A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2017. (VII. 24.) önkormányzati rendelete
a Veszprém Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól
Hatályos: 2017. 08. 01- 2024. 09. 27A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2017. (VII. 24.) önkormányzati rendelete
a Veszprém Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól1
A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletben kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A rendelet célja, és hatálya
1. § A rendelet célja, hogy megállapítsa a Veszprém Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Lakástörvény) nem szabályozott bérbeadások részletes feltételeit és eljárási rendjét, biztosítva ezzel az eredményes gazdálkodást.
2. § (1) A rendelet hatálya a Veszprém Megyei Önkormányzat üzleti vagyonát képező nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, valamint a velük közös használatra szolgáló garázs helyiségekre terjed ki.
(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Lakástörvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) az irányadó.
A helyiség bérbeadásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök ellátása
3. § Az önkormányzati tulajdonban lévő és bérbeadás útján hasznosított, e rendelet hatálya alá tartozó helyiségek bérbeadásával kapcsolatos feladatokat a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés), a megyei közgyűlés elnöke, és a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.
4. § (1) A Közgyűlés, mint bérbeadó feladata és hatásköre a bérleti díj mértékének meghatározása.
(2) A helyiségek lakássá való át-, vagy visszaminősítéséről a megyei közgyűlés elnöke javaslatára a Közgyűlés dönt.
5. § A megyei közgyűlés elnökének hatásköre a Közgyűlés felhatalmazása alapján:
a) bérleti szerződés megkötése,
b) bérleti szerződés felmondása a Lakástörvény 24-25. §-a alapján,
c) bérbeadói jogok gyakorlása,
d) bérbeadói hozzájárulás megadása vagy megtagadása,
e) nyilatkozat kiadása a bérleti jogviszony folytatásának fennállásáról, illetve a bérleti jogviszony folytatására vonatkozó jog elismerésének megtagadása,
f) a bérleti szerződés módosítása,
g) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel vagy bérbeadói felmondással történő megszüntetéséről megállapodás kötése,
h) a helyiségek bérbeadására pályázat kiírása,
i) bérleti jogviszonyról történő lemondás elfogadása.
6. § A Hivatal a megyei jegyző irányításával:
a) ellátja a pályázatok meghirdetésével és a pályázati tárgyalások lefolytatásával kapcsolatos feladatokat,
b) döntésre előkészíti a bérleti jogviszony folytatásával kapcsolatos feladatokat,
c) ellátja a bérbe adott ingatlan rendeltetésszerű használatának tulajdonosi ellenőrzésével, felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat,
d) havonta figyelemmel kíséri a hátralékok alakulását, és intézkedéseket vagy a bérleti szerződés felmondását kezdeményezi a kintlévőségek csökkentése érdekében.
A helyiségek bérbeadásának feltételei
A bérbeadás általános feltételei
7. § (1) Helyiséget bérbe adni természetes és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részére lehet.
(2) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében a bérbeadás feltételei:
a) igazolás a Veszprém Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Ellenőrzési Osztályától, valamint a NAV Veszprém Megyei Adó és Vámigazgatóságától, hogy tartozása nincs és egy évre visszamenőleg sem volt.
b) magányszemély esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolatának, jogi személy esetén három hónapnál nem régebbi cégkivonatának benyújtása.
(3) Helyiség nem adható bérbe annak az ajánlattevőnek, akinek a bérbeadó felé bérleti díj vagy bármely más közszolgáltató felé tartozása van. A tartozásmentességről szóló igazolást a pályázathoz mellékelni kell.
(4) A bérbeadó a helyiségekre csak határozott időre szóló bérleti szerződést köthet, mely legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat.
(5) Helyiséget albérletbe adni, helyiség bérleti jogát átruházni vagy cserélni nem lehet.
(6) A bérbeadó a helyiséget üres állapotban, pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. Pályázati eljárás nélkül és térítésmentesen helyiség akkor adható bérbe, ha a helyiség jellege, rendeltetése vagy közérdek azt indokolja.
(7) A határozott idejű bérleti szerződés határidejének lejárta előtt legkésőbb 45 nappal a helyiség bérlője a bérleti jogviszony folytatását kérheti a megyei közgyűlés elnökétől. A megyei közgyűlés elnöke a bérleti szerződés időtartamának meghosszabbításáról - egy alkalommal maximum 5 évre - a (2)-(3) bekezdésben rögzített feltételek figyelembe vételével dönt.
(8) A bérlő a szerződés megkötését követően 6 havonta köteles bemutatni a közüzemi szolgáltatók számláit vagy igazolásait arról, hogy az ingatlanra befizetetlen tartozás nincs.
(9) A (7) bekezdésben foglalt kivétellel a határozott idő leteltével a bérlő köteles az ingatlant minden igény nélkül elhagyni.
A bérleti szerződés
8. § A bérleti szerződésnek legalább tartalmaznia kell:
a) a bérlet időtartamát,
b) az ingatlan adatait,
c) az ingatlan helyiségeinek felszereltségét,
d) a bérlő azonosító adatait,
e) a fizetendő bérleti díj összegét és megfizetésének időpontját,
f) a valorizáció vállalását,
g) a birtokbaadás időpontját,
h) a bérlő kötelezettségvállalását a mindenkori társasházi közös költség összegének megfizetésére és a megfizetés időpontját,
i) a bérlő hozzájárulását ahhoz, hogy a 3. személy szolgáltató a bérlővel megkötött, közüzemi szerződésben vállalt díjfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó adatot a bérbeadó részére folyamatosan hozzáférhetővé tegye, valamint
j) a karbantartási és felújítási költségek viseléséről való rendelkezést.
Pályázat útján történő bérbeadás
9. § (1) Pályázat önkormányzati tulajdonú helyiségre akkor írható ki, ha üres helyiség áll rendelkezésre. A határozott idejű bérlet lejárta előtt 45 nappal a helyiség pályáztatásra kiírható.
(2) A pályázatot a megyei közgyűlés elnöke írja ki.
(3) A pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság aki, vagy amely a pályázat közzétételét követően a pályázat benyújtási határidejének leteltéig a kiírási feltételeknek megfelelő érvényes pályázatot nyújt be. A pályázatot az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(4) A pályázati felhívást a Veszprém Megyei Önkormányzat honlapján (www.veszpremmegye.hu) 15 nap időtartamra közzé kell tenni.
10. § (1) A pályázati kiírásnak minimálisan tartalmaznia kell:
a) a helyiség címét, alapterületét, műszaki állapotát, közműellátottságát,
b) a folytatható tevékenységek megnevezését (Lakástörvény 91/A. § 12. pontja),
c) a bérleti díj-, az óvadék-, a bánatpénz mértékét, és a valorizáció lehetőségét,
d) a bérletbe adás időtartamát,
e) a kiírás időpontját, a benyújtás határidejét,
f) a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
g) a 7. § (2)–(3) bekezdésében előírt igazolás bemutatási kötelezettségét,
h) a pályázat benyújtásának módját, helyét, idejét.
(2) A pályázaton való részvételt a bérbeadó egy meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) előzetes megfizetéséhez kötheti, melynek összege a pályázati kiírásban szereplő bérleti díj egy havi összege.
(3) A pályázat nyertese a bánatpénzt jogosult a bérleti díjban érvényesíteni. A többi pályázónak a bánatpénzt a tárgyalást követő 30 napon belül vissza kell utalni. Abban az esetben, ha a pályázó az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a bánatpénzre nem tarthat igényt, azt elveszti és az a bérbeadót illeti meg.
(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, megnevezését, címét,
b) az eljáró képviselőt,
c) a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenységek felsorolását,
d) az előírt igazolásokat.
(5) A pályázatokat a benyújtási határidő leteltét követő munkanapon a Hivatal három köztisztviselőjéből álló bizottság bontja fel. A bizottság vezetője a Veszprém Megyei Önkormányzat Megyei Jegyzője.
(6) A pályázat eredményéről elbírálási szempontok alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság mindhárom tagja aláír.
(7) A pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, aki a pályázati kiírásban és a helyi rendeletben foglalt feltételeknek megfelel. A pályázatokat a pályázati kiírás alapján rangsorolják. A pályázat nyerteséről a bérbeadói jogok gyakorlója dönt.
(8) A pályázókat a pályázat eredményéről vagy eredménytelenségéről írásban értesíteni kell.
(9) A pályázat érvénytelen, ha a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg. Az érvénytelen pályázatot benyújtó pályázóval az érvénytelenség tényét a pályázati tárgyalás megkezdése előtt kell közölni.
11. § (1) A pályázati eljárás során több jelentkező esetén tartandó pályázati tárgyaláson az ajánlattevőknek a helyiség bérleti díjára kell licitálni. Az induló tétel a pályázati kiírásban szereplő bérleti díj. A licit során a bérleti díj mértékét (Ft/m2/év) 1.000,- Ft összeggel kell emelni.
(2) A pályázatot az az ajánlattevő nyeri el, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.
(3) Azonos ajánlat esetén előnyt élvez az, aki a helyiséget előzőleg bérelte.
(4) A pályázati tárgyaláson eredményt kell hirdetni. A tárgyalás menetéről és eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a tárgyalást vezető és a jegyzőkönyvvezető ír alá, melynek másolatát a pályázók megkapják.
(5) Amennyiben a pályázatot elnyert személy a bérleti szerződést 8 napon belül nem köti meg, a bánatpénzt elveszti.
(6) Amennyiben a pályázat nyertese a szerződést nem köti meg, akkor az utána legmagasabb díjtételre licitált pályázót kell nyertesnek tekinteni.
(7) Eredménytelen a pályázat, ha nincs érvényes ajánlat vagy a pályázaton nyertes személy a helyiségbérleti szerződést a pályázati tárgyalást követő 8 napon belül nem kötötte meg.
(8) Ha a pályázat eredménytelen, akkor a pályázati kiírást követő 1 éven belül a helyiséget pályázati eljárás nélkül lehet bérbe adni.
(9) Az eredménytelen pályázati eljárást követően a helyiség annak adható bérbe, aki a legmagasabb összegű bérbevételi ajánlatot tette, és vállalja a pályázati kiírásban szereplő kötelezettségek teljesítését.
(10) A nyertes ajánlattevő 2 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot köteles megfizetni, melynek tényét a szerződés aláírásakor hitelt érdemlően bizonyítania kell.
(11) A pályázat kiírója fenntartja magának azt a jogot, hogy a kiírt pályázatot visszavonhatja vagy a pályázati eljárást érvénytelennek minősítheti abban az esetben, ha a pályázat kiírása és lezárása közötti időtartamban az adott helyiségre vételi ajánlatot tesznek, vagy ha az Önkormányzatnak közérdekű feladatai ellátása céljából szüksége van az adott helyiségre.
A bérleti díj megfizetésének szabályai
12. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját a Közgyűlés határozza meg.
(2) A bérlő a bérleti díjat a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.
(3) A helyiségek bérleti díjának mértékét évenként felül kell vizsgálni úgy, hogy azok értékállósága biztosított legyen. Ennek értelmében a bérleti díj mértéke minden év január 1-től a Közgyűlés döntésétől függően korrigálásra kerülhet (valorizáció).
(4) Ha a bérlő a bérleti díj összegét, vagy a módosított bérleti díjat a közlés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban nem kifogásolja meg, akkor a szerződés módosításának időpontjától a közölt összeget köteles fizetni.
A bérleti jogviszony megszűnése
13. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a bérlő a helyiség bérleti díját a fizetési határidőig nem fizeti meg,
b) a bérlő az általa szerződésben vállalt vagy jogszabály által előírt tényleges kötelezettségét nem teljesíti, vagy
c) a bérlő a helyiséget rongálja vagy a rendeltetésével ellentétes célra használja.
(2) Ha a bérlő a bérleti- és közműdíj fizetésre megállapított időpontig a díjat nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további 8 napon belül írásban felmondással élhet.
(3) Ha a bérlő az általa szerződésben vállalt lényeges állagmegóvási, karbantartási kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő 15 napon belül írásban felmondással élhet.
(4) A felmondás a (2) és (3) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál.
(5) Az Önkormányzat által térítésmentesen használatba adott helyiségek után a bérlő köteles a közműdíjat és az egyéb költségeket megfizetni, továbbá az állagmegóvási, karbantartási feladatokat elvégezni. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó a (2) –(3) bekezdés alapján felmondással élhet.
(6) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a bérelt helyiséget jogszabályok által tiltott célra használják, a bérleti szerződést a bérbeadó azonnali hatállyal felmondhatja.
14. § (1) A bérleti jogviszony az alábbi esetekben szűnik meg:
a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,
b) a helyiség megsemmisül, vagy elidegenítésre kerül,
c) a bérlő jogutód nélkül megszűnik,
d) a bérlő bérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,
e) a bérlő bérleti jogviszonya hatósági határozat folytán szűnik meg.
(2) A bérlő jogutódlással történő megszűnése esetén a bérbeadó jogosult a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondására.
15. § A bérlő – a bérleti jogviszony bármely okból történő megszüntetése esetén – csereingatlanra, vagy egyéb kártalanításra nem jogosult.
16. § (1) A bérleti jogviszony megszűnésének napján a bérlő köteles a helyiséget visszaszolgáltatni. A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerződés megszűnésekor vagy legkésőbb azt követő 3 napon belül a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmas, kitakarított állapotban, ingóságaitól kiürítve adja vissza a bérbeadó részére. A bérleti jogviszony tartama alatt a helyiségen végzett beruházások értékét a bérlő semmilyen jogcímen nem követelheti. Amennyiben a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésének napján a Bérleményt nem szolgáltatja vissza, köteles arra az időre, amíg azokat jogcím nélkül használja, a bérleti díj kétszeresének megfelelő használati díjat fizetni.
(2) A bérlemény visszaadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, a birtokbaadási jegyzőkönyv tartalmával egyezően. Amennyiben a helyiség részét képező bármely vagyonelem – a rendes használaton kívül – megrongálódott, értékéből vesztett vagy hiányzik, a bérbeadó a kijavítás vagy pótlás ellenértékét a bérlőtől követelheti
Helyiség rendeltetésszerű használata
17. § (1) A helyiséget a bérlő a bérleti szerződésben megjelölt célra használhatja.
(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget nem a rendeltetésének megfelelően vagy a bérleti szerződésben megjelölt célra kívánja használni, úgy ehhez az új használati cél megjelölésével hozzájárulást kell kérni. A hozzájárulást a megyei közgyűlés elnöke adja meg.
(3) A megyei közgyűlés elnöke a hozzájárulás megadását megtagadhatja a 13. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak alapján.
A bérleti jogviszony tartalma
18. § (1) Bérbeadó a helyiséget a szerződésben megjelölt időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek jegyzőkönyvileg átadni, kivéve, ha a pályázati eljárás keretében a bérlő átalakítási, felújítási munka elvégzésének feltételével kapott engedélyt a szerződéskötésre. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.
(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a mérőórák állását.
(3) Az átadáskor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a bérbeadó köteles gondoskodni.
(4) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon alakítsa ki, szerelje fel, illetve rendezze be.
A felek jogai és kötelezettségei
19. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a bérleti jogviszony alatt:
a) a helyiség megfeleljen a bérleti szerződés előírásainak,
b) a helyiség központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
c) a helyiség burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek pótlásáról, cseréjéről,
d) a helyiség felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt szükséges munkák elvégzéséről.
(2) A bérlő köteles gondoskodni továbbá:
a) a helyiség burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról,
b) a tevékenysége érdekében szükséges felújításról, pótlásról, javításról (csak olyanhoz, amelyhez önálló megállapodás, hozzájárulás nem kell),
c) a helyiség olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, vagy tart üzemben,
d) a helyiség tisztításáról és megvilágításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé,
e) a tevékenységével kapcsolatban keletkezett szemét elszállításáról, illetve a költségeinek viseléséről,
f) a helyiség biztosításáról,
g) a helyiség rendeltetésszerű használatáról,
h) a helyiséghez kapcsolódó közös költség megfizetéséről,
i) a szerződés megszűnésekor a helyiség és a helyiség berendezéseinek rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásáról.
(3) A bérlő köteles a bérleti jogviszonyának lejárta előtt (45 nap) a pályáztatásra kiírt helyiség megtekintését az érdeklődők számára biztosítani.
(4) A bérlőnek a helyiség visszaadásakor nyilatkozni kell, hogy a bérbeadó felé bérleti- és közüzemi díj, vagy a bérleménnyel kapcsolatos egyéb tartozása nincsen.
(5) A helyiség visszaadásakor
a) a bérlő köteles a helyiséget és berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni,
b) amennyiben a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a felmerült költségeket a bérlő köteles megtéríteni a bérbeadónak.
20. § (1) A bérbeadói feladatkörbe tartozó, de a bérlő által elvégzett felújítási, karbantartási, állagmegóvási munkák elszámolása a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján történik.
(2) Bérbeadó írásban megállapodhat a bérlővel abban, hogy a helyiségben felújítási, karbantartási, állagmegóvási munkákat végez. A bérlő által benyújtott, a Hivatal munkatársa által felülvizsgált és jóváhagyott terv, költségvetés, számlák alapján a helyiség rendeltetésszerű használatához szükséges mértékig 30 %-os bérleti díj mérséklésre tarthat igényt.
(3) A (2) bekezdés szerinti bérbeszámításnál a bérlő a helyiség bérleti díját csökkentett mértékben fizeti meg, amíg az elismert költségei beszámításra nem kerülnek. A bérbeszámítás havi egyenlő részletben, a havi bérleti díj 30%-ának erejéig érvényesíthető.
(4) A bérbeszámításra vonatkozó megállapodás megkötésére a megyei közgyűlés elnöke jogosult.
21. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi.
22. § (1) A 11. § (10) bekezdés szerint megfizetett óvadék összegét a bérbeadó jogosult felhasználni az esetleges bérleti díj, közüzemi költség elmaradása esetén, valamint a bérbeadónak okozott károk megtérítésére. Amennyiben a bérbeadó ilyen jellegű igényét az óvadékból elégíti ki, a bérlő köteles az óvadék összegének 15 napon belüli teljes összegére történő kiegészítésére. Ennek elmaradása esetén a bérbeadó a bérlőt írásban felszólítja az óvadék kiegészítésére.
(2) Amennyiben nem merülnek fel olyan körülmények, amelyekre tekintettel a bérbeadó követelését az óvadékból elégítette volna ki, úgy a bérbeadó az óvadék összegét vagy annak fennmaradó részét a bérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a bérlő részére.
(3) Amennyiben a bérbeadónak a bérlővel szemben követelése keletkezik azt a bérbeadó a bérlő megkérdezése nélkül az óvadékból levonhatja és a bérlő részére csak a fennmaradó összeg kerül visszautalásra.
(4) Az óvadék nyújtása nem zárja ki azt, hogy a bérbeadó valamennyi olyan követelését, amelyre az óvadék nem nyújtott fedezetet, közvetlenül érvényesítse az bérlővel szemben.
Záró rendelkezések
23. § Ez a rendelet 2017. augusztus 1. napján lép hatályba.
1. melléklet
I. A pályázó adatai
1. Természetes személy esetén
Név: _________________________________________________________
Leánykori név: _________________________________________________________
Anyja neve: _________________________________________________________
Születési helye, ideje: _________________________________________________________
Elérhetőségi címe:
____________________város___________________u.hsz. lh.em.a
Telefonszáma:/-
2. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén:
Megnevezés: _________________________________________________________
Képviselő neve: _________________________________________________________
Székhelye: _________________________________________________________
Telephelye: _________________________________________________________
Telefonszáma:/-
II. A helyiségben folytatni kívánt tevékenység megnevezése: (a TEÁOR ’03 KSH közlemény alapján)
III. Pályázat célja ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________
IV. Nyilatkozat
Az önkormányzati rendeletet a Veszprém Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének 13/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2024. szeptember 28. napjával.