

Lakások bérbeadása

5. A lakásbérlet létrejötte

5. § (1) A Jászapáti Városi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elsődleges hasznosítási módja

a) szociális alapú,

b) költségelvű vagy

c) piaci alapú.

(2) A bérlakások elsődleges hasznosítási módja szerinti jegyzéket e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

6. § (1) Lakásbérleti szerződés – az 5. § (1) bekezdésében meghatározottak egyike szerint –azzal a cselekvőképes természetes személlyel köthető, aki a (2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján önkormányzati bérlakásra jogosult.

(2) Lakás a következő jogcímeken adható bérbe

a) szociális rászorultság alapján,

b) rendkívüli szociális krízishelyzet alapján,

c) költségelven,  

d) piaci alapon,

e) a rendeletben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében,

f) esélyotthonok bérbeadása,

g) bérleti jog cseréje esetén,

h) a bérleti szerződés közös megegyezéssel való megszüntetésekor másik lakás felajánlása,

i) a határozatlan idejű szerződés bérbeadó általi rendes felmondásakor, valamint a lakásbérleti szerződés szünetelésének idejére cserelakás biztosítása.

(3) A lakásbérleti szerződés 5 év határozott időtartamra köthető, amely e rendeletben foglaltak szerinti módon meghosszabbítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a rendelet hatálybalépésekor határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlő bérleti jogának elcserélésére.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel, valamely feltétel bekövetkezéséig kell szerződést kötni

a) lakásfelújítás, karbantartás miatt történő átmeneti kiköltöztetés esetén,

b) ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, illetve az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga nem tud gondoskodni,

c) bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv döntése alapján.

(5) Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe akkor, ha

a) a folytatni kívánt tevékenység a szomszédok zavarása nélkül végezhető, e tevékenység a város gazdasági, kulturális életét élénkíti, és

b) a természetes személy bérlő egyéni vállakozóként vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban gazdasági vagy szolgáltatási tevékenységet végezni, továbbá

c) bérlőtársak esetében akkor, ha a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul veszi.

(6) Nem jogosult bérlakásra, aki

a) korábbi önkormányzati bérlakás bérleti, bérlőtársi jogviszonyáról lemondott, illetve bérleti szerződését közös  megegyezéssel megszüntette, a lemondástól, megszüntetéstől számított három évig,

b) korábbi önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonya neki felróható okból szűnt meg, 

c) birtokháborítás révén költözött önkormányzati tulajdonú bérlakásba (önkényes beköltöző),

d) önkormányzati tulajdonú bérlakás jogcím nélküli használója,

e) valótlan adatok közlésével vagy valós adatok elhallgatásával vagy más módon a bérbeadót megtéveszti és ezáltal jogtalan előnyhöz jutna.

(7) Bérlőkijelölés esetén a bérlő vállalja egyhavi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadék megfizetését azzal, hogy ezt a rendelkezést a 18. § alapján történő bérbeadás esetén nem kell alkalmazni.

6. Lakás szociális alapon történő bérbeadása

7. § (1) Szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakásnak minősül az e rendelet 1. melléklet a) pontja szerinti bérlakás.

(2) A polgármester a megüresedő bérlakások bérbeadására pályázatot ír ki a szociálisan rászoruló személyek, családok részére.

(3) A szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati lakásra való jogosultságot a pályázó és a vele közös háztartásban együttlakó és együtt költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyainak, valamint szociális helyzetének vizsgálata alapján, a Szociális Bizottság állapítja meg.

(4) Jövedelmi viszonyai szerint akkor tekinthető a pályázó rászorulónak, ha a vele együtt költöző személyeket figyelembe véve, az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetén a 350 %-át.

(5) Az egy főre jutó átlagjövedelem számításánál a pályázat benyújtását megelőző háromhavi jövedelmet kell alapul venni.

(6) A jövedelem számításánál figyelme kell venni valamennyi együtt lakó és együtt költöző személy

a) nyugdíjból, nyugdíjalapból, családi pótlékból, társadalombiztosítási juttatásból, vagy bármely más forrásból származó jövedelmét,

b) munkavégzésre irányuló jogviszonyból, vállalkozásból származó jövedelmét, vagy bérleti jogviszony alapján fizetett bérleti díjat,

c) rendszeres szociális segélyt, támogatást, időszakosan vagy rendszeresen kapott (pl. gyermektartásdíj) támogatást.

(7) A szociális helyzet alapján – az egy főre jutó jövedelemtől függetlenül – nem adható bérlakás annak, aki a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve,

a) a pályázat benyújtásakor és az azt megelőző három éven belül beköltözhető lakástulajdonnal, üdülővel, beépíthető lakó- vagy üdülőtelekkel rendelkezik vagy rendelkezett, és annak terhekkel csökkentett értéke meghaladja, illetve meghaladta a mindenkori nyugdíjminimum ötvenszeresét,

b) a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb használati és lakásberendezési tárgyakon túl a nyugdíjminimum ötvenszeresét meghaladó forgalomképes vagyontárggyal rendelkezik, kivéve a mozgássérült gépjármű tulajdonát és a keresőtevékenységet biztosító munkaeszközöket,

c) bérlakásbérleti jogáról a pályázat benyújtását megelőző tíz éven belül mondott le pénzbeli térítés ellenében vagy hozzátartozója javára,

d) a pályázat benyújtását megelőző öt éven belül az önkormányzati bérlakásra fennálló bérleti jogviszonya alatt két hónapot meghaladó hátralékot halmozott fel és bérleti jogviszonya ez okból került megszüntetésre, vagy bérleti szerződését az önkormányzat más okból rendkívüli felmondással szüntette meg,

e) a pályázat benyújtásakor önkormányzati bérlakásban lakik és azzal kapcsolatban hátraléka van,

f) a pályázat benyújtását megelőző öt éven belül az önkormányzati bérlakásra beadott pályázatában hamis, valótlan adatokat közölt.

8. § (1) A pályázati felhívást az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni (a továbbiakban: www.jaszapati.hu) és a Jászapáti Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, továbbá lehetőség szerint meg kell jelentetni az önkormányzat hivatalos lapjában.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

a) a meghirdetett lakás pontos címét (település, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtószám),

b) műszaki jellemzőit, különösen a szobaszámot, alapterületet, komfortfokozatot, fűtési módot,

c) a bérleti szerződés időtartamát,

d) a lakbér összegét,

e) a pályázni jogosultak körét,

f) a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét, helyét és módját,

g) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és várható költségeit.

(3) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a kifüggesztés és a pályázati ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 10 nap teljen el.

9. § (1) A pályázathoz a személyi adatokon túl csatolni kell az egy főre jutó átlagjövedelem megállapításához szükséges igazolásokat.

(2) A pályázatot zárt és a pályázati felhívásban közölt megjelöléssel, feladót és egyéb jelet nem tartalmazó borítékban a Jászapáti Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályán kell leadni, ahol az átvételkor a borítékot a Jászapáti Polgármesteri Hivatal fejlécével ellátott tasakban helyezik el, a pályázatot tartalmazó borítékokat folyamatosan növekvő sorszámmal kell ellátni. E sorszámot átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényen az átvétel dátumán és sorszámán, az átvevő nevén, a hivatal bélyegzőjén kívül más nem jegyezhető fel. A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni.

(3) A pályázatok bontása és értékelése a pályázati határidő lejártát követő munkanapon történik a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében a polgármester, a jegyző és egy fő köztisztviselő együttes jelenlétében. A pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) A Szociális Bizottság a határidő lejártát követő első ülésén értékeli a pályázatokat.

(5) Érvénytelen az ajánlat, ha

a) azt a benyújtására meghatározott határidő után nyújtották be,

b) az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,

c) hiányos, a szociális rászorultság nem állapítható meg, a pályázó nem csatolta az előírt mellékleteket, vagy a pályázati ajánlat nem tartalmazza a szükséges nyilatkozatokat, aláírásokat,

d) a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak.

(6) A Szociális Bizottság indokolt esetben környezettanulmány készítését rendelheti el. Amennyiben a Szociális Bizottság környezettanulmány elkészítését rendeli el, a pályázatról a környezettanulmány kézhezvételét követő ülésen dönt.

(7) A pályázók rangsorolásánál a bérbe adandó ingatlanra vonatkozóan megállapított pontrendszer, valamint a környezettanulmány során szerzett tapasztalatok, adatok az irányadók.

(8) A Szociális Bizottság megnevezi a pályázat nyertesét, valamint azt a személyt, akivel a pályázat nyertesének elállása esetén a bérbeadó szerződést köt.

(9) Ha a meghirdetett lakásra érvényes pályázati ajánlat nem érkezik vagy valamennyi, a Szociális Bizottság által kiválasztott személy eláll a szerződéskötéstől, 8 napon belül a lakást ismételten meg kell hirdetni.

10. § (1) A bérlő a határozott idő lejártát megelőző 30 napig kérheti lakása további szociális alapon történő bérbeadását.

(2) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdés alapján kéri bérleti szerződésének meghosszabbítását, a határozott idő lejártát megelőző 15. napig meg kell állapítani, hogy a bérlő a jövedelmi, vagyoni helyzete alapján továbbra is jogosult-e szociális alapú bérlakásra.

(3) Szociális rászorultság változatlan fennállása esetén a lakásbérleti szerződést a bérlő kérelmére újabb 5 évvel meg lehet hosszabbítani, amennyiben

a) a bérlő nem rendelkezik lakbér- és közüzemi díj hátralékkal és

b) bérleti jogviszonya fennállása alatt egyszer sem halmozott fel két havit elérő lakbérhátralékaot, vagy azt részletfizetési megállapodás alapján késedelembeesés nélkül fizeti vagy megfizette.

(4) Ha a bérbeadó azt állapítja meg, hogy a bérlő szociális rászorultsága megszűnt, a bérlővel – kérésére – a Szociális Bizottság döntése alapján csak költségalapú vagy piaci alapú lakásra szóló bérleti szerződés köthető, legfeljebb egyszeri alkalommal, 2 év időtartamra, amennyiben hiánytalanul eleget tett lakbér- és közüzemi díjfizetési kötelezettségeinek.

(5) Amennyiben a bérlő a bérleti szerződés lejártáig nem kéri a bérleti jogviszony folytatását, vagy kérelme elutasításra kerül, a szerződés lejáratának napján bérleti jogviszonya megszűnik.

7. Bérbeadás rendkívüli szociális krízishelyzet alapján

11. § (1) A rendkívüli szociális krízishelyzetbe került, Jászapátin állandó lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező igénylő kérelmére – amennyiben megfelel a szociális alapú bérbeadás feltételeinek és lakhatását másképp megoldani nem tudja –, pályázat nélkül bérleti szerződés köthető.

(2) A kérelemről és a lakásbérleti szerződés megkötéséről a polgármester dönt. A lakásbérleti szerződés a rendkívüli szociális krízishelyzet fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra köthető.

(3) A bérleti szerződés a rendkívüli szociális krízishelyzet további fennállása esetén a polgármester egyedi döntése alapján legfeljebb 6 hónapos időtartamra meghosszabbítható.

8. A költségelven bérbe adható önkormányzati lakások

12. § (1) Az e rendelet 1. számú melléklet b) pontjában megjelölt lakások költségelven adhatók bérbe. A polgármester a bérlakások megüresedésétől számított 8 munkanapon belül pályázatot ír ki a megüresedett lakások bérbeadására.

(2) Bérleti szerződés azzal köthető, akire nézve az alábbi feltételek közül legalább az egyik teljesül

a) Jászapáti Város közigazgatási területén két éve lakóhellyel rendelkezik,

b) legalábbi kétéves munkavégzésre irányuló jogviszonnyal rendelkezik, vagy

c) a pályázó egyedülálló fiatal, fiatal házas vagy élettársi kapcsolatban élő, és a pályázó vagy házastársak, élettársak esetén az egyik fél a 40. életévét nem töltötte be.

(3) A (2) bekezdésen túl érvényesen az pályázhat, aki vállalja legalább három havi mértékű bérleti díjnak megfelelő összegű biztosíték (óvadék) megfizetését.

(4) A pályázati felhívást közzé kell tenni a www.jaszapati.hu oldalon és a Jászapáti Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 10 napra kell kifüggeszteni, továbbá lehetőség szerint meg kell jelentetni az önkormányzat hivatalos lapjában.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

a) a meghirdetett lakás pontos címét (település, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtószám),

b) műszaki jellemzőit, különösen a szobaszámot, alapterületet, komfortfokozatot, fűtési módot,

c) a bérleti szerződés időtartamát,

d) a lakbér összegét,

e) a pályázni jogosultak körét,

f) tájékoztatást arról, hogy a pályázatot az nyeri, aki a legtöbb havi lakbér egyösszegű megfizetését a szerződéskötéssel egyidejűleg előre megfizetni vállalja,

g) a bérleti jogviszony idejét, amely maximum 5 év lehet,

h) tájékoztatást arról, hogy a szerződésben meghatározott határidő elteltével minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele ott élőkkel együtt,

i) a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját,

j) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és várható költségeit.

(6) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás kifüggesztése és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 10 nap elteljen.

(7) A pályázati ajánlathoz csatolni kell

a) a (2) bekezdésben meghatározottak igazolására vonatkozó iratokat, valamint

b) 30 napnál nem régebbi igazolást az együtt költözők igazolt havi átlag összjövedelméről.

(8) A pályázatot zárt és a pályázati felhívásban közölt megjelöléssel, feladót és egyéb jelet nem tartalmazó borítékban a Jászapáti Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályán kell leadni, ahol az átvételkor a borítékot a Jászapáti Polgármesteri Hivatal fejlécével ellátott tasakban helyezik el, a pályázatot tartalmazó borítékot folyamatosan növekvő sorszámmal kell ellátni. E sorszámot átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényen az átvétel dátumán és sorszámán, az átvevő nevén, a hivatal bélyegzőjén kívül más nem jegyezhető fel. A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni.

(9) A pályázatok bontása és értékelése a pályázati határidő lejártát követő munkanapon történik a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében a polgármester, a jegyző és egy fő köztisztviselő együttes jelenlétében. A pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(10) Érvénytelen az ajánlat, ha

a) azt a benyújtására meghatározott határidő után nyújtották be,

b) az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,

c) hiányos – adatokat nem közöl, a pályázó nem csatolta az előírt mellékleteket, vagy a pályázat nem tartalmazza a szükséges nyilatkozatokat, aláírásokat,

d) a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak.

(11) Több alkalmas pályázó esetén a pályázatot az nyeri, aki a legtöbb havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadék egy összegben történő megfizetését vállalja.

(12) A Pénzügyi Bizottság a bontást követő első bizottsági ülésén a felvett jegyzőkönyv alapján rangsorolja a bérlőket. A nyertes pályázó kiválasztásáról a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(13) A polgármester versenytárgyalást folytat le, amennyiben a beérkezett pályázatok alapján az első helyen több, önállóan pályázó bérlőt rangsorolt a Pénzügyi Bizottság. Versenytárgyalást folytat le a polgármester akkor is, ha a pályázat nyertesével az önkormányzat szerződést nem köt, és a második helyen több, önállóan pályázó bérlőt rangsorolt a Pénzügyi Bizottság.

(14) Nem biztosítható lakás annak a pályázónak, akinél az együtt költözők igazolt havi átlag összjövedelmének 50 %-a a lakás havi bérleti díját és előző évi fogyasztás átlaga alapján mért közüzemi díjakat nem éri el.

(15) A lakásbérleti szerződést a bérlő kérelmére a Képviselő-testület döntése alapján pályáztatás nélkül ötéves határozott időre meg lehet hosszabbítani, amennyiben a bérlő nem rendelkezik lakbér és közüzemi díj hátralékkal, és a meghosszabbítás iránti kérelmét a szerződés lejárta előtt 30 nappal a Jászapáti Polgármesteri Hivatalba benyújtotta.

9. Centrumlakás

13. § (1) A Centrumlakások – költségelven, pályázati eljárás keretében, takarékosságra ösztönzéssel bérbe adott - egyedülálló fiatal, fiatal házaspárok és fiatal élettársak átmeneti elhelyezésére szolgáló lakások.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérlakásokra azok az egyedülálló fiatalok, fiatal házaspárok és fiatal élettársak nyújthatnak be pályázatot

a) akiknek a pályázat benyújtását megelőző háromhavi nettó jövedelme alapján számított egy főre jutó nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét nem haladja meg, és

b) lakástulajdonnal, üdülőtulajdonnal, önálló állami vagy önkormányzati lakásbérlettel nem rendelkeznek.

(3) Nem jogosult bérlakásra az a kérelmező sem, akinek saját magának, házastársának, kiskorú gyermekének vagy más együttköltöző családtagjának bármikor lakástulajdona, üdülőtulajdona (résztulajdona) volt, kivéve, ha a kérelmezőnek magának, házastársának, kiskorú gyermekének vagy más együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb olyan lakás fele tulajdoni hányada van, amelyet öröklés útján szerzett vagy haszonélvezettel terhelten örökölt és a haszonélvező a lakásban lakik.

(4) E § alkalmazásában

a) egyedülálló fiatal az, aki a pályázat benyújtásának időpontjában nem töltötte be a 40. életévét,

b) fiatal házaspár a házassági anyakönyvi kivonattal igazolt házastársi kapcsolatban élő pár, fiatal élettársak az azonos lakcímet feltüntető lakcímkártya által igazolt élettársi kapcsolatban élő pár, ha a pályázat benyújtásának időpontjában legalább egyik fél nem töltötte be 40. életévét, illetőleg a bejegyzett élettársak.

(5) A takarékosságra ösztönzés keretében az egyedülálló fiatal, a fiatal házaspár és a fiatal élettársak, bármely államilag garantált lakossági lakástakarék-pénztárban havonta rendszeresen legalább 10.000 Ft elhelyezését (lakáscélú elő-takarékosság) vállalják.

(6) A pályázatnak tartalmaznia kell

a) egyedülálló fiatal, illetve fiatal házastársak, élettársak nevét (születési nevét), születési helyét, idejét, anyja nevét,

b) kiskorú gyermek(ek) nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét,

c) lakóhelyet vagy tartózkodási helyet, az ott tartózkodás jogcímét és a ténylegesen lakott lakás adatait,

d) jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó nyilatkozatotokat, igazolásokat,

e) nyilatkozatot korábbi ingatlantulajdonnal, lakásbérlettel kapcsolatos adatokra,

f) nyilatkozatot a bérleti szerződéses feltételek vállalásáról,

g) lakáscélú elő-takarékosságra vonatkozó adatokat,

h) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét, továbbá

i) a meghatározott havi bérleti díj egyösszegű teljesítésére vonatkozó ajánlatot.

(7) A pályázathoz mellékelni kell a kérelmezőnek és vele együtt költözőnek a pályázat benyújtását megelőző háromhavi nettó jövedelmére vonatkozó igazolásokat, továbbá, ha már rendelkeznek lakáscélú elő-takarékossági szerződéssel, a szerződés másolatát.

14. § (1) A Centrumlakásokra vonatkozó pályázatokat a Pénzügyi Bizottság megtárgyalja és javaslatot tesz a nyertes pályázó személyére, illetve a nyertes pályázó visszalépése esetén a másodikként legjobb érvényes ajánlatot tevő bérlő személyére. A javaslatok elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A pályázatok elbírálásánál előnyben részesülnek, akik

a) a pályázat elnyerése esetén az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásra fennálló, határozatlan idejű bérleti szerződésüket közös megegyezéssel megszüntetik,

b) a pályázat benyújtásakor lakáscélú elő-takarékosságot igazolnak,

c) aki(k) a meghatározott jövedelem határon belül a legmagasabb jövedelemmel rendelkezik.

(3) A bérbeadó a bérlővel legfeljebb öt évre, határozott időre szóló bérleti szerződést köt.

(4) A bérlő a bérlakásba a hozzájárulás nélkül befogadható személyeken kívül más személyeket nem fogadhat be.

(5) Ha a bérlő bérleti jogának megszűnését megelőző 30 napon belül igazolja, hogy e rendeletben feltételeknek továbbra is megfelel és a lakáscélú elő-takarékosságot időarányosan teljesítette, kérésére a bérlakás további legfeljebb öt évre, összesen az első bérbeadással együtt legfeljebb tíz évre bérbe adható.

10. Piaci alapon bérbe adható önkormányzati lakások

15. § A költségelven bérbe adható lakásokra vonatkozó szabályokat a piaci alapon bérbe adható lakásokra is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy piaci alapon bérbe adható lakások esetében a polgármesternek bérlőkijelölési joga van, valamint a 12. § (2) bekezdését, a (7) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni, illetve a bérbeadásról a Pénzügyi Bizottság dönt.

11. Holcim-lakások, Fiatalok háza

16. § A jelen rendelet 1. melléklet c) pontjában megjelölt lakások piaci alapon adhatók bérbe. A jelen rendeletben Holcim-lakásként, Fiatalok házaként megjelölt lakásokat piaci alapon, a piaci alapú lakásokra vonatkozó szabályok szerint, pályázat útján vagy a polgármesternek biztosított bérlőkijelölés alapján kell bérbe adni.

12. Esélyotthonok

17. § (1) Az Esélyotthonokat pályázat útján kell bérbe adni.

(2) A pályázati felhívást közzé kell tenni a www.jaszapati.hu oldalon és a Jászapáti Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 10 napra ki kell függeszteni, továbbá lehetőség szerint meg kell jelentetni az önkormányzat hivatalos lapjában.

(3) A bérlakásra egyedülálló fiatal (aki a pályázat benyújtásának időpontjában a 35. életévét nem töltötte be), fiatal házaspár vagy élettársi kapcsolatban élő pár (ha a pályázat benyújtásának időpontjában legalább az egyik fél nem töltötte be a 35. életévét) nyújthat(nak) be pályázatot.

(4) A pályázati lehetőség igénybevételének feltétele, hogy a pályázónak (vagy a család, vagy a pár legalább egyik tagjának)

a) foglalkoztatási jogviszonnyal kell rendelkeznie a településen és vállalnia kell a részvételt a „helyi gazdaságba való bekapcsolódást lehetővé tevő ismeretátadás / helyi ösztönzőrendszer kialakítása és nyújtása a célcsoport (16 -35 éves korosztály) számára” megnevezésű pályázati tevékenységben,

b) kötelezően vállalnia kell, hogy a bentlakás ideje alatt közösségi célú önkéntes tevékenységet végez a településen,

c) bérleményt hatósági igazolványában állandó lakóhelyként kell feltüntetnie.

(5) Nem jogosult bérlakásra, illetve nem pályázhat az sem, aki az önkormányzat, illetve konzorciumi partnere(i) vezető tisztségviselője, az önkormányzati képviselő-testület tagja, valamint a fentiek polgári törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója.

(6) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell

a) a bérbeadásra meghirdetett lakás címét, szobaszámát, alapterületét, komfortfokozatát,

b) a bérleti jogviszony legfeljebb kétéves határozott időtartamát,

c) azt, hogy bérletidíj fizetési kötelezettség nem terheli a bérlőt, a közüzemi díjakat a mért fogyasztás szerint kell megfizetni,

d) a pályázat benyújtásának időpontját és helyét,

e) a pályázat elbírálásának időpontját,

f) a bérbeadás feltételeinek rövid leírását,

g) a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását,

h) a pályázat elbírálásáról történő kiértesítés módját,

i) egyéb pályázati feltételeket és tudnivalókat.

(7) A pályázatnak tartalmaznia kell

a) az egyedülálló fiatal, illetve fiatal házaspár, élettársak nevét (születési nevét), születési helyét, idejét, anyja nevét,

b) a munkáltató igazolását a foglalkoztatási jogviszonyról,

c) amennyiben munkáltatói ajánlással rendelkezik, a munkáltatói ajánlást,

d) iskolai végzettséget igazoló dokumentumokat,

e) a pályázó által kitöltött pályázati adatlapot.

(8) Az ajánlatot zárt, „EFOP 1.2.11-16-2017-00014 számú pályázat - lakás” megjelöléssel, feladót és egyéb jelet nem tartalmazó borítékban kell benyújtani a Jászapáti Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályán.

(9) A pályázatok elbírálásánál előnybe részesülnek azok, akik

a) a pályázat benyújtásakor 30 éven aluliak,

b) munkáltatói ajánlással rendelkeznek,

c) hiányszakmával rendelkeznek.

(10) A beadott pályázatokat a soron következő ülésén a Pénzügyi Bizottság megtárgyalja és javaslatot tesz a nyertes pályázó személyére. A pályázat nyertesének visszalépése esetén a bérleti szerződés megkötését a Pénzügyi Bizottság által másodiknak rangsorolt pályázónak kell felajánlani. Ha a másodiknak rangsorolt pályázó sem él a szerződéskötés lehetőségével, újabb pályázat kiírásáról kell gondoskodni.

(11) A lakást a bérlőnek legkésőbb a bérleti szerződés lejártának napján el kell hagyni.

13. Lakás bérbeadása közérdekű célból

18. § (1) A közérdekű célból különösen szakember biztosítása érdekében lehet bérleti szerződést kötni.

(2) Jövedelmi, vagyoni és szociális helyzettől függetlenül, pályázati kiírás nélkül - a Képviselő-testület döntése alapján - meghatározott időre a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, valamint munkaviszonyának fennállása alatt, de legfeljebb 5 év időtartamra - lakásbérleti szerződést lehet kötni az önkormányzat kötelező feladatainak ellátása érdekében, vagy a város gazdasági életében fontos szerepet játszó gazdálkodó szervezeteknél, továbbá más közérdekű feladat ellátása érdekében foglalkoztatott szakemberekkel.

(3) A lakásbérleti szerződést, az elhelyezést kérő szerv vagy szervezet által megnevezett személlyel kell megkötni.

(4) A Képviselő-testület egyedi döntése alapján a bérleti szerződés 5 éves időtartamra meghosszabbítható, amennyiben a bérlőnek nincs bérletidíj vagy közüzemi díj tartozása.

14. Bérbeadás bérleti jog cseréje esetén

19. § (1) Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződés akkor hagyható jóvá, ha a jóváhagyásra benyújtott csereszerződésben az önkormányzati bérlakás új bérlője vállalja a bérlővel kötött bérleti szerződésben foglaltak teljesítését.  A csere jóváhagyása után az új bérlővel a korábbi bérleti szerződésben foglaltak szerinti szerződés köthető.

(2) A lakáscsere végrehajtásakor a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(3) Bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti. Ebben az esetben a bérbeadó hozzájárulásán felül a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.

(4) Az esélyotthon bérleti joga csak olyan lakás bérleti jogára vagy tulajdonjogára cserélhető, amelynek bérlője vagy tulajdonosa a csere után megfelel az adott lakástípusban történő elhelyezés pályázati feltételeinek.

15. Másik lakás felajánlása, cserelakás biztosítása, pénzbeli térítés fizetése

20. § (1) Ha a felek a határozatlan idejű bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, és abban állapodnak meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet, az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

a) ha a bérlő kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri, pénzbeli térítésként a bérbeadandó és a lakásbérleti jogviszonnyal érintett lakás bérleti díj különbözetének egyszeri négyhavi összege adható,

b) ha a bérlő pénzbeli térítést kér, részére a bérbeadandó és a lakásbérleti jogviszonnyal érintett lakás bérletidíj különbözetének egyszeri hathavi összege adható,

c) ha a bérlő azonos alapterületű vagy szobaszámú másik lakás bérbeadást kéri, pénzbeli térítés nem fizethető,

d) ha a bérlő nagyobb alapterületű vagy nagyobb szobaszámú másik lakás bérbeadását kéri, pénzbeli térítés nem fizethető, és a bérlő vállalja a hasonló adottságú lakás piaci bérlete esetén megállapított bérleti díj megfizetését.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a lakbérhátralékot, továbbszámlázott közüzemi díjhátralékot. A pénzbeli térítés akkor fizethető ki, ha a bérlő a lakást kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadta.

(3) Ha a felek a határozott idejű bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, és abban állapodnak meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet, az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy

a) az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a bérleti díj különbözetének egyszeri kéthavi összege,

b) az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a bérleti díj különbözetének egyszeri háromhavi összege

adható.

(4) Ha határozott idejű bérleti szerződésből az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben három hónapnál, az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben hat hónapnál kevesebb van hátra, figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezéseire is, legfeljebb a hátralévő hónapok számával szorzott bérleti díj különbözet fizethető pénzbeli térítésként.

(5) A cserelakás biztosításáról, a pénzbeli térítés megfizetéséről a Képviselő-testület dönt.

21. § (1) Abban az esetben, ha a bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést rendes felmondással mondja fel, és a bérlővel pénzbeli térítés fizetésében állapodik meg, pénzbeli térítésként a bérlettel érintett lakás forgalmi értékének legfeljebb 10%-a fizethető ki.

(2) A pénzbeli térítés megfizetéséről a Képviselő-testület határozatban dönt.

16. Lakásigény mértéke

22. § (1) Szociális helyzet figyelembevételével legfeljebb az alábbi szobaszámú lakás adható bérbe      

2 fő                                                      egy lakószoba

                   3-5 fő                                                      két lakószoba

                   minden további személy                        + fél lakószoba

(2) A lakásigény megállapításánál a szociális bérletre jogosultat és a vele együtt költöző személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.

(3) Nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

17. A lakásbérleti szerződés megkötése

23. § (1) A bérbeadó írásbeli értesítésének kézhezvételét követő 8 napon belül a kijelölt bérlő köteles a bérbeadóval szerződést kötni.

(2) Ha a kijelölt bérlő mulasztása miatt a bérleti szerződés nem jön létre, a bérbeadó szerződéskötési kötelezettsége megszűnik. A bérbeadó erről a kijelölt bérlőt értesíti.

(3) Ha a bérlő a szerződésben megjelölt időpontban a lakást nem veszi birtokba, az a bérleti szerződéstől való elállásnak minősül. Ebben az esetben a bérbeadó a lakásra – a közérdekű elhelyezés, a rendkívüli szociális krízishelyzet alapján bérbeadható lakást, valamint bérlőkijelölési jog alapján biztosított lakást kivéve – a pályázat soron következő helyezettjével köthet szerződést.

24. § A bérbeadás feltétele, hogy bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakjon, a bérlőnek ezt a kötelezettségét a bérleti szerződésbe bele kell foglalni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban bejelenteni bérbeadó részére. A bérlő által bejelentett, méltányolható okból – különösen egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt – bekövetkezett távolléte alatt, a bérleti jogviszonyt a bérlői távollétre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést akkor sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okokból mulasztotta el, és erről a bérbeadót az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul tájékoztatta.

25. § A bérlőnek írásban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a szerződés megszűnése esetén a vele együttlakó személyekkel kiköltözik és a lakásban lévő vagyontárgyait a lakásból elszállítja.

26. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles megfizetni

a) az általa bérelt önkormányzati lakásra e rendelet 2. mellékletében megállapított lakbért, illetve annak e rendelet szerint megemelt összegét,

b) a bérleti díjon felül a közüzemi díjakat, és

c) a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatás díját,

d) lakásbiztosítás díját.

(2) A bérlő a lakbért a bérleti szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában másként nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(3) A bérlő a közüzemi díjat a lakbérrel egy időben vagy a szolgáltató által kibocsátott számla kézhezvételét követően, a számlán feltüntetett befizetési időpontig köteles megfizetni. A bérlő köteles minden félév végig a közüzemi szolgáltatók felé fennálló aktuális folyószámla egyenlegét a Polgármesteri Hivatal részére igazolni, melynek elmulasztása a bérleti szerződés bérbeadó részéről történő felmondási jogának alapját képezi.

(4) Az önkormányzati lakás bérlője a külön szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért – különösen, ha a szolgáltatást a bérbeadó harmadik személytől veszi igénybe, vagy harmadik személy közreműködésével nyújtja – köteles megtéríteni azt a díjat, amelyet az adott szolgáltatás nyújtása ellenértékeként a bérbeadó az önkormányzati lakás vonatkozásában a szolgáltatás nyújtójának megfizetett, illetőleg megfizetni lenne köteles. Ha a bérbeadó a szolgáltatást más jogalany közreműködésével nyújtja, a szolgáltatást nyújtóval úgy is megállapodhat, hogy a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásért esedékes díjat közvetlenül az önkormányzati lakás bérlőjétől szedheti be. E megállapodás hatálya a bérlő erről szóló, a bérbeadó általi értesítését követően kiterjed a bérlőre.

(5) A bérbeadót azonnali felmondási jog illeti meg, ha a bérlő kéthavi vagy ezt meghaladó mértékű bérleti, vagy közüzemi díj tartozását a Jászapáti Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának vezetője, ezt követően a polgármester írásbeli felszólítása ellenére sem rendezi, és az önkormányzattal részletfizetésre irányuló megállapodást nem köt.

27. § A bérbe adott önkormányzati lakásba a bérlő, házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője személyén kívül más személyt, csak a bérbeadó kifejezett írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be. Amennyiben bérlő a fenti rendelkezést megszegi, megalapozza a lakásbérleti szerződés rendkívüli felmondására vonatkozó jog gyakorlását.

28. § (1) A bérlő a bérleti jogot – ide nem értve a 44. § rendelkezéseit – nem ruházhatja át vagy terhelheti meg.  A bérbeadót azonnali felmondási jog illeti meg, ha bérlő a lakást fentiek ellenére átruházza vagy megterheli, továbbá a bérleti joggal egyébként a rendelet rendelkezéseibe ütköző módon rendelkezik.

(2) A lakás albérletbe nem adható. A bérbeadót azonnali felmondási jog illeti meg, ha bérlő a lakást fentiek ellenére albérletbe adja.

29. § Amennyiben a bérlő vagy a vele együtt költöző lakástulajdont szerez, úgy köteles azt 30 napon belül bejelenteni, a bejelentést követő legkésőbb 60. napon a lakásbérleti szerződést a bérbeadó egyoldalú nyilatkozattal jogosult felmondani.

18. A bérleti szerződés tartalma

30. § A bérleti szerződésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia

a) a bérlet jogviszony időtartamát,

b) a lakás azonosító adatait, különösen címét, helyiségek felsorolását, alapterületét, komfortfokozatát,

c) a lakás helyiségeinek felszereltségét, berendezéseit,

d) a bérlő vagy bérlőtársak személyazonosító adatait,

e) a bérlővel együtt költöző személyek számát, személyazonosító adatait,

f) a lakbér összegét és esedékességének időpontját, illetve az évenkénti indexálás tényét,

g) a birtokbaadás időpontját,

h) szociális rászorultság alapján létrejött bérleti jogviszony esetén azt, hogy a bérlő vállalja a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselését, melyeket a bérbeadó csak kivételesen méltányolható esetben vállal át,

i) a bérlő hozzájárulását személyi adatainak nyilvántartásához és kezeléséhez,

j) ha a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges berendezések helyreállítását a bérlő vállalja, és írásban megállapodik a bérbeadóval az ezzel összefüggő költségek beszámításáról, akkor ennek a bérleti díjba történő beszámítási módját,

k) a felek által szükségesnek tartott egyéb kikötéseket.

19. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

31. § (1) A bérlő köteles

a) a lakás burkolatait, ajtóit, ablakait és a lakás berendezéseit karbantartani, felújítani,

b) tartózkodni az épületen és a lakáson belüli berendezések rongálásától,

c) a lakást és az ahhoz tartozó helyiségeket járvány- és közegészségügyi szempontoknak is megfelelően tisztántartani,

d) a szükséges rovar és rágcsálóirtást rendszeresen elvégezni,

e) az épületre vonatkozó házirendet betartani,

f) az együttélés szabályait betartani,

g) a közüzemi szolgáltatókkal a szolgáltatási szerződéseket megkötni,

h) a közüzemi szolgáltatókkal kötött szerződéseket maradéktalanul betartani,

i) tartózkodni a jogtalan energiavételezéstől,

j) a bérlemény e rendelet szabályai szerint előírt bérbeadói ellenőrzését tűrni,

k) a bérleményt életvitelszerű lakás céljára használni, ezzel összefüggésben a két hónapot meghaladó távollét tényét és a távollét időtartamát a bérbeadónak bejelenteni,

l) megakadályozni, hogy a lakásban a jogszabályi rendelkezések alapján befogadott és bejelentkezett személyeken kívül más személy életvitelszerűen tartózkodjon,

m) az épületben, az épület központi berendezéseiben, a lakásban a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt keletkezett kár esetén a károkozás tényét haladéktalanul bejelenteni, a hibát kijavítani, kijavíttatni vagy az okozott kárt a bérbeadónak megtéríteni,

n) a rendkívüli káreseményt, veszélyhelyzet észlelésekor a bérbeadónak bejelenteni, továbbá a rendkívüli káresemény, veszélyhelyzet fennállásakor a hibaelhárítást tűrni, a hibaelhárítás eredményességének ellenőrzését tűrni.

(2) A (1) bekezdésben felsorolt kötelezettségek bármelyikének be nem tartása megalapozza a bérbeadó részéről a bérleti jogviszony rendkívüli felmondásának jogát.

32. § (1) A bérbeadó a bérleti díj ellenében köteles gondoskodni

a) az épület felújításáról, karbantartásáról,

b) a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről,

c) az épület központi berendezéseinek állandó, üzemképes állapotáról,

d) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről,

e) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek pótlásáról, cseréjéről, amennyiben ezek rendeltetésszerű használatra nem alkalmasak.

(2) Az (1) bekezdés e) pontját a szociális alapon bérbe adott lakásokra csak különös méltánylást érdemlő esetben kell alkalmazni.

(3) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő, minden üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítéséről a lakásbérleti szerződésben kell rendelkezni.

33. § (1) A bérbeadó és a bérlő a Pénzügyi Bizottság előzetes döntése alapján a lakásbérleti szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell a lakás helyreállításának költségeit, a műszaki leírást és a terveket, munkálatok elvégzésének határidejét, a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját. Előzetes hozzájárulás hiányában vagy engedély nélkül végzett munka esetén a bérlő az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető.

(2) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a külön megállapodásban meghatározott, vagy a (3) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül bármely okból nem végzi el, a bérbeadó a szerződést felmondhatja.

(4) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele költségeinek összegét a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki. A bérlőnek ilyen esetben is meg kell fizetnie a havi lakbér legalább 50%-át. A költségek bérleti díjba történő beszámításáról bruttó 300.000,- Ft-ig a Pénzügyi Bizottság, azon felül a Képviselő-testület dönt.

34. § (1) A bérbeadó és a bérlő a Pénzügyi Bizottság előzetes döntése alapján – a bérlő kérésére - írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A bérlő által megállapodás hiányában végzett bármilyen átalakítás vagy korszerűsítés bérleti díjként történő elszámolására a bérbeadó nem köteles. Előzetes hozzájárulás hiányában vagy engedély nélkül végzett munka esetén a bérlő az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák

a) pontos megnevezését,

b) a műszaki leírást és a terveket,

c) befejezésének határidejét,

d) a költségeit valamint azt, hogy a megkezdéséhez szükséges engedélyeket a bérlő köteles beszerezni.

(3) A bérbeadó csak az állagmegóváshoz, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalja.

(4) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás felújítása, átalakítása, korszerűsítése költségeinek összegét a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással kiegyenlíti. A bérlőnek ilyen esetben is meg kell fizetnie a havi lakbér legalább 50%-át. A költségek bérleti díjba történő beszámításáról bruttó 300.000,- Ft-ig a Pénzügyi Bizottság, azon felül a Képviselő-testület dönt.

(5) E § alkalmazásában a lakás átalakítása

a) a lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának megváltoztatása (bővítése, csökkentése) továbbá

b) a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, rendeltetésének, megváltoztatása.

(6) E § alkalmazásában a lakás korszerűsítése egyedi gáz-, víz vagy elektromos fűző, illetőleg melegvíz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési-szerelési munka elvégzése.

20. A lakbér mértéke

35. § (1) Az önkormányzati bérlakások bérének összetevői

a) lakhatási díj (alapdíj),

b) karbantartási díj,

c) felújítási díj.

(2) Lakhatási díjat (alapdíjat) a bérlő a lakás használatáért köteles fizetni. A lakhatási díj mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a lakás nagyságát és komfortfokozatát. 

(3) A karbantartási díj az életveszélyt okozó azonnal beavatkozást igénylő hibák hiányosságok megszüntetése, az épület állagának, rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében végzett munka ellenértéke.

(4) Felújítási díj a szükséges – bérbeadó által elvégzendő – felújítások átlagértéke.

(5) A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel kapcsolatos ráfordításai megtérüljenek.

(6) A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének mértékét úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak nyeresége is keletkezzen.

(7) A havi lakbérek mértékét a 2. melléklet tartalmazza. A lakbérek mértéke minden év május 31. napjáig meghozott döntése alapján emelhető úgy, hogy annak értékállósága biztosított legyen.

(8) A lakbért elsősorban a lakás teljes alapterületének és komfortfokozatának figyelembevételével kell megállapítani.

(9) A lakás helyiségei alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok között - a padlószint felett egy méter magasságban - mért méreteket, továbbá az esetlegesen beépített bútorok által elfoglalt területeket kell számításba venni. Nem szabad a helyiség alapterületébe beszámítani a falsíkokon kívül eső területet (különösen az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrókat, a 0,5 m2-nél kisebb alapterületű falfülkéket) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területet. A lakás területének megállapításánál a lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi-, közlekedő- és tároló) helyisége teljes területének az 1.90 méter szabad belmagasságot elérő részét számításba kell venni.

(10) A lakbér ötszörösét kell fizetni akkor, ha a lakást a bérbeadó hozzájárulásával használják más célra. A magasabb bérleti díj megállapításánál a más célra használt lakrészek alapterületére jutó bérleti díj arányos részét kell figyelembe venni.

(11) A lakbér tízszeresét kell megfizetni - a (10) bekezdés megfelelő alkalmazásával -, ha a lakást a bérbeadó hozzájárulása nélkül használják más célra vagy adják albérletbe, illetve a lakástörvényben előírt bérbeadói hozzájárulást nem szerzik be. A magasabb bérleti díj megállapítás helyett a bérleti szerződés rendkívüli felmondással felmondható.

21. Lakbérmérséklés

36. § (1) A bérbeadó a költségelvű, valamint a piaci alapon bérbe adott lakás bérleti díját megállapodásban mérsékli, amennyiben a bérlő a bérbeadótól átvállalt kötelezettséget teljesít.

(2) A csökkentés mértéke legfeljebb a havi bér 20 %-áig terjedhet, és a lakbér a mérséklést követően sem lehet kevesebb, mint a bérleti díj 50%-a. A mérséklés mértékéről a Pénzügyi Bizottság dönt, egyben meghatározza, a bérlő által átvállt feladatokat.

(3) Lakbérmérséklés legfeljebb két évre adható. További mérséklés igénybevételéhez újabb kérelem benyújtása szükséges.

(4) A lakbérmérséklés iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmet alátámasztó iratokat.

22. Lakbértámogatás

37. § Szociális alapú bérbeadás esetén lakbértámogatást az önkormányzat nem biztosít.

23. Lakbérkedvezmény

38. § (1) A költségelvű, piaci alapú bérlakás esetében a lakbérkedvezmény mértéke

            a) az István király úti Fiatalok házában

            b) a Temető utcai Fiatalok Házában, valamint

            c) a Petőfi Sándor úti Centrum lakásokban

a megállapított lakbér legfeljebb 20 %-a.

(2) Az e rendelet alapján közérdekű célból bérbeadott lakások esetében, a Pénzügyi Bizottság döntése alapján, kérelemre kedvezmény adható mind a lakbérre, mind a közüzemi díjak megfizetésére, a kedvezmény nem haladhatja meg a lakbér, valamint a közüzemi díjak 50-50%-át.

(3) A lakbérkedvezmény iránti kérelmeket a Pénzügyi Bizottság bírálja el a beérkezést követő ülésén.

(4) Az elbírálás során a Pénzügyi Bizottság figyelembe veszi a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyait, az egy főre eső jövedelmet.

(5) A kérelmező nem jogosult lakbérkedvezményre, ha egy főre eső jövedelme

a) egyedülálló esetén eléri vagy meghaladja a mindenkori legalacsonyabb összegű nyugdíj 5,5-szeresét,

b) családban élő esetén eléri vagy meghaladja a mindenkori legalacsonyabb összegű nyugdíj 4-szeresét.

(6) A Pénzügyi Bizottság május 31. napjáig évenként felülvizsgálja a kérelmező jogosultságát.

24. Eljárás a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén

39. § (1) A bérleti jogviszony megszűnése esetén, a megszűnés napján a bérlőnek a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt – elhelyezési igény nélkül – ki kell költöznie, azt, valamint az átadáskori lakásberendezést, -felszerelést tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban vissza kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, és a jogcím nélküli lakáshasználattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.

(2) A bérlőnek és a vele együtt lakó személyeknek a bérleti szerződés megszűnésének napján be kell mutatni a bérbeadónak a lakcímkártyáját, amelyen már nem a bérlemény szerepel.

40. § (1) Ha a bérlő által a bérbeadó részére visszaadott lakás vagy lakásberendezés nem alkalmas rendeltetésszerű használatra, a bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a szükséges munkálatokat

a) a bérlő új határidőre elvégzi, vagy

b) a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakást és a lakásberendezést a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a lakás visszaadását követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(3) A visszaadott lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha a lakás és a hozzá tartozó helyiségek, valamint udvara tiszta, rendezett, a szokásos, illetve leltár szerinti berendezési tárgyaiban hiány nem tapasztalható, és azok – a rendeltetésszerű használattal együtt járó kopás figyelembevételével - üzemképesek.

25. Jogcím nélküli lakáshasználat és a lakáshasználati díj mértéke

41. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 2. hónap elteltével a lakbér kétszeresésével egyező, a 4. hónap elteltével a lakbér háromszorosával egyező összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(2) A bérbeadó a (1) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználatról való tudomásszerzésétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti eljárást megindítani.

26. Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz

42. § (1) Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője személyén kívül a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be más személyt. A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból kiköltözni.

(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell benyújtani.

(3) A kérelemhez csatolni kell a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba három napon belül bejelenti, és ezt a bérbeadónak igazolja.

(4) A hozzájárulás akkor adható meg, ha legalább egy lakószoba a bérlő használatában maradt.

(5) A bérlő a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó befogadott elhelyezésére kötelezettséget vállal.

27. Hozzájárulás tartási szerződéshez

43. § (1) A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön. Hozzájárulás esetén a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja.

(2) A befogadáshoz való hozzájárulás megtagadható, ha az eltartónak más eltartottal is fennáll tartási szerződése, vagy ha a bérlővel nem kíván együtt lakni.

(3) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik, a tartásra kötelezettnek az eltartó lakásba való befogadásához akkor lehet hozzájárulni, ha az eltartó kötelezettséget vállal arra, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik. A hozzájárulásnak feltétele a befogadó nyilatkozat bérbeadóhoz való benyújtása is.

28. Hozzájárulás a lakásbérleti jog cseréjéhez

44. § A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha a felek szándéka ténylegesen nem lakáscserére, hanem a lakásbérleti jog jogellenes átruházására irányul.

29. A bérlőtársi szerződés

45. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kezdeményezhetik a bérbeadónál.

(2) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

a) a bérlő gyermeke, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője és

b) a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik.

30. Előbérleti jog

46. § (1) A bérleti szerződésben a bérlő részére maximum egyszeri alkalommal előbérleti jog biztosítható.

(2) Előbérleti jog akkor biztosítható a költségelvű és a piaci alapú bérbeadáskor, ha bérlő olyan beruházás – bérleti szerződés megkötését követő egy éven belüli – megvalósítását vállalja, mely előbérleti jog biztosítása nélkül tőle nem lenne elvárható. E § alkalmazásában nem elvárható az a beruházás, amely esetében a havonta fizetendő bérleti díj összegének tizenkétszerese nem éri el a megvalósítani tervezett – épület értékét növelő – számlával igazolt beruházás összköltségének 50 %-át.

(3) Az önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrészre a lakásban maradó társbérlőt előbérleti jog illeti meg.

31. A lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jog elismerése

47. § (1) Aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult - a bérlő halálától számított 30 napon belül - köteles e jogának elismerését kérni a bérbeadótól, és e jogát igazolni a bérbeadónak.

(2) Ha a hagyatéki vagy más polgármesteri hivatal által folytatott eljárás olyan lakást érint, amelynek bérlője meghalt, erről a bérbeadói jog jogosultját értesíteni kell.

32. A bérlemény ellenőrzése

48. § (1) A Jászapáti Polgármesteri Hivatal a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői kötelezettségek teljesítését – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – jogosult ellenőrizni. Ha nem állapítható meg rendeltetésellenes lakáshasználat, az adott évben legfeljebb 2 alkalommal tartható ellenőrzés. Rendszeresen tartható bérleményellenőrzés, ha alapos okkal a rendeltetésellenes lakáshasználat tényére, vagy a bérlői kötelezettségek elmulasztására lehet következtetni.

(2) A bérlő a bérbeadó lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles.

III. Fejezet

A helyiségek bérbeadásának szabályai

33. A bérbeadás módja

49. § (1) Helyiséget elsősorban a lakosság alapellátását szolgáló kiskereskedelmi, szolgáltatási, továbbá irodai és az ezekhez szükséges raktározási, valamint gépkocsitárolási célokra lehet bérbe adni.

(2) Meghatározott célra épült és e rendelet hatálybalépése előtt is ezzel megegyező hasznosítású helyiséget (különösen: üzlet, műhely, iroda, garázs) más célra bérbe adni csak a képviselő-testület döntése alapján lehet.

(3) A vendéglátó ipari vagy a nem a lakosság alapellátást szolgáló ipari célú helyiség hasznosításához a képviselő-testület egyedi döntése szükséges.

(4) Nem lehet bérbe adni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, átalakításáról, korszerűsítéséről vagy elbontásáról a képviselő-testület döntött és ezen munkák megkezdéséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

(5) Önkormányzati tulajdonú üres helyiséget elsősorban pályázat útján kell hasznosítani.

(6) Üres helyiségnek minősül a helyiség, ha a helyiség bérletére kötött határozott idejű bérleti jogviszony időtartama lejárt, illetve a határozatlan idejű bérleti jogviszonyt valamely szerződő fél rendes vagy rendkívüli felmondással felmondta, vagy a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében a felek megállapodnak, és a szerződés megszűnéséig kevesebb, mint két hónap van hátra.

(7) Bérleti jogviszony megszűnése esetén az ingatlanból a bérlőnek a megszűnés napjáig ki kell költöznie, azt az átadáskori berendezési és felszerelési tárgyakkal együtt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban vissza kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli használóvá válik, és a jogcím nélküli használattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.

34. Bérbeadás módja

50. § (1) Helyiséget annak kell bérbe adni,

a) aki a bérleti jogot nyilvános pályázat útján nyerte el,

b) akinek a helyiségre előbérleti joga van és az újbóli bérbeadást a bérlő felróható magatartása nem zárja ki,

c) aki megállapodás alapján cserehelyiségre jogosult,

d) akinek személyéről a képviselő-testület egyedi határozatban döntött.

(2) Az (1) bekezdés alapján megkötött bérleti szerződésben a bérlő kötelezettségeinek szerződésszerű biztosítására óvadék megfizetését kell kikötni. Összege megegyezik a helyiségre a szerződéskötéskor megállapított havi bérleti díj kettőtől ötszöröséig terjedő mértékével. Ezen belül a konkrét mérték meghatározására a pályázatot kiíró jogosult.

(3) Az óvadékot a szerződés megkötését követő nyolc napon belül - a helyiség birtokbavételét megelőzően - kell megfizetni. Amennyiben a bérlő ezen fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a szerződés hatályát veszti.

(4) Nem adható bérbe a helyiség annak a személynek, akinek az önkormányzattal szemben adó vagy bérleti díj hátraléka van.

35. Bérbeadás nyilvános pályázat útján

51. § (1) Pályázat alapján a helyiséget annak a pályázónak kell bérbe adni, aki

a) a legmagasabb összegű óvadék megfizetését,

b) a szerződés tartalmában a legkedvezőbb feltételek teljesítését

vállalja.

(2) A pályázatot a polgármester írja ki, melyet a www.jaszapati.hu oldalon és a Jászapáti Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 10 napi kifüggesztés útján közzé kell tenni, lehetőség szerint az önkormányzat hivatalos lapjában is meg kell jelentetni.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell legalább

a) a meghirdetett ingatlan pontos címét,

b) a meghatározott pályázati feltételeket és az előre egy összegben megfizetendő, kéthavi bérleti díjnak megfelelő összegű biztosíték mértékét,

c) a meghirdetett helyiség műszaki állapotát, felszereltségét, és egyéb lényeges jellemzőit,

d) a bérleti szerződés időtartamát,

e) a hasznosítás célja, a helyiségben végezhető tevékenység pontos megjelölését,

f) a pályázat benyújtásának és elbírálásának határidejét,

g) a bérleti díj és az óvadék alsó határát,

h) a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett ingatlan esetén az elvégzendő munkák megjelölését és várható költségeinek a bérleti díjba történő beszámítás módját,

i) az egyéb pályázati feltételeket, mely során jelezni kell azt, hogy a pályázat kiírója jogosult eredménytelennek nyilvánítani a pályázati eljárást.

(4) A pályázónak a fizetőképességét a pályázathoz csatolt, természetes személy pályázó esetén a pályázat benyújtását megelőző háromhavi kereseti kimutatással, jövedelemigazolással, vagy adóigazolással, nem természetes személy pályázó esetén adóigazolással kell igazolni. Nem természetes személy pályázó esetében bérbeadó a fizetőképességet a törvényben meghatározottak szerint közzétett pénzügyi beszámoló adatait vizsgálva állapítja meg. A beszámolókészítési kötelezettség elmulasztó pályázó pályázatát a bérbeadó elutasítja.

(5) A pályázati eljárás során biztosítani kell, hogy a pályázók a bérbeadás feltételeiről részletes tájékoztatást kapjanak.

(6) A pályázatot zárt, és a pályázati felhívásban közölt megjelöléssel, feladót és egyéb jelet nem tartalmazó borítékban a Jászapáti Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályán kell leadni, ahol az átvételkor a borítékot a Jászapáti Polgármesteri Hivatal fejlécével ellátott tasakban helyezik el, a pályázatot tartalmazó borítékot folyamatosan növekvő sorszámmal kell ellátni. E sorszámot átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényen az átvétel dátumán és sorszámán, az átvevő nevén, a hivatal bélyegzőjén kívül más nem jegyezhető fel. A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni.

52. § (1) A pályázati ajánlat érvényességének feltétele, hogy a pályázó a pályázati kiírásban meghatározott összegű biztosítéknak megfelelő összeget a pályázati kiírásban megjelölt számlára befizet és annak pályázati díjként történő befizetését a pályázat benyújtásakor igazolja. Az eredménytelenül pályázók részére a pályázat kiírója a pályázati eljárás lezárását követő 15 napon belül a pályázati díjat visszatéríti. A pályázat nyertese által befizetett pályázati díjat a bérleti díjba be kell számítani.

(2) A Pénzügyi Bizottság javaslatában - amennyiben arra lehetősége van – második helyezettet is köteles megjelölni.

(3) A polgármester versenytárgyalást folytat le, amennyiben a beérkezett pályázatok alapján az első helyen több, önállóan pályázó bérlőt rangsorolt a Pénzügyi Bizottság. Versenytárgyalást folytat le a polgármester akkor is, ha a pályázat nyertesével az önkormányzat szerződést nem köt, és a második helyen több, önállóan pályázó bérlőt rangsorolt a Pénzügyi Bizottság.

(4) A Pénzügyi Bizottság döntését tartalmazó írásbeli értesítése kézhezvételét követő 8 napon belül a pályázat nyertese köteles a bérleti szerződést megkötni.

(5) Ha a pályázat nyertesének mulasztása miatt a bérleti szerződés nem jön létre, az Önkormányzat szerződéskötési kötelezettsége megszűnik, a pályázat benyújtója a letett pályázati biztosítékot elveszti. Az elvesztett pályázati biztosíték az önkormányzat saját bevétele.

(6) Ha a pályázat nyertese a szerződésben megjelölt időpontban az ingatlant nem veszi birtokba, az a bérleti szerződéstől való elállásnak minősül. Ebben az esetben az önkormányzat a pályázat soron következő helyezettjével köthet szerződést.

(7) A pályázat nyertese a bérleti díjat a bérleti szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. A bérleti díj havonta előre egy összegben számla ellenében, legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig esedékes.

(8) Eredménytelen pályázat esetén a polgármester új pályázatot írhat ki.

36. Hasznosítás pályázat nélkül

53. § (1) A helyiség pályázati kiírás nélkül is bérbe adható a Képviselő-testület döntésével, ha

a) a határozott időre kötött bérleti szerződés megszűnése után a helyiséget a bérleti szerződés szerinti célra a korábbi bérlő kívánja ismételten bérbe venni és a kérelem benyújtásakor nincs a korábbi bérleti jogviszony alapján fennálló bérleti díj- vagy közüzemi díj tartozása,

b) helyiségre az önkormányzat hivatalának, intézményének vagy gazdasági társaságának van szüksége,

c) a korábban hatályos jogszabályok szerint kötött szerződés értelmében a bérlőnek előbérleti joga van,

d) arra közérdekből, a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló, illetve kötelező elhelyezési feladat megoldásához van szükség.

(2) Helyiség ingyenes használatba adásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

(3) Helyiség alkalmai célra történő, 30 napot el nem érő használatba vagy bérbeadására a polgármester döntése alapján kerül sor az általa meghatározott eseti igénybevételi feltételek alapján.

37. A bérleti szerződés megkötése

54. § (1) A helyiség bérletére vonatkozó szerződést azzal kell megkötni

a) akinek a helyiségre előbérleti joga van,

b) aki a helyiség bérletére a bérbeadóval kötött, másik helyiség biztosítására vonatkozó megállapodás alapján jogosult, vagy egyébként a lakástörvény rendelkezései alapján cserehelyiségre jogosult,

c) aki a bérleti jogot pályázati úton nyerte el,

d) akit a Képviselő-testület pályázat nélkül kiválaszt,

e) akinek javára az ingyenes használatba adásról a Képviselő-testület határozott,

f) eseti jelleggel a polgármester által meghatározott személlyel.

(2) Biztosíték megfizetésére kötelezettel a bérleti szerződés csak a biztosíték teljes összege befizetésének igazolása után köthető meg.

38. A bérleti jogviszony tartama

55. § (1) Helyiség legfeljebb 5 év határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig adható bérbe. A bérleti jogviszony kérelemre, további 5 évvel meghosszabbítható.

(2) Bérleti szerződés feltétel bekövetkeztéig akkor köthető, ha

a) a helyiség rendeltetése részletes rendezési terv miatt megváltozna, vagy az ingatlan bontását, felújítását, korszerűsítését határozták el, de ennek időpontja nem ismert, vagy

b) a helyiségre az önkormányzat hivatalának, intézményének, gazdasági társaságának van szüksége, vagy egyéb okból kötelező elhelyezési feladat megoldásához kell biztosítani, de az igény teljesítésének időpontja a szerződés megkötésekor nem határozható meg.

39. Megállapodás a helyiség bérleti díjában

56. § (1) Ha a helyiség bérlőjének kiválasztása pályázat útján történik, akkor a szerződésben azt a bérleti díjat kell megjelölni, amelyet a nyertes pályázó elfogadott ajánlata tartalmaz.

(2) A bérbeadó a bérleti szerződés megkötésekor érvényes, továbbá a szerződés fennállása alatt évenként változó bérleti díjban is megállapodhat a bérlővel.

(3) Bérbeadó a bérleti díjat minden év május 31. napjáig meghozott döntésével jogosult felülvizsgálni.

(4) Ha a szerződés megkötésére nem pályázat útján kerül sor, a bérleti díj meghatározására a képviselő-testület egyedi határozata alapján kerül sor.

40. Beszámítás a bérleti díjba

57. § (1) A bérlő előzetes kérelmére a Jászapáti Polgármesteri Hivatal javaslatára a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával a bérbe vett ingatlanon a Jászapáti Polgármesteri Hivatal felügyelete alatt, az előzetesen bemutatott műszaki leírás és a tervek szerint felújítást, beruházást végezhet, illetve a helyiséget a bérlő teheti rendeltetésszerű használatra alkalmassá (a továbbiakban: ráfordítás).

(2) Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell a ráfordítás költségeit, a műszaki leírást és a terveket, munkálatok elvégzésének határidejét, a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját. Előzetes hozzájárulás hiányában vagy engedély nélkül végzett munka esetén a bérlő az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető.

(3) A helyiség értékét növelő beruházás igazolt költségei összegének 50 %-át – mely nem lehet több mint az előzetes írásbeli hozzájárulásban megállapított összeg – a bérbeadó a bérleti díjba beszámítja. A beszámítás havi mértéke nem lehet több, mint a havonta fizetendő bérleti díj 50 %-a. A költségek bérleti díjba történő beszámításáról bruttó 300.000,- Ft-ig a Pénzügyi Bizottság, azon felül a Képviselő-testület dönt.

(4) Amennyiben a bérleti szerződés lejártáig nem kerül sor a teljes beruházási összeg 50 %-ának bérleti díjba beszámítására, úgy a különbözet megtérítésére az Önkormányzat a szerződés megszűnésekor nem kötelezhető.

(5) Előzetes hozzájárulás hiányában vagy engedély nélkül végzett ráfordítás esetén a bérlő az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető.

41. A használati díj

58. § (1) Az a jogi vagy természetes személy, aki az önkormányzati tulajdonú helyiséget jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől havonta használati díjat köteles fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől kéthavonta a kétszeresére nő.

42. Bérbeadás bérlőtársak részére

59. § (1)  Helyiség csak egy bérlő részére adható bérbe.

(2) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a polgármester hozzájárulásával bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha a leendő bérlőtársak vállalják a helyiségre megállapított bérleti díj kétszeres összegének megfizetését.

(3) A (2) bekezdés szerinti hozzájárulást csak olyan helyiség esetén lehet megadni, amely méreténél fogva erre alkalmas és a leendő bérlőtársak a helyiség eredeti rendeltetésének megfelelő tevékenységet folytatnak.

43. Előbérleti jog

60. § (1) Határozott időre kötött bérleti szerződés esetén előbérleti jog biztosítható annak a bérlőnek, aki a helyiségben a lakosság alapellátása körébe tartozó tevékenységet folytat és a szerződés megszűnése után is ugyanezen tevékenység folytatására vállal kötelezettséget vagy a Képviselő-testület egyedi határozatában az előbérleti jogot biztosítja.

(2) Előbérleti jog akkor is biztosítható, ha bérlő olyan beruházás – bérleti szerződés megkötését követő egy éven belüli – megvalósítását vállalja, mely előbérleti jog biztosítása nélkül tőle nem lenne elvárható. E § alkalmazásában nem elvárható az a beruházás, amely esetében a havonta fizetendő bérleti díj összegének tizenkétszerese nem éri el a megvalósítani tervezett – épület értékét növelő – számlával igazolt beruházás összköltségének 50 %-át.

(3) Az elő bérleti jogot a szerződésben ki kell kötni.

44. A befogadáshoz való hozzájárulás szabályai

61. § Helyiségbe más személy befogadásához nem járul hozzá az önkormányzat.

45. A bérleti jog átruházáshoz, cseréjéhez való hozzájárulás, albérletbe adás

62. § (1) Amennyiben a bérlő a helyiséget el kívánja cserélni, a bérbeadó a helyiség bérleti jogának cseréjéhez a következő feltételekkel járulhat hozzá

a) az új bérlő által a helyiségben folytatni kívánt tevékenység nem lehet ellentétes a helyiség hasznosításának céljával,

b) a lakosság alapellátását szolgáló helyiség új bérlője is kizárólag az alapellátás körébe tartozó tevékenységet folytathat,

c) fizetősképességét az 51. § (4) bekezdése alapján igazolja.

(2)  A cseréhez a (2) bekezdésen túl akkor lehet hozzájárulni, ha az új bérlő vállalja a bérbeadó által közölt új szerződési feltételeket.

(3) A bérbeadó az albérletbe adáshoz, valamint a bérleti jog átruházásához – ide nem értve a cserét -, nem járul hozzá.

46. A bérlemény ellenőrzése

63. § (1) A Jászapáti Polgármesteri Hivatal a rendeltetésszerű használatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői kötelezettségek teljesítését – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – jogosult ellenőrizni. Ha nem állapítható meg rendeltetésellenes használat, az adott évben legfeljebb két alkalommal tartható ellenőrzés. Rendszeresen tartható bérleményellenőrzés, ha alapos okkal a rendeltetésellenes használat tényére, vagy a bérlői kötelezettségek elmulasztására lehet következtetni.

(2) A bérlő a bérbeadó helyiségbe történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

IV. Fejezet

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítése

Általános rendelkezése

47. Lakások elidegenítésének szabályai

64. § (1) Az elővásárlási jogot a jogosult akkor gyakorolhatja, ha a képviselő-testület a lakást, a helyiséget elidegenítésre kijelölte.

(2) Nem lehet értékesítésre kijelölni és elidegeníteni

a) az általános vagy részleges településrendezési terv által az addigitól eltérő célra tervezett területen lévő lakást és helyiséget,

b) a műemléképületben, a település szerkezeti, településtörténeti és településképi szempontból helyi védelem alatt álló épületben lévő lakásokat és helyiségeket,

c) az önkormányzat törzsvagyonához tartozó önkormányzati vagyontárgyak (intézmények) területén lévő vagy azokkal összefüggő lakásokat és helyiségeket.

65. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások igazolt értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték áfá-val növelten..

(2) Ha a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár azonos a lakás beköltözhető forgalmi értékével.

(3) A forgalmi érték megállapításánál - az értékmegállapítást befolyásoló növelő vagy csökkentő tényezőként – kell figyelembe venni különösen

a) az épület településen belüli fekvését, a városrésznek különösen kereskedelmi, egészségügyi, oktatási intézményekkel való ellátottságát, környezetnek a forgalmi értékre gyakorolt hatását,

b) a lakókörnyezet és az ingatlan közművesítettségét,

c) a környékbeli hasonló típusú lakások értékét,

d) a földrészlet érékét,

e) az épület és melléképület szerkezeti állapotát, anyagát, életkorát, felszereltségét, felújítása óta eltelt időszakot, az azonnali beavatkozást igénylő munkát, az ötéves időtartamon belül szükséges nagyobb karbantartási vagy felújítási munkát, a használhatóság százalékos mértékét,

f) az épület közös használatú helyiségeinek, területeinek használhatóságát, értékét,

g) a lakások komfortfokozatát, alapterületét, helyiségekkel való ellátottságát.

(4) A forgalmi értékből levonásra kerülő, meg nem térült értéknövelő beruházásnak kell tekinteni általában az épület, a lakás állagának értéknövelésére kiható olyan építési, szerelési munkát, amely

a) megfelel az építési előírásoknak,

b) a jogszabály szerint nem tartozott a bérlő karbantartási vagy más kötelezettségének körébe, és

c) érvényesíthetőségét jogszabály nem zárta ki vagy nem csökkentette.

(5) A bérlő átlagon felüli - a lakás forgalmi értékét, egyéni használhatóságát növelő - vagy a bérbeadó hozzájárulása nélkül végzett beruházást a forgalmi érték megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(6) A forgalmiértéknövelő beruházást a bérlőnek igazolnia kell.

66. § (1) Az értékesítésre kijelölt és előkészített lakásban csak azonnali beavatkozást igénylő munkák végezhetők el. Amennyiben a karbantartás körét meghaladó mértékű javítási munka elvégzése válik szükségessé, az ingatlan forgalmi értékét újból meg kell állapítani.

(2) Az elővásárlási jog jogosultjával adásvételi szerződés akkor köthető meg, ha a lakást önkormányzati köztartozás, lakbér, illetve üzemeltetési költséghátralék nem terheli.

(3) Az a bérlő, akinek a bérleti jogviszonya bérleti díjnemfizetése miatt, vagy egyéb okból, rendkívüli felmondással szűnt meg, nem vásárolhatja meg a lakást.

48. A vételár megfizetése, vételárkedvezmények

67. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat egy összegben vagy kérelmére legalább 15 éves részletfizetési kedvezménnyel fizeti meg. Ha a bérlő a részletfizetési kedvezményt igénybe veszi, az adásvételi szerződés megkötésekor megfizetendő összeg nagyságát a Pénzügyi Bizottság határozza meg.

(2) Részletfizetés esetén a vételárhátralékra megállapított kamat mértéke azonos a mindenkori törvényes kamattal. A késedelmesen megfizetett vételárrészlet után késedelmi kamatot is kell kötni. A késedelmi kamat érvényesítéséről a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya gondoskodik.

(3) Ha a bérlő a vételár Pénzügyi Bizottság által meghatározott hányadának egy összegű megfizetésével egyidejűleg vállalja a fennmaradó hátralék legfeljebb 5 év alatt, havi egyenlő részletekben történő kiegyenlítését, a vételárhátralékra nem kell kamatot fizetnie.

(4) Elővásárlási joggal nem érintett lakásra nem adható vételárkedvezmény és részletfizetési kedvezmény. Ha a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére vételárengedmény és részletfizetési kedvezmény nem adható.

68. § (1) Ha a bérlő a szerződés aláírásával egyidejűleg kifizeti a teljes összeget, a kiszámított vételárból a Pénzügyi Bizottság által meghatározott árengedményre jogosult.

(2) Ha a bérlő az előírtnál rövidebb törlesztési időt vállal, a vételárhátralékból a Pénzügyi Bizottság által meghatározott kedvezmény illeti meg.

(3) Ha a bérlő a szerződésben vállalt fizetési feltételektől eltérően előbb teljesít, a vételár egyösszegű megfizetése esetén a vételárhátralékból a Pénzügyi Bizottság által meghatározott kedvezményre jogosult.

69. § A részletfizetési kedvezményt elveszíti az, aki az esedékességkor nem fizeti meg a törlesztőrészletet. Az önkormányzat a szerződéstől elállhat, ha a vevő két egymást követő alkalommal mulasztja el a vételárrészlet megfizetését. A késedelembe esés jogkövetkezményeiről a vevőt írásban tájékoztatni kell.

70. § A Pénzügyi Bizottság 67-68. § szerinti döntését a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzete figyelembevételével határozza meg.

71. § A vételár teljes kifizetéséig a bérlő a lakásra köteles biztosítást kötni

72. § (1) Részletvétel esetén jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlanra bejegyeztetni a részletfizetés időtartamára. 

(2) Ha az elővásárlási jog jogosultja a vételárból e rendelet szerint kedvezményt kap, ötéves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlanra bejegyeztetni.

(3) Ha az elővásárlási jog jogosultja az általa kedvezménnyel megvásárolt lakás tulajdonjogát átruházza, vagy elcseréli az öt évre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elidegenítési tilalom fennállása alatt, ahhoz a hozzájárulás akkor adható meg, ha a vételárhátralékot kedvezmény levonása nélkül egy összegben, kamataival együtt megfizeti.

(4) Ha az elővásárlási jog jogosultja az általa kedvezménnyel megvásárolt lakás tulajdonjogát a kedvezmény igénybevételétől számított öt éven belül átruházza, vagy elcseréli, köteles a biztosított kedvezményt egy összegben a mindenkori törvényes kamattal növelten megfizetni.

(5) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra a Pénzügyi Bizottság indokolt esetben engedélyezheti tartási vagy életjáradéki szerződés kötését.

(6)  Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra hitel felvételéhez a Pénzügyi Bizottság adhat hozzájárulást.

49. A lakások értékesítésével kapcsolatos eljárási szabályok

73. § A teljes egészében önkormányzati tulajdonú ingatlanokban a lakások értékesítése során harmadik személy tulajdona még átmenetileg sem jöhet létre. 

50. Az értékesítés előkészítése, szerződéskötés

74. § (1) A Képviselő-testület döntése alapján az ingatlanokat a Jászapáti Polgármesteri Hivatal készíti elő értékesítésre.

(2) Az értékesítés bonyolításával összefüggő feladatok

a) az ingatlan előkészítése az értékesítésre (különösen értékbecslés, társasházzá nyilvánítás),

b) a vevő tájékoztatása az elővásárlási jog tartalmáról, a jelen rendelet szerinti határidőkről,

c) vételi ajánlat közlése az elővásárlási jog jogosultjával, az elővásárlási jog jogosultjának tájékoztatása joga gyakorlásának feltételeiről a vételi ajánlat közlésétől számított öt napon belül,

d) szerződéskötés,

e) részletfizetés előírása, nyilvántartása, vezetése,

(3) Az elővásárlási jog jogosultja a vásárlási feltételek kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles nyilatkozni az ajánlatot tevőnek. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) Az elővásárlási jog jogosultjával az érvényesen tett nyilatkozata megtételétől számított 10 napon belül, a vevővel az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidő lejártát követő naptól számított 10 napon belül kell megkötni az adásvételi szerződést.

51. Az elidegenítésből származó bevételek felhasználása és elszámolása

75. § (1) Az értékesítésből befolyó vételárat és annak kamatait az önkormányzat köteles elkülönítetten kezeni.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott bevételeit lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrasrukturális beruházásokra fordítja, különösen

a) új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,

b) lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére,

c) városrehabilitációra,

d) pályázatokhoz szükséges önrész biztosítására.

52. A helyiségek elidegenítése

76. § Helyiségek elidegenítésére a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályokat megfelelően alakalmazni kell azzal, hogy

a) a helyiség vételára azonos a helyiség forgalmi értékének áfá-val növelt összegével,

b) részletfizetési és vételárkedvezmény nem adható,

c) a bérlőnek a szerződéskötés időpontjában igazolnia kell, hogy adó vagy adók módjára behajtandó köztartózása vagy társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása nincs.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

77. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló pályázati eljárásokban, pályázat kiírása nélküli bérbeadások esetében és e rendelet hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni azzal, hogy e rendelet 2. melléklete 2019. július 1. napján lép hatályba és azt a lakásra és helyiségre vonatkozó e rendelet hatálybalépésekor hatályos szerződésekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelet 38. § (2) és (6) bekezdésében meghatározott lakbérkedvezményt az e rendelet hatálybalépésekor hatályos szerződések esetében is alkalmazni kell.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 2/1994. (I. 27.) önkormányzati rendelet, a lakbér mértékéről és lakbérfizetés támogatásáról szóló 9/1995. (V. 11.)  önkormányzati rendelet, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 12/1994. (VIII. 15.) önkormányzati rendelet, továbbá hatályukat vesztik a garázsok bérletére, bérleti díjára vonatkozó képviselő-testületi határozatok.

78. § (1) E rendelet hatálybalépével egyidejűleg Jászapáti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 16/2014. (X. 29.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) e § szerint módosul:

(2) Az SZMSZ 4. melléklet h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „ellátja a lakásrendelet szerit a hatáskörébe utalt feladatokat,”.

(3) Az SZMSZ 5. melléklet 4. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „ellátja a lakásrendelet szerit a hatáskörébe utalt feladatokat,”, az SZMSZ 5. melléklet 4. e) pontja hatályát veszti.

(4) AZ SZMSZ 5. melléklet 3. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „ellátja a lakásrendelet szerit a hatáskörébe utalt feladatokat,”, az SZMSZ 5. melléklet 3. e) pontja hatályát veszti.