Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (III.27..) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 10. 26- 2024. 10. 09 16:38

Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (III.27..) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatáról1

2023.10.26.

Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 2. pontjában és 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a – Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 15/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelet 1. melléklet I. (6) pontban meghatározott feladatkörében eljáró Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság vélemények kikérésével, a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 15/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelet 1. melléklet II. (1) pontban meghatározott feladatkörében eljáró Humán Bizottság vélemények kikérésével - a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat neve, székhelye

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Bonyhád Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 12.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Bonyhád Város közigazgatási területe.

(4) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal.

2. § (1) Az Önkormányzat jogi személy.

(2) Bonyhád Város Önkormányzati képviselő-testületét (a továbbiakban: képviselő-testület) a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei – eltérő rendelkezés hiányában - Bonyhád Város Önkormányzati Képviselő – testületét illetik.

2. Az önkormányzat jelképei, kitüntetések, nemzetközi kapcsolatai

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a város címere és zászlaja.

(2) Az önkormányzat címere: a címerpajzs három részre osztott: a felső részben kék mezőben koronás oroszlán alak látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra, ahonnan a bonyhádi német ajkú lakosság jelentős része származik. A középső, ezüst pólya a Völgység-patakot jelképezi, rajta lúdtollal, ami utal a város irodalmi hagyományaira. A pajzs alsó része vörös mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős kereszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal. A címerpajzson két oroszlán tartja, mely motívum a Perczel család címeréből került átvételre. Alatta a „Hűséggel a Hazához” felirat utal a Magyarországhoz lojális mozgalomra, mely Bonyhádról indult ki és a többi népcsoport számára is örök érvényű igazság.

(3) Az önkormányzat zászlaja: 1:2 arányú, ezüst alapszínű, alsó szélén ezüst színű rojtozással. A zászló középső részén kell elhelyezni a város címerét, és felette - a címer szélességének megfelelő térközben - a Bonyhád helyiség nevet, kék színű nagybetűkkel. (4)Az önkormányzat címerére, zászlajára és a helyi jelképek használatára vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(5) A képviselő-testület a városi kitüntetések alapításáról, az adományozásra vonatkozó szabályokról és a kitüntetésekre vonatkozó egyéb rendelkezésekről külön önkormányzati rendelet alkotott.

(6) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fent:

a) Németországban: Baden-Württemberg tartományhoz tartozó Wernau városával;

b) a Hessen tartományhoz tartozó Hochheim városával;

c) a Bajorországhoz tartozó Treutchlingen városával;

d) a lengyelországi Jastrowie várossal;

e) a szerbiai Pancsova várossal;

f) a romániai (erdélyi) Borszék várossal;

g) a szlovákiai Tardoskedd nagyközséggel.

h) a romániai (erdélyi) Madéfalva községgel.

3. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában

a) egyszerű szótöbbség: a határozatképes képviselő-testület jelenlévő tagjainak egynemű szavazata.

b) Határozatképesség: a képviselő-testület ülésén legalább 7 képviselő jelenléte.

c) Interpelláció: a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó ügyben valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő-testület bizottságaihoz, polgármesteréhez, alpolgármestereihez, jegyzőjéhez.

d) Kérdés: a Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület polgármesteréhez, alpolgármestereihez a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz a Képviselő-testület vagy szervei feladat – és hatáskörébe tartozó ügyekben intézett képviselői kérdésfeltevés.

e) Minősített többség: legalább 7 képviselő igen szavazata.

f) Személyes megjegyzés: a Képviselő-testület tagjának azon megjegyzése, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni.

g) Tisztségviselők: polgármester, alpolgármesterek.

MÁSODIK RÉSZ

II. Fejezet

Az önkormányzás általános szabályai

4. Az önkormányzati jogok

5. § (1) Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a város közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.

(2) A képviselő-testület 12 főből áll a polgármesterrel együtt. A Képviselő-testület tagjainak és a bizottságok tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza. A vagyonnyilatkozat tételre kötelezetteket és a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának és őrzésének rendjét a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Önkormányzati döntést:

a) a Képviselő-testület,

b) helyi népszavazás,

c) törvény felhatalmazása alapján a polgármester,

d) a képviselő-testület felhatalmazása alapján (átruházott jogkörben)

da) a polgármester,

db) a képviselő-testület bizottságai,

dc) önkormányzati tárulás,

dd) jegyző hozhat.

5. Az önkormányzat feladatai és a feladatellátásban résztvevők

6. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatásköröket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10 – 17. § szabályozza, míg a teljes hatásköri jegyzéket a Belügyminisztérium által kiadott központi hatásköri jegyzék tartalmazza.

(2) Az önkormányzat - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően éves költségvetésében határozza meg, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben, és módon lát el.

(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, és a társulások látják el.

(4) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátását a Mötv. 41. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi.

7. § (1) Az Önkormányzat akkor vállalhat szabadon közfeladatokat, ha:

a) a kötelezően előírt feladatok ellátását az nem veszélyezteti;

b) annak gyakorlása nem sérti a települési érdekeket;

c) a közfeladatot törvény nem utalja más szerv kizárólagos feladat-, és hatáskörébe;

d) az ellátásához szükséges feltételekkel rendelkezik vagy azokat biztosítja.

(2) A közfeladat önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárás során a jegyző a közfeladat vállalásával kapcsolatos - a hivatal bevonásával – előkészíti, majd a Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság, illetve a feladatkör szerint érintett bizottság véleményével ellátva a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az (1) bekezdésben foglalt együttes feltételek biztosítottak.

(4) Az Önkormányzat feladatainak jegyzékét a 3. függelék tartalmazza.

8. § (1) A képviselő-testület hatásköreit a Mötv. 41. § (4) bekezdésben meghatározottakra ruházhatja át, az Mötv. 41. § (5) bekezdésében meghatározott korlátozással.

(2) A képviselő-testület hatásköréből a Mötv. 42. §-ában foglalt hatáskörök nem ruházhatók át.

(3) A képviselő-testület – a 8. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – hatáskörét átruházhatja:

a) a polgármesterre,

b) a képviselő-testület bizottságaira,

c) jegyzőre,

d) a törvényben meghatározottak szerint önkormányzati társulására.

(4) Az átruházott hatáskörök gyakorlására a Képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(5) Ha az átruházott hatáskört jogszabály vagy az Önkormányzat érdekét sértő módon gyakorolják, a Képviselő-testület intézkedik annak megvonásáról és a sérelem elhárításáról.

(6) A képviselő-testületi tag kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – az átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

9. § A képviselő-testület feladatainak ellátása során együttműködik a területi-, és más települési önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

10. § (1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.

(2) Az ülések típusai:

a) alakuló ülés;

b) rendes ülés;

c) rendkívüli ülés,

d) ünnepi ülés.

(3) A képviselő-testület üléseit rendszerint a Városháza (Bonyhád, Széchenyi tér 12.) I. emeleti termében tartja.

6. A Képviselő-testület alakuló ülése

11. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a Mötv. 43. §-ában meghatározott időben és módon tartja meg.

(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről;

b) a polgármester eskütétele;

c) a képviselők eskütétele;

d) a szervezeti és működési szabályzat módosítása;

e) bizottságok megalakítása, külsős bizottsági tagok eskütétele;

f) alpolgármesterek megválasztása, eskütétele;

g) polgármester bérének, költségtérítésének megállapítása;

h) Alpolgármesterek tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása

i) önkormányzat képviselőjének delegálása a társulási tanácsokba;

j) tájékoztató a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről;

k) tájékoztató az önkormányzati képviselőkre vonatkozó méltatlansági szabályokról;

l) tájékoztató az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi esetekről

7. A képviselő-testület rendes ülése

12. § (1) A képviselő-testület – július és augusztus – hónapok kivételével általában a hónap utolsó csütörtöki napján – évente legalább 6 – testületi ülést tart.

(2) A polgármester a tárgysorozat megjelölésével – kivételesen – ülésszakot is megjelölhet, melynek várható időtartamát a meghívón is fel kell tüntetni.

8. A képviselő – testület rendkívüli ülése

13. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, szükség szerinti időpontban tart rendkívüli testületi ülést.

(2) A testületi ülést a polgármesternek 15 napon belül kell összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározottak esetekben, ha azt az érintett írásban teszi.

(3) A rendkívüli ülésre csak olyan napirendi pont vehető fel, amely annak összehívását indokolja. Más témát csak minősített többséggel lehet napirendre tűzni.

9. A kéviselő-testület ünnepi ülése

14. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal ünnepi ülést tart. Évfordulók, megemlékezések alkalmából ünnepi ülést tarthat.

(2) Ünnepi testületi ülésen csak az ünnep jellegére vonatkozó napirend szerepelhet.

10. A Képviselő-testület programja és munkaterve

15. § A képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester – a hivatal bevonásával - állítja össze, és terjeszti a képviselő-testület elé az Mötv. 116. § (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül.

16. § (1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztésére éves munkatervet határoz meg, mely a képviselő-testület működésének alapja. Az éves munkatervet a tárgyévet megelőző december 31-ig, de legkésőbb a tárgyév első rendes ülésén elő kell terjeszteni.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) tervezett főbb napirendi javaslatokat havi bontásban,

b) a napirendi pontok előadóit,

c) az éves pénzügyi, gazdasági ellenőrzésről szóló beszámoló időpontját,

d) az adott évben beszámoltatásra kötelezetteket, illetve a tájékoztatásra felkérteket a téma megjelölésével.

(3) A munkaterv összeállításához - melyet a jegyző állít össze - a polgármester javaslatot kérhet:

a) a képviselő-testület bizottságaitól az elnökön keresztül;

b) a jegyzőtől, az aljegyzőtől;

c) az Önkormányzati intézmény vezetőjétől;

d) települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől az elnökön keresztül;

e) a városi főépítésztől.

(4) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen:

a) ha eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra

b) ha a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy

c) ha új napirend kerül felvételre.

11. A Képviselő-testület összehívása

17. §2 A képviselő-testület ülését a polgármester elektronikus úton hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze a képviselő-testületi ülést. A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása, egyidejű tartós akadályoztatása, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása, egyidejű tartós akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív ok miatt az érintett személyek jogaikat, vagy kötelességeiket - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából szükséges időpontban - gyakorolni nem tudják.

18. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A meghívó mellékletei a napirendi pontokhoz készített anyagok.

(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testületi tagok részére a Képviselői dokumentumtáron (http://www.bonyhad.hu/dokumentumtar) keresztül kell megküldeni. A rendszer működésének technikai hibája esetén a képviselő-testületi tagok részére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket papír alapú dokumentumként kell kézbesíteni lakcímükre, vagy tartózkodási helyükre. A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívót és valamennyi írásbeli előterjesztést elektronikus úton kell kézbesíteni. Az ülésre részvételi joggal meghívottak részére a meghívót – előterjesztések nélkül – elektronikus úton kell kézbesíteni.

(4) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót és mellékleteit a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót – az összehívás okának megjelölésével - legalább 24 órával előbb küldi meg.

(5) A képviselő-testület időpontjának meghirdetéséről a helyi médium útján a jegyző gondoskodik.

19. § (1) A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként – a képviselő-testület tagjain kívül, tanácskozási joggal – meg kell hívni:

a) Tolna Megye 2. számú egyéni választókerületében megválasztott országgyűlési képviselőt;

b) jegyzőt, aljegyzőt;

c) a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal osztályvezetőit;

d) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökeit;

(2) A képviselő-testületi ülések további meghívottjai:

a) a napirendi pont előterjesztője, előadója;

b) Tolna Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottját;

c) Bonyhádi Járási Hivatal vezetőjét;

d) azon bizottságok nem képviselő tagjait, amelyeket a napirend érint;

e) a városi rendőrkapitányt;

f) a Bukovinai Székely Szövetségének elnökét;

g) Német Nemzeti Kulturális Egyesület elnökét;

h) a Felvidékiek Egyesülete elnökét;

i) az önkormányzat intézményeinek vezetőit;

j) helyi médium képviselőit;

k) akit a polgármester indokoltnak tart.

(3) Az egyes napirendi pontoknál az előterjesztő, előadó tanácskozási joggal vesz részt az ülésen.

12. A képviselő-testületi ülések nyilvánossága

20. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a testületi ülésekre, annak megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben.

(4) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.

13. A képviselő-testületi ülés napirendje

21. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester a napirend - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztandó anyagok napirendre-vételére szóló javaslatával.

(2) A képviselők, valamint az ülésén tanácskozási joggal részt vevők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, újabb napirendi pont felvételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezők javaslatukat legfeljebb 2 percben megindokolhatják.

(3) A testületi ülésen kiosztandó anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indokolásával valamint a jegyző törvényességi véleményével kerülhet sor.

(4) Az ülés megkezdése előtt anyagot kiosztani csak a polgármester engedélyével lehet.

(5) Nem kerülhet a testületi ülésen kiosztásra:

a) intézmény, gazdasági társaság alapítása, átszervezése, megszüntetése, alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítása;

b) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés;

c) önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról, ill. vagyon elidegenítéséről szóló javaslat;

d) rendeletalkotás;

e) a törvény által a testület hatáskörébe utalt kinevezésre, választásra, megbízásra, visszahívásra vonatkozó előterjesztés.

22. § A tárgyalandó napirendet – tájékoztatók, beszámolók, előterjesztések, indítványok, jellegüktől függetlenül az ülésen kiosztott anyagok, interpellációk, kérdések – a Képviselő-testület vita nélkül határozza meg.

14. Határozatképesség

23. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg. Ha a képviselő-testületi ülés határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.

(2) A határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a polgármesternek.

(3) Ha a testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(4) Amennyiben a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.

15. A testületi ülés tanácskozási rendje

24. § Az ülést a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén helyettesítésével kapcsolatban az e rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével kell eljárni. A helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei az ülés vezetés körében azonosak a polgármesterével.

25. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult:

a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirendi ponttal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,

b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,

c) megvonhatja a szót attól a nem képviselő hozzászólótól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,

d) ismételt rendzavarás esetén a nem képviselő résztvevőt a teremből kiutasíthatja.

(2) Ha a képviselő e rendelet 23. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget és ennek következtében a testület határozatképtelenség miatt nem tudott döntést hozni, rendbírságot köteles fizetni. A rendbírság összege alkalmanként 3.000.- Ft.

(3) A rendbírságot a polgármester javaslata alapján hozott testületi határozat értelmében a Közös Önkormányzati Hivatal a kiszabást követően esedékes tiszteletdíjból érvényesíti.

(4) Amennyiben a polgármester az ülést nem e rendelet szabályainak megfelelően vezeti, bármely képviselő ezt ügyrendi felszólalásban kifogásolhatja.

26. § (1) A képviselőnek járó tárgyhavi tiszteletdíj 80 %-kal csökken, ha a képviselő hat egymást követő testületi vagy bizottsági ülésen nem vett részt.

(2) A részvétel igazolására a testületi és bizottsági ülések jegyzőkönyvei és jelenléti ívei szolgálnak az (1) bekezdésben meghatározottak alapjául.

27. § (1) A polgármester minden napirendi pontról - kivéve a tájékoztatót, kérdést, indítványt és az interpellációt - külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó, aki legfeljebb 5 perc időtartamban szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, melyek a döntéshozatalt befolyásolhatják.

(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyban érintett bizottság/ok elnöke/i ismertetik a bizottság véleményét, amennyiben a napirendi pont ezt megkívánja. Ezt követően az előterjesztőhöz, az előadóhoz és a tárgyban érintett bizottsági elnökökhöz személyenként, legfeljebb 2 percben kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolni kell. A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is.

28. § (1) A napirendi pont vitájánál – jelentkezésük sorrendjében – a képviselők, valamint a tanácskozási joggal részt vevők legfeljebb 5 perces hozzászólásra kérhetnek szót.

(2) Vita közben, a korábban felszólalt képviselő viszontválasz céljából 2 perces hozzászólásra szót kérhet.

(3) Ügyrendi javaslatra a testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával személyes megtámadottságra hivatkozással engedélyezheti egyperces hozzászólását annak a képviselőnek, aki felszólalási időkeretét már kimerítette.

(4) Az ülésen megjelent állampolgároknak és e rendelet 17. § (2) bekezdésében felsorolt személyeknek a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester 3 perces hozzászólási lehetőséget biztosíthat a képviselő-testület hozzájárulásával.

(5) Az időhatárt túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól a polgármester – a (9) bekezdés szerinti esetet kivéve - megvonja a szót.

(6) Bármikor szót kérhet:

a) az előterjesztő, előadó,

b) bármelyik képviselő ügyrendi kérdésben,

c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(7) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a testület munkájával - üléseinek lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. A javaslat a konkrét kérés megfogalmazásával kezdődik, mely legfeljebb 2 percben indokolható.

(8) A vita során a képviselők az (1) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat a polgármester kérésére írásban kell megfogalmazni, ebben az esetben a javaslattevő szünetet kérhet. Új változatot, vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet benyújtani. Ha szükséges az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirendi pont tárgyalását felfüggesztheti, vagy szünetet rendelhet el.

(9) A polgármester az ülés vezetése során a tárgyalt napirend tárgyára tekintettel indokolt esetben, így különösen a költségvetés elfogadása során a hozzászólásoknál e rendelet időkorlátra vonatkozó rendelkezéseitől eltekinthet.

29. § (1) A polgármester legfeljebb 3 percre visszaadja a szót az előterjesztőnek, és lezárja a vitát, ha megállapította, hogy felszólalásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárását követően hozzászólásnak vagy észrevételnek nincs helye. Ezt követően kerülhet sor a végszavazásra. Ügyrendi javaslatra azonban minősített többséggel hozott döntéssel a már lezárt vita ismét folytatható.

(2) A vita lezárását bármely képviselő ügyrendi javaslatában indítványozhatja, erről a testület külön vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz. A vita lezárására csak akkor kerülhet sor, ha a tárgyalt napirendi pont tekintetében minden képviselő csoportnak lehetősége volt véleményének előterjesztésére.

(3) Összetett jogi kérdés felmerülésekor a jegyző kérésére a polgármester szünetet rendelhet el.

30. § (1) A végszavazás megkezdése előtt bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet a téma napirendről való levételére, melyről a testület vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz.

(2) Bármelyik képviselő javaslatára a testület a napirendi pont tárgyalása során hozandó döntést legfeljebb a soron következő ülésig elnapolhatja. A testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

16. A személyes érintettség

31. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, aki az Mötv 49. §-ának megfelel.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy a közeli hozzátartozója akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján testületi döntés kedvezményezettje, továbbá ha érdekelt

a) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében;

b) önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében;

c) a testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.

(3) A személyes érintettség szempontjából közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.

(4) A képviselő-testület tagja a Mötv. 49. § (1) bekezdés szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirend pont tárgyalása előtt köteles bejelenti. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzat képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester javaslatára:

a) mulasztó tárgyhavi illetménye, tiszteletdíja 25 %-kal csökkenthető, vagy

b) a rendelet 22. § (2) bekezdésében meghatározott rendbírsággal sújtható.

17. A döntéshozatal

32. § (1) A testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A határozati javaslatról a testület tagjai „igen”, „nem”, nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A titkos szavazás elrendelésére e rendelet 20. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott esetekben van lehetőség.

(3) A testület bármely képviselő ügyrendi javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el, melyről a testület minősített többséggel dönt.

(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt

a) törvény írja elő,

b) a képviselők egynegyede indítványozza, továbbá

(5) Ügyrendi kérdésről, a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozás lefolytatásával összefüggő kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni tilos.

33. § (1) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, a polgármester a szavazatokat a jegyző vagy az aljegyző közreműködésével megszámláltatja.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző vagy az aljegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét a jegyző vagy az aljegyző összesíti, s ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás eredményét a testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A titkos szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, meghibásodása esetén szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. Ebben az esetben a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos, teendők ellátására a testület a polgármester javaslatára 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. Szintén ebben az esetben a titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

34. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.

(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a testület az eredeti előterjesztés szerinti, illetve a testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó javaslat egészéről.

(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

35. § (1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(2) A megválasztott képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges az Mötv. 42. §. 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá az 50. §-ában, valamint az alábbi ügyekről történő döntéshez (minősített többség):

a) a gazdasági program, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;

b) a településrendezési tervek jóváhagyása;

c) éven túli hitel felvétele;

d) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba történő belépés, gazdasági társaság üzletrészének átruházása, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezése, illetve megszüntetése;

e) alapítványi forrás átadása, átvétele;

f) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, adományozása;

g) helyi népszavazás kiírása - ha az nem kötelező;

h) közterület elnevezése;

i) a törvény által önkormányzati hatáskörbe utalt választás esetén a felmentés, kinevezés és vezetői megbízás visszavonása;

j) fegyelmi eljárás megindítása;

k) a testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása;

l) képviselő rendbírsággal való sújtása;

m) vita lezárására vonatkozó javaslat elfogadása;

n) titkos szavazás elrendelése;

o) önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használati jogának átengedése, bérbeadása, bérleti jogának átengedése, gazdasági társaságba vitele, ingyenes (közcélra történı) használatba adása, elővásárlási jogról való lemondás;

p) korlátozottan forgalomképes ingatlan forgalomképessé nyilvánítása;

q) hatályos jogszabályokban, valamint e rendeletben meghatározott más esetekben.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottnál kevesebb számú „igen” szavazat a javaslat elutasítását jelenti.

36. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.

(2) A polgármester, ha a testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(3) A testületi döntés újratárgyalását legalább a képviselők több, mint a felének az indítványára napirendre kell tűzni.

18. A képviselő-testület döntései

37. § (1) A testület rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

(3) A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

19. Rendeletalkotás

38. § (1) A rendelettervezet előkészítése, véleményezése:

a) a testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél - alapelveket, szempontokat állapíthat meg;

b) a tervezetet a Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységei, illetve köztisztviselői készítik elő;

c) a tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel az egyeztetést a Hivatal végzi;

d) a tervezetet – a jegyző véleményével együtt – véleményezés céljából a tárgykör szerint érintett bizottságok, elé kell terjeszteni.

(2) A rendelet-tervezet testület elé terjesztése a következők szerint történik: A rendelet-tervezetet a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, valamint a jegyző terjesztheti a testület elé. A rendelet-tervezetet általános és részletes indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni. A rendelet-tervezet elfogadásához, valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség szükséges. A rendelet hiteles, végleges szövegét az előterjesztés és az elfogadott módosító indítványok alapján a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

39. § (1) A rendeletek jelölése: Bonyhád Város Önkormányzata ...../…..... (hó, nap) önkormányzati rendelete a .......ról/ről.

(2) A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.

(3) A testület által elfogadott rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő 5 munkanapon belül gondoskodik. A rendelet kihirdetése a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik, illetve azt az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(4) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(5) Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen, legkésőbb a kihirdetést követő 3. munkanapon belül a Kormányhivatalhoz meg kell küldeni az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV. 25.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 1. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül.

(6) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző számítógépen nyilvántartást vezet.

20. Határozathozatal

40. § (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, a testület feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív, vagy egyedi határozatot hoz.

(2) A határozatok jelölése: Bonyhád Város Önkormányzata ...../20... (hó, nap) határozata A zárójelben feltüntetett dátum a határozat közzétételének időpontja.

(3) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét. A testületi döntés végrehajtásért felelősek lehetnek:

a) a polgármester;

b) a bizottság elnöke;

c) a jegyző;

d) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke;

e) az önkormányzat intézményének, gazdálkodó szervezetének vezetője.

(4) A testület határozatait meg kell küldeni a polgármesternek, jegyzőnek, képviselőknek, illetve a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejárta után a polgármester beszámol a testületnek.

(6) A normatív határozatokat a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni. A hirdetményt 30 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A közzététel időpontja a kifüggesztés napja.

21. A Képviselő-testület elé kerülő anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok

41. § (1) A testület elé kerülő anyagok fajtái:

a) tájékoztató,

b) beszámoló,

c) előterjesztés,

d) indítvány,

e) interpelláció, kérdés.

(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján - előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés meghívójának összeállításáról. A benyújtáskor figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányadó 11. § (2) bekezdés szerinti időpontra.

22. Tájékoztató

42. § (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni - ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá - különösen:

a) a jogszabályok ismertetését;

b) a Képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat;

c) a városra vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.

(3) Tájékoztató benyújtására a 41. § (1) bekezdésben megjelöltek jogosultak.

(4) A tájékoztató határozati javaslat tudomásul vételéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

23. Beszámoló

43. § (1) A beszámoló

a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról;

b) a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról;

c) az interpellációk kivizsgálásáról;

d) a képviselő-testület és szervei tevékenységéről készíthető.

(2) A beszámolók benyújtására a testület határozataiban felelősként megjelölhető személyek: polgármester, bizottsági elnökök, jegyző, települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, az önkormányzat intézményének, gazdálkodó szervezetének vezetője, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület, illetőleg átruházott hatáskörben az illetékes bizottság határozatot hoz.

(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.

24. Előterjesztés

44. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők, a bizottságok, a jegyző, aljegyző és az osztályvezetők jogosultak. Rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés benyújtására e rendelet 35. § (2) bekezdésében írtak jogosultak. A költségvetésről, annak módosításáról, valamint a zárszámadásról szóló rendelettervezet előterjesztője a polgármester.

(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi követelményei:

a) a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született;

b) a meghozandó döntés indokainak bemutatása;

c) a vonatkozó jogszabályok megjelölése;

d) konkrétan jelölje meg az előterjesztés a feladatokat, a megvalósításhoz szükséges feltételeket és a végrehajtás során elérhető eredményeket;

e) az előterjesztés szerves részét képezik a téma átfogó értékelését segítő mellékletek (statisztikai táblák, korábbi határozatok szövege stb.);

f) legyen a határozati javaslat egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését;

g) a határozati javaslatban utalni kell a korábban hozott határozatok további sorsára (visszavonás, módosítás, hatályban fenntartás);

h) az önkormányzati hatósági ügyekben készített előterjesztés tartalmazza a döntési javaslat tömör kivonatát;

i) meg kell jelölni, hogy mely részek minősülnek minősített adatnak;

j) nagyobb terjedelmű előterjesztéshez készüljön összefoglaló.

45. § (1) A polgármester és az alpolgármester által benyújtott előterjesztéseket a tárgykör szerint érintett állandó bizottság véleményezi.

(2) Ha az előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növekedését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezések esetén a pályamunkákat csak az érintett bizottság tagjainak kell megküldeni. Ha a pályázó az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem kéri a zárt ülés tartását a pályamunkák a Hivatalban tekinthetők meg.

(4) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztésen a "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.

(5) Amennyiben az ügy jellege megengedi, illetve az összefüggések a testület tagjai előtt ismertek, a határozati javaslat szóban is előterjeszthető.

(6) Szóbeli előterjesztést akkor lehet tenni, ha a jogszabályban előírt vagy a testüet által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül az a következő ülésre már nem terjeszthető be. A szóbeli előterjesztést legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásakor lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

25. Indítvány

46. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásának előkészítésére vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Az indítvány az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére vonatkozhat.

(3) Indítványt bármely képviselő, bizottsági elnök, polgármester, alpolgármester, jegyző terjeszthet a képviselő-testület elé.

(4) Az indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat. Az indítvány felett a testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a testület az ügyet a polgármesternek, a jegyzőnek vagy az aljegyzőnek, az illetékes bizottságnak, az önkormányzat intézménye, gazdálkodó szervezete vezetőjének adja ki, a testületi döntés előkészítése céljából.

26. Kérdés

47. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után kérdésekre és interpellációkra kerül sor.

(2) Az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás a kérdés.

(3) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz, és az osztályvezetőkhöz, főépítészhez önkormányzati feladatkörükhöz tartozó ügyben kérdést intézhetnek, felvilágosítást kérhetnek

(4) Kérdést a képviselő az ülés megkezdése előtt 48 órával nyújthat be írásban a polgármesternek.

(5) A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is. A válasz után képviselői viszontválaszra vagy vitára nem kerülhet sor.

(6) A kérdésre adott írásbeli választ a testület csak akkor tűzheti napirendjére, ha a képviselő ezt írásbeli előterjesztésével egyidejűleg kérte.

(7) Az írásban feltett kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni. Ezt a testületet a soron következő ülésen fel kell olvasnia. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, úgy a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) Amennyiben a képviselő ismételten ugyanazt a kérdést tesz fel – tartalmát tekintve – mint amit már feltett és a válasz már a testületi ülésen elhangzott, elegendő csak erre utalni.

27. Interpelláció

48. § (1) Interpellációnak minősül az olyan kérdés vagy véleménynyilvánítás, amelyet a testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz (továbbiakban: interpelláltak) intéznek önkormányzati feladatkörükhöz tartozó bármely ügyben. Az interpellációt írásban az ülést megelőzően legalább 3 nappal kell benyújtani a polgármesternek.

(2) Az interpellációra adott írásbeli választ a testület következő ülésén napirendre kell tűzni.

(3) Az interpellációt a képviselő az ülésen felolvassa. Amennyiben az interpellációt benyújtó képviselő az ülésen nincs jelen, úgy az interpellációt előterjeszteni nem lehet

(4) Az interpellált a testületi ülésén írásban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles választ adni.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, azt 1 perceb indokolhatja, melyre az interpellált 1 percben reagálhat, majd ennek elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

(6) Az interpelláció alapján a testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással és ebbe külső szakértő is bevonható.

(7) Ugyanabban a témában évente egy alkalommal nyújtható be interpelláció.

(8) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

28. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

49. § (1) A testületi ülésről írásbeli jegyzőkönyv készül 2 eredeti példányban. A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. A hangfelvételt korlátlan ideig kell megőrizni. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(2) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken túl a következőket tartalmazza:

a) napirendi pontonként:

aa) az előterjesztő (előadó) nevét, részvétele jogcímét és szóbeli kiegészítésének lényegét,

ab) a feltett kérdéseket, a kérdésekre adott válaszok lényegét,

ac) a felszólalók nevét, részvételük jogcímét, felszólalásuk lényegét, kiemelve a módosító, és/vagy kiegészítő javaslatokat,

ad) kérésére a képviselő véleményét,

ae) döntésenként a szavazás számszerű eredményét, ismételt szavazás esetén az ismétlés okát,

af) a határozatok szószerinti szövegét.

b) az elhangzott kérdést, interpellációt és az arra adott válasz lényegét, valamint az interpelláló véleményét és a testület döntését;

c) az elhangzott bejelentések lényegét.

(4) Az írásbeli jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv 1. számú eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) az ülésre szóló meghívó,

b) az előterjesztések és azok mellékletei,

c) az ülésen elfogadott rendelet,

d) a névszerinti szavazás névsora,

e) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,

f) az aláírt esküokmány,

g) a képviselői kérdésre, interpellációra adott írásbeli válasz,

h) a jelenléti ív.

(6) A jegyzőkönyv példányát a mellékletekkel együtt - az ülést követő 15 napon belül - a jegyző megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a KIM rendelet 2. §-ában foglaltak alapján a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül. A 2 számú eredeti példány az irattár számára készül.

(7) A zárt ülés kivételével a dokumentumokba (jegyzőkönyv, hangfelvétel) való betekintést a Hivatalban is biztosítani kell. Az állampolgárok - az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett – a nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát, a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a Hivatal ügyfélszolgálati irodáján megtekinthetik.

(8) A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A zárt ülésen hozott döntések nyilvánosak, melyek a honlapon megtekinthetőek.

(9) Az ülésen hozott rendeleteket és határozatokat a (6) bekezdésben meghatározott időpontban a képviselőknek és az abban érintetteknek meg kell küldeni.

29. A közmeghallgatás és a lakossági fórumok

50. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 54. §-ában meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot 10 nappal korábban a helyi sajtó útján, valamint a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetményben értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.

(4) A közmeghallgatáson elhangzó közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal választ kell adni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a kérdezőt, javaslattevőt 15 napon belül írásban kell értesíteni.

(5) A meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselő-testület illetékes szerveinek át kell adni kivizsgálás céljából. Az érintettek kötelesek a kérdést 15 napon belül írásban megválaszolni a kérdezőnek és a testület erről a következő ülésen tájékoztatni.

(6) A közmeghallgatásról a 46. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jegyzőkönyvet kell vezetni.

51. § (1) A polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők az egyes városrészek polgárait közvetlenül érintő ügyek megtárgyalására városrész-tanácskozást kezdeményezhetnek, melyről a testület minősített többséggel határoz.

(2) A városrész-tanácskozás feladatai:

a) az önkormányzat és a városrészben élő lakosság érdekösszhangjának elősegítése;

b) a polgárok tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról, városfejlesztési programokról, egyéb közérdekű kérdésekről;

c) a városrész polgárai észrevételeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása a testület, vagy annak illetékes szerve, intézménye részére;

d) a városrészben működő társadalmi, gazdasági szervezetekkel, a polgárok önszerveződő közösségeivel való kapcsolattartás és folyamatos együttműködés;

e) a városrész polgárai körében a városszépítő munka szervezésének elősegítése;

f) állásfoglalás kialakítása a városrészt érintő fejlesztési, rendezési tervek megállapítása előtt, amelyet a fórum vezetője a testület előtt ismertet.

IV. Fejezet

A Képviselő-testület szervezete

30. A polgármester

52. § (1) Bonyhád Város polgármestere megbízatását főállásban látja el. A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a Képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester a Mötv. 66. § alapján tagja a Képviselő-testületnek.

(3) A polgármester feladatai különösen:

a) képviseli a képviselő-testületet, biztosítja a testület demokratikus, nyilvános működését,

b) összehívja és vezeti a Képviselő-testület ülését,

c) gondoskodik és közreműködik a testület munkájának megtervezésében, megszervezésében,

d) segíti a képviselők, a képviselő-testület bizottságainak a munkáját;

e) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben,

f) a hatáskörébe tartozó ügyekben meghatározza a kiadmányozás rendjét;

g) elkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti a választási ciklusra kiterjedő gazdasági és munkaprogramot.

h) elősegíti az önkormányzati vagyon megőrzését, gyarapítását;

i) gondoskodik arról, hogy az önkormányzati szervek döntései tükrözzék a közakaratot;

j) segíti és ellenőrzi az önkormányzati intézmények működését;

k) kezdeményezheti az önkormányzat érdekeit sértő döntés ismételt megtárgyalását;

l) a polgármester az önkormányzat érdekének védelmében jogosult a perindításra, melyről a következő testületi ülésen beszámol;

m) tevékenységével hozzájárul Bonyhád fejlődéséhez, az önkormányzat és szervei munkájának hatékonyságához,

n) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

o) szervezi az önkormányzat és az országos főhatóságok kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnervárosok, szervezetek együttműködését,

p) kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel,

q) aláírja az önkormányzati önerőt nem igénylő pályázatokat, valamint azon pályázatokkal kapcsolatos megállapodásokat, ahol az önerőt a bizottságok a bizottsági alapból biztosítják.

(4) Amennyiben a testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az Mötv. 42-§-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.

(5) A polgármester – a testület utólagos tájékoztatása mellett – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a testület hatáskörébe tartozó önkormányzati önerőt igénylő pályázatokkal kapcsolatban ügyekben dönthet.

(6) A polgármester – az alpolgármesterek közreműködésével – összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.

(7) Önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.

(8) A polgármesterre átruházott képviselő-testületi feladat- és hatásköröket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

31. Alpolgármesterek

53. § A Képviselő-testület képviselő tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat. Az alpolgármesterek megbízatása a megválasztásukkal kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új Képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestereket az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatás a választás napjával megszűnik.

32. A jegyző

54. § (1) A jegyző vezeti a Hivatalt.

(2) A jegyző feladatai az Mötv. 81. § (3) bekezdése és a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

(3) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek és a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének, ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel.

(4) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.

33. A képviselő

55. § (1) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. Bonyhád város egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő:

a) köteles részt venni a testület munkájában, ülésein,

b) részt vehet a testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

c) előterjesztést tehet,

d) felszólalhat,

e) indítványt tehet,

f) kérdéseket tehet fel,

g) interpellálhat,

h) szavaz a döntést igénylő ügyekben,

i) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a Kormányhivatal által szervezett képzésen,

j) köteles a vele szemben felmerülő összeférhetetlenséget megszüntetni,

k) köteles vagyonnyilatkozatot leadni,

l) köteles igazolni a köztartozásmentes adatbázisba való felvételének megtörténtét.

(3) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(4) A képviselő a (2) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.

56. § (1) A képviselő megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet.

(2) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt is meg kell hívni.

(3) Kezdeményezheti, hogy a testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek - a testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

(4) A testületi ülésen írásban is benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(5) A képviselő a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre - a Hivatal útján - 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

(6) A képviselőt feladatainak ellátásában a Hivatal folyamatosan segíti.

(7) A képviselő önkormányzati munkájával összefüggő feladatainak ellátása érdekében a hivatal részére biztosított technikai eszközöket (telefon, sokszorosító, telefax stb.) igénybe veheti.

34. Az állandó bizottságok

57. § (1) A bizottságokat képviselők és a bizottságok feladat- és hatáskörében jártas nem képviselő tagok alkotják. A bizottságok tagjaira és elnökére bármely képviselő javaslatot tehet.

(2) A javaslatok alapján a testület minősített többséggel megválasztja a bizottságokat úgy, hogy azok elnökei és tagjainak több mint a fele képviselő legyen.

(3) A bizottság, az elnök javaslatára, saját tagjai közül elnökhelyettest választ. Elnökhelyettes csak képviselő lehet. Az elnökhelyettes, az elnök távolléte esetén, annak teljes hatáskörét gyakorolja.

(4) A bizottság elnöke vagy tagja a Mötv. 58. § (1) bekezdése alapján nem lehet a polgármester.

(5) A képviselő-testület kettő állandó bizottságot hoz létre. A bizottságok megnevezése és tagjainak száma:

a) Pénzügyi Bizottság 9 fő,

b) Humán Bizottság, tagjainak száma: 7 fő

(6) A bizottságok működési szabályaikat (Ügyrend) – jelen rendelet keretei között – maguk állapítják meg.

35. Az állandó bizottságok általános feladatai

58. § (1) A testület állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.

a) Döntenek:

aa) a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,

ab) a Képviselő-testület helyi rendeletében a bizottság részére megállapított hatáskörökben,

b) Előkészítik:

ba) a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,

bb) a szakterületüket érintő intézményvezetői pályázatok kiírását,

bc) a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket,

bd) a hatályos önkormányzati rendeletek hatáskörükbe tartozó szükség szerinti módosítását.

c) Javaslatot tesznek:

ca) a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére beérkező pályázatok elbírálására,

cb) az éves munkaterv összeállításához,

cc) az önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő gazdasági társaságok, intézmények létesítésével, átalakításával, megszüntetésével, átvételével és ellátottságával kapcsolatos testületi döntésekre,

cd) a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján kitüntető címek odaítélésére, illetve megvonására.

d) Véleményezik:

da) a testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét,

db) az önkormányzat költségvetésének és költségvetési rendelettervezetének szakterületüket érintő részét,

dc) a szakterületükhöz tartozó gazdasági társaságok, intézmények szakmai munkáját, az intézményvezetők bérezését, jutalmazását, prémium kiírását,

dd) az önkormányzat nevében a szakterületüket érintően véleményezik a területfejlesztési és egyéb támogatások elnyerésére külső szervezetek és személyek által benyújtandó pályázatokat,

de) a hatályos önkormányzati rendeletek hatáskörébe tartozó szükség szerinti módosítását.

e) Figyelemmel kísérik:

ea) a testületi és bizottsági döntések végrehajtását,

eb) a szakterületükhöz tartozó intézmények működését.

f) Beszámolnak:

fa) a bizottság éves tevékenységéről,

fb) a bizottsági célalapok felhasználásáról és azok végrehajtásáról.

g) Feladatkörükben ellenőrzik a Hivatalnak a Képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(2) A bizottságok részletes feladat- és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén az összeütközés tárgyában a testület dönt.

36. Az állandó bizottságok működése

59. § (1) A bizottságok működésére, összehívására, meghívójára, az ülések nyilvánosságára, a határozatképességére, tanácskozási rendjére, a személyes érintettségre, a bizottság tagjainak kizárására, a döntések meghozatalára, végrehajtására, a bizottság elé kerülő anyagok tartalmi követelményeire, benyújtásukra és a bizottság ülésének jegyzőkönyveire – e §-ban, valamint a rendelet 22. § (2)-(4) bekezdésének és 38. § (2) bekezdésének kivételével – képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(2) A bizottság üléseit az elnök - az ülést megelőzően legalább három nappal - írásban hívja össze. A bizottság meghatározhatja azokat a napokat, amikor a rendes üléseit tartja.

(3) A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára és előterjesztését napirendre kell tűzni.

(4) A meghívót a hivatal hirdetőtábláján is el kell helyezni, valamint a többi bizottsági elnök részére is meg kell küldeni.

(5) A jegyző, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a Hivatal osztályvezetője - vagy az általa megbízott személy - tanácskozási joggal vesz részt a bizottságok ülésein. A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

(6) A bizottság döntéseit határozattal hozza. A határozatok jelölésére - a döntéshozó megnevezése kivételével – a rendelet 37. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabályok az irányadók. A bizottsági határozatok jelölésénél a bizottságok e rendelet 1. melléklete szerinti teljes elnevezését kell feltüntetni.

(7) A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, név szerinti szavazás elrendelése esetén a bizottság számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

(8) Bizottsági határozatok végrehajtásáért felelősek lehetnek:

a) a polgármester;

b) a bizottság elnöke;

c) a jegyző;

d) osztályvezető;

e) az önkormányzat intézményének, gazdálkodó szervezetének vezetője;

f) kivételesen a Hivatal köztisztviselője.

(9) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésén határoz.

(10) A bizottság üléseiről a tanácskozás lényegét és a bizottság döntéseit szó szerint tartalmazó jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv csak a jegyző törvényességi ellenőrzését igazoló ellenjegyzését követően továbbítható. A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül a Kormányhivatalhoz meg kell küldeni a KIM rendelet 2. §-ában foglaltak alapján a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül.

(11) Az együttes bizottsági ülésekre az ülés vezetésére vonatkozó szabályok kivételével a bizottság működésére vonatkozó szabályok az irányadóak. Az együttes ülés levezető elnöke:

a) az együttes ülést kezdeményező bizottsági elnök, vagy

b) amennyiben az együttes ülés összehívását a képviselő-testület rendeli el, úgy a testületi határozatban megjelölt bizottsági elnök.

37. A bizottság elnökének és tagjainak jogosítványai és kötelezettségei, a bizottsági tagság megszűnése

60. § A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

c) képviseli a bizottságot,

d) a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőivel és az intézményvezetőkkel.

61. § (1) A bizottság tagjai:

a) részt vesznek a bizottság ülésein,

b) részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését,

c) a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértők segítségét kérhetik, javasolhatják az elnöknek a bizottság ülésére való meghívásukat,

d) az elnök megbízása alapján képviselhetik a bizottságot.

(2) A bizottság nem képviselő tagjait - a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben - a bizottság képviselő tagjaival azonos jogok illetik meg.

62. § (1) A bizottság elnökének megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) a képviselői mandátum megszűnésével,

c) az összeférhetetlenség kimondásával,

d) méltatlanság megállapításával,

e) felmentéssel.

(2) A bizottság tagjának megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) a testület megbízatásának megszűnésével,

c) a képviselői mandátum megszűnésével,

d) összeférhetetlenség kimondásával,

e) méltatlanság megállapításával,

f) visszahívással.

63. § A bizottsági elnöki tisztség, vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, a képviselő-testület következő ülésén a polgármester javaslatot tesz a bizottsági tisztséget betöltő személyre.

38. Az ideiglenes bizottságok

64. § (1) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján meghatározott feladat ellátására, így különösen: jelentős döntés előkészítésére, rendelet, határozat végrehajtásának ellenőrzésére, fontos városi rendezvények megszervezésére, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a testület a bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

65. § (1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására ideiglenes bizottságként vizsgáló bizottságot állíthat fel.

(2) A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyharmada indítványozza.

(3) A vizsgáló bizottság tagja csak képviselő lehet. A bizottság elnökét a testület választja meg.

(4) A vizsgáló bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

a) a bizottság feladatát,

b) a bizottság által alkalmazott eljárást és vizsgálati módszereket,

c) a bizottság megállapításait,

d) a bizottság megállapításait alátámasztó bizonyítékok bemutatását,

e) a vizsgálattal érintett észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira,

f) a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését.

39. Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal

66. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal, melynek székhelye: 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 12.

(3) A közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, Ügyrendjét és Munkarendjét a rendelet 4. függeléke tartalmazza.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a közös önkormányzati hivatal a megállapodás alapján Bonyhádvarasd, Grábóc, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Mőcsény, Váralja községek területén is ellátja.

V. Fejezet

A helyi népszavazás

67. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról a képviselő-testület önálló rendelet alkot.

VI. Fejezet

A települési nemzetiségi önkormányzat

68. § Bonyhád Város Önkormányzata biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését. Ennek érdekében együttműködik a városban működő nemzetiségi önkormányzatokkal.

69. § Bonyhádon az alábbi települési nemzetiségi önkormányzatok működnek:

a) Bonyhádi Német Önkormányzat,

b) Bonyhád Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata.

70. § (1) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testületi és bizottsági üléseken. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Részére a meghívót a 16. §-ban meghatározott módon kell megküldeni.

(2) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testületi döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a polgármester köteles a soron következő testületi ülés meghívóján a napirendi pontok közé javasolni.

71. § (1) A nemzetiségi önkormányzat a költségvetését és a zárszámadását határozatban állapítja meg. A költségvetés és zárszámadás előkészítéséről – a nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetés alapján – a Hivatal gondoskodik.

(2) A nemzetiségi önkormányzat pénzeszközök feletti rendelkezésének szabályait az erre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

72. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségben érintő testületi határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

73. § (1) A Hivatal biztosítja a Bonyhád Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata és a Bonyhádi Német Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti feladatok ellátását, amellyel kapcsolatban az önkormányzatok együttműködési megállapodást kötnek.

(2) A jegyző által kijelölt szervezeti egységei segítik a nemzetiségi önkormányzat testületi működését.

(3) A nemzetiségi önkormányzat és tagjai névsorát a 2. függelék, míg a velük kötött együttműködési megállapodást a rendelet 5. függeléke tartalmazza.

VII. Fejezet

Társulások

74. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb és célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások formáiról, működésének szabályairól az Mötv. 87-95. §-ban meghatározott rendelkezések, valamint a megkötött társulási megállapodások az irányadók.

(2) Az önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 4 függelék tartalmazza.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása

40. Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása

75. § Az önkormányzat tulajdonára és a vagyongazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

76. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának szabályozását külön önkormányzati rendelet tartalmazza. E rendelet meghatározza:

a) a költségvetés tárgyalásának szabályait;

b) a költségvetési év mérlegének elkészítését, a revízió módját;

c) az esetleges hitelfelvétel szabályozását ;

d) a beruházási feladatok kötelező meghirdetésének szabályait;

e) az ártárgyalások folytatásának szabályait;

f) az ingatlankezelést.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el. E körben különösen:

a) a Magyar Államkincstár által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére;

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit;

c) igényli az állami és államon kívüli forrásból a támogatásokat, és egyéb pályázati támogatásokat;

d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról;

e) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését;

f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását;

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárját és csatolja az éves költségvetési beszámolóhoz;

h) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak kiegyenlítéséről.

43. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

77. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján látja el. Belső ellenőrök tevékenységüket közvetlenül a jegyző irányítása alatt végzik.

(3) A Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság ellátja az Mötv. 120. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési feladatát.

IX. Fejezet

Az önkormányzat intézményei

78. § (1) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint – költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

(2) Intézményt más településsel közösen is alapíthat, fenntarthat.

(3) Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó, vagy önállóan működő költségvetési szerv.

(4) Az intézmény fenntartói jogosítványait a képviselő-testület gyakorolja. Más településsel fenntartott intézmény esetén a fenntartói jogok gyakorlásának módjáról a társulási megállapodás rendelkezik.

(5) Nem érinti az intézmény szakmai önállóságát, ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy több intézmény gazdálkodását közös szervezeti egységben, illetve társulási megállapodás keretén belül látja el.

(6) Az intézmények felsorolását a 6. függelék, Bonyhád Város Önkormányzatának részvételével működő társulások felsorolását a 7. függelék, míg a többségi tulajdonú gazdasági társaságok felsorolását a 8 függelék tartalmazza.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

79. § (1) A rendelet 2015. április 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 15/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelet.

1

Az önkormányzati rendeletet a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete 82. §-a hatályon kívül helyezte 2024. október 9. 16 óra 38 perccel.

2

A 17. § a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.