Bölcske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete
a közterület-használat helyi szabályozásáról
Hatályos: 2023. 07. 02Bölcske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete
a közterület-használat helyi szabályozásáról
Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya, hatásköri rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya Bölcske község közigazgatási területén a közterületekre és azok használóira terjed ki azzal, hogy a közterületek filmforgatási célú használatával kapcsolatban e rendelet rendelkezéseit a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben, és a közterületek és az állami tulajdonban álló ingatlanok filmforgatási célú használatának részletes szabályairól szóló 302/2016. (X.13.) Korm. rendeletben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben szabályozottakra.
2. § (1) A közterület-használattal kapcsolatos hatáskörök gyakorlója – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a képviselő-testület által átruházott hatáskörében eljárva Bölcske Község Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester).
(2) A 14. §-ban szabályozott, filmforgatási célú közterület-használattal kapcsolatos hatáskörök gyakorlója a képviselő-testület által átruházott hatáskörében eljárva Bölcske Községi Önkormányzat Pénzügyi, Település-üzemeltetési és Ügyrendi Bizottsága.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában
1. adománygyűjtés: létesítő okirattal rendelkező civil és egyéb szervezet számára - a létesítő okiratában rögzített céljaira - ellenszolgáltatás nélkül juttatni kívánt eszköz előteremtése, illetve nyújtani kívánt szolgáltatás érdekében végzett tevékenység;
2. alkalmi árusítás: legfeljebb 10 napig tartó, rendezvényhez kapcsolódó árusítás, valamint az alkalmi rendezvényen történő árusítás;
3. árusító hely: a vendéglátóipari terasz, az üzlet elé kitelepülés és minden közterületi árusítás céljából igénybe vett terület;
4. autóbusz: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelékének II. cím e) pontjában meghatározott fogalom;
5. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontjában meghatározott fogalom;
6. épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 10. pontjában meghatározott fogalom;
7. filmforgatás: a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (1) bekezdése szerinti filmalkotás létrehozására irányuló tevékenység;
8. fülke: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű építmény;
9. hirdető-berendezés: minden olyan eszköz, építmény, fixen rögzített vagy mozgó képi, hangeffektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására alkalmas berendezés – függetlenül annak tartalmától, elhelyezkedésétől - , amelyet a közterületről érzékelni lehet;
10. jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelékének II. cím a) pontjában meghatározott fogalom;
11. Jármű közterületen történő tárolása: a közterületen 18:00 és 06:00 óra közötti időszakon belül bármely két egybefüggő órát meghaladóan történő – közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 1. függelék II. cím a) pontban meghatározottak szerinti – várakozás a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 1. függelék II. cím a) pontban meghatározottak szerinti járművel.
12. kiskereskedők számára kijelölt árusító hely: a kiskereskedők számára a Bölcske, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlannal szemközti, munkanapokon 06:00-12:00 óráig kiskereskedelmi árusítás céljából rendelkezésre álló zöldterület;
13. környezetbe nem illő: Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 7/2018. (VI.29.) önkormányzati rendeletében foglalt szabályoknak nem megfelelő;
14. közforgalom elől elzárt magánút: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 8. pontjában meghatározott fogalom
15. közforgalmú személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. § 14. pontja szerinti fogalom;
16. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontjában meghatározott fogalom;
17. lassú jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelékének II. cím m) pontjában meghatározott fogalom;
18. mezőgazdasági kistermelők számára kijelölt hely: a Bölcske, Szentháromság tér 1. szám alatti ingatlannal szemközti „kispiac” területe gyümölcs, zöldség, virág árusításához oly módon, hogy az a gyalogos és jármű forgalmat ne akadályozza, a közegészségügyi követelmények betartásra kerüljenek;
19. mezőgazdasági vontató: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelékének II. cím l) pontjában meghatározott fogalom;
20. mozgóárusítás: kereskedő vagy megbízottja által gyalogszerrel vagy mozgóboltnak nem minősülő eszköz segítségével szállítás közben történő vagy megkísérelt árusítás;
21. mozgóbolt: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 17. pontjában meghatározott fogalom;
22. munkagép: a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet 2. § (8) bekezdés b) pontjában meghatározott fogalom;
23. mutatványos tevékenység: nagy területigényű alkalmi szórakoztató tevékenység, mely a célt szolgáló eszközök, sátrak, konténerek, lakókocsik felállításával jár együtt, így különösen vursli, vidámpark;
24. pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, végleges alapozási szerkezettel és földkábeles közműcsatlakozással nem rendelkező, vagy végleges alapozási szerkezettel és földkábeles közműcsatlakozással rendelkező huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, közterületen álló ideiglenes építmény, melynek eltávolítása esetén a közterület eredeti állapota a közterület sérelme nélkül helyreállítható;
25. pótkocsi: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelékének II. cím n) pontjában meghatározott fogalom;
26. reklámhordozó: minden olyan eszköz, amelynek segítségével az emberi tudatra befolyást gyakorló információk vizuálisan, hallással, ízléssel, illat-, szagérzékeléssel, tapintással, illetve ezek kombinációjával bármely természetes személy számára észlelhetővé válnak és képzettársításra ösztönöznek. Szerkezetileg több elemből álló reklámhordozó egynek számít.
27. rendezvény: sport-, kulturális, karitatív, családi, oktatási, szociális, egészségügyi, állami, önkormányzati esemény, állami, önkormányzati, egyházi ünnepség, fesztivál;
28. szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pontjában meghatározott fogalom;
29. tehergépkocsi: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelékének II. cím i) pontjában meghatározott fogalom;
30. transzparens: figyelemfelkeltésre szolgáló reklámot vagy más feliratot tartalmazó tábla;
31. út: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 7. pontjában meghatározott fogalom;
32. út határa: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 12. pontjában meghatározott fogalom
33. út műtárgya: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 9. pontjában meghatározott fogalom
34. út tartozéka: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 10. pontjában meghatározott fogalom
35. út területe: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 13. pontjában meghatározott fogalom
36. üzemképtelen jármű: minden olyan jármű, amely hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkezik, és a közúti forgalomban ezek hiányában nem vehet részt, vagy a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 56. § (1) bekezdése szerinti műszaki hiba következtében a közúti közlekedésre alkalmatlanná vált járművek;
37. üzlet: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 27. pontjában meghatározott fogalom;
38. üzlet elé kitelepülés: üzlettel rendelkező, zöldséget, gyümölcsöt vagy virágot forgalmazó kereskedő közterületi árusítása az üzlete homlokzatával érintkező területen;
39. üzleten kívüli (házaló) kereskedés: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 28. pontjában meghatározott fogalom;
40. vásár: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 29. pontjában meghatározott fogalom;
41. vontató: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelékének II. cím g) pontjában meghatározott fogalom;
42. zenés, táncos rendezvény: a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III.8.) Korm. rendelet 2. § 2. pontjában meghatározott fogalom;
3. A közterület-használat szabályai
4. § (1) A közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően - állaguk sérelme nélkül, a forgalom akadályozásának veszélyeztetése nélkül, az általános magatartási szabályok és a hatályos jogszabályok betartásával (a továbbiakban: közterület rendeltetésszerű használata) - bárki ingyenesen használhatja, kivéve az 5. §-ban meghatározott korlátozásokat és a 6. §-ban meghatározott tilalmakat.
(2) A közterület rendeltetésszerű használata nem járhat mások zavarásával és mások hasonló célú jogát nem csorbíthatja.
5. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához az 5. § (2) bekezdés - 9. §-ában meghatározottak szerint kiadott közterület-használati engedély és a 10. §-ban meghatározott esetekben közterület-használati díj megfizetése szükséges.
(2) Közterület-használati engedélyt kell kérni:
a) Kereskedelmi és vendéglátó célú igénybevételhez:
aa) árusító és egyéb fülke, sátor, asztal elhelyezéséhez, kivéve az önkormányzat és intézményei, egyházak rendezvényei esetén,
ab) mozgóbolti árusítás céljára,
ac) mozgóárusítás céljára,
ad) üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, áru kirakodására egybefüggő 24 órát meghaladó időtartam esetén,
ae) kiállítás, vásár céljára,
af) könyvárusítás céljára,
ag) mutatványos tevékenység céljára,
ah) cirkuszi tevékenység végzésére,
ai) vendéglátó-ipari előkert céljára,
aj) mezőgazdasági kistermelők számára kijelölt helyen, amennyiben az áruval igénybe vett közterület meghaladja a 2 m2-t.
ak) kiskereskedők számára kijelölt árusító helyen, amennyiben az áruval igénybe vett közterület meghaladja a 20 m2-t.
b) Reklám – és hirdetési célú igénybevételhez:
ba) a közterületre 10 cm-en túl nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet, hirdető-berendezés, fényreklám, cég és címtábla elhelyezésére,
bb) önálló hirdető – berendezés telepítésére,
bc) légtérben elhelyezett transzparens elhelyezésére.
c) Építési és karbantartási célú igénybevételhez:
ca) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyagok és törmelék közterületen történő elhelyezésére, ha az a 48 órát meghaladja,
cb) építőipari gépek - különösen daruk, mixerek - munkavégzésére,
cc) közművek építéséhez,
d) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez,
e) Szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos igénybevételhez:
ea) postai levélszekrény, automaták elhelyezésére,
eb) egyéb szolgáltató tevékenységre.
f) Film-forgatási célú használattal kapcsolatos igénybevételhez,
g) Egyéb célú igénybevétel esetén:
ga) sport, kulturális, egyházi és egyéb rendezvények, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítése céljára,
gb) alapzatos zászlórúd és köztárgyak - pad-, figyelmeztető és tájékoztató táblák -, szobor, emlékmű elhelyezésére,
gc) közterületi zenés rendezvényekre,
gd) a közügyek szabad megvitatása körébe tartozó, sajtóterméknek nem minősülő kiadványok osztásához, az ahhoz használt eszközök elhelyezéséhez, valamint a közügyek megvitatása körébe tartozó kérdésben való véleménycseréhez vagy aláírásgyűjtéshez használt, a felszínhez nem rögzített pultok felállításához és az azokhoz kapcsolódó, a szervezőt vagy a rendezvényt azonosító, illetve azzal összefüggő politikai vagy társadalmi célú közlést hordozó zászlók, molinók vagy más hasonló eszközök felszínhez való rögzítés nélküli elhelyezéséhez, ha az helyszínenként összesen 2 m2-t meghaladó alapterületen történik, feltéve, hogy az nem jár kereskedelmi, vendéglátó vagy gazdaságireklám-tevékenység végzésével;
ge) lakodalmas sátor elhelyezésére.
(3) Közterület-felbontási engedélyt kell kérni:
a) közművek építéséhez,
b) gyalogos járda, gépjárműbeálló, útcsatlakozás kialakításához,
amennyiben a munkálatok a közterület felbontásával együtt járnak.
(4) Építőanyag tárolásra közterület-használati engedély csak abban az esetben adható, ha a telken belüli tárolásra nincs alkalmas hely. Nem minősül alkalmas területnek a gyümölcsös, szőlővel betelepített terület.
6. § (1) Nem adható ki közterület-használati engedély:
a) a közterület károsításával járó közterület-használatra,
b) a közbiztonságot veszélyeztető, közerkölcsöt sértő tevékenység folytatására, dolog elhelyezésére,
c) üzleten kívüli – házaló- kereskedésre,
d) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,
e) a járda felületének reklám – ideértve a politikai reklámot is – céljára történő használatához,
f) munkagép, vontató, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, pótkocsi, autóbusz közterületen történő elhelyezésére, tárolására,
g) az üzemképtelen jármű közterületen történő 10 napot meghaladó tárolására,
h) környezeti ártalmakkal – különösen zaj, szag, talajszennyezés - járó tevékenység gyakorlására,
i) környezetbe nem illő kialakítású pavilonokra, árusítófülkékre,
j) épületnek és építménynek nem minősülő, tárolásra is felhasználható sátor elhelyezésére,
k) tűzifa, tüzelőanyag, bútorok, háztartási felszerelések, egyéb ingóságok közterületen történő, 48 órát meghaladó tárolására,
l) a közterület-használati engedély hatályának lejártától számított 2 évig olyan közterület-használónak, aki fizetési kötelezettségének az első póthatáridő leteltéig sem tett eleget.
(2) Szeszesitalt árusítani és fogyasztani nem lehet vendéglátó és kereskedelmi egységek bármely bejáratától számított 20 méteres közterületi távolságon belül.
(3) Az ingatlantulajdonos műtárgyat – különösen sziklát, köveket, karót, gumiabroncsot, kötelet – nem helyezhet el az ingatlanának határa és az úttest széle közötti területen. Az ingatlan előtti területre más által kihelyezett műtárgyak tekintetében az ingatlantulajdonos felel azok eltávolításáért.
4. A közterület-használati engedély
7. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja (a továbbiakban: engedélyes).
(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére – közterület-használati engedély csak az építési munkák végzésének tartamára, de legfeljebb 6 hónapra adható.
(3) A közterület-használati engedély iránti kérelem formanyomtatványát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
8. § (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 81. §-ában foglaltakon kívül:
a) az engedélyes nevét és állandó lakhelyének megnevezését, nem természetes személy esetén székhelyének (telephelyének) címét, elérhetőségét;
b) a közterület-használat célját és jellegét - állandó, ideiglenes - , ideiglenesnél a hatályosság feltételét, vagy időpontját;
c) a közterület-használat helyét, módját, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását;
d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat;
e) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előállítását;
f) a közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját;
g) a közterület használattal járó járulékos költségek – különösen energiadíj, vízdíj, stb.- viselésének és megfizetésének módját.
(2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.
(3) A közterület-használati engedély eredeti példányát, vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani.
9. § A közterületen történő árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyekben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből meghatározott helyen vagy kézből vagy járműről történik.
5. A közterület-használati díj
10. § (1) Az engedélyes a közterület-használatért jelen rendelet 2. mellékletében rögzített közterület-használati díjat köteles fizetni.
(2) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni.
11. § (1) Az igénybe vett közterület nagyságának megállapításánál a négyzetméterben számított alapterületet, továbbá a hozzátartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet - ponyva, tető - területének vetületét együttesen kell figyelembe venni.
(2) Hirdetőtábla és hirdető-berendezés esetén annak hirdetőfelületét kell számításba venni.
(3) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.
(4) Kézből történő árusítás esetén egységesen egy négyzetméternek megfelelő közterület-használati díjat kell fizetni.
12. § Az éves közterület-használati díjat a tárgyév január 15. napjáig egy összegben, a negyedéves díjat a tárgynegyedév első hónapjának 15. napjáig, a havi díjat a tárgyhó 15. napjáig kell megfizetni az engedélyező határozatban megjelölt számlaszámra. A napi díjat a közterület-használatot megelőző munkanapig, de legkésőbb a használat megkezdésekor kell kiegyenlíteni.
13. § Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) mezőgazdasági kistermelők számára kijelölt helyeken gyümölcs-, zöldség, virág árusításához, amennyiben az áruval igénybe vett közterület nem haladja meg a 2 m2-t.
b) a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás ellátása céljából létesített állomáshelyekért és megálló helyekért,
c) közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért,
d) alapzatos zászlórúd és köztárgyak – pad-, figyelmeztető és tájékoztató táblák-, szobor, emlékmű elhelyezéséért,
e) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély, vagy balesetveszély elhárítását szolgálják közterületen,
f) országos és helyi választások jelöltjeinek a kampány időszaka alatti hirdetéseire,
g) adománygyűjtési célú sport, kulturális és egyéb rendezvényekhez,
h) lakodalmas sátor elhelyezésére a lakodalom napján, valamint a lakodalom előtti és utáni 3-3 napig,
i) üzemzavar elhárítási munkálatokhoz, közművek építéséhez, ha az a 3 napot nem haladja meg,
j) egyházaknak, vallási közösségeknek a saját rendezvényeik esetén,
k) állami szerveknek, közfeladatot ellátó egyéb szervezeteknek az általuk szervezett rendezvényei esetén,
l) az önkormányzatnak és intézményeinek az általuk szervezett vagy a részvételükkel zajló rendezvényekre, eseményekre,
m) a közügyek szabad megvitatása körébe tartozó, sajtóterméknek nem minősülő kiadványok osztásához, az ahhoz használt eszközök elhelyezéséhez, valamint a közügyek megvitatása körébe tartozó kérdésben való véleménycseréhez vagy aláírásgyűjtéshez használt, a felszínhez nem rögzített pultok felállításához és az azokhoz kapcsolódó, a szervezőt vagy a rendezvényt azonosító, illetve azzal összefüggő politikai vagy társadalmi célú közlést hordozó zászlók, molinók vagy más hasonló eszközök felszínhez való rögzítés nélküli elhelyezéséhez, helyszínenként összesen legfeljebb 2 m2 alapterületen, feltéve, hogy az nem jár kereskedelmi, vendéglátó vagy gazdaságireklám-tevékenység végzésével,
n) gyalogos járda, gépjárműbeálló, útcsatlakozás kialakításához,
6. A filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó különös szabályok
14. § (1) A filmforgatási célú közterület-használat nem haladhatja meg a 30 napot, mely kérelemre legfeljebb két alkalommal hosszabbítható meg.
(2) A filmforgatási célú közterület-használat naponta 7 és 21 óra közötti időtartamra vonatkozhat. Indokolt esetben, különösen, ha a forgatni kívánt film témája ettől eltérő időpontban történő forgatást igényel, eltérés engedélyezhető.
(3) Ha a forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek fel nem róható, vagy rendkívüli természeti esemény következik be, az esemény elhárítását követően legkésőbb 3 napon belül a közterület-használatot ismét biztosítani kell az engedélyes részére. Az engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani, ameddig a filmforgatás akadályozott volt.
(4) A közterület filmforgatási célú igénybevétele szempontjából a község közigazgatási területén turisztikailag kiemelt közterületnek minősül:
a) a Templom tér
b) a Szentháromság tér
c) a Katolikus templom,
d) a Kőtár
e) a Béke tér.
(5) A (4) bekezdés szerinti területeken rendezvények időtartama alatt kizárólag az önkormányzat által megrendelt dokumentumfilm vagy imázs film forgatható.
(6) Az e §-ban szabályozottakkal kapcsolatos, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben a települési önkormányzatoknak biztosított hatásköröket a Pénzügyi, Település-üzemeltetési és Ügyrendi Bizottság gyakorolja.
(7) A közterület használó a filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogosan, illetve gépjárművel történő megközelítését a lakók részére folyamatosan köteles biztosítani.
(8) A közterületek filmforgatási célú használatára a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat 5. és 6. sorában meghatározott díjtételeket kell alkalmazni.
7. A mozgóbolti árusításra vonatkozó különös szabályok
15. § (1) Mozgóboltból történő árusítás munkanapokon 8:00 órától 18.00 óráig, szombaton 8:00 órától 12:00 óráig terjedő időtartamban történhet. Vasárnap és ünnepnapokon a mozgóboltból történő árusítás nem megengedett.
(2) A mozgóboltból történő árusítás közben különös figyelemmel kell lenni az állampolgárok nyugalmára, csak olyan mértékű zajhatás kiváltása megengedett, mely nem zavarja indokolatlanul az állampolgárokat. A hangjelzéssel kitöltött idő nem lehet több, mint a településen történő tartózkodás fele. A hangjelzés nagysága 2 m-es körzetben nem haladhatja meg a 90 decibelt.
(3) Oktatási, nevelési, szociális, kulturális intézmény elhelyezésére szolgáló épület, temetők, templomok 200 m-es körzetében nem lehet a megengedett időtartamban sem hangjelzéseket használni.
(4) Az engedély kiadásához térképet kell adni, mely tartalmazza a (3) bekezdésben felsoroltak helyszínét és 200 m-es körzetének megjelölését.
8. A rendezvényekre vonatkozó különös szabályok
16. § (1) Közterületen rendezvény megtartására csak abban az esetben adható közterület-használati engedély, ha a kérelem tartalmazza az alábbiakat:
a) a főrendező személyét, aki a rendezvény egészéért felelősséggel tartozik,
b) a résztvevők várható számát,
c) a rendezvényt reklámozó táblák, transzparensek elhelyezésének helyét,
d) a rendezvény jellegéből adódó, szükséges technikai igények felsorolását, azok biztosítási forrásának megjelölését,
e) a rendezvény megtartásához szükséges szakhatósági engedélyeket, hozzájárulásokat.
(2) A rendezvény teljes ideje alatt és azt követően a rendezők kötelesek biztosítani a rend betartását és a rendezvény helyszínéről történő kulturált elvonulást. A rendezőknek meg kell akadályozniuk a szándékos rongálásokat.
(3) A közterületi rendezvény területének és környezetének folyamatos tisztán tartásáról a rendező köteles gondoskodni megfelelő számú szeméttároló kihelyezésével, azok folyamatos ürítésével.
(4) Az igénybe vett területeket és az elvonuló útvonalakat a rendezvényt követő nap 6:00 óráig a rendeltetésének megfelelő állapotba vissza kell állítani.
(5) A rendezvények ideje alatt a hangosító berendezések használatára a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendeletben meghatározottak az irányadók.
(6) A zenés, táncos rendezvények megtartását, hatósági engedélyeztetését a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III.8.) Korm. rendelet szabályozza.
9. A használaton kívüli járművekre vonatkozó különös szabályok
17. § (1) Az üzembentartó a forgalmat akadályozó, használaton kívüli járművét saját költségén köteles a közterületről haladéktalanul eltávolítani.
(2) Az üzemképtelen járművek közterület-használati engedély nélkül közterületen legfeljebb 10 napig tárolhatók.
(3) Az üzemképtelen jármű üzemben tartója köteles bejelenteni az üzemképtelen jármű közterületen legfeljebb 10 napig történő tárolásának tényét a jelen rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon.
(4) A jelen rendelet megszegésével tárolt üzemképtelen járművek elszállítására külön jogszabályok szerint kerül sor.
10. A játszóterekre vonatkozó különös szabályok
18. § A játszótereket az alábbi rendelkezések betartásával lehet használni:
a) a játszótérre háziállatokat még szájkosárral sem lehet bevinni,
b) a játszótér területén csak gyalogosan lehet közlekedni,
c) a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdés d) pont da) alponton meghatározott dohányzási tilalmon kívül a játszótéren az alkoholt fogyasztása nem megengedett,
d) a játékokat a 12 éven aluliak nagykorú felügyelete mellett használhatják,
e) a játszótéri eszközöket 18 éven felüliek nem használhatják,
f) a játszóteret mindenki saját felelősségére használhatja,
g) a játszótéri játékokat rongálni tilos.
11. A közterület-felbontási engedéllyel bontható felületekre vonatkozó különös szabályok
19. § (1) Minden önkormányzati tulajdonú közterület felbontásához – függetlenül annak burkolatától – közterület-felbontási engedély szükséges.
(2) A közterület-felbontási kérelem nyomtatványt a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Nem kell közterület-felbontási engedélyt kérni, amikor a közművezeték meghibásodása és annak halaszthatatlan helyreállítása miatt kell a közterületet felbontani. Ez esetben a közművezeték üzemeltetője a meghibásodás miatti felbontást 1 munkanapon belül köteles bejelenteni, a bejelentésben meg kell jelölni a helyreállítás időpontját. A továbbiakban a közterület-felbontás helyreállításának szabályai megegyeznek az engedéllyel történő felbontás utáni helyreállítás szabályaival.
(4) A közterület-felbontással járó munkavégzés kezdő időpontját annak megkezdése előtt 5 nappal be kell jelenteni e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon.
(5) A közterület-felbontási engedélynek tartalmaznia kell az Ákr. 81. §-ában foglaltakon kívül:
a) a kérelmező azonosító adatait,
b) a helyszín megnevezését,
c) a közterület-felbontással érintett terület használati díját, mely díjakat e rendelet 2. melléklete tartalmazza,
d) a helyreállítási előírásokat.
12. A közterület helyreállítása
20. § (1) Az engedélyes által igénybevett közterületek eredeti állapotba történő helyreállítását, a közterület-használati engedély hatályának lejártát, vagy visszavonását követően, 3 napon belül az engedélyes, az érvényben lévő műszaki szabványok, hatályos jogszabályok és irányelvek figyelembevételével saját költségén köteles elvégezni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén, az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatosan felmerülő költségek az engedélyest terhelik.
(3) A közterület-használat megszűnését követő 3 napon belül az önkormányzat ellenőrzi az eredeti állapot helyreállítását és az ellenőrzés megállapításától függően a szükséges intézkedéseket megteszi.
(4) Az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének meghosszabbítása idejére az egyébként irányadó közterület-használati díj állapítandó meg.
13. A közterület engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő használatának jogkövetkezményei
21. § (1) A közterület-használati engedélyhez kötött, de engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő módon történő használata esetén a közterület-használó köteles az engedélyező hatóság felhívására a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.
(2) A hatóság az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
22. § (1) A Képviselő-testület a közterület e rendeletben foglaltaknak megfelelő használatát a közösségi együttélés alapvető szabályának minősíti.
(2) Aki az e rendelet szerint engedélyköteles közterület használatot engedély nélkül valósítja meg, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően, vagy tiltott módon használ, az a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg és - amennyiben a magatartása bűncselekményt, szabálysértést vagy más, közigazgatási hatósági eljárás keretei között elbírálandó és közigazgatási bírsággal sújtandó cselekményt nem valósít meg – természetes személy esetén 200.000 Ft-ig, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 2.000.000,-Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
14. Záró rendelkezések
23. § (1) E rendelet 2023. július 1-én lép hatályba.
(2)1
A 23. § (2) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.