Báta község önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, valamint a Tolna Megyei   Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítésze véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, értelmező rendelkezések

1. §

(1) A rendelet célja Báta község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja, a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(3) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(4) A helyi védett építészeti örökség elemei nem veszélyeztethetők, azokat nem lehet megrongálni, megsemmisíteni.

(5) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja egyrészt, hogy a főutca egységes képe, karakteres épületei, jellemző beépítési módja, nyílásrendje, illetve a díszes homlokzatai fennmaradjanak. Továbbá célja, hogy a természeti, táji környezetben történő művi beavatkozások illeszkedjenek a környezetbe, annak látványát, értékeit erősítsék.

(6) A rendelet alkalmazásában:

a) áttört jellegű kerítés: melynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.

b) tömör jelleg: melynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át meghaladja.

c) információs vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés, amely reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket szolgál.(pl önkormányzati hirdetőtábla, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés)

d) pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségû árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

e) földszín: A barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatait nevezzük földszíneknek. Ezek természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei. 

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

2. §

(1) A helyi védelem feladata, hogy a védelmet igénylő építészeti örökségek meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése megtörténjen.

(2) Feladata továbbá a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(3) A helyi védelemben részesülő építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettségének teljesítése a magasabb előírásában meghatározottakon túlmenően a védettséget megalapozó helyi érték sértetlen fennmaradásának és érvényesülésének biztosítására is kiterjed.

3. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

3.    §

(1)    A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki - természetes, vagy jogi személy - írásban kezdeményezheti, valamint erre az örökségvédelmi hatástanulmány értékleltára, a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet értékeire vonatkozó vizsgálata is javaslatot tehet.
(2)    A helyi védelem alá helyezés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a)    a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b)    a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást, 
c)    fotódokumentációt,
d)    helyszínrajzot, 
e)    a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját.

(3)    A helyi védelem megszüntetése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a)    a védett épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b)    a védettség megszüntetésének rövid, szakszerű indokolását, fotódokumentációját.

(4)    A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését a képviselő-testület e rendeletben állapítja meg.
(5)    Helyi védelem alatt álló építmény nem bontható el.

4.    §

(1)    A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés szakmai előkészítője az önkormányzati főépítész. Feladata a kérelmek befogadása, a kérelem tárgyával kapcsolatos szakmai véleményének írásban történő meghozatala, és a kérelem, valamint a szakmai véleményének előterjesztése a képviselő-testületi ülésen.
(2)    A helyi védelem alá helyezésben, illetve a megszüntetésében érdekeltek: a kérelmező, az érintett ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője. Az érdekelteket írásban kell értesíteni a képviselő-testületi döntésről.
(3)    A helyi védelem alá helyezés, illetve a megszüntetés tényéről a lakosságot is tájékoztatni kell a település honlapján, a közterületen elhelyezett hirdető felületen és helyi lapban.
(4)    Helyi védelem alatt álló ingatlan országos műemléki védelem alá kerül, úgy a védettség tényét megállapító jogszabály hatályba lépését követően a polgármester kezdeményezi a helyi védelem törlését.
(5)    A védelem alatt álló építményt az e célra rendszeresített „Védett építmény” vagy „Védett épület” feliratú táblával meg kell jelölni.
(6)    A polgármester gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartás az EljR. 23/D. §-ában meghatározottak mellett legalább az alábbi adatokat kell tartalmazza:

a)    fotódokumentációt,
b)    helyszínrajzot, 
c)    a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját

(7)    Táji és természeti érték helyi védelem alá helyezése kertészmérnök szakmai véleménye alapján történhet. 
(8)    Táji és természeti érték helyi védelemmel kapcsolatos további szabályokat a (1) – (3) bekezdés tartalmazza.
(9)    A polgármester gondoskodik a helyi táji és természeti értékek nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartás az EljR. 23/D. §-ában meghatározottak mellett legalább az alábbi adatokat kell tartalmazza:

a)    fotódokumentációt,
b)    helyszínrajzot.

4. Az egyedi védelem meghatározása

5.    §

(1)    A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát, a védett építmény rendeltetését meghatározó jegyzéket jelen rendelet 1. melléklet a. pontja tartalmazza.
(2)    A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok fényképét, leírását, korrekciós javaslatát a függelékbe csatolt Értékleltár tartalmazza. 
(3)    A helyi egyedi védelem alá tartozó táji, természeti értékek pontos címét, helyrajzi számát, a védett érték meghatározását tartalmazó jegyzéket jelen rendelet 1. melléklet b. pontja tartalmazza

5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

6.    §

(1)    A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2)    A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3)    A „Védett építmény” vagy „Védett épület” tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.
(4)    A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről és eltávolításáról a jegyző gondoskodik.
(5)    A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

III. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

7.    §

(1)    Településkép védelme szempontból kiemelt területek:

a)    a régészeti lelőhely területe;
b)    műemlék, műemléki környezet;
c)    a helyi védettségű egyedi érték területe;
d)    védett természeti terület (Gemenci Nemzeti Park területe);
e)    nemzeti ökológiai hálózat területe;
f)    Natura2000 terület;
g)    a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.

(2)    A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolását a 2. melléklet a. és b. pontjai tartalmazzák.
(3)    Településképi szempontból eltérő karakterű területek Báta területén belül az alábbiak:

a)    falusias jellegű terület
b)    kertvárosi jellegű terület
c)    intézmények területe
d)    majorok, üzemek, ipari létesítmények területe
e)    egyedi karakterű területek
f)    présházak, pincék területe
g)    nagytáblás szántóföldek területe
h)    Gemenci Nemzeti Park területe

(4)    Településképi szempontból eltérő karakterű területek térképi lehatárolását a 2. melléklet c. pontja tartalmazza.
(5)    Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet d. pontja tartalmazza.

IV. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények a teljes közigazgatási területre

8.    §

(1)    A település közigazgatási területén állandó használatra szánt lakókocsi, konténer és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.
(2)    Az építményeken az adott környezetre nem jellemző homlokzati és tetőfedési anyag, színezés nem alkalmazható. 
(3)    A település teljes közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán nem az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) létesítése nem megengedett. 
(4)    A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezetei, felületei, méretei, arányai és alkalmazott anyagai az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaitól eltérő, a településképi környezethez nem illeszkedő kialakítású nem lehet. Mérete 0,8 m2 nagyságnál nagyobb nem lehet. 
(5)    Natura 2000 védettségű területen új térburkolatok, utak pályaszerkezete elemes vagy szórt (zúzottköves) kivitelűtől eltérő nem lehet, kivétel ez alól ha különös indokoltsággal, kiemelten fontos közérdek teszi szükségessé.

7 .Általános területi építészeti követelmények a teljes közigazgatási területre
9.   § 

A település területén minden terepszinttől mért 15 m-nél magasabb építmény-részt tartalmazó létesítmény (torony, kémény, antenna, szellőző, terményszárító, stb.) esetén igazolni kell a tájba illeszkedést

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

10.    §

(1)    A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános területi építészeti követelmények az alábbiak:

a)    épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában környezete adottságaihoz illeszkedjen.
b)    az épületmélységek megválasztásával meg kell előzni azt, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.
c)    A fő funkciót befogadó új épület utcai homlok-falát az utcában jellemzőnek tekinthető kialakult építési vonalhoz kell igazítani.

(2)    A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények az alábbiak:

a)    közterületről látható módon nem alkalmazható 

aa) homlokzaton hullámlemez burkolat,
ab) homlokzaton díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat az ablakok körül,
ac) más éghajlati tájra jellemző, tájidegen elemként megjelenő, funkció nélküli díszítőelem (pl. előtető, erkély, konzol).

b)    lakóépületként fagerendás ház közterülettől mért 25 méter távolságon túl helyezhető el;
c)    közterületről látható homlokzaton falfelület színezésére kizárólag fehér, földszín vagy pasztell szín használható;
d)    az épületek közterületről látható homlokzatainak és tűzfalainak egy homlokzaton belüli részleges felújítása vagy átfestése nem megengedett;
e)    főépületen kizárólag csak már meglévő palafedés takarására alkalmazható bitumenes zsindely,
f)    meglévő épület homlokzatán nem építhető be a homlokzatra jellemzőtől eltérő színű, valamint eltérő arányú nyílászáró;
g)    nem megengedett a nyílászárók színét az épület színvilágától eltérően kialakítani;
h)    nem megengedett az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel nem takartan, közterületről látható módon, vagy az épületek nem alárendelt homlokzatára telepíteni, kivétel ha az önkormányzati főépítésszel egyeztetve megállapításra kerül, hogy nincs más lehetőség;
i)    síktáblás napelem, napkollektor közterületről látható elhelyezése nem megengedett, kivétel ha az önkormányzati főépítésszel egyeztetve megállapításra kerül, hogy nincs más lehetőség;
j)    kialakult beépítésű utcában történő új építés esetén az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát az utcában jellemzően kialakult tetőidomokkal összhangban kell kialakítani.  
k)    utcafronti kerítés nem lehet ipari jellegű (horganyzott vagy műanyag bevonatos rácsos kialakítású  fém táblás vagy tekercses), drótfonatos, vagy beton elemes, nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nádszövettel bevont vagy bambuszkerítés.
l)    az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
m)    az elbontott építmények telkeit megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.

(3)    A falusias jellegű területre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:

a)    A fő funkciót befogadó épületet lehetőség szerint az utcafronti telekhatárhoz közel kell elhelyezni.
b)    A fő funkciót befogadó épület közterület felé megjelenő homlokzata kizárólag földszintes kialakítású lehet. 
c)    Gépjárműtároló utólagos építése esetén csak a fő funkciót betöltő épület folytatásaként, takart helyzetben alakítható ki.
d)    Kerítés jellege 5 méternél nagyobb előkerttel telepített épület esetében áttört, egyéb esetben áttört vagy tömör.
e)    A kerítések megengedett legkisebb magassága 1,5 méter, megengedett legnagyobb magassága legfeljebb 2,0 méter.

(4)    A falusias jellegű területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:

a)    tető és előtető fedésére a közterületről látható részen alu lemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes lemez, fém hullámlemez nem alkalmazható; hagyományostól eltérő színű (pl. kék, zöld);
b)    utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető;
c)    a fő funkciót befogadó épületen összetett tetőidomú mediterrán magastető, lapostető nem létesíthető.
d)    a fő funkciót befogadó épület jellemző tetőhajlásszöge 35°- 45° közötti értéktől eltérő nem lehet.
e)    Utcai homlokzaton garázskapu nem létesíthető.
f)    utcai kerítés látható, fő anyaga fa, nyerstégla, színezett vakolat, festett alumínium, fa utánzatú műanyag, kovácsoltvas vagy kovácsoltvas jellegű lehet.

(5)    A kertvárosi jellegű területre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:

a)    A fő funkciót befogadó új épület utcai homlok-falát az utcában jellemzőnek tekinthető kialakult építési vonalhoz javasolt igazítani. 
b)    Kerítés jellege előkerttel telepített épület esetében áttört, egyéb esetben áttört vagy tömör.
c)    A tömör kerítések megengedett legkisebb magassága 1,5 méter, megengedett legnagyobb magassága legfeljebb 1,8 méter. 
d)    Az áttört kerítés megengedett legkisebb magassága 1,0 méter, megengedett legnagyobb magassága legfeljebb 1,8 méter.

(6)    A présházak, pincék területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:

a)    épület kizárólag földszintes kialakítású lehet;
b)    utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető;
c)    a fő funkciót befogadó épület jellemző tetőhajlásszöge 35°- 48° közötti értéktől eltérő nem lehet;
d)    a tetőgerinc iránya a környezetben lévő présházak tetőgerinc irányához igazodjon;
e)    présházakra jellemző nyílásrendtől eltérő kialakítása, közterületről látható homlokzat nem megengedett;
f)    belterületi részen kerítés nem létesíthető;
g)    zártkerti területen legfeljebb 1,2 méter magas, áttört jellegű kerítés építhető.

9. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó építészeti követelmények

11.    §

Az 1. melléklet a. pontjában szereplő helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a)    közmű szerelvények (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés közterületről látható főhomlokzaton nem vagy csak takart kialakítással helyezhető el;
b)    amennyiben a helyi védelem kiterjed az épület tömegére, az eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani azt. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
c)    az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell őrizni.
d)    belső korszerűsítés és átalakítás – hacsak védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítés engedélyezett.
e)    helyi építészeti karaktert hordozó épület homlokzatai, vagy egyéb épületrészei esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során korrigáltatható, ha annak eredményeként egységes építészeti kialakítás jön létre.
f)    helyi építészeti karaktert hordozó épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését:

fa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
fb) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben, 
fc) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
fd) eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e   rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

10. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak
elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások

12.    §

(1)    A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek a 3. mellékletben szereplő területek. A 3. mellékletben jelölt területeken kívül eső részek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(2)    Átjátszó állomás elhelyezése  az (1) bekezdésben meghatározott, teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas  területeken meglévő adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.
(3)    Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el. Az illeszkedést főépítészi véleménnyel kell igazolni.
(4)    Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
(5)    Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
(6)    A szabályozási tervlapokon jelölt kilátásvédelmi pontoktól mért 300 méteren belül a látványt zavaró magasságú építmény, légvezeték nem létesíthető, valamint ilyen növény nem ültethető.
(7)    Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatosan a látható fő anyaga esetén törekedni kell a természetes anyag vagy azt utánzó megjelenésű anyag használatára.

13.    §

(1)    Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési és elektromos hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2)    A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(3)    A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti  vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös  tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4)    Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.

14.    §

A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:

a)    el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
b)    a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
c)    az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet alacsony intenzitással világítsuk meg;
d)    igazítsák a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez. 

11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
15.    §

A szennyvízátemelők, vízmű kutak növényzettel történő eltakarása szükséges. 

12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

16.    §

(1)    A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.
(2)    Az (1) bekezdés alól évente 12 naptári hét időszakra a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében el lehet térni.  
(3)    Reklámot, reklámhordozó berendezést közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon az ott elhelyezett alább felsorolt utcabútorokon lehet elhelyezni:

a)    utasváró,
b)    kioszk,
c)    közművelődési célú hirdetőoszlop,
d)    információs vagy más célú berendezés.

(4)    Az (3) bekezdésben foglaltakon kívül közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon reklám és reklámhordozó berendezést elhelyezni nem lehet, ide értve a közvilágítási, villany és telefonoszlopokat is.
(5)    Utasváró felületének legfeljebb 30 %-án helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. A tetőn reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(6)    Az információs vagy más célú berendezésen elhelyezett reklám felület mérete 1 m2 nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezés teljes magassága a 3 métert nem haladhatja meg.
(7)    A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és típusonkénti formájának azonosnak kell lennie.
(8)    A település közigazgatási területén legfeljebb 5 darab kioszk, 8 darab közművelődési célú hirdetőoszlop és 20 darab információs vagy más célú berendezés helyezhető el, ide értve a külterületen elhelyezett berendezéseket is. 
(9)    A reklámhordozó és a reklámhordozó berendezés készülhet kétoldalas kialakítással és háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható. LED-kijelző kizárólag villódzás mentes, futófény megjelenítése nélkül alkalmazható.   

V. FEJEZET
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

13. Rendelkezés a szakmai konzultációról

17.    §

(1)    Kötelező a szakmai konzultáció az alábbi esetekben az építési tevékenység megkezdését megelőzően:

a)    cégér, cégtábla, 
b)    az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 33/A. §-ban szabályozott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.

(2)    A szakmai konzultáció iránti kérelmet írásban az önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.
(3)    Szakmai konzultáció lehetőségéről az önkormányzati főépítész gondoskodik, amennyiben önkormányzati főépítész foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.
(4)    A szakmai konzultáció időpontja az önkormányzati főépítésszel egyeztetve kerül kijelölésre.

VI. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

18.    §

(1)    Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkoznak.
(2)    A polgármester a véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.
(3)    A kérelmet a 4. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal, papír alapon kell benyújtani. A véleményezési építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell felölteni, melyhez a polgármesternek hozzáférést kell biztosítani. 
(4)    Az eljárás során a településképi követelmények teljesülését kell vizsgálni az alábbi szempontok figyelembevételével:

a)    a környezetbe illeszkedése, azaz a jellemző beépítéshez, építészeti jellegzetességhez, anyaghasználathoz való igazodása biztosított-e,
b)    a jellemző bátai építészeti vonások védelme teljesül-e, 
c)    a helyi jelleg védelme teljesül-e,
d)    az utcakép egységét -amennyiben van – biztosítja-e, ha nincs egységes utcakép, akkor javítja-e annak látványát.

VII. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

19.    §

(1)    A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók köre:

a)    belterületen belül meglévő épület utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, tetőhéjalás cseréje;
b)    belterületen belül meglévő épület homlokzatán, tetőzetén nyílászáró méretének, anyagának, osztásának megváltoztatása, nyílászáró beépítése;
c)    belterületen belül lakóutcával határos kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése;
d)    meglévő, helyi védelem alatt álló épületen, a védendő értéket érintő építési tevékenység végzése esetén;
e)    település területén reklámhordozó elhelyezése.

(2)    A településképi bejelentési eljárás az ügyfélnek a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésére indul. A bejelentést a 5. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.
(3)    A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni.
(4)    A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.
(5)    Több bejelentés köteles munka esetén a bejelentések összevonhatók.

20.    §

(1)    A településképi bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a bejelentési dokumentáció formai követelményei teljesülnek-e.
(2)    A településképi bejelentési eljárás során a polgármester kikéri az önkormányzati főépítész szakmai véleményét.
(3)    A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya 

a)    megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek;
b)    megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
c)    alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;
d)    az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz;
e)    a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;
f)    védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;
g)    a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.

VIII. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

21.    §

(1)    Településképi kötelezettség megszegésének minősül 

a)    a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása,
b)    a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység, illetve
c)    e rendeletben meghatározott településképi követelmények nem teljesítése. 

(2)    Településképi követelmények megsértése esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosával szemben a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV törvény előírásainak megfelelően jár el, azaz felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszűntetésére.
(3)    Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg. 

22.    §

(1)    A településképi követelmények 20. § (2) bekezdésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben településképi kötelezési eljárás indul, mely során 20.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.
(2)    A polgármester a településképi kötelezési eljárást általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény szabályai szerint folytatja le.
(3)    A településkép-védelmi bírság kiszabásánál a képviselő-testület mérlegeli különösen:

a)    a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatását,
b)    a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatóságát,
c)    a jogsértő állapot időtartamát,
d)    a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát.

(4)    A Polgármester kötelezési eljárásában hozott és a (1) bekezdésében meghatározott bírságot kiszabó döntésével szemben a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületénél lehet előterjeszteni.
(5)    A településkép-védelmi bírságot kiszabó határozatban közölni kell a befizetés módját és határidejét.
(6)    A végrehajtás foganatosítása érdekében az Ákr. 134. § (2) bekezdése alapján az Önkormányzat önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet.

IX. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

23.    §

(1)    A képviselő-testület a településkép javításának, megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.
(2)     A tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszegből vissza nem térítendő támogatás nyújtható: 

a)    az Értékleltárban szereplő érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok 
b)    településképi szempontból meghatározó területen lévő építmény közterületről látható részeinek felújításának, átalakításának
finanszírozásához.

(3)    A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 50%-a, de legfeljebb 150.000 forint.
(4)    Az érintettek a támogatást kérelem útján nyerhetik el.
(5)    A kérelmet kizárólag magyar nyelven, papír alapon lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal.
(6)    A kérelemnek tartalmaznia kell

a)    a kérelmező nevét és állandó lakhelyét, valamint a kérelmező állandó lakhelyét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,
b)    a kérelmező adóazonosító jelét, valamint a kérelmező adóazonosító jelét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,
c)    a kérelmező bankszámlaszámát és a számlát vezető pénzintézet nevét,
d)    a beruházással érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját,
e)    a vásárlásra és/vagy kivitelezésre vonatkozó, a kérelmező nevére és címére/beruházás címére szóló költségvetést,
f)    a beruházás megvalósítása előtti állapot ismertetését és fotódokumentációját, valamint az (1) bekezdésben szereplő célnak való megfelelőséget,
g)    a beruházás megvalósítását követő állapot ismertetését.

(7)    kérelem tárgyévi felújítás támogatására február 15. és március 10. napja között nyújtható be.

14. A kérelem feldolgozásának és elbírálásának szabályai

24.    §

(1)    Épületenként egy kérelem benyújtására van lehetőség.
(2)    Amennyiben épületenként több kérelem került benyújtásra, úgy a benyújtásra került kérelmek közül csak a legkorábban benyújtásra került kérelem részesíthető támogatásban.
(3)    A kérelem beérkezését követően a polgármester megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy a kérelem 
a)    a benyújtási határidőn belül került-e benyújtásra és 
b)    a kérelmező a lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik.
(4)    A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.
(5)    A polgármester a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.
(6)    Ha a kérelmező a befogadott kérelmet hibásan, hiányosan nyújtotta be, a polgármester megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.
(7)    Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.

25.    §

(1)    A beérkezett pályázatokat szakmai szempontból az önkormányzati főépítész előzetesen értékeli és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a támogatás odaítélésére. A nyertes pályázatokról a Képviselőtestület dönt.
(2)    A befogadott kérelmek esetében a képviselő-testület tárgyév április 30. napjáig dönt a kérelem 

a)    támogatásáról, vagy
b)    elutasításáról.

(3)    A kérelmet abban az esetben utasítja el a képviselő-testület, ha a beruházás nem felel meg az e rendeletben foglalt előírásoknak.
(4)    A polgármester a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.
(5)    A döntés meghozatalát követő 30 napon belül az önkormányzat támogatási szerződést köt a támogatott kérelmezővel és a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.

15. A támogatással való elszámolás szabályai
26.    §

(1)    A támogatott kérelmező a kapott pénzügyi támogatás felhasználásáról a támogatási szerződés szerint köteles elszámolni a támogatási cél megvalósulását követő 30 napon belül, de legkésőbb a táegyévet követő év január 31. napjáig.
(2)    Az elszámolási kötelezettség a támogatási szerződés szerinti "Elszámoló Lap" kitöltésével, és a támogatás összegének felhasználásáról szóló bizonylatok – pályázó által hitelesített - másolatának benyújtásával teljesíti.
(3)    Az elszámolások elfogadásáról a Képviselő-testület - a pénzügyi csoport ellenőrzése alapján – a tárgyévet követő év februári ülésén dönt.

X. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. Hatályba léptető rendelkezések

27.    §

Ez a rendelet 2018. október 26-án lép hatályba.

17. Hatályon kívül helyező rendelkezések

28.    §

Hatályát veszti Báta Község helyi építési szabályozásáról szóló 15/2008. (XII. 12.) önkormányzati rendeletének 3. § (5)-(6), (8)-(9), (17) és (20) bekezdései, 4. § (1)-(2), (3)-(5) és a (7) bekezdésben a  „ - közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni, az illetékes örökségvédelmi hatósággal történt egyeztetés alapján. - közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.” szövegrész, a 7. § (17)-(18) bekezdései, a 8. § (5) bekezdésben a „tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja” szövegrész, a 8. § (8) bekezdés c. pontja, (10) bekezdés a. és b. pontja, (11)-(13) bekezdései, a (14) bekezdésben az „ A kilátásvédelmi pontoktól mért 300 méteren belül a látványt zavaró magasságú építmény, légvezeték nem létesíthető, valamint ilyen növény nem ültethető.” szövegrész, a 10. § (3) és (7) bekezdései, a 12. § (5) bekezdése, a 18. § (3) bekezdés d. és e. pontja, a 21. §, a 22. §, az 1-3. mellékletek, Báta község a helyi építészeti értékek védelméről szóló 2/2012. (IV. 19.) önkormányzati rendelete.

Báta, 2018. október 24.

​

                  Huszárné Lukács Rozália                                        Dr. Kohány András

                            polgármester                                                            jegyző