1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kunhegyes Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, bérbeadás útján hasznosított illetve hasznosítható lakásra, lakás céljára szolgáló házas-ingatlanra és a hozzátartozó földrészletre, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiségekre).

(2) A társasházban lévő lakások és helyiségek bérbeadása, illetve a Képviselőtestületi feladatok ellátása során a társasházi alapító okiratot és a társasház közgyűlésének, illetve ügyintéző szervének határozatait is figyelembe kell venni.

2. § Az önkormányzati tulajdonban lévő és bérbeadás útján hasznosított, e rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával, elidegenítésével kapcsolatos feladatokat Kunhegyes Város Önkormányzatának Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület), Kunhegyes Város polgármestere (a továbbiakban: Polgármester), Kunhegyes Város Önkormányzati Képviselőtestületének Oktatási, Kulturális, Szociális, Ifjúsági és Sport Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság), a Kunhegyesi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

3. § A Képviselő-testület, mint Képviselőtestület feladata és hatásköre:

4. § A Polgármester hatásköre a Képviselőtestület felhatalmazása alapján:

5. § A Képviselőtestületnek e rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek gyakorlásának előkészítésével a Bizottságot bízza meg. A Bizottság hatásköre a Képviselő-testület felhatalmazása alapján a javaslattétel a Képviselőtestület részére az önkormányzati bérlakásra kiírt pályázat nyertesének személyéről.

6. § (1) A Hivatal:

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

7. § (1) Önkormányzati lakást pályázat útján vagy pályázaton kívül is bérbe lehet adni.

(2) A pályázat útján történő bérbeadás:

(3) Pályázaton kívüli bérbeadás:

(4) A lakásokat szociális helyzet alapján megállapított bérleti díj mellett az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

(5) A lakásokat költségelven megállapított bérleti díj mellett az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott jogcímeken kívül a lakásokat piaci alapú bérleti díj mellett lehet bérbe adni.

8. § (1) Az Önkormányzati tulajdonú lakások, helyiségek bérbeadásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A bérlő személyének kiválasztása jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában pályázati eljárás keretében történik. A pályázati kiírásban szereplő értékelési szempontoknak elsősorban a lakásra való rászorultság mértékét kell figyelembe venni.

(3) A bérleti jogviszonnyal kapcsolatos döntés során figyelemmel kell lenni az alábbi célok elérésére:

(4) A bérleti jogviszonyra vonatkozó szabályokat a (3) bekezdésben megfogalmazott célok szem előtt tartásával kell alkalmazni.

(5) A bérleti jogviszony felülvizsgálata és a bérlemény-ellenőrzés eredményének feldolgozása során kiemelt figyelmet kell fordítani a lakásállomány állapotának megőrzésére és fejlesztésére, valamint a lakáshasználat jogszerűségének és a lakás rendeltetésszerű használatának helyreállítására.

9. § (1) A piaci alapú bérletre kiírt pályázaton bárki részt vehet.

(2) Piaci alapú bérbeadásra olyan pályázat is kiírható, amelynek alapján a lakás helyreállítására, felújítására, komfortfokozatának emelésére kell ajánlatot tenni.

(3) A kiírás feltételeit és a pályázatok elbírálásának szempontjait a Bizottság határozza meg.

(4) A pályázónak vállalnia kell, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg a havi bérleti díj háromszoros összegét óvadékként a Képviselőtestület részére megfizeti. Amennyiben pedig ez az összeg felhasználásra kerül, újbóli óvadék nem követelhető, ezzel szemben a bérlő a felhasznált összeggel az óvadékot kiegészítheti.

(5) A pályázathoz mellékelni kell a lakásba együtt költözőknek a pályázat benyújtását megelőző három hónapra vonatkozó minden rendszeres és eseti, nettó jövedelméről szóló igazolást.

(6) A pályázatok véleményezése a pályázat lezárását követő legközelebbi bizottsági ülésen történik.

(7) A pályázók közül a szerződést azzal kell megkötni, aki a legmagasabb bérleti díjat ajánlja meg.

(8) Amennyiben több pályázó egyező összegű ajánlatot nyújt be a bérleti díj vonatkozásában, a pályázatokat a Bizottság rangsorolja a következő szempontok együttes mérlegelése alapján:

(9) A Bizottság javaslatát közli a Képviselőtestülettel.

(10) A Képviselőtestület felhatalmazása alapján a pályázat nyertesével a Polgármester a bérleti szerződést a pályázat elbírálásától számított 15 napon belül megköti. Ha a fenti határidőn belül a bérleti szerződés a pályázat nyertesének felróható okból nem jön létre, a bérleti szerződést a második helyre rangsorolt pályázóval kell megkötni.

(11) Eredménytelen pályázat esetén új pályázatot kell kiírni.

10. § (1) A lakásbérleti szerződések előkészítése, nyilvántartása során a Hivatal nyilvántartja a lakásigényeket, amelyek a nyilvántartásba vétel iránti kérelem beadása hónapjának első napjától számított egy éven keresztül szerepelnek a nyilvántartásban.

(2) Szociális helyzet alapján lehet a lakást bérbe adni annak a pályázónak, akivel szemben nem áll fenn a (3) bekezdésben meghatározott kizáró ok, illetve megfelel a rendelet 11. §-ában előírt feltételeknek

(3) Nem létesíthető szociális bérlet azzal, aki

11. § (1) A szociális bérlet azzal létesíthető, aki az alábbi feltételek valamelyikének, továbbá a (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak megfelel:

(2) Jövedelmi helyzet alapján szociális bérlet azzal a személlyel létesíthető, akinek a vele együttköltözők havi átlagjövedelme a pályázat benyújtását megelőző 3 hónapban nem érte el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeres összegét, egyedülálló személy esetében két és félszeres összegét.

(3) Vagyoni helyzet alapján szociális bérlet azzal a személlyel létesíthető, aki nem rendelkezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100-szorosát meghaladó forgalomképes vagyontárggyal.

(4) A szociális bérletre vonatkozó jogosultságot a szerződés tartamára meghatározott idő lejárta előtt felül kell vizsgálni. Ha a szociális bérlet feltételei fennállnak, a szerződés újra megköthető maximálisan 2 évre.

12. § (1) Szociális bérlet esetén a lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe.

(2) Szociális helyzet alapján megállapított bérleti díj mellett bérbe adott lakás esetén a méltányolható lakásigény felső határa:

(3) A lakásigény mértékének megállapításánál a szociális bérletre jogosultat és a vele állandó jelleggel együttlakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a Képviselőtestület hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.

(4) A (3) bekezdésben említett személyek közül nem lehet figyelembe venni azokat, akik lakás tulajdonjogával (vagy 1/2-et elérő beköltözhető tulajdoni hányaddal) lakás haszonélvezeti, illetve bérleti jogával rendelkeznek.

13. § (1) Azokat a lakásokat, amelyek

(2) A költségelvű bérleti díj mértékének megállapítására az Ltv. 34. § (4) bekezdésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

14. § (1) Szolgálati jelleggel (feltételhez kötötten) önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki az önkormányzat vagy az önkormányzat intézményeivel közszolgálati tisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, illetőleg önkormányzati kötelező feladat ellátáshoz kapcsolódó munkakörben dolgozik a munkáltató személyétől függetlenül.

(2) Önkormányzati lakás bérbeadásakor - amennyiben a kérelmek száma meghaladja a bérbe adható szolgálati jellegű lakások számát - elsődlegesen előnyben részesülnek a fiatal házaspárok, főként ha gyermeket nevelnek.

(3) Az önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, illetve a munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe, ha a munkavállaló Kunhegyesen való letelepedése a település érdekeit szolgálja. Ennek elbírálása a munkaáltató javaslata alapján a Képviselőtestület feladata.

(4) Szolgálati jelleggel csak akkor adható bérbe önkormányzati bérlakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozói tulajdonában, haszonélvezetében Kunhegyesen vagy 30 km-es körzetében nincs beköltözhető lakóingatlan.

(5) Az (1) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését, illetve a határozott idő elteltét követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Képviselőtestület rendelkezésére bocsátani.

15. § (1) A Képviselő-testület közérdekű feladat megvalósítása érdekében lakást, házas-ingatlant ad bérbe a Kunhegyesen feladatot végző, ellátást biztosító háziorvosnak, házi gyermekorvosnak, fogorvosnak, a városi Rendőrőrs hivatásos állományú tagjainak (körzeti megbízott), gyógyszerésznek.

(2) Közérdekű feladat megvalósítása érdekében lakást bérbe adni kizárólag határozott időre lehet, mindaddig, amíg a bérlő az (1) bekezdésben foglalt feladatot Kunhegyesen ellátja.

(3) Közérdekű cél érdekében csak akkor adható bérbe önkormányzati bérlakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző hozzátartozói tulajdonában, haszonélvezetében Kunhegyesen vagy 30 km-es körzetében nincs beköltözhető lakóingatlan.

16. § (1) A szociális célú pályázat üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy írásbeli nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(2) A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy a lakást megtekintse.

17. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(2) A pályázat lényeges tartalmi elemeit az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A pályázati ajánlatok benyújtásának végső időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kiírástól számított 10 munkanap rendelkezésre álljon.

(4) A pályázatot a rendelet 1 mellékletében szereplő formanyomtatványon kell benyújtani. Azt a pályázatot, amely a mellékletben meghatározott adatokat nem tartalmazza, érvénytelennek kell tekinteni.

(5) A szociális bérletet elnyerőnek nyilatkoznia kell, hogy ha a szerződés megszűnésekor a szociális bérletre vonatkozó feltételek hiányában részére a lakás nem adható bérbe, a lakást elhelyezési igény nélkül a szerződés megszűnését követő 15 napon belül kiüríti.

(6) Ha a szociális bérletre pályázót más pályázó rászorultság alapján megelőzi, újabb pályázaton való részvételéről és arról, hogy körülményei változatlanok, a pályázat benyújtására megállapított határidőig nyilatkoznia kell.

(7) Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett szociális lakások közül egy lakásra vonatkozóan nyújthat be pályázatot.

18. § (1) A szociális bérletre benyújtott pályázatokat a Bizottság rangsorolja, s javaslatot tesz a nyertes pályázó személyéről.

(2) A Bizottság javaslatát közli a Képviselőtestülettel.

(3) A Képviselőtestület felhatalmazása alapján a pályázat nyertesével a Polgármester a bérleti szerződést a pályázat elbírálásától számított 10 napon belül megköti. Ha a fenti határidőn belül a bérleti szerződés a pályázat nyertesének felróható okból nem jön létre, a bérleti szerződést a második helyre rangsorolt pályázóval kell megkötni.

(4) Eredménytelen pályázat esetén új pályázatot kell kiírni.

19. § (1) Másik lakást kell bérbe adni a Ltv. 31. § (1)-(2) bekezdése alapján annak, aki a bérlő halálát megelőző tíz év óta állandó jelleggel a lakásban lakik feltéve, hogy az elhalt bérlőnek, vagy a bérlő házastársának az unokája, testvére, élettársa vagy az élettárs gyermeke.

(2) Nem adható másik lakás bérbe az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén se, ha

(3) Az (1) bekezdés alapján másik lakás akkor adható bérbe, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi - másik lakás bérbevételére nem jogosult - személy lakásba történő állandó jellegű befogadását.

(4) Aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult - a bérlő halálától számított hatvan napon belül - köteles e jogának elismerését kérni a Képviselőtestülettől.

(5) Ha az (1) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakást lehet bérbe adni. A jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony mellett kell bérbe adni.

(6) Másik lakásként olyan lakást lehet bérbe adni, amelyre a jogosult a szociális bérletre vonatkozó pályázat alapján a 8. § (1) bekezdése alkalmazásával igényt tarthatna. A lakásigény mértékének megállapításánál a jogosulttal állandó jelleggel együttlakó azon személyeket lehet figyelembe venni, akik a Képviselőtestület hozzájárulása nélkül is befogadhatók. Több jogosult esetén annak a jogosultnak a hozzátartozóit kell figyelembe venni, akinek több hozzátartozója lakik a lakásban.

(7) Ha az a lakás, amelyben az (1) bekezdésben meghatározott személy lakik, a (6) bekezdés alapján megállapítható lakásigénye mértékét nem haladja meg, részére a (3)-(5) bekezdés alkalmazásával az általa használt lakás is bérbe adható. Az ilyen bérbeadás jogcíme a rendelet alkalmazása szempontjából: az önkormányzat másik lakás bérbeadására vállalt kötelezettsége.

(8) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat határidő megjelölésével fel kell hívni. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a másik lakás bérbeadására vonatkozó jogosultságot nem lehet megállapítani.

20. § Akit a bíróság a házasság felbontása esetén saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezett az önkormányzati bérlakás elhagyására, részére csak a legalacsonyabb komfortfokozatú lakást lehet bérbe adni.

21. § (1) Másik lakást lehet bérbe adni annak is, akinek a Képviselőtestület felmondta a szerződést, s megállapodott vele, hogy pénzbeli térítés mellett részére másik lakást ad bérbe.

(2) Másik lakást lehet bérbe adni annak is, akinek a Képviselőtestület felmondta a szerződését, s részére cserelakást kell adni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt esetekben a másik lakás bérbeadására vonatkozó - e rendeletben meghatározott - szabályokat nem kell figyelembe venni.

22. § (1) Lakást nem lakás céljára a Képviselőtestület adhat bérbe közérdekű célra (pl.: közgyűjtemény, intézmény elhelyezése).

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetet kivéve, a teljes lakást nem lehet nem lakás céljára bérbe adni.

(3) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára bérbe adni, ha

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott lakást nem lakás céljára használják, a Képviselőtestület a lakásbérleti jogviszonyt köteles felmondani és új bérleti szerződést kötni.

(5) A lakás más célra történő bérbeadására, illetve más célra történő használatához való hozzájárulás esetén a bérlőt fel kell hívni, hogy a más célra történő használat akkor kezdhető meg, ha a tevékenységhez szükséges hatósági engedélyek rendelkezésre állnak.

23. § (1) Házastársak, élettársak részére írásbeli kérelmükre bérlőtársi jogviszony keretében kell a lakást bérbe adni.

(2) Ha a szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) bekezdésben meghatározott esetben jöhet létre.

24. § (1) Ha jogszabály vagy a Képviselőtestület másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama legfeljebb öt év, amelynek lejártakor annak nincs akadálya, hogy amennyiben a bérlő a bérleti jogviszonyra előírt feltételeknek továbbra is megfelel, vele a szerződést a Képviselőtestület újrakösse.

25. § (1) A lakbér mértékét ezen önkormányzati rendelet 2. melléklete állapítja meg.

(2) Az önkormányzati lakás lakbére

(3) A piaci alapú lakbért a bérlő jövedelmi viszonyaira tekintet nélkül kell megállapítani.

(4) A szociális alapú lakbért és a költségelvű lakbért a bérlő jövedelmi viszonyaira tekintettel és a lakás alapvető jellemzőinek figyelembevételével kell meghatározni.

(5) A költségelven meghatározott lakbér mértékének meghatározási alapja az alaplakbér. A Bethlen Gábor utca 16. I/3. szám alatti és a Feketehegy utca 2/A. szám alatti költségelven bérbe adható lakások lakbére 5.000,- Ft/hó bérleti díj, amely az alaplakbér 100%-a.

(6) A szociális alapú lakbérek mértékének meghatározásánál az (5) bekezdés szerinti lakásbérleti díjhoz képest a háztartás jövedelmi helyzete, és a lakás alapterülete, helyiségei, komfortfokozata alapján csökkentett összegű szociális lakbér megállapítására jogosult a bérlő, amelyet minden szociális célú önkormányzati bérlakás esetén tételesen, lakásonként e rendelet 2. melléklete tartalmaz.

(7) A lakbér ötszörösét kell fizetni akkor, ha a rendelet hatályba lépése után a lakást a Képviselőtestület hozzájárulásával használják más célra, vagy egy részét albérletbe adják. A magasabb bérleti díj megállapításánál a más célra használt, illetve az albérletbe adott lakrészek alapterületére jutó bérleti díj arányos részét kell figyelembe venni.

(8) A lakbér tízszeresét kell - az (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával - megfizetni akkor, ha a lakást a rendelet hatálybalépése után a Képviselőtestület hozzájárulása nélkül használják más célra vagy adják albérletbe, illetve ha a Ltv.-ben előírt Képviselőtestületi hozzájárulást ez utóbbihoz nem szerzik be. A magasabb bérleti díj megállapítása helyett a bérleti szerződés is felmondható.

26. § (1) A Képviselőtestület a bérlő (bérlőtárs) kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő, bérlőtárs a testvérét, az élettársát és annak gyermekét, továbbá az unokáját befogadja.

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni. A befogadott személy a bérlő halála esetén pedig akkor tarthat igényt másik lakásra, ha a lakásnak nincs bérlője.

(3) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a bérlő és a befogadandó személy a (2) bekezdésben elírt feltételeket tudomásul veszi.

27. § (1) A Képviselőtestület a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy - legalább másfél szobás lakás esetén - a bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön, ha nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró feltételek. Hozzájárulás esetén a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja.

(2) A hozzájárulást meg kell tagadni, ha az eltartónak más eltartottal is fennáll tartási szerződése, vagy a bérlővel nem kíván együtt lakni.

(3) Önkormányzati lakás esetén a Képviselőtestület megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.

(4) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik, az eltartó a lakásba való befogadásához akkor lehet hozzájárulni, ha az eltartó kötelezettséget vállal arra, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakásból másik lakás biztosítása nélkül kiköltözik. A hozzájárulásnak feltétele a befogadó nyilatkozat Képviselőtestülethez való benyújtása is.

(5) Nem adható Képviselőtestületi hozzájárulás, ha az eltartó a bérlő közeli hozzátartozója, vagy a bérlőnek eltartásra kötelezhető rokona.

28. § (1) Egy szobás lakás albérletbe adásához nem adható Képviselőtestületi hozzájárulás.

(2) Az albérletbe adáshoz akkor adható hozzájárulás, ha legalább egy fél lakószoba a bérlő használatában maradt és az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, valamint a már a lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve, a lakás egy használójára legalább 6 négyzetméteres lakószobarész jut.

29. § (1) A lakás bérleti joga csak más lakás, illetve lakások bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető el.

(2) Nem lehet hozzájárulni a cseréhez, ha a bérlő és a vele együttköltöző személyek a csere folytán nem szereznének egy lakás egészére tulajdont.

(3) Ha a csere folytán többlakásos épületen tulajdoni hányadot szereznek, a tulajdoni hányadnak olyan nagyságúnak kell lenni, hogy az megfeleljen egy lakástulajdonnak.

(4) A csere folytán a lakásba költöző személlyel a bérleti szerződést ugyanolyan feltételekkel kell megkötni, mint amilyen feltételekkel a cserélő bérlő bérelte. Azoknak a személyeknek a befogadásához, akik a csere folytán a lakásba költöznek, a Képviselőtestületnek hozzá kell járulnia, ha a cserét megelőző legalább egy év óta már a bérlővel állandó jelleggel együtt laknak. A befogadott személyek a szerződés megszűnése esetén nem tarthatnak igényt másik lakásra.

30. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszüntetéséről lehet megállapodni határozatlan idejű bérbeadás esetén, ha a bérlő kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri.

(2) Az (1) bekezdés esetén, pénzbeli térítésként a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszűntetésével érintett lakás beköltözhető forgalmi értéke különbségének a fele fizethető ki.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti bérlő a lakásbérleti jogviszonyt úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a szóban forgó lakás beköltözető forgalmi értékének a fele fizethető ki.

(4) Határozott idejű bérbeadás esetén, ha a bérlő kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú bérlakásra tart igényt, kérelme teljesítése esetén részére pénzbeli térítés nem jár.

31. § (1) Ha a bérlő magasabb komfortfokozatú vagy nagyobb szobaszámú cserelakásra tart igényt, kérelmét nyilvántartásba kell venni, a Bizottság döntése alapján a kérelem az ilyen lakás rendelkezésre állásától függően teljesíthető. A nyilvántartásba kerülés főbb szempontjai:

(2) A csereként kapott lakás szobaszáma nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény felső határát

32. § (1) A felmondási jogot a Képviselőtestület gyakorolja.

(2) Ha a bérlő cserelakás helyett pénzbeli térítést elfogad, pénzbeli térítésként a felmondással érintett lakás beköltözhető forgalmi értékének a fele fizethető meg.

33. § (1) Aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására jogosult - a bérlő halálától számított 60 napon belül – köteles e jogának elismerését kérni a Képviselőtestülettől.

(2) Ha hagyatéki leltározás vagy más a Hivatal által folytatott eljárás olyan lakást érint, amelynek bérlője meghalt, erről a Bizottságot értesíteni kell.

34. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások értékesítésére a Képviselő-testület által elfogadott értékesítésre kijelölt lakások esetén kerül sor.

(2) A Ltv. alapján elővásárlási joggal érintett lakások értékesítése esetén a Képviselőtestület köteles az elővásárlásra jogosult bérlőt az értékesítés szándékáról és az eladási árról haladéktalanul tájékoztatni azzal, hogy az elővásárlási jogával a tájékoztatás kézhezvételét követő 15 napon belül kell élnie.

(3) Amennyiben az elővásárlásra jogosult bérlő az elővásárlási jogával élni kíván, akkor erről a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy a vételárat a bérlő milyen forrásból kívánja megfizetni.

(4) Amennyiben az elővásárlásra jogosult bérlő az (1) bekezdésben foglalt 15 napos határidőn belül rajta kívül álló elháríthatatlan ok miatt nyilatkozattételi jogával élni nem tud, az elmulasztott határidőt követő 15 napon belül a Képviselőtestület felé igazolási kérelmet csatol a nyilatkozattal együtt. A Képviselőtestület az igazolási kérelmet megvizsgálja és az igazolási kérelem alapján a nyilatkozat elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a bérlőt értesíteni köteles.

35. § (1) A lakások az elővásárlási joggal rendelkezők részére a vételárnak egy összegben történő megfizetése vagy részletfizetés ellenében idegeníthetők el.

(2) Az értékesítésre kijelölt lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek helyi forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértői szakvélemény alapján kell megállapítani.

(3) A vételár megállapításánál a szakértő által megállapított forgalmi értékből le kell vonni a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékét.

(4) Az elővásárlási jog jogosultja kérheti a vételárnak részletekben történő megfizetését. A vevő azonban a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át köteles egy összegben megfizetni. A vételárhátralékot a vevő 15 év alatt fizetheti meg, havi egyenlő részletekben.

(5) Ha az elővásárlási jog jogosultja az adás-vételi szerződés megkötésekor a vételár előleg és a vételár közötti különbözetet (vételárhátralék) egy összegben fizeti meg, akkor az önkormányzat a vételárhátralékra 5 % kedvezményt biztosít.

(6) Amennyiben az elővásárlásra jogosult lakbérhátralékkal rendelkezik, akkor azt a lakás vételárához hozzá kell számítani.

(7) Részletfizetés esetén a vevő a Polgári Törvénykönyvben foglalt ügyleti kamat maximális mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni.

(8) A határidőben be nem fizetett törlesztő részletek után a vevő a Polgári Törvénykönyv. szerint a pénztartozás késedelmes megfizetése esetében megállapítható késedelmi kamatot köteles megfizetni.

(9) A vételár hátralék megtérítése alól felmentés nem adható, méltányossági alapon sem.

(10) A vételár hátralék erejéig a lakásingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni.

(11) A lakásingatlant a tartozás fennállásának idejére a jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli, az ingatlan-nyilvántartásba e tilalmat is be kell jegyezni.

(12) Abban az esetben, ha a vevőnek az elidegenített lakásingatlanon karbantartási, felújítási, beruházási munkák elvégzése céljából hitelt kell igénybe vennie, abban az esetben a Képviselő-testület hozzájárulhat az újabb jelzálogjog bejegyzéséhez.

36. § Az elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítése esetén az értékesítésre nyilvános pályázat alapján kerül sor. A vevőt sem részletfizetési engedmény, sem kamatmentesség nem illeti meg.

37. § (1) A lakás elidegenítéséből származó bevételekkel az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott lakásfelújítási és karbantartási előirányzatot meg kell emelni.

(2) A lakások elidegenítéséből származó bevételek

38. § (1) Helyiséget elsősorban a lakosság alapellátását szolgáló kiskereskedelmi, szolgáltatási, továbbá irodai, az ezekhez szükséges raktározási, valamint gépkocsi tárolási célokra lehet bérbe adni.

(2) Meghatározott célra épült és a rendelet hatálybalépése előtt is ezzel megegyező hasznosítású helyiséget (különösen: üzlet, műhely, garázs, iroda) más célra bérbe adni kizárólag a Képviselőtestület határozata alapján lehet.

(3) Nem lehet bérbe adni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a Képviselőtestület döntött és az említett munkák megkezdéséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

39. § (1) Azt, hogy az üres helyiséget milyen célra lehet bérbe adni a Polgármester határozza meg.

(2) Üres helyiségnek minősül az a határozott időre bérbe adott helyiség is, amelyre a bérleti szerződés két hónapon belül megszűnik, ugyanez vonatkozik a határozatlan időre bérbe adott helyiségre is, ha a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntették, és a bérleti jogviszony megszűnéséig újabb szerződés megkötésére nem kerül sor.

40. § (1) A helyiséget annak kell bérbe adni,

(2) A Képviselőtestület az (1) bekezdés c) pontja alapján kiemelten fontos közérdek, valamint a város lakóinak nagy részét érintő cél megvalósulása érdekében adhat bérbe helyiséget.

(3) Nem lehet bérbe adnia helyiséget annak a személynek, szervezetnek, gazdasági társaságnak, amelynek az önkormányzattal szemben adó- vagy bérleti díj hátraléka van.

41. § (1) Az üres helyiség bérlőjét - a bérbeadás céljának meghatározása után - elsősorban a helyiségre kiírt pályázat útján kell kiválasztani.

(2) Nem kell pályázatot hirdetni, ha

42. § (1) A pályázat kiírásáról, közzétételéről és a szükséges feltételek biztosításáról a Polgármester gondoskodik.

(2) A pályázat közzétételére a lakások bérbeadásával kapcsolatos pályázati szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

43. § (1) A pályázat kiírásának tartalmaznia kell:

(2) A bérbeadásra benyújtott pályázatot zárt, megcímezetlen, feladót, s más jelet nem tartalmazó borítékban a Hivatal iktató irodájában kell leadni, ahol az átvételkor a borítékot a Hivatal fejlécével ellátott tasakban helyezik el. A pályázatot tartalmazó borítékot sorszámmal kell ellátni. E sorszámot átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényre az átadás dátumán és sorszámán, az átvevő nevén, valamint a Hivatal bélyegzőjén kívül más nem jegyezhető fel. A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást a pályázatok benyújtására megállapított határidő lejártakor a jegyző zárja le.

(3) A pályázatokat a benyújtási határidő leteltét követő 3 munkanapon belül kell felbontani.

44. § (1) Pályázat alapján annak kell a helyiséget bérbe adni, aki:

(2) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy részt vehet.

(3) A pályázónak a pályázatban meghatározott bérleti díj emelésére kell ajánlatot tenni úgy, hogy a licitálás során az emelés mértéke a bérleti díjnál 10 Ft/m2/hó -nál kevesebb nem lehet.

(4) Érvényesnek csak az a pályázat fogadható el, amelyik a kiírásnak minden tekintetben maradéktalanul megfelel és a pályázó a pályázati hirdetményben meghatározott összegű biztosíték megfizetését igazolja.

(5) A pályázatok felbontása és véleményezése a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság hatáskörébe tartozik.

(6) A Bizottság javaslatát közli a Képviselőtestülettel.

(7) A Képviselőtestület felhatalmazása alapján a pályázat nyertesével a Polgármester a bérleti szerződést a pályázat elbírálásától számított 15 napon belül megköti. Ha a fenti határidőn belül a bérleti szerződés a pályázat nyertesének felróható okból nem jön létre, a bérleti szerződést a második helyre rangsorolt pályázóval kell megkötni.

45. § Eredménytelen pályázat esetén a polgármester dönt a pályázat megismétléséről.

46. § (1) A bérlő a több helyiségből álló bérleményének egy részét, albérleti szerződésben meghatározott tevékenység gyakorlása céljára, a Képviselőtestület előzetes írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja.

(2) Albérletbe a bérlemény egy része és oly módon adható, hogy az albérlő az albérleti szerződés alapján a bérlemény legalább egy helyiségének kizárólagos használati jogát szerzi meg. A bérleménynek az albérletbe adott része azonban nem haladhatja meg sem a bérlemény helyiségei számának a felét, sem a teljes bérlemény alapterületének 50 %-át.

(3) Helyiséget albérletbe adni csak határozott időre, és legfeljebb a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnéséig terjedően lehet. Az albérlet a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

(4) A hozzájárulás feltétele:

(5) Az albérleti szerződéshez történő hozzájárulást a Képviselőtestület a helyiség bérleti díjának legalább a kétszeres és legfeljebb a 10-szeres módosításához kötheti.

(6) Amennyiben a bérlő a hozzájárulás feltételeit nem vállalja, úgy a Képviselőtestület a hozzájárulást megtagadja.

47. § (1) Az albérleti szerződést írásban kell megkötni, és a Képviselőtestületi hozzájárulás végett a Képviselőtestülethez kell benyújtani.

(2) Az albérleti szerződésben rögzíteni kell azt a tevékenységet, amelynek folytatása céljára az albérletbeadás történik, valamint meg kell jelölni, hogy mely helyiségek használati jogát szerzi meg az albérlő, és mely helyiségek kerülnek a bérlő és az albérlő közös használatába.

(3) Helyiséget bérbe adni csak olyan tevékenység folytatása céljára lehet, melyet jogszabály nem tilt, és amelynek a bérelt helyiségben való folytatásához szükséges hatósági engedéllyel az albérlő rendelkezik.

(4) Ha a szakhatósági engedély kiadásának feltétele az albérleti jogviszony igazolása, a Képviselőtestület az albérletbe adásra vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatát akként is megadhatja, hogy az a kiadásáig visszamenőleges hatállyal hatályát veszti, amennyiben a hozzájáruló nyilatkozatban megszabott határidő alatt az albérlő a szükséges hatósági engedélyeket a Képviselőtestületnek nem mutatja be.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetekben az albérlő mindaddig nem léphet birtokba, amíg a hatósági engedélyeket be nem mutatta.

48. § (1) Az albérletbe adáshoz a Képviselőtestületi hozzájárulást csak akkor lehet megadni, ha

(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontban írt feltételek fennállásáról a szerződő feleknek a Képviselőtestületnél írásban nyilatkozniuk, valamint a feltételek fennállását hitelt érdemlő módon igazolniuk kell.

(3) Az albérletbe adáshoz szükséges Képviselőtestületi hozzájárulás megadásának feltétele, hogy az albérlő nyilatkozzék arról, hogy a bérlőnek a Képviselőtestülettel szemben fennálló bérleti szerződése tartalmát megismerte és az abban foglaltaknak magát aláveti.

(4) Az albérlő az albérletbe vett helyiséget csak a Képviselőtestületi hozzájárulás megadása után veheti használatba.

49. § (1) Az albérleti szerződés módosítása csak a Képviselőtestület hozzájárulásával érvényes.

(2) Nem minősül az albérleti szerződés módosításának a bérlő személyében a helyiségbérleti jogviszony átruházása folytán bekövetkező változás, valamint az, ha az albérleti jogviszonyt a természetes személy albérlő halála folytán az albérleti jogviszony folytatására jogosult személy, vagy gazdasági társaság, illetve nem gazdasági társaság formájában működő jogi személy albérlő megszűnése, átalakulása következtében az albérlő jogutódja folytatja.

50. § (1) Helyiséget bérbe adni határozott, határozatlan időre vagy feltétel bekövetkezéséig lehet.

(2) A határozott időre szóló bérbeadás időtartama legfeljebb 5 év, amelynek lejártakor annak nincsen akadálya, hogy amennyiben a bérlő a bérleti jogviszonyra előírt feltételeknek továbbra is megfelel, vele a szerződést a Képviselőtestület újrakösse.

(3) Határozatlan időre adható bérbe az a helyiség, ha:

(4) Feltétel bekövetkezéséig szerződés akkor köthető, ha:

51. § (1) A helyiségbe más személy kizárólag a Képviselőtestület hozzájárulásával és az e rendeletben meghatározott feltételek szerint fogadható be.

(2) A Képviselőtestület csak a bérlő közeli hozzátartozójának befogadásához járulhat hozzá, más személyt a helyiségbe befogadni nem lehet.

(3) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérleti szerződést a Képviselőtestület és a bérlő közös megegyezéssel módosítsa. A szerződés módosítása során a bérleti díj megemelésében és abban kell megállapodni, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérlő és a befogadott személy a helyiséget csere elhelyezés igénye nélkül kiüríti és a Képviselőtestület részére visszaadja.

(4) A Képviselőtestület a cserehelyiség biztosításakor kizárólag a bérlőt veszi figyelembe. Ezt a hozzájárulás feltételeként rögzíteni kell.

(5) A hozzájárulás feltételeként azt is ki kell kötni, hogy ha a szerződés a bérlő halála miatt szűnik meg, a befogadott személy a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.

52. § (1) A Képviselőtestület a helyiség bérleti jogának átruházásához a következő feltételekkel járulhat hozzá:

(2) A beköltözhető forgalmi értékből le kell vonni az átadó bérlő vagy jogelődje által az átruházást megelőző öt évben a helyiségre fordított és a Képviselőtestület által meg nem térített értéknövelő beruházás összegét. Ennek megállapítása során az adott tevékenységhez szükséges munkák elvégzésének értékét nem kell figyelembe venni.

(3) Amennyiben a bérlő a helyiséget el kívánja cserélni, a Képviselőtestület részéről az ehhez való hozzájárulás feltételei megegyeznek az átruházáshoz történő hozzájárulás feltételeivel.

53. § (1) Ha a Képviselőtestület és a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésében állapodik meg, a Képviselőtestület másik helyiség bérbeadására akkor tehet ajánlatot, ha:

(2) A Képviselőtestület a másik helyiség biztosításakor nem köteles a cserehelyiségre vonatkozó megfelelőségi szabályokat alkalmazni. Olyan másik helyiséget kell felajánlani, amely a bérlő tevékenységének folytatására alkalmas.

54. § (1) Ha a bérlő másik helyiségre nem tart igényt, vagy a felajánlott helyiséget nem fogadja el, akkor részére a Képviselőtestület pénzbeli térítés megfizetésére tesz ajánlatot.

(2) A pénzbeli térítés összege a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 60 %-áig terjedhet.

(3) Ha a bérlő a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését azért kezdeményezi, mert a tevékenységét nagyobb vagy más szempontból számára előnyösebb adottságú helyiségben kívánja folytatni, és a helyiség bérbeadására a rendeletben foglalt szabályok figyelembevételével lehetőség van, akkor a Képviselőtestület értékkülönbözet megfizetésének kikötése mellett, a másik helyiséget számára bérbe adhatja.

(4) Az értékkülönbözet megállapításakor a két helyiség beköltözhető forgalmi értékének különbözetét kell figyelembe venni.

55. § (1) Ha a bérleti jogviszony megszüntetését a Képviselőtestület kezdeményezi, a Képviselőtestület csere elhelyezés biztosítása helyett pénzbeli térítés megfizetésére is ajánlatot tehet.

(2) A pénzbeli térítés mértéke ebben az esetben a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 60 %-a.

(3) Különösen jó adottságú, jó műszaki állapotú helyiség esetén ez az összeg a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság hozzájárulásával további 20 %-kal megemelhető.

56. § (1) A Képviselőtestület a bérleti szerződés megkötésekor érvényes, továbbá a szerződés fennállása alatt évenként változó bérleti díjban állapodhat meg a bérlővel.

(2) Ha a helyiség bérlőjének kiválasztása pályázat útján történik, akkor a szerződésben azt a bérleti díjat kell megjelölni, melyet a nyertes pályázó elfogadott ajánlata tartalmaz.

(3) Amennyiben a szerződés megkötésére nem pályázat alapján kerül sor, a Képviselőtestület a bérleti díj vonatkozásában a következők szerint tehet ajánlatot:

(4) Másik helyiség biztosításának kötelezettsége esetén a felajánlott helyiség bérleti díja megegyezik a megszűnt bérleti joggal érintett helyiség bérleti díjával.

57. § (1) A Képviselőtestületnek az alapbérleti díjon felül, a bérleti díj minden év január 1-ével történő növelésében is meg kell állapodnia.

(2) Az albérleti díjat legalább az előző évre érvényes bérleti díjnak a KSH által az emelés évében közzétett, az előző évi fogyasztói árindex mértékével kell növelni.

(3) A szerződés megkötésekor a Képviselőtestület határozza meg, hogy a (2) bekezdés keretei között a bérleti díj milyen mértékű változtatására tesz ajánlatot.

(4) Ha a bérleti szerződés megkötésére ajánlatot tevő a bérleti díj mértékének tekintetében a Képviselőtestülettel nem tud megállapodni, a bérleti szerződés nem jön létre.

58. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervének rendelkezése alatt álló helyiséget huzamos időre csak a költségvetési szerv tevékenységével összefüggő célra lehet bérbe adni. A bérbeadás határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig szólhat.

(2) Az (1) bekezdésben említett helyiségek bérbeadásának egyéb feltételeit az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó lakásokra a bérleti és használati díj mértékét, a bérbeadásra jogosult határozza meg.

59. § (1) A lakás és helyiség jogcím nélküli használója az Ltv. szerinti használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogszabályban meghatározott eseteket kivéve, a használati díj a lakásra és helyiségre megállapítható bérleti díj tízszereséig terjedhet.

(3) A használati díj a rendelet hatálybalépésétől, illetve ha a bérmértéket meghaladó használati díj későbbi időponttól állapítható meg, ezen időponttól kezdve évente a kétszeresére emelhető.

60. § (1) A Képviselőtestület, a Bizottságok, a Hivatal a törvény keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyeket az Ltv. és e rendelet alapján a Képviselőtestület a bérbeadás feltételeinek megállapítása, valamint a bérbeadói hozzájárulás megadásáról való döntés érdekében igényelhet.

(2) A bérlő és a vele jogszerűen együtt költöző személyek, továbbá a jogcím nélküli lakáshasználók vonatkozásában a személyes adatok kezelésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A rendeletben szabályozott szociális bérletre jogosultakat, az abban foglalt feltételek igazolására a Képviselőtestület adatszolgáltatásra hívja fel.

(4) A szociális körülmények megállapításához a következő adatokat kell szolgáltatni:

(5) A jövedelmi helyzet igazolására a szociális bérletre vonatkozó szerződés megkötése előtt, illetőleg a határozott idejű szerződés lejártát megelőzően a személyi jövedelemadó bevallás alapjául szolgáló bárhonnan származó jövedelem adatait kell szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettség az együttlakó nagykorú hozzátartozók jövedelmére is kiterjed.

(6) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a bérbeadó szervezet jogszabályban rendszeresített saját nyilvántartásában már szerepel.

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartásból adatot szolgáltatni a Ltv.-ben foglaltakat kivéve nem lehet. Az önkormányzattal szemben lejárt tartozás esetén a bérlő és a jogcím nélküli használó személyes adatai továbbíthatók a követelés behajtásával megbízott szerv részére, amennyiben ehhez a bérlő és a jogcím nélküli használó előzetesen hozzájárul.

(8) Amennyiben az (5) bekezdésben meghatározottak azért nem teljesíthetők, mert az érintettek munkanélküliek, akkor a munkanélküli ellátásra vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.

61. § A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem szabad, az kizárólag a rendeletben szabályozott - a bérbeadáshoz szükséges - szociális jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.

62. § (1) E rendelet 2023. november 01-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 8/2019.(V.2.) önkormányzati rendelet.

(3) Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 5/2004.(III.25.) önkormányzati rendelet.