Zsámbok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2020(X.14..) rendelete

ZSÁMBOK KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2020. 10. 14

 

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT


Zsámbok község önkormányzata képviselő-testületének

16/2020 (X.14.) számú önkormányzati rendelete

Zsámbok község helyi építési szabályzatáról



Zsámbok Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában, valamint 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 7/2017 (VII.19.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:



A rendelet alkalmazásának általános előírásai


  1. A rendelet hatálya, alkalmazása
  1. §


  1. A rendelet hatálya Zsámbok Község közigazgatási területére terjed ki.
  2. Jelen rendelet csak mellékleteivel együtt érvényes:
  1. 1. számú: SZT-1: Szabályozási terv (belterület, M=1:4.000
  2. 2. számú SZT-2: Szabályozási terv (külterület), M=1:7000
  3. 3. számú: Állattartó építmények elhelyezésének szabályai
  4. 4. számú: Elővásárlási jog bejegyzése
  1. Jelen rendelet függelékei:
  1. 1. számú: A település országos védettségű épületei és műemléki környezetük
  2. 2. számú: Az azonosított régészeti lelőhelyek listája
  3. 3. számú: Természetvédelem alatt álló területek listája
  4. 4. számú: A település közútjainak tervezési osztályba sorolása.
  1. Az e rendeletben szabályozott eljárásokban, azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e rendelet nem szabályoz

a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény,

b) az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény,

c) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Korm. rendelet és

d) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.


  1. Értelmező rendelkezések
  1. §

A rendelet alkalmazásában:

1. Melléképület: a fő rendeltetési egységhez tartozó, egyéb kiegészítő, kiszolgáló helyiséget (például tároló, mosókonyha, szárító, nyári konyha) magába foglaló önálló épület, ami nem minősül melléképítménynek.

2. Alaprajzilag pontszerű építmény: olyan épület vagy építmény, amelynek bármely egymásra merőleges két irányból felvett homlokzati megjelenésénél érvényes, hogy függőleges irányban mért kiterjedése a vízszintes irányban mért kiterjedésének négyszeresét eléri.

3. Védőzöld: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület.

4. Fekvőtelek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek vagy azon építési telek, amely homlokvonala a telek hosszabbik oldala.

5. Pavilon: Kerti ház, árusító fülke, kisebb kerti épület.

6. Kézműipari rendeltetésű építmény: Olyan építmény, ahol nem gépi technológiával állítanak elő termékeket, ahol a kézi munka a jellemző.



  1. Szabályozás eszközei
  1. §
  1. A szabályozás alapelemei:
  1. szabályozási vonal és szabályozási szélesség,
  2. övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa,
  1. Más magasabb szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:
  1. védőterületek, védőtávolságok, védősávok
  2. műemlék jele és a műemléki környezet határa,
  3. nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
  4. országos ökológiai hálózat övezeteinek lehatárolása
  5. tájképvédelmi szempontból kiemelt övezet lehatárolása
  6. Országos jelentőségű védett természeti területek lehatárolása és helye (ex lege természetvédelmi terület)
  1. A Szabályozási Terv - a Szabályozási tervlapok - tartalma:

a) Kötelező szabályozási elemek:

  1. közigazgatási határ
  2. belterületi határ
  3. szabályozási vonal
  4. övezethatár
  5. beépítésre szánt terület határa
  6. építési övezet, övezet jele
  7. védőterület határa
  8. műemlék
  9. műemléki környezet határa
  10. régészeti lelőhely határa
  11. ex lege természetvédelmi terület határa
  12. ökológiai hálózat övezeteinek határa
  13. tájképvédelmi szempontból kiemelt övezet határa

b) Irányadó szabályozási elemek:




Közterület alakítására vonatkozó általános előírások


  1. Közterületen lévő építmény elhelyezése
  1. §
  1. A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni követelmények:
    1. Megengedett legnagyobb épületmagasság pavilon esetében: 3,5 m, legnagyobb alapterület nettó 3 m2. A gyalogos forgalmat nem zavarhatja, épület bejárata elé nem helyezhető, építménytől legalább 1,20 m-re, a tűzrendészeti előírásokat is figyelembe véve helyezhető el.
  2. A közterületeket az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.


  1. Belterületbe vonandó területek szabályozása
  1. §
  1. A belterületi határ változtatása szabályozási terv alapján lehetséges.



Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások


  1. Művi értékek védelmének általános előírásai
  1. §
  1. Az országos műemléki védelem alatt álló építményeket és műemléki környezetüket az SZT-1 jelű szabályozási tervlap jelöli.
  2. A helyi védettséggel érintett területek, építmények esetén a külön vonatkozó önkormányzati rendelet állapítja meg a rendelkezéseket és követelményeket.



  1. Régészeti lelőhelyek védelme
  1. §


  1. A település közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek lehatárolását az SZT-1 és SZT-2 jelű szabályozási tervlap tartalmazza.
  2. A régészeti lelőhelyeket a 2. sz. függelék tartalmazza.



A táj és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások


  1. A természeti értékvédelem általános előírásai
  1. §
  1. A település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi területek kerülnek kijelölésre:
  1. Országos ökológiai hálózat területei (magterület, ökológiai folyosó,);
  2. Országos jelentőségű ex-lege védett természeti terület (földvár).
  1. Természeti értékvédelem alatt álló területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvásával összhangban legyen.  


Környezetvédelmi előírások


  1. Földvédelem
  1. §
  1. A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
    1. a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
    2. a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet,
    3. az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
  2. A pincék, pincerendszerek feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag, talaj nem használható.


  1. A vizek védelmének általános előírásai
  1. §
  1. A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem lehetséges. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen a gazdasági övezetek kivételével, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Egyedi szennyvíztározóból a folyékony kommunális hulladék csak szippantott szennyvíz kezelővel rendelkező szennyvíztisztító telepen helyezhető el.
  2. A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.
  3. Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerőhelytől számított 100 m-en belül  rágyatároló nem létesíthető
  4. A kutak létesítésénél a különböző építményektől és létesítményektől való minimális védőtávolságok: lakó épülettől 15 m; melléképülettől 5 m; istállótól 10 m azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól 25 m.
  5. A vízminőségvédelmi területen belül:
  1. 15,0 m-nél nagyobb talpmélységű ásott kút, különálló árnyékszék, állattartó-telep, gombakomposztálótelep nem létesíthető.
  2. nem burkolt felületen hulladék, potenciálisan szennyező anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
  1. Az országos vízminőség-védelmi területen belül állattartó telepek trágyatároló építményeket a felszín alatti vizek minőségének védelmére vonatkozó, külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően az alábbiak szerint lehet elhelyezni:
  1. Hígtrágya tároló kialakítására vonatkozó előírások: hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz tárolására kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartály, medence létesíthető. A tárolótartály, medence anyagának a korróziónak ellen kell állni, aminek élettartama legalább 20 év. A tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie, hogy biztosított legyen a tilalmi időszakokban biztonságos tárolásuk.
  2. Istállótrágya tároló kialakítására vonatkozó előírások: istállótrágya tárolása szigetelt alapú, csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen létesíthető. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására.
  3. Mélyalmos trágya - amennyiben nem ütközik más előírással - előzetes tárolás nélkül is kijuttatható, de abban az esetben, ha az előírások ezt nem teszik lehetővé, az istállótrágyával azonos módon kell tárolni és kezelni.
  4. A karámföld tárolása az istállótrágyával azonos módon történhet. A karámok csurgalékvizének gyűjtését úgy kell megoldani, hogy az ne veszélyeztethesse a környezetet.
  5. Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén - legfeljebb 2 hónap időtartamra - olyan helyen alakítható ki elszivárgás elleni védelem nélkül, ahol

ea) a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van,

eb) felszíni víz nincs 100 m-en belül.

Ideiglenes trágyakazal nem létesíthető vízjárta területen, alagcsövezett mezőgazdasági tábla szélén.

  1. A silótakarmányok tárolására szolgáló silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet a csurgalékvízhez hasonlóan szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni, felhasználása során ügyelni kell rá, hogy ne szennyezhesse a vizeket.


  1. Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás előírásai
  1. §
  1. A település területén a kommunális hulladék szervezett gyűjtését és elszállítását, valamint a szelektív hulladékgyűjtést az önkormányzat települési szilárd hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló rendeletének megfelelően kell végezni.
  2. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.



Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások


  1. Telekalakítás
  1. §
  1. A település területén a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút, közhasználat céljára átadott területként és a közterületre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.



Közművek előírásai


  1. Általános közműellátási és elektronikus hírközlési előírások
  1. §
  1. A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
  1. a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
  2. a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
  1. Új közforgalom előtt megnyitott út építése, út rekonstrukciója esetén gondoskodni kell.
  1. a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
  2. a meglevő közművek szükséges felújításáról,
  3. a csapadékvizek elvezetéséről,
  4. közforgalmi út esetén a közvilágítás, magán út esetén a térvilágítás megépítéséről.
  1. A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
  1. a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
  2. az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
  3. új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.
  1. A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében
  1. a közterület alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, úgy, hogy
  2. a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét az adottságokat figyelembe véve lehetőleg úgy kell kijelölni, hogy
  1. 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
  2. 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
  1. A 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt felszín közeli csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
  2. Állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület építése, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
  1. a belterület egészén, és a beépítésre szánt területeken a teljes közműellátás biztosítható:
    1. a villamos-energia ellátás,
    2. a vezetékes ivóvíz ellátás,
    3. jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
    4. az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;
  2. a külterületeken lévő beépítésre nem szánt területeken legalább hiányos közműellátás biztosítható:
    1. a villamos-energia ellátás,
    2. az illetékes közegészségügyi szakhatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
    3. jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
    4. az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.


  1. Vízellátás
  1. §
  1. A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
  2. Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani


  1. Csatornázás
  1. §
  1. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
  1. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre - sem megengedett.
  2. A nyílt árkokba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
  3. A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad, illetve az adottságok figyelembevételével a rendeleteknek megfelelő közműpótló, zárt tározó, vagy egyedi biológiai szennyvíztisztító kisberendezés építésével lehet.
  1. Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.
  2. A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
  1. Zárt felszín közeli, illetve nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal rendelkező beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
  2. Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn a már üzemelő közlekedési utak mentén.
  1. Nyílt árkos vízelvezetésű utcákban az építési telkek személyi bejáratait és a gépkocsibehajtókat úgy kell kialakítani, hogy az áthidalások, illetve csőátereszek az árok szelvényét ne csökkentsék.
  2. A csőátereszek és vízelvezető árkok tisztántartásáról, a vízfolyást gátló akadályok eltávolításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
  3. A csőátereszek és vízelvezető árkok tisztántartásáról az építési telkek utcafontjain az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.
  4. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
  5. A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvízelvezető-hálózatba, illetve befogadóba.
  6. Karbantartás, illetve belvíz védekezés számára
  1. az önkormányzati és társulati kezelésben lévő nem közterület mentén húzódó belvízcsatornák, árokrendszerek partéleitől 3-3 m, a már beépült helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m,
  2. Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő folyóvizek partéleitől 6 m szélességű sáv szabadon hagyandó.
  1. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a vízügyi hatóság engedélyével szabad.


  1. Földgázellátás
  1. §
  1. A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét (nagy-középnyomású vezeték esetén 5-5 m, középnyomásnál 3-3 m) szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával megengedett.
  2. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.


  1. Villamosenergia ellátás
  1. §
  1. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatesteket lehet elhelyezni.


Építés általános szabályai


  1. Általános építési előírások
  1. §
  1. A település igazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás), de új építési munka már csak HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
  2. Az előkert nagyságának meghatározásakor az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
  1. A település már beépült részein az előkert meghatározása tekintetében a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.
  2. Új beépítésű területeken az előkert mérete 5 méter.
  1. Az oldalkert és hátsókert nagysága már beépült területek környezetében a kialakult állapotnak megfelelő, új beépítésű területeken az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók, kivéve ahol az egyes építési övezetek előírásai másként rendelkeznek.
  2. A település területén a templom körüli utcákban, az Erzsébet téren, a Bajza Lenke téren és a Kisdiófa utcában alakítható ki nyúlványos telek, amennyiben a telek szélessége eléri a 18 métert.


  1. A zöldfelületek kialakításának és fenntartásának általános előírásai
  1. §
  1. Telekhatár mentén kialakítandó védőzöldsáv a sáv teljes hosszának 15%-áig megszakítható, kapu, portaépület, gépkocsitároló, egyéb közmű építmény, reklámtábla elhelyezése céljából.
  2. Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ágnak megfelelő növényzet fenntartását.



  1. Állattartó építmények
  1. §

Állattartó építmény létesítésekor e rendeletben meghatározott legkisebb megengedett telepítési távolságot és az állattartáshoz minimálisan szükséges terület meghatározást is figyelembe kell venni, a vonatkozó jogszabályokban és jelen rendelet 3. sz. mellékletében meghatározottak szerint.



  1. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
  1. §
  1. A település külön előírásban meghatározott katasztrófa védelmi besorolása: Zsámbok a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település.
  2. A település külön előírásban meghatározott – fenti - katasztrófa védelmi besorolásának megfelelő tartalommal elkészített katasztrófa elhárítási - védelmi terv előírásait együttesen kell alkalmazni az országos szabályzatok, valamint a helyi ár- és belvízvédelmi, tűz- és robbanásvédelmi, környezetbiztonsági előírásokkal.



Beépítésre szánt építési övezetek előírásai


  1. A lakóterületek övezeteinek (Lk, Lf) általános előírásai
  1. §
  1. Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telkek is beépíthetők, ha az övezeti előírások maradéktalanul betarthatók.
  2. A telekalakítás szabályai:
  1. Az újonnan építési övezetekké váló területeken a kialakítható új építési telkek legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítés esetén 16 méter, szabadon álló beépítési mód esetén 20 méter, legkisebb mélysége 35 m.
  2. A már beépült területeken kialakítandó új építési telkek legkisebb szélessége 14 m.
  3. fekvőtelkek legkisebb mélysége 20 méter lehet.
  1. Az övezetek telkein az építési hely az OTÉK előírásainak megfelelően alakítandó ki, kivéve ahol az egyes építési övezetek előírásai másként rendelkeznek.
  2. Két- vagy többlakásos lakóépületek építése esetén a lakásokat elválasztó épületszerkezetek hangszigetelési követelményeit biztosítani kell.
  3. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalhatártól legalább 0,5 m, és legfeljebb 1,0 m távolságra kell elhelyezni.
  4. A hátsókert felőli építési határvonal az utcai telekhatártól számítva legfeljebb 50,0 m-re lehet.

  6. Az övezetekben a meglévő kerti építmények megtarthatók, felújíthatók.
  7. Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
  1. A következő létesítmények a telken belül bárhol elhelyezhetők:
  1. közműcsatlakozási műtárgy.
  1. Egyéb építmény csak a szomszédos ingatlan beépítését nem korlátozó módon helyezhető el.
  2. Az alábbi létesítmények az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el:

ca)  közműpótló műtárgy

cb) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

cc)  építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

cd) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem.

  1. Mezőgazdasági építmény az utcai telekhatártól legalább 20 méterre helyezhető el.
  2. Gépkocsitároló, garázs az utcafronti kerítéstől legalább 20 méterre helyezhető el abban az esetben, ha nem az épülettömeg mögött helyezkedik el.
  1. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás legfeljebb 1,5 m lehet.
  2. Az állattartás céljára szolgáló épületek kizárólag az utcai telekhatártól minimum 20 méterre, a lakóépület mögött helyezhető el. Épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet, továbbá az állattartó épület a lakóépülettől legalább 8,0 m-re építhető.





  1. A kisvárosias lakóterület övezetének (Lk) részletes előírásai
  1. §
  1. Az Lk jelű építési övezet előírásai:
  1. Beépítési mód                                                                                             oldalhatáron álló
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                         1500
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                           30
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                           30
  5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                         építési helyen belül
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            8,0
  7. Az épület legmagasabb pontja (m)                                                                                    9,5
  8. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                40
  9. A közműellátás mértéke:                                                                                               teljes
  1. Az építési övezetben elhelyezhető épület:
  1. lakóépületet,
  2. kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést,
  3. igazgatási, iroda rendeltetést,
  4. szállás jellegű rendeltetést,
  5. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést tartalmazhat, valamint
  6. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari rendeltetést,
  7. sport

rendeltetést is tartalmazhat.


  1. A falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) részletes előírásai
  1. §
  1. Az Lf-1 jelű építési övezet előírásai:
  1. Beépítési mód                                                                                             oldalhatáron álló
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                           350
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                           30
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                           30
  5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                         építési helyen belül
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            5,5
  7. Az épület legmagasabb pontja (m)                                                                                    8,0
  8. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                50
  9. A közműellátás mértéke:                                                                                               teljes
  1. Az építési övezetben elhelyezhető épület:
  1. legfeljebb egylakásos lakóépületet,
  2. kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést,
  3. igazgatási, iroda rendeltetést,
  4. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést tartalmazhat, valamint
  5. mezőgazdasági tevékenységi célú rendeltetést tartalmazhat, amelyen belül



  1. §
  1. Lf-2 jelű építési övezet előírásai:
  1. Beépítési mód                                                                                             Oldalhatáron álló
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                           700
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                           25
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                           25
  5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                         építési helyen belül
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            6,0
  7. Az épület legmagasabb pontja (m)                                                                                    8,0
  8. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                60
  9. A közműellátás mértéke:                                                                                               teljes
  1. Az építési övezetben elhelyezhető épület:
  1. legfeljebb kétlakásos vagy két egylakásos lakóépületet,
  2. kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést,
  3. igazgatási, iroda rendeltetést,
  4. szállás jellegű rendeltetést,
  5. kézműipari rendeltetést,
  6. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést tartalmazhat, valamint
  7. mezőgazdasági tevékenységi célú rendeltetést tartalmazhat, amelyen belül


  1. Az építési övezeten belül a Kossuth Lajos utca északi oldalán a 830-878 hrsz. ingatlanok területén az oldalkert mérete 3 méter.


  1. §
  1. Lf-3 jelű építési övezet előírásai:
  1. Beépítési mód                                                                                             Oldalhatáron álló
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                         1000
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                           20
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                           20
  5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                         építési helyen belül
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            6,5
  7. Az épület legmagasabb pontja (m)                                                                                    8,0
  8. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                60
  9. A közműellátás mértéke:                                                                                               teljes
  1. Az építési övezetben elhelyezhető épület:
  1. legfeljebb kétlakásos, vagy két egylakásos lakóépület lehet,
  2. kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést,
  3. igazgatási, iroda rendeltetést,
  4. szállás jellegű rendeltetést,
  5. kézműipari rendeltetést,
  6. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést tartalmazhat, valamint
  7. mezőgazdasági tevékenységi célú rendeltetést tartalmazhat, amelyen belül



  1. §
  1. Lf-4 jelű építési övezet előírásai:
  1. Beépítési mód                                                                                                  Szabadonálló
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                           700
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                           25
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                           25
  5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                         építési helyen belül
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            6,0
  7. Az épület legmagasabb pontja (m)                                                                                    8,0
  8. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                60
  9. A közműellátás mértéke:                                                                                               teljes
  1. Az építési övezetben elhelyezhető épület:
  1. legfeljebb kétlakásos vagy két egylakásos lakóépületet,
  2. kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést,
  3. igazgatási, iroda rendeltetést,
  4. szállás jellegű rendeltetést,
  5. kézműipari rendeltetést,
  6. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést tartalmazhat, valamint
  7. mezőgazdasági tevékenységi célú rendeltetést tartalmazhat, amelyen belül




  1. A településközpont területek (Vt) építési övezeteinek általános előírásai
  1. §
  1. Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
  1. közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy
  2. kerti építmények,
  3. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhető el.
  4. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

 

  1. §
  1. A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:
  1. Beépítési mód                                                                                                  Szabadonálló
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                           600
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                           30
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                           30
  5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                         építési helyen belül
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            7,0
  7. Az épület legmagasabb pontja (m)                                                                                    9,0
  8. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                50
  9. A közműellátás mértéke:                                                                                               teljes
  1. Az építési övezetben elhelyezhető épület a - lakó rendeltetésen kívül -:
  1. igazgatási épület,
  2. kereskedelmi, szolgáltató,
  3. szállás jellegű,
  4. kulturális, közösségi szórakoztató,
  5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális,
  6. sport

rendeltetést is tartalmazhat.

  1. Az övezet építési telkein a lakó funkció elsődlegessége esetén egy telken legfeljebb egy kétlakásos lakóépület létesíthető.


  1. §
  1. A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:
  1. Beépítési mód                                                                                             Oldalhatáron álló
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                         1500
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                           30
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                           30
  5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                         építési helyen belül
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            8,0
  7. Az épület legmagasabb pontja (m)                                                                                    9,5
  8. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                40
  9. A közműellátás mértéke:                                                                                               teljes
  1. Az építési övezetben elhelyezhető épület:
  1. lakóépület lehet legfeljebb 1 lakással, valamint
  2. igazgatási,
  3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
  4. sport

rendeltetést tartalmazhat.


  1. A gazdasági területek (Gksz, Gip) építési övezeteinek általános előírásai
  1. §
  1. A gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz) és az ipari-gazdasági (Gip) építési övezetekbe tartoznak.
  2. Az építési övezetekben olyan kereskedelmi-szolgáltató, ipari-gazdasági és mezőgazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a lakó-, vegyes és üdülőterületekkel szomszédos telekhatáron nem haladják meg a lakóövezetekre előírt környezeti határértékeket.
  3. Az építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület minden megkezdett 200 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.
  4. A Gksz építési övezetekben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
  1. Környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
  2. A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.
  1. A Gip jelű építési övezetekben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
  1. gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
  2. az ipari területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el,
  3. közmű építmények, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei.
  1. A Gip-km építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
  1. Bármely gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
  2. közmű építmények, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei.
  1. A gazdasági építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
  1. közműcsatlakozási és -pótló műtárgy,
  2. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal),
  3. épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,
  4. kerti építmény,
  5. trágyatároló, komposztáló,
  6. siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,
  7. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
  1. Az építési övezetekben az elő-, oldal- és hátsókert legkisebb mélységét az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.
  2. A gazdasági területek építési övezeteiben megadott legnagyobb épületmagasság értékét csak az övezetben megengedett tevékenységhez technológiai okokból szükséges létesítmények, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények, valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén szabad meghaladni. A pontszerű építmény magassága legfeljebb a megengedett épületmagasság négyszerese lehet.
  3. A gazdasági övezetekben a lakó- és vegyes területek felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.
  4. A gazdasági területeken a telephely bejáratához porta épület építési helyen kívül elhelyezhető.


  1. Gazdasági területek építési övezeteinek részletes előírásai
  1. §
  1. A Gksz-1 jelű építési övezet előírásai:
  1. Beépítési mód                                                                                                  Szabadonálló
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                         1500
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                           30
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                           30
  5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                         építési helyen belül
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            7,0
  7. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                20
  8. A közműellátás mértéke:                                                                                               teljes


  1. §
  1. A Gksz-2 jelű építési övezet előírásai:
  1. Beépítési mód                                                                                                  Szabadonálló
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                         5000
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                           30
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                           30
  5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                         építési helyen belül
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            7,0
  7. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                20
  8. A közműellátás mértéke:                                                                                               teljes
  1. Az építési övezet területén a lakó- és vegyes terület felőli telekhatár mentén legalább 10 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.


  1. §
  1. A Gip-1 jelű építési övezet előírásai:
  1. Beépítési mód                                                                                                  Szabadonálló
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                         5000
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                           30
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                           30
  5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                         építési helyen belül
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            8,5
  7. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                35
  8. A közműellátás mértéke:                                                                                               teljes
  1. Az építési övezet területén a lakó- és vegyes terület felőli telekhatárok mentén legalább 10 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.


  1. §
  1. A Gip-2 jelű építési övezet előírásai:
  1. Beépítési mód                                                                                                  Szabadonálló
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                         5000
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                           50
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                           50
  5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                         építési helyen belül
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                           10,0
  7. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                25
  8. A közműellátás mértéke:                                                                                               teljes

      

  1. §
  1. A Gip-km jelű építési övezet előírásai:
  1. Beépítési mód                                                                                                  Szabadonálló
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                         1500
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                           40
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                           40
  5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                         építési helyen belül
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            7,5
  7. Az épület legmagasabb pontja (m)                                                                                    9,0
  8. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                25
  9. A közműellátás mértéke:                                                                                               teljes

     


  1. Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai
  1. §
  1. A különleges területek építési övezeteibe a község területén a sportterületek (Sp), a rekreációs terület (Kre) és a temető (Kt) területe tartozik.
  2. Az építési övezetek területén az előkert nagysága 5 méter.
  3. Az építési övezetekben az oldal- és hátsókert legkisebb mélységét az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.


  1. Különleges területek építési övezeteinek részletes előírásai
  1. §
  1. Az Sp jelű építési övezet előírásai:
  1. Beépítési mód                                                                                                  Szabadonálló
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                         2000
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                           10
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                           10
  5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                         építési helyen belül
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            6,0
  7. Az épület legmagasabb pontja (m)                                                                                    9,0
  8. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                80
  9. A közműellátás mértéke:                                                                                               teljes
  1. Az építési övezetben sportolási célú építmények valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület) helyezhetők el.
  2. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
  1. közműcsatlakozási és -pótló műtárgy,
  2. hulladéktartály-tároló,
  3. önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
  4. kerti építmény,
  5. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.


  1. §
  1. A Kre jelű építési övezet előírásai:
  1. Beépítési mód                                                                                                  Szabadonálló
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                         2000
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                           10
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                           10
  5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                         építési helyen belül
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            6,0
  7. Az épület legmagasabb pontja (m)                                                                                    9,0
  8. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                80
  9. A közműellátás mértéke:                                                                                               teljes
  1. Az építési övezetben sportolási és rekreációs célú építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, vendéglátóépület és ehhez kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási létesítmények).
  2. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
  1. közműcsatlakozási és -pótló műtárgy,
  2. hulladéktartály-tároló,
  3. önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
  4. kerti építmény,
  5. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.


  1. §
  1. A Kt jelű építési övezet előírásai:
  1. Beépítési mód                                                                                                  Szabadonálló
  2. A kialakítható legkisebb telekméret (m2)                                                                      10.000
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                           10
  4. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                           10
  5. A terepszint alatti beépítettség helye                                                         építési helyen belül
  6. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            5,5
  7. Az épület legmagasabb pontja (m)                                                                                  10,0
  8. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                40
  9. A közműellátás mértéke:                                                                                               teljes
  1. Az építési övezetben temető és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.
  2. A legnagyobb épületmagasság értéke ravatalozó, gondnoki lakás, kegyeleti iroda és egyéb temetői kiszolgálóépület esetén 5,5 m, templom és temetőkápolna esetén 10,0 m.
  3. Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
  1. közműcsatlakozási és -pótló műtárgy,
  2. hulladéktartály, -tároló,
  3. önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
  4. kerti építmény a tűzrakóhely, játszó- és sportszerek kivételével,
  5. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, kegyeleti műtárgy (szobor, kereszt, emlékoszlop, plasztika).
  1. A temető telekhatára mentén növényzetből álló növénysáv létesítendő.



Beépítésre nem szánt övezetek előírásai


  1. Közlekedési területek általános előírásai
  1. §
  1. A közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
  2. A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, vagy növényzet telepíthető.
  3. Külterületen a közlekedési területek védősávja a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei külterületen az úttengelytől mérve:

a) Országos mellékutak mentén 50-50 m.

  1. Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.
  2. Magánutakkal kapcsolatos szabályok:

a) Közforgalom elől el nem zárt magánutakat a közutakra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell kialakítani.

b) 10-nél kevesebb telek megközelítését biztosító magánút minimális telekszélessége 6 m.

  1. Az épületek normatívák szerinti parkoló igényét az OTÉK előírásai szerint telken belül lehet kialakítani.
  2. Új nem közfunkciójú építési munkák esetében a létesítendő parkolóhelyek legfeljebb 50 %-a valósítható meg új közterületi felszíni parkoló kiépítésével.


  1. A (KÖu) jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírások
  1. §
  1. KÖu övezet előírásai:
  1. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)                          5,0
  2. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            7,5
  1. A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.


  1. Zöldterületek általános előírásai
  1. §
  1. A zöldterületi övezetekben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
  2. A zöldterületek övezeteiben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; továbbá: legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, építménynek minősülő antennatartó szerkezet és zászlótartó oszlop helyezhetők el.


  1. §
  1. A Zkp jelű zöldterületi közpark övezet előírásai:
  1. A beépíthető telek legkisebb területe (m2)                                                                      3.000
  2. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)                          3,0
  3. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            7,5
  4. Legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                                                        70
  1. Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:
  1. A terület fenntartásához szükséges épület
  2. játékot, sportot, pihenést és vendéglátást szolgáló építmény


  1. Az erdő övezetek általános előírásai
  1. §
  1. Az erdő övezetek telkei az üzemtervben meghatározott rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek. Az övezetekben a rendeltetésnek megfelelő létesítmények helyezhetők el.
  2. Az erdő övezetekben kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés, valamint indokolt esetben köztárgyak.


  1. Az Ev jelű erdő övezet
  1. §
  1. Az övezet telkei nem építhetők be.



MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK

  1. A mezőgazdasági övezetek általános előírásai
  1. §
  1. A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei és lakóépület helyezhetők el, továbbá a birtokközpont telkén mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület is elhelyezhető.
  2. Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.
  3. Az épületek a közterülettel határos telekhatártól legalább 10 méterre, a szomszédos telekhatártól minimum 5 méterre és a hátsó telekhatártól minimum 6 méterre helyezhetők el.
  4. A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.
  5. Országos ökológiai hálózat magterület, ökofolyosó; országos, vagy helyi jelentőségű természetvédelmi terület által érintett mezőgazdasági területek telkei nem építhetők be.
  6. Az övezetekben a gyepterületek kivételével szélkerék létesíthető a vonatkozó telepítési előírások betartásával.
  7. A szélkerék magassága az egyes övezetekben meghatározott legnagyobb épületmagasság legfeljebb másfélszerese lehet, azonban ha tájképileg értékes látványt takar, akkor nem telepíthető.
  8. Az épületek földszinti padlószintje maximum 75 cm-rel emelhető ki a terepszinthez viszonyítva.


  1. Az Má-k jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet
  1. §
  1. Az övezetben épület és melléképítmény nem helyezhető el.


  1. Az Má-f jelű farmgazdasági általános mezőgazdasági övezet
  1. §
  1. Övezeti paraméterek:
  1. A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete (m2)                                                   100.000
  2. A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazható beépíthetőség (%)                         1,0
  3. A legkisebb kialakítható és beépíthető birtokközpont területe (m2)                                10.000
  4. A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)           15,0
  5. A birtoktest részét nem képező, önállóan beépíthető telek legkisebb területe (m2)          25.000
  6. A birtoktest részét nem képező, önállóan beépíthető telek esetén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%)                                                                                                          3,0
  7. Legnagyobb épületmagasság (m)                                                                                     4,5
  1. A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.
  2. A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 300 m-re kell lennie a meglévő, illetve tervezett belterület határtól.
  3. A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a hozzá tartozó birtoktest összes telkének ingatlan-nyilvántartási adatait. A birtoktest birtokközponton kívül eső telkeire építési tilalmat, illetve korlátozást kell bejegyezni. A birtokközpont, illetve a birtoktest területén történő építési tevékenység esetén vizsgálni kell, hogy a birtoktest telkei a birtokközponttól 20 km-nél távolabb nem lehetnek.
  4. Az övezetben megadott legnagyobb épületmagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez technológiai okokból szükséges üzemi építmények (silók) legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.
  5. Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés és az agrárturizmus építményei, valamint a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmények helyezhetők el, azonban a jogszabályokban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további egy szolgálati lakás létesíthető.
  6. Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:
  1. a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,
  1. A melléképítmények közül:
  1. közmű-becsatlakozási műtárgy,
  2. közműpótló műtárgy,
  3. hulladéktartály-tároló,
  4. kerti építmény.
  5. húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
  6. állat ól, állatkifutó,
  7. trágyatároló, komposztáló,
  8. folyadék- és gáztároló,
  9. építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

helyezhető el.

  1. A 100.000 m2-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein, vagy a 25.000 m2-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem lehetséges.
  2. Az övezetbe tartozó természeti értékvédelem alatt álló gyep (rét, legelő), erdő, vagy nádas művelési ágú alrészletei nem építhetők be, azokon melléképítmény sem helyezhető el.


  1. A V jelű vízgazdálkodási övezet
    (a vízfolyások, mesterséges tavak meder és part területe)
  1. §
  1. A V jelű övezet előírásai: a jelentősebb belvízelvezető-, öntözőcsatornák területei. Az övezetbe a kisvízfolyások meder és part területei, és vízbeszerzési, vízmű területek, vízgazdálkodási üzemi területek tartoznak.
  2. A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.


  1. Beépítésre nem szánt különleges területek (Kb) övezeteinek általános előírásai
  1. §
  1. A beépítésre nem szánt különleges területek övezeteibe a sport-rekreációs célú területek (Kbre) tartoznak.
  2. Az övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
  3. Az övezetekben a melléképítmények közül közműcsatlakozási és közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.


  1. A Kbre jelű rekreációs övezet
  1. §
  1. Az övezet főbb építési paraméterei:
  1. Az építési telek legkisebb területe (m2)                                                                          5.000
  2. A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%)                            5
  3. A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%):                             5
  4. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m)                                            7,5
  5. Az épület legmagasabb pontja (m)                                                                                  10,0
  6. A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%)                                                75
  7. A közműellátás mértéke:                                                                                         részleges
  1. Az övezetben sportolási és rekreációs, kulturális, kereskedelmi szállásférőhelyek és szolgáltatási, vendéglátási épületek, valamint ezen funkciókat kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.
  2. Az ingatlanok területén a telekhatártól számított 5 méteren belül épület nem helyezhető el. 
  3. A területen állattartást szolgáló épület, építmény csak a terület alapvető rekreációs – sport funkciójával összhangban helyezhető el, a szomszédos területek rendeltetésszerű használatának zavarása nélkül.
  4. A területen kerítés, belső kerítés, szabad lépcső, előlépcső, terasz, továbbá a kerti építmények és köztárgyak valamennyi fajtája elhelyezhető. Építhető továbbá valamennyi melléképítmény siló és trágyatároló kivételével.
  5. Az övezet területén a meglévő növényállomány fennmaradása biztosítandó.
  6. Az övezet be nem épített részén elsősorban zöldfelületek (sportpályák, gyepes felületek, ligetek, fásított területek, védőzöldsávok, sport- játszó és pihenőkertek) alakítandók ki – legalább a telekterület 75%-án.


  1. A természetközeli területek (Tk) előírásai
  1. §
  1. A természetközeli területek övezetébe az országos ökológiai hálózat magterületi övezetébe tartozó és ex lege védelem alatt álló lápterület területe tartozik, használatuk ennek megfelelően biztosítandó, a vonatkozó kezelési és fenntartási terv szerint.
  2. Az övezetben épület és egyéb építmény nem helyezhető el, zöldfelületi fedettsége a meglévő állapotnak megfelelően tartandó fenn.



  1. Záró rendelkezések
  1. §
  1. Ez a rendelet a kihirdetést követő napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
  2. E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a 12/2005. (XI.30.) önkormányzati rendelet.





Nagyné Dr. Szabó Judit

Holló Ilona

címzetes főjegyző

polgármester



Záradék:

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51.§ (2) bek. alapján a rendelet 2020. október 14. napján kihirdetésre került.






Nagyné dr. Szabó Judit

címzetes főjegyző








ZSÁMBOK KÖZSÉG 16/2020.(X.14.) SZ. RENDELETÉNEK MELLÉKLETEI



1. melléklet a 16./2020. (X.14.)  önkormányzati rendelethez


SZT-1 Szabályozási tervlap





2. melléklet a 16/2020. (X.14.) önkormányzati rendelethez


SZT-2 Szabályozási tervlap







3. melléklet a 16/2020. (X.14.) önkormányzati rendelethez:

Az állattartó építmények védőtávolsági igényei méterben meghatározva


Kistestű állat ólja, kifutója, trágya, vagy trágyalé tárolója és kedvtelésből tartott állat ólja, kennelje, kifutója

Nagy- és közepes állat ólja, istállója, kifutója trágya, vagy trágyalé tárolója

1-

100

állatig

100-

500

állatig

501-

1000

állatig

1001-

4000

állatig

1-5

állatig

6-10

állatig

11-50

állatig

Lakó, vagy üdülő épülettől

8

10

15

20

10

15

20

Ásott, vagy mélyfúrású kúttól, vagy ismert, védett rétegtől

10

10

15

20

15

15

50

Ásott, vagy mélyfúrású kúttól, vagy ismert, védett rétegtől külterületen

20

20

20

20

20

20

50

Fúrt, telepített kúttól

5

5

10

10

5

5

10

Vízvezetéktől

1

1

1

1

2

2

2

Kerti csaptól

1

1

1

1

3

3

3

Külterületi pihenő épülettől

8

8

10

15

10

15

20








4. melléklet a 16/2020. (X.14.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat elővásárlási jogot jegyez be az alábbi ingatlanok területére:



helyrajzi szám

megnevezése

hasznosítási cél

1075

lakóház, udvar

Lapu IstvánnéTájház területének bővítése

714,716,722/1,722/2,

722/3, 723,724,725/2

lakóház, udvar

Bajza Lenke Általános Iskola, a sport és szabadidőpark területének bővítése

733

lakóház, udvar

Polgármesteri hivatal területének bővítése

515,

lakóház, udvar

Kacó Napköziotthonos Óvoda területének bővítése

685, 690

lakóház, udvar

Zsámbok, Nagydiófa u. 33.sz. alatt fekvő műemlék épület ingatlan bővítése

1103,

lakóház, udvar

József Attila Közösségi Színtérnek helyet adó ingatlan bővítése





FÜGGELÉKEK


1. sz. függelék a 16/2020. (X.14.) önkormányzati rendelethez


ORSZÁGOS VÉDETTSÉGŰ ÉPÜLETEK


törzsszám

azonosító

cím

név

Helyrajzi szám

7526

7629

Felszabadulás tér

Római katolikus templom

1094

7527

7630

Erzsébet tér

Nepomuki Szent János-szobor

1094

9193

7627

Bajza Lenke tér 1.

Lakóház és gazdasági épület

1076/1, 1076/2

10611

7628

Nagydiófa utca 33.

Lakóház

689



MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEK:


törzsszám

azonosító

név

Helyrajzi szám

9193

29786

Lakóház és gazdasági épület ex-lege műemléki környezete

015/2, 1067, 1068, 1075, 1083, 1095, 727, 729, 1081

10611

29787

Lakóház ex-lege műemléki környezete

560, 559, 720, 685, 687, 688, 690

7526

29788

Római katolikus templom ex-lege műemléki környezete

1067, 1083, 1084, 1085, 1086, 1087, 1088, 1092, 1095, 1096, 1097, 1098, 515, 519, 520, 727, 729, 518, 517, 516



2. sz. függelék a 16/2020. (X.14.) önkormányzati rendelethez



AZONOSÍTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK ZSÁMBOK TERÜLETÉN:


azonosító

lelőhely

száma

név

Helyrajzi szám

26527

79

Kórós

0363/1

26533

80

Kórós

0366/13, 0366/11, 0366/8, 0359, 0358/5, 0358/6

26534

81

Nagy-Székes-dűlő

0371/38, 0371/39, 0371/40, 0371/41, 0371/42, 0210/13, 0210/14

26531

1

Belterület

1075, 1076/1, 1094, 729, 1068, 1067, 717, 727, 1098, 1101, 722/3, 722/2, 726/1, 1095, 1102, 1104/1, 1093, 1086, 1085, 1088, 1087, 1092, 1100, 1097, 1083, 1078, 1084, 519, 520, 1096, 1103, 1104/2, 1108, 515, 514, 1107, 1104/3, 1091, 1136

26532

2

Kereszt-dűlő

07/1, 07/2, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 894, 1007, 1003, 897, 895, 896, 900, 898, 1008/1, 899, 1004, 1005, 1008/2, 1010, 1012/3, 1011, 1006

26544

3

Zsámbok 39. lelőhely

36, 37, 62, 61, 45, 40, 39, 38, 60

26522

4

Kerek-halom

097/6

26523

5

Bőgő-völgy

094/51, 094/52, 094/53, 094/54, 094/55, 094/56, 097/10, 094/84, 094/67, 094/68, 094/83, 097/11, 094/73, 094/69, 094/70, 094/71, 094/72, 094/82, 094/81, 094/65, 094/64, 094/63, 094/62, 094/61, 094/60, 092/3, 094/74, 094/75, 093/1, 094/80, 094/79, 094/76, 094/77, 094/78, 094/57, 094/58, 094/59

26524

7

Dányi útra-dűlő és a Malomároki-dűlő találkozása

018/13, 018/14, 018/15, 018/16, 018/17, 026/6, 026/7, 029, 030/1, 030/3, 030/2, 030/5, 030/4, 030/6, 030/9, 030/8, 030/7, 030/10, 030/11, 025, 026/1, 026/2, 026/3, 026/4, 026/5, 018/1, 018/2, 018/4, 018/5, 018/3, 018/6, 018/7, 018/8, 018/9, 018/10, 018/11, 018/12

26525

8

Tó-dűlő

023, 1078, 1080, 1079/3, 044/1, 043

26526

9

Tóföle-dűlő

053/4, 053/5, 053/6, 053/7, 053/8, 053/9, 053/2, 053/3, 055/3, 054/1, 055/4, 055/5, 055/6, 055/7, 053/1, 054/2, 055/12, 055/11, 055/10, 055/8, 055/9

26528

14

Nagy-halom

0109/18, 0103/34, 0103/33, 0104

26529

15

Hosszú-mezsgye

076/48, 076/49, 076/50, 076/51, 076/52, 076/53, 076/54, 076/55, 076/56, 076/57, 076/58, 076/59, 076/60, 076/61, 078, 076/47, 076/10, 076/11, 076/12, 076/13, 076/14, 076/15, 076/16, 076/17, 076/18, 076/19, 076/20, 076/21, 076/22, 076/23, 076/24, 076/25, 076/26, 076/27, 076/28, 076/29, 076/30, 076/31, 076/32, 076/33, 076/34, 076/35, 076/36, 076/37, 076/38, 076/39, 076/40, 076/41, 076/42, 076/43, 076/44, 076/45, 076/46, 076/3, 076/4, 076/5, 076/6, 076/7, 076/8, 076/9, 076/2, 037, 039, 038

26530

16

Köpűs-kút

066/38, 069/3, 069/7, 069/6, 070, 069/5, 066/27, 066/28, 066/29, 066/30, 066/31, 066/32, 066/33, 066/34, 066/35, 066/36, 066/37, 066/39, 066/2, 065, 058/2, 033/1, 033/2

26535

17

Köpűs-kút

066/38, 066/20, 066/19, 066/21, 066/22, 066/23, 066/24, 066/16, 066/17, 066/18, 066/15, 066/25, 066/26, 066/27, 066/28, 066/29, 066/30, 066/31, 066/32, 066/33, 066/34, 066/35, 066/36, 066/37, 066/12, 066/13, 066/14, 058/2, 066/9, 066/10, 066/11

26536

18

Köpűs-kút

057/34, 069/1, 068, 057/4, 057/5

26537

19

Tóföle-dűlő

056, 055/15, 055/16, 055/1, 057/34, 055/14, 057/33, 057/31, 057/32, 057/8, 057/7, 057/6

26538

20

Bőgő-völgy

085/12, 085/17, 084, 085/16, 085/13, 085/14, 085/4, 085/5, 085/6, 087/5, 087/1, 085/15, 085/3, 085/1, 085/2, 082/11, 082/8, 082/9, 082/10, 083, 085/7, 085/8, 085/11, 085/9, 085/10

26539

21

Kerek-part

090

26540

22

MRT 28/22. lh.

046/1, 1092, 044/1, 075/1, 044/2

26541

24

Községi legelő

0151/2, 0152

26542

25

Zsámbok 41. lelőhely

075/1, 051/1, 052/2, 071, 051/3, 053/12

26543

26

Rózsa u. 9.

950, 960, 961, 962

26545

27

Serkés-dűlő

07/16, 07/11, 07/12, 07/14, 07/15, 07/13

26546

79

Kórós

0363/1

26547

80

Kórós

0366/13, 0366/11, 0366/8, 0359, 0358/5, 0358/6

59612

81

Nagy-Székes-dűlő

0371/38, 0371/39, 0371/40, 0371/41, 0371/42, 0210/13, 0210/14



-----------


3. sz. függelék a 16/2020. (X.14.) önkormányzati rendelethez


A Természetvédelem alatt álló területek listája


Ex lege védett területek





4. sz. függelék a 16/2020. (X.14.) önkormányzati rendelethez


A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:


3102 j. út


külterületen

belterületen


K.V.A.

B.IV.b.C.

3105 j. út

3106 j. út

3107 j. út

Szt. István utca – Szt. László utca

B.V.c.B.

Nyírfa utca – Május 1 utca/Szőlő utca

Kiszolgáló utak

B.VI.d.B.