Bölcske Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 58.§ (2) bekezdésében, 60.§ (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 63.§ (9) bekezdésében, 86.§ (1)-(2) bekezdésében, 112/§ § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Bölcske község lakosainak szociális biztonsága megteremtése és megőrzése céljából a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1.§ A rendelet hatálya kiterjed:

(1) Bölcske Községi Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) valamint a magyar hatóságok által menekültként, vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (továbbiakban: Szt.) 6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Bölcske község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

2. Hatáskör

2. § (1) E rendeletben foglalt fenntartói, munkáltatói jogokat a Polgármester gyakorolja.

(2) A Polgármester a családsegítő szolgálat családgondozójára átruházza az alapszolgáltatások nyújtásával kapcsolatos feladatokat.

II. Fejezet

Eljárási rendelkezések

3. Kérelem benyújtásának, elbírálásának módja

3.§ (1) Az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket az átruházott hatáskörben eljáró családgondozónál (továbbiakban: szakmai vezető) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(3) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

4.§ (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmekről a családgondozó átruházott hatáskörben eljárva a kérelem benyújtását követő 15 napon belül dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt.

(2) Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.

5. § (1) Jogosultsági feltételek megállapítása:

 a) Szociális rászorultság vizsgálata szükséges a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételéhez.

 b) Gondozási szükséglet megállapításával biztosítható a házi segítségnyújtás.

(2) A Szociális rászorultságot, annak fennállását, szakmai vezető vizsgálja a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során két évente.

4. Megállapodás

6. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről az ellátás megkezdése előtt az intézményvezető és az ellátott írásban megállapodást köt.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) az ellátás megkezdésének időpontját,

b) az ellátás időtartamát, mely határozott vagy határozatlan időtartamra szól

c) az igénybe vevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát:

ca) étkeztetés eseté: az étkeztetés módját

cb) házi segítségnyújtás esetén: az igényelt szolgáltatás pontos megjelölése (pl. gyógyszeradagolás, bevásárlás, napi higiénia stb), a szolgáltatás nyújtásának időpont megjelölése (pl.: de. 9 óra)

d) térítési díj fizetéssel járó szolgáltatás esetén a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat

e) az ellátás megszüntetésének módjait

f) a döntések elleni jogorvoslat módját

g) az igénybe vevő természetes személyazonosító adatait.

5. Az ellátás megszűnésének esetei és módjai

7. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás megszűnik:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,

b) a jogosult halálával.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni:

a) az igénylő kéri az ellátás megszüntetését,

b) a szolgáltatást 3 hónapot meghaladó időtartamban nem kívánja igénybe venni,

c) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,

d) Idősek Klubjában történő ellátás esetén az ellátott magatartásával a közösséget zavarja, a házirendet súlyosan megsérti vagy olyan betegségben szenved, amely a közösség látogatására alkalmatlanná teszi, illetőleg a közösséget veszélyezteti

e) az ellátott a részére megállapított személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére 2 hónapon keresztül elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

f) más intézményben történő elhelyezése indokolt.

8.§ Az ellátás megszüntetéséről illetve megszűnéséről a szakmai vezetője dönt, és döntéséről értesíti az ellátottat. Az értesítés tartalmazza az esetleges hátralékos terítési díj rendezési módját, esetleges kárigényt.

9. § A rosszhiszeműen igénybe vett szolgáltatás ellenértékét meg kell téríteni, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésével.

III. Fejezet

Az ellátások formái

10. § (1) Bölcske Község Önkormányzata a szociálisan rászorult lakosok részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat szociális alapszolgáltatásokkal biztosítja.

(2) Az alapszolgáltatások megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, korukból, egészségi állapotukból, mentális állapotukból származó problémáik megoldásában.

11. § (1) A személyes gondoskodás keretében az alábbi szociális alapellátásokat működteti az önkormányzat:

a) Bölcske község közigazgatási területén:

aa) étkeztetés,

ab) házi segítségnyújtás

ac) családsegítés

ad) nappali ellátás

ae) tanyagondnoki szolgáltatás.

b) Bölcske, Dunaföldvár, Madocsa közigazgatási területén:

ba) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

6. Étkeztetés

12.§ (1) Az étkezés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezését kell biztosítani, akik koruk, egészségi állapotuk miatt önmaguk illetve eltartottjaik részére azt tartósan vagy átmenetileg nem képesek biztosítani, különösen:

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, aki

a) tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti, valamint

b) 60 év feletti az igénylő életkora, vagy

c) egészségi állapotára vonatkozóan (önellátási képességéről) orvosi igazolással rendelkezik, vagy

d) fogyatékos személy, pszichiátriai beteg, hajléktalan személy vagy szenvedélybeteg szakorvosi szakvéleménnyel rendelkezik.

(3) Az étkezés történhet:

a) helyben fogyasztással

b) a jogosult általi elvitellel.

7. Házi segítségnyújtás

13. § (1) A házi segítségnyújtás keretében saját lakókörnyezetben kell biztosítani az önálló életvétel fenntartása érdekében szükséges ellátást a szolgáltatást igénylő személy számára.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján a szakmai vezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) A gondozási szükségletet a szakmai vezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő a jogszabályban meghatározottak szerint vizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét.

 (5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt a szakmai vezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(7) A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

8. Családsegítés

14. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell az Szt. 64.§ (4) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokat, illetve a családsegítő segíti a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

(3) A családsegítést az önkormányzat egyszemélyes szolgálat keretében biztosítja.

(4) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik.

a) A jelzőrendszer tagjai:

    aa) a jegyző,

    ab) a járási hivatal,

    ac) a szociális-, egészségügyi szolgáltató, intézmény

    ad) a gyermekjóléti szolgálat

    ae) a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat,

af) egyesületek, alapítványok, vallási közösségek.

b) Az a) pontban felsorolt személyek, szervezetek jelzik, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

(5) A (4) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítő a környezet feltérképezése után felkeresi a családokat, személyeket és tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról.

9. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

15. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellet felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az ellátott személy segélyhívása esetén a diszpécser azonnali kapcsolatfelvételét a riasztás kezdeményezőjével a hívás okának megállapításához,

b) az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,

c) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

d) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.

(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult:

a) az egyedül élő 65 év feletti személy

b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás  folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni).

(5) A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell.

(6) Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.

(7) Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.

(8) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

   a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

   b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(9) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

16.§ Az ellátás iránti kérelemről átruházott hatáskörben a szakmai vezető dönt.

10. Nappali ellátás

17.§ Nappali ellátásként működik az Idősek Klubja, mely elsősorban a saját otthonukban élő, vagy hajléktalan:

a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

11. Tanyagondnoki szolgáltatás

18.§ (1) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a település külterületi lakott részein élők intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését.

(2) A tanyagondnok az alábbi feladatokat látja el:

a) biztosítja az étkeztetés lehetőségét, azáltal, hogy házhoz szállítja az igénylők részére,

b) közreműködik házi segítségnyújtásban

c) segíti a külterületi lakosok hivatalos ügyeinek intézését,

d) tájékoztatja az érintetteket az ellátási lehetőségekről, segíti azok igénybevételét,

e) az alapszolgáltatások igénybevételénél közreműködik

f) közösségi és szociális információ nyújtást biztosít

g) segíti az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást (orvos, gyógyszertár),

h) biztosítja a gyermekek közösségbe történő eljutását (óvoda, iskola)

i) szükség esetén elősegíti a munkába járást.

IV. Fejezet

Térítési díj

12. Intézményi térítési díj

19.§ A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

20.§ A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátás térítési díja (továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének különbözete.

21.§ A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként állapítja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

13. A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

22. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért (étkezés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) személyi térítési díjat kell fizetni. Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat átruházott hatáskörben a szakmai vezető állapítja meg a 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet szabályait figyelembe véve.

(2) Az étkezésért havonta fizetendő személyi térítési díj, az adott hónapban igénybe vett étkezések számának és a napi személyi térítési díjnak a szorzata, mely nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének a 30 %-át.

(3) A házi segítségnyújtásért havonta fizetendő személyi térítési díj, az adott hónapban a gondozásra fordított időnek és a személyi térítési díjnak a szorzata, mely nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének a 25 %-át, illetve 30 %-át étkezés igénybe vétele esetén.

(4) A nappali ellátásért havonta fizetendő térítési díj az adott hónapban igénybe vett ellátási napok számának és a napi személyi térítési díjnak a szorzata, mely nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres jövedelmének a 15 %-át nappali ellátás, illetve 30 %-át nappali ellátás és ott étkezés esetén.

(5) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díj mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb havi összegének 2 %-át.

23.§ A személyi  térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni.

24.§ A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

25.§ A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

26.§ A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

27.§ Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet a szakmai vezetőtől kell kérni.

28.§ (1) Az intézményvezető a személyi térítési díj 20 %-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha

a) elemi kárt szenvedett,

b) bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

c) lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,

d)egészségében állapotrosszabbodás következett be,

e) családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset),  amely miatt az ellátott a  térítési  díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

           f)  havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 50 %-át.

(2) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 2 hónap időtartamra adható.

29.§  A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

V. Fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal

30.§ Bölcske Község Önkormányzata létre hozta a Szociálpolitikai kerekasztalt.

a) A szociálpolitikai kerekasztal feladata:

aa) különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósítása, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

ab) a szolgáltatás tervezési koncepció felülvizsgálata során közreműködés, javaslatok tétele újabb szolgáltatások bevezetésére, meglévő szolgáltatások hatékonyabbá tételére.

b) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

ba) önkormányzat,

bb) intézményfenntartó társulások képviselői,

bc) önkormányzati intézmények vezetői,

bd)egyházak képviselői,

be) civil szervezetek vezetői (Bölcskei Gyerekekért Közalapítvány)

c) A szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alakalommal ülést tart.

d) A szolgáltatástervezési koncepciót 2 évente felülvizsgálja, javaslatait a képviselő-testület elé terjeszti.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

31.§ (1) A rendelet 2014. április 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet szabályait a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.

(3) Jelen rendelet által nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény rendelkezései az irányadók.

(4) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 3/2008.(II.17.) önkormányzati rendelet.

(5) Jelen Rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Kiss József s.k.                                                                                      Nagyné dr. Szőke Klára s.k.

Polgármester                                                                                                   jegyző