Besenyszög Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, cseréjéről, valamint elidegenítéséről

Hatályos: 2023. 10. 01

Besenyszög Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek bérletéről, cseréjéről, valamint elidegenítéséről

2023.10.01.

Besenyszög Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1) és (2) bekezdésében, 15. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19. § (1) és (2) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) – (6) bekezdéseiben, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésben, 42. §-ában, 49. §-ában, 52. §-ában, 53. §-ában, 54. § (1) - (3) bekezdéseiben, 58. § (1) - (3) bekezdéseiben, 80. § (1)-(2) bekezdéseiben, 84. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva; a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezete véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya Besenyszög Város Önkormányzatának tulajdonában álló valamennyi lakás, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, cseréjére és elidegenítésére terjed ki.

2. Az önkormányzati lakások bérbeadásának általános feltételei

2. § (1) A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogokat és kötelezettségeket, kivéve a szociális célú bérbeadást, mely esetben a Szociális, Művelődési, Ifjúági és Sportügyi Bizottság dönt.

(2) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára, vagy másik lakás tulajdonjogára cserélhető.

(3) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek bérleti szerződést.

(4) Bérlő köteles a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakni.

(5) Bérbeadó jogosult a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését egy naptári éven belül kétszer, április és október hónapban ellenőrizni.

(6) A lakások bérbeadása előtt a Képviselő-testület határoz a lakás bérbeadásának jogcíméről, amelyek szociális célú vagy piaci alapon történő bérbeadás.

3. Önkormányzati lakások bérbeadása szociális céllal

3. § (1) Szociális céllal történő bérbeadás esetén a bérbeadásról hirdetményt kell közzétenni. A hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell elhelyezni.

(2) A hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a lakás adatait (pontos címét, komfortfokozatát, helyiségek számát rendeltetés szerint, alapterületét),

b) a lakbér mértékét, egy havi összegét,

c) tájékoztatást a bérlet egyéb lényeges feltételeiről.

(3) Szociális célú lakás bérletére a hirdetmény közzétételétől számított 30 napon belül az nyújthat be igényt, aki

a) az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben részes állam állampolgára vagy

b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt vagy

c) a magyar hatóságok által menekültként elismert személy,

d) Besenyszög városban bejelentett lakóhellyel, vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik, és életvitelszerűen Besenyszögön tartózkodik,

e) ő és vele együtt költöző családtagja, hozzátartozója nem rendelkezik általuk használható és lakható ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezeti, használati, vagy bérleti jogával,

f) rendelkezik Besenyszögi belterületi érvényes, jogerős építési engedéllyel, vagy a bejelentés köteles lakóingatlan bejelentéséről szóló hatósági bizonyítvánnyal.

(4) Szociális helyzete alapján önkormányzati lakás azon nagykorú személyeknek adható bérbe:

a) akik családjában – a velük együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át és

b) a közös háztartásban együtt élő egyik családtag sem rendelkezik a szociális törvényben meghatározott vagyonnal.

(5) A jövedelem, család, egyedül élő háztartás, vagyon fogalmak meghatározásánál a szociális törvény vonatkozó rendelkezéseiben foglaltak az irányadóak.

(6) A szociális célú lakást a Szociális, Művelődési, Ifjúsági és Sportügyi Bizottság legfeljebb 5 évre utalhatja ki. A bérleti díj és a bérleti jogviszony feltételei évente felülvizsgálandóak, a felülvizsgálat eredményétől függően a bizottság dönt a bérleti jogviszony folytatásáról. Az 5. év leteltét követően a lakás csak piaci alapon adható ki.

(7) A bérleti jogviszony az 5. év leteltét követően kérelemre, 1 évvel meghosszabbítható:

a) ha a bérlő már saját tulajdonú lakóingatlant vásárolt, de az épület még nem beköltözhető,

b) ha a bérlő már saját tulajdonú építési telket vásárolt, de az építkezést még nem fejezte be, és közüzemi vagy bérleti díj tartozása nincs.

(8) Vissza kell utasítani az igényt, ha az igénylő a (3) bekezdésben meghatározott valamely feltételnek nem felel meg.

(9) A szociális célú lakás bérlőjét az igénylők közül – a (3) bekezdésben szereplő határidő leteltét követő ülésen – a Szociális, Művelődési, Ifjúági és Sportügyi Bizottság jelöli ki.

(10) Ha több igénylő felel meg a (3) bekezdés szerinti feltételeknek és nem áll fenn velük szemben az (8) bekezdésben meghatározott kizáró ok, a Képviselő-testület az egy főre eső jövedelem alapján állítja fel a jogosultsági sorrendet úgy, hogy az alacsonyabb jövedelmű van kedvezőbb helyzetben.

4. A személyes adatok kezelésének szabályai

4. § (1) Az igénylőkről a jegyző nyilvántartást vezet, személyes adatokat kezel. A bérbeadó az e rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátása, az egyes kérelmek vagy pályázatok elbírálása céljából személyes adatokat kezel.

(2) Személyes adatot kezelni csak az Ltv. 84. §-ában és az Info tv. 4. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően lehet.

(3) Az érintett önkéntes hozzájárulása alapján az alábbi személyes adatok kezelhetőek:

a) a lakásigénylő neve, születési neve, születési helye, ideje, anyja születési neve, lakóhelye, tartózkodási helye,

b) valamennyi a lakásigénylővel együtt költöző személy neve, születési helye, ideje, anyja születési neve, lakóhelye, tartózkodási helye és a lakásigénylővel fennálló rokonsági kapcsolata,

c) valamennyi az a) és b) pontban meghatározott személy vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó adat,

d) valamennyi az a) és b) pontban meghatározott személy egészségi állapotára vonatkozó adat.

(4) Az érintettnek az Info tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatát a kérelemhez vagy a pályázathoz kell mellékelni.

5. Önkormányzati lakások bérbeadása piaci alapon

5. § (1) Pályázat útján történő bérbe adás esetén a Képviselő-testület pályázatot ír ki a lakás bérbeadására. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatalban.

(2) A hirdetményen fel kell tüntetni:

a) a lakás címét

b) a pályázatok benyújtásának határidejét és helyét

c) a részletes pályázati kiírás átvételére vonatkozó érvényességi kikötést.

(3) A hirdetmény közzétételével egy időben részletes pályázati kiírást kell összeállítani, mely tartalmazza:

a) a hirdetményben szereplő adatokat,

b) a lakás egyéb adatait (komfortfokozat, szobaszám, alapterület, felszereltség, beépített berendezések üzemképessége),

c) a lakbér összegét,

d) a bérleti szerződés tervezetét,

e) a pályázatok értékelésének szabályait,

f) ) a benyújtandó pályázat kötelező tartalmát, érvényességi feltételeit,

g) az eredményhirdetés helyét, időpontját.

(4) Pályázni az jogosult, aki a kiírt pályázati feltételeknek megfelel.

(5) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) az e rendelet vonatkozó mellékleteiben szereplő személyes adatokat és személyi körülményeket, valamint

b) a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja.

(6) A pályázatokat a Pénzügyi és Településgazdálkodási Bizottság bírálja el, a bérlő személyéről a Pénzügyi és Településgazdálkodási Bizottság dönt.

(7) Önkormányzati lakás pályázati úton történő bérbeadásakor a bérleti szerződést 5 évre kell megkötni a bérlővel, a bérleti díj és a bérleti jogviszony feltételei évente felülvizsgálandóak, a felülvizsgálat eredményétől függően a Pénzügyi és Településgazdálkodási Bizottság dönt a bérleti jogviszony folytatásáról.

(8) Az (1) bekezdésben szabályozott bérbeadások esetén a határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást, a vele ott élőkkel együtt.

(9) El kell utasítani a pályázatot, ha

a) ) a pályázó nem felel meg a pályázati kiírásban szereplő valamely feltételnek,

b) ) az önkormányzattal szemben lakásbérleti díj tartozása, önkormányzati lakásban okozott kár miatt fennálló fizetési kötelezettsége, önkormányzati lakásbérlet megszűnése után ki nem egyenlített közműdíj-tartozása van.

6. A lakbér mértéke

6. § (1) A lakbér mértékét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Bérbeadó a nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén kéthavi bérleti díj összegének megfelelő óvadék megfizetését köti ki. Az óvadékot a bérleti szerződés aláírásával egyidejűleg kell megfizetni.

(3) A lakást jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított három hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni. Három hónap elteltével a használati díjat 50%-kal emelni kell.

(4) Szociális célú bérbeadás esetén a befizetett bérleti díj 50 %-a visszafizetésre kerül abban az esetben, ha a bérlő Besenyszögön telepszik le.

7. Lakbértámogatás

7. § (1) A szociális alapon bérbeadott lakás esetén lakbértámogatásra jogosult az a bérlő:

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 150%-át és

b) a közös háztartásban együtt élő egyik családtag sem rendelkezik a szociális törvényben meghatározott vagyonnal.

(2) A lakbértámogatást a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától számított 1 évre – amennyiben a bérleti jogviszonyból ettől rövidebb időtartam van hátra, a bérleti jogviszony végéig – lehet megállapítani.

(3) A lakbértámogatást ugyanazon lakásra, ugyanazon időszakban csak egy bérlő veheti igénybe.

(4) A lakbértámogatás mértéke a lakbér összegének 15%-a, melyet közvetlenül bérbeadónak kell folyósítani.

(5) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani.

(6) A kérelemhez csatolni kell:

a) havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolást (munkabér igazolás stb.),

b) a járási hivatal által folyósított ellátások esetén az ellátást megállapító határozat másolatát és a kérelem benyújtását megelőző kifizetési hó kifizetési csekkjét vagy bankszámlakivonatát,

c) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíj, a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás összegéről és a kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjszelvényét, kifizetési csekkjét vagy bankszámlakivonatát,

d) vállalkozók és őstermelői igazolvánnyal rendelkezők esetében a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről NAV igazolást,

e) egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetében a kérelem benyújtását megelőző év alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló nyilatkozatot,

f) tartásdíjról a ténylegesen felvett tartásdíj utolsó havi átvételéről szóló iratot (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírósági ítéletet, ennek hiányában a tartásdíj összegére vonatkozó nyilatkozatot,

g) az állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatát,

h) ösztöndíjról a főiskola vagy egyetem igazolását az ösztöndíj éves összegéről,

i) a lakásbérleti szerződés másolatát,

j) a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó lakbérről szóló számlát vagy a bérbeadó igazolását a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó lakbér összegéről.

(7) A kérelmeket a Szociális, Művelődési, Ifjúsági és Sportügyi Bizottság bírálja el.

(8) A lakbértámogatásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények (lakcím, jövedelem, vagyoni viszony, egészségi állapot stb.) megváltozását 15 napon belül köteles a Besenyszögi Polgármesteri Hivatalnál bejelenteni.

8. A bérlő fizetési kötelezettsége

8. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles fizetni a megállapított lakbért.

(2) Az önkormányzati lakás bérlője a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjfizetési kötelezettségének a szolgáltatóval kötött külön megállapodás szerint köteles eleget tenni. A közüzemi szolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség a villamos energia, gázszolgáltatás, vízellátás, csatornahasználat igénybevételével kapcsolatban terheli a bérlőt.

9. A lakásbérlet megszűnése

9. § (1) Ha a határozott időtartamú bérlet lejár, cserelakást nem lehet adni. Ha a bérleti szerződés a bérlő szerződésszegő magatartása miatt szűnik meg, cserelakást és pénzbeli térítést nem lehet adni.

(2) A határozott idejű lakásbérlet a szerződés lejártát követően további öt évre meghosszabbítható, ha a bérbeadó által a lejáratot megelőző 60 napon belül tett ajánlatot a bérlő elfogadja. A bérlő az ajánlatra 30 napon belül nyilatkozhat.

(3) A szociális célú bérlakás bérlője a szerződés lejártát megelőző 60 napon belül igazolni köteles, hogy az igényjogosultsági feltételeknek továbbra is megfelel.

(4) Lakásbérlet megszűnése esetén a lakást üres állapotban, 8 napon belül a bérbeadónak át kell adni. Az átadás során kell megállapodni a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozásához szükséges költségek nagyságáról, mely a bérlet megszűnésekor a bérlőt vagy bérlőtársakat terheli.

(5) A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozataláról az új bérlővel is meg lehet állapodni. Ha az új bérlő még nem ismert, akkor a munkálatokat a bérbeadó végezteti el.

(6) A lakás átadásával kapcsolatos vitás kérdésekben, ha a bérlő és a bérbeadó nem tud megegyezni, a bírósághoz kell fordulni.

10. Az albérlet

10. § (1) A bérlő az általa használt lakást részben, csak a bérbeadó írásos hozzájárulásával adhatja albérletbe.

(2) Az albérlői jogcímen történő befogadáshoz való hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 15 napon belül elhagyja.

(3) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás sem részben, sem egészben nem adható albérletbe.

11. A helyiségbérlet feltételrendszere, a helyiségbérlet általános szabályai

11. § A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire a rendeletnek a lakásbérletre megállapított szabályait kell alkalmazni, az e fejezetben foglalt eltérésekkel.

12. § (1) Önkormányzati tulajdonú helyiséget eredeti rendeltetésének (használati céljának) megfelelő célra lehet bérbe adni.

(2) Eredeti céljától eltérő használatot csak akkor lehet engedélyezni, ha ahhoz fontos helyi ellátási érdek fűződik, vagy a helyiséget a rendeltetésének megfelelő célra, a megüresedéstől számított hat hónapon belül, kétszeri pályázati hirdetés útján sem lehet felhasználni.

(3) Az eredetitől eltérő tevékenységi kör megváltoztatása esetén a bérlő köteles a bérbeadótól engedélyt kérni.

(4) Önkormányzati helyiség albérletbe nem adható.

(5) A helyiség engedély nélküli átruházása vagy albérletbe adása a helyiségbérleti szerződés cserehelyiség biztosítása nélküli felmondásával jár.

(6) A helyiségek bérletére vonatkozóan pályázatot kell benyújtani.

12. A helyiségek bérbeadásának pályázati eljárása

13. § (1) Önkormányzati helyiséget bérbe adni csak előzetes pályázati hirdetmény alapján, legfeljebb 5 évre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig lehet, mely indokolt esetben meghosszabbítható.

(2) A pályázati feltételeket a helyiség rendelkezésre állásától számított 15 napon belül a bérbeadó dolgozza ki és hirdeti meg. A pályázati feltételek kidolgozásánál figyelemmel kell lenni a helyiség alapvető rendeltetéseire, településen belüli fekvésére, műszaki állapotára és a rendezési tervben megfogalmazott célokra.

(3) A pályázati hirdetmény 15 napra az Önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztésre, illetve Besenyszög város honlapján közzétételre kerül.

(4) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, fekvését, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét, állapotát,

b) a helyiség felhasználásának módját és az abban folytatható tevékenység megjelölését,

c) a bérleti jogviszony időtartamát,

d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez a leendő bérlő saját költségén elvégzendő munkálatok megjelölését, azok elvégzésének határidejét,

e) a fizetendő bérleti díj induló összegét azzal a feltétellel, hogy az előírt egyéb feltételek fennállása esetén a helyiség bérleti jogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tett ajánlatot,

f) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét,

g) a pályázati tárgyalás helyét és időpontját.

(5) A pályázónak – amennyiben nem magánszemély – a pályázati kérelméhez csatolnia kell a vállalkozói igazolvány vagy a társasági szerződés és aláírási címpéldány, egyéb szervezetek esetében a bírósági bejegyzésről szóló okirat másolatát, valamint igazolást arról, hogy köztartozása nincs.

14. § (1) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vagy képviselője vehet részt, aki a pályázati ajánlatát a Polgármesteri Hivatalhoz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta.

(2) Ha az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlatot nyújtanak be, a bérbeadó a pályázati alapfeltételekkel e pályázóval köt bérleti szerződést.

(3) Ha a pályázati hirdetmény alapján pályázat nem került benyújtásra, úgy a pályázat kiírását követő 6 hónapon belül a pályázati alapfeltételeket vállaló bármely bérlővel szerződést lehet kötni, vagy ennek hiányában újabb pályázatot kell kiírni.

15. § (1) A bérbeadó a nyertes pályázóval a pályázat elbírálásától számított 15 napon belül köteles a bérleti szerződést a tárgyaláson elfogadott feltételekkel megkötni. Amennyiben a bérlő felszólítás ellenére sem köti meg a szerződést 15 napon belül, a bérleti jogot elveszíti. Ez esetben a sorban következőt kell felhívni a szerződés megkötésére, vagy új hirdetményt kell közzétenni.

(2) A bérbeadó a szerződés megkötésétől számított 3 napon belül köteles a helyiséget a bérlő részére leltár alapján átadni.

13. A helyiségbérleti szerződés tartalma

16. § (1) Önkormányzati helyiségek bérletére vonatkozó szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő köteles gondoskodni:

a) a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges berendezésről és felszerelésről, ezek pótlásáról, felújításáról,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat kialakításáról, karbantartásáról,

c) az épület olyan központi berendezésének javításáról, karbantartásáról, amelyet kizárólagosan használ,

d) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek megvilágításáról, tisztításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról.

(2) A bérleti szerződés megszűnésekor a helyiséget a bérlő legalább az átadáskori műszaki állapotban köteles visszaadni.

14. Helyiség átalakítása, helyiségbe való befogadás, a bérleti jog átruházása, cseréje

17. § (1) Önkormányzati tulajdonú helyiségek átalakításához a bérlő köteles beszerezni a bérbeadó írásbeli engedélyét, illetve az építésügyi jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélyét is.

(2) Ha a bérlő a helyiséget engedély nélkül átalakítja, bérleti joga cserehelyiség biztosítása nélkül felmondható.

(3) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához, cseréjéhez, albérletbe adásához nem járul hozzá.

(4) A bérbeadó a helyiségek bérleti díját helyiségenként vagy helyiségcsoportonként úgy köteles kikötni, hogy az tükrözze a helyiség településen belüli fekvését, a gyakorolt tevékenységből elérhető jövedelmezőséget, a helyiség műszaki állapotát, mértéke igazodjon a helyi szabadforgalmi árakhoz.

18. § (1) A bérleti szerződés megszűnését követően a helyiségben jogcím nélkül visszamaradt személy haladéktalanul köteles a helyiséget kiüríteni.

(2) A helyiséget jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított három hónapig a helyiségre megállapított bérleti díjjal azonos összegű használati díjat köteles fizetni. Három hónap elteltével a használati díjat 200%-kal emelni kell.

15. Önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítése, az önkormányzati lakások és helyiségek elidegenítésének közös szabályai

19. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, elidegeníteni kívánt lakások és helyiségek kijelöléséről és az elidegenítés módjáról a Képviselő-testület dönt.

(2) Az elidegenítésre kijelölt üres lakás pályázati, vagy licit eljárás útján értékesíthető.

(3) A lakás vagy helyiség forgalmi értékét független ingatlanforgalmi értékbecslő állapítja meg. A lakás vagy helyiség vételárát az értékbecslő által megállapított forgalmi érték alapján a Képviselő-testület határozza meg. Az értékbecslés a vételárat megállapító képviselő-testületi döntés meghozatalakor 6 hónapnál régebbi nem lehet.

(4) A lakástörvény alapján elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakás és helyiség vételára a helyi forgalmi értéket nem haladhatja meg.

(5) A több lakásos épületeknél a forgalmi érték meghatározásánál a teljes épület műszaki állapotát figyelembe kell venni és ebből kell számítani a belső egységek értékét.

(6) A Képviselő-testület által megállapított vételár az eladót a vételárat megállapító képviselő-testületi döntés meghozatalától számított 60 napig köti.

16. Elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítésének szabályai

20. § (1) A Képviselő-testület vételárat megállapító döntését követően a polgármester 15 napon belül közli a vételárat és az eladásra irányuló ajánlatot az elővásárlásra jogosultakkal.

(2) Az eladásra irányuló ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az elővásárlási joggal rendelkező bérlő személyi adatait,

b) a lakás legfontosabb adatait (cím, helyrajzi szám, a lakáshoz tartozó közös tulajdoni hányad, alapterület, szobaszám, komfortfokozat),

c) a lakás vételárát,

d) a lakás tényleges műszaki állapotát,

e) a fizetési feltételeket,

f) az ajánlati kötöttség időtartamáról szóló tájékoztatást,

g) elfogadó nyilatkozatmintát.

(3) Az elővásárlásra jogosult e jogát a (2) bekezdés szerinti ajánlat kézhezvételét követő 30 napon belül, az eladóhoz intézett, az ajánlatot teljeskörűen és fenntartás nélkül elfogadó írásos nyilatkozat útján jogosult gyakorolni. Nyilatkozatához csatolnia kell a bérleti díj és a közüzemi díjak megfizetéséről szóló igazolást.

(4) Ha a jogosult a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem vagy nem határidőben teszi meg, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni és ez esetben a lakás harmadik személy részére értékesíthető.

(5) Nem köthető adásvételi szerződés azzal az elővásárlásra jogosulttal, akinek az eladásra kijelölt ingatlannal összefüggő, bérleti díjból eredő, vagy bármilyen lejárt és meg nem fizetett közüzemi díjtartozása áll fenn, kivéve, ha ezen tartozását vagy tartozásait, és annak vagy azoknak esetleges járulékait a (3) bekezdésben foglalt határidőben maradéktalanul ki nem egyenlíti.

(6) A (3) bekezdés szerinti nyilatkozat beadását követő 30 napon belül a polgármester az elővásárlásra jogosulttal az adásvételi szerződést megköti. Amennyiben az adásvételi szerződés megkötésére az elővásárlásra jogosult érdekkörében felmerült oknál fogva nem kerül sor, úgy a továbbiakban elővásárlási jogával nem élhet.

(7) Az ajánlati kötöttség időtartama az eladásra irányuló ajánlat közlésétől számított 60 nap.

21. § (1) A lakástörvény vonatkozó rendelkezése szerinti elővásárlásra jogosult, mint vevő, a szerződéskötéskor:

a) legalább a vételár 20%-át köteles egy összegben megfizetni és

b) a vételárhátralék megfizetésére – kérelmére – 15 év részletfizetési kedvezményt kell biztosítani.

(2) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, őt a teljes árból 10 % árengedmény illeti meg.

(3) A törlesztő részletek minden naptári hónap 1. napjától válnak esedékessé és minden naptári hónap 15. napjáig késedelmi kamat nélkül teljesíthetők. Késedelmes teljesítés esetére az adásvételi szerződésben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetését kell kikötni.

(4) Három havi törlesztőrészlet elmaradása esetén az elővásárlásra jogosult a részletfizetési kedvezménytől elesik és a teljes vételár egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az Önkormányzat 15 napos fizetési határidő tűzésével írásban felszólítja az elővásárlásra jogosultat a még fennálló vételárhátralék egy összegben történő megfizetésére. Amennyiben a 15 napos teljesítési határidő eredménytelenül telik el, az Önkormányzat jogosult a szerződéstől elállni, mely jognyilatkozat a címzett részére történő kézbesítést követő napon hatályosul. A vevő az ingatlant az elállás hatályosulásának napjától számított 5 napon belül köteles az Önkormányzat részére ingóságaitól kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaszolgáltatni, és az ingatlant elhagyni. Az Önkormányzat az elállás hatályosulását követő 60 napon belül köteles a vevő részére az általa megfizetett vételárrészletek tőkerészének együttes összegét egy összegben visszatéríteni, melyből a vevő által esetlegesen ki nem egyenlített, az ingatlannal összefüggő közüzemi tartozások, közterhek és egyéb köztartozások összegét le kell vonni. A vevő az Önkormányzat elállása esetén az általa korábban megfizetett törlesztő részletekben foglalt kamathányad összegét elveszíti, annak visszatérítése iránt igényt nem támaszthat.

(5) A vételárnak az (1) bekezdés szerinti megfizetése esetén a vételár hiánytalan megfizetéséig az Önkormányzat az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát fenntartja. Ez esetben az adásvételi szerződésben az elővásárlásra jogosult köteles hozzájárulni ahhoz, hogy a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye az ingatlan-nyilvántartásba az eladó javára bejegyzésre kerüljön.

(6) A (5) bekezdés alapján bejegyzett tulajdonjog fenntartás tényének törléséhez történő hozzájárulás megadására a polgármester jogosult. A polgármester a tulajdonjog fenntartás tényének törléséhez hozzájárul, ha a vevő a még fennálló vételár tartozását maradéktalanul kiegyenlítette.

17. Elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítése

22. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások közül az értékesíthető, amelyeket a Képviselő-testület elidegenítésre kijelöl.

(2) A vételár a beköltözhető forgalmi érték 100 %-a. A teljes vételárat legkésőbb a szerződés megkötésével egyidejűleg kell megfizetni készpénzben vagy átutalással az Önkormányzat számára.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület a lakást licit eljárással értékesíti, úgy a magasabb vételárat ajánló vevővel köt szerződést. A pályázati indulóár a Képviselő-testület által meghatározott vételár, amely nem lehet alacsonyabb, mint az ingatlan forgalmi értéke.

(4) A tulajdonjog megszerzésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

18. A nem lakás céljára szolgáló, elővásárlási joggal érintett helyiségek elidegenítésének szabályai

23. § (1) A Képviselő-testület vételárat megállapító döntését követően a polgármester 15 napon belül közli a vételárat és az eladásra irányuló ajánlatot az elővásárlásra jogosultakkal.

(2) Az eladásra irányuló ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) az elővásárlási joggal rendelkező bérlő személyi adatait,

b) a helyiség legfontosabb adatait (cím, helyrajzi szám, a helyiséghez tartozó közös tulajdoni hányad, alapterület, közművesítettség),

c) a helyiség vételárát,

d) a helyiség tényleges műszaki állapotát,

e) a fizetési feltételeket,

f) az ajánlati kötöttség időtartamáról szóló tájékoztatást,

g) elfogadó nyilatkozatmintát.

(3) Az elővásárlásra jogosult e jogát a (2) bekezdés szerinti ajánlat kézhezvételét követő 30 napon belül, az eladóhoz intézett, az ajánlatot teljeskörűen és fenntartás nélkül elfogadó írásos nyilatkozat útján jogosult gyakorolni. Nyilatkozatához csatolnia kell az (5) bekezdésben foglalt igazolásokat.

(4) Ha a jogosult a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem vagy nem határidőben teszi meg, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni és ez esetben a helyiség harmadik személy részére értékesíthető.

(5) Az elővásárlási joggal rendelkező az adásvételi szerződés megkötése előtt köteles igazolni az alábbiakat:

a) nincsen adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása és a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása,

b) ha jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akkor vele szemben nincs folyamatban csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás,

c) nincs a helyiséggel kapcsolatos bérleti díj és közüzemi díj hátraléka.

(6) Nem köthető adásvételi szerződés azzal az elővásárlásra jogosulttal, aki az (5) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg.

(7) A (3) bekezdés szerinti nyilatkozat beadását követő 30 napon belül a polgármester az elővásárlásra jogosulttal az adásvételi szerződést megköti. Amennyiben az adásvételi szerződés megkötésére az elővásárlásra jogosult érdekkörében felmerült oknál fogva nem kerül sor, úgy a továbbiakban elővásárlási jogával nem élhet.

(8) Az ajánlati kötöttség időtartama az eladásra irányuló ajánlat közlésétől számított 60 nap.

24. § (1) A lakástörvény vonatkozó rendelkezése szerinti elővásárlásra jogosult, mint vevő a szerződéskötéskor:

a) legalább a vételár 50%-át köteles egy összegben megfizetni és

b) a vételárhátralék megfizetésére – kérelmére – 1 év részletfizetési kedvezményt kell biztosítani.

(2) Az adásvételi szerződésben az (1) bekezdés szerint fennmaradó vételárhátralék után – annak maradéktalan megfizetése időpontjáig – a mindenkori tárgyévet megelőző naptári év utolsó napján irányadó jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező mértékű ügyleti kamatfizetési kötelezettséget kell kikötni.

(3) A törlesztő részletek minden naptári hónap 1. napjától válnak esedékessé és minden naptári hónap 15. napjáig késedelmi kamat nélkül teljesíthetők. Késedelmes teljesítés esetére az adásvételi szerződésben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetését kell kikötni.

(4) Három havi törlesztőrészlet elmaradása esetén az elővásárlásra jogosult a részletfizetési kedvezménytől elesik és a teljes vételár egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az Önkormányzat 15 napos fizetési határidő tűzésével írásban felszólítja az elővásárlásra jogosultat a még fennálló vételárhátralék egy összegben történő megfizetésére. Amennyiben a 15 napos teljesítési határidő eredménytelenül telik el, az Önkormányzat jogosult a szerződéstől elállni, mely jognyilatkozat a címzett részére történő kézbesítést követő napon hatályosul. A vevő az ingatlant az elállás hatályosulásának napjától számított 5 napon belül köteles az Önkormányzat részére ingóságaitól kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaszolgáltatni, és az ingatlant elhagyni. Az Önkormányzat az elállás hatályosulását követő 60 napon belül köteles a vevő részére az általa megfizetett vételárrészletek tőkerészének együttes összegét egy összegben visszatéríteni, melyből a vevő által esetlegesen ki nem egyenlített, az ingatlannal összefüggő közüzemi tartozások, közterhek és egyéb köztartozások összegét le kell vonni. A vevő az Önkormányzat elállása esetén az általa korábban megfizetett törlesztő részletekben foglalt kamathányad összegét elveszíti, annak visszatérítése iránt igényt nem támaszthat.

(5) A vételárnak az (1) bekezdés szerinti megfizetése esetén a vételár hiánytalan megfizetéséig az Önkormányzat az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát fenntartja. Ez esetben az adásvételi szerződésben az elővásárlásra jogosult köteles hozzájárulni ahhoz, hogy a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye az ingatlan-nyilvántartásba az eladó javára bejegyzésre kerüljön.

(6) Az (5) bekezdés alapján bejegyzett tulajdonjog fenntartás tényének törléséhez történő hozzájárulás megadására a polgármester jogosult. A polgármester a tulajdonjog fenntartás tényének törléséhez hozzájárul, ha a vevő a még fennálló vételár tartozását maradéktalanul kiegyenlítette.

19. A nem lakás céljára szolgáló, elővásárlási joggal nem érintett helyiségek elidegenítésének szabályai

25. § Elővásárlási joggal nem érintett helyiségek vagy a lakástörvény vonatkozó rendelkezésében meghatározott elővásárlási jogával élni nem kívánó bérlő által bérelt helyiségek elidegenítése esetén a 22. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

20. Záró rendelkezések

26. § Ez a rendelet 2023. október 1-jén lép hatályba.

27. § Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 14/2001. (VI.8) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 18/2017. (VII.28), 11/2019. (IV.29), 10/2022. (XI.5) és 14/2022. (XII.8) önkormányzati rendelet.