Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2008.(II.17.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Hatályos: 2013. 04. 30- 2013. 07. 07

I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. A rendelet célja *


*Hatályon kívül helyezte a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.17.) önkormányzati rendeletet módosító 10/2011.(V.29.) önkormányzati rendelet 2.§-a.

Hatálytalan: 2011. május 29-től.

3. Hatáskör


2. § (1) E rendeletben foglalt szociális feladat és hatásköröket a képviselőtestület átruházza a polgármesterre, azzal, hogy    a  Szociális ügyeket előkészítő munkacsoport a szociális kérelmeket megtárgyalja, véleményezi, döntésre előkészíti.

Napi, sürgős, halaszthatatlan ügyekben a polgármestert az előzetes véleményezés nélkül is megilleti a döntési hatáskör.


(2) Átruházott hatáskörben hozott érdemi határozatok ellen, a kézhezvételtől számított l5 napon belül Bölcske Község Képviselő-testületéhez címzett, a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott fellebbezéssel lehet élni.


(3) A képviselő-testület által hozott döntés ellen 30 napon belül bírósági keresettel lehet élni a Szekszárdi Közigazgatási Bíróságnál.

5.§ A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítása, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit a  az Szt-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

6.§ Az ellátás iránti kérelmet az ellátást igénylő nagykorú személy, vagy törvényes képviselője nyújtja be. Az átmeneti és rendszeres segély iránti kérelmet bárki előterjesztheti (civil szervezet, intézmény), aki tudomást szerez az ellátásra szoruló helyzetéről. Ez utóbbi esetben a döntésre jogosult az eljárás hivatalból történő megindításáról intézkedik.

7.§ Adathiányosan előterjesztett kérelem esetén 8 napon belül a kérelmezőt - határidő megjelölésével, és a mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetés mellett - adatpótlásra kell felhívni.

8.§ A felülvizsgálathoz a szükséges okiratokat a jogosultnak és családtagjainak a megadott határidőre be kell nyújtani. Az okirat benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszűnését vonja maga után. Ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtása alapján kerülhet sor.

9.§ A szociális ellátásban részesülő, köteles a jogosultság feltételét érintő lényeges tények körülmények megváltozásáról l5 napon belül értesíteni  a megállapító szervet.

10.§. A jogosulatlanul felvett, illetve nem a céljának megfelelően felhasznált támogatás esetén az összeg visszafizetése rendelhető el, indokolt esetben legfeljebb l2 hónapra részletfizetés engedélyezhető.

13.§ (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.


(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Közös Önkormányzati Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

15.§ A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

16.§ (1) A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

17.§ Nem jogosult szociális ellátásra az az igénylő, akinek saját, vagy együtt élő családtagjainak tulajdonában:

a) 2 vagy annál több lakóingatlan,

b)  üdülőingatlan,

c) kifejezetten vállalkozási célt szolgáló ingatlan,

d) 220 AK értéket meghaladó mezőgazdasági ingatlan,

e) a hasznosítható ingatlan- jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön- külön  számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát meghaladja

f) az e) pontban felsorolt vagyon együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcvanszorosát meghaladja- kivéve az az ingatlan, amely az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakot ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

18. § *


*Hatályon kívül helyezte a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.17.) önkormányzati rendeletet módosító 12/2012.(V.27.) önkormányzati rendelet 3.§-a.

Hatálytalan: 2012. május 27-től.

19.§ A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

22.§ Az ellátások csak a Képviselő-testület által meghatározott előirányzatok mértékéig folyósíthatók. Abban az esetben amikor előreláthatólag az igények meghaladják a lehetőségeket, előnyben kell részesíteni azokat az igénylőket, akik társadalmi munkával segítik a község szépítését fejlődését, a falu hasznára tevékenykednek.

5. Aktív korúak ellátása



23.§ (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultsági feltételek meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára, foglalkoztatására és a hajléktalan személyek részére történő jogosultság megállapítására Bölcske Község Önkormányzata az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.


(2) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a nyomtatványon feltüntetett igazolásokat.


(3) Az ellátásra jogosult köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezete rendezettnek minősül, akkor ha:

  1. az életvitelszerűen lakott háznak, illetve udvarának tisztasága, rendezettsége a higiéniai elvárásoknak megfelelő, és
  2. a kertet rendeltetésének megfelelően használja (konyhakert), és
  3. a telekhatártól számított 2 méteren belüli terület tisztántartása (járda, járdaszél kaszálása), és
  4. az ingatlan állagának megőrzése, lakható állapotban történő tartása

megvalósul.


(4) A (3) bekezdésben foglaltak megvalósulása érdekében a jegyző határidő megjelölésével meghatározza az elvégzendő feladatokat. A teljesítés legrövidebb határideje, az elvégzendő cselekmény jellegétől függően minimum 5 nap kell, hogy legyen.

24.§ (1) Az önkormányzat közfoglalkoztatás keretében az alábbi munkalehetőségeket biztosítja:


a) Közterületi segédmunka:

aa) környezetvédelmi, kommunális munka: hulladékgyűjtés, kaszálás, parlagfű irtása, ároktisztítás (bel- és külterület), parkrendezés, veszélyes fák kivágásánál közreműködés, új facsemeték telepítése, hó és síkosság mentesítés

ab)  temetők rendben tartásában közreműködés

ac) játszóterek karbantartása

ad) sport és kulturális helyszínek karbantartása

ae) a település rendezvényeinek előkészítésében, lebonyolításában és az utómunkákban való segítés

af) utak, járdák karbantartása

ag) a település intézményeinél bontási, építési, karbantartási munkák végzése


b) Szakképesítést igénylő munkák:

ba) festés, karbantartás

bb) ács és kőműves munkák

bc) lakatosipari munkák végzése

bd) gépek és járművek javítása, karbantartása

be) víz és fűtés-szerelés

bf) villanyszerelés


c) egyéb foglalkoztatás:

ca) intézményeknél, közös önkormányzati hivatalban takarítás

cb) a hivatal és intézmények leveleinek kézbesítése településen belül

cc) adminisztrátor: adatgyűjtés, adatfeldolgozás, intézményeknél, polgármesteri hivatalban

cd) szociális kisegítő munka: az Önkormányzat által nyújtott szociális alapellátásoknál szakképzettséget, ill. nem szakképzettséget igénylő munkák elvégzésében való közreműködés

ce) családmentori szolgálat - az önkormányzat által biztosított szolgáltatás - a családsegítő szolgálat keretében közreműködés a hatékony családgondozásban, a gyermekek szociális hátrányainak leküzdésében, a gyermekek családban tarthatóságának elősegítése


d) közfoglalkoztatás keretében minden olyan munkatevékenység megszervezhető, amely a község érdekeinek érvényesülését elősegíti.


(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának megszervezését a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

25.§ (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy

c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel- feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. Szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben (Gyvt.41.§ (3) bek.) nem tudják biztosítani,

rendszeres szociális segélyre jogosult.


(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása során egészségkárosodott személy az,

a) aki az Szt. 33.§ (1) bekezdés a)-c) pontja alapján egészségkárosodott személy

b) akinek az össz-szervezeti egészségkárosodása a 40 %-ot meghaladja.


(3)  A rendszeres szociális segélyben részesülő a segély folyósításának időtartama alatt köteles együttműködni a Családsegítő szolgálattal.

25/A.§. A jogosultat együttműködési kötelezettsége keretében az alábbiak terhelik:

a) a családsegítő szolgálatnál  a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

b) részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, szükség esetén módosításában,

c) a b) pont szerinti megállapodásról a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül megállapodást kell aláírnia

d) teljesítenie kell  a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,

e) legalább három havonta meg kell jelennie a családsegítő szolgálatnál,

f) folyamatosan kapcsolatot kell tartania a családsegítő szolgálattal,

g) ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles a családsegítő szolgálatot annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.

25/B.§. (1) Az önkormányzat és a családsegítő szolgálat kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:

a) az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi a családsegítő szolgálat részére,

b) a családsegítő szolgálat a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja az önkormányzatot.


(2) A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre.


(3) A családsegítő szolgálat az Szt. 37/A. § szerinti együttműködés megvalósítása érdekében:

a) nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,

b) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,

c) tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,

d) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,

e) folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,

g) jelzi a jegyzőnek ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

h) az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

i) a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.


(4) A jegyző a családsegítő szolgálatot tájékoztatja:

a) az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,

b) a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § (3) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,

c)

25/C.§. (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:

a) a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartásra,

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.


(2)  A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.


(3) A beilleszkedési program elkészítésében szakértő közreműködését lehet igénybe venni.


(4) A Családsegítő Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai a következők:

a) a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartásra

b) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben  történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,

c) az egyéni képességeket fejlesztő v. az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre. Ennek keretében:

ca) az egyén foglalkoztathatóságának javítása, álláskeresésre felkészítése érdekében motiváció és készségfejlesztés, álláskeresési készségek erősítése,

cb) kommunikáció és konfliktus kezelési készségek fejlesztése

cc) mentálhigiénés tanácsadás: az egészségügyi, szociális, mentális állapot szinten tartása, javítása, családgondozás

cd) Szocializációs, kapcsolatépítő csoportokban való részvétel

ce) pszichológiai megerősítés – tanácsadás, kezeléshez juttatás

cf) más ellátásba juttatás segítése pl. nyugdíj, rehabilitációs járadék, ápolási díj, gyermeknevelési ellátások.

26.§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:

a) a családsegítő szolgálatnál nem jelenik meg a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, nem veteti magát nyilvántartásba, ill. akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően,

b) a beilleszkedést segítő program kidolgozásában nem vesz részt, ill. 60 napon belül nem írja alá a megállapodást,

c) személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,

d) az előre egyeztetett megadott időben nem jelenik meg a családsegítő szolgálatnál,

e.) nem jelenik meg legalább három havonta a családsegítő szolgálatnál

f) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben nem vesz részt ill. a képzést önhibájából nem fejezi be.


(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.

27.§ A rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre köteles személy a családsegítő szolgálattal az együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan 2 éven belül ismételten megszegi az ellátást meg kell szüntetni.

28.§ *


*Hatályon kívül helyezte a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.17.) önkormányzati rendeletet módosító 12/2012.(V.27.) önkormányzati rendelet 8.§-a.

Hatálytalan: 2012. május 27-től.

6. Időskorúak járadéka


29.§ *


*Hatályon kívül helyezte a szociális rendeletekről szóló 4/2008.(II.17.) önkormányzati rendeletet módosító 12/2013.(IV.30.) önkormányzati rendelet 10.§-a.

Hatálytalan: 2013.április 30-tól.

7. Lakásfenntartási támogatás


30.§*


*Hatályon kívül helyezte a szociális rendeletekről szóló 4/2008.(II.17.) önkormányzati rendeletet módosító 12/2012.(V.27.) önkormányzati rendelet 9.§-a.

Hatálytalan: 2012. május 27-től.

31.§*


*Hatályon kívül helyezte a szociális rendeletekről szóló 4/2008.(II.17.) önkormányzati rendeletet módosító 12/2012.(V.27.) önkormányzati rendelet 9.§-a.

Hatálytalan: 2012. május 27-től.

32.§*


*Hatályon kívül helyezte a szociális rendeletekről szóló 4/2008.(II.17.) önkormányzati rendeletet módosító 12/2012.(V.27.) önkormányzati rendelet 9.§-a.

Hatálytalan: 2012. május 27-től.

33.§*


*Hatályon kívül helyezte a szociális rendeletekről szóló 4/2008.(II.17.) önkormányzati rendeletet módosító 12/2012.(V.27.) önkormányzati rendelet 9.§-a.

Hatálytalan: 2012. május 27-től.

34.§*


*Hatályon kívül helyezte a szociális rendeletekről szóló 4/2008.(II.17.) önkormányzati rendeletet módosító 12/2012.(V.27.) önkormányzati rendelet 9.§-a.

Hatálytalan: 2012. május 27-től.

8. Méltányossági ápolási díj

  

35.§ (1) a) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

 b) A méltányossági ápolási díj akkor állapítható meg, ha:

ba) az ápolónak tényleges jövedelem-kiesése  keletkezik az ápolás miatt,

bb) az ápoló tartós ápolására, gondozásra szoruló személy otthoni ápolása céljából, legalább 1 évig fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, illetőleg munkaviszonyát az ápolás-gondozás miatt megszünteti,

bc)  a kérelmező az ápolási-gondozási tevékenység ellátására alkalmas.


 (2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4.számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

36.§ A támogatás akkor állapítható meg, ha az önkormányzat adott évi költségvetésében szerepel méltányossági ápolási díj.

37.§ Az ápolási díj havi összege az Szt-ben kötelezően előírt összeg.

38.§ (1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha a családsegítő és a házigondozó által végzett környezettanulmány alapján megállapítást nyer, hogy az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre


(2) A házi segítségnyújtást végző az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzik.

40.§ (1)   Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre vagy hivatalból azt a személyt, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról Önhibájukon kívül más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező indokolt többletkiadásuk miatt anyagi segítségre szorulnak és az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, egyedül élő esetén a 150 %-át.


(2) Az átmeneti segély összegét a szociális ügyeket előkészítő munkacsoport javaslata alapján a polgármester állapítja meg, a 10.000 Ft-ot  azonban nem haladhatja meg alkalmanként.


(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben /pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb./ hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke az 50.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.



(4) Az általános szabályoktól eltérő gyakorisággal is állapítható meg átmeneti segély azzal, hogy egyszeri támogatásként, legfeljebb az éves összegek kétszerese adható. Ha a kivételes méltánylást érdemlő körülmények indokolják és a költségvetési fedezet is rendelkezésre áll. A polgármester a szociális ügyeket előkészítő munkacsoport javaslatára a fenti összeghatároktól eltérhet.

41.§ Indokolt esetben bármelyik forma helyett kamatmentes kölcsön is nyújtható. Visszafizetésének feltételeit külön megállapodásban kell rögzíteni.

42.§ (1) Az átmeneti segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. 


(2) Sürgős szükség esetén, - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján kiutalható.

43.§ Az átmeneti segély elsősorban természetbeni juttatás formájában vásárlási utalvány, ellátás céljára felhasználható anyagok biztosítása, ellátást biztosító szolgáltatások számláinak kiegyenlítése, csecsemők és kisgyermekek részére a védőnő és a családsegítő által összeállított  tartós élelmiszercsomag, földhasználati lehetőség biztosítása, mezőgazdasági szolgáltatások, juttatások, szaktanácsadás, szakképzés, munkaeszközök biztosítása stb./ nyújtható.

       A pénzbeli folyósítása másodlagosan, indokolt esetben adható.

10. Temetési segély


44.§ A temetési segély alanyi jogon minden Bölcskei lakosnak jár aki elhunyt hozzátartozója temetéséről gondoskodik, és azt hitelt érdemlően igazolni tudja (halotti anyakönyvi kivonat, temetési számla).

46.§ A nem kérelemre történő megállapítás esetén legkésőbb a hagyatéki leltár felvételekor az ügyintéző gondoskodik a benyújtott iratok alapján a segély megállapításáról.

III. Fejezet


Természetben nyújtott szociális ellátások


11. Köztemetés


47.§ Az Szt. vonatkozó szabályai alapján a köztemetés a helyben lehetséges, mindenkori legalacsonyabb összegű és színvonalú temetési szolgáltatás biztosításával történik.

48.§ (1) A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezhető az elhunyt tartásra köteles hozzátartozója.


(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül:

a) ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg; egyedülálló esetén 150 %-át

b) vagyonnal nem rendelkezik;


(3) A köztemetés költsége hagyatéki teherként a hagyatékból - ha van olyan értékű hagyaték -részben v. egészben érvényesíthető.