Herend Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró

• Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész,
• NMHH Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda,
• Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális, Beruházásokért Felelős Államtitkárság (világörökség védelme),
• Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság,
• a partnerségi egyeztetés szabályai szerinti partnerek

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. §       E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

1. Aranymetszés arány: természetes arányszám, amely az alábbi képlettel számolható ki :  a+b/a = a/b
2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 40%-át nem haladja meg.
3. A0 méret: 1188 mm x 840 mm DIN szabvány szerint
4. A1 méret: 840 mm x 594 mm DIN szabvány szerint
5. Egyéb műszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (pl.: klíma/hőszivattyú kültéri egység, antenna, közművezeték, mérőóra, mérőszekrény napelem, napkollektor)
6. Háromszintű takaró növényzet: füves beültetés, talajtakaró- és bokor/cserje telepítés, valamint fa kiültetés egyidejű alkalmazása
7. Helyi jellegű homlokzatképzés: terméskő, tégla, fa, fehér vagy pasztellszínű nemes vakolat, meszelt vagy fehér, illetve pasztellszínűre festett simított vakolat
8. Helyi jellegű lábazatképzés: terméskő, tégla, vakolt felület
9. Helyi jellegű tetőhéjazat: natúr, vörös, barna, antikolt, illetve szürke színű agyagcserép, betoncserép, hagyományos korcolt vagy cserépmintázatú fémlemezfedés. Szabvány szürke palafedés csak meglévő, ilyen fedés kiegészítéseként, átalakítás, bővítés, hozzáépítés, felújítás esetén tekinthető helyi jellegűnek.
10. Helyi védettségű egyedi érték:
    a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese vagy valamely részlete (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
    b) szobor, képzőművészeti alkotás, tér- és utcabútor,
    c) egyedi tájérték.
11. Információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla.
12. Kilátásvédelem: adott nézőpontból (pl. Szolimán hegyi kilátópont) feltáruló tájkép láthatóságának védelme, amely magában foglalja a kilátópontnak a védelmét (megközelíthetőség, állapot), a kilátás szögének és a látótávolságnak a védelmét.
13. Látványterv: a tervezett létesítmény adott helyszínre illesztett, a környezethez való viszonyát több nézőpontból bemutató rajzos vagy képi megjelenítés.
14. Meghatározó épülettömeg: a tervezett épület azon tömege amely épület az egész épület tömegéhez viszonyítva 60 %-nál nagyobb térfogatot tesz ki.
15. Táblás tetőfedés: minden olyan tetőn alkalmazott fedés, amely az anyagszerűségétől eltérő formában, méretben és textúrában jelenik meg, pld: bitumenes zsindelylemez cserép-, palafedésű mintázattal, bitumenes hullámlemezek, fém anyagú ún. cserepeslemez cserépfedés utánzattal.
16. Tájba illesztés: Az építmények és a létesítmények a táji adottságokhoz igazodó elhelyezése és kialakítása, amely magában foglalja a létesítmény, az építmény elhelyezésére alkalmas helyszín meghatározását, az esztétikai megjelenést kedvezően befolyásoló kialakítását (táji adottságokhoz illő forma-, anyag- és színhasználat), illetve a létesítmény, építmény környezetének rendezését.
17. Települési köszöntő, elköszönő műtárgy: amely részben reklámnak nem minősülő információs, települési jellegzetességet hordozó tartalommal települési érdeket szolgál.
18. Természetes látszó anyag: terméskő, tégla, fa.
19. Természetes látszó anyaghasználatú épület: rakott vagy ragasztott terméskő, boronafal, vagy látszó fagyálló téglafelületű lábazat, homlokzat, égetett agyagcserép, vagy természetes pala tetőhéjazat.
20. Természetes látszó anyaghasználatú támfal: rakott vagy ragasztott terméskő, kőbox, vagy látszó fagyálló téglafelület.
21. Tér- és utcabútor: asztal, pad, hulladéktároló, kerékpár tároló, játszótéri és kondicionáló elemek, információs táblák stb.
22. Telek belső területe: Az építési telek építési helyen belüli azon területrésze, amelyet a fő rendeltetésű épület az előkerttől elhatárol.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai

2. § (1)   A helyi területi védelem az 1. mellékletben lehatárolt, helyi értékvédelmi területre terjed ki.

(2)   A helyi egyedi védelem a 2. mellékletben felsorolt helyrajzi számokon lévő építmények és építmény-együttesek egészére, vagy csak azok jelzett részleteire terjed ki.

(3)   Helyi védelem akkor szüntethető meg, ha a védetté nyilvánításkor fennálló értékek elpusztultak, vagy helyre nem állíthatóan károsodtak és ezt értékvizsgálat alátámasztja.

(4)   A helyi védelem módosítását (védett érték törlése, vagy új érték felvétele) bármely természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a település polgármesterénél.

(5)   A kezdeményezőnek a módosítási kérelméhez értékvédelmi dokumentációt kell csatolnia, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) az érintett érték megnevezése, leírása, ismertetése,

b) a módosítás indoklása,

c) az érintett építmény helyének adatai (utca, házszám, helyrajzi szám, telken belül az érintett objektum beazonosítható megjelölése),

d) az érintett érték korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumai,

e) terület érintettsége esetében, annak pontos körülhatárolása,

f) fotódokumentáció,

g) a szükséges szakvélemények,

h) a kezdeményező neve és címe.

3. Az önkormányzat döntésével összefüggő feladatok

3. § (1)   Az önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról, nyilvántartást vezet.

(2)   A nyilvántartás tartalmazza

a) védettségi kategóriát,

b) fotót,

c) területi helyi védelem esetén a helyrajzi számokat és helyszínrajzot,

d) egyedi helyi védelem esetén a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám),

e) az egyedi helyi védelem alá tartozó érték rendeltetését és használatának módját.

(3)   Az önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett érték” feliratú – az önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával jelöli meg, amelyeknek szükség szerinti cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.

4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

4. § (1)   A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége kiterjed a helyi védelem alatt álló elem minden védett alkotórészére.

(3) Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani, növény-egyedet, növény-együttest kivágni tilos, kivéve akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen. Bontás, csak a védettség törlése után, részleges bontás értékvizsgálati dokumentáció alapján végezhető.

(4) A helyi védelmet jelölő önkormányzati tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

5. § (1)   Településképi szempontból meghatározó területek:

a) A helyi védelemmel illetett történeti településmag (a továbbiakban: HVT)

b) A belterületi történeti jellegű lakóterületek (a továbbiakban: TL1)

c) A belterületi újabb kialakítású lakóterületek (a továbbiakban: TL2)

d) A belterületi újabb kialakítású társasházi lakóterületek (a továbbiakban: TL3)

e)  belterületi új kialakítású lakóterületek (a továbbiakban: TL4)

f) A belterületi történeti jellegű lakóterületekbe ágyazódó település-központ vegyes területek (a továbbiakban: TV1)

g) A belterületi újabb kialakítású lakóterületekbe ágyazódó település-központ vegyes területek (a továbbiakban: TV2)

h) Manufaktúra területe (a továbbiakban: TMF)

i) Ipari jellegű gazdasági terület (a továbbiakban: TGI)

j) Temető különleges terület (a továbbiakban: TKT1)

k) Kegyeleti park különleges terület (a továbbiakban: TKT2)

l) Kereskedelmi-szolgáltató jellegű gazdasági terület (a továbbiakban: TGK)

m) Megújuló (nap) energiapark kialakítására is igénybe vehető külterületi mezőgazdasági/erdő (a továbbiakban: TKM)

n) Passzív, épített beavatkozást igénylő rendeltetés nélküli belterületi zöldfelületek (a továbbiakban: TZ1)

o) Aktív, épített beavatkozást igénylő rendeltetéssel bíró, elsősorban településközponti elhelyezkedésű belterületi zöldfelületek (a továbbiakban: TZ2)

p) Aktív, épített beavatkozást igénylő rendeltetéssel bíró, horgásztavaknál elhelyezkedő zöldfelületek (a továbbiakban: TZ3)

q) Megújuló (nap) energiapark kialakítására nem igénybe vehető általános külterületi mezőgazdasági/erdő (a továbbiakban: TKÁ)

r) Országos közút területe (a továbbiakban: TKO)

s) Helyi közút területe (a továbbiakban: TKH)

t) Vasút területe (a továbbiakban: TKV)

 (2)   A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Építményekre és épületek anyaghasználatára vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények

6. § (1)   Az épületek telepítésekor a környezet – jellemzően a közvetlenül szomszédos ingatlanok, tágabb értelemben az utcaszakasz, három-négy szomszédos telek – kialakult irányultságait – jellemző párhuzamosság, hosszoldal iránya – kell figyelembe venni.

(2) Új épületek építésekor, meglévő épületek bővítése, átalakítása, korszerűsítése, felújítása során a külső megjelenést és tájba illesztést befolyásoló anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a környezet adottságaihoz való illeszkedés figyelembevételével kell meghatározni.

(3) Az épületek külső felületeinek meghatározásakor az egyes anyagokra jellemző, természetes hatású színek alkalmazandóak, kerülni kell a nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő vagy erősen művi hatású építészeti- és színezési megoldásokat.

(4) A tervezett épületeket elsősorban a természetes terepszintre kell ültetni, kerülendők a markáns bevágások és feltöltések egyaránt. A szintkülönbségek áthidalását elsősorban növényzettel fedett rézsűkkel, ha ez nem lehetséges, természetes anyaghasználatú támfalakkal kell megoldani.

(5) A tetőidom kialakításánál a környezetben jellemző, meghatározó tetőidom irányultsága, gerinciránya és összetettsége, kontyolt vagy oromfalas lezárása szerkesztési elveiben követendő.

(6) Kerítés jellemzően a telekhatáron vagy annak közvetlen közelében telken belüli elhelyezéssel építhető.

(7) Belterületen utcai kerítés helyi jellegű lábazatképzésű tömör felületekkel, kovácsoltvas, fémháló, faanyagokból kialakított kitöltő mező alkalmazásával vagy dróthálót átfonó sövénykerítésként építhető. A kerítés anyagát, méretét a csatlakozó kerítésekhez illeszkedve, azokat figyelembe véve kell kialakítani.

(8) Mellékrendeltetésű épület csak főrendeltetésű épület megléte esetén, vagy avval együtt építhető. Melléképítmény – kivéve a közműcsatlakozás építményeit – az utca felőli telekrészre nem épülhet, elhelyezése nem akadályozhatja a szomszédos telken az előírások szerinti főépület elhelyezést. Mellékrendeltetésű épület használatbavétele nem előzheti meg a főrendeltetésű épület használatbavételét.

(9) Lakótelkeknél, az állattartásra szolgáló épület és egyéb mellékrendeltetésű épület oldalhatáron való beépítésnél a telek azon oldalán helyezhető el, ahol a lakóépület áll, szabadon álló építkezésnél pedig a lakóépület takarásában, azzal egy épülettömegben. Azokon a telkeken, ahol a természetes terepviszonyok azt indokolttá vagy szükségessé teszik a főfunkcióhoz kapcsolódó kiegészítő funkciójú építmény terepszint alatti építményként hátsó és oldalkertben is elhelyezhető.

(10) Kiegészítő funkciójú épület építménymagassága nem haladhatja meg a főfunkciójú épület építménymagasságát, elhelyezése a 6 §. (11) bekezdésben foglalt eseteket kivéve csak a telek belső területén lehet.

(11) Mellékrendeltetésű funkciójú épületek közül kiskereskedelmi üzlet, támfalgarázs létesíthető a közterületről nyílóan.

7. HVT-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

7. § (1)   A területen a kialakult beépítés, vízszintes és magassági épületméretek és elhelyezkedések jellegükben megőrzendőek. Új építés, kontúrnövelő bővítés, bontás csak ezen alapelv figyelembe vételével végezhető.

(2) A beépítés magassága, tömegalakítása (ereszvonal, gerincvonal) a felújítás, korszerűsítés, átalakítás során az illeszkedés keretein belül alakítandó.

(3) A területen egyéb műszaki berendezések épület közterületi homlokzatán történő telepítése nem megengedett.

(4) A területen egységesen alkalmazandó a helyi jellegű homlokzatképzés, faszerkezetű, aranymetszés arányú álló téglalap alakú utcai homlokzati ablakok, vörös, barna és antikolt színű, hódfarkú betoncserép vagy égetett agyagcserép héjazat.

(5) A helyi védelemmel illetett terület határain a terméskőből falazott tömör kerítések megtartandóak, szükség szerint a területen belül (kizárólag eltérő funkciójú ingatlan lehatárolására) terméskőből falazott tömör kerítés is építhető.

8. TL1-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

8. § (1)   Utcától erősen emelkedő terep esetén előkertben utcai támfalgarázs a komolyabb művi terepalakítás elkerülése érdekében létesíthető, de a nyitott garázskapu a közterületi térbe nem nyúlhat be.

(2) A kötelező beépítési vonal a kialakult beépítési vonalnak megfelelő, ennek hiányában az építési hely utca felőli határvonala.

(3) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan vakolással a4lakítandó ki.

(3) A területen helyi jellegű lábazatképzés, helyi jellegű homlokzatképzés és helyi jellegű tetőhéjazat alkalmazható. A homlokzatszín fehér, törtfehér, halványsárga, szürke lehet.

(5) Kialakítandó tetőhajlásszög a meghatározó épülettömeg tetőfelületén 40-45 fok közötti. A tetőforma szimmetrikus (kombinált) nyeregtető lehet, utcára merőleges főgerinc vonallal, oromfalas vagy tűzfalas főtetővel. A meghatározó épülettömeg tetőfelületén táblás tetőfedés nem alkalmazható.

(6) A főépületen hagyományos vakolt kéményfejek, ereszkinyúlás és oromkinyúlás, helyben szokásos nyíláskeretek és vakolattagozatok építendőek.

(7) Az utcai homlokzaton létesülő ablakok aranymetszés arányhoz közelítő álló téglalap befoglaló mérettel, hagyományos osztott üvegezéssel készüljenek.

9. TL2-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

9. § (1)   Utcától erősen emelkedő terep esetén előkertben utcai támfalgarázs a komolyabb művi terepalakítás elkerülése érdekében létesíthető, nyitott garázskapu a közterületi térbe nem nyúlhat be.

(2) A kötelező beépítési vonal az építési hely utca felőli határvonala.

(3) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan vakolással alakítandó ki.

(4) A területen helyi jellegű lábazatképzés, helyi jellegű homlokzatképzés és helyi jellegű tetőhéjazat alkalmazható. A homlokzatszín fehér, törtfehér, pasztellszín, szürke lehet.

(5) Kialakítandó tetőhajlásszög a meghatározó épülettömeg tetőfelületén 30-45 fok közötti. A tetőforma szimmetrikus kombinált nyeregtető lehet.

10. TL3-ra vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

10. § (1)   Utcától erősen emelkedő terep esetén előkertben utcai támfalgarázs a komolyabb művi terepalakítás elkerülése érdekében létesíthető, de a nyitott garázskapu a közterületi térbe nem nyúlhat be.

(2) A kötelező beépítési vonal az építési hely utca felőli határvonala.

(3) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan vakolással alakítandó ki.

(4) A területen helyi jellegű lábazatképzés, helyi jellegű homlokzatképzés és helyi jellegű tetőhéjazat alkalmazható. A homlokzatszín fehér, törtfehér, pasztellszín, szürke lehet.

(5) Kialakítandó tetőhajlásszög a meghatározó épülettömeg tetőfelületén 20-45 fok közötti magastető, vagy lapostető. A tetőforma kombinált tetőidom lehet.

11.TL4-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

11. §(1)   Utcától erősen emelkedő terep esetén előkertben utcai támfalgarázs a komolyabb művi terepalakítás elkerülése érdekében létesíthető, de a nyitott garázskapu a közterületi térbe nem nyúlhat be.

(2) A kötelező beépítési vonal az építési hely utca felőli határvonala.

(3) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan alakítandó ki.

(4) A területen helyi jellegű lábazatképzés alkalmazható. A homlokzatszín fehér, törtfehér, pasztellszín, szürke lehet.

(5) Kialakítandó tetőhajlásszög a meghatározó épülettömeg tetőfelületén 20-45 fok közötti magastető vagy lapostető lehet. A tetőforma kombinált tetőidom lehet.

12. TV1-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

12. § (1)   Épületek a környező beépítéshez illeszkedve telepítendőek. A jelentősebb alapterületű (köz)épületek esetében tagolt tömegképzés alkalmazandó.

(2) Utcától erősen emelkedő terep esetén előkertben utcai támfalgarázs a komolyabb művi terepalakítás elkerülése érdekében létesíthető, de a nyitott garázskapu a közterületi térbe nem nyúlhat be.

(3) A kötelező beépítési vonal a kialakult beépítési vonalnak megfelelő, ennek hiányában az építési hely utca felőli határvonala.

(4) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan vakolással alakítandó ki.

(5) A területen helyi jellegű lábazatképzés, helyi jellegű homlokzatképzés és helyi jellegű tetőhéjazat alkalmazható. A homlokzatszín fehér, törtfehér, pasztellszín, szürke lehet.

(6) Kialakítandó tetőhajlásszög a meghatározó épülettömeg tetőfelületén 30-45 fok közötti. A tetőforma szimmetrikus (kombinált) nyeregtető lehet, utcára merőleges főgerinc vonallal, oromfalas vagy tűzfalas főtetővel. A területen a meghatározó épülettömeg tetőfelületén táblás tetőfedés nem alkalmazható.

(7) A főépületen hagyományos vakolt kéményfejek, ereszkinyúlás és oromkinyúlás, helyben szokásos nyíláskeretek és vakolattagozatok építendőek.

13. TV2-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

13. § (1)   Épületek a környező beépítéshez illeszkedve telepítendőek. A jelentősebb alapterületű (köz)épületek esetében tagolt tömegképzés alkalmazandó.

(2) A kötelező beépítési vonal a kialakult beépítési vonalnak megfelelő, ennek hiányában az építési hely utca felőli határvonala.

(3) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan vakolással alakítandó ki.

(4) A területen helyi jellegű lábazatképzés, helyi jellegű homlokzatképzés és helyi jellegű tetőhéjazat alkalmazható. A homlokzatszín fehér, törtfehér, pasztell szín, szürke lehet.

(5) Kialakítandó tetőhajlásszög a meghatározó épülettömeg tetőfelületén 25-45 fok közötti. A tetőforma szimmetrikus (kombinált) összetett tető lehet.

14. TMF-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

14. § (1)   Épületek a környező beépítéshez illeszkedve telepítendőek. A jelentősebb alapterületű (köz)épületek esetében tagolt tömegképzés alkalmazandó.

(2) A kötelező beépítési vonal a kialakult beépítési vonalnak megfelelő, ennek hiányában az építési hely utca felőli határvonala.

(3) Könnyűszerkezetes (szerelt jellegű) épületek homlokzati kialakítása a környezethez, utcához alkalmazkodóan alakítandó ki.

(4) A területen helyi jellegű lábazatképzés, helyi jellegű homlokzatképzés és a környezethez illeszkedő tetőhéjazat alkalmazható. A homlokzatszín fehér, törtfehér, pasztellszín, szürke, valamint látszó tégla illetve terméskő felület lehet.

(5) Kialakítandó tetőhajlásszög a meghatározó épülettömegek tetőfelületén 15-45 fok közötti. A tetőforma kombinált tető lehet. A területen a helyi védelemmel nem illetett tartományban táblás tetőfedés is alkalmazható.

15. GI-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

15. § (1)   Épületek kizárólag az övezeti határon kialakított háromszintű takaró növényzet takarásában helyezhetők el. A takaró növényzet telepítését az épület használatbavételéig el kell végezni.

(2) Az épületek 20-40 fok közötti hajlású magastetővel, vagy lapostetővel fedhetők. A tetőforma szimmetrikus nyeregtető, vagy más egyszerű geometriájú tetőidom lehet.

(3) A területen helyi jellegű és látszó beton illetve szerelt anyagú lábazatképzés, és helyi jellegű, vagy szerelt homlokzatképzés alkalmazható. A homlokzatszín fehér, törtfehér, pasztell szín, arculatszín, szürke lehet.

(4) Az övezeti határok mentén háromszintű takaró növényzet telepítendő.

16. TKT1-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

16. § (1)   A temető területen lévő régi, a településre, ill. a környékre jellemző sírjelek megóvásáról gondoskodni kell. Ugyancsak védeni kell a település történetét alakító jelesebb családok, ill. személyek síremlékeit. 

(2) A területen természetes látszó anyaghasználatú épület építhető, ereszkinyúlással és oromkinyúlással, helyben szokásos nyíláskeretekkel és vakolattagozatokkal.

(3) Az épületek 30-45 fok közötti hajlású magastetővel fedhetők. A tetőforma szimmetrikus nyeregtető, vagy egyszerű geometriájú kombinált tetőidom lehet.

(4) Utcai, közterületi telekhatáron csak átlátható, alacsony beton, kő, vakolt lábazatú, acél pálcás, hálós, fa lécezésű, áttört vasbeton betétű kerítés létesíthető. A temető határain a kerítés mentén telken belül 3 m szélességben takaró növényzet (fasor) telepítendő.

(5) A funkcionálisan szükséges burkolt felületek mellett jellemzően zöldbe ágyazott síremlékek létesíthetőek a kialakult rendbe illeszkedő kialakítással, magassággal, szimbolikával.

17 TGK-ra vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

17. §    (1) A területen a jelentősebb alapterületű épületek esetében tagolt tömegképzés  
  alkalmazandó.

(2) Az épületek 15-45 fok közötti hajlású magastetővel, vagy lapostetővel fedhetők. A tetőforma szimmetrikus nyeregtető, vagy egyszerű geometriájú kombinált tetőidom lehet.

(3) A telekfelület elsősorban kertészeti kialakítással, a szükséges minimálisan indokolt mesterséges burkolatok alkalmazásával alakítandó ki.

(4) A területen szabadidős tevékenység eszközei (tér- és utcabútor, esőbeálló, tűzrakó hely, játszótéri elemek stb.) is elhelyezhetők.

18. TKM-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

18. § (1) A megújuló energia termelésére kihasználható területen a természeti környezetnek mind kevesebb épített elemmel zavart módon való megtartására
kell törekedni.

(2) Terepalakítás a természetes lejtős terepet csak a minimálisan szükséges mértékben megbolygatva, kizárólag növényzettel fedett rézsűvel végezhető.

(3) A területen természetes látszó anyaghasználatú épület, műtárgy építhető, ereszkinyúlással és oromkinyúlással, helyben szokásos nyíláskeretekkel és vakolattagozatokkal.

(4) Általános esetben kerítés nem létesíthető. Csak a szükséges mértékű drótfonat, vadvédelmi kerítés építhető.

(5) A területen térszíni napenergia hasznosító rendszer telepítése a 8. számú főútról és a belterületi közterületekről nem látható módon kialakítható.

19. TZ1-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

19. § (1)   A természetes lejtős terepet csak a minimálisan szükséges mértékben megbolygatva, kizárólag növényzettel fedett rézsűvel szabad rendezni.

(2) Általános esetben a területen kerítés nem létesíthető. Csak az indokolt mértékű drótfonat, vadvédelmi kerítés illetve műtárgyak körül természetes látszó anyagú tömör felületek építhetőek fa- vagy fémszerkezetű áttört mezőkkel, korlátszakaszokkal

20. TZ2-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

20. § (1)   A területen elsősorban játszóeszköz, tér- és utcabútor, sporteszköz helyezhető el.

(2) Terepalakítás a természetes lejtős terepet csak a minimálisan szükséges mértékben megbolygatva, kizárólag növényzettel fedett rézsűvel végezhető.

(3) Kizárólag a természetes anyaghasználatú épületeknél leírtaknak megfelelő épített elemek létesíthetőek a területen

(4) Általános esetben a területen kerítés nem létesíthető. Csak az indokolt mértékű drótfonat, vadvédelmi kerítés illetve műtárgyak körül természetes látszó anyagú tömör felületek építhetőek fa- vagy fémszerkezetű áttört mezőkkel, korlátszakaszokkal

21. TZ3-ra vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

21. § (1)   A területen elsősorban horgászház és közösségi rendeltetésű épület, tér- és utcabútor, sporteszköz helyezhető el.

(2) Terepalakítás a természetes lejtős terepet csak a minimálisan szükséges mértékben megbolygatva, kizárólag növényzettel fedett rézsűvel végezhető.

(3) Kizárólag a természetes anyaghasználatú épületeknél leírtaknak megfelelő épített elemek létesíthetőek a területen

(4) Általános esetben a területen kerítés nem létesíthető. Csak az indokolt mértékű drótfonat, vadvédelmi kerítés illetve műtárgyak körül természetes látszó anyagú tömör felületek építhetőek fa- vagy fémszerkezetű áttört mezőkkel, korlátszakaszokkal

22. TKÁ-ra vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

22. § (1)   Terepalakítás a természetes lejtős terepet csak a minimálisan szükséges mértékben megbolygatva, kizárólag növényzettel fedett rézsűvel végezhető.

(2)   A területen természetes látszó anyaghasználatú épület, műtárgy építhető, ereszkinyúlással és oromkinyúlással, helyben szokásos nyíláskeretekkel és vakolattagozatokkal.

(3)   Általános esetben kerítés nem létesíthető.

23. TKO-ra vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

23. § (1)   A területen legalább kétoldali biztonságos gyalogos közlekedésre alkalmas gyalogjárda építendő.

(2) A területen településképi okokból kizárólag természetesnek látszó anyaghasználatú épület, műtárgy építhető.

(3) A vízelvezetés az épített környezet, közlekedők biztonságát, épségét biztosító megoldással lehetőleg zárt rendszerrel építendő meg.

(4) A közlekedés biztonsága érdekében szükséges beavatkozásokkal együtt a forgalomból keletkező zaj és rezgés csökkentésére is tekintettel kell lenni.

24. TKH-ra vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

24. § (1)   A területen településképi okokból kizárólag természetes látszó anyaghasználatú épület, műtárgy, egyéb tér- és utcabútor építhető.

(2)   Beépítésre szánt területeket feltáró helyi közutak esetében a járműforgalomtól elválasztott gyalogos közlekedés lehetőségét, vagy a vegyes használat biztonságos feltételeit, szabályozását biztosítani kell.

(3)   Közterületek burkolt felületeit a természeti környezetbe illeszkedő színválasztással és anyaghasználattal kell kialakítani.

25. TKV-re vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

25. § A területen településképi okokból kizárólag természetes látszó anyaghasználatú épület, műtárgy, egyéb tér- és utcabútor építhető.

26. A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

26. § (1)   Reklámok, reklámhordozók kialakítása, elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásainak figyelembevételével végezhető.

(2)   Az épületeken elhelyezett reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(3)   A helyi védettséggel illetett területen, épületen kizárólag a kötelezően megjelenítendő információkat hordozó, legfeljebb A1 méretű, anyaghasználatában a hordozó épülethez illeszkedő hirdetőeszköz helyezhető el közvetlenül a rendeltetési egységen.

(4) Egyéb belterületen a TMF, TGI, TKH és TV2 övezetek kivételével óriásreklám, óriásplakát, A0 méretet meghaladó reklámhordozó eszköz nem helyezhető el.

(5) A közforgalmú rendeltetéssel üzemelő vállalkozások a saját ingatlanukon belül legfeljebb A1 méretű, az ingatlan illetve épület jellegével harmonizáló, telkenként legfeljebb 3 db cégérrel, homlokzati elemmel, felirattal jeleníthetőek meg.

(6) Kizárólag a település közigazgatási és belterületi határain köszöntő, elköszönő elemek a település legfőbb sajátosságaira való formai utalással elhelyezhetőek, fenntarthatóak arányos mérettel, környezetbe illeszkedő kialakítással, színezéssel, formavilággal. A formai megfogalmazás az utaláson túl nem tartalmazhat a be- és elköszönő táblákon direkt reklámtartalmat, cégjelzést, egyéb konkrét információt.

(7) Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés ideje alatt, az építési naplóval igazoltan.

(8) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés ingatlanonként legfeljebb 1 db, legfeljebb 0,5 m2 felületű ideiglenes reklámhordozón helyezhető el.

(9) Óriásplakátok a település külterületén helyezhetők el. Nem helyezhető el óriásplakát külterületi épületek homlokzatán, attól 5 m-en belül és az ingatlan közterülethez 5 m-nél közelebbi tartományában, valamint közlekedési létesítmény telkén belül.

(10) A reklámhordozók esetében a környezetbe illesztésre, a környezettel harmonizáló anyaghasználatra és színezésre kell törekedni.

27. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

27. § (1)   Az információs kiegészítő elemek (cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla) méretének, kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie.

(2)   Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lennie.

(3)   Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(4) Épületeken, építményeken csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el.

28. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

28. § (1)   Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat, napelemes cserép kivételével, a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,

(2) A teljes közigazgatási területen 10 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezése csak látványtervvel alátámasztott, igazolt tájba illesztés esetén lehetséges.

Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közterületi közműoszlopokon, épületek közterületi homlokzatán elhelyezhető.

(4)   Közterületen csak az önkormányzat által előzetesen engedélyezett tér- és utcabútor, valamint információs kiegészítő elemek helyezhetők el.

(5) Meglévő felszín feletti közművek esetében jelentősebb beavatkozások esetén törekedni kell a felszín alatti kiépítés megvalósítására

(6) A feltétlenül szükséges felszín feletti közmű-elemek és műtárgyak (közvilágítás, transzformátor állomás, tűzcsap, stb.) esetében a kevésbé hivalkodó, semleges megjelenésre kell törekedni. A környezet rendezetté tételével, növénytakarással ezen elemek településképi jelentősége minimalizálandó.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

29. Rendelkezés a szakmai konzultációról

29. § (1)   Településkép-védelmi szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást az építési tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosa, az építtető és/vagy az általa megbízott tervező kérhet a 4. mellékletben szereplő kérelem alapján.

(2)   Szakmai konzultációt kötelező a település polgármesterétől kérni településképi bejelentési ügyekben és a jogszabályok által meghatározott egyszerű bejelentési eljárás esetén.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI,- BEJELENTÉSI ELJÁRÁS ÉS TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

30. A településképi véleményezési eljárás

30. § (1)   Településképi véleményezési eljárást folytat le a település polgármestere minden esetben a települési főépítész szakmai véleményére alapozva építési engedélyezési eljárás megkezdése előtt a rendelet 5. mellékletében meghatározott esetekben.

(2) Az eljárást e célra rendszeresített, az 6. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.

31. § (1)   Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel és építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

a) tervezett beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

b) figyelembe veszi-e a rálátásból adódó településképi igazodás helyi jellegét és követelményeit,

c) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkező településrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén:

da)  a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,

db)  amennyiben az építési tevékenységet ütemezetten kívánják megvalósítani, az egyes befejezett ütemek megfelelnek-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,

e) a tervezett megoldás megfelel-e a településrendezési eszközökben szereplő előírásoknak, megfelelően illeszkednek-e az átalakuló épített környezethez,

(2) Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a határoló közterületekkel való kapcsolat vizsgálatával összefüggő részletes szempontok:

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata,

aa) megfelelően veszi e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét

ab) indokolt esetben a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetlegesen szükségessé váló - közterületet érintő - beavatkozásokra,

aa) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra.

32. §       Településképi véleményezési eljáráshoz csatolandó munkarészek:

a) az építési engedélyezési eljáráshoz alkalmas tartalommal elkészített helyszínrajz,

b) valamennyi használati szint alaprajza,

c) legalább két, egymással szöget bezáró metszet a felmért eredeti és a tervezett csatlakozó terepszint ábrázolásával,

d) új épületnél az összes, meglévő épület esetében a változással érintett homlokzat valamennyi látszó felület anyagának és színének meghatározásával,

e) építészeti műszaki leírás a településképi követelményekről és azok kielégítésének módjáról,

f) az ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben nem azonos a kérelem benyújtójával.

31. A településképi bejelentési eljárás

33. § (1)   Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester építési tevékenység megkezdése előtt a rendelet 7. mellékletében meghatározott esetekben.

(2) Az eljárást e célra rendszeresített, az 8. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.

34. § (1)   Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,

b) zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát.

c) megfelel-e a település szabályozási tervének és helyi építési szabályzata előírásainak,

d) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői településrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,

e) harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait.

(2) A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:

a) állandó építmény esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,

c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egység működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig,

d) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig,

e) kitelepülés esetén a bérleti szerződés lejártáig, vagy a közterület használati engedély lejártáig, illetve a működés befejezéséig.

35. §       A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti-, műszaki tervének munkarészei:

a)  a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,

b)  épület, építmény – kitelepülésnél berendezés, bútor – esetében

ba)  alaprajzok,

bb)  megértéshez szükséges számú metszet,

bc)  minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,

c)  műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével

d) a bejelentés tárgyától függően

da)  színezett modellkép,

db)  helyszínre illesztett látványterv

e)  amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet úgy az ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata.

32. A településképi kötelezési eljárás

36. § (1)   Településképi kötelezési eljárást folytathat le a polgármester az alábbi esetekben:

a) a helyi településkép védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota, vagy annak használati módja nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, különösen ha:

aa)  műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

ab)  nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják,

ac)  megjelenése, színezése az egységes és harmonikus településképet rontja,

ad)  az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

ae)  a telek szabad területét nem a terület-felhasználási előírásoknak megfelelően, településképet rontó módon használják,

af)   az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,

b) településképet rontó cégér, hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése, tartalma nem felel meg a településképi követelményeknek, különösen, ha:

ba)  műszaki állapota nem megfelelő

bb)  a megjelenített tartalom aktualitását vesztette, a megjelenített rendeltetés, vagy tevékenység megszűnt,

bc)  nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző településképi látványban idegen elemként jelenik meg,

bd)  előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

be)  bejelentés nélkül helyezték el,

bf)  harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a településképben.

c) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:

ca)  ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,

cb)  ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították,

cc)  nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul meg.

(2)   A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld a tulajdonosnak.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a képviselő-testület 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

VII. FEJEZET

 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. §  Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

38. § (1) Hatályát veszti Herend Város Önkormányzat Képviselő-testületének „a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről és a településképi bejelentési eljárásról” szóló 16/2017. (X.20.) önkormányzati rendelete.

(2) Hatályát veszti Herend Város Önkormányzat Képviselő-testületének „a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megsértésének jogkövetkezményeiről” szóló 23/2014.(XII.10.) önkormányzati rendelet 7.§ (4) bekezdése.

(3) Hatályát veszti Herend Város Önkormányzat Képviselő-testületének „Herend város építészeti örökségének helyi védelméről” szóló 21/2015. (IX.29.) önkormányzati rendelete.

Jánszky Lajos László                                                                             dr. Jáger György

                                      polgármester                                                                                          jegyző