1. Építmény szintterülete: nettó: valamennyi építményszint összes nettó alapterülete, bruttó: összes építményszint bruttó alapterülete.

2. Főépület: Főfunkciót magába foglaló épület.

3. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület: a természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. Határát a Szabályozási Terv tájékoztató jelleggel ábrázolja.

4. Homlokzati pont magassága: a homlokzat adott pontján a rendezett terep, és

5.¹

6. Ideiglenes kerítés: olyan meglévő közterületi telekhatáron, magánút határon álló, vagy létesülő kerítés, mely közterülethatár távlatban, a Szabályozási Tervben foglaltak szerint megszűnik, módosul. A közterületszabályozás végrehajtása esetén e kerítés bontásának költségeit az ingatlan tulajdonosa köteles viselni, függetlenül attól, hogy a kerítést ki létesítette.

7. Illeszkedés: a település, településrész (utca, tér) építészeti karakterét megőrző, a szűkebb és tágabb környezeti elemek, környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, a környezethez igazodó alkalmazkodó építészeti megoldás. Szűkebb környezeten általában a tervezett épület, építmény 5 telkes környezetét, tágabb környezeten az építési területet jellemzően környező közterületeit (többek között: az egész utcát, a környező utcákat, teljes teret, a környező tereket) értjük. A környezeti igazodásnál csak olyan elemek vehetők figyelembe, melyek értéket képviselnek. Figyelmen kívül kell hagyni a tervezési terület környezetében korábban épült nem illeszkedő, átépítésre váró, a környezet karakterét romboló építményeket. Az illeszkedés vizsgálatának ki kell terjedni a beépítési mód, az építési hely, építési vonal, beépítettség mértékének meghatározására is, és a tervező részéről meg kell fogalmazni az igazodás építészeti jövőképét.

8. Kötelező szabályozási elemek: a szabályozás tervben alkalmazott jogi eszköz, amely építéssel összefüggő jogokat, kötelezettségeket rögzít. Megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával lehetséges.

9. Magánút: legalább két telek közlekedési célú megközelítését szolgáló önálló helyrajzi számmal kialakított, útként nyilvántartott telek.

10. Mobil építmény: olyan egyben helyszínre szállított, vagy előregyártott, helyszínen összeszerelt építmény, mely kizárólag valamely tevékenységet (többek között: építkezés) vagy eseményt (rendezvényt) szolgál ki, és a tevékenység, esemény befejezése után elbontásra, elszállításra kerül.

11. Parkolási mérleg: a telken meglévő és tervezett létesítmények számított összes parkolási igénye összehasonlítva a kielégítettséggel. A mérleg készítése során figyelembe kell venni a más telek számára parkolási célra biztosított telki szolgalmat is.

12. Pavilon: olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezetű, továbbá egy-egy rendeltetési egység alapterülete nem nagyobb mint 20 m², valamint épületmagassága legfeljebb 3,0 m, és kettőnél több rendeltetési egységet nem tartalmaz.

13. Saroktelek: az a telek, amelynek legalább a két szomszédos útként, magánútként vagy közterületként nyilvántartott, vagy szabályozási terv szerint ilyenné alakuló telekkel határos utcai homlokvonalai egymással 120^o-nál kisebb szöget zár be. Kanyarodó utcák esetében kialakult, kialakuló homlokvonalon 120^o-nál kisebb szöget bezáró telkek nem tekintendők sarokteleknek.

14. Szabályozási szélesség: a közlekedési és közműelhelyezési terület két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége.

15. Támfalgarázs: gépjármű tárolására szolgáló, önálló tartószerkezettel kialakított terepszint alatti építmény.

16. Telekmélység: a telek terület és a telek homlokvonalának hányadosaként képzett szám méterben kifejezve. Saroktelek esetében legalább a telek egyik homlokvonalától teljesülő érték.

17. Telekszélesség: a telekterület és a telekmélység hányadosaként képzett szám méterben kifejezve. Saroktelek esetében a telek egyik irányban meghatározott mérete.

18. Tervezett beépítésre szánt terület: a területbe azok a telkek tartoznak, melyek belterületbe vonása jelen előírás jóváhagyása előtt még nem történt meg, és a jelen Szabályozási Terv beépítésre szánt területbe sorolja.

19. Többszintes növényállomány: olyan, a Szabályozási Terven ’ Kétszintes növényállomány ’ vagy ’ Háromszintes növényállomány’ felirattal jelölt zöldfelület, ahol a gyepszinten túl cserje és/vagy lombkoronaszintű növényzet is található.

20. Utcai épület, épületrész, épületszárny: A telek közút, vagy magánút felőli homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, épületrész, vagy épületszárny.

1. 1. melléklet: Külterületi szabályozási terv,

2. 2. melléklet: Belterületi szabályozási terv,

3. 3. melléklet: Építési öveztetek, övezetek előírásai,

4. 4. melléklet: javasolt út minta-keresztszelvények

5. 5. melléklet: Városközpont területe

6. 6. melléklet: Régészeti lelőhelyek

7. 7. melléklet: Építészeti értékvédelem

8. 8. melléklet: Természetvédelmi területek

9. 9. melléklet: Bányatelkek és ásványanyag lelőhelyek

10. 10. melléklet: Barnamezős területek

11. 11. melléklet: Hidrogeológiai védőterületek

12. 12. melléklet: Hátsókertek minimális méretei

13. 13. melléklet: Egyes térségi övezetek

1. meglévő belterületi határ

2. tervezett belterületi határ

3. szabályozási vonal

4. szabályozási szélesség

5. építési övezet, övezet határa

6. A telek be nem építhető, zöldfelületként kialakítandó része

7. beültetési kötelezettség határa

8. beépítetlenül megőrzendő parti területsáv

9. telken belüli kötelező fásítás

10. építési vonal

11. felső építményszint magassági korlátozás alá eső terület

12. Övezeti jelek

13. I. rendű közlekedési és közműelhelyezési terület

14. II. rendű közlekedési és közműelhelyezési terület

15. Vasút területe

16. Külterületi szabályozási tervlapon szabályozott terület

17.² előkerti építési határvonal

1. Irányadó telekhatár

2. Magánút

3. Megszüntető jel

4. Meglévő, megtartásra javasolt fa, fasor

5. Gyalogút

6. meglévő kerékpárforgalmi létesítmény

7. tervezett kerékpárforgalmi létesítmény

8. Vegyes forgalomú út

9. utca, gyalogos tér díszburkolattal

10. terepszint alatti gépjárműparkoló határa

11. Meglévő, megtartandó épület

12. Meglévő, földhivatali alaptérképen nem ábrázolt épület

13. Bontandó épület

1. Natura 2000 határa

2. Országos természeti védelem alatt álló terület határa

3. Helyi természeti védelem alatt álló terület határa

4. Helyi természeti védelem alatt álló terület javasolt határa

5. Nádasállomány (gyékény)

6. Nádasállomány (nád)

7. Megkutatott és nyilvántartott ásványvagyont tartalmazó terület

8. Bányatelek határa

9. A hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötők létesítésére felhasználható partszakasz

10. Strandolásra alkalmas partszakasz

11. Megőrzendő természetes partvonal

12. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

13. Világörökség várományos terület határa

14. Műemlék

15. Műemléki jelentőségű terület határa

16. Helyi védelem alatt álló épület

17. Helyi építészeti védelem alatt álló terület

18. Út-vasút védőtávolsága

19. Vasútvonal

20. Villamosenergia hálózat

21. Nagyközépnyomású földgázvezeték

22. Nagynyomású földgázvezeték

23. Térségi jelentőségű ivóvízellátó hálózat

24. Kút, forrás hidrogeológiai A védőterülete

25. Kút, forrás hidrogeológiai B védőterülete

1. új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett, a beépítésre nem szánt területen a telek a meglévő beépítéshez igazodó beépítésével történhet;

2. új üzemanyagtöltő állomás és hulladékkezelő létesítmény – a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve – nem létesíthető;

3. csarnok nem helyezhető el;

4. az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten;

5. új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető, célkitermelőhely nem létesíthető, felszíni tájsebeket rendezni kell.

1. közlekedési területek,

2. közművek, közműlétesítmények.

1. közlekedési létesítmények védőtávolságai:

2. villamos energiaellátás létesítményeinek védőtávolságai:

3. vízfelületek karbantartásának céljára:

4. az ivóvízellátó gerincvezetékek védőtávolsága épülettől az adott vezeték-keresztmetszet mellett:

5. szennyvíz- és csapadékcsatornák legkisebb védőtávolsága épülettől:

6. földgázellátás létesítményeinek biztonsági övezete:

7. a szennyvíztisztító telep védőtávolsága: 300 m.

1. helyi települési értékvédelemmel érintett területek,

2. régészeti érdekeltségű területek,

3. bányatelek és nyilvántartott ásványi nyersanyag területek,

1. helyi települési értékvédelmi területbe eső telkeket a Szabályozási Terv és a 7. melléklet tájékoztató jelleggel ábrázolja. A tervlap az önkormányzati rendelettel védett és a védelemre javasolt területeket tünteti fel. A védett területeken építés, felújítás, átalakítás, bontás csak a településképi rendelet előírásai alapján végezhető,

2. régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekeltségű területeket az érintett államigazgatási szerv adatszolgáltatása és az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarésze alapján a Szabályozási Terv és a 6. melléklet tájékoztató jelleggel tünteti fel. Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Zala Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Örökségvédelmi, Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály az egyéb eljáró szervtől függetlenül is hatóság. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, földmunkával járó, hatósági engedélyhez kötött bolygató tevékenység esetében a Zala Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Örökségvédelmi, Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály (előzetes) szakhatósági engedélyének beszerzése szükséges, továbbá az szakkérdést vizsgáló hatóságként jár el. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Zala Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Örökségvédelmi, Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályt véleményező szervként javasolt bevonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes Balatoni Múzeumot és a Zala Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Örökségvédelmi, Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályt értesíteni kell.

3. az ásványvagyon területeket és bányatelkeket a Szabályozási Terv és a 9. melléklet ábrázolja. A korlátozással érintett területeken új épületeket csak olyan épületszerkezetekkel szabad kialakítani, amelyek megakadályozzák, hogy az esetleg bekövetkező talajmozgásokból épületkárok keletkezzenek. Az ásványvagyon védelmi területeken az építésügyi eljárásban a területileg illetékes bányafelügyeleti feladatokat ellátó államigazgatási szervet közreműködőnek kell tekinteni.

1. 20 m alatti telekszélesség esetén a közbenső telekméret + 2,0 m

2. 20 m, vagy 20 m feletti telekszélesség esetén megegyezik a közbenső telek méretével.

1. 10,0 m feletti, 12,0 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

2. 12,0 m szabályozási szélességet meghaladó utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

1. egy-kettő telket feltáró magánút szélessége min. 6 m,

2. három-négy telket feltáró magánút szélessége min. 8 m,

3. öt-hét telket feltáró magánút szélessége min. 10 m,

4. hét teleknél több telket feltáró magánút szélessége min. 12 m legyen.

1. az út hossza a tervben rögzített hossznál legfeljebb 10%-kal hosszabb,

2. a szükséges támfalak hossza rögzített nyomvonal igényénél legfeljebb 10%-kal hosszabb, és 0,5 m-rel magasabb,

3. az út meredeksége nem nagyobb a tervben rögzítettnél,

4. elzárt telek nem alakul ki.

1. amennyiben a telken az újonnan létesülő lakások száma a 12 darabot meghaladja, bővítés esetén legalább 8 új lakás létesül.

2. amennyiben a telken az újonnan létesülő rendeltetési egységek száma a 18 darabot meghaladja, bővítés esetén legalább 10 új rendeltetés létesül és a rendeltetési egységek legalább fele lakás. A rendeltetési egységek számításánál a tárolókat (beleértve a járműtárolókat) és a 30m2-nél kisebb alapterületű nem lakó rendeltetési egységeket figyelmen kívül kel hagyni.

1. módosul, és legfeljebb 5 rendeltetési egységgel változik, és a parkolószám csökken, vagy a növekmény mértéke maximum 5 db, akkor csak a keletkező gépjármű elhelyezési igény kielégítéséről kell gondoskodni telken belül,

2. módosul, és több mint 5 rendeltetési egységgel változik, vagy a keletkező parkolóigény az 5-öt meghaladja, akkor nemcsak a keletkező többletgépjármű elhelyezési igényről kell gondoskodni, hanem a telken keletkező összes funkcióhoz tartozó szükséges parkolókat is meg kell építeni.

1. ha a szabályozási vonal meglévő – nem lakófunkciójú – épületen halad keresztül, az épületen csak a biztonságos használatához szükséges karbantartási munkálatok végezhetők,

2. a szabályozási vonallal érintett meglévő lakóépület felújítható, bővíthető. A bővítmény az újólag kialakult építési helyen belül helyezhető el.

1. szabadon álló beépítési mód esetén az övezetben előírt maximális épületmagasság értékének fele, de minimum 3,0 m,

2. oldalhatáron álló beépítési mód esetén az övezetben előírt maximális épületmagasság értéke, de legalább 4,0 m.

1. a beépítési vonal az épület határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet,

2. amennyiben az övezetben a kialakult vagy előírt előkert 0,0 m, úgy a telekirányban az 1. pontban szabályozott módon kialakítható beépítési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni,

3. azon esetekben, ahol az utcában kialakult módon a telek homlokvonala és oldalsó telekhatárai a merőlegestől legalább 10 ^o-kal eltérnek, és a kialakult beépítések vonala az oldalkertet követik (fésűs beépítés) az épületnek az előkert vonalához legalább egy ponton kell csatlakoznia.

1. nagyvárosias lakóterületen állattartó épület nem helyezhető el, egyéb lakóterületeken a saját telken álló, és a szomszédos telken álló, huzamos tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 10,0 m-re helyezendő el,

2. vegyes területen kizárólag a főfunkcióhoz kapcsolódóan, oktatási, bemutató, sport célú állattartó épületek helyezhetők el, a saját és szomszédos telken álló más célú, huzamos tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 10,0 m-re,

3. különleges területen, csak az övezeti előírásoknak megfelelő esetekben, a főfunkcióhoz kapcsolódóan, oktatási, bemutató, idegenforgalmi, sport célú állattartó épületek helyezhetők el, szomszédos telken álló más célú, huzamos tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 10,0 m-re.

1. amennyiben a telek nem beépített, a főépítményre, vagy beépítettség esetén a 40 m² nettó szintterületnél nagyobb bővítésére vonatkozóan a használatba vételig a telepítést be kell fejezni,

2. ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a telek zöldfelületként kialakítandó részeként jelölt telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. Az épületek bontását követő egy éven belül a telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület telepítését be kell fejezni.

1. nagyvárosias lakóterület (Ln),

2. kisvárosias lakóterület (Lk),

3. kertvárosias lakóterület (Lke),

4. településközpont vegyes terület (Vt),

5. intézményi vegyes terület (Vi),

6. kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz),

7. egyéb ipari gazdasági terület (Gipe),

8. üdülőháza üdülőterület (Üü)

9. különleges terület (K).

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. A kialakítható telek legkisebb mérete: ahol a szabályozási terv a telek bővítésére vonatkozó előírást, javaslatot nem tartalmaz, a kialakult telek mérete tartandó.

3. meglévő épület maximális épületmagassága: 35,5 m, új épület, bővítés maximális épületmagassága: 13,0 m.

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. A kialakítható telek legkisebb mérete: ahol a szabályozási terv a telek bővítésére vonatkozó előírást, javaslatot nem tartalmaz, a kialakult telek mérete tartandó, új telek minimális mérete: 300m2.

3. Beépítési mód szabadon álló, amennyiben új telek közvetlenül meglévő, nyílás nélküli homlokzatú épület mellett kerül kialakításra, az új épület a meglévő épülethez hozzáépíthető.

4. Az övezetben 15,5 m-es épületmagasság a kialakult, többszintes lakóépületekre (társasházakra), magastető ráépítése esetén alkalmazható, valamint abban az esetben, ha az új épület meglévő, 12,0m és 15,0m közötti építménymagasságú meglévő épület mellé épül közvetlenül.

1. 2000 m², ez alatti teleknagyság esetén 5,0 m széles sávban,

2. 2000 m² teleknagyság felett 10,0 m széles sávban háromszintes növénytelepítés már megtörtént, kivéve zártsorú beépítési mód esetén.

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. Az övezetben telkenként annyi lakás- vagy szállásférőhely helyezhető el, amennyihez, az előírt mennyiségű gépkocsi telken belül elhelyezhető.

3. Az övezetben előírt zöldfelület mértékének 80%-át egybefüggően kell kialakítani úgy, hogy az a használati célt szolgálja, és mindkét irányú méretlének meg kell haladni a 3,0 m-t.

4. A kialakult állapot szerint a 3,0 m-es oldalkert átépítés során csak a 6,0 m-t meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek esetén tartható. Új építéskor a telepítési távolságok megtartása mellett, az előírt építménymagasság fele biztosítandó.

5. A meglévő lapostetős társasházak magastetős átépítése legfeljebb kétoldali oromfal létesítésével és legalább két oldalon a párkánymagasság megtartásával (az eredeti párkánymagasság technológiai igény szerinti növelésével akkor is megengedett, ha az átépítéssel az épület ez előírt épületmagasságot meghaladja.)

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. A Damjanich utca mentén kialakult 0,0 m-es hátsókert tartható, a hátsó telekhatáron álló épületek fala tűzfalas kialakítású lehet.

3. A Bessenyei György utca, Fáy András utca, Hajnóczy utca, Martinovics utca menti ingatlanok esetében a meglévő épületek és az utcai telekhatár által határolt területen a meglévő épület nem bővíthető, a területen lábon álló tetőként kialakított kocsibeálló létesíthető.

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. Az előkert mérete a kialakult érték, kivéve a vasútra néző telkek esetében (Kazinczy Ferenc utca mentén), ott az előkert a hátsókerttel azonos méret, azaz 7,0 m legyen, a zártsorú összeépítés pedig a hátsó telekhatáron hozható létre;

3. 0,0 m-es hátsókert lehet a ≤ 25 m-es telekmélység esetén, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik. 0,0 m-es hátsókert esetén, a hátsó telekhatáron álló homlokzat tűzfalas kialakítású lehet.

4. Műemlékek esetében a kialakult homlokzatmagasság tartandó, ahhoz a szomszédos új épületekkel igazodni kell;

5. Az övezet Kossuth Lajos utcai szakaszán, a párkánymagasságok legalább 0,30 m-rel, legfeljebb 0,90 m-el térhetnek el egymástól.

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. Az előkert mérete a kialakult érték, kivéve a vasútra néző telkek esetében (Kazinczy Ferenc utca mentén), ott az előkert a hátsókerttel azonos méret, azaz 7,0 m legyen, a zártsorú összeépítés pedig a hátsó telekhatáron hozható létre;

3. Zártsorú beépítés esetén, saroktelken, amikor az oldalkertek találkoznak, legalább 4,0 m tartandó.

4. 0,0 m-es hátsókert lehet a ≤ 25 m-es telekmélység esetén, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik.

5. Műemlékek esetében a kialakult homlokzatmagasság tartandó, ahhoz a szomszédos új épületekkel igazodni kell;

6. Az övezet Kossuth Lajos utcai szakaszán, a párkánymagasságok legalább 0,30 m-rel, legfeljebb 0,90 m-el térhetnek el egymástól.

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. Amennyiben a kialakult szabadon álló beépítés esetén az oldalkert <5,0 m-nél, ott legalább az oldalkertre néző tényleges építménymagasság fele tartandó.

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. Négynél több lakás, vagy annyi önálló rendeltetési egységgel kialakított szálláshely szolgáltató épület létesíthető, amennyi gépkocsi telken belül elhelyezhető és a telekméret meghaladja az övezetre előírt legkisebb telekméret kétszeresét, azaz >1200 m2-nél.

3. Új beépítés oldalhatáron álló legyen, illetve zártsorúvá fejleszthető·. Zártsorú beépítés lehet a következő esetekben:

4. Oldalhatáron álló beépítés esetén, legalább 7,0 m oldalkert tartandó.

5. Amennyiben a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén < 7,0 m-nél, ott legalább a tényleges épületmagasság tartandó.

6. 0,0 m-es hátsókert lehet a ≤ 25 m-es telekmélység esetén, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik. 0,0 m-es hátsókert esetén, a hátsó telekhatáron álló homlokzat tűzfalas kialakítású lehet.

7. A hátsókert 25-40 m telekmélység között 7,0 m , 40 m telekmélység felett 12,0 m tartandó.

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. Zártsorú összeépítés ≤ 25 m telekhossz esetén a hátsó telekhatáron is megengedett.

3. Egytraktusos utcai épület esetén (legfeljebb 7,0 m utcai homlokzatszélesség), a zártsorú összeépítés az utcavonaltól legalább 6,0 m-re beljebb létesíthető.

4. Zártsorú beépítés esetén az udvari szárnyak között tartandó távolság 4,0 m, de az oldalszárnyak és a telekhatárok által határolt belső udvar legalább egyik mérete 6,0 m legyen.

5. Az övezetben a változó telekhosszúságok (TH) miatt, a hátsó kert (HK) meghatározása a közvetkezők szerint lehet:

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. új beépítés oldalhatáron álló legyen, zártsorú összeépítés akkor lehet, ha:

3. Zártsorú beépítés esetén az udvari szárnyak között tartandó 4,0 m, de az oldalszárnyak és a telekhatár által határolt belső udvar legalább egyik mérete 6,0 m legyen.

4. A hátsókert mérete 10,0m, ≤ 25 m telekhossz esetén 0,0 m lehet.

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. Terepszint alatt 60% beépíthető.

3. Előkert: 6,0 m, a Csárda utca felől 5,0 m.

4. Oldalkert: 5,0 m.

5. A szabályozási terven ’Felső építményszint magassági korlátozása alá eső terület’-en az épületek, illetve az önálló főbejárattal rendelkező épületrészek (szekciók) legfelső, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményszintjének a felső szintek megközelítésére szolgáló főbejárat előtti közterületi járda szintjétől számított padlószint magassága nem lehet több 11,0 méternél.

1. 2000 m², ez alatti teleknagyság esetén 5,0 m széles sávban,

2. 2000 m² teleknagyság felett 10,0 m széles sávban háromszintes növénytelepítés már megtörtént, vagy arról jogerős határozat rendelkezett, kivéve a zártsorú beépítési módot.

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. Az övezetben telkenként legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el. 3 rendeltetési egység abban az esetben, ha a telekméret meghaladja az 1200 m2-t. 6 lakás a Keszthelyi övárok - 027/17 hrsz-ú földút – 021/35 hrsz.-ú és 020/16 hrsz.-ú ingatlanok, továbbá a Külső Zsidi út által határolt területen elhelyezhető.

3. Az épület homlokzatai egyetlen pontjának magassága sem haladhatja meg a 6,5 m-t.

4. Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló, kivételesen zártsorúan csatlakozóvá alakítható, illetve szabadon álló beépítés is lehet. Zártsorú összeépítés lehet azokban az esetekben:

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl az OTÉK 13. § a), b) pontjai szerinti rendeltetést tartalmazó épület.

2. az övezet telkein két rendeltetési egység helyezhető el. 4 rendeltetési egység akkor létesíthető, ha a telekméret meghaladja az 1200m2-t. Városközpont területén elhelyezkedő övezetben 6 rendeltetési egység abban az esetben létesíthető, ha a telekméret meghaladja az 1200m2-t.

3. Az övezetben legfeljebb 4 rendeltetési egység csak meglévő épület huzamos tartózkodásra szolgáló rendeltetésének megváltoztatásával jöhet létre, a meglévő épület beépített alapterületének és az épület tömegének megváltoztatása nélkül, abban az esetben, ha az összes rendeltetés utáni járműelhelyezés telken belül biztosított, és a zöldfelület mértéke is megfelel az előírásoknak.

4. A kialakítható legkisebb telekméret 600 m2, 450m2 akkor lehet, ha:

5. A beépítési mód oldalhatáron álló lehet, zártsorú beépítés lehet, azon kialakult, egy-egy lakást magába foglaló beépítés esetén, mely külsőleg egy épület képét mutatja, de egymástól szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó több önálló épület.

6. Előkert:

7. Hátsókert:

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. Az épület homlokzatai egyetlen pontjának magassága sem haladhatja meg a 7,5 m-t.

3. A hátsókert < 20 m telekmélység esetén 0,0 m is lehet.

4. Az övezetben a kialakult ikres beépítési mód megtartható, a telek az ikres beépítési helyen belül beépíthető, a szomszédos telkek beépítésének korlátozása nélkül.

5. Az épület homlokzatainak magassága egyetlen pontja sem haladhatja meg a 7,5 m-t. Amennyiben 15%-nál nagyobb meredekségű lejtős telek esetén a meglévő épület ezen értéket meghaladja, annak bővítése során a 7,5m-es érték túlléphető, amennyiben a meglévő épület közterület felőli megjelenése alapvetően nem változik meg.

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. A kialakítható legkisebb telekméret 600 m2. 150m2 olyan egy-egy lakást magába foglaló beépítésekre vonatkozik, mely lakóépület külsőleg egy épület képét mutatja, de egymástól szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó önálló épületekből áll, lényegében ikres illetve zártsorú beépítés.

3. Zártsorú csatlakozás, védelem alatt álló, egytraktusos utcai beépítés esetén (max.7,0 m utcai homlokzatszélesség) az utcavonaltól beljebb, legalább 9,0 m-re létesíthető.

4. Oldalkert:

5. Hátsókert:

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. A c) pont szerinti rendeltetés 1400 m2nél nagyobb telkeken helyezhető el.

1. Az Lke-7 jelű építési övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport rendeltetést tartalmazó épület.

2. Az Lke-7 jelű övezetben az előkert minimális mérete a szabályozási terven ábrázolt érték. Amennyiben a szabályozási terv nem ábrázolja, az országos előírásokban rögzített érték.

3. Az Lke-7 jelű övezetben az építési hely közterület felőli határát építési vonalnak kell tekinteni úgy, hogy az épület utcai homlokzatának legalább 3,0, legfeljebb 7,0m-es szakaszának e vonalon kell állnia. Ennek teljesülése esetén 7,0 métert meghaladó épületszélesség az építési hely utcai határvonalától legalább 5,0 méterrel hátrébb létesíthető.

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl az OTÉK 13. § a), b), d), e) pontjai szerinti rendeltetést tartalmazó épület. Szálláshely 1800m2 telekméret feletti telkeken létesíthető, legfeljebb 6 szobaszámmal.

2. Hévízi út felőli oldalon előkert 12,0 m legyen, hátsókert pedig 6,0 m.

3. Új építés esetén szabadon álló beépítésnél legalább az oldalkert min. 4,0 m, ≤ 16 m kialakult telekszélesség esetén, min. 3,0 m lehet,

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. Szálláshely 2000m2 telekméret feletti telkeken létesíthető, legfeljebb 6 szobaszámmal.

3. Új építés esetén legalább 6,0 m oldalkert, ≤ 24 m kialakult telekszélesség esetén, 4,0 m oldalkert biztosítandó.

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. Az övezetben nem létesíthető építőanyag kereskedés és tárolás, új üzemanyagtöltő.

3. Üdülőtábor, ifjúsági szállás 3000m2-nél nagyobb telken létesíthető.

4. Telkenként annyi lakás létesíthető, amennyi parkolóhely telken belül biztosítható, továbbá a zöldfelületi előíráson belül teljesül a lakásonként legalább 20m2 zöldfelületi elvárás is.

5. Az övezetben előírt zöldfelület mértékének 80%-át egybefüggően kell kialakítani úgy, hogy az a használati célt szolgálja, és mindkét irányú méretlének meg kell haladni a 3,0 m-t.

6. A legkisebb beépíthető telek területe: 800m2.

7. A telek burkolt felülete legfeljebb 20 % lehet.

8. hátsókert minimális mérete 35,0m telekmélység alatt 9,5 m, 35,0 m telekmélység felett 12,0 m.

9. Az új épületek homlokzatainak magassága egyetlen ponton sem haladhatja meg a 12,5 m-t.

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2.⁵ 1200 m2 telekméret alatt legfeljebb 6 lakás helyezhető el. 1200 m2 felett 6-nál több lakás abban az esetben helyezhető el, ha az összes lakásszámnak megfelelő gépkocsi telken belül elhelyezhető, mélygarázsban is lehet, feltéve, ha műemlékvédelmi szempontok, vagy egyéb, a belváros területére vonatkozó sajátos adottságok (M, MJT, MK, He, R, stb.) ezt nem zárják ki. Ilyen esetben a gépkocsi elhelyezését a város parkolási rendelete szerint kell biztosítani.

3. 300 m2 telekméret alatt a telek 80%-a beépíthető.

4. mélygarázs létesítése esetén terepszint alatt a telek 100%-a beépíthető.

5. Önálló garázsépület utcafronton nem létesíthető.

6. Saját telken és szomszédos telken álló udvari épületszárnyak között 6,0 tartandó.

7. Hátsókert mérete:

8. Az övezet Kastély utcai és Kossuth Lajos utcai, Sörház utcáig tartó szakaszán, a párkánymagasságok legalább 0,60 m-rel, legfeljebb 0,90 m-el térjenek el egymástól. Ennek érdekében, a megengedett épületmagasságtól max. 0,60 m-es eltérés lehetséges.

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. Az övezetben előírt legkisebb telekterület kétszereséig (2400m2) legfeljebb 6 rendeltetési egység létesíthető, melyből legfeljebb 4 lehet lakás. Az összes lakásszámnak megfelelő parkolóigény telken belül biztosítandó.

3. A kialakítható legkisebb telekméretet, illetve legkisebb utcai homlokvonalat el nem érő kialakult telek újonnan nem beépíthető. Az ilyen ingatlanon már meglévő beépítés, az övezeti jelben meghatározott értékig növelhető.

4. Az övezetben csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek megfelelnek a kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásainak, és nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértéknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

1. Az övezetben elhelyezhető a lakó rendeltetésen túl:

2. Az övezetben építőanyag kereskedés, lerakat nem létesíthető.

3. Telkenként annyi lakás létesíthető, amennyi parkolóhely telken belül biztosítható, továbbá a zöldfelületi előíráson belül teljesül a lakásonként legalább 20m2 zöldfelületi elvárás is.

4. Az övezetben előírt zöldfelület mértékének 80%-át egybefüggően kell kialakítani úgy, hogy az a használati célt szolgálja, és mindkét irányú méretlének meg kell haladni a 3,0 m-t.

5. A Zsidi út-Köu-3 és Köu-4 jelű közlekedési területek – Schwarz D. utca által határolt telektömb beépítési módja zártsorú (Z) beépítés.

6. A Hévizí út és a 0494/113 hrsz-ú út közötti területen a telekméret 700m2-re csökkenthető.

7. A telek burkolt felülete legfeljebb 20 % lehet, saroktelken 10 %.

8. A Hévizí út és a 0494/113 hrsz-ú út közötti telkek esetében az alárendeltebb kiszolgáló út felé (0494/113 hrsz) az előkert 0,0 m is lehet.

9. 0,0 m-es hátsókert lehet a ≤ 20 m telekmélység esetén;

10. Legalább 7,5 m-es hátsókert tartandó, ha 20 m < Telekmélység ≤ 50 m-es, ezen túli telekmélységek esetén a hátsókert az általános előírások szerint tartandó.

1. Az övezetben az igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésen túl elhelyezhető:

2. Az övezetben kemping nem létesíthető.

3. A telek maximális beépíthetősége:

4. A telek burkolt felülete legfeljebb 20 % lehet, saroktelken 10 %.

5. Kialakult párkánymagasság tartandó, új beépítésnél az épületmagasság legfeljebb 13,0 m, de egyetlen homlokzatmagasság sem lehet kisebb mint 6,5 m.

1. Az övezetben az igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésen túl elhelyezhető:

2. Csak olyan egyéb közösségi, szórakoztató létesítmény létesíthető, amely nem okoz a vonatkozó jogszabályban, az üdülőterületekre előírt határértéknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

1. Az övezetben az igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésen túl elhelyezhető:

2. Telekalakítás: A kialakult állapot tartandó, illetve a terv szerinti telekalakítások, továbbá bármely telekméret növekedést eredményező telekegyesítés, telekalakítás megvalósítható.

3. Beépítési magasság: Kialakult homlokzatmagasság tartandó, új beépítésnél az épületmagasság legfeljebb 8,0 m, de a Deák Ferenc utca menti homlokzatmagasság egyetlen ponton sem haladhatja meg az 6,0 m-t.

1. Utcai oldalon, közvetlenül az előkertre néző épületekben a gazdasági létesítmény fő funkcióját kiegészítő irodák, szociális helyiségek, esetleg bemutató terem, tárgyaló, díszterem, üzlet, stb. helyezendő el.

2. Az övezetben a Köu-1 és Köu-2 jelű utak menti ingatlanok esetében raktározás, tárolás, 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ezeket szállító járművek számára parkolóterület az utca felől csak épített szerkezettel, növényzettel takartan, az utcaképbe illeszkedő kialakítással létesíthető.

3. Az övezetben a Tapolcai út, Szent László ároktól keletre eső szakasza mentén új építőanyag kereskedelmi telephely, építőanyag gyártó üzem, betonkeverő üzem, aszfaltkeverő üzem, 1000m2-t meghaladó bruttó alapterületű, önállóan csak kereskedelmi épület nem helyezhető el. Jelen megfogalmazásban önállóan csak kereskedelmi épület: a kereskedelmi funkció az épület teljes alapterületének 50%-át meghaladja.

4. Az övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható, a lakófunkció az összes beépített nettó szintterület 20%-át nem haladhatja meg.

5. Az övezetben a beépíthető terület 20%-ánál nem nagyobb alapterületen technológiai épület, sajátos épület magassága a megadott legnagyobb épületmagasság értékét meghaladhatja, legfeljebb a megengedett épületmagasság másfélszereséig az egyéb ágazati jogszabályok figyelembevételével.

1. Az övezetben elhelyezhető:

2. A Tapolcai út - 4663/11 hrsz-ú, 71. sz. elkerülő út - Szent László árok által határolt területen az előírt minimális telekméret kialakítása egyben az ingatlan beépítésének feltétele is.

3. Az övezet jellemzően zöldfelületként fenntartandó, be nem építhető területének 50%-án közlekedési felület, fásított parkoló kialakítható.

1. Az övezetben elhelyezhető:

2. A Tapolcai út - 4663/11 hrsz-ú, 71. sz. elkerülő út - Szent László árok által határolt területen az előírt minimális telekméret kialakítása egyben az ingatlan beépítésének feltétele is.

3. A Külső-Zsidi út menti, a 71-es főúttól északra lévő teületeken a minimálisan kialakítható telekméret 1500 m2 is lehet.

4. Ahol a szabályozási terv beültetési kötelezettséget ír elő, ott az előkert annak határával megegyezik.

5. A lakóterülettel közvetlenül határos oldalhatárok mentén legalább a hátsókert méretét kell beépítetlenül megtartani, ahol beültetési kötelezettségű terület határa jelölt, ott azzal megegyező területet.

6. Az övezet jellemzően zöldfelületként fenntartandó, be nem építhető területének 50%-án közlekedési felület, fásított parkoló kialakítható.

7. A Tapolcai út mentén a jelen rendelet hatálybalépésekor az előkertben jogszerűen álló, egykori üzemi épületek megtarthatók, az előkert méretén belül nem bővíthetők.

1. A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

2. A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

1. A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

2. A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

1. A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

2. A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

1. A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

2. A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

1. Az övezetben elhelyezhető:

2. Az övezet jellemzően zöldfelületként fenntartandó, be nem építhető területének 50%-án közlekedési felület, fásított parkoló kialakítható.

1. A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

2. A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló 1 lakás kialakítható.

1. Utcai oldalon, közvetlenül az előkertre néző épületekben a gazdasági létesítmény fő funkcióját kiegészítő irodák, szociális helyiségek, esetleg bemutató terem, tárgyaló, díszterem, üzlet, stb. helyezendő el.

2. Az övezetben a Köu-1 és Köu-2 jelű utak menti ingatlanok esetében raktározás, tárolás, 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ezeket szállító járművek számára parkolóterület az utca felől csak épített szerkezettel, növényzettel takartan, az utcaképbe illeszkedő kialakítással létesíthető.

1. Az üdülőházas területen olyan – általában – kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. Nem helyezhető el üdülőtábor, kemping.

2. Udvari szárnyak között legalább 4,0 távolság tartandó.

1. Az üdülőházas területen olyan – általában – kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. Nem helyezhető el üdülőtábor, kemping.

2. Épületmagasság: 7,5 m, kialakult beépítés esetén legfeljebb az elbontott építmény beépítési magassága, de legfeljebb 12,5 m

1. Az üdülőházas területen olyan – általában – kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

2. Nem helyezhető el üdülőtábor, kemping.

1. Az övezetben elhelyezhető kulturális, oktatási, kiállítási, egészségügyi, igazgatási, iroda, a látogatók ellátását szolgáló vendéglátó, szálláshely, szolgáltató rendeltetést tartalmazó épület, továbbá a terület ellátását szolgáló épület, növénykert, a személyzet számára legfeljebb 2 lakás,

2. Az övezetben a kialakult zártsorú beépítés megtartható, a szabadon álló építési helyen belül bővíthető, új építés szabadon álló lehet.

1. Az övezetben elhelyezhető sportolással kapcsolatos, szolgáltató, kereskedelmi, egészségügyi, vendéglátó épületek, fitness-wellness rendeltetésű épületek, a tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló legfeljebb 4 lakás az egyéb létesítmények mellett. A lakófunkció az egyéb rendeltetés alapterületének legfeljebb 20%-a lehet.

2. a megengedett maximális épületmagasság 8,0 m, az Apát utca és a vasútvonal közötti területen legfeljebb 5,0 m.

1. Az övezetben elhelyezhető szabadidős, sport, lovas sport, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egészségügyi ellátó, fitness-welness, illetve kereskedelmi célú rendeltetést tartalmazó épület.

2. Az övezetben az előírt maximális épületmagasság 8,0 m, legfeljebb 13,0 sportpálya lefedésére szolgáló épület esetén lehet.

1. Az övezetben a környező nagyvárosias lakóterület járműtárolását kiszolgáló garázsok helyezhetők el önállóan, vagy közvetlenül a meglévőkhöz csatlakozóan.

2. A meglévő garázsok rendeltetése nem változtatható meg.

1. Az egykori angolnatelep területének idegenforgalmi fejlesztési területe. Az övezetben elhelyezhető a magas üdülési minőséget képviselő szálláshely, gyógyszálló, konferencia és oktatási központ, kulturális, egészségügyi, vendéglátó, sport, rendeltetést tartalmazó épület.

2. Az övezetben a Hévízi csatornától 50,0 m-es, az Óberek csatornától 40m-es sávban csak a pihenést szolgáló létesítmények, és pihenőkert helyezhető el.

3. Az övezetben, az alapozás módját és a kivitelezési technológiát úgy kell megválasztani, hogy a felszíni vizek szabad mozgása biztosított legyen, már a kivitelezés időszakában is.

4. Az övezetben terepszint alatti építmény legfeljebb -1 szinten létesíthető (alapozási sík a meglévő medencék fenékszintjét + a szerkezet mélységét ne haladja meg), melynek nagysága az övezetre előírt beépítést legfeljebb 10 %-al haladhatja meg.

1. közlekedési és közműelhelyezési terület (Köu, Kök),

2. zöldterület (Z),

3. erdő terület (E),

4. mezőgazdasági terület (Má, Mk),

5. vízgazdálkodási terület (Vg).

6. természetközeli területek (Tk)

7. különleges beépítésre nem szánt terület (Kb),

1. Általános közlekedési területek:

2. A város vízpart rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett parti sávjának (VP jelű), sajátos közútjai:

1. közlekedési és közműépítmények,

2. parkolók, terepszint alatti garázsok,

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

4. hirdető berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszélő fülkék, parkolóóra, jegykiadó,

5. köztisztasággal kapcsolatos létesítmények, illemhely.

1. a Zkp jelű közpark övezet a jellemzően nagy kiterjedésű - 1 ha feletti területnagyságú – több rendeltetésű közterület,

2. a Zkk jelű övezet területei az első sorban kis területű, növényzettel fedett közterületek.

1. Má jelű, általános mezőgazdasági terület,

2. Mk jelű, kertes mezőgazdasági terület.

1. az övezetben a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

2. a kialakítható és a beépíthető telkek méreteit, a maximális beépíthetőség mértékét az elhelyezhető funkciókat, a beépítési magasságot a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX törvény 84. § állapítja meg.

3. az övezetben az épületek szabadon állóan helyezhetők el.

4. terepszint alatti beépítés területe a telek 10%-át nem haladhatja meg.

5. a terület térségi övezeti érintettségét a 13. melléklet tartalmazza, az egyes, érintett övezetekre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.

1. az övezet a szántóterületeket jelöli, ahol a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

2. a kialakítható és a beépíthető telkek méreteit, a maximális beépíthetőség mértékét az elhelyezhető funkciókat, a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 13. §–17. § állapítja meg.

3. az ökológiai hálózat magterületébe, ökológiai folyosójába, és pufferterületébe tartozó mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásokat a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX törvény 70-80. § rögzíti.

4. az övezetben az épületek szabadon állóan helyezhetők el.

5. az övezetben a maximális épületmagasság 6,5 m.

6. terepszint alatti beépítés területe a telek 10%-át nem haladhatja meg.

7. a terület térségi övezeti érintettségét a 13. melléklet tartalmazza, az egyes, érintett övezetekre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.

1. az övezet a gyep területeket jelöli, hol a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

2. a kialakítható és a beépíthető telkek méreteit, a maximális beépíthetőség mértékét az elhelyezhető funkciókat, a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 13. §–17. § állapítja meg.

3. az ökológiai hálózat magterületébe, ökológiai folyosójába, és pufferterületébe tartozó mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásokat a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX törvény 70-80. § rögzíti.

4. az Má-gy (VP) jelű övezetben épület nem helyezhető el.

5. az övezetben az épületek szabadon állóan helyezhetők el.

6. az övezetben a maximális épületmagasság 6,5 m.

7. terepszint alatti beépítés területe a telek 10%-át nem haladhatja meg.

8. a terület térségi övezeti érintettségét a 13. melléklet tartalmazza, az egyes, érintett övezetekre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.

1. az övezet a gyep területeket jelöli, hol a gyepgazdálkodás, növénytermesztés folytatható, épület nem helyezhető el.

2. a kialakítható és a beépíthető telkek méreteit, a maximális beépíthetőség mértékét az elhelyezhető funkciókat, a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 13. §–17. § állapítja meg.

3. az ökológiai hálózat magterületébe, ökológiai folyosójába, és pufferterületébe tartozó mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásokat a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX törvény 70-80. § rögzíti.

4. a terület térségi övezeti érintettségét a 13. melléklet tartalmazza, az egyes, érintett övezetekre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.

1. Vg-1 jellel ellátott tómeder,

2. Vg-2 (VP) jellel ellátott, a Balaton vízfelületéhez közvetlenül csatlakozó egyéb vízfelületek (kikötök, strandok),

3. Vg-3 ill. Vg-3 (VP) jellel ellátott csatorna, árok, vízfolyás,

4. Vg-4 ill. Vg-4 (VP) jellel ellátott záportározó,

5. Vg-5 ill. Vg-5 (VP) jellel ellátott tómedren kívüli vízgazdálkodási terület.

1. Az övezet a Festetics kastélyhoz tartozó történeti kert. Az övezetben elhelyezhető jelentős kultúrtörténeti értékét emelő, további turisztikai vonzerőt jelentő, elsősorban kulturális célú építmények, valamint a pihenést, a szabadidő eltöltését célzó létesítmények.

2. Az övezetben kialakítható vízfelület a telek területének 7%-át nem haladhatja meg.

3. A övezetben a burkolt felületek a telek 15%-át nem haladhatja meg.

4. Maximális épületmagasság 13,0 m. Egyetlen homlokzat magassága sem haladhatja meg a 15,0m-t. Az övezetben létesíthető átlagos domb-magasság 6,5 m lehet, de a legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 9,5 m-t.

1. Az övezetben a temetkezéshez kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.

2. Az övezetben a maximális épületmagasság egyházi épület, templom, kápolna esetén 10,0 m, egyéb épületek esetén 5,5 m.

3. Az övezetben legfeljebb 500m²új beépítés hozható létre.

1. Az övezet elsősorban nagykiterjedésű, sportolási célú területek (golfpálya, lovaspálya, stb9. Az övezetben elhelyezhető sportépítmények, az azokkal kapcsolatos szolgáltató épületek(sportfelszerelések raktározása, kölcsönzése, karbantartása, stb.), a területet látogatók kiszolgálását, ellátását célzó egészségügyi, szociális, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, oktatási, épületek, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára legfeljebb egy lakás.

2. 10 000m²-nél kisebb telek nem építhető be.

3. A telek 8%-án helyezhetők el ideiglenes létesítmények.

4. Az övezet telkeinek burkolt felületei, a 20 %-ot nem haladhatják meg.

5. Az övezetben a maximális épületmagasság 10,0 m, a létesítendő épület homlokzatainak egyetlen pontja sem lehet nagyobb 12,5 m-nél

1. Az övezet elsősorban mezőgazdasági majorokhoz tartozó, az állattartás, állatbemutatás nagykiterjedésű területei, az állattartással (rideg ill. legeltető) kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben elhelyezhetők karámok, pajták, téli-nyári állatszálláshelyek, a területet látogatók kiszolgálását, ellátását célzó szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, oktatási épületek, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára maximum kettő lakás.

2. 8000 m²-nél kisebb telek nem építhető be.

3. A telek 8%-án helyezhetők el ideiglenes létesítmények.

4. Az övezet telkeinek burkolt felületei, a 20 %-ot nem haladhatják meg.

5. Az övezetben a maximális épületmagasság 7,0 m, a létesítendő épület homlokzatainak egyetlen pontja sem lehet nagyobb 9,5 m-nél.

1. Az övezet Keszthely egyes bányatelkeinek övezete. Az övezetben a bányászattal kapcsolatos tevékenységek, illetve a rekultivációs tervben foglalt tevékenységek folytathatók.

2. Az övezetben új beépítést nem lehet létrehozni.

1. Az övezet Keszthely egyes ásványi nyersanyag kitermelési és feldolgozási célú bányatelkei, vagy tervezett bányatelkei.

2. A nyilvántartott országos ásványvagyon területeket bányaművelés céljára fenn kell tartani, a területeken új, a 10 és12. pontban foglaltak kivételével, beépítést létrehozni nem lehet.

3. A területen belül bármely környező vízfolyás partvonalától számított 50m-en belül épületet, építményt elhelyezni nem lehet

4. A vízfolyások telekhatárától minimálisan 10 m-es védősávot kell kialakítani, melyen biztosítani kell a terület természetes állapotában történő fenntartását.

5. A bányászati tevékenység, nem akadályozhatja a környező mezőgazdasági területek hasznosítását

6. A területen csak olyan tevékenység folytatható, amely nem veszélyezteti az élővíz folyások természetes működését, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget nem vonja el.

7. A területen a maximális beépítés 1% de maximálisan 1000m2

8. A maximális építménymagasság 7,0 m

9. Minimálisan kialakítható teleknagyság 10 000 m2

10. A területen bányászati tevékenység folytatása idején csak az ásványi nyersanyag kitermelés és feldolgozást szolgáló, továbbá a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szociális célú funkciók telepíthetők. Továbbá kizárólag az ásványi nyersanyag kitermelés és feldolgozás üzemi és tárolási építményei helyezhetők el.

11. A bányaterületeket a bányászat megszűnése után az engedélyezett rekultivációs terveknek megfelelően kell rekultiválni.

12. A területen a bányászati tevékenység végleges felhagyását és rekultivációt követően, az utóhasznosítás során kizárólag az utóhasznosítás céljához kapcsolódó, sport, rekreációs, ökoturizmushoz kapcsolódó, továbbá terület fenntartásához kapcsolódó létesítményeket lehet elhelyezni.

13. A parkoló beállói zöldbeton kialakításúak lehetnek, továbbá legalább két beállóként egy-egy, legalább közepes lombtömeget növesztő lombos fa telepítendő. A parkoló beépítettsége 2 % lehet.

1. Az övezet Keszthely különleges fásított parkolóterületeit jelöli. Az övezetben a parkoláshoz kapcsolódó létesítmények, illemhely, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek helyezhetők el.

2. Az övezetben 4 parkolóállásonként egy fát kell telepíteni.