Besenyszög Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi  CLXXXIX törvény 23.§ (5) bekezdés 5,) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§  (2) – (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I.Fejezet

Bevezető rendelkezések

1.A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. §

1. E rendelet célja Besenyszög Város jellegzetes és értékes arculatának megóvása és az épített és a természeti környezet egységes védelme érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. E rendelet hatálya Besenyszög Város teljes közigazgatási területére terjed ki.
3. E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
4. E rendelet személyi hatálya kiterjed az V. és VI. fejezet minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is -, aki Besenyszög városban a (1) bekezdésben meghatározott helyen reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, reklámhordozót kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki.
   

2.Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
2. Földszínek: (más néven terraszínek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs-sárga-zöldessárga.
3. Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

4. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
5. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó;

6. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
7. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
8. más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely
9. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
10. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
11. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

II.Fejezet

Településképi követelmények

3.A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása,

a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése

3. §

1. A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.
2. A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez be kell szerezni a főépítész véleményét.
3. Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
   1. a javasolt vagy érintett érték megnevezése,
   2. a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
   3. a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
   4. a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
   5. a védelem fajtája,
   6. a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.
4. A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartási munkát az önkormányzat jegyzője végzi. Feladatai:

1. a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat megvizsgálása, amennyiben szükséges a javaslattevő 30 napon belül kiegészítésre, vagy hiánypótlásra történő felszólítása, 90 napon belül a Képviselő-testület elé terjesztése,
2. a védetté nyilvánításnak és a védelem megszüntetésének a helyben szokásos módon közzététele, ezen felül az ingatlan, vagy a természeti érték tulajdonosának, a javaslattevőnek, a területileg illetékes ingatlan-nyilvántartási hivatal írásban történő értesítése
3. a védetté nyilvánításról vagy a védettség megszüntetéséről szóló Képviselő-testületi döntés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
4. a védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása, a változásoknak e rendelet 1. és 2. mellékletében legalább évente történő frissítése, átvezetése
5. javaslattétel további helyi értékek védelem alá helyezésére,
6. javaslattétel helyi értékek védelmének a megszüntetésére,
7. a helyi értékek védelmének aktív képviselete,
8. javaslattétel az önkormányzati támogatás odaítélésére, az erre vonatkozó pályázat lebonyolítása,
9. a helyi értéken elvégzett munka ellenőrzése és igazolása,
10. a helyi értéken végzett munka elkészülte után az érintett értékre vonatkozóan e rendelet 1. és 2. mellékletének felülvizsgálata, szükség esetén módosítása, ennek érdekében javaslattétel a rendelet módosítására,
11. a helyi értéken bekövetkezett egyéb változtatások, javítások elvégzése, az azokon történt esetleges károsodások bekövetkezte esetén az érintett értéknek e rendelet 1. és 2. mellékletének felülvizsgálata, szükség esetén módosítása, ennek érdekében javaslattétel a rendelet módosítására.

5. A védetté nyilvánított helyi értékek listáját e rendelet 1. és 2. melléklete tartalmazza.
6. A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet 1. és 2. melléklete alapján – tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték

1. megnevezését
2. pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám)
3. állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,
4. fotókat.

7. Adatvédelmi okokból a védetté nyilvánított helyi értékről vezetett nyilvántartás adatai nem nyilvánosak.
8. A védetté nyilvánított helyi értéket táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről az önkormányzat a jegyző útján gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
9. A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték

1. megsemmisül,
2. életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,
3. a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
4. magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.

10. A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:

1. az érintett elem helyszínrajzát,
2. épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
3. természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
4. fotódokumentációt,
5. amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített – szakvéleményt.

11. A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

4.A helyi védett érték fenntartása

4. §

1. A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.
2. A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
3. A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.
4. A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
5. A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.

III.Fejezet

 A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

5.A településképi szempontból meghatározó területek meghatározása

5. §

A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek e rendeletben nem kerültek lehatárolásra.

IV.Fejezet

A településképi követelmények meghatározása

6.A helyi védett érték fogalma, annak fajtái

6. §

1. E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett épített alkotás és természeti érték, amely e rendelet 1. és 2. mellékletében felsorolásra került.
2. Amennyiben helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján védelemre kerül, azt az értéket jelen rendelet 1. és 2. mellékletéből törölni kell.

7.Helyi védett elemekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

7. §

1. A település helyi védett művi érteke közterületen lévő szobor, természeti értéke külterületen lévő fák
2. A település helyi védett művi értékei felsorolását e rendelet 1. melléklete, természeti értékét 2. melléklete tartalmazza.
3. Helyi védett művi érték esetén:

1. a fő rendeltetést tartalmazó művi alkotás megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,
2. a művi alkotás helyéről nem mozdítható
3. a közterület felől látható homlokzatokon műanyag nyílászáró nem alkalmazható,

4. Helyi védett természeti érték esetén:

1. Helyi védettségű természeti érték környezetében bármilyen tevékenység, épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése a védett érték károsítása nélkül, a természeti érték védelme mellett (kalodázás) megengedett.
2. Építési tevékenység során az építéssel megközelített fákat kalodával védeni kell, a talajmunkák során a fák gyökérzetére fokozottan ügyelni kell. A megmaradó fák törzse körül a rendezett terep az eredeti terephez képest maximum 20 cm-rel lehet magasabban. A meglévő fák gyökérzónájában óvatos, kézi bontási és földmunkák végzendők.
3. A faegyedek sérülése, károsodása esetén a sérüléseket szakszerűen kezelni kell.

8.Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

8. §

1. A település területén bitumenes hullámlemez tetőhéjazatként nem alkalmazható.

2. A település belterületén:

1. Az előkert határa egyben építési vonal is. Az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50%-a kötelezően építési vonalra kell kerüljön, az előkert a kialakult állapot szerint.
2. Új lakóépület építése esetén csak magastető alkalmazása lehetséges.
3. A mellékrendeltetésű építmény minimális építménymagassága 2,0 méter kell legyen.
4. A tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet.

3. Mezőgazdasági területeken:

1. lapos tetős épület nem építhető,
2. az építményeken kívül látható burkolatként csak hagyományos felületképzés, természetes vagy természetes hatású anyag alkalmazható.
3. az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem emelhető ki,
4. Az övezetben legfeljebb 1,6 méter magas, fából, vagy dróthálóból készült lábazat nélküli áttört -  80°%-ban átlátható -  kivitelű kerítés építhető meg.
5. Az övezetben épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el, külterületen épület oldalhatárra nem építhető. Legalább 12 m mélységű elő- és hátsókertet, a szomszédos telekhatártól pedig minimum 10 méter oldalkertet kell biztosítani.

4. Közterületeken:

1. A közterületeket csak a konkrét használat érdekében legszükségesebb mértékű burkolattal szabad ellátni. Közutak menti közterületi zöldfelületi sávok - a gépkocsi behajtók, köztárgyak területének kivételével - növényzettel fedetten alakítandók ki.
2. A közterületi zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajokat kell alkalmazni.
3. Közterületeken a környezeti ártalmakat tűrő, előnevelt, allergén pollent nem termelő lombos fák ültetendők. Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedek ültethetők.
4. A nyílt csapadékvíz elvezető árkok befedését előzetesen egyeztetni kell a polgármesterrel. A csapadékvíz elvezető árkok csak polgármesteri engedély birtokában fedhetők be.      

(5)     Térségi jelentőségű tájképvédelmi területen:

1. A térségi jelentőségű tájképvédelmi területen elhelyezhető építményeket tájba illően, hagyományos építőanyagok és építészeti formák alkalmazásával kell kialakítani.
2. Hullámpala, fém, műanyaglemez sem oldalfalként, sem héjazatként nem alkalmazható.

6. A fényszennyezés elkerülése érdekében kerülni kell a hideg fényű világítást, mely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz.

7. Indokolt tartós kültéri megvilágításhoz csak teljesen ernyőzött, síkbúrás világítótesteket lehet használni, melegfényű LED-ek vagy fényforrások alkalmazásával.

8. Belterületen a díszkivilágításokat kivéve csak teljesen ernyőzött, síkbúrás világítótestek alkalmazhatók.

9. Belterületen melegfényű LED –ek vagy fényforrások kerüljenek alkalmazásra.

9.Egyéb műszaki berendezések

9. §

(1) A település igazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok csak külterületen helyezhetők el.

(2) A település teljes ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények.

a) A település teljes ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

- település teljes belterülete helyi védelem alatt álló műalkotás telke belterület határától számított 200 méteren sávon belüli területek hely védelem alatt álló természeti érték telke és attól 100 méteres körzetében lévő területek

- természeti terület

- országos ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezete

- ex – lege védett régészeti lelőhely területe

- tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

- Európai közösségi jellegű természetvédelmi rendeltetésű Natura 2000 területek

- Országos jelentőségű védett természeti terület (Közép – Tiszai Tájvédelmi Körzet területe)

b) A település teljes ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

Besenyszög külterületén azon területek, melyek jelen rendelet 2.§ (2) a) pontjában nem kerültek felsorolásra.”

V.Fejezet

Reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok

10. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterülten és a közterületről

látható magánterületen

10.§

Besenyszög város közigazgatási területén tilos valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

11. §

(1)       Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2)       Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(3)       Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

11. Reklám közzététele közterületen

12. §

(1)       E rendelet szerinti közterületen reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése az kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges.

(2)       Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.

12.  A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

13. §

(1)       Besenyszög városban meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2)       Besenyszög városban meghatározott területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3)       A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének [legfeljebb kétharmadán] tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

13. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

14. §

(1) Besenyszög város közigazgatási területén 2/3 darab közművelődési célú hirdetőtábla létesíthető. Közművelődési célú hirdetőtábla reklám közzétételére nem vehető igénybe.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a)         az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b)         a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c)         a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d)        idegenforgalmi és közlekedési információk;

e)         a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

14. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

15. §

Besenyszög város közterületein reklámhordozó

a)         horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b)         plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c)         hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d)        állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön helyezhető el.

 15.  Közművelődési és sport célú hirdetőtábla létesítése

16. §

Besenyszög város közigazgatási területén a Wesniczky Antal Művelődési Ház és Könyvtár, és a Vehiculum-Ház Közérdekű Muzeális Gyűjtemény közművelődési, valamint a Besenyszögi Sport Egyesület  sport célú hirdetőoszlop használatára jogosult.

16.   Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól

17. §

(1)       A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2)       A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

VI. Fejezet

17. Településképi bejelentési eljárás a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére

18. §

(1)       A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

(2)       A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.

(3)       A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított 1 év.

(4)       A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján - a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével - megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(5)       E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr. illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VII.Fejezet

18. Záró rendelkezések

19. §

1. E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
2. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti :
   1. Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2000. (X.24.) önkormányzati rendelete az egyedi tájérték védelem alá helyezéséről
   2. Besenyszög Város Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (XII. 1.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről és az elhelyezés településképi bejelentési eljárásáról