1. § A rendelet hatálya kiterjed Bonyhád város területén működő

2. § (1) Az önkormányzat a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépületek és vegyes célra használt épületek távhőellátását a többségi önkormányzati tulajdonú „FŰTŐMŰ” Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. útján biztosítja.

(2) A távhőszolgáltatással kapcsolatos felhasználói panaszokat elsősorban a távhőszolgáltató köteles kivizsgálni. Vitás esetekben a lakossági felhasználói panaszok kivizsgálását a Tszt. 8. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége látja el.

3. § (1) A rendelet alkalmazásában a Tszt. 3. § (1) bekezdés meghatározásai érvényesek az e §-ban foglalt kiegészítésekkel.

(2) Felhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közüzemi szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági, egyéb felhasználó vagy külön kezelt intézmény:

(3) Felhasználói közösség: az egy hőközpontról ellátott felhasználók csoportja;

(4) Bázisidőszak: a távfűtés vonatkozásában az utolsó három fűtési idény, a használati melegvíz vonatkozásában az elszámolást megelőző tizenkét hónap.

(5) Alapdíj: éves díj, melyet a lakossági felhasználó a lakás légtérfogata (Ft/lm3/év), az egyéb felhasználó a távhőszolgáltatóval kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény (Ft/MW/év) után havonta 12 egyenlő részletben fizet meg.

(6) Hődíj: A fűtés, melegvíz szolgáltatás során elfogyasztott hő egységára.(Ft/GJ)

(7) Fűtési hődíj: A fűtés szolgáltatás során elfogyasztott hőmennyiség ára ( Ft ), ami az elfogyasztott hőmennyiség (GJ) és a hődíj ( Ft/GJ) szorzata.

(8) Használati melegvíz hődíj: A használati melegvíz szolgáltatás során elfogyasztott hő ára (Ft), ami az elfogyasztott hőmennyiség (GJ) és a hődíj (Ft/GJ) szorzata.

(9) Távhőszolgáltatási díj: A fűtés és használati melegvíz szolgáltatás alapdíjai és a fűtési hődíj, használati melegvíz hődíjának összege.

(10) Szolgáltatási díj: Fűtési hődíj és/vagy használati melegvíz hődíj plusz alapdíj.(Ft)

(11) Felhasználói közösség megbízottja: a felhasználói közösség törvényes képviselője, vagy az épület, illetve épületrész tulajdonosainak megbízottja.

(12) Fűtési időszak: az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időszak;

(13) Fűtési idény: az év október hó 15. napja és a következő év április hó 15. napja közötti időszak.

4. § (1) A hőtermelő létesítmény és távhő ellátó rendszer üzemeltetése és fejlesztése a tulajdonos, illetve a távhőszolgáltató feladata.

(2) Bonyhád város a Bacsó Béla – Fáy András – Mátyás Király utcák által határolt, többszintes épületekkel beépített területén környezetvédelmi, levegőtisztaság-védelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fenntartása és fejlesztése.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakkal összhangban távhőszolgáltató köteles ezen a területen az új vagy növekvő távhőigényeket kielégíteni, mely igények kielégítéséhez a szükséges közmű fejlesztések költségeihez közmű csatlakozási díjat kérhet.

(4) Az új vagy növekvő távhőigények kielégítésének feltétele a megrendelő által megadott legnagyobb hőteljesítmény igény (MW) és a fizetendő közmű csatlakozási díj szorzata révén meghatározott közmű fejlesztési költség megfizetése. Az új vagy növekvő távhőigényt kérő a közmű csatlakozási díj teljesítésére legfeljebb 12 havi, egyenlő részletekben történő fizetéssel, részletfizetést kérhet.

(5) Az új vagy növekvő távhőigények kielégítése során szükséges közmű fejlesztések költségeit a

(6) A szolgáltatói berendezést a távhőszolgáltató, a felhasználói berendezést annak tulajdonosa üzemelteti, aki a fűtési és használati melegvíz igény folyamatos és biztonságos kielégítése érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés állandó üzemképes állapotáról gondoskodni.

(7) A távhőszolgáltató jogosult előzetes értesítés mellett a távhőrendszer üzembiztonsága érdekében a nem általa üzemeltetett felhasználói berendezést ellenőrizni, és a megállapított hiányosságoknak meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére a lakóépület tulajdonosát, és a felhasználói közösség megbízottját felhívni.

(8) A távhőrendszernek a távhőszolgáltató által üzemeltetett elzáró, szabályozó szerkezeteit a távhőszolgáltató működtetheti.

5. § (1) A távhőszolgáltató a fűtési időszakon belül köteles a fűtést elindítani a külső levegőhőmérséklettől függetlenül, ha a felhasználói közösség megbízottja a fűtési időszakon belül – a 3. számú mellékletben meghatározott időpontig - legalább 24 órás időtartamra kéri azt. A távhőszolgáltató a fűtési időszakon belül az egész városban elindítja a fűtést, ha a külső levegő napi átlaghőmérséklete három napon keresztül +12 ^oC alatti vagy egy napon +10 ^oC alatti értékű. Ebben az esetben azon felhasználói közösség megbízottjának – a 3. számú mellékletben meghatározott időpontig - kell jelezni a távhőszolgáltató felé, akik a fűtés indítását nem kérik.

(2) A távhőszolgáltató a fűtést köteles leállítani, ha a felhasználói közösség megbízottja – a 3. számú mellékletben meghatározott időpontig - azt legalább 24 órás időtartamra kéri. A távhőszolgáltató leállítja a fűtést az egész városban, ha a napi átlaghőmérséklet három napon keresztül a +12 ^oC-nál magasabb. Ebben az esetben azon felhasználói közösség megbízottjának – a 3. számú mellékletben meghatározott időpontig - kell jelezni a távhőszolgáltató felé, ahol továbbra is igényt tartanak a fűtésszolgáltatásra.

(3) A fűtési szolgáltatást úgy kell teljesíteni, hogy az emberi tartózkodásra szolgáló fűtött helyiségek hőmérséklete 8-20 óra között átlagosan +20 ^oC, az előszobában, konyhában, WC-ben +16 ^oC, hallban, lakószobában +20 ^oC, mosdó helyiségben, fürdőszobában

+24 ^oC legyen, illetve termosztatikus szelepek használata esetén, biztosítható legyen.

(4) Nem lakás céljára szolgáló helyiségek fűtésének időtartamára és hőmérsékletére a szolgáltató a felhasználóval kötött szerződésében állapodik meg. Ennek hiányában a lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Háztartási és tisztálkodási célra szolgáló melegvizet úgy kell szolgáltatni, hogy a melegvíz hőmérséklete az épület hőfogadójában mérve legalább +40 ^oC legyen.

(6) A távhőszolgáltató a felhasználóval köteles közüzemi szerződést kötni, amennyiben a felhasználó a szolgáltatást igénybe veszi, a szerződést megkötöttnek kell tekinteni.

6. § (1) Ha a település folyamatos és biztonságos távhőellátása a Kormány döntése szerinti országos tüzelőanyag-hiány miatt vagy környezetvédelmi okból veszélybe kerül, a távhőszolgáltatónak a közüzemi szerződésben meghatározott mértékű, de legfeljebb

10 %-os hőteljesítmény-csökkentéssel és a rendelkezésére álló más eszközökkel kell megkísérelnie a korlátozás okának megszüntetését, illetőleg a hírközlő eszközökön keresztül kell kérnie a felhasználókat a távhőfogyasztás önkéntes csökkentésre.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott – megelőzést szolgáló – intézkedések ellenére a közvetlenül fenyegető távhőhiány, illetőleg távhőellátási zavar nem, vagy nem kellő időben hárítható el, vagy a folyamatos és biztonságos távhőszolgáltatás nem biztosítható, a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást korlátozza. A korlátozás fokozatai a következők: I. fokozat: Egyéb felhasználók közül a termelői, közellátásban részt nem vevő társaságok felhasználási helyei; II. fokozat: Minden egyéb felhasználó, kivéve a gyermekintézmények, egészségügyi intézmények; III. fokozat: Lakossági felhasználók, (csak végső esetben, ha az egyéb felhasználók korlátozása után még szükséges.)

(3) A távhőszolgáltatás csökkentéséről, korlátozásáról a távhőszolgáltató a felhasználókat értesíti.

(4) A korlátozásra szolgáló okok megszüntetése után a korlátozást azonnal fel kell oldani.

(5) A korlátozási sorrend érvényessége 3 év, amely után a sorrendet felül kell vizsgálni.

7. § (1) Az alapdíj a következő költségekből tevődik össze:

(2) A hődíjat a hőközpontban mért primer hőmennyiség (Ft/GJ) után, vagy külön mérőrendszer esetén az épület hőfogadó helyiségében mért szekunder hőmennyiség (Ft/GJ) után kell fizetni. A hőmennyiségmérő rendszerek telepítési helyét a 4. számú melléklet tartalmazza.

(3) A hődíj a következő költségekből tevődik össze:

(4) A lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díját – mint legmagasabb hatósági árat – a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletben állapítja meg.

(5) Az egyéb felhasználó távhőszolgáltatási díjait a szolgáltató és az egyéb felhasználó között létrejött Közüzemi Szerződés határozza meg.

(6) A távhőszolgáltatást érintő képviselő-testületi előterjesztések véleményezésénél a Tszt. 10. §-ának a) pontjában foglaltak szerint kell eljárni.

8. § (1) Az alapdíjat a lakossági felhasználónak, illetve díjfizetőnek, valamint az egyéb felhasználóknak illetve díjfizetőknek a tárgyhónapban a számla esedékességekor kell megfizetni.

(2) A lakossági felhasználó az előző fűtési időszak átlagfogyasztása alapján számított várható fűtési hőfelhasználásnak megfelelően a fűtési hődíjra, tárgyhóban, a számla esedékességekor részfizetést teljesít. A hődíjat az egyéb felhasználó a vele kötött szerződés szerint fizeti a szolgáltatónak. Az elszámolást követő időszakban a részfizetéshez tartozó hőmennyiségeket az előző fűtési időszak adataiból kell meghatározni.

(3) A fűtési hődíj elszámolása évente egyszer, legkésőbb augusztusban történik. Ha a hőközpontban mért hőmennyiség és a részfizetésként teljesített hőmennyiség mértéke eltér, akkor a részfizetés mértékét módosítani kell. A tényleges fogyasztás és a részfizetésként teljesített fogyasztás közötti különbözetet a felhasználókkal megkötött elszámolási szerződés szerint, ennek hiánya esetén a fűtött lm³ alapján kell elszámolni.

(4) Melegvíz szolgáltatás esetén a részszámlázásnál figyelembe vehető használati melegvíz hődíj és vízmennyiségek az előző felhasználási időszak tényleges hő- és vízfogyasztásainak havi átlaga. Amennyiben a felhasználó hiteles melegvízmérő órát szerel fel, úgy a részfizetést az órán mért tényleges fogyasztás alapján teljesíti. A melegvíz hődíj elszámolása évente legalább egyszer, legkésőbb decemberben történik. A melegvíz felhasználást egyedileg mérő vízórával nem rendelkező felhasználók tényleges melegvíz fogyasztását a lakás alapterülete alapján 1. számú mellékletben meghatározott fogyasztás figyelembe vételével kell megállapítani. Az előző elszámolási időszakra vonatkozó módosításokat a következő elszámolás során kell figyelembe venni.

(5) A használati melegvíz készítéséhez felhasznált hidegvíz számlázását a BONYCOM KFT. végzi. A felhasználó a várható vízfogyasztás alapján részfizetést teljesít. A részfizetés mértéke a bázisidőszak vízfogyasztás havi átlag vízmennyisége és a mindenkori víz- és csatorna használati díj szorzata.

(6) A távhőszolgáltatás keretében nyújtott fűtési, illetve használati melegvíz szolgáltatásért a felhasználó - a szolgáltatóval kötött külön megállapodás hiányában - az ármegállapító rendelkezésben megállapított díjat köteles a távhőszolgáltatónak megfizetni.

9. § (1) Ha a felhasználó vagy a díjfizető a távhőszolgáltatás díját az esedékesség lejártát követő 60 napon túl nem vagy késedelmesen fizeti meg a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást felfüggesztheti. Ha a díjfizetés kötelezettje a szolgáltató írásbeli felszólítása ellenére a távhőszolgáltatás díját az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg a távhőszolgáltató a közüzemi szerződést írásban felmondhatja. A fenti következményeket a távhőszolgáltató csak oly módon alkalmazhatja, hogy azok ne érintsék a teljesítő díjfizetőt vagy felhasználót. A fizetési kötelezettség elmulasztása következtében kezdeményezett fűtés- és használati melegvíz-szolgáltatás felfüggesztését a fogyasztási hely bérlője, használója, tulajdonosa köteles tűrni és a fogyasztási helyre való bejutást biztosítani. A fűtés- és használati melegvíz-szolgáltatás felfüggesztése esetére kikapcsolt berendezéseket a felhasználó nem helyezheti ismét üzembe a szolgáltató engedélye nélkül. A fogyasztásból kikapcsolt berendezéseket a szolgáltató jogosult ellenőrizni.

(2) Amennyiben a felhasználó, díjfizető a számla összegét annak esedékességekor nem egyenlíti ki, a szolgáltató jogosult a Ptk. szerinti késedelmi kamatot felszámítani. A kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja az esedékességet követő nap. A fizetési hátralék rendezésére a felhasználó fizetési megállapodást köthet a szolgáltatóval.

10. § (1) A fűtési hőenergia mérése a hőközpontokban történik, valamint szekunder oldali fűtési hőenergia mérése az épületek hőfogadóiban. Fűtési hőenergia elszámolása alapjául csak az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített és mindkét fél által elfogadott mérőrendszer használható.

(2) A szolgáltatott hő mennyiségét biztosító lakossági hőközponti primer oldalra elhelyezett főmérő kiépítésének költsége a távhőszolgáltatót terheli, míg a kapcsolt épületek esetében az egyes épületek hőfogadóiban lévő almérők kiépítésének költsége a felhasználói közösséget terheli.

(3) A felhasználónak és a szolgáltatónak egyaránt joga van a nem tulajdonát képező hőközpontban, ahol a hőátadás, hőátvétel történik, ellenőrzés céljából mérőberendezést beépíteni. A két különböző tulajdonú azonos hőenergiát mérő berendezés alapján történő elszámolásban a szolgáltató és a felhasználó külön állapodik meg.

(4) Több felhasználó között a fűtési hőenergia és melegvíz hődíjának felosztása mérés esetében az alábbiak szerint történhet:

11. § (1) A távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető (a díjfizetés kötelezettje) részére a díj arányos részét visszatéríteni, ha felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a Tszt. 40-41. §-okban foglaltakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza.

(2) A díjfizetés kötelezettje köteles a távhőszolgáltató részére pótdíjat fizetni szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén, továbbá, ha a Tszt. 49. § (2) bekezdésének a), c)-d), vagy f)-g) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el.

(3) Ha az egyéb felhasználó a szerződésben lekötött hőteljesítményt egy-egy napon folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, a vételezett hőteljesítmény többlet után egy évre vonatkozó többlet teljesítménydíj másfélszeresének megfelelő mértékű pótdíjat köteles fizetni.

(4) Ha a felhasználó, illetőleg a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdésének c), d), f) és g) pontjában meghatározott szerződésszegést követ el, a felhasználóra, díjfizetőre vonatkozó éves alapdíj kétszeresének megfelelő mértékű pótdíjat köteles fizetni.

12. § (1) Használati melegvíz egyedi mérése esetén a felhasználó tulajdonában lévő hitelesített és a távhőszolgáltató által zárolt valamennyi melegvízmérőn mért melegvíz mennyisége alapján a szolgáltatási szerződés szerint kell elszámolni. A melegvízmérő javításáról, hitelesítéséről a felhasználó köteles gondoskodni. A vízmérő meghibásodását a felhasználó 24 órán belül írásban köteles bejelenteni a szolgáltatónak.

(2) Amennyiben a vízórával rendelkező felhasználó a javítási, hitelesítési vagy mérőmeghibásodási bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a fizetendő melegvízdíjat a 1. számú melléklet alapján kell megállapítani.

(3) A szolgáltató jogosult az általa nem üzemeltetett hőközpontban ellenőrzést végezni, a szolgáltatói szerződésben rögzített feltételekkel. A lakásonkénti egyedi vízmérők működésének és a kikapcsolt felhasználói berendezések üzemen kívül tartásának ellenőrzésére a szolgáltató és a felhasználói közösség megbízottja naponta 8-20 óra között jogosult.

(4) Ha valamely fél kétségbe vonja az elszámolás alapjául szolgáló hőmennyiségmérő pontosságát, úgy a szolgáltató köteles azt hitelesíttetni. Ha a mérési pontatlanság eléri vagy meghaladja a mérésügyi előírásokban meghatározott mértéket, akkor a tulajdonos köteles viselni a hitelesítés költségeit, ellenkező esetben a hitelesítést kezdeményező fizeti a költségeket.

(5) A szolgáltatói és felhasználói hőközpontban a hőmennyiségmérőt meghibásodása esetén a szolgáltató az észleléstől számított 48 órán belül köteles megjavíttatni, illetve kicserélni. A meghibásodásról, a cseréről és az elfogyasztott hőmennyiségről a felhasználói közösség megbízottja által is aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni. A mérés szünetelésének időtartamára átalánymennyiség a megelőző év azonos időszakában mért fogyasztás alapján számolható el.

(6) A szolgáltató hozzájárulása nélkül a lakossági felhasználó által végzett hálózati átalakításból adódó hiányosságokat, hibákat a szolgáltató – közös bejáráson készített jegyzőkönyv alapján – a szolgáltatás folyamatossága érdekében kijavíthatja, és annak költségét a felhasználóra átterhelheti, ha a tulajdonos, illetve a felhasználói közösség megbízottja a hiba elhárítását felszólítás ellenére sem hajlandó elvégezni vagy elvégeztetni.

(7) Ha a lakossági felhasználó tulajdonában lévő mellékvízmérő óra meghibásodik, vagy azt a felhasználó leszerelteti, ezt a szolgáltatónak haladéktalanul köteles bejelenteni.

13. § (1) Ha a felhasználói berendezéseken keresztül megvalósuló fűtésszolgáltatás felfüggesztése bármilyen okból megtörtént, a felhasználó az átmenő vezetékek meglétét és karbantartását köteles tűrni.

(2) A távhőszolgáltatás felfüggesztésére a Tszt. 51. §-ában foglaltak irányadók.

(3) A távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felhasználó vagy a díjfizető a teljes alapdíjat és érvényes fűtés Elszámolási Szerződés esetén az abban meghatározott lm³ arányos hődíjat, más esetben a fűtött helyiségekre vonatkozó hődíj 30 %-át tartozik megfizetni a távhőszolgáltatónak.

14. § (1) A felhasználó, illetőleg díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha

(2) Ha a felhasználó a szolgáltató tudomására jutott (1) bekezdésben foglalt szerződésszegések ellenőrzését úgy akadályozza meg, hogy a szolgáltató ellenőrzést végző képviselőit nem engedi be a lakásba, helyiségbe, akkor a szolgáltató ezt a tényt a felhasználói közösség megbízottjának jelenlétében jegyzőkönyvben rögzíti. A szolgáltató a jegyzőkönyv alapján visszamenőlegesen a szerződésszegés időpontjától jogosult leszámlázni a lakásra eső fogyasztást, ha ez a kezdő időpont nem állapítható meg, akkor tárgyév január 1-től.

15. § (1) A fűtött légtérfogat meghatározásánál alapterületként kell figyelembe venni az épület, lakás belső falsíkja közötti, valamint a beépített szekrény által elfoglalt területet, függetlenül attól, hogy van-e hőleadó az adott helyiségben. Nem vehetők figyelembe

(2) Az üresen álló lakások és helyiségek távhőszolgáltatási díját a tulajdonos köteles fizetni.

(3) A tulajdonos vagy bérlő változást mind a régi, mind az új tulajdonos, bérlő írásban vagy személyesen köteles bejelenteni a szolgáltatónál. Az új tulajdonos fizetési kötelezettsége a bejelentést követő hónap 1. napjával kezdődik. Az elszámolásnál jelentkező díjfizetési különbözet terheinek vagy hasznainak viselésére vonatkozóan a felek írásban megállapodhatnak, melyet a szolgáltató figyelembe vesz. Megállapodás hiányában az elszámolás költsége az új felhasználót illeti meg, illetve terheli.

(4) Ha a távfűtött többszintes lakóépületben, illetve vegyes célra használt lakóépületben lévő helyiség tulajdonosa a távfűtést részlegesen – a hőleadó berendezések számát – csökkenti vagy más fűtési móddal váltja ki, és lakása a szomszédos távfűtött lakásokkal és egyéb helyiségekkel közvetlenül érintkezik, akkor köteles a tárgyi fűtési rendszert használó valamennyi tulajdonos hiteles hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni, és köteles a fűtési rendszer átalakítási költségeit viselni. A hozzájárulásokhoz csatolni kell a felhasználói közösség(ek) nyilatkozatát arról is, hogy a közösségi mért hőmennyiségből kíván-e leosztani hődíjat a felhasználóra.

(5) A felhasználói közösség köteles képviselőt megnevezni, aki a szolgáltatással kapcsolatos ügyek intézési jogával megbízott személy. A közösség megbízottjának, képviselőjének nevét és címét a szolgáltatóval közölni kell. Változás esetén a távozó képviselő a szolgáltatóval köteles egyeztetni.

(6) A szolgáltatói hőközpontot idegen ingatlanon, illetve a távhővel ellátott épületek vagy építmények egyikében az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján lehet elhelyezni, üzemeltetni és karbantartani. Az engedélyes megállapodás hiányában az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását kérheti a jegyzőtől a Tszt. 28. §-ának (2) bekezdése alapján. A használati jog gyakorlásáért a távhőszolgáltató az ingatlan tulajdonosának használati díjat nem köteles fizetni.

16. § (1) Szolgáltatói hőközpontot a Szolgáltató csak akkor szüntethet meg, ha helyette környezetbarát, megújuló energiára épülő forrásból, a folyamatos szolgáltatást fenntartva tudja biztosítani a hőigények kiszolgálását.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beruházás forrása pályázati támogatás, önkormányzati fejlesztési támogatás és a Szolgáltató saját forrása lehet.

17. § (1) E rendelet 2012. február 1. napján lép hatályba.

(2) A képviselő-testület a rendelet 10. § (2) bekezdését a kihirdetés napjától számított egy évig nem módosítja.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a távhőszolgáltatási tevékenység folytatásáról és díjának megállapításáról szóló 12/2006.(V. 26.) sz. rendelet hatályát veszti.

18. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.