ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

4/2015 (II.26.) RENDELETE

A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szoctv) 132. §. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország Alaptörvényének Állam fejezetének 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§.

(1) A rendelet hatálya kiterjed  

a.) a Szoctv.3.§-ban meghatározott Zsámbok község közigazgatási területén élő lakóhellyel, az Szoctv-ben meghatározott esetekben tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b.) a Szoctv.7.§-ában meghatározott személyekre

Települési támogatás

2.§.

(1) A települési támogatás formái:

            a.) rendkívüli települési támogatás
            b.) temetési segély
            c.) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás
            d.) ápolási támogatás
            e.) gyógyszerkiadásokhoz nyújtott támogatás

Rendkívüli települési támogatás

3.§.

(1) Rendkívüli települési támogatás formái:

a.)       egyszeri rendkívüli települési támogatás,

b.)       havi rendszerességgel adott rendkívüli települési támogatás,

c.)        visszatérítendő rendkívüli települési támogatás.

(2) Támogatás nyújtásának módja:

a.)       készpénz,

b.)       természetbeni támogatás

(3)^[1] Rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet, amennyiben nem elektronikusan kerül beadásra a rendelet 1. mellékletben meghatározott nyomtatványon kell benyújtani. A kérelem elektronikus úton is benyújtható az önkormányzat honlapján – www.zsambok.asp.lgov.hu - keresztül.

(4) Egy családból egyszerre csak egy személy nyújthat be rendkívüli települési megállapítása iránti kérelmet. Újabb kérelem csak a folyamatban lévő kérelem jogerős elbírálását követően adható be bármely családtag részéről. Ettől csak rendkívüli esetben lehet eltérni (pl. betegség, haláleset).

(5) A megállapított rendkívüli települési támogatást külön rendelkezés alapján sürgős esetben házipénztáron kell kifizetni a jogosultnak.

4.§.

(1) Rendkívüli települési támogatásban az a vagyonnal nem rendelkező személy részesíthető:

a.)       akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem éri el.

b.)       egyedül élő esetén, az 1 főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2) Rendkívüli élethelyzetbe került személy esetén az (1) bekezdésben megjelölt jövedelemhatártól el lehet térni, illetve a rendkívüli települési támogatás vagyonnal rendelkező személynek is nyújtható.

(3) Indokolt esetben a támogatásban részesített személyt kötelezni lehet a annak felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt elszámolási kötelezettség elmaradása esetén a Szoctv.17.§. szerint kell eljárni.

(5) Rendkívüli települési segély elbírálásakor, amennyiben a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni, hogy a kérelmező a részére megállapított rendkívüli települési támogatást nem a kérelemben foglalt saját, vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre fogja fordítani részére az támogatást természetben kell megállapítani. A természetbeni ellátás jogosult számára történő biztosításáról az ellátás megszervezéséről elsősorban a Családsegítő Szolgálat, vagy valamely önkormányzati intézmény alkalmazottja gondoskodik.

(6) Egy család részére egy naptári évben maximum négy alkalommal állapítható meg rendkívüli települési támogatás. Ettől eltérni csak rendkívüli esetben lehetséges.

5.§.

(1) Havi rendszerességgel adott rendkívüli települési támogatás maximum 6 hónapos időtartamra állapítható meg.

(2) Havi rendszerességgel adott rendkívüli települési támogatás egy havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

6.§.

(1) A visszatérítendő rendkívüli települési támogatás mértéke legfeljebb a nyugdíjminimum ötszöröse lehet. A folyósítás feltételeit a megállapító szerv határozatában rögzíti.

(2) A visszafizetés időtartama a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10. hónapnál hosszabb nem lehet. Visszatérítendő rendkívüli települési támogatás csak annak a személynek állapítható meg, aki vonatkozásában a rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a támogatás visszafizetését biztosítani tudja.

(3) A visszafizetés során amennyiben a jogosult 2 havi törlesztő részlet megfizetésével elmarad a fennálló teljes tartozás egy összegben válik esedékessé.

(4) Nem állapítható meg újabb visszatérítendő rendkívüli települési támogatás a kérelmező, illetve bármely családtagja részére amennyiben a korábban megállapított visszatérítendő rendkívüli települési támogatás visszafizetése során fennálló elmaradása van.

Temetési segély

7.§.

(1) Temetési segély állapítható meg annak, akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülálló esetén 300 %-át.

(2) A temetési segély legalacsonyabb összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, legmagasabb összege a számlával igazolt temetés teljes összege. A helyben szokásos legolcsóbb temetés mértékét az önkormányzat éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(3) A temetési segély iránti kérelmet a halálesetet követő 60 napon belül kell benyújtani, melyhez csatolni kell a temetési számlákat.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történik meg az elhunyt eltemetése akkor a temetéstől számított 60 napot kell figyelembe venni.

(5) A (3) és (4) bekezdésében meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő.

(6) A kifizetett temetési segély összegét a temetési számlákra rá kell vezetni.

(7) A temetési segély megállapítható a temetést megelőzően is, ez esetben a (6) bekezdés szerinti eljárás céljáról a temetést követő 15 napon belül a temetési számlákat be kell mutatni. Ennek elmaradása esetén a Szoctv.17.§. szerint kell eljárni. Temetést megelőzően nyújtott  temetési segély közvetlenül a temetési vállalkozó felé is folyósítható, aki a temetési számlákat a (6) bekezdésben megjelölt eljárás céljából az önkormányzatnak adja át. Az önkormányzat záradékolást követően juttatja el a számlát a segélyre jogosult személy részére.

(8) Nem állapítható meg temetési segély annak a személynek, aki az eltemettetést számlával nem tudja igazolni, illetve abban az esetben, ha a temetési számlák összege nem éri el a a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-át.

(9)^[2] A temetési költségek finanszírozása érdekében temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül, valamint aki az elhunyt személlyel tartási vagy életjáradéki szerződést kötött..

(10) Egy elhunyt után csak egy személy jogosult temetési segélyt igénybe venni.

(11)^[3] A temetési segély iránti kérelmet az 1. mellékletben meghatározott nyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a temetési számlák eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. A temetési számlákat a kérelem elbírálásáról szóló döntés kézbesítésével egyidejűleg vissza kell küldeni a kérelmező részére.

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás

8.§.

(1)^[4] A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat az alábbi sorrend figyelembevételével állapít meg természetbeni támogatást a támogatásra jogosultnak a kérelem benyújtása hónapjának első napjától:

a)        jelen bekezdés b)-i) pontjáig meghatározott jogcímek kifizetéséhez nyújtott visszatérítendő rendkívüli települési támogatás havi törlesztő részlete

b)        közmű műszaki bekötéséhez nyújtott visszatérítendő települési támogatás törlesztőrészlete

c)         érdekeltségi hozzájárulás

d)        talajterhelési díj

e)        lakbér

f)         szemétszállítási díj

g)        vízdíj

h)        villanyáram

i)         gázdíj

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A (2) bekezdés vonatkozásában nem kell figyelembe venni a háztartáshoz tartozó kiskorú személyek vagyonát.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege  450,- Ft.

(8) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. A lakás nagyságnál a lakás bruttó alapterületét kell figyelembe venni.

(9)^[5] A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértéke (a továbbiakban: TM) szorzatának 70 %-a, de nem lehet kevesebb, mint 2000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

9.§.^[6]

(1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatást határozatlan időre kell megállapítani.

(2) A támogatásra való jogosultság fennállásának felülvizsgálatát évente legalább egy alkalommal, február 28-ig kezdeményezi az eljáró szerv. Ezen túl jogosultság fennállásának időtartama alatt az eljáró szerv a támogatásra való jogosultságot bármikor felülvizsgálhatja.

(3) Amennyiben a felülvizsgálat során az eljáró szerv megállapítja, hogy a jogosultság már nem áll fenn a támogatás folyósítását a jogosultságot kizáró tényező bekövetkezésének aktuális hónapjának utolsó napjával szünteti meg. Amennyiben ez nem állapítható meg a jogosultságot megszüntető határozat keltével azonos hónap utolsó napjával kell megszüntetni az ellátásra való jogosultságot.

(4) Meg kell szüntetni az ellátást ha a jogosult a felülvizsgálati eljárást akadályozza. Az ellátást annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyben a felülvizsgálati eljárás kezdeményezésre került. Akadályoztatásnak minősül különösen, ha az ügyfél a felülvizsgálatra megjelölt határidőn belül a szükséges iratokat nem nyújtja be. Ez esetben részére lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás a tárgyévben ismételten nem állapítható meg ugyanarra a lakásra tekintettel.

(5) A támogatásra való jogosultságot csak az esetben lehet megállapítani, ha a kérelmező eleget tesz jelen rendeletben meghatározott ingatlan rendezettségére vonatkozó feltételeknek és az ingatlanhoz tartozó kert egy részét vagy egészét konyhakertként műveli. Amennyiben ezt nem teljesíti a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével az önkormányzatnak - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni. A jogosultság megszüntetésének időpontja annak a hónapnak az utolsó napja, amikor a feltételek nem teljesüléséről az önkormányzat tudomást szerzett.

(6) Amennyiben a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás iránti kérelmet az önkormányzat a (5) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás iránti kérelmet.

10.§.

(1) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2)^[7] Nem állapítható meg támogatás, illetve a megállapított támogatást meg kell szüntetni, ha:

a)  az önkormányzat a jogosult személyt, vagy a háztartásában élő személyt jogerősen hulladékgazdálkodási bírsággal, természetvédelmi bírsággal, vagy állatvédelmi bírsággal sújtotta,

b) az önkormányzat bármely helyi rendelete alapján a jogosult személyt, vagy a háztartásában élő bármely személyt közigazgatási bírsággal sújtotta.

Támogatás az e bekezdésben meghatározott esetekben a jogosultsági feltételeknek egyébként megfelelő jogosultnak csak a bírság megfizetését követő hónap számított 6 hónap elteltével állapítható meg.

A támogatást a bírságot kiszabó döntés jogerőre emelkedése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás megállapításához

a)  a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása, (hitelt érdemlő igazolásként elfogadható a Ket-ben meghatározott kérelmező által tett nyilatkozat is), valamint

c) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás céljából az (1) bekezdés e) és f) pontja esetén történő kifizetésnél a fogyasztó azonosításához szükséges adat, irat.

(5) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

11.§.

(1) Az e §-ban szabályozott eseteken túl a támogatásra való jogosultságot az erre okot adó tény bekövetkeztében aktuális hónap utolsó napjával meg kell szüntetni, ha:

a.) a jogosult elhalálozott,

b.) a jogosult lakcíme megváltozott,

c.) az ingatlan tulajdoni jogában, használati jogában változás következett be,

d.)^[8] a jogosult kérte az ellátás megszüntetését

(2)^[9] Az 1.§. (1) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott sorrend alapján megállapított támogatás sorrendjét vagy összegét az önkormányzat indokolt esetben a jogosultság időtartama alatt megváltoztathatja. A sorrend vagy az összeg változtatását a jogosult a támogatás folyósításának időtartama alatt naptári évenként egy alkalommal kérheti, melynek szükségességét köteles indokolni, vagy okirattal igazolni.

Ápolási támogatás

12.§^[10]

(1) Ápolási támogatásra jogosult az a Zsámbokon állandó bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen Zsámbokon élő közeli hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont] aki vele egy háztartásban élő 18. életévét betöltött ápolásra szoruló tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) Az ápoló rendelkezik olyan háziorvosi igazolással, mely szerint a szükséges ápolási tevékenység ellátására egészségügyileg és mentálisan alkalmas.

b) Az ápolt tartását, gondozását, ellátását szerződésben nem vállalták.

c) Nincs a beteggel együtt élő ápolásra alkalmas hozzátartozó.

d) Az ápolt nem folytat kereső tevékenységet, vállalkozási tevékenységet.

e)  Az ápolást végző háztartásában élő hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át nem haladja meg.

f) Kérelmező munkaviszonyát szüntette meg, vagy fizetés nélküli szabadságot kapott annak érdekében, hogy az ápolási feladatoknak eleget tudjon tenni és ezt a tényt a munkaviszony megszüntetésére, illetve a fizetés nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói igazolással igazolja.

g.) A kérelmező eleget tesz az e rendeletben meghatározott ingatlan rendezettségére vonatkozó előírásoknak.

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott munkaviszony megszüntetését akkor lehet az ápolási támogatás megállapításánál figyelembe venni, ha arra a kérelem benyújtását megelőzően legfeljebb 30 napon belül került sor és a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, vagy a kérelmező kezdeményezte annak megszüntetését.

(3) Az önkormányzat által foglalkoztatott házi segítségnyújtást végző személyek ellenőrizhetik az ápolási támogatásban részesülő személy gondozási kötelezettségének teljesítését, az ápolt tartózkodási helyén, melyről az önkormányzatot írásban tájékoztatják.

(4) Ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodott az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosítására, esetleg vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

(5) Amennyiben az ápolást nyújtó személy ápolási kötelezettségét nem teljesíti az ápolási támogatás megszüntetésre kerül, a megszüntetésre okot adó körülményről való hivatalos tudomásszerzés hónapjának utolsó napján kerül sor.

13.§.

(1) Az ápolási támogatás összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70 %-a.

(2) Az ápolási támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 3. mellékletben meghatározott nyomtatványon kell benyújtani.

(3) Az ápolási támogatásra való jogosultságot legalább hat havonta legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni.

(4) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási támogatás.

(5) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, illetve a megállapított támogatást meg kell szüntetni, ha az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül.

(6) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) a 12.§. (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(7) Az ápolt személy halála esetén az ápolási támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. Egyéb esetben a támogatás megszüntetés időpontja az erre okot adó körülmény bekövetkezésének napja.

Gyógyszerkiadáshoz nyújtott támogatás

14.§.

(1) Az a szociálisan rászorult személy jogosult gyógyszerkiadáshoz nyújtott támogatásra, akinek esetében:

a.) családjában az 1 főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem éri el és

b.) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át meghaladja.

(2) A támogatás megállapítható annak a személynek is, akinek a háziorvos által igazolt hirtelen fellépő súlyos betegsége miatt megnövekedett gyógyszerkiadásai és gyógykezelése, vagy a kérelmező családjában bekövetkezett egyéb krízis helyzet indokolttá teszik és

a.) családjában az 1 főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén 350 %-át nem éri el és

b.) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át meghaladja.

(3) A támogatás megállapítása céljából a háziorvos igazolást állít ki a kérelmező havonta rendszeresen szedett gyógyszerekről.

(4) A (3) bekezdésben kiállított igazolás alapján a helyi gyógyszertár beárazza a havi gyógyszerköltségek összegét és erről igazolást állít ki.

(5) A kérelmező a (2) és (3) és (4) bekezdésben meghatározott igazolásokat a támogatás megállapítása iránti kérelemhez köteles mellékelni.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott gyógykezelések helyéről, időpontjáról annak konkrét megjelölésével (pl.orvosi vizsgálat, vérvétel) a kérelmező nyilatkozatot nyújt be a kérelem mellékleteként.

(6) A gyógyszerkiadáshoz nyújtott támogatás iránti kérelmet a 4. mellékletben meghatározott nyomtatványon kell benyújtani.

15.§.

(1) A gyógyszerkiadáshoz nyújtott támogatás készpénzben és természetben, gyógyszertárban beváltható utalványként fizethető ki.

(2) A gyógyszerkiadáshoz nyújtott támogatás havi mértéke az igazolt gyógyszerköltségek 10%-tól 100 %-ig terjedhetnek.

(3) A támogatás 2 hónaptól maximum 6 hónapos időtartamra állapítható meg.

Szociális alapszolgáltatások

16.§.

(1)

a.) Szociális információs szolgáltatás.

b.) étkeztetés,

c.) házi segítségnyújtás,

d.) családsegítés.

Házi segítségnyújtás

17.§.

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban koruk, vagy egészségi állapotuk miatt önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak.

(2) A házi segítségnyújtás iránti igényeket a házi gondozóknál kell benyújtani a rendelet 5. mellékletben meghatározott nyomtatványon.

(3) A házi segítségnyújtás keretében végzett nagytakarítás óradíja nettó 804.- Ft.

(4) A házi segítségnyújtás keretében végzett nagytakarítást ingyenesen veheti igénybe, akinek az 1 főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülálló esetén a 200 %-át nem haladja meg.

Étkeztetés

18.§.

(1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak, a legalább egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem tudják biztosítani.

(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat, aki kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek, vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkeztetés biztosítására.

(4) Az étkeztetés igénybevételére irányuló kérelmet a rendelet 4. mellékletben meghatározott nyomtatványon kell benyújtani.

(5) Szociálisan rászorult az (1) bek. alkalmazásában az, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedülálló esetén 350 %-át.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt jövedelemhatártól el lehet térni, ha a kérelmező bizonyítja, hogy havi rendszeres kiadásai miatt szociálisan rászorultnak tekinthető.

(7) Az ellátásért külön rendeletben meghatározott térítési díjat kell fizetni.

Egyéb szociális rászorultságtól függő támogatások

19.§.

(1) Azoknak a szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók, akik állami felsőoktatási intézményekben, nem állami felsőoktatási intézményekben az oktatásért felelős Minisztérium és intézmények közötti megállapodás alapján az első alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben nappali tagozatán folytatják tanulmányaikat szociális ösztöndíj adományozható.

(2) Szociális hátrányos helyzetű az a hallgató, akinek:

a) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 400 %-át,

b) egyedülálló szülő esetén családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 450 %-át.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban meghatározott nyomtatványt, utolsó háromhavi nettó jövedelemről szóló igazolást, hallgatói jogviszony igazolását.

20.§.

(1) A rákötési kedvezmény az egyedül élő súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőség elősegítése érdekében biztosított egyszeri pénzbeli juttatás.

(2) A kedvezmény összege 10.000,- Ft.

(3) A rákötési kedvezményre az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos jogosult, aki:

a) a településen ingatlantulajdonnal rendelkezik, és ott bejelentett lakcíme van,

b) a Vácszentlászló-Zsámbok-Valkó Települések Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat igazolása alapján szennyvíz-csatornahálózatra történő rákötésre jogosult,

c) jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a) orvosszakértői szerv szakvéleményét a súlyos fogyatékosság fennállásáról

b) rákötési kérelmet és annak visszaigazolását,

c) a 13.§.(4) bekezdésében meghatározott jövedelemigazolásokat

(5) Egyedül élő az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

20/A.§.^[11]

(1)       Szociális célú tűzifa támogatás természetbeni ellátásként adható annak a személynek vagy családnak, aki időszakosan bekövetkezett vagy tartósan fennálló létfenntartási problémákkal küzd, feltéve, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 100 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át és a lakásának fűtését fatüzelésre alkalmas tüzelőberendezéssel biztosítja.

(2)       A kérelmek elbírálása során előnyt élveznek az

• aktív korúak ellátásában részesülők,
• időskorúak járadékában részesülők,
• települési támogatásban különösen lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatásban részesülők,
• kiskorú gyermeket nevelők,
• egyedül élő időskorúak,
• adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra jogosultak,
• halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család

(3)       Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő jövedelem esetén is jogosult támogatást nyújtani, amennyiben a kérelmező olyan rendkívüli élethelyzetbe került, amely létfenntartását súlyosan veszélyezteti. Ilyen különösen ha a havi jövedelméből igazolhatóan olyan a létfenntartáshoz szükséges kiadásokat kell teljesítenie ami miatt a fennmaradó összeg nem nyújt fedezetet a létfenntartáshoz sem, illetve a kérelmező, valamint vele egy háztartásban élők súlyos betegsége, kórházi ápolása esetén.

(4)       Háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa vagy 10 q szén adható, melyért Zsámbok Község Önkormányzata a szociális célú tűzifában vagy szénben részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

Az ingyenes támogatás összmennyisége nem haladhatja meg a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatásról szóló miniszteri rendeletben, vagy pályázati kiírásban meghatározott önkormányzat által igényelhető mennyiséget.

(5)       A támogatás iránti igényeket a szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz benyújtott önkormányzati pályázat elbírálását követően az elbírálás évének december 15. napjáig lehet kérelmezni a rendelet 6. melléklete szerinti nyomtatványon.

(6)       Amennyiben a jogosult a részére kiszállított szociális célú tűzifát értékesíti, vagy bármilyen jogcímen más személy részére ruházza át az a támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételének minősül.

Közös szabályok

21.§.^[12]

(1) A Szoctv-ben és jelen rendeletben meghatározott, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátások elbírálását a képviselő-testület a (2) és (4) bekezdésben nem szabályozott esetekben a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át.

(2) Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át hatáskörét az alábbi ügyekben:

a) a 7.§-ban meghatározott temetési segély

b) a Szoctv. 48.§-ban meghatározott köztemetés

c) a házi segítségnyújtással és a szakosított ellátást nyújtó intézetekkel kapcsolatos eljárás

d) a 18.§-ban meghatározott étkeztetés

e) a (3) bekezdésben meghatározott rendkívüli települési támogatás ügyében

f)^[13] A rendelet 20/A.§-ában meghatározott szociális célú tűzifa támogatás

(3) Különösen indokolt esetben a polgármester esetenként legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszereséig, azonnali rendkívüli települési támogatás megállapításáról rendelkezhet. Az eljárás során a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérhet. A Szociális és Egészségügyi Bizottságot a polgármesteri hatáskörben megállapított rendkívüli települési támogatásról a következő ülésen tájékoztatni kell.

(4) A képviselő-testület a jegyzőre ruházza át hatáskörét a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás iránti kérelmek elbírálása ügyében.

(5) A jövedelmektől függő ellátások elbírálása iránti kérelmekhez csatolni kell a kérelmező és családja, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás iránti kérelmek esetén a háztartás tagjainak előző havi, valamint az egyéb előző évi nem havi rendszeres jövedelemről szóló bizonyítékokat.

(6) A jövedelem igazolásánál elfogadható bizonyítékok:

a) munkabér esetén munkáltató által kiállított igazolás, vagy a munkabér elszámolásáról szóló munkáltató által kiállított írásbeli tájékoztató

b) nyugdíjas esetén a folyósító szerv által a tárgyév január 31. napjáig megküldött tájékoztatót az adott évi nyugellátás összegéről, és a kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjszelvénye, vagy a nyugdíj összegét tartalmazó bankszámlakivonat,

c) társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem esetén az állami adóhatóság igazolása a bevallott jövedelemről

d) ingatlan és ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem esetén az adásvételi szerződés

e) önkormányzati, munkaügyi szervek vagy járási hivatal által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás esetén a támogatást megállapító határozat, illetve a kifizetést igazoló postai szelvény, vagy bankszámlakivonat

f) föld bérbeadásából származó jövedelem esetén bérleti szerződés és a bérleti díj kifizetését igazoló okirat

g) gyermektartásdíj, ösztöndíj, stb. kifizetését igazoló postai szelvény, átvételi elismervény, nyilatkozat

h) aktív korú, rendszeres pénzellátással nem rendelkező és keresőtevékenységet nem folytató kérelmező, családtag, háztartás tagja esetén be kell mutatni az állami foglalkoztatási szerv igazolását, hatósági bizonyítványát a kérelmező, családtag, háztartás tagja álláskeresőként történő nyilvántartásba vételéről, együttműködéséről. Az igazolás, hatósági bizonyítvány kiállításának napja a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belülinek kell lenni.

(7)^[14] A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatásokat a kérelmezőnek nem szükséges igazolni, azt az eljáró szerv a CSTINFO elnevezésű szociális nyilvántartásból szerzi be.

(8) A Szoctv. 10.§.(6) bekezdésében foglalt vagyon fenntartási költségeit igazoló iratok közül a kérelem benyújtását megelőző 3 havi közüzemi számla benyújtására hívja fel a hatóság az ügyfelet. Közüzemi számlák különösen, a víz, villany és gázszámla. A hulladék kezeléssel kapcsolatos díjakat a szolgáltató által közölt adatok alapján kell számítani. A fenntartási költség számításánál a vizsgált 3 hónap átlagát kell figyelembe venni. Hagyományos fűtés esetén a lakás nagyságát és állapotát figyelembe véve kell a fűtési költséget megbecsülni.

(9) Amennyiben a kérelmező az (7) bekezdésben meghatározott időszakra vonatkozóan nem rendelkezik minden számlával úgy korábbi két havi számlát lehet figyelembe venni. Ha a kérelmező ezen számlákkal sem rendelkezik felhatalmazást adhat az eljáró hatóság részére, hogy a közüzemi szolgáltatótól a szükséges adatokat szerezze be. Amennyiben ezt a felhatalmazást a kérelmező nem adja meg részére támogatás nem állapítható meg.

(10) A jövedelem vélelmezése során a vagyon egy havi fenntartási költségeihez a háztartásban, illetve a családban élő személyek után minden egyes személy után a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át kell hozzáadni.

(11) E rendelettel nem szabályozott rendelkezések tekintetében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet paragrafusai kell alkalmazni.

(12)^[15] Nem állapítható meg e rendeletben szabályozott támogatás annak a személynek, aki az önkormányzat részére kárt okoz, kivéve ha a károkozás tényét elismerte és a kárt megtérítette.

(13)^[16][17] Nem állapítható meg e rendeletben szabályozott támogatás annak a személynek,

a.) aki jogosulatlanul és rosszhiszeműen vett igénybe szociális támogatást és annak visszafizetésére kötelezi az önkormányzat a kötelezettség visszafizetésének napjáig,

b.) akinek visszatérítendő szociális támogatás, lakbér, vagy közmű díj tartozásával kapcsolatban hátraléka áll fenn az önkormányzat felé.

Amennyiben az a.), b.) pontban foglaltak a rendszeres települési támogatás folyósítása alatt következnek be a támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni a visszafizetést megállapító határozat jogerőre emelkedése hónapjának utolsó napjával, illetve a b.) pontban meghatározott egyéb tartozás keletkezésének hónapjának utolsó napjával. Jelen bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni ha olyan személynek áll fenn hátraléka, akit a támogatás megállapításánál figyelembe kellett venni.

(14) Csak kivételes méltányolást igénylő esetben állapítható meg települési támogatás, ha a kérelmező, családtagja, illetve a háztartásban élő személy a 21.§.(6) bekezdésének h) pontjában megjelölt igazolással, illetve hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkezik.

(15) A rendszeres ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

22.§.

(1) A Szoctv-ben, illetve jelen rendeletben meghatározott ingatlan rendezettsége során az a kérelmező köteles gondoskodni:

a.) a lakáshoz tartozó udvar, kert és a kerítésen kívüli utcafronti rész gyommentesítéséről és rendben tartásáról, különös tekintettel az esetlegesen ott található gaz, vadon növő bozót, szemét és lom eltávolítására, illetve mindenféle szemét zárt tárolóban történő tárolására.

b) az ingatlan előtti járdának pormentesítéséről és síkosság mentesítéséről gondoskodni kell, (járda hiányában 2 méter széles területsávnak a tisztántartásáról és síkosság mentesítéséről), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb a telekhatáron kívüli és max. 20 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, valamint az ingatlan előtti vízelvezető árok kiásása és folyamatos tisztántartása a kerítés teljes hosszában a bejáratok kivételével (az árok mélysége min. 40 cm, alsó szélessége min. 40 cm, felső szélessége min. 60 cm).

c) szükséges az ingatlanhoz tartozó utcafronti kerítésnek (az utcaképbe illeszkedő rendezettség szerinti megjelenésnek is eleget tevő) meglétére.

d) az ingatlanon tartott állatok szabályos tartásáról, a közterületre történő kijutásuk megakadályozásáról

e) az ingatlan és az ingatlan előtti terület parlagfű mentességéről

f) az ingatlan előtti közterületen lévő fák, cserjék ne akadályozzák az ingatlan előtti közlekedést, az ingatlanról a gyalogjárdára és az út fölé hajló ágak nyesése annak érdekében, hogy a biztonságos közlekedés zavartalansága biztosított legyen

g) a szabadban levő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása rendezetten történjen,

h) az épület vagy épületek esetleges málló vakolatát törmelékeit rendszeresen összetakarítsák, valamint eltávolítsák,

i) az ingatlan előtti közterületen ne történjen engedély nélküli építőanyag, építési törmelék tárolás

(2) A (1) bekezdésben foglaltaknak az ellátás folyósításának teljes időtartama alatt teljesülnie kell

(3) Sarok telek esetén a közterülettel kapcsolatos oldalhatáron is kell teljesülnie ezen feltételeknek

(4)^[18]

23.§.

Szociálpolitikai Kerekasztal

(1) Zsámbok Község Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, aminek feladata:

            a) a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése,

            b) a szolgáltatástervezési koncepció végrehajtása érdekében elfogadott Képviselő-testületi  döntések megvalósulásának monitorozása,

            c) az egyes ellátotti csoportok helyzetének vizsgálata a szolgáltatástervezési koncepcióban             meghatározott feladatok időarányos teljesítésével összefüggésben.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai:

- Zsámbok Község Polgármestere,

- az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke,

- Zsámbok Község Jegyzője,

- Bajza Lenke Általános Iskola igazgatója,

- Kacó Napközi Otthonos Óvoda vezetője,

- Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói,

- védőnő,

- Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke,

- a szociális területen működő civil szervezetek vezetői,

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülésein a képviselő-testület tagjai tanácskozási joggal rendelkeznek.

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy ülést tart. Az üléseket a polgármester hívja össze. A Kerekasztal az általa elfogadott ügyrendje alapján működik.

(5) A polgármester gondoskodik a Szociálpolitikai Kerekasztal működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátásáról.

(6) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülésén szavazati joggal rendelkező tagok határozati formában döntenek. Az érvényes határozathoz a szavazati joggal rendelkezők több, mint felének egyező szavazata szükséges.

(7) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülései nyilvánosak.

(8) A Szociálpolitikai Kerekasztal ügyrendjében szabályozhatja az ülésein tanácskozási joggal részt vevő személyek körét.

Záró rendelkezések

24.§.

(1)^[19] 2015. évben

a) a korábban megállapított lakásfenntartási támogatás lejártáig lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás nem állapítható meg ugyanazon ingatlan vonatkozásában.

b) a rendelet 4.§.(6) bekezdésében meghatározott számításnál a tárgyévben nyújtott önkormányzati segélyt is figyelembe kell venni.

 (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a korábban megállapított ápolási díjra való jogosultság megszűnik.

(3) Jelen rendelet 2015. március 1-én lép hatályba.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 19/2013 (XII.17.) rendelet hatályát veszti.

Záradék:

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (2) bek. alapján a rendelet 2015. február 26. napján kihirdetésre került.