3. Hatáskör

2. § (1) E rendeletben foglalt szociális feladat és hatásköröket a képviselőtestület átruházza a polgármesterre, azzal, hogy    a  Szociális ügyeket előkészítő munkacsoport a szociális kérelmeket megtárgyalja, véleményezi, döntésre előkészíti.

Napi, sürgős, halaszthatatlan ügyekben a polgármestert az előzetes véleményezés nélkül is megilleti a döntési hatáskör.

(2) Átruházott hatáskörben hozott érdemi határozatok ellen, a kézhezvételtől számított l5 napon belül Bölcske Község Képviselő-testületéhez címzett, a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

(3) A képviselő-testület által hozott döntés ellen 30 napon belül bírósági keresettel lehet élni a Szekszárdi Közigazgatási Bíróságnál.

5.§ A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítása, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit a  az Szt-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

6.§ Az ellátás iránti kérelmet az ellátást igénylő nagykorú személy, vagy törvényes képviselője nyújtja be. Az átmeneti és rendszeres segély iránti kérelmet bárki előterjesztheti (civil szervezet, intézmény), aki tudomást szerez az ellátásra szoruló helyzetéről. Ez utóbbi esetben a döntésre jogosult az eljárás hivatalból történő megindításáról intézkedik.

7.§ Adathiányosan előterjesztett kérelem esetén 8 napon belül a kérelmezőt - határidő megjelölésével, és a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetés mellett - adatpótlásra kell felhívni.

8.§ A felülvizsgálathoz a szükséges okiratokat a jogosultnak és családtagjainak a megadott határidőre be kell nyújtani. Az okirat benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszűnését vonja maga után. Ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor.

9.§ A szociális ellátásban részesülő, köteles a jogosultság feltételét érintő lényeges tények körülmények megváltozásáról l5 napon belül értesíteni  a megállapító szervet.

10.§. A jogosulatlanul felvett, illetve nem a céljának megfelelően felhasznált támogatás esetén az összeg visszafizetése rendelhető el, indokolt esetben legfeljebb l2 hónapra részletfizetés engedélyezhető.

15.§ A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

16.§ (1) A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

17.§ Nem jogosult szociális ellátásra az az igénylő, akinek saját, vagy együtt élő családtagjainak tulajdonában:

a) 2 vagy annál több lakóingatlan,

b)  üdülőingatlan,

c) kifejezetten vállalkozási célt szolgáló ingatlan,

d) 220 AK értéket meghaladó mezőgazdasági ingatlan,

e) a hasznosítható ingatlan- jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön- külön  számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát meghaladja

f) az e) pontban felsorolt vagyon együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvanszorosát meghaladja- kivéve az az ingatlan, amely az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakot ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

19.§ A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

22.§ Az ellátások csak a Képviselő-testület által meghatározott előirányzatok mértékéig folyósíthatók. Abban az esetben amikor előreláthatólag az igények meghaladják a lehetőségeket, előnyben kell részesíteni azokat az igénylőket, akik társadalmi munkával segítik a község szépítését fejlődését, a falu hasznára tevékenykednek.

25/A.§. A jogosultat együttműködési kötelezettsége keretében az alábbiak terhelik:

a) a családsegítő szolgálatnál  a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

b) részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, szükség esetén módosításában,

c) a b) pont szerinti megállapodásról a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül megállapodást kell aláírnia

d) teljesítenie kell  a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,

e) legalább három havonta meg kell jelennie a családsegítő szolgálatnál,

f) folyamatosan kapcsolatot kell tartania a családsegítő szolgálattal,

g) ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles a családsegítő szolgálatot annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.

25/C.§. (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:

a) a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartásra,

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.

(2)  A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.

(3) A beilleszkedési program elkészítésében szakértő közreműködését lehet igénybe venni.

(4) A Családsegítő Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai a következők:

a) a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartásra

b) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben  történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,

c) az egyéni képességeket fejlesztő v. az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre. Ennek keretében:

ca) az egyén foglalkoztathatóságának javítása, álláskeresésre felkészítése érdekében motiváció és készségfejlesztés, álláskeresési készségek erősítése,

cb) kommunikáció és konfliktus kezelési készségek fejlesztése

cc) mentálhigiénés tanácsadás: az egészségügyi, szociális, mentális állapot szinten tartása, javítása, családgondozás

cd) Szocializációs, kapcsolatépítő csoportokban való részvétel

ce) pszichológiai megerősítés – tanácsadás, kezeléshez juttatás

cf) más ellátásba juttatás segítése pl. nyugdíj, rehabilitációs járadék, ápolási díj, gyermeknevelési ellátások.

26.§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:

a) a családsegítő szolgálatnál nem jelenik meg a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, nem veteti magát nyilvántartásba, ill. akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően,

b) a beilleszkedést segítő program kidolgozásában nem vesz részt, ill. 60 napon belül nem írja alá a megállapodást,

c) személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,

d) az előre egyeztetett megadott időben nem jelenik meg a családsegítő szolgálatnál,

e.) nem jelenik meg legalább három havonta a családsegítő szolgálatnál

f) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben nem vesz részt ill. a képzést önhibájából nem fejezi be.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.

27.§ A rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre köteles személy a családsegítő szolgálattal az együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan 2 éven belül ismételten megszegi az ellátást meg kell szüntetni.

28.§ *

*Hatályon kívül helyezte a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.17.) önkormányzati rendeletet módosító 12/2012.(V.27.) önkormányzati rendelet 8.§-a.

Hatálytalan: 2012. május 27-től.

8. Méltányossági ápolási díj

35.§ (1) a) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

 b) A méltányossági ápolási díj akkor állapítható meg, ha:

ba) az ápolónak tényleges jövedelem-kiesése  keletkezik az ápolás miatt,

bb) az ápoló tartós ápolására, gondozásra szoruló személy otthoni ápolása céljából, legalább 1 évig fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, illetőleg munkaviszonyát az ápolás-gondozás miatt megszünteti,

bc)  a kérelmező az ápolási-gondozási tevékenység ellátására alkalmas.

 (2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4.számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

36.§ A támogatás akkor állapítható meg, ha az önkormányzat adott évi költségvetésében szerepel méltányossági ápolási díj.

37.§ Az ápolási díj havi összege az Szt-ben kötelezően előírt összeg.

40.§ (1)   Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre vagy hivatalból azt a személyt, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról Önhibájukon kívül más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező indokolt többletkiadásuk miatt anyagi segítségre szorulnak és az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, egyedül élő esetén a 150 %-át.

(2) Az átmeneti segély összegét a szociális ügyeket előkészítő munkacsoport javaslata alapján a polgármester állapítja meg, a 10.000 Ft-ot  azonban nem haladhatja meg alkalmanként.

(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb./ hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke az 50.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.

(4) Az általános szabályoktól eltérő gyakorisággal is állapítható meg átmeneti segély azzal, hogy egyszeri támogatásként, legfeljebb az éves összegek kétszerese adható. Ha a kivételes méltánylást érdemlő körülmények indokolják és a költségvetési fedezet is rendelkezésre áll. A polgármester a szociális ügyeket előkészítő munkacsoport javaslatára a fenti összeghatároktól eltérhet.

41.§ Indokolt esetben bármelyik forma helyett kamatmentes kölcsön is nyújtható. Visszafizetésének feltételeit külön megállapodásban kell rögzíteni.

42.§ (1) Az átmeneti segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. 

(2) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.

43.§ Az átmeneti segély elsősorban természetbeni juttatás formájában vásárlási utalvány, ellátás céljára felhasználható anyagok biztosítása, ellátást biztosító szolgáltatások számláinak kiegyenlítése, csecsemők és kisgyermekek részére a védőnő és a családsegítő által összeállított  tartós élelmiszercsomag, földhasználati lehetőség biztosítása, mezőgazdasági szolgáltatások, juttatások, szaktanácsadás, szakképzés, munkaeszközök biztosítása stb./ nyújtható.

       A pénzbeli folyósítása másodlagosan, indokolt esetben adható.

10. Temetési segély

44.§ A temetési segély alanyi jogon minden Bölcskei lakosnak jár aki elhunyt hozzátartozója temetéséről gondoskodik, és azt hitelt érdemlően igazolni tudja (halotti anyakönyvi kivonat, temetési számla).

46.§ A nem kérelemre történő megállapítás esetén legkésőbb a hagyatéki leltár felvételekor az ügyintéző gondoskodik a benyújtott iratok alapján a segély megállapításáról.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

11. Köztemetés

47.§ Az Szt. vonatkozó szabályai alapján a köztemetés a helyben lehetséges, mindenkori legalacsonyabb összegű és színvonalú temetési szolgáltatás biztosításával történik.

48.§ (1) A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezhető az elhunyt tartásra köteles hozzátartozója.

(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül:

a) ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg; egyedülálló esetén 150 %-át

b) vagyonnal nem rendelkezik;

(3) A köztemetés költsége hagyatéki teherként a hagyatékból - ha van olyan értékű hagyaték -részben v. egészben érvényesíthető.