A Képviselő-testület a szociálisan rászorulókért érzett felelősség alapján biztosítson – az Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzés érdekében, – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében - a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 45. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzben és természetben nyújtott, valamint személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló módosításokkal egységes szerkezetű 29/2007. (XII.14.) számú rendeletét (továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja:

1. §

(1) A Rendelet 8. §-a az alábbiak szerint módosul. és „Rendkívüli települési támogatás” alcímet kapja:

„Rendkívüli települési támogatás

(1) A Polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

(4) Rendkívüli települési támogatásra az jogosult, akiknek családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át.

(5) Rendkívüli települési támogatás évente legfeljebb egy alkalommal állapítható meg.

(6) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb 1.000 Ft-nál, de nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét.

(7) A rendkívüli települési támogatást vissza nem térítendő támogatásként kapja a rászoruló. Az önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás lehet: Erzsébet-utalvány, élelmiszer, tankönyv és tanszer vásárlás, tandíj, közüzemi díjak valamint egyéb a családi szükségletek kielégítését szolgáló termékek.”

2. §

(1) A Rendelet 9. §-a az alábbiak szerint módosul. és „Lakásfenntartási települési támogatás” alcímet kapja:

"Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

(Lakásfenntartási települési támogatás)

(1) A lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A Polgármester a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt.

(2) A lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakásfenntartási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakásfenntartási települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege: 2015. évben a költségvetési törvényben megállapított összeg.

(8) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) A lakásfenntartási települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2000 Forint, és nem lehet több, mint 5000 Forint azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10) A  TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(11) A lakásfenntartási települési támogatást a kérelem benyújtásától számított 22 napon belül meg kell állapítani.

(12) A lakásfenntartási települési támogatás 3 hónapra kerül megállapításra.

(13) A lakásfenntartási települési támogatás megállapításának feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezett legyen. A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségét betartsa. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a Polgármester - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(14)  Amennyiben a lakásfenntartási települési támogatás iránti kérelmet a polgármester a (13) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási települési támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan

a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakásfenntartási települési támogatás iránti kérelmet, valamint

b) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a lakásfenntartási települési támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.

(15) Lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.”

3. §

(1) Jelen rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Rendelet 8. §-a hatályát veszti.

(3) Jelen rendelet kiegészül a 2. számú „Kérelem lakásfenntartási települési támogatáshoz” melléklettel.

(4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.