1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nekézseny Község Önkormányzata

(2) Székhelye: 3646 Nekézseny, Kossuth út 1.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe Nekézseny község közigazgatási területére terjed ki.

2. § (1) A képviselő-testület feladatellátásához kapcsolódó átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete kötelező feladatait saját intézményhálózatán, társulások útján, illetve az ellátási kötelezettség szerződéses átadása, átvétele révén valósítja meg.

(3) Az önkormányzat által ellátott feladatok szakfeladat rend szerinti felsorolását (kormányzati funkciók) a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

3. § A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat - és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melynek neve:

4. § Az önkormányzat szervei:

5. § A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja. A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

6. § Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a választás eredményéről.

7. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) Az ülés helye: Nekézseny Község Önkormányzata tanácskozója: 3646 Nekézseny, Kossuth út 1.

(3)¹ A képviselő-testület szükség szerint együttes ülést tart a Nekézsenyi Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó Önkormányzatok Képviselő-testületeivel, melynek helye: Községi Önkormányzat 3646 Nekézseny, Kossuth út 1.

8. § (1) A rendkívüli képviselő-testületi ülések száma nincs meghatározva, össze kell hívni a sürgős, halasztást nem tűrő döntéshozatalt igénylő esetekben.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő döntéshozatalt igénylő esetek különösen: a 24 órán belül testületi döntést igénylő kérdések.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani.

(4)² A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni.

(5) Rendkívüli ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2)³ Az ülés meghívóját a képviselők részére az ülés előtt legalább 3 nappal kell kézbesíteni. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek előterjesztéseit is. A meghívó és az előterjesztések kézbesítése elektronikus formában történik.

(3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak jelölését is.

(4) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn, aljegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(5) A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívóval együtt csak azokat a mellékleteket kell megküldeni, amely napirendhez meghívásuk kapcsolódik.

(6) A testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot, annak megtartása előtt legalább 5 nappal korábban tájékoztatni kell, a meghívónak a Nekézseny Község Önkormányzata hivatali épületében elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel.

(7) ⁴A képviselő-testület és bizottsága ülésére a tevékenységi körükben felmerülő napirendek tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit:

10. § (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak, és az azokon megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) A képviselő-testület nyílt ülésén megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül – nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt.

(3) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezi.

(4) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján, a törvényben meghatározott módon gondoskodik.

11. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester – elsősorban a kiküldött meghívó szerint – tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében, vita nélkül szavaz.

12. § (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítik el.

(2)⁵ A napirendi pontokhoz kapcsolódó egyéb előterjesztéseket, elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket, módosító javaslatokat, előzetesen, írásban, a polgármesterhez kell benyújtani, legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző munkanapon. Indokolt esetben a napirend tárgyalásakor is előterjeszthető a módosító javaslat.

(3) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

(4) A testületi ülésre az előterjesztés főszabályként írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.

(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

13. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, aljegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

14. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Egyidejű akadályoztatásuk, valamint a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a Rendelet 9. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az ülést az ülés vezetője (továbbiakban: polgármester) nyitja meg. Megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását (érkező, távozó képviselők) a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról, melynek során

15. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A testületi ülésen napirendenként, elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó.

(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztés készítője a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti.

(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek.

(5) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát.

(6) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat, több alkalommal is.

(7) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(8) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, a napirend elfogadása előtt. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(9) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.

16. § (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie.

(2) A képviselő-testület ülése határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendekkel újra össze kell hívni.

(3) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál.

(4) A nyílt és zárt ülésen résztvevőkről külön jelenléti ívet kell készíteni.

17. § Ha a képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget az Mötv. 49. § (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a bejelentés elmulasztásától számított 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj, illetve illetmény 75%-ára jogosult.

18. § (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról, az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

19. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

20. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa egyenként, ábécé sorrendben a képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(3) A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

21. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülés tartása kötelező, illetve tartható.

(2) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság végzi.

(3) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(4) Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét.

(5) A szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(6) A titkos szavazásról minden esetben külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének melléklete.

22. § (1) A képviselő-testület döntését általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, kézfelemeléssel hozza.

(2) Minősített többséghez a megválasztott 5 települési képviselő több mint a felének, 3 főnek a szavazata szükséges.

(3) A képviselő-testület döntései:

23. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

24. § A képviselő-testület elfogadott rendeleteit a jegyző az önkormányzat épületében elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

25. § (1) A testület határozat nélkül dönt a napirend elfogadásáról, a képviselői kérdésekre adott válaszok elfogadásáról, a név szerinti szavazás elrendeléséről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról.

(2) Az együttes ülés keretében hozott határozatokat a következő sorszámmal kell jelölni.

(3) A hozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni, minden számozott határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét.

(4) A hozott határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően a végrehajtásban érintetteknek meg kell küldeni.

(5) A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni.

26. § A képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. §-ában megfogalmazottakon kívül tartalmazza mellékletként a meghívót és a jelenléti ívet.

27. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre.

(3) A nyílt ülésről készített jegyzőkönyveket – teljes terjedelmükben – közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

(4) Az ülésekről készített jegyzőkönyvek hivatalban tárolt példányait mellékleteivel együtt évenként be kell köttetni.

28. § (1) A Nekézsenyi Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről együttes ülésükön döntenek.

(2) Az együttes ülés összehívására, vezetésére, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

29. § (1) A képviselő köteles:

30. § A képviselőknek járó tiszteletdíj mértékét és a juttatás szabályait önkormányzati rendelet szabályozza.

31. § A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester az Ügyrendi bizottságnak adja át kivizsgálásra.

32. § (1)⁷ Az önkormányzati képviselők, a nem képviselő bizottsági tag és a polgármester vagyonnyilatkozatainak vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.

(2) A nem képviselő (külsős) bizottsági tag az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontja alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett.

33. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2)⁸ A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot működteti: Ügyrendi Bizottság 3 fővel, melyből 3 fő képviselő.

(3) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A bizottság tagjainak felsorolását a 2. függelék tartalmazza.

(5) A bizottság ülésén állandó meghívott a polgármester és a jegyző.

34. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

35. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadást tart minden héten hétfőn és szerdán 8.00 – 12.00 óráig.

(3) A polgármester – törvényben meghatározottakon túli – feladata különösen:

36. § A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 72. §-a állapítja meg.

37. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester fő feladata a polgármester helyettesítése, ezért külön hivatali munkarendet számára a testület nem állapít meg.

38. § (1) A jegyző, mint a Nekézsenyi Közös Önkormányzati Hivatal vezetője, ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsorolt feladatokat, valamint az önkormányzati hatósági ügyek előkészítését és végrehajtását.

(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy az Önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles ezt jelezni a képviselő-testület felé.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt, gazdálkodói munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő látja el.

39. § (1)⁹ Nekézseny Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Csokvaomány Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Lénárddaróc Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Bükkmogyorósd Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Farkaslyuk Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Járdánháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Mötv. 84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, közös önkormányzati hivatalt hoztak létre, Nekézsenyi Közös Önkormányzati Hivatal (3646 Nekézseny, Kossuth út 1.) elnevezéssel.

(2)¹⁰ Csernely, Csokvaomány, Farkaslyuk és Járdánháza településeken Kirendeltség működik.

(3) A hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján, a hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét.

(4)¹¹

40. § (1) A képviselő-testület, önkormányzati feladatai hatékonyabb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében, társulásokban vesz részt.

(2) A társulások jegyzékét a 4. függelék tartalmazza.

41. § (1) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról önkormányzati rendelet rendelkezik.

(2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

42. § (1) A képviselő-testület éves költségvetéséről évenként önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A polgármester - a költségvetésben nem előirányzott kiadások vonatkozásában - saját hatáskörében, 300.000.-Ft értékhatárig vállalhat kötelezettségeket és írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről, kötelezettségvállalásokról a képviselő-testületet a legközelebbi rendes, vagy rendkívüli ülésen tájékoztatnia kell.

43. § (1) A gazdasági év lezárását követően az előző év költségvetésének végrehajtásáról a képviselő-testület zárszámadási rendeletet fogad el.

(2) A zárszámadási rendelet-tervezetet a jegyző készíti el, a tervezetet a polgármester terjeszti a testület elé.

44. § (1) A lakosság széles körét érintő döntések meghozatala előtt, illetve a lakosság közvetlen tájékoztatása érdekében a képviselő-testület falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés időpontjáról és témájáról előzetesen a lakosságot, annak megtartása előtt legalább 8 nappal korábban, tájékoztatni kell, hirdetmény kifüggesztésével.

(3) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(4) A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

45. § (1) A képviselő-testület minden évben egyszer, előre meghirdetett időpontban, közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásra értelemszerűen vonatkoznak a testületi ülésre vonatkozó szabályok.

46. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Nekézseny Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2014. (XII.23.) önkormányzati rendelete.