1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Jászboldogháza Községi Önkormányzat

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Jászboldogháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(3) A Képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése:

(4) Az önkormányzat, a Képviselő-testület és Jászteleki Közös Önkormányzati Hivatal Jászboldogházai Kirendeltségének székhelye: 5144 Jászboldogháza, Rákóczi út 27.

(5) A Jászteleki Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 5141 Jásztelek, Szabadság út 71.

(6) A Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás székhelye: 5055 Jászladány, Hősök tere 6.

(7)³

(8) A REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás székhelye:5100 Jászberény, Lehel Vezér tér 18.

2. § (1) Az önkormányzat és hivatala bélyegzőjén a Magyar Köztársaság hivatalos címerét kell használni.

(2) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

(3) Az önkormányzat jelképei: a címer, és a zászló.

(4) Az önkormányzatnak történelmileg kialakult címere van, amelynek leírását a 3/2002.(III.13.) Ör. Rendelet 2. §-a tartalmazza

(5) Az önkormányzat zászlajának és lobogójának leírását a 3/2002.(III.13.) Ör. Rendelet 7. §-a tartalmazza.

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos weblapja: www.jaszboldoghaza.hu.

(2) Az önkormányzat hivatalos lapja: Boldogházi Hírek újság (kéthavi megjelenéssel).

4. § Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

5. § Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében elsősorban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében felsorolt kötelező feladatokat látja el.

6. § (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:

(2) A feladatok önkéntes vállalásáról szóló döntés előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Ennek keretében tisztázni kell a feladat vállalásának szükségességét, jogi, pénzügyi és személyi feltételeit. A döntést megelőzően az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

7. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

8. § (1) A Képviselő-testület – az Mötv.-ben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, valamely bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át.

(2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek a következő képviselő-testületi ülésen ismertetnie kell átruházott hatáskörben hozott döntéseit.

(5) Az egyes átruházott hatásköröket az 1. és 2. melléklet tartalmazza.

9. § (1)⁴⁵ A polgármester megbízatását főállású polgármesterként látja el.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

(5) A polgármesternek a Közös Önkormányzati Hivatallal összefüggő főbb jogosítványait az Mötv. rendelkezései és a Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló Megállapodás tartalmazza.

(6) Gyakorolja munkáltatói jogok az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(7) A polgármester a Közös Önkormányzati Hivatallal és a jegyzővel kapcsolatos jogait, a Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás szerint, Jásztelek Községi Önkormányzat polgármesterével közösen gyakorolja.

(8) A polgármester dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök kivételével – átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére. Ha a polgármester, az Mötv. 18. § (1) bekezdése szerinti államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a Képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

(9) A polgármester sajátos közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg.

(10) A polgármester a megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(11) A polgármester fogadóórát tart hivatali helyiségében.

(12) A polgármester pecsétje: "Jászboldogháza Község Polgármestere" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(13) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a 7. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(14) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 7. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

10. §⁶⁷ (1) A képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban, a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.

(4) Az alpolgármestert megillető díjazást – a polgármesterhez hasonlóan – személyre szóló képviselő-testületi határozatban kell megállapítani.

(5) Az alpolgármestert – a polgármester tartós helyettesítésének idejére – ugyanazok a jogok illetik meg a feladat és hatáskör gyakorlásában, mint a polgármestert.

11. § (1) A Képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladat ellátására - állandó bizottságokat választ.

(2) A bizottságok feladat-és hatáskörére vonatkozó szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület állandó bizottsága az Egészségügyi és Szociális Bizottság.

(4)⁸ Az Egészségügyi és Szociális Bizottság létszáma: 5 fő. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

(5) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a Képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és – az elnökkel együtt számított – tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

(6) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

(7) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.

12. § (1) A Képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladat ellátására, javaslat kidolgozására – bármely önkormányzati képviselő javaslatára ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére – eltérő rendelkezés hiányában - az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az ideiglenes bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

13. § (1) A bizottságok elnökeit és tagjainak több mint a felét a képviselőtestület tagjai közül kell megválasztani.

(2) A bizottságok tagjaira a képviselőtestület bármely tagja javaslatot tehet.

(3) A bizottsági képviselőtestületi tag és nem képviselőtestületi tag tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájának összefüggésében azonosak.

14. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – távollétében – a bizottság képviselőtestületi tag tagjai közül megbízott személy helyettesíti.

(2) A bizottsági tagok több mint felének, illetve a polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni.

(3) A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A meghívottak körét a bizottságok elnökei határozzák meg. A bizottság ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a jegyző és a képviselőtestület tagjai.

(4) A bizottságok feladatköreit átfedő ügyekben közösen eljárhatnak, és együttes állásfoglalást alakíthatnak ki.

15. § (1) A bizottságok szükség szerint és a képviselőtestület munkatervében meghatározottak alapján üléseznek.

(2) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatait, javaslatait és állásfoglalásait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A bizottságok üléséről 3 példányban jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja ír alá.

(4) A bizottságok működéséért és feladatainak ellátásáért a bizottság elnöke a felelős.

(5) A bizottságok tevékenységük részletes szabályait e szabályban meghatározott keretek között maguk dolgozzák ki.

16. § (1) A polgármester – pályázat útján – a 9. §. (7) bekezdés rendelkezéseinek betartása mellett, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.

(2) A Jászteleki Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

(4) A jegyző egyéb főbb feladatai:

(5) Ha a jegyző az Mötv. 18. § (1) bekezdés szerinti államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a Képviselő-testület, közgyűlés nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

(6) A jegyző fogadóórát tart hivatali helyiségében.

(7)⁹ A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja által kinevezett helyettesítő jegyző látja el.

(8)¹⁰ Amennyiben a polgármester hat hónapon belül nem nevez ki jegyzőt, a Kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki. A jegyzői feladatok ellátására szóló kinevezés az új jegyző kinevezéséig tart.

17. § (1) Jászboldogháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és a Jásztelek Községi Önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A Jászteleki Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodást a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal jogszabályban meghatározott körben és módon köteles adatot szolgáltatni.

(4) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

18. § (1) Az egyes önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A képviselő főbb jogai:

(3) A képviselő – tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

19. § (1) A képviselő főbb kötelezettségei:

20. § (1) A képviselő a személyes érintettséget az adott a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – köteles bejelenteni.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő, vagy a közeli hozzátartozója

(3) A személyes érintettség miatti döntéshozatalból történő kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

21. § (1) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően 10 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása az Egészségügyi és Szociális Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.

(3) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményéről a Képviselő-testület következő rendes ülésén beszámol. A Képviselő-testület dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot fenntartja-e, vagy az előterjesztést újra tárgyalja-e.

22. § (1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(3) A képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.

23. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervben rögzíti feladatait és célkitűzéseit.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. Előkészítéséhez javaslatot kér a Képviselő-testület tagjaitól, a bizottságoktól.

(3) A munkaterv tartalmazza:

24. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A Képviselő-testület évente legalább hat rendes ülést tart.

25. § (1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.

(2) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

26. § (1)¹¹¹² A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke hívja össze

(2) A rendes ülésre szóló meghívót – lehetőleg a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt – legkésőbb a Képviselő-testület ülése előtti 7. napon kell kézbesíteni. A kézbesítés elektronikus formában történik.

(3) Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, amennyiben az írásos anyagban változás nem következett be.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését – alakuló, rendes, rendkívüli.

(5) A polgármester a Képviselő-testületnek ajánlott írásbeli előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a meghívó végleges tartalmáról rendes ülés esetén az ülést megelőző 7. napon, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző napon, sürgősségi indítványok esetében az ülés napján dönt.

(6) A Képviselő-testületi ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(7) A tanácskozási joggal meghívottak – a döntéshozatalban való részvételt, az interpellációkhoz és felvilágosítás kéréséhez való jogot és a napirenden kívüli felszólalás jogát kivéve – a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek.

27. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha

(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az előterjesztések benyújtására jogosultak kezdeményezésére, ha azt halaszthatatlan ügy, vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi.

(4) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(5) A meghívó tartalma megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy a két ülés közötti beszámoló, az interpellációk, felvilágosítás kérések napirendi pont és a napirenden kívüli felszólalások nem szerepelnek a napirendi javaslatban.

(6)¹³ A rendkívüli ülés meghívóját legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző napon kell kézbesíteni. A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem teszi kötelezővé – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

28. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést tart:

(3) A Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más üzleti érdekét sértené. Erről a Képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő vagy a Képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján a napirend elfogadása előtt minősített többséggel dönt.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában érintett személy nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy kéri-e ügyének zárt ülésen történő tárgyalását. Ennek hiányában ügye csak nyílt ülésen tárgyalható.

(5) A Képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért az ülést követően nyilvánosságra kell hozni.

(6) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, az általa képviselt nemzetiséget érintő napirend tárgyalása esetén a nemzetiségi önkormányzat elnöke, továbbá meghívás esetén a Önkormányzati Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása. A Képviselő-testület nyilvános és gazdasági ügyeket tárgyaló zárt ülésén a megbízott könyvvizsgáló tanácskozási joggal vehet részt.

29. § (1)¹⁴¹⁵ ) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülést az elnök nyitja meg; megállapítja, hogy a Képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelenlévő képviselők számát, ismerteti a távollévő képviselők nevét, a Képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(3) Az elnök az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület az elnök kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az elnök az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület ülését a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetőleg a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni.

(5) A polgármester köteles napirendi pontnak javasolni a benyújtástól számított második rendes ülésen azt az előterjesztést, amelyet a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede (2 fő) írásban javasol.

(6) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni.

(7) A Képviselő-testület ülésén a napirendre az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendről a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, napirendi javaslatról történő levételét, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását – a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével. Az elnök és az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja – a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével.

30. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.

(3) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

31. § (1) Az elnök bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.

(2) Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek.

32. § (1) A napirend elfogadását követően az elnök minden napirendi pontról külön vitát nyit.

(2) A vita 4 részből áll.

(4) Módosító javaslatot csak rendelettervezethez és határozati javaslathoz lehet írásban előterjeszteni. A módosító javaslatot szövegszerűen, a döntési javaslatba illeszthető módon kell megfogalmazni. Módosító javaslatot az előterjesztő a vita lezárásáig, más személy legkésőbb az előterjesztést tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző napon 12.00 óráig nyújthat be. A módosító javaslat törvényességét a jegyző, vagy az általa ezzel megbízott személy vizsgálja.

(5) Az elnök az elhangzottakat összefoglalja, és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.

(6) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és nyilatkozik arról, hogy az írásban benyújtott módosító javaslatokat befogadja-e.

(7) Az előterjesztő válasza után az elnök a módosító javaslatokat összefoglalja annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő befogadta-e.

(8) A módosító javaslatokat akkor kell szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismertetni, ha a képviselők azt nem kapták meg.

(9) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.

33. § (1) Az ügyrendi felszólalás ügyrendi hozzászólás vagy ügyrendi javaslat lehet.

(2) Az ügyrendi hozzászólás olyan, a Képviselő-testület működésének, ülésének rendjével kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem szükséges.

(3) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, a tárgyalás rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő, eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

34. § (1) Rendes képviselő-testületi ülésen a nyílt ülés napirendjeinek lezárását követően, az interpelláció, kérdés után bármely képviselő felszólalhat.

(2) A napirenden kívüli felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett viszontválaszra jogosult.

35. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet, a döntéshozatalból kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

(2) A döntési javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének (4 fő) igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította

(3) Minősített többség szükséges:

36. § (1) A képviselő-testület a döntéseit – határozat, rendelet – főszabály szerint nyílt szavazással hozza.

(2) A szavazás kézfelemeléssel történik.

37. § (1) A döntéshozatal során először a benyújtott módosító javaslatokról szavaz a Képviselő-testület. Az elnök az írásban benyújtott módosító javaslatokat a beérkezés sorrendjében külön-külön bocsátja szavazásra. Ezt követően a teljes javaslatról kell szavazni.

(2) Ha a módosító javaslatot az előterjesztő befogadja, akkor a befogadott módosító javaslatról a Képviselő-testületnek nem kell szavaznia, az a döntési javaslat részét képezi.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a döntést. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(4) Az ügyrendi javaslatokat az elnök soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(5) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat változatokat tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Ebben az esetben a szavazás két részből áll: sorrend megállapító és ügydöntő szavazásból. Először a jelölés, illetve a határozati javaslat-változat sorrendjéről kell szavazni. A sorrendet a szavazatszámok csökkenő rendje alapján kell megállapítani. A sorrend megállapító szavazás szavazategyenlősége esetén újabb szavazási fordulót kell tartani az azonos szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között.

(6) Az ügydöntő szavazás során azt a jelöltet, vagy változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik először kapja meg a szükséges többséget.

(7) Ha az (5)–(6) bekezdésekben foglaltak alapján egyik jelölt, vagy a határozati javaslat sem kapja meg a szükséges szavazatot, akkor új pályázatot kell kiírni, vagy az előterjesztőnek új határozati javaslatot kell készítenie.

(8) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

38. § A polgármester ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti – a Képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – a döntés ismételt tárgyalását, ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a Képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

39. § (1) Titkos szavazást tarthat a Képviselő-testület

(2) Titkos szavazást kell tartania a Képviselő-testületnek az alpolgármester megválasztásakor.

(3) Titkos szavazást az ülés elnöke, valamint a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(4) Titkos szavazás esetén az Egészségügyi és Szociális Bizottság ellátja a szavazatszámláló bizottsági teendőket, összeszámolja a szavazatokat, a szavazás eredményéről és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai írják alá.

(7) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet.

40. § (1) A képviselők legalább egynegyede (2 fő) javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Nem lehet név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben, a bizottságok létszáma és összetétele tekintetében.

(2) Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani az Mötv. 55. § (1) bekezdésében foglalt esetben.

(4) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben a jegyző olvassa fel. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. Az elnök szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

41. § A képviselő-testületi nyílt ülés záró napirendi pontjaként a képviselők részére lehetőség van felvilágosítás kérésre interpellációra és azok megválaszolására.

42. § (1) A képviselők a Képviselő-testület ülésén a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl a jegyző útján tájékoztatást kérhetnek a közös önkormányzati hivatal dolgozóitól.

(2) A Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.

(3) Az ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt felvilágosítás kérésekre vagy a megkérdezett részéről felkészülést igénylő esetekben a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül.

(4) A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor.

43. § (1) Interpellációnak minősül az olyan, intézkedést igénylő kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez és a bizottsági elnökökhöz intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5. napon írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, aki haladéktalanul gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.

(3) A Képviselő-testület ülésén lehetőséget kell adni az interpelláció szóban történő előadására is.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz.

(5) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést – az elnök javaslata alapján – az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság állásfoglalását a következő rendes ülésen, hosszabb kivizsgálást igénylő ügyben a Képviselő-testület által meghatározott legfeljebb 60 napon belüli időpontban terjeszti a testület elé.

(6) A bizottsági állásfoglalás el nem fogadása esetén a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés sorsáról.

(7) Az ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt, vagy az interpellált részéről előkészítést igénylő esetekben az interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül.

(8) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról – kétség esetén – a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

44. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői helyi közügyeket érintően a Képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, vagy javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a helyben szokásos módon kell tájékoztatást adni a közmeghallgatás előtt legalább 8 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arról jegyzőkönyv készül.

(5) Közmeghallgatást kell tartani, ha azt legalább 100 jászboldogházai választópolgár a tárgy megjelölésével kezdeményezi a polgármesternél.

(6) Közmeghallgatást kell tartani a Képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.

(7) Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

45. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze.

(2) Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.

46. § (1) A tárgyalásra kerülő napirendi pontok anyagait általában írásban kell előterjeszteni. Indokolt esetben az előterjesztés lehet szóbeli is.

(2) Az előterjesztés első része tartalmazza:

(3) Az előterjesztés második része a határozati javaslat, mely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll /tartalmazhat alternatívákat is/. Tartalmazza továbbá a végrehajtásáért felelős szerv, vagy személy megnevezését és a végrehajtásra vagy beszámolásra vagy, mindkettőre adott határidőt.

(4) Az írásbeli előterjesztéseket, a határozati javaslatokat legkésőbb az ülést megelőző 10 nappal kell leadni a jegyzőnek.

47. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a jegyző számítógépes nyilvántartást vezet.

48. § (1) A Képviselő-testület határozata: normatív határozat és egyedi határozat.

(2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat Képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

(3) Az önkormányzati határozatokat külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

(4) A képviselő-testületi határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.

(5) A normatív határozatot az 50. §. (3)-(5) szerinti formában kell ki hirdetni, kell közzé tenni, szükség esetén helyesbíteni.

(6) A zárt képviselő-testületi ülésen hozott határozat a személyes adatok, valamint az üzleti titkok kivételével nyilvános.

49. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

(3) Rendelet-tervezet előkészítésének rendjéről a képviselő-testület dönt. Szakmai előkészítés általában a jegyző feladata. A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőt is felkérhet.

(4) A rendelet-tervezethez rövid indoklást is mellékelni kell.

(5) A polgármester tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetet de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is.

(6) A rendeletalkotás előtt a képviselőtestület közmeghallgatást tart, amennyiben szükséges.

50. § (1) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Jászboldogháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …/20…/…hó…nap/ önkormányzati rendelete /rövidítése: Ör./ A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A módosított rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az önkormányzati rendeletet a Közös Önkormányzati Hivatal Jászboldogházai Kirendeltségének hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(4) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

(5) A Képviselő-testület által megalkotott, a polgármester és a jegyző által aláírt és kihirdetett önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul, de legkésőbb a kihirdetést követő munkanapon – papír alapon két eredeti példányban és egyúttal elektronikus formában, elektronikus levél útján – meg kell küldeni a Kormányhivatalnak. A rendeletet Jászboldogháza Község weblapján is közzé kell tenni.

(6) Az önkormányzati rendeletek egy példányát a Községi Könyvtár olvasótermében is el kell helyezni.

(7) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester vagy a jegyző indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

51. § (1) A döntési javaslatban felelősként polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, képviselő, jegyző, intézményvezető, nevezhető meg.

(2) A képviselő-testületi döntéseket a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani vagy végrehajtatni.

(3) A döntés tárgya szerint illetékes hivatali belső szervezeti egység vezetője közreműködik a képviselő-testületi döntés végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében.

(4) A végrehajtási határidőt általában évre, hónapra, napra kell meg határozni, szükség esetén rész határidőket lehet rögzíteni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, vagy „azonnal” megjelölést kell alkalmazni.

(5) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásának elmaradásáról azok végrehajtási határidejének lejártát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell tájékoztatást adni.

(6) A végrehajtásról szóló tájékoztatót a felelősnek kell összeállítania. A tájékoztatókat a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett megtenni, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és ha indokolt, a felelősségre vonásra is.

52. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) Bármely képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését, ha az adott napirendre vonatkozó megszövegezett hozzászólását az ülés megkezdéséig írásban benyújtja az elnökhöz. Ekkor a képviselő által benyújtott hozzászólás csatolásra kerül a jegyzőkönyvhöz.

(5) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet – papír alapon egy eredeti példányban és elektronikus formában, elektronikus levél útján – az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(6) A választópolgárok - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Közös Önkormányzati Hivatalban, a Községi Könyvtár olvasótermében, valamint az önkormányzat hivatalos weblapján betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.

53. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Jászboldogháza Községi Önkormányzat 4/2007. (IV.25.) számú rendelete.

54. § (1) A rendelet mellékletei:

(2) A rendelet függelékei: