Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXiX. törvény (továbbiakban: Mhötv) 53.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bölcske Községi Önkormányzat.

Az önkormányzat címe: 7025. Bölcske, Kossuth Lajos út 5.

(2) A képviselő-testület hivatalának neve: Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal

Címe: 7025. Bölcske, Kossuth Lajos út 5.

Kirendeltségének neve: Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltsége

Címe: 7026. Madocsa, Fő utca 24.

2.§ (1) Az önkormányzat Bölcske közigazgatási területén a település választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül.

(2) A választópolgárok választott képviselők útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

(3) Az önkormányzat jogi személy.

3.§ Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A címer és a zászló használati rendjét a 16/2000.(IX.25.) önkormányzati rendelet szabályozza.

4.§ Az önkormányzati kitüntetéseket és adományozásuk rendjét külön önkormányzati rendelet határozza meg.

5.§ A képviselő-testület, a polgármester és a közös önkormányzati hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van a köríven pedig:

a) a képviselő-testület pecsétjén a „Községi Önkormányzat Bölcske”

b) a polgármester pecsétjén a „Bölcske Község Polgármestere”

c) a közös önkormányzati hivatal pecsétjén: „Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Bölcske”

d) kirendeltsége pecsétjén „Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltsége Madocsa”  felirat olvasható.

II. Fejezet

Feladatok és hatáskörök

6.§ (1) Bölcske Község Önkormányzata ellátja a törvényben meghatározott kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat:

a) közvetlenül vesz részt vállalkozásban,

b) a helyi adó- és vállalkozás-támogató politikával vállalkozás-élénkítő és piacbarát gazdasági környezetet teremt.

(3) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(4) Az önkormányzat által önként vállalt feladatok körét a képviselő-testület minden évben a költségvetési rendeletben határozza meg, mely rendelet egyik mellékletében külön kimutatásra kerülnek a kötelező és az önként vállalt feladatok, azok bevételi és kiadásai összegeivel együtt.

(5) Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület maga határozza meg - a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

7.§ (1) A Képviselő-testület hatásköre gyakorlását a 3. számú mellékletben foglaltak és az egyéb önkormányzati rendelete szerint a polgármesterre, bizottságára, a jegyzőre és társulására átruházhatja.

(2) A polgármester, a települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek illetve a társulásnak átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.

(3) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyeket az Mötv.42.§-a tartalmazza.

8.§ (1) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – a Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt ( továbbiakban : Ket ) kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzati hatósági ügyekben az ügyfelek irat betekintési joga a Ket. szabályai alapján gyakorolható.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület ülései

9. §  (1) A képviselő-testület munkatervének megfelelően ülésezik. Ezen kívül - szükség szerint - alakuló, rendkívüli, illetve ünnepi ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak.

(3) Az alakuló ülés, a rendes - azaz munkaterv szerinti -, a rendkívüli és az ünnepi ülés hivatalos helyszíne: Bölcske községházának díszterme, a polgármester az ülést egyéb helyszínre is összehívhatja.

(4) A képviselő-testület állami ünnepek, jeles évfordulók, jubileumok, kitüntetések, díjak átadása alkalmából ünnepi megemlékezést vagy ünnepi ülést tarthat. Az ünnepi megemlékezés összehívására, levezetésére a képviselő-testület munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

2. Alakuló ülés

10. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését vagy ülésszakát  a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze  és vezeti.

(2) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(3) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(4) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről.

(5) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(6) Ezt követően a polgármester megszavaztatja az alakuló ülés napirendjét. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjaira a hatályos jogszabályok tartalmaznak rendelkezéseket.

3. Rendes ülés

11.§ (1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal tart ülést.

(2) A rendes ülések időpontját a munkaterv tartalmazza.

(3) A képviselő-testület munkatervét éves időszakra készíti.

(4) A polgármester a képviselő-testületet ülésszakra hívja össze, ha a napirendre vett témák száma vagy jelentősége azt indokolttá teszi.

(5) A képviselő-testület munkaterv szerint általában tárgyév június hónap 1. napjától augusztus 31.-ig ülést nem tart.

4. Rendkívüli ülés

12.§ (1) A munkatervben nem szereplő esetekben a képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított legkésőbb 5 napon belül, legfeljebb a kezdeményezést követő 10. napra. A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon vagy elektronikus úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, a napirend megjelölésével.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede kezdeményezi, illetve a képviselő-testület bizottsága indítványozza, valamint kormányhivatal vezetője kezdeményezi.

 (3) Rendkívüli ülés összehívható, ha  az ügy tárgyalása halaszthatatlan (pl.: határidő eltelik);

vagy

önkormányzati érdeket érintő tárgykör; vagy egyéb objektív feltétel, mely szükségessé teszi az összehívást indokolja.

(4) Az indítványt papíron vagy elektronikus formában a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az ülést legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles összehívni, legfeljebb a kezdeményezést követő 10. napra.

(5) A (3) bekezdésben foglalt feltételek hiányában a polgármester a kezdeményezést elutasítja. Erről a kezdeményezőt az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül értesíti, és a következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.

(6) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt, kivéve a sürgősségi indítványban előterjesztetteket.

(7) A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy interpellációk, kérdések és egyebek napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.

(8) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik.

5. A képviselő-testület részvételével működő társulások üléseire vonatkozó szabályok

13.§ (1) A többcélú társulás illetve mikrotársulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a többcélú társulás tanácsa illetve a mikrotársulás gesztora kezdeményezi. A polgármesterek az együttes ülést a tanács illetve a gesztor által kezdeményezett helyre és időpontra hívják össze. 

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint a települések polgármesterei hívják össze.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a többcélú társulás tanácsa ülésének vezetésére jogosult személy vezeti.

(5) A székhely település polgármestere tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a módosító-, illetve a határozati javaslatokat.

(6) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot, a szavazás eredményét a polgármesterek a saját testületükre nézve állapítják meg. Az eredményt ismertetik a többcélú társulás tanácsa ülésének vezetésére jogosult személlyel, aki megállapítja, hogy az adott határozat mely testületek által került elfogadásra.

(7) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyet az ülés helyszínét biztosító önkormányzat jegyzőjének kötelessége elkészíteni, úgy, hogy a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét valamennyi – más képviselő-testület tagja által elhangzott – hozzászólást rögzítve tartalmazza. A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei és jegyzői írják alá. A jegyzőkönyv felterjesztése is az ülés helyszínét biztosító önkormányzat jegyzőjének kötelessége.

6.Együttes képviselő-testületi ülésekre vonatkozó rendelkezések

14.§ (1) A helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködésükről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján működő társulásokban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes üléseire a 10.§-ban rögzítetteket kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben nincs tanácsa a társulásnak, akkor a székhely önkormányzat polgármesterének joga az ülés vezetése, míg az összehívás kezdeményezésére bármelyik tag jogosult, de a székhely önkormányzat polgármestere dönt annak szükségességéről. Ha a társulás tagjainak több, mint fele kéri az együttes ülést össze kell hívni.

(2) A Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatalt működtető Bölcske és Madocsa Képviselő-testületeinek közös képviselő-testületi ülésre a 13.§ rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyveket a képviselő-testületek külön-külön írják.

7. A képviselő-testület munkaterve

15.§ (1) A munkatervet a polgármester január hónapban terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslatot kell kérni:

a) a képviselő-testületi bizottságtól,

b) a képviselőktől,

c) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeitől.

d) jegyzőtől

(3) A munkaterv tartalmazza különösen:

a) az ülések tervezett időpontját, napirendjeit;

b) a napirendek előterjesztőjének (felelősének) nevét, beosztását;

c) annak a napirendnek a megjelölését, amelyet valamely bizottság nyújt be, illetve amelyhez bizottsági véleményt kell beterjeszteni;

d) napirendhez meghívandók felsorolását, amennyiben az eltér az e rendeletben meghatározott állandó meghívottak körétől;

e) azon napirend megjelölését, amely a lakossági fórumok bevonását indokolják;

f) a napirend előkészítésében résztvevőket,

g) a rendezvények, ünnepi ülések, közmeghallgatás időpontját.

8. A képviselő-testület összehívása

16.§ (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök, annak akadályoztatása esetén az Általános és Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti és hívja össze.

(2) A polgármester helyettesítését ellátó személy - a helyettesítés ideje alatt - jogosult a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni és utalványozni.

(3) A polgármester, az alpolgármester vagy mindkettejük akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív indok miatt az érintett személy(ek) a jogait/ikat vagy kötelességeit/ket - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából - szükséges időpontban gyakorolni nem tudja/ák.

9. Az ülés előkészítése

17.§ (1) A polgármester a napirendek összeállításáról, az előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a képviselő-testületi meghívó végleges tartalmáról az ülést legalább l nappal megelőzően dönt.

(2) A képviselő-testület nyílt, illetve zárt ülésére szóló meghívóját külön-külön kell elkészíteni. A zárt ülés meghívóját csak a zárt ülésen részt venni jogosultaknak szabad megküldeni.

(3) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli telőterjesztésekkel együtt 5 nappal a képviselő-testület ülése előtt kell kézbesíteni. A kézbesítés nyomtatott formában vagy elektronikus úton (elektronikus, digitális adathordozón, internetes elérhetőségről letöltés útján, illetve e-mailen keresztül) történik a képviselő által megjelölt postai vagy elektronikus kézbesítési címre. A meghívók kézbesítésének megtörténtét vagy elmaradását az időpont és az elmaradás okának megjelölésével dokumentálni kell, hogy vita esetén utóbb egyértelműen ellenőrizhető legyen a szabályok betartása vagy megsértése.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés típusát (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi, folytatólagos). A meghívó mellé csatolni kell a benyújtott írásbeli előterjesztéseket, az önálló képviselői indítványokat és a határozati javaslatokat.

(5) Rendkívüli ülés esetén a meghívó az ülést megelőző nap 12. órájáig kézbesíthető a (3) bekezdésben meghatározott módon. E rendelet 9.§ (3) bekezdésében felsorolt esetekben az ülés összehívható telefonon is. Szóban (telefonon) történő meghívást az ülés előtt legalább 24 órával korábban az érintettekkel közölni kell, az összehívás indokának egyidejű közlésével.

(6) Az ülésről a lakosságot a meghívónak hirdetményi formában az önkormányzat hirdetőtábláján és a honlapon kell értesíteni az ülés kezdete előtt legalább 5 nappal. A hirdetmény kitételének és levételének dátumát a jegyző a hirdetményen záradékával igazolja.

10. Meghívottak köre 

18.§ (1) Az ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt, aljegyzőt

b) a polgármesteri hivatal szakügyintézőjét

c) az egyéni választókerületeiben megválasztott országgyűlési képviselőket,

d) a Járási Hivatal vezetőjét.

 (2) Az érintett napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal kell meghívni:

a) a napirendi pont szerint érintett szervezet vezetőjét,

b) a könyvvizsgálót,

c) az előterjesztések előadóit,

d) személyi ügy tárgyalása esetén az érintett személyt, az előkészítésben közreműködő szakértőt, az előterjesztő által javasolt személyt vagy szervezetet,

e) akinek meghívását törvény kötelezővé teszi,

11. Zárt ülés

19.§ (1) A képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. A zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az érintett nyilvános tárgyalásba történő beleegyező nyilatkozata beszerzéséig.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.

(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A zárt ülés elrendeléséről a képviselő vagy az érdekelt javaslata alapján minősített többséggel kell dönteni.

(4) A szakértővel egy tekintet alá esnek a polgármesteri hivatal szakügyintézői és az előterjesztések előkészítésében közreműködők.

12. Az előterjesztések rendje

20.§ (1) A képviselő-testület napirendjének tárgyalására

a) előterjesztés,

b) beszámoló,

c) tájékoztató formájában kerülhet sor.

(2) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:

a) a polgármester és alpolgármester,

b) a képviselő,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző,

f) a polgármesteri hivatal szakügyintézője,

g) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,

h) az akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(3) Az előterjesztést, a képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 8 nappal a polgármesternek (és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek) kell benyújtani.

(4) Az előterjesztés törvényességi véleményezéséről a jegyző, vagy az általa kijelölt személy gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a közigazgatási hivatal által tett törvényességi észrevételek teljes terjedelmükben a képviselő-testület elé kerüljenek.

(5) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az jogszabályban előírt vagy Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának - ha törvény nem zárja ki - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. A sürgősségre vonatkozó indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(6) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet kizárólag akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget törvény írja elő, és a törvényi határidő másként nem tartható.

(7) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

21.§ (1) A napirendi előterjesztést - a (2) bekezdés kivételével - írásban kell benyújtani. E rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is, amennyiben annak előterjesztése írásban történik.

(2) Sürgősségi indítvány szóban is tehető, melyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt kell jelezni a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Ha felvételre kerül a szóbeli előterjesztés, akkor a jegyzőnek intézkednie kell, hogy az előterjesztővel megszerkessze és a képviselő-testület tagjaihoz eljuttassa a tárgyalás időpontjáig a határozati javaslatot és az indokokat.

(3) A képviselő-testület napirendjének előterjesztésére kizárólag írásban kerülhet sor:

a) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben;

b) a költségvetés módosítását érintő javaslat esetén;

c) az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben;

d) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben;

(4) A jegyző a törvényesség betartását előzetesen köteles megvizsgálni és megállapításával záradékolni az írásbeli előterjesztést, illetve a szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslat szövegét.

(5) Pénzügyi fedezetet igénylő képviselő-testületi előterjesztések kizárólag valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, az Általános és Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával, valamint a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportvezetője véleményével terjeszthetők be a képviselő-testület elé.

(6) Az Ötv. 12.§ (4) bekezdés a) pontjában meghatározott érintett nyilatkozatának beszerzéséről az előterjesztés előkészítője gondoskodik.

13. Beszámoló

22.§ (1) A beszámoló a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés.

Különösen:

a) önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyben;

b) a képviselő-testületi határozat(ok) végrehajtásáról;

c) az interpellációk kivizsgálásának eredményéről;

d) a képviselő-testület és szervei működésérét érintő ügyről;

e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről

f) amit jogszabályok a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak.

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A beszámoló elfogadásáról, vagy kiegészítéséről, valamint ismételt előterjesztéséről a képviselő-testület határozatot hoz. 

14. Tájékoztató

23.§ (1) A tájékoztató olyan szóban, elletve írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, illetve alátámasztják, továbbá amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató benyújtására jogosult a polgármester, a bizottság, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett személy, vagy szerv.

(3) A tájékoztató tartalmú napirendi pontok esetében nem szükséges vitát nyitni, azokat a képviselő-testület alakszerű határozat hozatala nélkül is tudomásul veheti.

15. Az ülés vezetése

24.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, vagy az akadályoztatás esetén helyettesítésre jogosult, mint az ülés elnöke vezeti. A határozatképesség folyamatos meglétének figyelemmel kísérésében a jegyző segíti a polgármestert az ülés vezetése során.

(2) Az ülés vezetése során polgármester feladatai különösen:

a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

b) közli a képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések tárgyát,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

d) a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti felszólalást engedélyezhet,

e) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,

f) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

g) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot,

h) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

(3) Amennyiben az előterjesztéseket a képviselők, illetve a tanácskozási jogú meghívottak nem a meghívóval együtt kapják meg, úgy azokat a bejelentések között lehet tárgyalni, és a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján lehet felette vitát nyitni.

(4) A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. Az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja. A polgármester vagy a képviselő szóbeli előterjesztés napirendre vételét javasolhatják, a javaslatról egyszerű többséggel a képviselő-testület dönt.

(5) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(6) Ügyrendi javaslat az ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül, egyszerű többséggel, azonnal megszavaztatja.

(7) Valamennyi előterjesztés, és az azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.

(8) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(9) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(10) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(11) Az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester - legfeljebb 2 perc időtartamú - hozzászólási jogot biztosíthat, közérdekű kérdésekben. 

16. A tanácskozás rendjének fenntartása 

25.§ (1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,

c) figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,

d) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

e) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarót,

f) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe.

(2) A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(4) A képviselő-testület ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, illetve ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja. 

17. Tárgyalási szünet

26.§ (1) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja. Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek.

(2) Tárgyalási szünetet rendel el a polgármester - egy napirendi pont tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben -,

a) ha legalább 2 képviselő azt kéri,

b) ha a jegyző azt szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.

(3) Amennyiben a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítása érdekében. Ha legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor a polgármester az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet a polgármester 6 napon belül köteles újból összehívni, melynek napirendjét csak a megtárgyalásra nem került napirendek alkothatják.

18. Folytatólagos ülés

27.§ (1) Az ülés időtartama az ülés napján akkor haladhatja meg a 4 órát, ha erről a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(2) Ha a képviselő-testület egy nap alatt nem fejezte be érdemi munkáját az elfogadott napirendi pontok tárgyalása tekintetében, úgy a polgármester köteles az ülés berekesztése előtt, legfeljebb 8 napon belüli időpontra szóban ismételten összehívni a képviselő-testületet a meg nem tárgyalt napirendekre vonatkozóan.

19. Az interpelláció és a kérdés általános szabályai

28.§ (1) A képviselő a polgármestertől, az alpolgármester(ek)től, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpelláció, vagy kérdés formájában.

(2) Az interpellációk, kérdések és válaszok maximális időtartama a napirendi pontok tárgyalása előtt legfeljebb 2 perc lehet.

(3) A benyújtott, de el nem hangzott interpellációk, kérdések a napirendi pontok tárgyalását követően maximum 2 percben feltehetők.

20. Interpelláció

29.§ (1) Interpelláció a polgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat-és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző napon írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. A benyújtott interpellációt - amennyiben része az előterjesztési anyagnak - az ülése előtt ki kell osztani.

(3) A képviselő-testület ülésén lehetőség van az írásban be nem nyújtott interpelláció szóban történő előterjesztésére. Az interpelláció előadásának időtartama legfeljebb 2 perc.

(4) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, maximum 2 percben, vagy az ülést követő 8 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen az interpelláló maximum 2 percben nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

(7) A képviselő-testületen idő hiányában válasz nélkül maradt az interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 8 napon belül és a (4)-(5) bekezdés szerint kell eljárni.

(8) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláló nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását sem kérte.

(9) Ugyanabban a kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. 

21. Kérdés

30.§ (1) Kérdésnek minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.

(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző munkanapon a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban (levél, telefax, e-mail) el kell juttatni. A kérdés sokszorosításáról, és ülés előtt történő kiosztásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A kérdést feltevő az írásban benyújtott kérdés tartalmát a képviselő-testületi ülésen maximum 2 percben ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy a napirendi pontok tárgyalása előtt köteles válaszolni, legfeljebb 2 percben. A képviselő a választ követően egy alkalommal legfeljebb 2 percben reagálhat a válaszra. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 8 napon belül írásban is történhet. A választ a következő munkaterv szerinti ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

(4) A képviselők a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl felmerült sürgős, halaszthatatlan választ igénylő ügyekben szóban is egy-egy kérdést tehetnek fel.

22. A döntéshozatal és a kizárás szabályai

31.§ (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(3) Minősített többség - azaz megválasztott képviselők több mint felének az igen szavazata - szükséges az Ötv.-ben meghatározott ügyeken kívül:

a) fegyelmi ügy

b) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

c) hitelfelvétel,

d) gazdasági program elfogadása,

e) törvényben előírt esetekben,

f) e rendeletben, valamint az önkormányzat további rendeleteiben meghatározott esetekben,

23. A szavazás módja

32.§ (1) A döntéshozatali eljárásban a határozati javaslatot akkor nem kell ismertetni - elegendő arra utalni -, ha az megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában - az elhangzás sorrendjében - elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(4) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a döntést.

(6) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget.

(7) Amennyiben egyik jelölt illetve változat sem kapta meg a szükséges többségű igen szavazatot újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos igen szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ha a szavazási fordulóban csak kettő jelölt vagy változat szerepel, azokról az az utolsó forduló és csak egyszer lehet szavazni.

(8) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján az utolsó fordulóban egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többségi igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét, illetve a határozati javaslatok elutasítását.

24. Nyílt szavazás

33.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A névszerinti szavazásra a Mötv. 48.§ (3) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Nem lehet névszerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben, valamint a Bizottság létszáma és összetétele vonatkozásában.

(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyzőnek a képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

25. Titkos szavazás

34.§ (1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdésben meghatározott ügyekben.

(2) Titkos szavazást tart a képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor.

(3) Titkos szavazást a polgármester, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, esetenként egyszerű többséggel dönt.

(4) A titkos szavazás a Hivatal egyik irodájában elhelyezett urnával történő szavazással történik. Az alpolgármester választása csak urnával történő szavazással bonyolítható le. Az urnával történő szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

26. Ismételt szavazás

35.§ (1) Érvényes szavazás után egy ülésen belül - ideértve a folytatólagos ülést is - abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A polgármester köteles ismételt szavazást elrendelni akkor, ha a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban bármely képviselő, vagy a jegyző részéről bármilyen aggály felmerül. Ilyen esetben ismételt szavazás egy alkalommal rendelhető el.

27. A Képviselő-testület döntései

36.§ (1) A képviselő-testület döntései a rendeletet és a határozat.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló címmel kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendelet, és határozat jelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet szabályai irányadók.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, a társulásnak, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

28. Önkormányzati rendeletalkotás, határozathozatal

37.§ (1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző és az aljegyző, a településrészi önkormányzat testülete, a települési kisebbségi önkormányzat testülete, a társulási tanács, valamint a választópolgárok, helyi népszavazással.

(3) A rendelet-tervezet, határozattervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

38.§ (1) A rendelet-tervezetet a jegyző a polgármesteri hivatal közreműködésével készíti elő.

(2) A rendelet-tervezet előkészítése során törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezetnél meg kell vizsgálni különösen:

a) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, illetve a kapcsolódó egyéb jogszabályokkal;

b) a rendelet alkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre;

c) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein;

d) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel.

(3) A törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok szabályozása tekintetében rendelet alkotás előkészítésekor meg kell vizsgálni különösen:

a) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel;

b) a szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van;

c) a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését,

d) a szabályozási javaslat megfelel-e az Alkotmánybíróság határozataiban megfogalmazott, az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.

39.§  (1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendeletnek tartalmaznia kell a felhatalmazó jogszabályi rendelkezést, a rendelet célját, a szabályozás tárgyára vonatkozó helyi előírásokat, magatartási szabályokat, a magatartási szabályok megsértésének következményeit, a hatályba léptető rendelkezéseket, a hatályon kívül helyezendő rendelet megjelölését.

(3) A rendelet szövegezésének világosnak, egyértelműnek kell lenni, kerülni kell a központi jogszabály szövegének ismétlését. Amennyiben a rendelet tervezet szerinti szabályozási javaslat magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit szó szerint átveszi, az átvett rendelkezéseket a rendelet tervezetben eltérő betűtípussal kell megjeleníteni, valamint az átvett bekezdéseknél az eredeti jogszabály helyet meg kell jelölni.

(4) A rendelet módosítása, vagy hatályon kívül helyezése esetén a rendelet címében erre utalni kell.

29. A rendelet kihirdetése

40.§ (1) A képviselő-testület által elfogadott rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő 5 napon belül köteles gondoskodni. A jegyző a rendeletet a Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet. Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen.

(4) Rendeletmódosítást követően az alaprendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni. Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(5) A képviselő-testület rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról, hatályosulásának figyelemmel kíséréséről a jegyző gondoskodik, kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát, időszerű módosítását, hatályon kívül helyezését.

 (6) A jegyző az elfogadott rendeletekről nyilvántartást vezet.

(7) Az elfogadott, hatályos rendeletek szövege a Polgármesteri Hivatalban és a Honlapon tekinthető meg.

30. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

41.§ (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselő-testületi tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell továbbá:

a) az önálló indítványokat;

b) a képviselő – kérésére- írásban benyújtott hozzászólását;

c) a név szerinti szavazásról készült névsor eredeti példányát;

d) az írásban megküldött kérdéseket, interpellációkat

e) jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét;

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről „okirati formában” a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyvet két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

(6) A képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvekbe bárki betekinthet.

(7) A jegyzőkönyv egy példányát - a zárt ülés kivételével - az állampolgárok a polgármesteri hivatal titkárságán - ügyfélfogadási időben - megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett, arról - költségtérítés ellenében - másolatot kérhetnek.

(8) Az ülésről a jegyzőkönyvvezető munkáját segítve hangfelvétel készül.

31. A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kezelése,

hozzáférésének biztosítása

42.§  (1) Az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyekben biztosítja a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(2) Az önkormányzat rendszeresen elektronikusan a honlapján vagy a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közzéteszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, az általa kezelt adatfajtákra és a működéséről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodására vonatkozó - adatokat.

(3) A fent említett adatok nem ismerhetők meg, ha azok bírsági eljárással vagy közigazgatási hatósági eljárással érintettek.

(4) Az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.

(5) A közérdekű adatok megismerésére irányuló igényt a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni a jegyzőnek címezve. A jegyző az igényt megvizsgálja és intézkedik annak elutasítása vagy teljesítése iránt. Az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz annak eleget.

(6) Az igény elutasítására a Ket. szabályait kell alkalmazni.

32. Közmeghallgatás

43.§ (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik, erről a lakosságot a polgármester tájékoztatja legalább 15 nappal korábban a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, ”Mi újság Bölcskén?” című lakossági tájékoztatójában valamint az önkormányzat honlapján.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületnek lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(5) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók a meghívottak körére vonatkozó szabályozás kivételével.

(6) A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat, ilyen esetben lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok és a helyi szervek képviselői a napirendhez nem kapcsolódó közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, terjeszthessenek elő.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

Közmeghallgatás tartása esetén a képviselő-testületi tagoknak olyan létszámban kell jelen lennie, hogy az ülés határozatképes legyen.

33.Lakossági fórumok

44.§ (1) A képviselő-testület munkatervében vagy határozataiban esetenként dönt lakossági fórumok, érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, illetőleg a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) A fórumok szervezésére – meghatározott témára vagy területre vonatkozóan – a polgármester, a képviselő-testület bizottságai és képviselők is jogosultak. E fórumok állásfoglalásairól a kapcsolatot tartó polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni. A lakossági fórumokról feljegyzés készül.

(3) A polgármester a Hivatal ügyfélfogadási idejében – bejelentkezés alapján bármikor- felkereshető.

(4) A képviselők az általuk bejelentett időpontban fogadónapot tarthatnak.

IV. Fejezet

 A képviselők jogállása

45.§ (1) A képviselő-testület tagjai Bölcske egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. A megválasztott önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz, képviseleti tevékenysége során hivatalos személynek minősül.

(2) A települési képviselőt az önkormányzati törvényben és e rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

34. A képviselők jogai

46.§ (1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A képviselő jogosult megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni a polgármesteri hivatal erre kijelölt helyiségét, az önkormányzat által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatásokat, valamint – amennyiben arra a költségvetés fedezetet biztosít -a részére átadott - az önkormányzat tulajdonát képező - hordozható számítógépet, annak tartozékait és a működéshez szükséges szoftvereket.

(3) A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(4) A képviselőket a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, a polgármesteri hivatal köztisztviselői, az önkormányzati gazdasági társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidőben kötelesek fogadni, és részükre a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni.

(5) A képviselő írásban kezdeményezheti önkormányzati rendelet alkotását, akár írásban, akár szóban pedig határozat hozatalát. Az előterjesztéshez igényelheti a jegyző, a Hivatal segítségét.

(6) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó, közérdekű ügyben a képviselő kezdeményezheti a polgármesternél, illetve a jegyzőnél a hivatal intézkedését, amelyre az 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

(7) A képviselő - a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében – fogadóórát tarthat a polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt helyiségében.

(8) A képviselő képviselői jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást - a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján - az önkormányzat indítja meg.

35. A képviselő kötelezettségei

47.§  (1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, továbbá köteles a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.

(2) A képviselő köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a polgármesternek bejelenteni és megszüntetni, valamint a törvény előírásai szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottság(ok)nak a munkájában, amelynek tagja.

(4) A képviselő köteles a képviselő-testület ülésein részt venni, beleértve a közmeghallgatást is. Az ülésen köteles:

a) a testületnek személyes érintettséget bejelenteni. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén – az érintett személy szavazatát – a döntés meghozatalánál figyelmen kívül kell hagyni,

b) írásban vagy szóban jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(5) Igazoltan van távol a képviselő-testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt legalább 3 nappal bejelentette, s fontos okból vagy betegsége miatt marad távol.

(6) Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján a képviselő köteles részt venni a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(7) A települési képviselőt mind a képviselő-testület, mind annak valamely bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni, illetve a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatokról.

(8) A polgármester egyedi megbízást adhat a képviselőnek saját feladatkörébe tartozó ügy ellátására, illetve a hivatal tevékenységi körébe tartozó ügy végrehajtásának ellenőrzésére. A települési képviselőköteles a megbízó iránymutatásait figyelembe venni. A képviselő köteles munkájáról a megbízónak beszámolni.

(9) A képviselő-testület által gazdasági társaság igazgatóságába és egyéb vezető testületébe delegált képviselők végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.

(10) A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati, üzleti és magántitkot. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának megszűnése után is fennáll.

(11) A képviselő köteles a kormányhivatal által szervezett oktatásban részt venni.

36. Összeférhetetlenség vizsgálata

48.§ (1) Bárki tehet a képviselővel szemben összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a polgármesternél. A kezdeményezést a polgármester haladéktalanul köteles átadni az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálására felhatalmazott bizottságnak.

(2) A bizottság a kezdeményezés polgármesterhez való benyújtását követő 30 napon belül döntést hoz az ügyben. 

(3) Ha a képviselő 30 napon belül az összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszonyt megszüntetni nem tudja, akkor - a jogosult által megerősített- lemondó nyilatkozatát    az Általános és Pénzügyi Bizottsághoz kell benyújtania.

37. Méltatlanság

49.§ A méltatlansági szabályokat a Mötv. 38.§-a tartalmazza.

38. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

50.§ (1) A képviselők kötelesek a törvényben meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig a vagyonnyilatkozatok kezelésére és vizsgálatára kijelölt bizottság részére a vagyonnyilatkozatot zárt borítékban leadni. A képviselőre vonatkozó adatokat tartalmazó vagyonnyilatkozat - az ellenőrzést biztosító adatok kivételével – nyilvános, a családtagok nyilatkozata viszont nem.

(2) Bárki tehet a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bejelentést a szabályok megsértése miatt. A bejelentést követően a bizottság 30 napon belül hoz döntést az ügyben. Az adatok beszerzésére fordított idő a határidőt meghosszabbítja.

(3) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát végző bizottság az Általános és Pénzügyi Bizottság.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

51.§ A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ és eseti bizottságokat választhat.

39. Állandó bizottságok

52.§ (1) A Képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre, az Általános és Pénzügyi Bizottságot.

A Bizottság létszáma: 5 fő.

(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(3) A bizottságok ügyrendjüket saját maguk állapítják meg. A bizottsági ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30. napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. A bizottság ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel e rendelet és más jogszabályok változásaira.

(4) A bizottság tagjait, elnökét és két alelnökét a képviselő-testület választja meg, menti fel. 

(5) Az ülésről készült jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

40. Eseti bizottság

53.§ (1) A képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az eseti bizottság működésének szabályaira az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

41. Az Általános és Pénzügyi Bizottság általános feladatai

54.§ (1) Az Általános és Pénzügyi Bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(2) A bizottság általános feladatai

a) Dönt

aa) saját ügyrendjének meghatározásáról,

ab) képviselő-testület SZMSZ. 3. számú melléklete szerinti hatáskörébe utalt ügyekben.

b) Előkészíti

ba) feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek koncepcióját, illetőleg rendelet-tervezeteket,

bb) a képviselő-testület által feladatkörébe utalt előterjesztéseket.

c) Véleményezi

ca) a hatáskörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,

cb) a képviselő-testület által meghatározott rendelet-tervezeteket,

cc) a polgármester által előterjesztett, feladatkörét érintő javaslatokat, tervezeteket,

cd) az önkormányzat költségvetési koncepcióját, költségvetési rendelet-tervezetét,

ce) a feladatköréhez kapcsolódó intézmények intézményvezetői, cégvezetői pályázatait, a vezetők kinevezésére, megbízására, felmentésére, a fegyelmi eljárásra irányuló előterjesztéseket,

cf) a feladatkörét érintő intézmények alapításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, előterjesztéseket.

d) Ellenőrzi

da) a képviselő-testületi döntések végrehajtását,

db) a feladatkörét érintő rendeletek hatályosulását, javaslatot tesz azok módosítására,

dc) a polgármesteri hivatalnak a bizottság döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.

Az ellenőrzés során a bizottság intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a polgármesteri hivatal részére nem adhat. Ha a bizottság a polgármesteri hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

e) Kapcsolatot tarthat

ea) a feladatkörét érintő területen működő önszerveződő közösségekkel

eb) a megyei önkormányzat hasonló feladatkörben tevékenykedő bizottságával.

f) Figyelemmel kísérheti

fa) a szakterületét érintő nemzetközi kapcsolatokat,

fb) a szakterületén működő intézmények, szervezetek tevékenységét.

g) Az egyes Közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyon-nyilatkozattételi kötelezettségéről szóló 2001. évi CII. tv. 4.§.(3) bekezdésében meghatározott feladat- és hatásköröket ellátja (vagyonnyilatkozatok vizsgálata).

(3) A bizottság működésére e rendeletben foglalt eltérésekkel a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a szóbeli előterjesztésre vonatkozó szabályok kivételével.

55.§ (1) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik. A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottsági ülésen részt venni a jegyző által kijelölt, a téma szerint illetékes köztisztviselők feladata.

(2) A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

VI. Fejezet

Polgármester, alpolgármester, jegyző

42. Polgármester

56.§ (1) A polgármester tisztségét főállású foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2)  Döntést hozhat a 4. számú mellékletben felsorolt ügyekben, ha a képviselő-testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést.

(3) A két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyek felsorolását, amelyekben a polgármester dönthet a 5. számú melléklet tartalmazza.

(4) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

b) képviseli az önkormányzatot,

c) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyveket a jegyzővel együtt aláírja,

d) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról, valamint a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan döntésekről, mely döntések a képviselő-testület hatáskörébe tartoznak, az Mötv. 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével.

e) ellenőrzi a képviselő-testület határozatának végrehajtását,

f) koordinálja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, és évente tájékoztatja a képviselő-testületet a kapcsolatok alakulásáról,

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei különösen:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását kötelező jelleggel,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(6) A polgármesternek a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos egyéb kötelezettségei:

a) a polgármesteri tisztségével szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

b) megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(7) A polgármester meghatározza a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek azon körét, akik kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához, jutalmazásához egyetértése szükséges.

43. Alpolgármester

57.§ (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával helyettesíti, illetve segíti munkáját.

44. Jegyző

 58.§ (1) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző kinevezéséhez és felmentéséhez Bölcske és Madocsa települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen:

a) előkészíti és törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,

d) a képviselő-testületen bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet, amennyiben jogszabálysértést észlel,

e) gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyveinek elkészítéséről, amelyet a polgármesterrel együtt aláír,

f) gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásuk megszervezéséről,

g) az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról a képviselő-testületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja.

(3) A jegyző helyettesítését és a Madocsai Kirendeltség vezetését az aljegyző látja el.

45. Közös Önkormányzati Hivatal

59.§ (1) Bölcske és Madocsa Képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt hoztak létre – Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal – elnevezéssel a Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal  SZMSZ-ben meghatározott feladatok ellátására.

(2) A Képviselő-testület Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testületével kötött „Megállapodás” szerint működteti a Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatalt ( 7025. Bölcske, Kossuth Lajos út 5.) valamint a Bölcskei Közös Önkormányzati Hivatal Madocsai Kirendeltségét (7026. Madocsa, Fő utca 24.)

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal önálló költségvetési szerv. Működéséhez és a Kirendeltség működéséhez szükséges előirányzatot, bért, működési és fenntartási költségeket a képviselő-testületek éves költségvetésükben határozzák meg a Megállapodás alapján.

(4) A Hivatal köteles ellátni a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat, valamint a bizottságok működésével kapcsolatos tennivalókat.

(5) A települési képviselő a jegyző illetve aljegyző útján igényelheti az önkormányzati hivataltól a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és az ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, melyre a hivatal köteles intézkedni, illetve 15 napon belül érdemi választ adni

(6) Az önkormányzati hivatal közszolgálati tisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseinek  fegyelembe vételével  - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közszolgálati tisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll.

VII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai, gazdálkodása 

60.§ (1) Az önkormányzat feladatai ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját vagyona. A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) A képviselő-testület legalább 5 évi időtartamra, az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Az elfogadott gazdasági programot a képviselő-testület   felülvizsgálja, valamint értékeli azt a program időtartamának lejártakor.

(3) A gazdásági program tervezetének összeállítását a polgármester a jegyzővel együttműködve végzi. A képviselő-testület elé terjesztésért a polgármester felelős.

(4) A gazdasági program tervezetét a bizottságnak meg kell tárgyalnia, és véleményüket az előterjesztéshez kell csatolni.

(5) A Képviselő-testület hosszú és középtávú vagyongazdálkodási tervet fogad el.

61.§ (1) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott - programokra alapozott éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.

(2) A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, melyben dönt az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el. A költségvetési rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.

62.§ (1) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót lehet előterjeszteni, melynek elemei:

a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;

c) az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása;

d) az igények és célkitűzések egyeztetése;

e) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása;

f) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése;

(2) A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelet tervezetet a bizottság megtárgyalja. A költségvetési rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzat részvételével működő társulásokkal és a kistérségi többcélú társulással való egyeztetés és a döntések meghozatala. Az egyeztetések és döntési sorrend betartása a jegyző feladata.

(3) Az éves költségvetés módosításának szabályait a képviselő-testület éves költségvetési rendelete tartalmazza.

(4) A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A zárszámadással egyidejűleg - évi egy alkalommal - kerül előterjesztésre a képviselő-testület elé az önkormányzat vagyonának változásáról szóló jelentés, valamint a belső ellenőrzési jelentés. A zárszámadási rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzat részvételével működő társulásokkal és a kistérségi többcélú társulással való egyeztetés és a döntések meghozatala. Az egyeztetések és a döntési sorrend betartása a jegyző feladata.

63.§  Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg. Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

46. Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

64.§ (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Ötv-ben meghatározott szabályok irányadók. Az önkormányzat működésének belső ellenőrzéséről a képviselő-testület éves belső ellenőrzési tervében foglaltak szerint társulás útján gondoskodik.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőinek felelőssége, hogy az intézmény belső ellenőrzési rendszere működjön. Az intézmények belső ellenőrzéséről készített összegzést a polgármester az ellenőrzés lezárását követő képviselő-testületi ülésre köteles beterjeszteni.

(3) A belső ellenőr köteles:

a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;

b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;

d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;

e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében;

f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

(4) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni az Áht. 121/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

47. Társulások

65.§ (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

66.§ (1) A képviselő-testület tagja a Paksi kistérség települési önkormányzatai részvételével az önkormányzati közszolgáltatások ellátásának, valamint a kistérség összehangolt fejlesztésének előmozdítása céljából létrejött Paksi Többcélú Kistérségi Társulásnak – továbbiakban: többcélú társulás.

(2) A képviselő-testület a többcélú társulás megállapodásában meghatározott feladatokon kívüli feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a kistérséghez vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei önkormányzattal.

(3) A képviselő-testület a többcélú társulással együttműködési megállapodást köthet a társulás egyes feladatainak a települési önkormányzat intézménye általi ellátására.

48.Nemzetközi kapcsolatok

67.§ Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatokban vehet részt.

VIII. Fejezet

 Helyi népszavazás

68.§  A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.

IX. Fejezet

Záró rendelkezés

69.§ (1) E rendelet 2014. év december hó 2. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 10/2007. (IV.29.) önkormányzati rendelet.

             Baranya István s.k.                                                  Nagyné dr. Szőke Klára s.k.

               polgármester                                                                      jegyző