Zsámbok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2020(II.6..) rendelete
Zsámbok község Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 02. 06
Zsámbok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2020(II.6..) rendelete
Zsámbok község Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2020.02.06.
I. Fejezet
1. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezése:
ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
(továbbiakban: képviselő-testület)
(2) Székhelye:
Zsámbok, Bajza Lenke tér 10.
(3) Működési területe:
Zsámbok község közigazgatási területe
(4) A Képviselő-testület hivatalának neve:
ZSÁMBOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL
(5) A Képviselő-testület hivatalos lapja a „Zsámboki Krónika” című lap
Az önkormányzat jelképei, elismerései
2. § (1) A címer és a zászló leírását, használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: "Zsámbok község Önkormányzata" feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.
(3) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni:
a. a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére
b. a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra, szerződésekre.
(4) Az önkormányzat kör alakú díszpecsétjén középen Zsámbok község címere van, a köríven a következő felírat olvasható: "Zsámbok község Önkormányzata".
(5) Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni:
a.) a testület által adományozott kitűntetések oklevelein
b.) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
(6) Az önkormányzat képviselő-testülete által alapított kitüntetések, díjak és egyéb elismerések adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletek tartalmazzák. A kitüntetések és elismerések adományozása a képviselő- testület hatásköréből nem ruházható át.
Az önkormányzat nemzetközi és partnerkapcsolatai
3. § (1) Zsámbok község hivatalos testvér települési kapcsolatot tart fenn Vigántpetend
településsel és a Kárpátaljai Tiszaújfalu nagyközséggel.
(2) A testvér és partner települési kapcsolat létesítése a képviselő- testület hatásköréből át nem ruházható, minősített többséget igénylő döntés.
Véleménynyilvánítás a helyi közösséget érintő ügyekben
4. § A képviselő- testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben –a polgármester indítványára – a képviselő–testület a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy civilszervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt vagy tesz kezdeményezést.
Az önkormányzat feladatai, hatásköre, szervezete
5. § (1) Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat.
Ennek megfelelően:
a.) a képviselő-testület egyedi döntéseit követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban
b.) helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.
Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést megelőzően szakértői véleményt kell kérni, illetőleg közgazdasági /költség-haszon/ elemzést végeztetni. Ennek hiányában az előterjesztés nem terjeszthető a képviselő-testület elé.
(2) Az önkormányzat a helyi közszolgáltatások körében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben felsorolt feladatokat látja el.
(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:
a.) az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe
b.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását
c.) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(4) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság véleményét ki kell kérni.
Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
(5) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(6) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.
(7) Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül az önkormányzat által elfogadott szakmai program alapján, önkormányzati kormányzati funkción látja el az étkeztetést és a házi segítségnyújtást.
(8) Intézményvezetők kinevezésére, vezetői megbízás adására, felmentésére, vezetői megbízás visszavonására, összeférhetetlenségére vonatkozó javaslat előterjesztője a polgármester.
II. Fejezet
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület összehívása
6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy érintettsége esetén a Pénzügyi-és Ellenőrző Bizottság elnöke.
(4) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell – a feltételek fennállása esetén elektronikus úton - megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(5) A rendkívüli ülés meghívóját a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban – az összehívás okának megjelölésével - küldi meg. Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja. A sürgősség okát azonban közölni kell.
(6) A képviselő-testület ülésére a jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a napirendi pontok előterjesztőit,
b) a bizottságok nem képviselő tagjait, akiknek meghívását a bizottságok elnöke javasolja,
c) akiket a polgármester vagy a képviselők, illetve az előterjesztő a napirendhez kapcsolódóan javasolnak
d) azon, a településen székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit, melyek tevékenységi körét az ülésen belül az adott napirendi pont érinti
e) a település díszpolgárait
(7) A meghívóval együtt – az önkormányzati törvény erejénél fogva zárt tárgyalásra tartozó ügyek kivételével ki kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.
(8) A (6) bek. a), b) pontjában megjelöltek írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendhez kapnak, amelyben érintettek, vagy amelyhez meghívásuk kapcsolódik.
(9) A polgármester engedélyével a képviselő-testület ülésén osztható ki:
a) kivételesen a meghívóban feltüntetett napirend írásos előterjesztése,
b) esetenként a meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős döntést igénylő ügy írásos előterjesztése.
A helyszínen kiosztott anyagok áttekintésére a polgármester meghatározott időtartamú olvasási szünetet rendel el.
(10) Olyan ügyekben melyben a képviselő-testület az önkormányzati törvény szerint zárt ülést tart, vagy tarthat az előterjesztéseket kizárólag a képviselőknek kell megküldeni.
A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága
7. § (1) A képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára az Mötv. 46. §-ában foglaltak az
irányadók.
(2) A sajtó képviselői, illetve a hallgatóság az ülésterembe a részükre kijelölt helyet foglalhatják el. A képviselő-testületi ülés hivatalos hangfelvételének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A nyilvánosság biztosítása érdekében az ülések időpontjáról, témájáról a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás - az időpont, a helyszín és a napirendi pontok felsorolását tartalmazó meghívónak – a Zsámboki Polgármesteri Hivatal (Zsámbok, Bajza Lenke tér 10.) hirdetőtábláján való kifüggesztésével, valamint az önkormányzat honlapján való közzétételével történik.
8. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv. A munkaterv fél évre készül.
A munkaterv első félévi tervezetét az előző év decemberi, a második félévi tervezetét a júniusi testületi ülésen kell előterjeszteni. A képviselő-testület a munkatervében határozza meg az évente tartandó ülések számát.
(2) A munkaterv-tervezet előkészítése a polgármester feladata. A tervezet előkészítése során
a.)
- a képviselőktől,
- a bizottsági elnököktől,
- a jegyzőtől
javaslatot kér;
b.)
- közszolgáltatást végző szervezetektől,
- önkormányzati intézmények vezetőitől,
- kisebbségi önkormányzattól,
- egyesületektől,
- egyházaktól
javaslatot kérhet.
(3) A munkaterv tartalmazza:
- a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,
- a napirendi pontok előterjesztőit,
- az előkészítésben résztvevő további személyek szervek megjelölését,
- azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be, vagy amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni
(4) A munkatervet meg kell küldeni mindazoknak, akiktől az előkészítés során javaslatot kért, illetve kapott a polgármester.
9. § (1) A képviselő testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen
a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról az érdekelteket 8 nappal előtte a helyi weblapon és a községi hirdetőtáblákon hirdetménnyel értesíteni kell.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.
(4) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tisztségviselőnek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintett 15 napon belül köteles írásban válaszolni a kérdezőnek, melyről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.
(5) Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.
(6) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. Összehívására, a meghívandók körére és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó szabályokat a közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni.
10. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a.) a munkatervbe felvett beszámoló és tájékoztató
b.) egyéb döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban nyújtható be vagy szóban terjeszthető elő. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani, s azt - lehetőség szerint - szünet utáni napirendként kell tárgyalni.
(3) Az előterjesztés főbb elemei:
a.) az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevő bizottság/ok/, a szakértő/k/, más közigazgatási szervek és meghatározott személyek, stb. véleményét, s mindazokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s a döntést indokolják
b.) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a rendelkezés, a végrehajtásért felelősek és a határidők megjelölésével. Az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatokat egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni.
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása vagy érintettsége esetén a Pénzügyi-és Ellenőrző Bizottság elnöke.
(2) Az ülést az ülésvezető nyitja meg; megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelen lévő képviselők számát és a képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.
(3) Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, az ülésvezető szünetet rendel el és kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(4) Amennyiben legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor az ülésvezető az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet az ülésvezető 5 napon belül köteles újból összehívni, melynek napirendjére fel kell venni a megtárgyalásra nem került napirendi pontokat.
12. § (1) A napirend tervezetét az ülésvezető terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét.
(2) A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.
(3) Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.
(4) A képviselő- testület ülésén kiosztott anyag tárgyalására a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével –csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor a polgármester indokolt javaslata alapján,a jegyző törvényességi véleményével, amennyiben a képviselő testület a napirendre vételt megszavazza.
(5) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A képviselő- testület a polgármester javaslatára –legkésőbb a napirend elfogadásakor elhatározhatja, hogy a lakosság széles rétegeit érintő témát két fordulóban –előbb az előterjesztés elveit, majd a vita után a szerkesztett előterjesztést –tárgyalja meg.
(7) Kétfordulós tárgyalást lehet tartani, költségvetés, településrendezési terv és településfejlesztési koncepció elfogadásánál, kivéve azok módosítását.
(8) Az ülésvezető a tárgysorozatba vett előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.
(9) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztőjét illeti meg a szó. Szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, amelyek a döntéshozatalt befolyásolhatják. Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyban érintett bizottságok elnökei ismertetik a bizottságok véleményét.
(10) Ezt követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. A kérdésekre adott válaszok elhangzását követően az ülésvezető a döntést igénylő napirendi pont felett –a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével – vitát nyit.
(11) A napirendi pont vitájában jelentkezési sorrendben a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevők kapnak szót.
(12) Bármikor szót kérhet:
a. az előterjesztő
b. bármely képviselő ügyrendi kérdésben –ha a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni,
c. a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(13) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.
Ügyrendi kérdésben bármely képviselő szót kérhet, 1 percben javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ügyrendi kérdésben a vita lezárását nem lehet javasolni.
(14) A vita során a képviselők a
(5) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.
(15) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester /ülésvezető/ kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében az ülésvezető a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.
(16) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.
(17) Tárgyalási szünetet rendel el a polgármester - egy napirendi pont tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 5 percben, ha azt legalább 2 képviselő kéri, vagy ha a jegyző azt szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.
13. § (1) Az ülésvezető lezárja a vitát, ha megállapította, hogy nincs több hozzászóló.
A vita lezárásáról szóló döntését az ülésvezető kimondja.
(2) A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, amelyről a képviselő testület külön vita és felszólalás nélkül határoz. Ebben az esetben a képviselő testület a vitát azzal a feltétellel zárja le, hogy a vitában még szót nem kapott képviselő szót kaphat, ha a vita lezárására vonatkozó szavazásig szólásra jelentkezett. Az így tett hozzászólásokat a vita részének kell tekinteni.
(3) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és legkésőbb ekkor nyilatkozik az elhangzott kiegészítések és módosító javaslatok felvállalásáról.
(4) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.
(5) Az előterjesztő a
(3) bekezdés szerinti válasz, valamint a nyilatkozat megtétele előtt, vagy a szavazás előtt kérheti szünet elrendelését, amelyet az ülést vezető köteles megadni.
(6) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabály sértő javaslatok, továbbá jogszabálysértő működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. A jegyző hozzászólását követően a polgármester felhívja a javaslattevőeket nyilatkozzanak javaslatuk fenntartására, vagy visszavonására.
(7) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti az arra vonatkozó
(3) bekezdés szerinti előterjesztői nyilatkozattal együtt.
(8) Bármely képviselő javaslatára a képviselő- testület döntése alapján, valamint az előterjesztő kérésére a több eldöntendő kérdésre osztható határozat-tervezetről a Képviselő testület külön-külön szavaz.
(9) A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően – vagy aközben – további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.
14. § (1) A képviselők a zárószavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatják a téma
napirendről való levételét, amelyről a képviselő- testület vita és felszólalás nélkül határoz.
(2) A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője az ülés bármely –a kérdéses anyag tárgyában történő szavazást megelőző –szakaszában elállhat, és a beterjesztett anyagot a testület döntése nélkül visszavonhatja.
(3) Bármely képviselő javaslatára a Képviselő- testület a napirendi pontot a következő rendes ülésre elnapolhatja. Az elnapolásról a testület vita és felszólalás nélkül határoz.
(4) Amennyiben a vita lezárására és az elnapolásra is érkezik javaslat, az elnapolásra vonatkozó javaslat eldöntése megelőzi a vita lezárására vonatkozó javaslat eldöntését.
(5) Ugyanazt a napirendi pontot a képviselő testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.
(6) A rendes képviselő-testületi ülésen a testületi ülés végén - zárt ülés elrendelése esetén annak megkezdése előtt a képviselő 3 perc időtartamban felszólalhat. Napirend után felszólalni a település életét, a képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, illetőleg kérdésként vagy interpellációként előterjeszthetők.
(7) Az ülésvezető a napirendi pontok tárgyalása után egyebek napirend keretében szót ad a felszólalásra jelentkezett képviselőknek.
(8) A napirend utáni felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.
(9) A napirend utáni felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hozhat.
(10) A polgármester az egyebek napirendi pont keretében tájékoztatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről, szükség szerint a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról.
(11) A képviselő-testületi ülésen megjelentek felszólalással élhetnek az egyebek napirendi pontot követően maximum 2 perc időtartamban.
A tanácskozás rendjének fenntartása
15. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:
a.) ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, rendre utasíthatja;
b.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít;
c.) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.
(4) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(5) Az
(1)-(4) bekezdésben foglaltak a bizottsági ülések vezetése során is alkalmazandók.
Személyes érintettség
16. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén –közeli hozzátartozójára is
kiterjedően bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő –érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására –annak ismertté válását követően azonnal –a képviselő testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálatot a képviselő testület összeférhetetlenségi ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező Pénzügyi és Ellenőrző Bizottsága folytatja le.
17. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt:
a.) törvény írja elő,
(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők ülésrendje szerint, az óramutató járásával egyező irányban felolvassa a képviselő névsorát, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) Ügyrendi kérdésről név szerinti szavazást nem lehet tartani.
(5) Az eldöntendő javaslatokat az ülésvezető bocsátja szavazásra. A döntési javaslat szövegét egyértelműen és úgy kell feltenni szavazásra, hogy arra egyértelműen lehessen szavazni.
(6) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(7) A szavazásra bocsátás során az ülésvezető szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni -, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.
(8) Az ülésvezető először – az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra. A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslatnak a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.
(9) Több ugyanazon rendelkezésre vonatkozó eltérő javaslat, módosító javaslat közül –ha egynél több megkapta az elfogadásához szükséges szavazatot –a képviselő testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen” szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni.
(10) Az ügyrendi javaslatokat az ülésvezető soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.
(11) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, az ellene szavazók és a tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.
(12) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.
(13) Személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, amennyiben az érintett a szavazásban részt vett a szavazást meg kell ismételni az érintett kizárását követően.
(14) Titkos szavazást a képviselő-testület tagjai közül választott 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.
(15) Titkos szavazás zárt borítékba elhelyezett szavazólapon, külön helyiségben urna igénybevételével történik.
(16) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint jelentést tesz a képviselő-testület részére a szavazás eredményéről.
A képviselő-testület döntései
18. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.
(2) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
c.) Zsámbok község Önkormányzata Képviselő-testületének …/20…/…hó…nap/ önkormányzati rendelete /rövidítése: Ör./ A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja.
d.) Zsámbok község Önkormányzata Képviselő-testületének …/20…/…hó…nap/ önkormányzati határozata /rövidítése: Öh./. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.
e.) Zsámbok község Önkormányzata Képviselő-testületének zárt ülésen hozott határozatának jelölése Z-…/20…/…hó…nap/ Öh... A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.
(3) A képviselő-testületi határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.
(4) A végrehajtásért felelősek lehetnek:
a) polgármester, az alpolgármester,
b) bizottság elnöke,
c) jegyző.
(5) A normatív határozatot a Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni, és a község honlapján kell közzé tenni.
(6) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
Az önkormányzati rendeletalkotás
19. § (1) A képviselő-testület – az Alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján- a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a.) a képviselő-testület bizottsága
b.) képviselők a jegyzőhöz eljuttatott írásbeli javaslatukkal
c.) polgármester, alpolgármester jegyző
d.) kisebbségi önkormányzat testülete.
(3) A rendelet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, a bizottság, az ideiglenes bizottság vagy a jegyző terjeszti a képviselő testület elé.
(4) A rendelet-tervezetet indokolással együtt kell a képviselő testület elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a képviselő testületet az előkészítés és a véleményezés során felvetett, de a tervezetben fel nem vett kisebbségi javaslatokról -utalva a mellőzés indokaira is.
(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.
(6) Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés ideje a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kihelyezés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként kell feltüntetni.
(7) Rendeletmódosítást követően az alaprendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni. Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet közzétételéről a jegyző gondoskodik.
(8) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.
(9) Az önkormányzati rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület bizottsága hatáskörébe utalhatja.
(10) A jegyző köteles az önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
(11) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester vagy a jegyző indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.
Az előterjesztések társadalmi véleményezése
20. § (1) A Képviselő-testület a nyilvános működésének erősítése, a rendeletalkotás sokoldalú
megalapozásának érdekében a rendelettervezeteket – a
(3) bekezdésben foglalt kivétellel – társadalmi véleményeztetésre bocsátja.
(2) A társadalmi véleményeztetés formái:
a. a helyben szokásos módon közzé tett rendelettervezet véleményezése és
b. az előterjesztő által bevont személyek, szervezetek által történő véleményezés.
(3) Nem kell társadalmi véleményeztetésre bocsátani:
a.) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, az Önkormányzat vagyonáról és a helyi adókról szóló rendeletek tervezeteit,
b.) az Önkormányzat szervezetéről és működéséről szóló rendeletek tervezeteit,
c.) a sürgősségi indítványként előterjesztett rendeletek tervezeteit,
d.) azon módosító rendeletek tervezeteit, amelyekben csak jogszabályváltozások miatti rendelkezésmódosítások szerepelnek.
(4) A társadalmi véleményeztetésre bocsátandó rendelettervezetet az előterjesztést tárgyaló képviselőtestületi ülést megelőző 6 nappal a a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel közzé kell tenni.
A közzétett rendelettervezetről a Zsámboki Polgármesteri Hivatal központi elektronikus levélcímén hivatal@zsambok.hu keresztül vagy a Polgármesteri Hivatalban írásban bárki véleményt nyilváníthat a képviselő-testületi ülést megelőző 2. napig.
(5) A beérkezett vélemények tekintetében az előterjesztőnek nincs egyedi válaszadási kötelezettsége.
(6) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.
(7) A beérkezett vélemények, valamint a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.
(8) A (2) bekezdés b) pontja szerinti véleményeztetés esetében az előterjesztő meghatározza, hogy mely civil és szakmai szervezetekkel, a településen élő jeles szakemberekkel, közéleti személyiségekkel javasolja a téma egyeztetését, valamint azt, hogy javasolja-e lakossági fórum tartását. Az előterjesztő által meghatározott személyeknek, szervezeteknek a rendelettervezetet úgy kell megküldeni, hogy álláspontjuk kialakítására legalább 6 nap álljon rendelkezésre.
(9) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
b) a képviselő- testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet, valamint
c) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő önkormányzati érdek fűződik.
III. Fejezet
A képviselőtestületi anyagok tartalmi követelményei és benyújtásukra vonatkozó szabályok
A Képviselő-Testületi anyagok általános szabályai
21. § (1) A KÉPVISELŐ- TESTÜLET elé kerülhetnek:
a)napirend előtti felszólalás,
b)előterjesztés,
c)beszámoló,
d)tájékoztató,
e)képviselői indítvány,
f)interpelláció, kérdés.
(2) Az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján az e)-f) pont kivételével, előzetes törvényességi véleményezést követően–gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. A benyújtáskor–az e)-f) pont kivételével –figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére vonatkozó szabályokra.
22. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester feladatkörében eljárva a képviselő- testület bizottsága, és a jegyző, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra, tájékoztatás nyújtására kötelezettek jogosultak.
(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.
(3) A képviselő testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:
a) a tárgy pontos meghatározása, valamint a téma esetleges korábbi Képviselő- testületi ülés napirendjén való megjelenésének és az azzal kapcsolatban meghozott döntésnek az áttekintése,
b) a meghozandó döntés indokainak bemutatása,
c) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,
d) mindazon új követelmény, összefüggés, lakossági vélemény elemzése, amely új intézkedést, testületi döntést igényel,
e) mindazon körülmény, összefüggés, tény és adat bemutatása, amely lehetővé teszi az értékelést és a döntést indokolja,
f) azon személyek, szervek és szervezetek körének bemutatása,amelyeknek törvény alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, valamint amelyeket arról tájékoztatni szükséges
g) a döntéssel érintett feladat, valamint annak ellátásához szükséges feltételek és a végrehajtás során elérhető eredmények konkrét megjelölése,
h) a téma átfogó értékelését segítő mellékletek, statisztikai táblák, korábbi határozatok és a g) pont szerinti személyek, szervek és szervezetek véleményét, álláspontját tartalmazó írásos dokumentumok,
i) az előterjesztés megállapításaira –logikailag és tartalmilag –épül döntési javaslat, amely egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, valamint határozati javaslat esetén tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,
j) a tárgykörben korábban hozott döntés esetén rendelkezik annak további hatályáról, szükség szerint hatályon kívül helyezéséről,módosításáról, határozat esetén a hatályban fenntartásáról,
k) önkormányzati hatósági ügyben készített előterjesztés esetén a döntési javaslat tömör kivonata, és arravaló utalás, hogy az eljárás iratanyaga a Hivatalban tekinthető meg.
(4) A Képviselőtestület elé kerülő előterjesztések sokszorosítási példányának az előterjesztő aláírását tartalmaznia kell.
(5) Az előterjesztést a feladat-és hatáskörrel rendelkező állandó bizottság előzetesen véleményezi.
(6) A költségvetési rendelet végrehajtását érintő valamennyi előterjesztést és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak a képviselő- testület költségvetést érintő ügyekben feladat-és hatáskörrel rendelkező bizottsága állásfoglalásával lehet benyújtani.
(7) Amennyiben előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.
(8) A Képviselő- testület hatáskörébe tartozó kinevezések, választások, és egyéb pályázatok esetén a pályázatra beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik, azonban azokat a személyi jellegű döntések, és nagyobb terjedelmű egyéb pályázatok esetén csak az érintett bizottság tagjai részére kell megküldeni.
(9) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a "ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE" megjelölést kell alkalmazni.
A BESZÁMOLÓ
a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a Képviselő- testület valamely határozatának végrehajtásáról,
c) az interpellációk kivizsgálásáról,
d) a Képviselő- testület és szervei tevékenységéről készíthető.
(2) A beszámoló benyújtására a 22. § (1) bekezdésében meghatározottak jogosultak, azzal, hogy a jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.
(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő- testület határozatot hoz.
24. § (1) A tájékoztató olyan információk Képviselő- testület elé terjesztését jelenti, amelyek
az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni
a) a jogszabályok ismertetését,
b) az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,
c) a Képviselő- testület és szervei működésére jellemző adatokat,
d) a községre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését, ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá
(3) Tájékoztató benyújtására a polgármester, alpolgármester, a jegyző, intézményvezető, társulás elnöke és a képviselő jogosultak.
(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a Képviselő- testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a Képviselő- testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő rendes ülésre ismét be kell terjeszteni.
25. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásra vagy határozat
meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.
Indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) A polgármester, az alpolgármester a képviselők, a bizottság elnökei, a jegyző vagy a kisebbségi önkormányzatok elnökei javasolhatják a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügyek tárgyalását.
(3) Az indítvány aláírással ellátva elektronikusan is benyújtható és meg kell feleljen az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.
(4) A képviselői indítvány vonatkozhat:
a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,
b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.
(5) A
(4) bekezdés a) pontja szerinti indítvány alapján a Képviselő- testület az indítványban javasolt döntésről annak elhangzását, és a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.
(6) A
(4) bekezdés b) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő –további javaslat megtételével –csatlakozhat. Az indítvány felett a Képviselő- testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a Képviselő- testület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt kéri fel.
26. § (1) Interpelláció: interpellációt valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása
tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni a képviselő-testület tagjának. Az interpellációt az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban vagy elektronikusan benyújtani a polgármesterhez.
A Képviselő- testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a bizottság elnökéhez intézhetnek interpellációt önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben.
(2) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció címét és szövegét,
c) az interpelláló sajátkezű aláírását.
(3) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpelláció másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha az interpelláció címzettje más személy. Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő 15 napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak.
(4) Az interpellálónak megküldött válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni, amelyet a következő képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.
(5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az előterjesztő nyilatkozik Ha a választ nem fogadja el, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a képviselő-testület is dönt a válasz elfogadásáról. Ha a testület sem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, amely a következő ülésen véleményét ismertetve tájékoztatja a képviselő-testületet.
(6) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestereket, az önkormányzati bizottsági elnököt.
(7) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre a képviselő-testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - köteles választ adni a megkérdezett.
Az önkormányzati képviselő
27. § (1) A települési képviselő jogaira és feladataira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadók.
(2) A képviselő főbb kötelezettségei:
a.) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában
b.) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára
c.) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban
d.) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok megőrzése /titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll/
e.) kapcsolattartás a település választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösséggel
f.) a Polgármesteri Hivatalban előzetesen bejelenti, ha a testület ülésén nem tud részt venni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik
(3) A testületi ülések jegyzőkönyvét a Kormányhivatalhoz történő felterjesztést követő 5 napon belül e-mailben, kérés alapján papír alapon kell megküldeni a képviselőknek.
(4) A Képviselő-testület a képviselők részére tiszteletdíjat nem állapít meg.
(5) A Képviselő-testület a képviselők részére ha a képviselő az önkormányzat döntése alapján egy adott ügyben az önkormányzat képviselőjeként jár el, és e munkája során az önkormányzat közigazgatási területén kívül végzett tevékenységével kapcsolatos utazási vagy szállásköltsége merül fel, akkor a felmerült utazás és szállásköltség megtérítéséről számla alapján a polgármester dönt.
VI. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai
28. § (1) A képviselő-testütet döntéseinek előkészítésére, a döntés végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottságai:
a.) Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság melynek létszáma 5 fő
b.) Szociális és Egészségügyi Bizottság melynek létszáma 5 fő
(3) A bizottságok feladatkörére, összehívására, határozatképességére, határozathozatalára, összeférhetetlenségére a bizottsági tagok kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és e rendelet előírásai az irányadók.
29. § (1) A képviselő-testület a munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok terjesztenek elő, illetve amelyek csak előzetes bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.
(2) A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.
(3) A bizottságok tevékenységükről ciklusonként legalább egyszer beszámolnak a képviselő-testületnek.
30. § (1) A bizottságok belső működési szabályaikat – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény. és e rendelet keretei között maguk határozzák meg.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása vagy távolléte esetén feladatát az elnökhelyettes látja el.
(3) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
- a képviselő-testület határozatára,
- a polgármester indítványára,
- a bizottsági tagok több mint felének indítványára.
(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(5) A bizottság üléseit az elnök –az ülést megelőzően legalább három nappal írásban hívja össze.
(6) A jegyző - vagy az általa megbízott személy - tanácskozási joggal vesz részt a bizottság ülésén.
(7) A bizottság határozatot hoz.
(8) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.
(9) A bizottság munkacsoportot vagy szakértői testületet hozhat létre
(10) A bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot megőrizni.
(11) A bizottság tagja:
a) részt vesz a bizottság ülésein,
b) részt vehet a bizottsági döntések előkészítésében,javasolhatja témakörök napirendre tűzését,
c) a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértő segítségét kérheti, javasolhatja az elnöknek a bizottság ülésére való meghívását,
d) az elnök megbízása alapján képviselheti a bizottságot.
(12) A bizottság elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) a képviselői mandátum megszűnésével,
c) a Képviselő- testület megbízatásának megszűnésével,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) visszahívással.
(13) A bizottsági elnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, a polgármester tesz javaslatot az új tag megválasztására.
(14) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott hozzászólások lényegét, a hozott döntést vagy állásfoglalást, valamint - külön indítványra - a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
(15) A bizottság elnöke csak a jegyző útján jogosult a hivatal dolgozóinak feladatot előírni, beszámolót kérni, ellenőrzést tartani.
(16) A polgármester, az alpolgármester béremelésére és jutalmazására vonatkozó javaslatot a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság készíti elő.
AZ IDEIGLENES BIZOTTSÁG
51. § (1) A Képviselő- testület meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására bármely
képviselő javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján ideiglenes bizottságot választhat.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő- testület a bizottság felállításakor határozza meg.
(3) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a rendelet vagy a Képviselő- testület eltérő rendelkezése hiányában.
A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző
52. § (1) A polgármester feladat és hatáskörére, képviselő-testületi tagságára, összeférhetetlenségére, megbízatására a Polgármesteri Hivatal irányítására, a jegyzővel való együttműködésre, munkáltatói joggyakorlásra a helyi önkormányzatokról szóló törvény előírásai az irányadók.
(2) Megbízatását főállásban látja el. A Polgármester szabadságát a Pénzügyi-Ellenőrző Bizottság engedélyezi.
(3) A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindegyikük akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság Elnöke helyettesíti. A polgármester akadályozott különösen: szabadság, betegség miatti távollét esetén.
(4) A főállású polgármester munkarendje egyezik a Polgármesteri Hivatal munkarendjével.
(5) Ügyfélfogadás minden hét hétfőn 9.00-12.00–ig és szerdán 13.30-16.00-ig.
(6) A polgármester polgármesteri esküjének megfelelően képviseli az önkormányzatot. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(7) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnertelepülések, szervezetek együttműködését.
(8) A polgármester kiadmányozza a pályázatokkal kapcsolatos önkormányzati nyilatkozatokat, dokumentumokat.
(9) A polgármester a testület két ülése közti időszakban a következő önkormányzati hatáskörökben járhat el:
Önkormányzati vélemény szomszédos önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló rendelete előkészítéséhez, megalkotásához, vélemény, egyetértési jog gyakorlása más önkormányzati rendelet alkotásához,
Költségvetési kiadásokat nem érintő kérdésekben önkormányzati támogatási szerződések, együttműködési megállapodások megkötése,
Támogatási nyilatkozatok, különböző akciókhoz, felhívásokhoz való csatlakozás ha annak forrásai biztosítottak.
Önkormányzatnak nyújtott pénzbeni vagy természetbeni támogatások elfogadása ,
az önkormányzat részvételével működő társulások társulási tanácsai ülésén az őt az önkormányzat képviseletében megillető szavazati jogot a kizárólagos, át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök kivételével és a képviselő-testület részére való utólagos beszámolási kötelezettség mellett a település érdekeinek megfelelően, szabadon gyakorolja.
(10) Gyakorolja a munkáltatói jogokat:
a) az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak
b) a közhasznú, közcélú foglalkoztatottak
c) önkormányzattal munkaviszonyban álló egyéb foglalkoztatottak
d) egyéb munkáltatói jogok gyakorlása a Képviselő-testület által kinevezett személyek, intézményvezető felett.
(11) A polgármester pecsétje:
"Zsámbok Község Polgármestere" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.
Az alpolgármester
53. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester javaslatára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester ellátja a polgármester akadályoztatása, összeférhetetlensége, ill. tartós távolléte esetén a polgármester kötelezettségvállalási, utalványozási jogkörét, aláírja a polgármester közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket.
(3) Az alpolgármester egyéb feladatát, hatáskörét a polgármester határozza meg.
Jegyző
54. § (1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre
szól.
(2) A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatain túl:
a) előkészítteti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) gondoskodik a Képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,
c) a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,
d) az ülést követő 15 napon belül megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a Képviselő- testület és a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet,
e) megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát és a bizottság határozatát,
f) a Hivatal köztisztviselőinek közreműködésével ellátja a bizottságok, működésének ügyviteli feladatait,
g) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól,
h) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.
(3) A jegyző köteles szóban vagy írásban törvényességi jelzést tenni , a Mötv .81. §
(2) bekezdés e. pontja szerint. A testület szervei üléseik tanácskozásuk során legkésőbb a döntéshozatalt megelőzően lehetőséget biztosítanak a törvényességi jelzés megtételére. Írásos testületi előterjesztéshez a jegyző törvényességi kontrollja szükséges.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén helyettesítésére legfeljebb hat hónapra más település jegyzője bízható meg. A Polgármester megállapodást köt az érintett önkormányzat Polgármesterével a helyettesítés ellátásáról.
A képviselő-testület-hivatala
55. § (1) A képviselő-testület Zsámboki Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt
hoz létre, amely önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.
(2) A Polgármesteri Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, saját gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet, melynek feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.
(3) A Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát a képviselő-testület hagyja jóvá, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket a rendelkezési jogosultságokat az éves költségvetési rendelet szabályozza.
(4) A Polgármesteri Hivatal működési rendjének, a feladat- és hatáskörök gyakorlásának, a munkavégzés szakmai szabályainak, a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatási jogviszonyokkal összefüggő hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait – a jogszabályok keretei között – a polgármester jóváhagyásával a jegyző állapítja meg.
56. § A Polgármesteri Hivatal munkavállalóinak jogviszonyával kapcsolatos egyéb kérdéseket a Polgármesteri Hivatal ügyrendje tartalmazza.
57. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma a választópolgárok 10 %-a.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
58. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön
önkormányzati rendeletek határozzák meg.
Az önkormányzat költségvetése
59§ (1)A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés tervezetében először a törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, ezek után kell javasolni további, még vállalható önkormányzati feladatokat.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést előzetesen valamennyi bizottság kötelezően megtárgyalja és véleményezi. A Közalkalmazotti és Közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott érdekegyeztetést a polgármester folytatja le.
Az önkormányzat gazdálkodása
60. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a polgármesteri hivatal látja el.
a.) a jogszabály által előírt módon és időben elkészíti a költségvetés tervezetét, a költségvetési beszámolót, valamint a pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár Megyei Igazgatósága részére.
b.) beszedi az önkormányzat saját bevételeit
c.) igényli a Magyar Államkincstártól a címzett és céltámogatásokat
d.) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról
e.) biztosítja az önkormányzat módosított teljesítés szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét
f.) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását
g.) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz
h.) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(3) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények a működési kiadásokra biztosított pénzeszközeiket a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli többletbevételével szabadon rendelkezik, azt - alapfeladatainak sérelme nélkül - felhasználhatja.
61. § (1) A Képviselő-testület gazdasági programját Magyarország helyi önkormányzatairól
szóló törvényben meghatározott tartalommal fogadja el.
(2) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külön jogszabályban meghatározott körét évente a település honlapján közzéteszi.
62. § (1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti
folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.
(2) Az önkormányzat belső ellenőrzését eseti megbízási szerződéssel biztosítja a Képviselő-testület.
Felterjesztési jog
63. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat
feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat.
(2) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kikéri a tárgy szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.
Záró rendelkezések
64. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) SzMSz mellékleteként kell kezelni:
- Bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzéke, a polgármesterre, állandó bizottságra, kisebbségi önkormányzatra, önkormányzati társulásra átruházott testületi hatáskörök jegyzékét, valamint az állandó bizottságok feladatait (1. melléklet)
(3) Az SzMSz függelékeként kell kezelni:
- a települési képviselők névsorát (1. sz. függelék)
- a képviselő-testület állandó bizottságainak névsorát (2. sz. függelék)
- önkormányzat feladatai (3.sz. függelék)
- a Polgármesteri Hivatal Ügyrendjét (4. sz. függelék)
- a dogozók munkaruha ellátása (5. sz. függelék)
- azoknak a társulásoknak, gazdasági társaságoknak a jegyzékét, melyben az önkormányzat tagként, vagy tulajdonosként vesz részt. (6. sz. függelék)
- önkormányzat közreműködésével létrehozott alapítvány (7. sz. függelék)