Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (IV. 4.) önkormányzati rendelete

Jászfényszaru Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2024. 01. 01

Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (IV. 4.) önkormányzati rendelete

Jászfényszaru Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2024.01.01.

Jászfényszaru Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében is, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 36. § (2) és 42. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Jászfényszaru Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2003. (V.28.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 2.1.k. pontja alapján eljáró Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi Bizottság véleménye kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzati vagyon

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet tárgyi hatálya a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti, a Jászfényszaru Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő nemzeti vagyonnal, önkormányzati követelésekkel, vagyonértékű jogokkal, ingó vagyontárgyakkal (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) való gazdálkodásra, valamint az önkormányzati gazdasági társaságok és intézmények működésével kapcsolatos egyes kérdésekre terjed ki.

(2) E rendelet személyi hatálya a Jászfényszaru Város Önkormányzatának Képviselő-testületére (a továbbiakban: Képviselő-testület) valamint szerveire, az önkormányzati vagyon bérlőire, használóira, működtetőire, vagyonkezelőire, haszonélvezőire terjed ki. A rendelet kiterjed minden olyan személyre, aki önkormányzati vagyon vonatkozásában az Önkormányzathoz kérelmet, pályázatot nyújt be, illetve birtokol.

(3) E rendelet alkalmazásában önkormányzati vagyonnal gazdálkodnak: a Képviselő-testület és bizottságai, a polgármester, a Képviselő-testület irányítása alatt működő költségvetési szervek, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok, vagy közalapítványok, valamint az önkormányzati vagyont kezelő és működtető jogi és természetes személyek.

(4) A lakások céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, valamint a közterületek használatára önkormányzati rendelet eltérő szabályokat állapíthat meg.

(5) E rendelet hatálya az önkormányzat költségvetési szerveinek (a továbbiakban: önkormányzati költségvetési szerv) költségvetési gazdálkodási rendjét nem érinti.

(6) E rendelet alkalmazása során a polgármesteri hivatalon, a közös önkormányzati hivatalt is érteni kell, egyebekben a Nvtv. fogalom-meghatározásai az irányadóak.

2. A vagyongazdálkodás alapelvei

2. § (1) A vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyonról szóló törvényben1(a továbbiakban: Nvtv.) meghatározott célok megvalósítása.

(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.

(3) Vagyongazdálkodás alatt az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, értéknövelő használata, gyarapítása, továbbá az önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése értendő.

(4) Az 1. § (3) bekezdés szerinti önkormányzati vagyonnal gazdálkodók a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a felelős gazdálkodás szabályai szerint kezelni és lehetőséghez mérten gyarapítani.

(5) Az Önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy mással, vagy másokkal közösen szerzett ingatlan közös tulajdonjogát lehetőleg valamely jogügylettel rendezze, ha ez nem áll az Önkormányzat érdekében, akkor a közös használatból fakadó jogokat és kötelezettségeket, a hasznosítás szabályait konzorciumi szerződéskötéssel, illetve társasház alapításával rendezze.

II. Fejezet

Hatásköri szabályok

3. A tulajdonosi jogok gyakorlása

3. § (1) A tulajdonosi jogokat e rendelet keretében a Képviselő-testület, átruházott hatáskörben a Polgármester, a 2pénzügyekért felelős bizottság, valamint a 3mezőgazdaságért felelős bizottság gyakorolja.

(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási ügyekben az önkormányzat a jognyilatkozatait a polgármester útján teszi meg.

(3) Egyes a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerülő feladatokat az SZMSZ rendelkezései szerint a polgármesteri hivatal a Jászfényszaru Város Önkormányzat Gazdasági, Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete útján látja el. Ilyen feladatok ellátásával a képviselőtestület más jogi- vagy természetes személyt is megbízhat. E feladatok ellátása azonban nem minősülnek a tulajdonosi jogok átruházásának.

(4) Az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről és hasznosításáról szóló szerződéseket a jegyző tartja nyilván.

4. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosításáról – az Nvtv-ben foglalt korlátozások figyelembevételével – a Képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó közterületek bérbeadásának, rendeltetéstől eltérő használatának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza. Ebben a körben az Nvtv. 11. § (16) bekezdésében említett értékhatár e rendeletben meghatározott értékhatárral azonos. A hatáskör gyakorlója a törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó közterületrész hasznosításáról olyan versenykiírást tesz közzé, amely lehetővé teszi a folyamatos ajánlattételt.

5. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a költségvetési szervek és egyéb gazdálkodó szervezetek használatába adott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosítására külön rendelkezés vonatkozik.

(3) Önkormányzati rendelet a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosítására eltérő hatásköri és egyéb szabályokat állapíthat meg.

6. § Az önkormányzatot megillető elővásárlási jogról történő lemondásról a polgármester dönt.

7. § A versenyeztetés eredménytelensége esetén a forgalomképes ingatlan legfeljebb hat havi átmeneti hasznosításáról a polgármester dönt. Az ideiglenes hasznosítás időtartama a versenykiírás ismételt eredménytelensége után egy alkalommal, legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható. Az Nvtv. 11. § (16) bekezdése szerinti értékhatár ez esetben a törvényben meghatározott értékhatárral azonos. Termőföld esetében az átmeneti idő egy gazdasági év.

8. § (1) A Képviselő-testület dönt önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről, valamint gazdasági társasági részesedés megszerzéséről vagy átruházásáról, önkormányzati vagyon gazdasági társaságba apportálásáról. Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy az általa megbízott személy a hatáskör gyakorlójának döntése szerint látja el.

(2) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság esetében a Képviselő-testület dönt:

a) a vezető tisztségviselő és felügyelő-bizottsági tag kinevezéséről és visszahívásáról,

b) a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott, a szavazatok legalább háromnegyedes többségét igénylő kérdésekben,

c) a gazdasági társaság általi gazdálkodó szervezet alapításának vagy megszüntetésének engedélyezéséről,

d) más gazdálkodó szervezetben történő részesedés megszerzésének vagy meglévő részesedés átruházásának engedélyezéséről.

(3) Az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság legfőbb szervében az (1) bekezdés szerinti képviselő a (2) bekezdés szerinti döntésnek megfelelően szavaz.

(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság felügyelő-bizottsági tagjának kinevezéséhez és visszahívásához a Képviselő-testület tesz javaslatot.

(5) Az (1) – (4) bekezdésben nem szabályozott esetekben az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társasággal kapcsolatos tulajdonosi kérdésekben a polgármester dönt.

III. Fejezet

Az Önkormányzat vagyonának felosztása

9. § (1) E rendelet szabályai alapján az Önkormányzat vagyona az Nvtv.-ben meghatározottan forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba és üzleti vagyonba sorolandó.

4. Az Önkormányzat törzsvagyona

10. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon olyan forgalomképtelen vagyontárgyakból, és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakból áll, amelyek az Önkormányzat kötelező önkormányzati feladatkörének ellátását, vagy hatáskör gyakorlását közvetlenül szolgálja.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak közül a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgyak felsorolását – az Nvtv.4, és a (3) bekezdés alapján – az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat vagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyont a Képviselő-testület nem határozz meg.

(4) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati, amennyiben törvény másként nem rendeli:

a) vagyont nem lehet elidegeníteni,

b) vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),

c) vagyonon dologi jog nem létesíthető,

d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.

(5) Az Nvtv-ben és törvényben felsoroltak mellett a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartoznak a következő a 2. melléklet szerinti önkormányzati vagyoni elemek.

(6) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

5. Az Önkormányzat üzleti vagyona

11. § (1) Üzleti vagyon az Nvtv.-ben5 meghatározott, az Önkormányzat törzsvagyonán kívüli vagyon.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona a polgári jog és az Nvtv. szabályai szerint forgalomképes (a továbbiakban: forgalomképes vagyon).

(3) Az üzleti vagyontárgy, vagy vagyonrész feletti tulajdonosi jogok gyakorlása – így különösen: annak elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, vagy egyéb hasznosítása – az Nvtv.-ben és a rendeletben meghatározottak szerint történhet.

(4) Az üzleti vagyonhoz tartozó (az ingóságok kivételedével) vagyonelemek körét a 3. melléklet tartalmazza.

6. A vagyon minősítése

12. § (1) Az Nvtv.-ben6 meghatározott vagyon minősítését a Képviselő-testület e rendeletében rögzíti. Az üzleti vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak minősítése, átminősítése – más vagyoncsoportokba történő átsorolása – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Az érvényes döntéshez minősített többség szükséges.

(2) A Képviselő-testület döntése előtt ki kell kérni a Pénzügyi, Településfejlesztési és Jogi Bizottság véleményét.

(3) A képviselő-testület ingatlan tulajdon változását követően, vagy ingatlan építése esetén a használatba vételi engedély jogerőre emelkedését követően a soron következő ülésén megállapítja a vagyontárgy minősítését.

(4) Polgári jogi szerződésből származó garanciális jogból származó forgalomkorlátozás a minősítésre nincs befolyással.

(5) A vagyontárgyak minősítését, átminősítését kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a jegyző, az aljegyző;

d) a főépítész,

e) 7pénzügyekért felelős bizottság,

f) Jászfényszaru Városfejlesztési Kft.

(6) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha

a) a vagyontárgy önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy

b) Jászfényszaru város településrendezési tervének (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat) módosítása azt alátámasztja.

(7) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgy üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban

a) önkormányzati feladatkör,

b) az állami feladatkör

ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyontárgy nélkül is megoldható.

7. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

13. § (1) Az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingatlant az Nvtv., a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) számviteli jogszabályok és egyéb központi jogszabály8 előírásai szerint kell nyilvántartani.

(2) A kataszter és a kataszternapló folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.

IV. Fejezet

A vagyongazdálkodás, vagyonhasznosítás elvei

8. Gazdálkodás az önkormányzati vagyonnal

14. § (1) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás a közfeladatok ellátása és a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás alapelveinek figyelembevételével történik.

(2) Az Nvtv.9 alapján az Önkormányzat a 2. § (3) meghatározott rendeltetés biztosítása céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.

(3) A Képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül legalább 6 évre szóló az Nvtv.-ben10 meghatározott hosszú távú vagyongazdálkodási tervet, (a továbbiakban: Koncepciót) alkot. A képviselő-testület döntése előtt ki kell kérni a 11pénzügyekért felelős bizottság véleményét.

(4) A Koncepció tartalmazza az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó több évre szóló célkitűzéseket.

(5) A Koncepció célkitűzéseivel összhangban az éves költségvetésről szóló rendelet megalkotásáig minden évben középtávú (3 év) vagyongazdálkodási tervet fogad el. A Vagyongazdálkodási tervről hozott határozatot az éves költségvetési rendelet megalkotása során figyelembe kell venni.

(6) A középtávú vagyongazdálkodási terv a Képviselő-testület által elfogadott Koncepció célkitűzéseinek megfelelően tartalmazza az adott költségvetési évre vonatkozóan:

a) a forgalomképtelen vagyon körében a hasznosítás fő célját és jellegét,

b) a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó vagyonelemek körét a 9-11. §-nak megfelelő bontásban, megjelölve kategóriánként a lehetséges és indokolt kezelés, hasznosítás célját,

c) az üzleti vagyon körébe tartozó azon

ca) stratégiai vagyonelemeket, melyek értékesítése, hasznosítása az adott évben lebonyolítandó, megjelölve azt, hogy a vagyon hasznosítása, értékesítése mely különös érdekeket – így pl. városképvédelmi, környezetvédelmi szempontokat is – figyelembe véve történhet meg,

cb) üzleti vagyonelemeket, melyek értékesítése, hasznosítása az adott év távlatában indokoltnak látszik, s a vagyon jellegénél fogva az értékesítésüknek akadálya nincs,

d) az ingatlan és értékpapír vagy vegyes portfolió csomag képzésének elveit, valamint

e) azt a vagyoni kört, melynek – a hatáskörrel rendelkező szerv döntésével – üzleti, vagy stratégiai vagyonná történő át-, vagy visszaminősítése az adott évben indokolt.

(7) A költségvetési rendelet tartalmazza az önkormányzati vagyon hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó éves célkitűzéseket.

(8) Az éves zárszámadás elfogadásához a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.

15. § Az önkormányzati vagyon megszerzése és elidegenítését megelőzően a vagyonváltozás célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági okait a döntéshozó számára be kell mutatni.

16. § (1) A vagyontárgyak állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselőtestület a polgármesteri hivatal és intézményei és gazdasági társaságai útján gondoskodik.

(2) Az önkormányzat szervei, intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

V. Fejezet

Értékesítés, vagyonszerzés, vállalkozás a vagyonnal

9. A vagyon értékének meghatározása

17. § (1) Az önkormányzat

a) ingatlan vagyonának értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben vagy forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéken,

b) az ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken,

c) értékpapír vagyonának értékét névértéken kell megállapítani.

18. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) E rendelet alkalmazásában a forgalmi érték az ÁFA nélkül értendő.

(3) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, vagy egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás, vagy haszonkölcsönbe adás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni. Forgalmi értéken a forgalmi értékbecslő által egy éven belül megállapított értéket kell érteni.

(4) Ingatlanvagyon tulajdonjogának önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően (egy éven belül) az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Csereügylet esetén elegendő a felkínált ingatlan értékbecslő általi felmérése, amennyiben a felek az egyenértékűséget nem vitatják, és ha az önkormányzati ingatlan a nyilvántartásban szereplő jelenérték számítással korrigált beszerzési ára nem haladja meg a csereingatlan értékét.

(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(6) Örökölt vagyon esetén – amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi – a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell vagyonértékének tekinteni.

(7) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét könyvvizsgáló bevonásával kell megállapítani és azt a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni. A tulajdonos az apportként bevitt vagyontárgyait cserével, illetve készpénz ellenszolgáltatással kiválthatja úgy, hogy a gazdasági társaság törzsvagyonában érdemi változás ne álljon be.

(8) A használat vagy hasznosítási jog átengedése esetén az ellenérték meghatározása során a használat vagy hasznosítási jog piaci értékének megállapítása érdekében szakértő bevonása szükséges, amennyiben a beszerzési érték alapján számított költségelvű bérleti díj a helyben szokásos piaci ártól lényegesen (10%) eltér.

10. A vagyon elidegenítése

19. § (1) Önkormányzati vagyont értékesíteni 25 millió Ft értékhatár felett – ha törvény kivételt nem tesz – kizárólag nyilvános versenytárgyalás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) A Képviselő-testület az 1-25 millió Ft értékhatár közötti értéket képviselő vagyon értékesítését versenyeljárás keretében értékesíti az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére.

(3) A Képviselő-testület minősített többséggel dönthet úgy is, hogy vagyontárgyát internetes licitálás útján értékesíti.

(4) Az Nvtv.12 szerinti elővásárlási, vagy vételi jog gyakorlására – az állami vagyonról szóló törvény13 alapján – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogosult.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlattevőktől a szerződéskötés biztosítékaként bánatpénzt, a szerződés beteljesedésére kötbért kiköthet ki. Az ajánlattevőktől egyenlő mértékű összeg kérhető.

(6) A bánatpénz visszajár:

a) a versenykiírás visszavonásától,

b) az ajánlat érvénytelenségének, a versenyeztetés eredménytelenségének megállapításától,

c) az ajánlat elbírálásától

számított 15 napon belül.

(7) Nem jár vissza a bánatpénz:

a) ha a versenykiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, vagy beszámításra kerül,

b) ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta,

c) ha a szerződésnek a versenyeztetés eredményhirdetésétől számított harminc napon (ajánlattételi kötöttség ideje) belüli megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsult meg.

20. § Az értékpapírok megszerzéséről és elidegenítéséről átruházott hatáskörben a Polgármester 14a pénzügyekért felelős bizottság elnökének véleményének kikérésével, versenyeztetés nélkül dönt.

21. § (1) Az önkormányzat ingatlan vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv.-ben15 meghatározottak szerint lehet.

(2) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni az Nvtv.-ben16 meghatározott esetben lehet.

(3) Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon kizárólag a Képviselő-testület döntésével ruházható át ingyenesen.

11. Ingatlan- és ingóvagyon vásárlás

22. § (1) Az Önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az Önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a Képviselő-testület döntése alapján történhet.

(2) Az Önkormányzat visszterhesen ingatlanvagyont akkor szerezhet, ha az ingatlan jövőbeni megszerzésének szükségességéről:

a) költségvetési rendeletében,

b) Vagyongazdálkodási Koncepciójában,

c) Vagyongazdálkodási középtávú tervben,

d) a rendezési tervben külön rendelkezett, vagy

e) a polgármester, a jegyző, a városi főépítész, vagy Jászfényszaru Városfejlesztési Kft. kezdeményezését követő a 17pénzügyekért felelős bizottság minősített többséggel történő javaslata alapján, a Képviselő-testület döntött.

23. § Ingóság tulajdonjogának Önkormányzat általi visszterhes szerzéséről,

a) a 4 millió Ft értékhatár alatti vagyon szerzéséről gyors, zárt versenyeztetési eljárás keretében,

b) a 4 millió Ft értékhatárt elérő vagyon szerzéséről, a zárt versenyeztetési eljárás keretében,

c) a művészi jellegű, szellemi oltalom alatt álló terméke, illetve szolgáltatás igénybe vételéről versenyeztetés nélkül

a Képviselő-testület dönt.

12. Az ingyenesen felajánlott vagyon elfogadása

24. § (1) Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az Önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az Önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) A felajánlás elfogadásáról a polgármester dönt.

(3) A felajánlás elfogadása esetén a vagyonátvételről megállapodást kell kötni.

(4) A vagyonátadás során felmerült költségeket az Önkormányzat viseli.

13. A vagyon megterhelése

25. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona az Nvtv.18 szerint nem terhelhető meg.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona csak a Magyar Állam, vagy az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezet javára terhelhető meg.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt tilalom nem vonatkozik

a) a forgalomképtelen törzsvagyon esetében vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom és

b) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó ingatlan fölötti rendelkezési jogot érdemben nem érintő korlátozás, szolgalmi jog, és jogszabályon alapuló használati jog

tekintetében kötendő megállapodásra, nyilatkozat megtételére.

(4) Az (3) bekezdésben felsoroltakkal összefüggő szerződés megkötésére, nyilatkozat megtételére a polgármester jogosult.

26. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyonának megterhelése a Képviselő-testület joga.

(2) Az üzleti vagyon fölötti rendelkezési jogot érdemben nem érintő korlátozás, szolgalmi jog, és jogszabályon alapuló használati jog, tekintetében kötendő megállapodásra, nyilatkozat megtételére a polgármester jogosult.

14. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

27. § (1) Az önkormányzat követeléseiről 100.000 Ft értékhatárig a polgármester jogosult lemondani. Az Önkormányzat 100.000 Ft feletti követeléseiről a Képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.

(2) Az önkormányzat a kötelezett által elismert vagy jogerős bírósági határozat alapján járó kamat és kötbértartozásról, bankgaranciáról vagy annak egy részéről lemondhat, különösen, ha az önkormányzati követelés megfizetése:

a) az adós gazdálkodó szervezet működését ellehetetleníthetné,

b) az adós gazdálkodó szervezetnél jászfényszarui munkahelyek megszűnését eredményezhetné,

c) az adós magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztethetné.

(3) A kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit, a kérelmező pedig igazolni vagy valószínűsíteni köteles a méltánylást érdemlő körülmények fennállását. Az igazolás módja lehet különösen gazdálkodó szervezet számviteli dokumentációjának vagy magánszemély szociális és jövedelmi helyzetét igazoló dokumentumnak a bemutatása.

(4) A követelésről vagy annak érvényesítéséről való lemondásról a Képviselő-testület dönt.

28. § (1) A Képviselő-testület az adós kérelmére, méltányosságból, az adós szociális helyzete alapján, vagy kivételesen méltánylandó körülmény esetén, a lakás vételár-követelés és járulékai vonatkozásában:

a) a lejárt, egy összegben esedékes követelés esetében legfeljebb háromévi részletfizetést vagy legfeljebb egyéves időtartamra fizetési haladékot adhat,

b) a nem lejárt követelés esetében a részletfizetés átütemezését engedélyezheti, legfeljebb a futamidő három évvel történő meghosszabbításával.

(2) Az adós szociális helyzete akkor méltányolható, ha jogosult lenne önkormányzati szociális bérlakásra. Ebben az esetben az adós vagyoni viszonyainak vizsgálatakor a megvásárolt lakást nem kell figyelembe venni.

15. A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban

29. § (1) Az önkormányzat az Nvtv.-ben19 meghatározott feltételek szerint folytathat vállalkozási tevékenységet. Kizárólag olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2) A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a Képviselő-testület döntése folytán vehet részt vállalkozásban.

(3) Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.

(4) Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba való beviteléről – értékhatártól függetlenül, az SZMSZ előírásainak megtartásával – az önkormányzat Képviselő-testülete dönt.

(5) Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak közgazdasági megalapozás, településfejlesztési érdek alapján lehet javaslatot tenni.

(6) Az önkormányzati bérleményben működő vállalkozói tevékenység nem minősül a vagyon vállalkozásba vitelének, az ehhez szükséges befogadó nyilatkozatot átruházott hatáskörben a polgármester jogosult megtenni. Önkormányzati bérlakásba kivételesen, maximum 1 alkalmazottat foglalkoztató, zajmentes tevékenységet végző, kényszervállalkozói jelleggel működő Bt, egyszemélyes Kft. fogadható be.

16. Önkormányzati forrásbevonás

30. § (1) Az önkormányzati forrásbevonás – adósságot keletkeztető ügylet (hitelfelvétel, kötvény kibocsátás) – a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény, valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.

(2) Lízingszerződés megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult.

17. Önkormányzati vagyon bérlete, haszonbérlete

31. § (1) Bérbeadó köteles a vagyon bérbeadása esetén írásbeli bérleti szerződést kötni a bérlővel.

(2) A bérbeadás – főszabályként, az Nvtv.-ben meghatározott esetekben – versenyeztetés lefolytatását követően lehetséges. A lakások bérbeadása, amennyiben azt versenyeztetni kell úgy a gyorsított eljárásrendben teszi meg.

(3) A versenyeztetés e rendeletben meghatározott esetekben mellőzhető.

18. Az önkormányzat többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetének átadott vagyon működtetése

32. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Képviselő-testület döntésével többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetének működtetésre átadhatja. Az átadásról szóló döntésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) az átadott vagyonelemek tételes felsorolását,

b) az átadott vagyon fenntartásával, működtetésével (karbantartás, felújítás, beruházás, közüzemi díjak, és egyéb költségek) kapcsolatban felmerülő költségek, kiadások viselőjének megjelölését, vagy az erre vonatkozó szabályozást,

c) a rendelkezésére bocsátott vagyon használatra jogosító tevékenységek körét,

d) a leltározási és selejtezési feladatok és azok felelőseinek meghatározását,

e) a birtokba adás időpontját,

f) működtetésbe átadott vagyon további hasznosításának esetleges korlátozását.

(2) A működtetésbe adás – az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével – történhet ingyenesen vagy ellenérték fejében. A működtetésbe adás ingyenességéről, vagy visszterhességéről a Képviselő-testület a működtetésbe adásról szóló határozatában dönt.

(3) A működtetésre átadott ingatlanok esetében az Önkormányzat köteles gondoskodni a vagyonbiztosítás megkötéséről.

(4) A gazdasági társaság, mint működtető jogosult a működtetésbe átadott vagyon használatát – amennyiben annak korlátozása a működtetési szerződésben nem került rögzítésre – részben vagy egészben a vagyonelem hasznosításához kapcsolódóan igénybe vett alvállalkozónak, közreműködőnek, bérlőknek szerződés keretében – az Nvtv.-ben foglalt, erre irányadó szabályzás20 megtartásával – átadni.

(5) A (4) bekezdésen kívüli működtető jogosult a működtetésbe átadott vagyon használatát – amennyiben annak korlátozása a működtetési szerződésben nem került rögzítésre – részben vagy egészben a vagyonelem hasznosításához kapcsolódóan igénybe vett alvállalkozónak, közreműködőnek, bérlőknek szerződés keretében átadni, mely nem sértheti az Nvtv. kapcsolódó szabályait.21 A 30 napot meghaladó átadáshoz a 22pénzügyekért felelős bizottság hozzájárulása szükséges.

(6) A működtető a kezelt vagyon bérbe- vagy használatba adása esetén a jelen rendeletben foglaltak, valamint a jogszabályi rendelkezések alapján, az Önkormányzattal megkötött szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek figyelembevételével, külön szerződés keretében állapodhat meg a bérlővel, vagy használóval.

(7) A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, az eljárás lefolytatását követő döntés meghozatalára, valamint a szerződés megkötésére a működtető köteles.

(8) A működtető köteles az Nvtv. [16] szerinti beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségeinek tárgyév február 15-ig eleget tenni. A működtető beszámolójáról, és az általa szolgáltatott adatok elfogadásáról – a 23pénzügyekért felelős bizottság javaslata alapján – a Képviselő-testület dönt.

(9) A működtető köteles a (8) bekezdésben írt beszámolót, a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat az Önkormányzat ingatlanvagyon kataszter vezetésével megbízott köztisztviselőnek eljuttatni.

19. Önkormányzati költségvetési szerv használatába adott vagyon

33. § (1) Az önkormányzat a működéséhez szükséges önkormányzati vagyont ingyenesen biztosítja az önkormányzati költségvetési szerv részére.

(2) Az önkormányzati költségvetési szerv a használati jogát az elvárható gondossággal, e rendelet és az Nvtv. szabályaira figyelemmel gyakorolja és köteles a használatában lévő vagyontárgy e rendelet szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(3) Az önkormányzati költségvetési szervtől az önkormányzati vagyon hasznosításának jogát a Képviselő-testület magához vonhatja.

(4) Az önkormányzati költségvetési szerv használatában levő korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba vagy forgalomképes vagyonba tartozó vagyontárgy tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról a költségvetési szerv vezetője dönt. A hasznosítás a közfeladat ellátását nem veszélyeztetheti.

(5) A költségvetési szerv vezetője a hatáskörébe tartozó vagyontárgy hasznosításáról olyan versenykiírást tesz közzé, amely lehetővé teszi a folyamatos ajánlattételt. A költségvetési szerv vezetője az önkormányzati vagyon hasznosítása során a Képviselő-testület határozatában rögzített legalacsonyabb díjtételekhez kötve van. A Képviselő-testület határozatában nem rögzített esetben e rendelet szabályai szerint jár el.

34. § (1) Az önkormányzati költségvetési szerv a használatában, illetve működtetésében lévő vagyontárgyat, esetenként, a közfeladat ellátásának sérelme nélkül, szabad kapacitásainak kihasználása érdekében a 16. § (2) bekezdésben szereplő módon hasznosíthatja.

(2) Az önkormányzati vagyon (1) bekezdés szerinti hasznosításából származó eredmény legfeljebb 25%-a személyi ösztönzésre fordítható, amennyiben a költségvetési szerv szabad pénzmaradványa a kifizetés pénzügyi fedezetét biztosítja.

(3) A személyi ösztönzés rendjét a költségvetési szerv belső szabályzatában rögzíti.

20. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság használatába adott vagyon

35. § (1) Az önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy ilyen gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság a használatába vagy tulajdonába adott önkormányzati vagyont a koncessziós, közszolgáltatási vagy egyéb szerződésben foglaltak szerint használja. A használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal, e rendelet és az Nvtv. szabályaira figyelemmel gyakorolja és köteles a használatában lévő önkormányzati vagyontárgy e rendelet szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaság a használatába adott önkormányzati vagyont e rendelet szabályaitól eltérően közfeladatának eredményes és költséghatékony ellátása érdekében gazdasági tevékenysége keretében önállóan hasznosítja.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaságtól – alapító okirat, társasági szerződés, vagy egyéb szerződés ellenkező rendelkezése hiányában – az önkormányzati vagyon hasznosításának jogát a Képviselő-testület magához vonhatja.

21. Állami szerv használatába adott vagyon

36. § (1) Az önkormányzat állami közfeladat ellátásához a központi jogszabályban előírt körben és módon biztosítja az önkormányzati vagyon ingyenes használatát állami költségvetési- és egyéb szervezet (a továbbiakban: állami szerv) részére.

(2) Az állami szerv közfeladatának ellátásához adott időszakban nem használt – a központi jogszabályban és a használatról szóló szerződésben meghatározott módon a tulajdonos rendelkezésére álló – önkormányzati vagyont az önkormányzat e rendelet szabályai szerint hasznosíthatja.

(3) A köznevelésről szóló törvényben meghatározott működtetést végző önkormányzati költségvetési szerv a működtetésében lévő önkormányzati vagyon (2) bekezdésben meghatározott hasznosítását e rendelet szerint látja el.

(4) Az önkormányzati vagyon használatának ellenőrzése – a központi jogszabályban és a használatról szóló szerződésben biztosított módon – a polgármesteri hivatal belső ellenőrzésének keretei között történik.

22. Önkormányzati vagyon ingyenes elidegenítése, hasznosítása

37. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakat a Képviselő-testület döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv.-ben24 foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba, a közcélú és rövid távú – alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamú – ingyenes használatba adás kivételével, mely esetben a polgármester jogosult dönteni. Versenyeztetéstől el lehet térni.

(2) Az önkormányzati vagyont részben vagy egészben ingyenesen elidegeníteni, hasznosítani az Nvtv-ben megfogalmazott feltételek szerint lehet, amelyről a Képviselő-testület dönt.

(3) Az ingyenes használat tekintetében – a Ptk. vonatkozó szabályai szerint –haszonkölcsön szerződést írásban kell kötni.

(4) Az ingyenes átruházás, hasznosítás során az önkormányzatot terhelő forgalmi adót az új tulajdonos vagy használó köteles az önkormányzatnak megfizetni.

(5) Az önkormányzati vagyon részben vagy egészben történő ingyenes elidegenítése, hasznosítása nem lehet ellentétes hazai és közösségi jogszabály előírásaival, a gazdasági versenyt nem torzíthatja, vagy annak torzításával nem fenyegethet, az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet nem befolyásolhatja.

(6) A közterület rendeltetésétől eltérő kulturális, művészeti és turisztikai célú ingyenes hasznosításáról a polgármester dönt.

(7) Ingóság közfeladat ellátása céljából történő, különösen turisztikai célú ingyenes hasznosításáról a polgármester dönt.

38. § (1) Az ingyenes használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő tényleges költségeknek a használt területtel arányos részét meg kell térítenie.

(2) A használót az ingatlan rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan az alábbi költségek terhelik:

a) az általa használt helyiségek, ingatlanok vagy ingatlanrészek karbantartása,

b) a használatba adó által nyújtott külön szolgáltatások arányos része (különösen: közös költségek, kábel Tv díj, kéményseprő díj, telefon díj) a használó és a használatba adó között erre vonatkozóan létrejött megállapodás szerint,

c) az általa használt helyiségek közüzemi díjai, (szemétszállítás díja, víz- csatornadíja, távfűtés-, víz-, melegvíz díja, elektromos energia díja, gázfogyasztás díja).

39. § A Képviselő-testület és a polgármester az ingyenes használatba adásról hozott döntésében az előző pontokban meghatározottakon felül további költségek viselését és a rendeltetésszerű használattal összefüggő tevékenységek elvégzését is előírhatja a használó részére.

40. § A szerződést a használatba adó a szerződésszegés abbahagyására irányuló írásbeli felszólítás kézhezvételét követően 8 munkanapon belül felmondhatja, ha

a) a használó a rendelkezésére bocsátott helyiségekben nem az ingyenes használatra jogosító tevékenységet végzi,

b) a használó a (4) bekezdésben meghatározott költségeket nem fizeti meg,

c) a használó a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,

d) a használó a használt helyiségeket, a közös használatra szolgáló helyiségeket, vagy területet rongálja, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használja.

23. Támogatási szerződések

41. § (1) Az Önkormányzat önkormányzati közfeladatként egyedi döntéseivel támogatja Jászfényszaru és környéke turisztikai kínálatának bővítését, a turisztikai programok feltételeinek megteremtését, ideértve a turisztika menedzselésével, szervezésével, a turisták tájékoztatásával, Jászfényszaru turisztikai megjelenésével kapcsolatos háttér biztosítását.

(2) Az Önkormányzat önkormányzati közfeladatként egyedi döntéseivel támogatja a helyi gazdaságszervezéshez szükséges tevékenységet, ideértve a helyi gazdaságfejlesztés menedzselésével, szervezésével, a befektetők tájékoztatásával, Jászfényszaru gazdasági megjelenésével kapcsolatos háttér biztosítását.

(3) Az Önkormányzat önkormányzati közfeladatként egyedi döntéseivel támogatja a helyi ifjúság számára szóló programokat, kezdeményezéseket, ideértve az ifjúsági ügyek menedzselésével, szervezésével, az ifjúság tájékoztatásával kapcsolatos háttér, ifjúsági közösségi tér biztosítását.

(4) Az Önkormányzat önkormányzati közfeladatként egyedi döntéseivel támogatja az önkormányzati közfeladat ellátását segítő átlátható szervezeteket, ideértve a világi egyházakat is.

(5) A település közmű fejlesztése érdekében végzett önkormányzati beruházások esetén az Önkormányzat a lakossági hozzájárulás megfizetésétől eltekinthet.

42. § (1) Támogatást a Képviselő-testület kérelemre pénzben, ingó- ingatlan ingyenes, vagy kedvezményesen, teljes, vagy részleges átadásával, illetve szolgáltatásnyújtással nyújthat.

(2) A támogatási szerződésben a Képviselő-testület a nemzeti vagyonvédelem céljából, és a közfeladat ellátásának biztosítékaként a Nvtv. 13. § (4) bekezdésén túli feltételeket is szabhat.

(3) A támogatásról a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) A támogatási szerződést írásban kell megkötni. A támogatott köteles beszámolóban elszámolni a támogatás szerződésszerű felhasználásáról a támogatás nyújtását követő év január 20-ig.

(5) A támogatott beszámolóját a képviselő-testület minősített többséggel fogadja el. A beszámoló elfogadásáig újabb támogatás nem nyújtható.

24. Egyes jogügyletekre vonatkozó szabályok

43. § A külterületi önkormányzati tulajdonú termőföld gyorsított zárt versenyeztetés útján is értékesíthető.

44. § (1) A mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbe adás útján is hasznosítható.

(2) A haszonbérleti díj legkisebb mértékét a Képviselő-testület határozata tartalmazza. A haszonbérleti díj összege nem lehet kevesebb, mint a Nemzeti Földalap által az adott évben közzétett irányár.

(3) A haszonbérleti szerződés időtartama legfeljebb 25húsz év, melynek meghatározása során a helyi építési szabályzat és szabályozási terv előírásait figyelembe kell venni.

(4) A haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg, és csak ideiglenes jellegű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.

45. § (1) A 26mezőgazdaságért felelős bizottság az önkormányzat tulajdonában álló termőföldet - termelési integráció és a helyi mezőgazdasági termelés elősegítésének érdekében, a helyi szokásokat szem előtt tartva- kérelemre, egyedi határozata alapján versenyeztetés mellőzésével is haszonbérletbe adhat amennyiben:

a) a kérelmező természetes személy lakóhellyel, jogi személy illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság székhellyel rendelkezik Jászfényszaru városban és

b) az így a kérelmező haszonbérletébe kerülő önkormányzati tulajdonú termőföldek összértéke nem haladja meg az 50 aranykoronát.

(2) A haszonbérleti díj összege évente megegyezik a Nemzeti Földalap által az adott évben közzétett összeggel.

(3) Ugyanazon termőföldre beadott több kérelem közül a korábban beadott elsőbbséget élvez, ettől indokolt estben el lehet térni.

(4) A belterületi ingatlanok kertjeit a polgármester versenyeztetés nélkül ideiglenesen (maximum 3 évre, önkormányzati érdek esetén azonnal visszavonhatóan) haszonbérbe adhatja kialkudott bérleti díj fejében.

(5) A külterületi, belterületi termőföldek haszonbérleti szerződései azonnali hatállyal fontos önkormányzati érdek esetén azonnal felmondhatók.

45/A. §27 (1) A Képviselő-testület az Nvtv. 11. § (16) bekezdése szerinti, törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő esetekben versenyeztetés mellőzésével adhat haszonbérbe termőföldet e § szabályai szerint.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló termőföldet egyedi határozata alapján versenyeztetés mellőzésével is haszonbérletbe adhatja, amennyiben:

a) valakinek a termőföldön fennálló használati joga azért szűnt meg, mert azt az Önkormányzat más célra kívánja hasznosítani, és

b) az a másik ingatlan, amelyet az Önkormányzat használatba kíván adni a korábbival azonos művelési ágú, attól nem jelentősen eltérő termőképességű, területű és infrastruktúrájú.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti korábbi használati jog visszterhes szerződésen alapult, úgy az Önkormányzat az új ingatlanra kötött haszonbérleti szerződés megkötésekor a korábbi szerződés szabályait, más esetben a helyben kialakult piaci szokásokat tekinti irányadónak.

VI. Fejezet

A vagyongazdálkodás eljárási szabályai,

a vagyon elidegenítése, hasznosítása

25. Közös szabályok

46. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vagy hasznosítására irányuló eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.

(2) Az önkormányzati vagyont elidegeníteni, hasznosítani az Nvtv. versenyeztetésre vonatkozó szabályai szerint lehet. A versenykiírás feltételeit a hatáskör gyakorlója határozza meg. A versenykiírásban az e rendelet szerinti előírásokat érvényesíteni kell.

47. § (1) A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár vagy annak egy része megfizetése nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történik, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg elállási jogot kikötni arra az esetre, ha a vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor.

(2) A Képviselő-testület a vételárra részletfizetési kedvezményt vagy fizetési haladékot adhat.

(3) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál pénzen kívüli ellenérték csak a Képviselő-testület jóváhagyásával fogadható el.

(4) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása – az Nvtv. szabályai szerint – természetes személy vagy átlátható szervezet részére történik. Az átláthatóság vizsgálata a jegyző feladata.

(5) A vagyontárgyak elidegenítéséről, illetve hasznosításáról szóló szerződésben jogvita esetére a hatáskörrel rendelkező az Önkormányzat székhelyéhez igazodó bíróság kizárólagos illetékességét ki kell kötni.

26. Gyors versenyeztetés

48. § Amennyiben az önkormányzati vagyon gyors hasznosítása az önkormányzat számára előnnyel jár, a polgármester döntése alapján a hasznosításra vagy elidegenítésre vonatkozó versenyeztetés a Képviselő-testület vagy a bizottság döntését megelőzően lefolytatható. Ilyen esetben a versenykiírás feltételeinek utólagos jóváhagyásáról és a beérkezett ajánlatokról a hatáskörrel rendelkező szerv dönt. Az előterjesztésben a versenyeztetés gyors lefolytatásának szükségességét indokolni kell.

27. A versenyeztetés

49. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó versenykiírást a jegyző készíti elő.

(2) A versenykiírás a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján, indokolt esetben a helyi lapban, illetve egyéb közösségi felületeken jelenik meg.

(3) A versenykiírást, ha törvény másként nem rendelkezik, 10 napra kell közzé tenni.

(4) Az ajánlatok benyújtására a verseny-kiírás közzététel utolsó napjától számítva legalább 28három nap áll rendelkezésre.

(5) A versenykiírás az ajánlattételi határidőig, a közzététellel azonos módon visszavonható.

50. § A versenykiírás tartalmazza különösen:

a) az ellenszolgáltatás legalacsonyabb mértékét,

b) az ingatlan címét, helyrajzi számát, alapterületének nagyságát, műszaki jellemzőit, a tulajdonosi jogosultságot, esetenként az ajánlott funkciót, tevékenységi, illetve üzletkört, ingóság esetén annak tulajdonságait,

c) bérleti díj esetén annak kikötését, hogy a bérbeadó a bérleti díjat minden év első napjától egyoldalúan megemeli legfeljebb a KSH által közzétett előző évre vonatkozó fogyasztói árindex mértékével,

d) a bérleti, a használati jog időtartamát,

e) az ajánlat benyújtásának helyét és idejét,

f) az ajánlatbontás helyét, idejét,

g) külön döntés szerint a kiírási csomag díjazás ellenében történő átvételét,

h) az elbírálás szempontjait,

i) a hiánypótlás lehetőségének biztosítását vagy kizárását,

j) az indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánítás jogának fenntartását,

k) hasznosítás esetén az Nvtv. szerinti átláthatósági nyilatkozat benyújtására vonatkozó felhívást,

l) elidegenítés esetén az állam elővásárlási jogára történő figyelmeztetést,

m) egyéb kikötéseket, feltételeket.

51. § (1) Az ajánlat tartalmazza az ajánlattevő nyilatkozatát a versenykiírás feltételeinek elfogadásáról.

(2) Az ajánlathoz mellékelni kell – ha a kiíró előírta – a tevékenység végzésére feljogosító engedély hiteles másolatát, amennyiben a tevékenység jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött, a hatósági engedélyt, valamint mindazon nyilatkozatokat, igazolásokat, amelyeket a kiíró a versenykiírásban meghatározott.

(3) Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani és fel kell tüntetni rajta az adott versenykiírásra utaló jelzést.

(4) Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított harminc napig, amennyiben a döntést testület hozza, a testület soron következő ülésétől számított harminc napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró ezt megelőzően valamelyik más ajánlattevővel szerződést köt vagy közli, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

(5) A beérkezett zárt ajánlatokat a jegyző által kijelölt, legalább három fő köztisztviselő (munkacsoport) egyidejűleg a pályázati határidő lejártát követő munkanapon, a Polgármesteri Hivatal helyiségében bontja fel. Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet vesznek fel.

(6) Az ajánlatok értékeléséről azok felbontását követő tizenöt napon belül a hatáskör gyakorlója számára jegyzőkönyv készül.

(7) A munkacsoport állást foglal a beérkezett ajánlatok érvényességéről, több érvényes ajánlat esetén kezdeményezi licittárgyalás lefolytatását, a döntésre javaslatot tesz a hatáskör gyakorlója számára.

(8) A munkacsoport javaslatát megismerve az ajánlat elbírálásáról a hatáskör gyakorlója tizenöt napon belül dönt.

28. A licittárgyalás

52. § (1) A licittárgyalás célja az azonos tartalmú érvényes ajánlatok közül a legkedvezőbb végső ajánlat kiválasztása.

(2) A licittárgyalást a munkacsoport folytatja le, amelyen részt vesz az ajánlattevő vagy képviselője. Valamely ajánlattevő vagy képviselője távollétében a licittárgyalás megtartható.

(3) A licitet megelőzően a levezető személy ismerteti a licittárgyalás szabályait. Felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy amennyiben a liciten legmagasabb összeget tartó nem köt szerződést, a következő legmagasabb összeget tartóval kíséreli meg a szerződéskötést az általa tartott összegen.

(4) A licitemelés mértékét az induló licitösszeg egy- és tíz százaléka közötti összegben a licitet levezető határozza meg.

(5) A licittárgyalás és így a versenyeztetés nyertese az, aki a legnagyobb licitösszeget tartja. Amennyiben licitálással nem állapítható meg a versenyeztetés nyertesének a személye, úgy a levezető személy sorsolással dönt a nyertes ajánlattevő kiválasztásáról. A sorsolás módját a levezető személy határozza meg.

(6) A licittárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

29. Nyilvános versenytárgyalásos eljárás

53. § (1) A nyilvános versenytárgyalásos eljárás célja az Önkormányzat által a versenykiírásban meghatározott minimális díjtól eltérően az érvényes ajánlatok közül a legkedvezőbb végső ajánlat kerüljön kiválasztásra.

(2) A 36-40 §-ban leírt szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a licittárgyalásra minden érvényes ajánlattevőt meg kell hívni, azok kötelesek versenykiírásban megjelölt időpontban megjelenni, a licitet a legelőnyösebb ajánlathoz mérten kell lefolytatni.

30. Zárt versenyeztetés

54. § A zárt versenyeztetési eljárás célja az Önkormányzat által a legalább három felkért ajánlattevő, illetve az elővásárlási joggal rendelkezők ajánlatai közül a legkedvezőbb végső ajánlat kerüljön kiválasztásra, ezért a 36-40 § szerinti eljárást ennek megfelelően kell alkalmazni.

31. A versenyeztetés különös szabályai

55. § (1) Az ajánlat elbírálásánál elsőbbséget élvez az, aki a meghirdetett vagyont munkahely-teremtő célra kívánja felhasználni, s ezzel elősegíti a város fejlődését, lakóinak boldogulását.

(2) A forgalomképes vagyontárgy elidegenítése esetén a Képviselő-testület a forgalmi becsértékben megállapított értéktől kivételesen fontosnak ítélt, folyamatos települési, illetve alapos gazdasági érdek, a versenyeztetés kétszeri eredménytelensége esetén egyedi mérlegelés alapján eltérhet.

32. Mentesség a verseny alól

56. §29 Az Nvtv. 11. § (16) és 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár – ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – nettó kettőmillió forint.

57. § (1) A versenyeztetés eredményéről az ajánlattevőket az elbírálást követő nyolc napon belül írásban értesíteni kell. Az ajánlati kötöttség időtartama alatt a nyertes pályázóval szerződést vagy előszerződést kell kötni.

(2) Elidegenítés esetén a szerződés a benne megfogalmazott időpontban, de legkorábban akkor lép hatályba:

a) amikor az állami vagy egyéb elővásárlási jog gyakorlására meghatározott szerv nyilatkozik, hogy elővásárlási joggal nem kíván élni,

b) amikor az elővásárlási jog gyakorlására rendelkezésre álló határidő eltelt,

c) amikor aláírják, feltéve, ha elővásárlási jog nem biztosított.

(3) Az ingatlan elidegenítése során a forgalmi értékbecslés és a szerződésszerkesztés költségei a vevőt terhelik.

(4) Amennyiben a szerződés az (1) bekezdésben rögzített határidőn belül nem jött létre, úgy a határidő lejártát követően a soron következő ajánlattevővel megköthető a szerződés, amennyiben ilyen alkalmas ajánlat nem áll rendelkezésre új versenyeztetés szükséges.

58. § (1) A szerződés tartalmát a versenykiírás, az ajánlat és e rendelet szerint kell megfogalmazni. A szerződésben utalni kell az Nvtv. által előírtakra, különösen a szerződés módosítása, hosszabbítása, a hasznosítás módja, a semmisségi, felmondási, elállási okok körében.

(2) A szerződés tartartalmazza az Nvtv-ben rögzített állami elővásárlási jog érvényesítéséhez szükséges rendelkezéseket.

VII. Fejezet

A vagyongazdálkodás eljárási szabályai,

a vagyonszerzés, szolgáltatás

34. Vagyonszerzési és szolgáltatást igénybe vevő eljárási szabályok

59. § Az ingó és ingatlan vagyonszerzés, valamint a szolgáltatás igénybe vételének szabályait e rendelet határozza. A közbeszerzési törvény hatálya szerinti beszerzésekre külön szabályzat rendelkezik.

35. Gyors versenyeztetés

60. § Amennyiben az önkormányzati vagyon gyarapítása, vagy szolgáltatás igénybevétele gyors megvalósulása az önkormányzat számára előnnyel jár, a polgármester döntése alapján a versenyeztetés a Képviselő-testület vagy a bizottság döntését megelőzően lefolytatható. Ilyen esetben a versenyeztetés feltételeinek utólagos jóváhagyásáról és a beérkezett ajánlatokról a hatáskörrel rendelkező szerv dönt. Az előterjesztésben a versenyeztetés gyors lefolytatásának szükségességét indokolni kell.

36. A versenyeztetés

61. § Az önkormányzati vagyon szerzésére, szolgáltatásra vonatkozó versenykiírást a jegyző készíti elő.

62. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattevőktől a szerződéskötés biztosítékaként bánatpénzt, a szerződés beteljesedésére kötbért kiköthet ki. Az ajánlattevőktől egyenlő mértékű összeg kérhető.

(2) A bánatpénz eredményes ajánlat esetén a vételárba, szolgáltatási díjba beszámít.

(3) A bánatpénz visszajár:

a) a versenykiírás visszavonásától,

b) az ajánlat érvénytelenségének, a versenyeztetés eredménytelenségének megállapításától,

c) az ajánlattételre nyitva álló idő alatti ajánlat visszavonásától,

c) az ajánlat elbírálásától

számított 15 napon belül.

(4) Nem jár vissza a bánatpénz:

a) ha a versenykiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át,

b) ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta,

c) ha a szerződésnek a versenyeztetés eredményhirdetésétől számított harminc napon (ajánlattételi kötöttségi idő) belüli megkötése az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsult meg.

63. § A versenykiírás tartalmazza különösen:

a) az ellenszolgáltatás legalacsonyabb mértékét,

b) az ingóság, szolgáltatás műszaki jellemzőit, esetenként az ajánlott funkciót,

c) lehetőség szerint maximális ellenérték mértékét,

d) az ajánlat benyújtásának helyét és idejét,

e) az ajánlatbontás helyét, idejét,

f) az elbírálás szempontjait,

h) a hiánypótlás lehetőségének biztosítását vagy kizárását,

i) az indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánítás jogának fenntartását,

j) egyéb kikötéseket, feltételeket.

64. § (1) Az ajánlat tartalmazza az ajánlattevő nyilatkozatát a versenykiírás feltételeinek elfogadásáról.

(2) Az ajánlathoz mellékelni kell – ha a kiíró előírta – a tevékenység végzésére feljogosító engedély hiteles másolatát, amennyiben a tevékenység jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött, a hatósági engedélyt, valamint mindazon nyilatkozatokat, igazolásokat, amelyeket a kiíró a versenykiírásban meghatározott.

(3) Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani és fel kell tüntetni rajta az adott versenykiírásra utaló jelzést.

(4) Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított harminc napig, amennyiben a döntést testület hozza, a testület soron következő ülésétől számított harminc napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró ezt megelőzően valamelyik más ajánlattevővel szerződést köt vagy közli, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

(5) A beérkezett zárt ajánlatokat a jegyző által kijelölt, legalább három fő köztisztviselő (munkacsoport) egyidejűleg a pályázati határidő lejártát követő munkanapon, a Polgármesteri Hivatal helyiségében bontja fel. Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet vesznek fel.

(6) Az ajánlatok értékeléséről azok felbontását követő tizenöt napon belül a hatáskör gyakorlója számára jegyzőkönyv készül.

(7) A munkacsoport állást foglal a beérkezett ajánlatok érvényességéről, több érvényes ajánlat esetén kezdeményezi licittárgyalás lefolytatását, a döntésre javaslatot tesz a hatáskör gyakorlója számára.

(8) Az érvénytelen pályázattal rendelkezők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

(9) Érvénytelen a pályázat, ha:

1. olyan pályázó nyújtotta be, aki nem volt jogosult pályázni,

2. határidőn túl nyújtották be,

3. nem felel meg a versenytárgyalásra kiírt feltételeknek,

4. a megfelelő összegű bánatpénz nem került befizetésre.

(8) A munkacsoport javaslatát megismerve az ajánlat elbírálásáról a hatáskör gyakorlója tizenöt napon belül dönt.

38. A licittárgyalás

65. § A licittárgyalás célja az azonos tartalmú érvényes ajánlatok közül a legkedvezőbb végső ajánlat kiválasztása e rendelet 40. §-a szerinti eljárásban.

39. Nyilvános versenytárgyalásos eljárás

66. § A Képviselő-testület eseti minősített többségű döntésével e rendelet 41. §-ának megfelelő eljárásban nyilvános versenytárgyalásos eljárás lefolytatásáról határozhat.

40. Zárt versenyeztetés

67. § A zárt versenyeztetési eljárás célja az Önkormányzat által a legalább három felkért ajánlattevő, illetve az elővásárlási joggal rendelkezők ajánlatai közül a legkedvezőbb végső ajánlat kerüljön kiválasztásra, ezért a 49-52. § szerinti eljárást ennek megfelelően kell alkalmazni.

41. Mentesség a verseny alól

68. § Előre nem látható, AD- HOCK jellegű, s kiadások fedezésére, különösen, ha a versenyeljárás jelentős hátránnyal járna, a Polgármester nettó egymillió forint felett rendelkezhet úgy, hogy az általa ekként kötött jogügyletekről köteles a Képviselő-testületnek a soron következő ülésen beszámolni.

42. A szerződéskötés

69. § (1) A versenyeztetés eredményéről az ajánlattevőket az elbírálást követő nyolc napon belül írásban értesíteni kell. Az ajánlati kötöttség időtartama alatt a nyertes pályázóval, annak elállása esetén a soron következő ajánlattevővel szerződést vagy előszerződést kell kötni.

(2) Amennyiben a szerződés az (1) bekezdésben rögzített határidőn belül nem jött létre, úgy a határidő lejártát követően új versenyeztetés szükséges.

(3) A szerződés tartalmát a versenykiírás, az ajánlat és e rendelet szerint kell megfogalmazni.

VIII. Fejezet

Nem lakáscélú helyiségek bérbeadása

70. §30

43. A bérleti jogviszony létrejötte, bérleti díj, biztosíték

71. §31

72. §32

73. §33

44. A bérleti jog átruházása, az albérlet

74. §34

75. §35

45. A bérbeadó, bérlő jogai és kötelezettségei

76. §36

77. §37

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

46. Átmeneti rendelkezések

78. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően jogszerűen keletkezett jogokat és kötelezettségeket e rendelet szabályai nem érintik. A hatálybalépést megelőzően létrejött szerződések időtartamának meghosszabbítása e rendelet szabályai szerint történik.

(2) Ahol az önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy ilyen gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság alapító okiratának, társasági szerződésének e rendelet szerinti módosítása szükséges, azt a legelső egyébként végrehajtott módosítás alkalmával kell megtenni.

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kötött, e rendelet szabályainak megfelelő, önkormányzati közfeladat ellátását szolgáló szerződés érvényes.

79. § (1) Az Önkormányzat várományosi vagyona az a vagyon, amely jogszabály rendelkezése szerint a tulajdonrendezési eljárást követően az Önkormányzatot illeti meg, de a vagyonátadása, tulajdonjog bejegyzése még nem történt meg.

(2) Várományosi vagyonnak minősül az a vagyon is, amelyet az Önkormányzat valamely jogügylet alapján, illetve öröklés jogcímen szerez, ha azt birtokba vette addig, míg a tulajdonjog az állami nyilvántartásba bejegyzésre nem került.

(3) Az (1) bekezdésben nevesített vagyon esetében az Önkormányzat köteles a vagyon feletti jogait birtokosként érvényesíteni és kötelezettségeit gyakorolni.

(4) A (1)-(2) bekezdésben birtokolt vagyonnal az Önkormányzat e rendeletben foglaltak szerint a jó gazda gondosságával köteles bánni.

47. Közösségi jogi és hatályba léptető rendelkezések

80. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.

81. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E rendelettel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2004. (II.16.) önkormányzati rendelet.

ő

1. melléklet

Jászfényszaru Város Önkormányzata
kizárólagos önkormányzati tulajdonú vagyontárgyai

a) helyi közutak és műtárgyaik;

b) közterek és parkok;

2. melléklet

Jászfényszaru Város Önkormányzata
korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai

a) köztemető céljára használt ingatlan,

b) krízis helyzet megoldására szánt lakóingatlan,

c) nem önkormányzati költségvetési szerv, gazdálkodó, civil szervezet által közhatalmi, köznevelési, kulturális, közművelődési, egészségügyi, szociális, gyermekjóléti ellátási célra használt ingatlan,

d) a helyi önkormányzat 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedésű gazdasági társaság által közszolgáltatási céljára használt ingatlan,

e) hulladékkezelési célra használt ingatlan,

f) sport, szabadidőpark és játszótér céljára használt ingatlan és ingóság,

g) piac, vásár céljára használt ingatlan,

h) vízi és egyéb közművek,

i) záportavak,

j) köztéri műalkotások, műemlékek.

3. melléklet

Jászfényszaru Város Önkormányzata
üzleti vagyonát képező vagyonelemek köre

a) mezőgazdasági rendeltetésű földek

b) építési telkek, területek

c) üzletrészek, részvények (kivéve az Nvtv. 2.melléklet II/b pontban szabályozottak)

d) lakások

e) nem lakás céljára szolgáló helyiségek

f) gazdasági társaság üzletrész vagyonértéke

1

a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 7. § (1)-(2) bekezdés

2

Módosította: 16/2014. (XI.19.) ÖR

3

Módosította: 16/2014. (XI.19.) ÖR

4

Nvtv. 5. § (3) bekezdés

5

Nvtv. 3. § (1) bekezdés 18. pont

6

Nvtv. 5.§ (2) bekezdés b)-c) pont

7

Módosította: 16/2014. (XI.19.) ÖR

8

Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet

9

Nvtv. 9. § (1) bekezdés

10

Nvtv. 9. § (1) bekezdés

11

Módosította: 16/2014. (XI.19.) ÖR

12

Nvtv. 14. § (2) bekezdés

14

Módosította: 16/2014. (XI.19.) ÖR

15

Nvtv. 13. § (3)-(7) bekezdés

16

Nvtv.14. § (1) bekezdés

17

Módosította: 16/2014. (XI.19.) ÖR

18

Nvtv. 3. § (1) 3. pontja

19

Nvtv. 9. § (2) bekezdésében

20

Nvtv. 11. § (11) c).

21

Nvtv. 11. § (11) c).

22

Módosította: 16/2014. (XI.19.) ÖR

23

Módosította: 16/2014. (XI.19.) ÖR

24

Nvtv. 11. § (13) bekezdés

25

Módosította:18/2015. (IX.10.) ÖR

26

Módosította: 16/2014. (XI.19.) ÖR

27

Módosította: 18/2015. (IX.10.) ÖR

28

Módosította: 24/2015 (XI.06.) ÖR

29

Az 56. § a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

30

A 70. §-t a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 67. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

31

A 71. §-t a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 67. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

32

A 72. §-t a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 67. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

33

A 73. §-t a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 67. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

34

A 74. §-t a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 67. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

35

A 75. §-t a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 67. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

36

A 76. §-t a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 67. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

37

A 77. §-t a Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 67. § d) pontja hatályon kívül helyezte.