Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 7/2018. (VI. 29.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: TKR) alkalmazása során több kérdés merült fel főként a melléképületek, kerítések kialakítására vonatkozóan.

Bölcske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a 185/2019. (IX. 26.) határozatában döntött arról, hogy a településkép védelméről szóló 7/2018. (VI. 29.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: TKR) módosítani kívánja.

„c) az utcai telekhatárra új főépület magas tetővel létesíthető, a tető hajlásszögének, agyagának, színének a közvetlenül szomszédos épületek tetőzetéhez igazodni kell, de műanyag táblás, bitumenes hullámlemezfedés nem alkalmazható. Utcai telekhatárra létesített melléképület csak falazott szerkezettel helyezhető el.”

helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) főépület magas tetővel létesíthető, a tető hajlásszögének, anyagának, színének a közvetlenül szomszédos épületek tetőzetéhez igazodni kell, de műanyag táblás, bitumenes hullámlemez fedés nem alkalmazható. Amennyiben az építési hely előkert nélkül is kialakítható, abban az esetben utcai telekhatárra létesített melléképület csak falazott szerkezettel helyezhető el.”

„d) a magastetős épület tetejének hajlásszöge:

dc) lapostető alkalmazása főépület esetében nem megengedett”

helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) a főépület jellemző tetőhajlásszöge:

db) emeletes főépület esetén legalább 20° és legfeljebb 45° lehet.”

„j) az utca, közterület felőli kerítésszakaszok, kapuk kizárólag a környezetre jellemző, hagyományos megjelenéssel és anyaghasználattal, falazott natúr kő, vakolt tégla-, beton felülettel, lábazattal, fa, vagy acél anyagú kapuzattal készülhetnek, legfeljebb 200 cm-es átlagos magassággal.”

helyébe a következő rendelkezés lép:

„j) az utca, közterület felőli kerítésszakaszok, kapuk kizárólag a környezetre jellemző, hagyományos megjelenéssel és anyaghasználattal készülhetnek. Fa, kő, fém, tégla, beton anyagú kerítésmező, valamint fa, vagy fém anyagú kerítéskapu készülhet legfeljebb 200 cm-es átlagos magassággal, tömör vagy áttört kivitelben.”

„b) a területen zártsorú beépítésű új épület tetőhajlásszöge a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy a kettő közé eső hajlásszöggel alakítható ki, de a tető hajlásszöge 30° alatti nem lehet,”

helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) a területen zártsorú beépítés esetén új főépület tetőhajlásszöge a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy a kettő közé eső hajlásszöggel alakítható ki, de a tető hajlásszöge 30° alatti nem lehet. Egyéb beépítési mód esetén a lakóépület jellemző tetőhajlásszöge legalább 30° és legfeljebb 45° lehet.”

helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) melléképület építése a főépülethez illeszkedő anyaghasználattal, meglévő, vagy újonnan létesítendő főépület funkcionális kiegészítéseként megengedett.”

helyébe a következő rendelkezés lép:

„h) az utca, közterület felőli kerítésszakaszok, kapuk kizárólag a környezetre jellemző, hagyományos megjelenéssel és anyaghasználattal készülhetnek. Fa, kő, fém, tégla, beton anyagú kerítésmező, valamint fa, vagy fém anyagú kerítéskapu készülhet legfeljebb 200 cm-es átlagos magassággal, tömör vagy áttört kivitelben.”

„c) a magastetősépület tetejének hajlásszöge:

cb)emeletes épület esetén legalább 20° és legfeljebb 45° lehet,”

helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) a főépület jellemző tetőhajlásszöge:

cb) emeletes főépület esetén legalább 20° és legfeljebb 45° lehet.”