Iregszemcse Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 25.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 01. 27

Iregszemcse Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 25.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2023.01.27.

Iregszemcse Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Iregszemcse Község Önkormányzatára és az Önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat-és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester, polgármesteri hivatal, jegyző – működési rendjére.

2. Hivatalos megnevezés

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Iregszemcse Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7095 Iregszemcse, Kossuth tér 19.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.iregszemcse.hu

(4) Az Önkormányzat Képviselő-testületének a hivatalos neve: Iregszemcse Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(5) Az Önkormányzat hivatalának neve: Iregszemcsei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(6) A Hivatal

a) székhelye: 7095 Iregszemcse, Kossuth tér 19.

b) telephelyei: 7093 Értény, Béke tér 325., 7095 Újireg, Kossuth utca 1.

3. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Iregszemcse község címere és a zászlaja.

(2) A címer használható a Képviselő-testület, a Hivatal kiadványain és levelezési fejrészén, valamint a polgármester, és a jegyző levelezési fejrészén.

(3) Az Önkormányzat zászlaja használható nemzeti ünnepeken, és a Képviselő-testület, Önkormányzat rendezvényein.

(4) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

4. § A Képviselő-testület a helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapítását és adományozását külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

4. Bélyegzők és használatuk

5. § (1) Az Önkormányzat és a Hivatal körbélyegzőt és fejbélyegzőt használ.

(2) A körbélyegző közepén Magyarország címerét kell feltüntetni.

(3) A körbélyegző körirata a következő lehet:

a) IREGSZEMCSE KÖZSÉG POLGÁRMESTERE,

b) IREGSZEMCSEI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE,

c) Iregszemcse Község Önkormányzata,

d) IREGSZEMCSEI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

(4) A körbélyegzőt kell használni aláírás hitelesítésre.

(5) Fejbélyegző tartalma a következő lehet:

a) IREGSZEMCSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 7095 Iregszemcse Kossuth tér 19. Adószám: 15733397-2-17

b) IREGSZEMCSEI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 7095 Iregszemcse Kossuth tér 19. Adószám: 15844735-1-17

(6) A bélyegzőkről a jegyző nyilvántartást vezet. A bélyegzők használatának rendjét jegyzői utasítás szabályozza.

(7) A jegyző gondoskodik a (3) és (5) bekezdésben felsorolt bélyegzők nyilvántartásáról.

5. Nyilvánosság, lakossági tájékoztatás

6. § (1) A hirdetmény helyben szokásos módon történő kihirdetésének a Hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblán történő elhelyezés minősül.

(2) Az Önkormányzat a lakosság tájékoztatása érdekében internetes honlapot működtet.

(3) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembe vételével, a polgármester és a jegyző feladata.

(4) Az Önkormányzat az internetes honlap költségeit az Önkormányzat költségvetésében biztosítja.

6. Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

7. § (1) Az Önkormányzat együttműködik más országok helyi önkormányzatával.

(2) A község testvér-települési kapcsolatot tart fenn a:

a) romániai Gyimesközéplok,

b) ukrajnai Nagybégány,

c) szerbiai Bezdán

településekkel.

(3) A hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, ápolása a polgármester irányítása, és szervezése mellett a Képviselő-testület feladata.

7. Együttműködés a lakossággal

8. § (1) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendeletben foglaltak szerint részt vehet a Képviselő-testület és bizottsága ülésén.

(3) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:

a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok, akciók ismertetése, egyeztetése,

b) a lakossági szükségletek kielégítését szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,

c) a lakosságnak a közügyek intézésébe történő bevonása.

8. Helyi népszavazás

9. § (1) Helyi népszavazást a település választópolgárai 25%-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.

(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló Képviselő-testületi ülésre a polgármester meghívja tanácskozási joggal az aláírást gyűjtők képviselőit.

(3) Helyi népszavazás kiírását tárgyaló Képviselő-testületi ülésen a Képviselő-testületnek döntenie kell a népszavazásra feltett kérdésekben a döntésnél figyelembe veendő tényekről, körülményekről, a döntés eredményének várható hatásairól, a mellette és ellene szóló érvekről hogyan, milyen formában, milyen fórumokon történik a választópolgárok tájékoztatása.

(4) A helyi népszavazásra vonatkozó további rendelkezéseket és részletszabályokat a Képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

9. Együttműködés egyéb szervekkel

10. § (1) A Képviselő-testület feladatai körében – különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben – együttműködik a területi és országos államigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel, továbbá támogatja a civil szervezetek helyi közügyekben való részvételét.

(2) Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(3) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás, és annak szervezése a polgármester feladata.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladata, hatásköre és szervezete

11. § Az Önkormányzat ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

12. § A Képviselő-testület az önkormányzat – az Mötv. 10. § (2) és 13. § (1) bekezdésében foglalt – feladatai ellátásának mértékét a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

13. § Az önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

14. § (1) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottsága, a Hivatal, a jegyző látja el.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit – a törvényben meghatározott kivételekkel – a polgármesterre, bizottságaira, a jegyzőre ruházhatja át. A hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskör átruházásra kizárólag önkormányzati rendeletben kerülhet sor.

(3) A polgármesterre, jegyzőre átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza, a bizottságokra átruházott hatáskörökről a 71. § (1) bekezdése ad szabályozást.

15. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 5. melléklet tartalmazza.

16. § Az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

10. A Képviselő-testület működése

17. § (1) A Képviselő-testület 7 főből áll. A képviselő-testület személyi összetételét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek.

(3) Az önkormányzat jogi személy, a Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

18. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

11. A Képviselő-testület alakuló ülése

19. § (1) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester – ha nem volt eredményes a polgármester választás, akkor a tisztségében maradó régi polgármester, akadályoztatása esetén a képviselőnek megválasztott alpolgármester, kettejük együttes távolléte, akadályoztatása esetén a megválasztott legidősebb települési képviselő, mint korelnök gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület alakuló ülésére szóló meghívót az ülés előtt legalább három nappal ki kell küldeni és erről a helyben szokásos módon, továbbá az önkormányzat honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell a lakosságot.

(3) Az alakuló ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a megválasztott képviselők részére történő eljuttatásáról a jegyző a Hivatal útján gondoskodik.

(4) Az alakuló ülés helye: Önkormányzat székhelye.

(5) Az alakuló ülést a polgármester nyitja meg és vezeti.

20. § (1) Az alakuló ülés napirendi pontjai a következők:

a) az alakuló ülés ünnepélyes megnyitása a polgármester által,

b) az alakuló ülés határozatképességének megállapítása, a napirend elfogadása,

c) a helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről,

d) a megválasztott képviselők és a polgármester eskütétele külön-külön, melynek során a polgármester eskü szövegét előmondja a HVB elnöke vagy tagja, a képviselők eskü szövegét a polgármester olvassa elő,

e) a polgármesteri program ismertetése,

f) a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata, a Képviselő-testület döntése alapján annak módosítása vagy új rendelet megalkotása,

g) alpolgármesterek megválasztása,

h) az alpolgármester eskütétele, melynek során az eskü szövegét a polgármester olvassa elő,

i) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,

j) az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,

k) a Képviselő-testület bizottságainak – elnökének, tagjainak - megválasztása,

l) a Képviselő-testület nem Képviselő-testületi tagjainak eskütétele melynek során az eskü szövegét a polgármester olvassa elő,

m) képviselői, bizottsági tiszteletdíjakról, természetbeni juttatásokról dönt,

n) az önkormányzat társulásokban történő képviseletéről döntés,

o) tájékoztatás a képviselői összeférhetetlenségi, méltatlansági szabályokról,

p) tájékoztatás a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szabályairól,

q) az alakuló ülés bezárása.

(2) Az alpolgármester megválasztásához szükséges titkos szavazás lebonyolítása érdekében a képviselők közül a 3 fős szavazatszámláló bizottságot választani.

21. § (1) A Képviselő-testület döntése alapján a 20. § f), k)–p) pontjaiban meghatározott napirendek későbbi ülésre halaszthatók.

(2) Az alakuló ülésen a 20. §-ban meghatározott napirendeken kívül más napirend is tárgyalható a Képviselő-testület döntése alapján.

(3) A Képviselő-testület alakuló vagy azt követő ülésén esedékes Szervezeti és Működési Szabályzatot érintő rendeletalkotás vonatkozásában a bizottsági véleményezés, valamint a személyi javaslatok tekintetében az írásos előterjesztés nem kötelező.

12. A Képviselő-testület rendes ülése

22. § (1) A Képviselő-testület a határozati formában elfogadott munkatervében meghatározottak szerint évente legalább hat alkalommal tart rendes ülést.

(2) A Képviselő-testület az év júniusára, júliusára és augusztusára rendes ülést nem tervez, ülésszünetet tart.

(3) Az ülések helye: Iregszemcsei Közös Önkormányzati Hivatal székhelyének tanácskozó terme.

(4) A polgármester indokolt esetben a Képviselő-testületi ülést más helyszínre is összehívhatja.

(5) A Képviselő-testület rendes ülésének meghívójában szereplő napirendi javaslatok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) minden munkaterv szerinti Képviselő-testületi ülésen első napirendi pont a lejárt határidejű Képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról szóló jelentés,

b) sorrendben azok az előterjesztések következnek, melyek az előzőekben felsoroltak körébe nem tartoznak.

13. Munkaterv

23. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjait a Képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület a nyári szabadságok miatti ülésszünetet június 1. napja és augusztus 31. napja között határozza meg. A polgármester az ülésszünet idején is összehívhat indokolt esetben rendkívüli ülést.

(3) Az éves munkaterv jogszabályokba foglalt vagy Képviselő-testületi döntések alapján előre tervezett napirendeket tartalmazza.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző hónap 1. napjáig javaslatot tehetnek:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a képviselők,

c) az önkormányzati bizottság,

d) a jegyző,

e) a község országgyűlési képviselője,

f) az önkormányzat által alapított költségvetési szervek vezetői és

g) a kormányhivatal vezetője.

(5) A munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig.

24. § Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni a helyben szokásos módon és az önkormányzat honlapján.

14. A Képviselő-testület rendkívüli ülése

25. § (1) A Képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését az indítvány alapján a polgármester hívja össze, az ő feladata a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározása.

(4) A rendkívüli ülést a polgármesternek a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra kell összehívnia.

26. § (1) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a rendkívüli ülés meghívására, a képviselők, érintettek értesítésére bármilyen célszerű értesítési mód igénybe vehető, így különösen: telefon, e-mail, levél, távirat, személyes kézbesítés.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az önkormányzat vagy a lakosság számára.

27. § A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.

15. Közmeghallgatás, lakossági fórum

28. § (1) A közmeghallgatásra a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A közmeghallgatást a Képviselő-testület – amennyiben az adott évben korábban erre nem került sor – december hónapban tartja.

29. § (1) A közmeghallgatást a polgármester hívja össze.

(2) A közmeghallgatás testületi ülés, melynek összehívására és lefolytatására a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy a közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosságot legalább 15 nappal az ülés előtt tájékoztatni kell a helyben szokásos módon, és az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel.

(3) A meghirdetett közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

(4) A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja. A közmeghallgatáson az állampolgárok és szervezetek képviselői legfeljebb 2 óra időtartamban, ezen belül maximum 5-5 perces felszólalással közérdekű kérdéseket intézhetnek a Képviselő-testülethez, és javaslatokat tehetnek a település sorsát, működését érintő témakörökben szükségesnek tartott teendőkre.

(6) A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a hatályos jogszabályokban előírt módon kell kezelni. Az érdekelteket tájékoztatni kell az elintézés módjáról.

(7) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontja szerinti kötelezettségének, választása szerint, a közmeghallgatás keretében is eleget tehet.

(8) A közmeghallgatás Képviselő-testületi ülésnek minősül, külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítésére és tartalmára a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

(9) A közmeghallgatáson a Képviselő-testület határozatot nem hoz, rendeletet nem alkot.

(10) Rendkívüli közmeghallgatás akkor tartható, ha legalább három települési képviselő, vagy a Képviselő-testület állandó bizottsága írásban – a soronkívüliség indokoltságának megjelölésével – indítványozza, és az indítványt a Képviselő-testület minősített többséggel elfogadja.

30. § (1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás érdekében, a Képviselő-testület szükség szerint lakossági fórumot tart.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a tárgyalásra kerülő tárgykörről a helyi lakosságot a rendezvény időpontját legalább 10 nappal megelőzően a helyben szokásos módon, és az önkormányzat hivatalos honlapján való közzététellel tájékoztatni kell.

(3) A lakossági fórum nem minősül Képviselő-testületi ülésnek.

(4) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.

16. Az ülések összehívásának rendje

31. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha a tisztség betöltetlen, a hatáskörét alpolgármester gyakorolja. Amennyiben az ő akadályoztatása, távolléte is fennáll, abban az esetben a pénzügyi bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri, pénzügyi bizottság elnöki tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós együttes akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze a Képviselő-testületet, és vezeti annak ülését.

32. § Tartós akadályoztatásnak minősülnek a következő esetek:

a) a 30 napot meghaladó betegség,

b) a 30 napot meghaladó szabadság, fizetés nélküli szabadság,

c) a külszolgálat, vagy

d) az Mötv. 70. §-a szerinti felfüggesztés,

e) Képviselő-testület által megállapított önkormányzati képviselő összeférhetetlensége, méltatlansága, kizárása tárgyában hozott Képviselő-testületi határozatára vonatkozó bírósági eljárás időtartama a jogerős bírósági döntés napjáig.

33. § (1) A Képviselő-testület összehívásakor a munkatervet kell alapul venni.

(2) Az ülés összehívása az ülés jellegét, napját, helyét, kezdési időpontját, a napirendi pontok tárgyát, a napirendek előterjesztőinek, valamint az előterjesztést előzetesen tárgyaló bizottság megnevezését tartalmazó írásos meghívóval történik. A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket is.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén a 26. § (4) bekezdésében, valamint 27. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban kell az érdekelteknek megküldeni.

(4) A Képviselő-testület ülésének idő- és napirendi pontjáról a nyilvánosságot a helyben szokásos módon, valamint a hivatalos honlapon keresztül tájékoztatni kell.

(5) A nyilvános ülésre szóló meghívót és előterjesztést, elsősorban elektronikus úton kell megküldeni az érintettnek.

(6) A polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő, a jegyző és a nem képviselő bizottsági tag részére az ülés anyagát kérésére az ülésen kinyomtatott formában is rendelkezésre kell bocsátani.

34. § A Képviselő-testületi ülés meghívója tartalmazza:

a) az ülés időpontját,

b) helyét, jellegét (munkatervi tervezett rendes ülés, rendkívüli, közmeghallgatásos, nyilvános, zárt ülés),

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendi pontok előterjesztőit,

e) a polgármester aláírását és bélyegzőlenyomatát, más összehívó esetén az összehívó nevét és a Képviselő-testület bélyegzőlenyomatát.

35. § (1) A Képviselő-testület ülésének megkezdéséig rendkívüli körülmények által indokolt esetben a polgármester az ülést új időpont kijelölésével elhalaszthatja.

(2) Az (1) bekezdésben leírt esetben a polgármester az ülés elhalasztásáról annak indokával együtt a meghívottakat értesíti.

(3) Az ülés megkezdését követően a Képviselő-testület határozhat arról, hogy az ülést elnapolja és az elfogadott napirend alapján későbbi időpontban folytatja.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület az ülés elnapolásáról határoz, vagy a polgármester az ülést tartós rendzavarás vagy rendkívüli körülmény által indokolt esetben berekeszti, az ülést a lehető legrövidebb időn – legkésőbb 8 napon – belül folytatni kell. Ebben az esetben a már megkezdett ülés elfogadott napirendjei alapján folytatódik a tárgyalás menete.

(5) Rendkívüli körülmények által indokolt esetnek minősül különösen időjárási, természeti, előre nem látható okok miatti akadályoztatottság.

36. § (1) A Képviselő-testület ülésén szavazati joggal vesznek részt a Képviselő-testület tagjai.

(2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a napirendi pontok előterjesztőit,

c) akinek a részvételét a polgármester illetőleg a napirendi pont előterjesztője szükségesnek tartja,

d) akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában megjelöltek tanácskozási joggal való részvétele csak az őket érintő napirendre vonatkozik.

(4) A tanácskozási joggal meghívottak – a döntéshozatalban való részvétel kivételével – a képviselőket megillető jogosultságokkal rendelkeznek az ülésen.

(5) A Képviselő-testület ülésére eseti jelleggel meghívható:

a) az önkormányzati intézmény vezetője,

b) az önkormányzati gazdasági társaság vezetője,

c) a választókerület országgyűlési képviselője,

d) a Tamási Járási Hivatal vezetője,

e) az önkormányzati hivatal köztisztviselője,

f) civil szervezet vezetője,

g) egyházak képviselői,

h) díszpolgárok.

(6) A tanácskozási jog nélkül meghívott személy az őt, vagy az általa képviselt szervezetet érintő kérdésben az ülésen szót kérhet, a polgármester szót adhat.

(7) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási jog nélkül a polgármester bárkit meghívhat, akinek meghívását indokoltnak tartja.

17. Az ülések nyilvánossága

37. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság és a sajtó képviselője az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester (az ülés elnöke) a rendzavarót, ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

38. § (1) Zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet:

a) polgármester,

b) bármelyik képviselő,

c) a Képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző.

(2) Zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, kivéve az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja, mely esetben a zárt ülés elrendeléséhez minősített szótöbbség kell.

(3) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá a polgármester meghívása esetén a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

(4) Aki a zárt ülésen jogosulatlanul tartózkodik, azt a polgármester távozásra szólítja fel.

(5) A zárt ülés dokumentumainak a kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani az adatvédelmi, titokvédelmi szabályok betartására.

(6) A zárt ülés résztvevője megismerheti a zárt ülésen szereplő előterjesztést és – amennyiben csak egyes napirendi pont tárgyalásánál lehet jelen – az adott napirendre vonatkozó jegyzőkönyvi részt.

(7) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.

(8) A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja, annak megtekintését, hangfelvétel meghallgatását nem teheti lehetővé.

(9) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett, a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban teheti meg, mely az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

(10) A zárt ülésen hozott Képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(11) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A tájékoztatáshoz kapcsolódó tartalmi vizsgálatot a polgármester végzi el.

18. Az ülés vezetése

39. § (1) A Képviselő-testület ülésének vezetése során a polgármester – illetve a 31. § (2)–(3) bekezdés szerinti levezető elnök – által ellátandó feladatok:

a) az ülés megnyitása, bezárása,

b) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét, megnyitja az ülést,

c) előterjeszti az ülés napirendjét, annak sorrendjét; a napirendről a Képviselő-testület vita nélkül határoz,

d) a Képviselő-testület által elfogadott napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát, megadja a szót a hozzászólásra jelentkező tanácskozási joggal meghívott személynek, összefoglalja a vitában elhangzottakat,

e) szavazást rendel el,

f) megállapítja a szavazás eredményét,

g) kihirdeti a határozatot,

h) beszámol a két ülés közötti munkáról és a fontosabb eseményekről,

i) biztosítja a tanácskozás rendjét.

(2) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés napirendek közé történő felvételére vagy előterjesztés napirendről történő levételére bármely képviselő tehet javaslatot.

(3) Napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés lényegét annak előterjesztője még a napirendre történő felvételről szóló döntés előtt előzetesen ismertetni köteles.

(4) Minden napirend-módosításra irányuló indítványról, előterjesztésről külön-külön kell vitát nyitni és egyszerű többséggel döntést hozni róla. A Képviselő-testület a módosító indítványok megtárgyalását követően az ülés napirendjéről egyszerű szótöbbséggel dönt.

19. Határozatképesség

40. § (1) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több, mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.

(3) A polgármester határozatképtelenség esetén

a) amennyiben legkésőbb 20 percen belül az ülés várhatóan határozatképessé válik, szünetet rendel el,

b) amennyiben az a) pontban leírt idő elteltével nem lesz határozatképes az ülés, berekeszti azt,

c) intézkedhet újabb ülés összehívásáról,

d) az ülést bezárhatja, a nem tárgyalt napirendek soron következő ülésen tárgyalását elrendelheti.

(4) A határozatképtelen ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(5) Szükség esetén a napirend megváltoztatható, azonban a napirend változásáról a meghívottakat legkésőbb 5 nappal a tervezett ülés időpontja előtt tájékoztatni szükséges.

(6) Az ülésről igazoltan van távol a képviselő ezt a tényt a polgármester felé az ülést megelőzően bejelenti.

41. § (1) A határozatképesség meglétét az ülésen, a döntések meghozatala előtt ellenőrizni kell.

(2) A határozatképesség vizsgálata az ülés vezetőjének, valamint a jegyzőnek is feladata.

(3) A határozatképesség hiányában hozott döntés törvénysértő, a jegyző kötelessége azt a Képviselő-testületnek jelezni.

42. § (1) A döntéshozatalból kizárható az a Képviselő-testületi tag, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A Képviselő-testületi tag köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett Képviselő-testületi tag kezdeményezésére, vagy bármely Képviselő-testületi tag javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt Képviselő-testületi tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztására irányuló bejelentést bármely képviselő, illetve a jegyző tehet írásban a polgármesternél. Az eljárásra a 49. §-t kell megfelelően alkalmazni.

20. A tanácskozás rendje

43. § (1) A tanácskozás rendjét a polgármester biztosítja. Ennek során:

a) megadja, illetve megtagadja a szót,

b) felszólítja azt, aki a tárgytól eltért, ennek eredménytelensége esetén megvonhatja a szót,

c) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

d) ismétlődés esetén – a képviselő kivételével – kiutasíthatja azt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,

e) rendreutasítja azt, aki a Képviselő-testület tagjához nem méltó magatartást tanúsít,

f) tanácskozási szünetet rendel el legfeljebb 30 percre

g) szükség esetén félbeszakítja az ülést,

h) rendkívüli élethelyzet esetén – rosszullét, baleset, természeti katasztrófa – az ülést félbeszakítja, és ez esetben az ülés folytatásáról 2 napon belül a képviselők értesítésével gondoskodnia kell az ülés folytatásáról.

(2) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

(3) Választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek a Képviselő-testületi ülésen csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt,

(4) A Képviselő-testületi ülésen bármikor szót kérhet:

a) a jegyző,

b) a Kormányhivatal képviselője,

c) a képviselő, amennyiben ügyrendi kérdésben kíván hozzászólni.

(5) Ügyrendi kérdésben tett hozzászólásnak minősül az, ha a képviselő az Önkormányzat Szervezeti Működési Szabályzata, vagy a Mötv. valamely eljárási, ügyrendi szabályának érvényesülésére hivatkozik.

(6) Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

21. Napirendi vita

44. § (1) A polgármester, - a 31. § (2)–(3) bekezdése szerinti levezető elnök, - a képviselő, a bizottság javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt.

(3) A napirendi pontokat az elfogadott sorrendben kell tárgyalni.

(4) A polgármester minden napirendi pont felett megnyitja a vitát, melynek során:

a) először az előterjesztő röviden ismerteti az előterjesztés tartalmát, ha szükséges, szóbeli kiegészítést tehet,

b) őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet előzetesen tárgyalta,

c) az előterjesztőhöz először a képviselők, majd a tanácskozási joggal résztvevők kérdést, észrevételt, hozzászólást intézhetnek,

d) a hallgatóság tanácskozási joggal nem rendelkező tagjai a napirendhez kapcsolódva hozzászólhatnak, kérdést tehetnek fel, ha erre a polgármester engedélyt ad.

(5) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet. A bizottság álláspontjának ismertetésére maximum 3 perc áll rendelkezésre.

(6) A képviselőknek, tanácskozási joggal meghívottaknak a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót a jelentkezésük sorrendjében. A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 3 perc lehet. Ismételt hozzászólásra egy alkalommal van lehetőség, maximális időtartama 2 perc lehet.

(7) A képviselő és a bizottság a vita lezárásáig az előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthet elő. A bizottság bármely előterjesztéshez, azok módosító javaslataihoz ajánlást, javaslatot tehet.

(8) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában is elhangzottakra – az előterjesztésében szereplő javaslatát a vita lezárásáig módosíthatja, kiegészítheti, visszavonhatja.

(9) Javaslat visszavonása esetén arról a Képviselő-testületnek nem kell dönteni.

(10) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy a Képviselő-testület döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő Képviselő-testületi ülésen köteles azt jelezni a Képviselő-testület felé.

(11) A szavazás megkezdéséig a polgármester, jegyző, képviselő vagy a bizottság javasolhatja a döntés elnapolását, ha valamely lényeges körülmény az ülésen nem tisztázható, és a törvényes döntéshozatalt a jegyző nem tudja biztosítani.

(12) Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, a polgármester a vitát lezárja, és rátér a szavaztatásra.

22. A szavazás

45. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Képviselő-testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról. Ha a szavazás eredményeként a Képviselő-testület végleges döntése eltér az előterjesztésben szereplő határozati javaslattól, a polgármester ismerteti a szövegszerű határozatot.

(2) A módosító javaslat elfogadásához ugyanolyan szavazati arány szükséges, mint az eredeti javaslat elfogadásához.

(3) Kinevezés, megbízás, választás esetén, amennyiben a Képviselő-testület több jelölt vagy pályázó (a továbbiakban együtt: jelölt) közül választ, akkor valamennyi jelöltről külön-külön kell szavazni. Valamennyi képviselő valamennyi jelöltre szavazhat. Azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy a legtöbb szavazat eléri az adott döntéshez szükséges többséget.

(4) Amennyiben a kinevezhető, megbízható, megválasztható személyek számánál több jelölt kap az adott döntéshez szükséges azonos számú igen szavazatot, úgy e jelöltekről újabb szavazást kell tartani, és azt a személyt kell elfogadottnak tekinteni, aki a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a döntéshez szükséges számú szavazatot.

(5) Kitüntetés, díj adományozására vonatkozó javaslat elfogadásánál a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

46. § Az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon felül minősített többség szükséges az alábbi döntésekhez:

1. a Képviselő-testület éves programjának elfogadása,

2. a Képviselő-testület gazdasági programjának, munkatervének elfogadásakor,

3. hitelfelvétel,

4. polgármester elleni kereset benyújtása,

5. az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati tulajdonról való rendelkezés,

6. kitüntetés, elismerés, díszpolgári cím adományozása,

7. helyi népszavazás kiírása,

8. a Képviselő-testület hatáskörének átruházása, átruházott hatáskör visszavonása,

9. rendkívüli közmeghallgatás elrendeléséről,

10. érintettség bejelentése elmulasztásának kimondása, jogkövetkezmény megállapítása.

11. közfeladat önkéntes felvállalása,

12. vagyonnal rendelkezés,

13. fegyelmi ügyekben hozott döntés.

14. polgármester (alpolgármester) tiszteletdíjának megállapítása,

15. sürgősségi indítvány elfogadása.

47. § (1) A Képviselő-testület döntéseit – a titkos szavazás kivételével – nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás a javaslatra az „igen”-nel szavazók, majd a „nem”-mel szavazók, végül a „tartózkodás”-sal szavazók megszámlálásával kézfeltartással történik.

(2) Képviselő-testületi tag döntéshozatalból történő kizárása esetén „igen“-nel és „nem“-mel lehet csak szavazni.

48. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. A titkos szavazás elrendeléséről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Az alakuló ülésen szavazatszámláló bizottságot kell alakítani az alpolgármester megválasztására.

(3) A titkos szavazást – a 20. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Pénzügyi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(4) A szavazólap tartalmát a Képviselő-testület határozza meg az alábbiak szerint:

a) az eldöntendő kérdést és az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget, vagy

b) személyi döntés esetén a megválasztható személyek számát, a jelöltek nevét és jelöltenként az igen, nem, tartózkodom választási lehetőséget.

(5) Érvényes a szavazat, ha:

a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a szavazó egy választási lehetőséget jelölt meg,

b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szavazó legfeljebb a megválasztható személyek számával megegyező számú jelölt neve mellett szavazott igennel.

(6) Amennyiben valamennyi, az ülésen jelenlévő képviselő leadta a szavazatát, a szavazatszámláló Bizottság a szavazást lezárja, majd felbontja a szavazólapokat tartalmazó borítékot és megállapítja a szavazás eredményét. A szavazatszámlálásról – a Hivatal közreműködésével – külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás időpontját, helyszínét,

b) a szavazatszámláló Bizottság tagjainak nevét, aláírását,

c) a jegyzőkönyvvezető nevét, aláírását,

d) a szavazásra feltett kérdés pontos meghatározását, személyi döntés esetén a jelöltek nevét,

e) a szavazólapot átvett képviselők számát,

f) a borítékban talált szavazólapok számát, ebből az érvényes, valamint az érvénytelen szavazatok számát,

g) az érvényes szavazatok közül az “igen”, a “nem” és a “tartózkodom” szavazatok számát, a titkos szavazás eredményét.

(7) A szavazatszámlálás befejezését követően a jegyzőkönyvet a szavazatszámláló Bizottság átadja a polgármesternek.

(8) A polgármester a szavazás eredményét számszerűen ismerteti és kihirdeti a döntést.

(9) Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely Képviselő-testületi tag kérésére, a Képviselő-testület vita nélkül határoz a szavazás megismételéséről. A szavazás az adott ülés keretében csak egyszer ismételhető meg.

(10) Nem lehet név szerinti szavazást tartani bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi) kérdésekben.

49. § (1) A Képviselő-testület tagja köteles bejelenteni, ha a tárgyalt ügy személyét, érdekét, vagy – Ptk. szerint nevesített – közeli hozzátartozójának személyét, érdekét érinti, befolyásolja.

(2) A Képviselő-testület tagja, ha elmulasztja érintettsége bejelentését, erre a Képviselő-testület másik tagja, vagy a jegyző figyelmeztetheti.

(3) Az érintett képviselő a döntéshozatali eljárásban nem vesz részt.

(4) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségét nem jelzi, de erre a későbbiekben fény derül, akkor a szavazás eredményét felül kell vizsgálni; az érintett szavazatát figyelmen kívül hagyva újra kell számolni a szavazatokat. Ha az eredmény eltérő a korábbi döntéshez képest, akkor az adott napirendi pontot újra kell tárgyalni a soron következő testületi ülésen a korábbi szavazás végeredményét rögzítő határozat megsemmisítésével.

(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettségének elmulasztását jegyzőkönyvezni kell, a polgármester, a levezető elnök a mulasztó képviselőt figyelmezteti a jogkövető magatartásra.

50. § (1) Bármelyik képviselő javaslatára név szerinti szavazást lehet elrendelni nyílt szavazás esetén. A név szerinti szavazásról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Névszerinti szavazást kell elrendelni:

a) bármely képviselő indítványára, ha a Képviselő-testület azt megszavazza,

b) a legalább 2 képviselő írásbeli indítványára, valamint

c) ha jogszabály előírja.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a Képviselő-testületi tagok nevét ABC sorrendben, a jelenlevő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”-nel, “nem”-mel vagy “tartózkodom”-mal szavaznak.

(4) A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámlálja és a szavazás eredményét átadja a polgármesternek, aki kihirdeti azt.

(5) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, a hitelesített névsort pedig a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

23. Önkormányzati rendeletalkotás

51. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) polgármester, alpolgármester,

b) képviselő,

c) Képviselő-testület bizottsága,

d) jegyző.

(2) Rendeletalkotással kapcsolatos kezdeményezést a polgármesternél kell írásban benyújtani a rendeletalkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével.

(3) A Képviselő-testület bizottsága vagy a legalább 2 képviselő kezdeményezésére – amennyiben annak jogszabályi akadálya nem merül fel – a rendelettervezetet ki kell dolgozni, és a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(4) A polgármester a képviselő-testületi bizottságok és a hivatal bevonásával a kezdeményezést, majd a tervezetet a Képviselő-testület elé terjeszti.

(5) A rendelet-tervezet előkészítése:

a) A Képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapít meg.

b) A rendelet-tervezetet a jegyző, illetve a Hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselői készítik el. Megbízható az előkészítéssel külső szakértő is.

c) Amennyiben a Képviselő-testület tárgy szerinti bizottsága, vagy szakértő készíti elő a rendelet-tervezetet, a Hivatal az előkészítésben akkor is köteles részt venni.

(6) A rendelet-tervezet véleményezése:

a) A rendelet-tervezetet – amennyiben nem bizottság készítette elő – megvitatás céljából a tárgy szerinti bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint szakértő is meghívható.

b) A polgármester egyes, a lakosság széles rétegeit érintő rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt a jegyző véleményének meghallgatását követően közmeghallgatásra bocsáthatja.

(7) A rendelet-tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

a) A polgármester, illetve a jegyző, az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.

b) A rendelet végleges, hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg és hirdeti ki.

c) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

52. § (1) Az önkormányzati rendelettervezet szakszerű - a jogszabályoknak, az Európai Unió jogharmonizációs követelményeinek és a jogszabály előkészítés, szerkesztés, kodifikáció, követelményeinek megfelelő - előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A tervezethez indokolást kell csatolni, amely bemutatja a javasolt szabályozás szükségességét és ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.

53. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendelet

a) évenkénti, folyamatos sorszámozású nyilvántartásáról,

b) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról,

c) érintett személyek, szervek, intézmények számára történő megküldéséről,

d) bárki általi megtekinthetőségének biztosításáról a polgármesteri hivatalban és az önkormányzat honlapján.

(2) A jegyző az önkormányzati rendelet és annak, valamint – ha az önkormányzati rendelet módosító vagy hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz – az abban foglalt módosítással vagy hatályon kívül helyezéssel érintett önkormányzati rendelet valamennyi jövőbeni időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét, a kihirdetést követően megküldi a kormányhivatalnak.

(3) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

54. § (1) A rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendeletek kihirdetése a helyben szokásos módon, a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel valósul meg, illetve Iregszemcse község honlapjára is feltöltésre kerül.

(3) Ezen túlmenően a rendeleteket közzé kell tenni a Nemzeti Jogszabálytárban.

24. Képviselő-testület határozatai

55. § (1) Képviselő-testületi határozat meghozatalát kezdeményezheti:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a képviselő,

c) a jegyző,

d) a Képviselő-testület bizottságai

e) a Kormányhivatal.

(2) A Képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint történik.

(3) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokat meg kell küldeni a Képviselő-testületi ülési jegyzőkönyv elkészültét követő 15 napon belül a végrehajtásért felelős személynek vagy szervnek.

(5) A jegyző a Hivatal útján folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását és arról a végrehajtási határidő lejártát követő rendes ülésére jelentést készít, melyet a polgármester terjeszt a Képviselő-testületnek.

(6) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

a) a napirend elfogadásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) képviselői kérdések, interpellációkra adott válaszok esetén,

d) név szerinti szavazás elrendelése esetén.

25. Előterjesztések

56. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó, döntést igénylő alábbi javaslat:

a) határozati javaslat,

b) rendelet-tervezet.

(2) Nem minősül előterjesztésnek:

a) jelentés,

b) beszámoló,

c) tájékoztató.

(3) A jelentés, a tájékoztató, a beszámoló tudomásulvétel céljából kerül a Képviselő-testület elé, ezekről szükség esetén a Képviselő-testület döntést hozhat.

(4) Rendelet megalkotására, módosítására vonatkozó javaslat csak írásbeli lehet.

(5) A polgármester kivételesen, alapos indokkal, így különösen:

a) az előkészítésre rendelkezésre álló idő rövidsége,

b) a döntéshozatalhoz szükséges információk beszerzése, valamint

c) terjedelmi ok miatt engedélyezheti az írásbeli előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását, ismertetését.

(6) Írásos előterjesztés nélkül csak sürgősségre hivatkozva tárgyalható rendeletalkotással összefüggő napirendi pont.

(7) Az előterjesztés tartalmazza a következő elemeket:

a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és intézménye költségvetésére gyakorolt hatását, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével, illetőleg – rendeletalkotást érintő előterjesztés esetén tartalmazza – a rendelet-tervezetet.

(8) A Képviselő-testülethez előterjesztést nyújthat be:

a) a képviselő,

b) a polgármester, az alpolgármester,

c) a Képviselő-testület bizottsága.

(9) Amennyiben az előterjesztés valamelyik Képviselő-testületi bizottság hatáskörét érinti, abban az esetben az előterjesztés csak meghatározott bizottság állásfoglalásával nyújtható be a Képviselő-testületnek.

(10) Kizárólag bizottsági állásfoglalás ismeretében tárgyalhatóak az alábbi előterjesztések:

a) a kitüntető cím és díjak adományozása

b) az éves költségvetési javaslat elfogadása, módosítása

c) a költségvetés végrehajtásáról szóló éves beszámoló.

26. Kérdések, bejelentések

57. § (1) A kérdés az önkormányzati képviselő önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetése, tudakozódása.

(2) A kérdést az ülés napját megelőző munkanapon 12.00 óráig lehet írásban bejelenteni a polgármesternél. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kérdező nevét, a kérdés teljes tartalmi összefoglalását, a kérdés címzettjét, és annak feltüntetését, hogy a kérdező a kérdést szóban elő kívánja-e adni.

(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerül sor.

(4) Az ülés kezdetekor ad tájékoztatást a polgármester a képviselők által már benyújtott kérdésekről.

(5) Ha a kérdés benyújtása a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal korábban kerül sor, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

(6) Képviselő azon kérdését, amelyben azt kéri a Képviselő-testülettől, hogy vizsgálja felül az önkormányzati ügyben hozott polgármesteri, bizottsági döntést, kizárólag írásban, a polgármesternek címezve lehet benyújtani. A soron következő testületi ülésen a kérdést tárgyalni kell, feltéve, hogy az a testületi ülést legalább 5 nappal megelőzően benyújtásra került.

(7) A kérdés szóbeli ismertetése, és az arra adott válasz időtartama legfeljebb 5-5 perc lehet.

(8) Visszavontnak kell tekinteni a kérdést, és tárgyalását meg sem kell kezdeni, ha a kérdező képviselő az ülésen nincs jelen.

(9) A kérdező a kérdést a Képviselő-testület ülésén ismertetheti.

(10) A kérdésre a Képviselő-testület ülésén a megkérdezett személyesen köteles választ adni. A válaszra történő felkészüléshez a Hivatal segítséget nyújt.

58. § (1) A kérdésekről, a kérdésekre adott válaszokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyi ügyekkel összefüggésben a kérdés az érintett kérésére zárt ülésen tárgyalandó. Az érintett erre irányuló nyilatkozatát a kérdés előterjesztője szerzi be és csatolja a kérdés bejelentéséhez.

59. § A képviselő a Képviselő-testület rendes ülésén, az ülés napirendjén nem szereplő témában legfeljebb egy alkalommal a kérdéseket és bejelentéseket követően napirenden kívüli felszólalhat, melyről vita nem tartható.

27. A jegyzőkönyv

60. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül.

(2) A Képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebből:

a) az eredeti példányt a jegyző kezeli,

b) a jegyzőkönyvet a Kormányhivatalnak elektronikus módon az ülést követő 15 napon belül kell megküldeni,

c) Iregszemcse község honlapján pdf formátumban feltöltésre kerülnek.

(3) A nyílt ülés jegyzőkönyvét az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(4) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a következőket:

a) a távol maradt képviselő nevét, a távollét igazoltságát, vagy igazolatlanságát,

b) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket és az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat,

c) a képviselő külön kérése alapján véleményének szószerinti rögzítését,

d) az önkormányzat bélyegzőjének lenyomatát.

(5) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Képviselő-testület által hozott döntést. Határozat esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként. A határozatot a jegyzőkönyv mellékleteként kell szerepeltetni, ha annak terjedelme azt indokolja.

(6) A polgármester vagy legalább két képviselő indítványára a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendjének tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, határozatot

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

f) a névszerinti, vagy a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,

g) az üléstől készület hanganyag felvételét.

(8) A zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(9) A zárt ülés jegyzőkönyve egy példányban készül. A zárt ülés jegyzőkönyvét a jegyző a nyilvános ülések jegyzőkönyveitől elkülönítetten kezeli. Zárt ülés jegyzőkönyvébe az eljárásban érdekelt személy kizárólag a saját ügyét érintően jogosult betekintésre.

(10) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, és a jegyző írja alá.

(11) A jegyző köteles biztosítani, hogy a testületi ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülésekről készült jegyzőkönyvek kivételével – a Hivatalban az ügyfélfogadási időben, a választópolgárok megtekinthessék. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

(12) A bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezések azzal az eltéréssel, hogy a bizottsági ülés jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

III. Fejezet

Az önkormányzati képviselő

61. § A képviselőt – e megbízatásából eredően - az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, vagy terhelik.

62. § (1) A képviselő jogai az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:

a) a képviselő önkormányzati rendeletében megállapított tiszteletdíjra jogosult,

b) a község ellátásában, üzemeltetésében, működtetésében résztvevő intézményektől felvilágosítást kérhet.

(2) A képviselő írásban vagy szóban köteles a polgármesternek előre bejelenteni, ha a Képviselő-testület ülésén való részvételében akadályoztatva van.

63. § A Képviselő-testület rendes üléséről igazolt távollétnek minősül:

a) betegség,

b) kórházi ellátás,

c) közlekedési akadály,

d) időjárási akadály,

e) a külszolgálat,

f) a szabadság,

g) a munkahelyi elfoglaltság,

h) külföldi tartózkodás.

64. § (1) Amennyiben a képviselő a Képviselő-testület rendes ülésén 6 hónapon belül legalább 2 alkalommal nem vesz részt és távolmaradását nem igazolja, a polgármester indítványozza a Pénzügyi Bizottságnál a kötelezettségszegés kivizsgálását.

(2) A képviselő kötelezettségszegésének megállapítására vonatkozó kezdeményezést (a továbbiakban: kezdeményezés) írásban a bizottság elnökéhez nyújthatja be a polgármester. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kötelezettségszegés pontos megjelölését és jogi alapját.

(3) A Pénzügyi Bizottság megvizsgálja a kezdeményezést, az eset körülményeit, ennek során felhívja a képviselőt nyilatkozattételre, bizonyítékai előterjesztésére és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a döntésre. A Pénzügyi Bizottság ülésére az érintett képviselőt meg kell hívni.

(4) A Pénzügyi Bizottság a vizsgálatot a kezdeményezés átvételét követő 30 napon belül folytatja le, a Képviselő-testület a határidőt meghosszabbíthatja.

(5) Ha a képviselő, nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: képviselő) az Mötv.-ben meghatározott – kivéve a 62. § (2) bekezdésben meghatározott esetet – kötelezettségét megszegi, a Pénzügyi Bizottság határozatában felszólítja a kötelezettsége teljesítésére.

65. § A képviselői vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozatalával, ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat a rendelet 7. melléklete tartalmazza.

28. A Képviselő-testület bizottságai

66. § (1) A Képviselő-testület a döntéselőkészítő, a szervező és ellenőrző feladatok ellátására állandó bizottságokat hoz létre.

(2) A Képviselő-testület határozattal, meghatározott önkormányzati szakmai feladat ellátására, ellenőrzésére, legfeljebb hat hónap időtartamra ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek összetételére az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, elnökéről, elnökhelyetteséről, tagjairól, feladatköréről, működésének alapvető szabályairól, a bizottság létrehozásakor dönt.

(4) Az ideiglenes bizottság a Képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, valamint a működésére meghatározott idő lejártát követően megszűnik. Ezzel együtt az elvégzett munkájáról a Képviselő-testületnek – előzetesen a bizottság által elfogadott – jelentésben számol be.

(5) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A bizottság feladat- és hatásköreit a jogszabályok határozzák meg, részletesen a 68–69. § és a bizottsági ügyrendek rögzítik.

(7) A bizottsági határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

67. § (1) A bizottságot a képviselők és más, a bizottság működési területén szakértelemmel bíró személyek közül a Képviselő-testület választja meg minősített szótöbbséggel.

(2) A bizottságok tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.

68. § A bizottság általános feladata:

a) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése,

b) bizottsági ajánlások tétele,

c) a Képviselő-testületi döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése,

d) a feladatkörükbe utalt előterjesztések elkészítése,

e) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, melyet jogszabály vagy a Képviselő-testület a bizottság hatáskörébe utal.

69. § (1) A bizottságot a bizottság elnöke hívja össze és vezeti ülését.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) Képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester, az alpolgármester vagy a jegyző indítványára,

az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül.

(3) A bizottság ülésén bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalására; a javaslatot tárgyaló ülésre a javaslatot tevő képviselőt meg kell hívni.

(5) A Képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, melyeket bizottság nyújthat be, illetve melyek csak bizottság álláspontjával nyújthatók be a Képviselő-testülethez.

(6) A Képviselő-testület bizottsága véleményezi a hatáskörébe tartozó előterjesztéseket. Ezek az előterjesztések csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testületnek.

(7) A bizottsági ülés határozatképességére, a döntéshozatalra vonatkozóan e rendelet szabályait kell alkalmazni. A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(8) A bizottság azokban az esetekben tartanak zárt ülést, amelyekben azt törvény kötelezővé teszi vagy megengedi.

(9) A bizottsági ülés jegyzőkönyvére a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10) A bizottság ügyviteli teendőit a Hivatal látja el.

70. § A Képviselő-testület egy állandó bizottságot, a pénzügyi bizottságot, hoz létre, mely tagjainak száma 3 főből áll. A bizottság személyi összetételét a 2. melléklet tartalmazza.

71. § (1) Pénzügyi bizottság feladata, hatásköre:

a) felügyeli és ellenőrzi az önkormányzat és intézménye gazdálkodását, az önkormányzat költségvetésének végrehajtását, vizsgálja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást,

b) véleményezi az önkormányzat éves költségvetéséről és annak végrehajtásáról szóló, valamint azt érintő előterjesztést, rendelet-tervezetet, javaslatot, jelentést, tájékoztatót, beszámolót, részt vesz azok előkészítésében, figyelemmel kíséri az ezzel összefüggő döntések végrehajtását,

c) véleményezi az önkormányzat gazdasági programját, részt vesz annak előkészítésében,

d) véleményezi a költségvetésre kiható tervet, annak gazdasági hatását,

e) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulására, értékeli az azt előidéző okokat,

f) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi szükség szerint a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,

g) javaslatot tesz a helyi adók kivetésére, emelésére, mértékének megállapítására,

h) javaslatot tesz és véleményez minden olyan Képviselő-testületi előterjesztést, javaslatot, rendelet-tervezetet, amely összefüggésben és kihatással van az önkormányzat gazdálkodására,

i) felügyeli és ellenőrzi az e rendeletben foglaltak megtartását, az önkormányzat, a Képviselő-testület és szervei jogszabályoknak megfelelő működését,

j) a Képviselő-testület és szervei működésével összefüggő ügyrendi kérdésekben szükség szerint állást foglal,

k) figyelemmel kíséri e rendelet rendelkezéseinek megtartását, szükség esetén javaslatot tesz a módosítására,

l) kivizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést, és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a döntésre,

m) vizsgálja a polgármester, a települési képviselő, valamint a képviselő hozzátartozója vagyonnyilatkozatát, nyilvántartja, ellenőrzi és kezeli azt,

n) javaslatot tesz a Képviselő-testületnek vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntésre,

o) a Képviselő-testület titkos szavazása esetén szavazatszámláló bizottságként jár el,

p) kivizsgálja a méltatlansági eljárással kapcsolatos kezdeményezéseket,

q) javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a méltatlansággal kapcsolatos döntésre.

(2) A Pénzügyi Bizottságnak a Képviselő-testület által átruházott hatásköre nincs.

(3) Vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Amennyiben a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Pénzügyi Bizottság az Mötv. 120. § (2) bekezdése szerint a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

29. Polgármester

72. § (1) A polgármester a megbízását főállásban, foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A tisztség betöltésének módját a Képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben, a polgármester egyetértésével, az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának egyidejű módosításával megváltoztathatja.

(2) A polgármester illetményét, költségtérítését a Képviselő-testület határozattal állapítja meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményére, jutalmára, egyéb juttatásaira a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.

(3) A polgármester gyakorolja mindazon feladat- és hatásköröket, melyeket jogszabály és a rendelet hatáskörébe utal. A polgármester az államigazgatási tevékenységének ellátásáért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(4) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl

a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző Képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülését,

e) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,

f) együttműködik az egyházakkal, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,

g) fogadóórát tart,

h) nyilatkozik a sajtónak.

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(6) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönt az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése,

b) nemzetbiztonsági és honvédelmi, vagy a közbiztonság fenntartása, vagy fontos közrendvédelmi ügy,

c) ha a döntés hiánya jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével jár,

d) ha a döntés közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi okból szükséges.

(7) A polgármester az Mötv. 68. §. (3) bekezdése alapján – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben

a) olyan pályázat benyújtásáról, amely saját forrást nem igényel, vagy amelynek saját forrását a Képviselő-testület előzetesen biztosította – amennyiben a pályázat a biztosított saját forrást nem haladja meg,

b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítéséről,

c) egyéb nyilatkozatok megtételéről.

(8) Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, az Mötv 42. §-ában meghatározott át nem ruházható ügyek kivételével – döntést hozhat.

(9) Amennyiben a polgármester a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a Képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a Képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(10) A Képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását az 6. melléklet tartalmazza.

(11) Átruházott hatáskörben hozott polgármesteri döntések esetében az átruházás tényére utalni kell.

73. § A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt kötelezettségvállalásról, döntéséről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

74. § A polgármester a tisztségéről a Képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek ad át.

30. Alpolgármester

75. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, a Képviselő-testület megbízásának időtartamára egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot.

(4) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(5) A Képviselő-testület titkos szavazással, minősített többséggel választja meg az alpolgármestert, akiknek jogai és kötelezettségei a megválasztással kezdődnek és a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(6) Az alpolgármester titkos szavazással történő választása vonatkozásában is irányadóak a 47. § rendelkezései.

31. Jegyző

76. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

a) tájékoztatást nyújt a Képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

b) tájékoztatja a Képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) előkészíti a Képviselő-testületi ülés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

e) ellátja a testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

f) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői megbízott látja el – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat.

32. Közös Önkormányzati Hivatal

77. § (1) A Hivatal önálló jogi személy, önálló önkormányzati költségvetési szerv.

(2) A Hivatal hivatalos elnevezése: Iregszemcsei Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A polgármester a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

(4) A Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a szervezeti egységek, illetve munkakör szerinti feladatok leírását, a munkaterv pedig a feladatok ellátásának és ellenőrzésének ütemezését.

(5) A Hivatal ügyfélfogadási rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(6) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a 8. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

A Képviselő-testület gazdasági programja, vagyona

78. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít, melyet a polgármester terjeszt elő az alakuló ülést követő hat hónapon belül. A Képviselő-testület a meglévő programot a választást követő hat hónapon belül felülvizsgálja.

(2) A program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési célkitűzésekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével, a térség területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve, a kötelező illetve önként vállalt feladatok biztosítását szolgálják. A program tartalmazza különösen a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika, a befektetés-támogatási politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

(3) A helyi önkormányzat vagyona az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálja. A vagyon tulajdonból és vagyoni értékű jogokból áll.

(4) Az önkormányzat Képviselő-testülete törekszik arra, hogy a meglévő vagyon gyarapítását elősegítése, illetve a már meglévő vagyont fenntartsa, állagát védje, a költségtakarékos működtetését, hasznosítását megoldja.

33. Az önkormányzat gazdálkodása

79. § A Képviselő-testület az éves költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami éves költségvetésről szóló törvény határozza meg.

80. § (1) A jegyző gondoskodik a belső kontrollrendszeren belül a belső ellenőrzés szabályszerű működtetéséről. A belső ellenőrzése keretében a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is gondoskodni kell.

(2) A belső ellenőrzést, a Képviselő-testület előző év december 31-éig határozattal jóváhagyott éves ellenőrzési terve szerint kell ütemezni, elvégezni.

34. Záró rendelkezések

81. §1

82. § Ez a rendelet 2023. január 26-án lép hatályba.

1

A 81. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.