Péteri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva az Alaptörvény 32. cikk (1 bekezdésének d.) pontja, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva az alábbiak szerint rendeletet alkot Péteri Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (a továbbiakban: Mötv.), valamint az önkormányzat számára egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában

            a) önkormányzaton Péteri Község Önkormányzatát;

            b) Képviselő-testületen Péteri Község Önkormányzatának Képviselő-testületét;

            c) polgármesteri hivatalon a Péteri Polgármesteri Hivatalt

kell érteni.

II. Fejezet

Részletes rendelkezések az önkormányzat feladat és hatáskörei

1. Az önkormányzat megnevezése, székhelye, működési területe

2.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Péteri Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye:

2209 Péteri, Kossuth Lajos utca 2.

Az önkormányzat működési területe: Péteri község közigazgatási területe.

(3) Az önkormányzat hivatalának megnevezése:

Péteri Polgármesteri Hivatal

(4) Az önkormányzat hivatalának székhelye:

2209 Péteri, Kossuth Lajos utca 2.

2. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései és kapcsolatai

3. §

(1) Az önkormányzat hivatalos jelképei az önkormányzat címere, zászlója, valamint a bélyegző.

(2) A címer és a zászló leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A bélyegzők leírását, valamint azok használatának rendjét polgármesteri és jegyzői utasítás szabályozza.

4. §

Az önkormányzat helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárásrendjét külön önkormányzati rendeletek szabályozzák.

5. §

(1) Az önkormányzat hazai és más ország helyi önkormányzatával, egyéb szervezettel együttműködési megállapodást köthet.

(2) Hazai és más ország helyi önkormányzatával, egyéb szervezettel történő kapcsolat felvételét a Képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti; a megállapodás megkötésére a Képviselő-testület döntése alapján kerülhet sor.

3. Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

6. §

A Képviselő-testület a törvényben meghatározott kötelező feladat- és hatáskörök ellátásán túl a jogszabály által más szerv hatáskörébe nem utalt helyi közügyek megoldása (önként vállalt feladatok) tárgyában az Mötv. 10. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával - dönt.

7. §

(1) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és alábbi szervei látják el:

            a) polgármester;

            b) bizottságok, melyek közül állandó bizottságok az 47. § (1) bekezdésében

                meghatározottak;

            c) polgármesteri hivatal;

            d) jegyző;

            e) társulás.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit - az Mötv. 42. §-ában meghatározott kivételekkel - az (1) bekezdés a)-c) és e) pontjaiban meghatározott szervekre átruházhatja.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról az azt gyakorló szerv (testület) szükség szerint, de legalább évente köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.

(4) A Képviselő-testület szerveinek hatáskörét, valamint a Képviselő-testület által átruházott hatásköreit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

A Képviselő-testület működése

4. A Képviselő-testület megnevezése és tagjai

8. §

(1) Az önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Péteri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(2) A Képviselő-testület létszáma: 7 fő.

5. A Képviselő-testület munkaterve

9. §

(1) A Képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja, melynek elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tehet:

            a) a képviselő,

            b) az alpolgármester,

            c) a Képviselő-testület bizottsága,

            d) a települési nemzetiségi önkormányzat,

            e) a jegyző,

            f) a Képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervezet.

(3) A Képviselő-testület – a javaslatokat figyelembe véve, a polgármester előterjesztése alapján – tárgyév első rendes ülésén fogadja el az éves munkatervét.

(4) A munkaterv tartalmazza

            a) az ülésnapok időpontját, helyét

            b) a tervezett napirendek címét, az előterjesztés előkészítésért felelős(ök) megnevezését,

            c) az előterjesztést megtárgyaló bizottság(ok) megnevezését,

            d) a közmeghallgatás tervezett időpontját.

6. A Képviselő-testület ülései

10. §

 (1) A Képviselő-testület üléseinek típusai:

a) alakuló ülés,

b) rendes ülés,

c) rendkívüli ülés,

d) közmeghallgatás.

(2) A Képviselő-testület üléseit – a munkaterv eltérő rendelkezése vagy a Képviselő-testület eltérő döntése hiányában – az önkormányzat székhelyén tartja.

(3) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülésének összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.

(4) Az alakuló ülésre az Mötv. 43.§ szabályai az irányadóak

7. A Képviselő-testület rendes ülése

11. §

(1) Rendes ülés a Képviselő-testület munkatervében szereplő időpontra összehívott ülés, vagy olyan ülés, amelynek meghívóját, illetve előterjesztéseit a Képviselő-testület részére legalább a 14.§ (4) a) pontja szerinti határidőig megküldik.

(2) Amennyiben a Képviselő-testület az elfogadott napirendeket az (1) bekezdésben meghatározott napon nem tárgyalja meg, az ülés vezetője az ülést követő nyolc napon belüli időpontra kijelölheti az ülés folytatásának napját.

8. A Képviselő-testület rendkívüli ülése

12. §

(1) Rendkívüli ülés az Mötv. 44. §-ában meghatározott indítványra, valamint az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezés alapján, az ott meghatározott határidővel a Képviselő-testület munkatervétől eltérő időpontra összehívott ülés.

(2) Rendkívüli ülés összehívását halaszthatatlan ügyben a polgármester is kezdeményezheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti képviselői vagy bizottsági indítványt írásban kell benyújtani a polgármesterhez, a kezdeményezők aláírásával, a napirend megjelölésével és a rendkívüli körülményre vonatkozó indoklással, előterjesztéssel.

9. A közmeghallgatás

13. §

(1)            A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek időpontját munkatervében határozza meg.

(2)            Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadott el munkatervet, vagy a közmeghallgatás időpontja nem szerepel a munkatervben, vagy a munkatervtől eltérő időpontban kívánja megtartani az éves a közmeghallgatást, úgy erről a Képviselő-testület külön döntést hoz.

10. A Képviselő-testület ülésének összehívása

14. §

(1)    A Képviselő-testület ülését az ülés helyszínének, időpontjának, napirendjének illetve azok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó meghívóval és – amennyiben bizottsági tárgyalásra megelőzően nem lettek megküldve – írásos előterjesztések csatolásával kell összehívni.

(2)    Az (1) bekezdés szerinti meghívót, illetve előterjesztéseket a Képviselő-testület tagjainak választása szerinti email címére elektronikusan kell megküldeni. A Képviselő-testület tagjainak kérésére a meghívót, illetve az előterjesztéseket papír alapon is meg kell küldeni.

(3) Halaszthatatlan esetben a Képviselő-testület ülése telefonon is összehívható.

(4) A meghívót és az (1) bekezdés szerint az előterjesztéseket a Képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően      

            a) alakuló ülés, rendes ülés és közmeghallgatás esetén legalább öt nappal,

            b) rendkívüli ülés esetén legalább 12 órával

kell megküldeni.

(5) A Képviselő-testület ülésének helyszínéről és időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzététellel kell értesíteni.

(6) A közmeghallgatás helyszínét és időpontját az ülés előtt legalább tizenöt nappal a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

15. §

(1)  A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt,

c) aljegyzőt

d) az előterjesztőt, az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához,

e) érintettség esetén az önkormányzati intézmények vezetőit,

(2)  Az (1) bekezdésen túl a polgármester a Képviselő-testület ülésére meghívhatja

a)     a bizottságok nem képviselő tagjait,

b)     a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

c)     a helyi önszervezeződő közösségek vezetőit,

d)     a településen működő egyházi felekezetek képviselőit,

e)     a járási hivatal vezetőjét,

f)      az illetékes kormányhivatal vezetőjét,

g)     a település országgyűlési képviselőjét.

16. §

(1) A meghívót és – a 14. § (1) bekezdés szerinti előterjesztéseket

            a) a 15. § (1) bekezdésében meghatározott személyek részére a (2) bekezdés szerinti előterjesztést az általuk megadott elektronikus levélcímre elektronikus formában, vagy ennek hiányában papír alapon kell megküldeni.

(2)       a) a 15.§ a)-c) pontjában meghatározott személyek részére valamennyi előterjesztést,

            b) a 15. § d)-e) pontjában meghatározott személyek részére kizárólag azon előterjesztést, melynek tárgya tevékenységi körét érinti.

(3) A 15.§ (2) bekezdés szerinti meghívottak részére a meghívót az általuk megadott elektronikus levélcímre elektronikus formában, vagy ennek hiányában papír alapon kell megküldeni.

17. §

(1) A jogszabályokban meghatározott személyeken kívül tanácskozási joggal vesznek részt a Képviselő-testület ülésén

a) a 15. § (1) d)-e) pontjában meghatározott személyek, valamint a 15.§ (2) e)-g) pontjában meghatározott személyek,

b) a 15. § (2) a)-d) pontjában meghatározott személyek tevékenységi körüket érintő tárgyban,

(2) A tanácskozási joggal nem rendelkezők esetében – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Képviselő-testület dönt arról, hogy szót ad.

(3) Közmeghallgatáson a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői időkeret nélkül tehetnek közérdekű kérdést és javaslatot, a hozzászólások időtartamát azonban a Képviselő-testület – a témáktól, a résztvevők és a javaslatok számától függően – korlátozhatja.

11. A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága

18. §

(1) A Képviselő-testület ülése - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - nyilvános, ezért azon a meghívottakon kívül bárki részt vehet és az ülés zavarása nélkül, az e célra kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott ügyekben zárt ülést tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában  meghatározott ügyekben pedig - az ülés vezetője, a képviselő vagy a jegyző kezdeményezésére - vita nélkül zárt ülést rendelhet el.

(3) A zárt ülésen hozott határozatot – a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok tekintetében – a zárt ülés befejezését követően, nyilvános ülésen kell ismertetni.

12. A Képviselő-testületi ülés napirendje

19. §

(1) Az ülés napirendjére az ülés vezetője tesz javaslatot a 14. § (1) bekezdés szerinti meghívó alapján.

(2) A napirend elfogadása előtt

a) a Képviselő-testület - az ülés vezetője, a képviselő, a jegyző indokolással előterjesztett javaslata alapján – vita nélkül dönthet a napirendek sorrendjének megváltoztatásáról, valamely előterjesztés napirendről történő levételéről, meghívóban nem szereplő sürgősséggel beterjesztett előterjesztés napirendre vételéről,

            b) az előterjesztő indokolással visszavonhatja az előterjesztést,

c) a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke bizottsági tárgyalásra visszakérheti az előterjesztést, ha azt a bizottság még nem tárgyalta, kivéve, ha arra lehetősége volt, de nem hozott döntést vagy az előterjesztést nem vette napirendjére.

(3) Az ülés napirendjéről a Képviselő-testület dönt.

20. §

A napirenden kívüli hozzászólások és a napirendek sorrendjét az alábbiak szerint javasolt meghatározni:

            a) napirend előtti hozzászólások,

            b) rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztések,

            c) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,

            d) sürgősséggel beterjesztett előterjesztések,

e) polgármesteri beszámoló,

f) kérdések,

g) interpellációk.

13. A napirenden kívüli hozzászólások

21. §

Napirenden kívüli hozzászólás

            a) a napirend előtti hozzászólás;

            b) a polgármesteri beszámoló;

            c) a kérdés;

            d) az interpelláció.

22. §

(1) A képviselő – a napirend elfogadását követően, az egyes napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt – napirend előtti hozzászólásként jogosult valamely ügyben véleményét kifejteni.

(2) A napirend előtti hozzászólás során kérdésnek, viszontválasznak, vitának vagy határozathozatalnak nincs helye.

23. §

A képviselő a Képviselő-testület ülésén

a) a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, bizottság elnökéhez kérdést intézhet,

b) a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez a Képviselő-testület és szervei által ellátott feladatokkal, illetve irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével kapcsolatos, intézkedés megtétele vagy elmulasztása tárgyában interpellációt terjeszthet elő.

24. §

(1) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző nap 12:00 óráig kell benyújtani a polgármesternél interpellációs jegyen, mely tartalmazza:

            a) az interpelláló nevét,

            b) az indítvány elnevezését és szövegét,

            c) az interpelláló aláírását.

A polgármester gondoskodik az interpelláció címzetthez történő eljuttatásáról.

 (2) Amennyiben az interpelláció címzettje az ülésen érdemi választ nem ad, legkésőbb 15 napon belül megadott írásbeli válaszát – az interpellációval együtt – a soron következő ülésen ismertetni kell.

(3) A válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik.

(4) Amennyiben az interpelláló képviselő a választ elutasítja, a Képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(5) Amennyiben a Képviselő-testület a választ elutasítja, az ülés elnöke elrendeli az interpelláció tárgyának a tárgy szerint hatáskörrel rendelkező bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő is részt vehet.

(6) Az interpelláció tárgyát kivizsgáló bizottság a vizsgálat eredményéről a soron következő ülésén beszámol a Képviselő-testületnek.

25. §

A polgármesteri beszámoló keretében a polgármester – a napirendek tárgyalását követően, de még az ülés bezárása előtt – tájékoztatja a Képviselő-testületet az előző ülése óta történt fontosabb eseményekről.

14. Az ülés vezetése

26. §

Az ülés vezetője a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, akadályoztatásuk esetén a Stratégiai pénzügyi bizottság elnöke jogosult az ülést összehívni és vezetni az Mötv. 45. §-a szerint.

Az ülés vezetője:

a) megállapítja a határozatképességet, számba veszi az igazoltan és igazolatlanul távollévőket;

b) megnyitja, bezárja, határozatképtelenség esetén berekeszti az ülést;

            c) javaslatot tesz a napirendre,

            d) biztosítja a napirenden kívüli és a napirendhez történő hozzászólások lehetőségét,

e) figyelmezteti a tárgytól eltérő hozzászólót, a tárgytól a figyelmeztetés ellenére továbbra is eltérő hozzászólótól megvonja a szót;

f) azt a képviselőt, aki a tanácskozáshoz nem illően, másokat sértően fogalmaz vagy más módon a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, az alábbi sorrend betartásával rendre utasítja:

            fa) figyelmeztetés,

            fb) rendreutasítás,

            fc) jegyzőkönyvi megrovás,

g) legfeljebb 30 perc időtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el,

h) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát,

i) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot, összeszámlálja a szavazatokat és kihirdeti a döntéseket.

15. A határozatképesség

27. §

(1) A Képviselő-testület határozatképességét az ülés vezetője az ülés megnyitását megelőzően állapítja meg, majd az ülés során - a jegyző segítségével - folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2) Az ülés vezetője, amennyiben a Képviselő-testület a meghirdetett időpontot követő 30 percen belül sem határozatképes, az ülést elnapolja.

(3) Az ülés vezetője, amennyiben a Képviselő-testület határozatképtelenné válik, ennek megállapítását követően szünetet rendel el, mely időtartama alatt meggyőződik arról, hogy a határozatképtelenség okai elháríthatók-e. A szünet elteltével továbbra is határozatképtelen Képviselő-testület ülését berekeszti.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben az ülés vezetője az ülést követő nyolc napon belüli időpontra új ülést hív össze, illetve kijelöli az ülés folytatásának napját.

16. Az előterjesztés

28. §

(1) A Képviselő-testület döntésére irányuló előterjesztést nyújthat be:

            a) a polgármester,

            b) az alpolgármester,

            c) a képviselő,

            d) a jegyző,

            e) a bizottság nevében a bizottság elnöke.

 (2) Az előterjesztést írásban kell benyújtani,

            a) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés esetén

                        aa) a tárgy pontos meghatározásával,

                        ab) a javaslat céljának, indokainak felsorolásával,

ac) az előzmények bemutatásával, különös tekintettel a tárgyban korábban hozott döntésekre, azok végrehajtásának eredményére,

ad) az előkészítésben részt vevő személyek és szervek megnevezésével és véleményével,

ae) a tárgyra irányadó jogszabályok megjelölésével,

af) a hatáskörrel rendelkező bizottság(ok) megjelölésével,

ag) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslattal (javaslatokkal),

ah) a felelős és a végrehajtási határidő megjelölésével,

ai) a döntés végrehajtása várható hatásainak bemutatásával.

      b) rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztés esetén

      ba) az aa), ac)-af) pontokban meghatározottakkal,

bb) az ab), ai) pontokban meghatározottakkal, figyelemmel a jogalkotásról szóló törvényben foglaltakra;

      bc) a rendelet-tervezettel.

(3) Az előterjesztésben végrehajtásért felelősként a polgármestert, bizottság elnökét, illetve az önkormányzat felügyelete alatt álló intézmény vezetőjét lehet megjelölni.

(4) Az előterjesztést a Képviselő-testület ülését megelőző 3. napig kell benyújtani a polgármesterhez.

(5) Az előterjesztés csak a hatáskörrel rendelkező bizottság(ok) véleményezésével kerülhet a Képviselő-testület elé.

17. A sürgősséggel beterjesztett előterjesztés

29. §

(1) Ha alapos okkal következtetni lehet arra, hogy egy ügy tárgyalásának, illetve a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot, vagy más érdekeltet és a 28. § (4) bekezdésében meghatározott határidő eltelte miatt előterjesztés benyújtására nincs mód, kizárólag határozati javaslatot tartalmazó, sürgősséggel beterjesztett előterjesztést nyújthatnak be a 28. § (1) bekezdésében meghatározott személyek.

(2) Ha elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, vagy azt az önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által indított eljárás indokolja, a polgármester rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztést is benyújthat sürgősséggel.

(3) Az (2) bekezdés alkalmazásában kiemelkedő közérdeknek az olyan körülmény minősül, amelynek elmaradása esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(4) A sürgősséggel beterjesztett előterjesztést írásban kell benyújtani, tartalma tekintetében a 28. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározottak irányadók azzal, hogy tartalmaznia kell a sürgősség indoklását is.

(5) Sürgősséggel beterjesztett előterjesztés a Képviselő-testület ülésén is előterjeszthető.

(6) A sürgősséggel beterjesztett előterjesztést a Képviselő-testület a hatáskörrel rendelkező bizottság(ok) véleményének hiányában is tárgyalhatja.

18. A módosító javaslat

30. §

(1) Az előterjesztéshez az előterjesztés benyújtására jogosult e rendelet 28. § (1) bekezdésében meghatározott személy írásban, vagy – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a napirend tárgyalásakor, a napirendhez történő hozzászólás keretében szóban módosító javaslatot terjeszthet elő.

 (2) Az írásban előterjesztett módosító javaslat tartalmára a 28. § (2) bekezdésében, benyújtásának módjára és határidejére a 28. § (4) bekezdésében foglaltak irányadók.

19. A Képviselő-testület döntéshozatala

31. §

(1) Szavazni csak személyesen, igen, nem vagy tartózkodó szavazat leadásával lehet.

(2) A vita lezárása után sorrendben

a) a módosító javaslatokról,

aa) azok előterjesztésének sorrendjében visszafelé haladva,

ab) ha azok egymással összefüggnek, logikai sorrendben,

b) az eredetileg előterjesztett javaslatról

kell szavazni.

32.§

(1) A Képviselő-testület döntéseit – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - egyszerű többséggel hozza.

(2) Minősített többség szükséges:

a) az Mötv.  50. §-ában 55. § (1) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében , 76. § d) pontjában, 88. § (2) bekezdésében, 89. § (2) bekezdésében  meghatározott ügyekben;

b) olyan ügyben, amelynek tárgyában meghozott döntés végrehajtása az önkormányzat költségvetése terhére történő, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kötelezettségvállalást igényel, illetve az önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő kiadások módosításával, a kiadási előirányzatok közti átcsoportosítással jár;

c) az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem térítésmentes átruházása, illetve az önkormányzat tulajdonában álló, törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyon körébe történő átsorolása ügyében;

33. §

(1) A Képviselő-testület – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nyílt szavazással hozza meg döntését, kézfeltartással.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben, illetve - képviselői indítvány alapján hozott döntése alapján - az Mötv. 46. § (2) bekezdésében  meghatározott ügyekben. 

(3)  A Képviselő-testület név szerinti szavazást tart az Mötv. 55. § (1) bekezdésében  meghatározott ügyön és az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott indítványon túl bármely, az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivételi körbe nem tartozó ügyben, képviselői indítvány alapján hozott döntése alapján.

34. §

(1) A titkos szavazás bélyegzővel ellátott szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(2) Érvényesen szavazni a szavazólapra felvezetett „igen”, „nem”, „tartózkodom” megnevezések megfelelő aláhúzásával lehet a javaslat elhangzása után.

(3) A titkos szavazásnál a Képviselő-testület által választott elnökből és további két tagból álló szavazatszámláló bizottság jár el.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, majd az eredményről jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

            a) a szavazás tárgyát,

            b) a szavazás helyét, idejét,

            c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

            d) a szavazás során felmerült körülményeket,

            e) a szavazás eredményét,

            f) a szavazatszámláló bizottság tagjainak aláírását.

(5) A szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyv tartalmát ismereti a Képviselő-testületnek.

(6) A (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyv az ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.

35. §

(1) Név szerinti szavazás esetén a jegyző alfabetikus sorrendben felolvassa a képviselők névsorát.

(2) A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A szavazás eredményét a polgármester külön jegyzéken rögzíti, majd összesíti a szavazatokat és a jegyzéket átadja az ülés vezetőjének.

(4) A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki.

(5) Az ülés vezetője és a jegyző által hitelesített, (3) bekezdés szerinti jegyzék a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

36.§

(1) A képviselő döntéshozatalkor a Mötv. 49. § (1) bekezdése szerint személyes érintettségét  köteles bejelentenie.

(2) Amennyiben a képviselő az (1) bekezdés szerinti személyes érintettségét elmulasztja bejelenteni, a polgármester a mulasztó képviselőt megrovásban részesíti. A megrovást a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

20. A Képviselő-testület döntései

37. §

A Képviselő-testület döntése rendelet vagy határozat.

38. §

(1) Rendelet alkotását az előterjesztés benyújtására jogosultakon és a jogszabályokban meghatározott szerveken kívül a szabályozandó tárgykörben érintett helyi társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek, a települési nemzetiségi önkormányzatok, valamint „helyi népszavazás” útján a választópolgárok kezdeményezhetik a polgármesternél.

(2) A rendelet-tervezet előkészítője – a jegyző segítségével – gondoskodik az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásáról, figyelemmel a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottakra.

(3) A rendelet-tervezet véleményezésében részt vesznek:

a)     a jogszabályokban meghatározott szervek,

b)     a jegyző,

c)     a 29. § (2) bekezdés alapján benyújtott előterjesztéshez kapcsolódó rendelet-tervezet kivételével a szabályozás tárgya szerint hatáskörrel rendelkező bizottság.

d)     a (4)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel, a társadalmi egyeztetés keretében bárki, a 39-40. §-okban meghatározott általános és különös egyeztetés útján.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

            a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról,

            b) a helyi adókról,

            c) az önkormányzat és a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatáról,

            d) a köztisztviselők juttatásairól

szóló rendelet-tervezetet.

(5) Nem lehet társadalmi egeztetésre bocsátani 2010. évi CXXXI. törvény 5.§ (3)-(5) foglalt rendeletek tervezetét.

39. §

(1)       Társadalmi egyeztetés keretében általános egyeztetés tartása minden esetben kötelező.

(2)       Általános egyeztetés keretében az önkormányzat hivatalos honlapján legkésőbb a Képviselő-testület rendes ülésének összehívását követő egy munkanapon belül közzé kell tenni a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetet.

(3)       Az önkormányzat hivatalos honlapján megadott elektronikus levélcímen keresztül a Képviselő-testület tervezetet tárgyaló ülését megelőző napig bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet-tervezetről.

(4)       A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell.

(5)       A jegyző a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a véleményezett rendelet hatálybalépéséig kezeli.

(6)       A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint az (5) bekezdésben foglalt adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni.

(7)       A jegyző a beérkezett véleményekről tipizált összefoglalót készít, melyet az önkormányzat hivatalos honlapján a véleményezők listájával együtt közzétesz és a véleményezett rendelet-tervezet előterjesztője részére külön is továbbít.

(8)       A jegyző a közzétett rendelet-tervezethez beérkezett véleményeket az előterjesztő, vagy a tervezetet a (3) bekezdésben meghatározott határidőt követően tárgyaló bizottságok, illetve a Képviselő-testület kérésére hozzáférhetővé teszi.

(9)       Az előterjesztő a (7) bekezdés szerinti tipizált összefoglaló, vagy a (8) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott vélemények ismeretében dönt a rendelet-tervezethez a 30. § szerinti módosító javaslat előterjesztéséről.

(10)     Amennyiben a rendelet-tervezetet a Képviselő-testület rendkívüli ülésén tárgyalják, és az szükséges, a (2)-(3) és (7) bekezdésben foglalt határidőktől el lehet térni.

40. §

(1)       Társadalmi egyeztetés keretében – az általános egyeztetés mellett – különös egyeztetést a Képviselő-testület döntése alapján, a jogalanyok széles körének életviszonyait érintő szabályozás esetén kell tartani.

(2)       Különös egyeztetés alatt a 66. § c) bekezdése szerinti lakossági fórumot kell érteni.

41. §

(1) A Képviselő-testület rendeleteinek hivatalos megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) bekezdésében, 12. §-ában, valamint 13. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a jogszabály megalkotójának teljes megjelölése során a 8. § (1) bekezdésben meghatározottak irányadók.

(2) A jogszabály megalkotója megjelölésének a rövidítése a Képviselő-testület esetén „ÖKT”.

(3) A jegyző az Mötv. 51. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottakon kívül gondoskodik a rendelet

            a) hiteles szövegezéséről,

            b) nyilvántartásáról,

c) módosítással (módosításokkal) egységes szerkezetbe foglalásáról;

d) az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételéről;

e) hatályosulásának - a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerinti - folyamatos figyelemmel kíséréséről (utólagos hatásvizsgálat).

 (4) A jegyző – indokolt esetben – olyan tájékoztatót tesz közzé, amely a rendeletet az irányadó magasabb szintű jogszabályokkal egységes szerkezetben tünteti fel.

(5) A rendelet kihirdetése a teljes jogszabálynak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

(6) A jegyző gondoskodik a rendeleteknek az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételéről.

42. §

(1) A Képviselő-testület határozatainak megjelölésére az IM rendelet 15. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jegyző gondoskodik

            a) a határozatok nyilvántartásáról,

b) a határozatok kivonatának végrehajtásért felelősök és érintettek részére történő eljuttatásáról;

c) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elkészíttetéséről.

21. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

43. §

(1) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül tartalmazza:

            a) a távolmaradt képviselők nevét;

            b) a döntéshozatal módját;

            c) az ülés vezetőjének intézkedéseit;

            d) az ülés bezárásának (berekesztésének) időpontját.

 (2) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei:

            a) a jelenléti ív,

            b) a meghívó,

            c) a jegyzőkönyvbe be nem szövegezett rendelet;

            d) az írásban benyújtott módosító javaslatok, interpellációk;

            e) a titkos szavazás eredményéről készült jegyzőkönyv;

            f) a név szerinti szavazásról készült jegyzék.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

 (4) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv önkormányzat hivatalos honlapján történő közzétételéről.

(5) A választópolgárok az Mötv. 52. § (3) bekezdésben meghatározott betekintési jogukat a polgármesteri hivatalban ügyfélfogadási időben gyakorolhatják.

44. §

A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv mellett hangfelvételt kell készíteni.

22. A képviselő

45. §

(1) A képviselőt az Alaptörvényben és az Mötv-ben, valamint más jogszabályokban és e rendeletben meghatározottakon kívül az alábbi jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik:

            a) előre egyeztetett időpontban fogadónapot tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel;

            b) képviselői fórumot hívhat össze, melyről a polgármestert értesíti;

c) a választópolgárokkal, társadalmi szervezetekkel kapcsolatot tart,

d) a képviselő-testület, illetőleg – bizottság tagjának megválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén megjelenik és munkájában tevékenyen részt vesz;

            e) az ülés vezetőjének bejelenti, ha az ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van;

            f) a tanácskozás ideje alatt az 1 órát meghaladó távollétét vagy végleges eltávozását az ülés vezetőjének bejelenti;

            g) felkérés alapján részt vesz a képviselő-testület vagy bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban;

            h) a képviselő-testület feladat- és hatásköréhez kapcsolódó iratokba betekinthet.

(2) A képviselőt a 59-63. § szerinti tisztségviselők és a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetői, valamint az önkormányzati intézmények vezetői – előzetesen egyeztetett időpontban – munkaidőben kötelesek fogadni.

(3) A képviselő tiszteletdíját és egyéb juttatásait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(4) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, nyilvántartását, kezelését és őrzését és az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását az 47. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bizottság végzi.

IV. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

46. §

(1)  A Képviselő-testület az Mötv. 59. §-ában meghatározott feladatok ellátására bizottságokat választ, melyek – jellegük szerint – állandó vagy ideiglenes bizottságok.

(2) A Képviselő-testület bizottságai egyenjogúak.

47. §

(1) A képviselő-testület állandó bizottságai:

a) Stratégiai és Pénzügyi Bizottság, (rövidítése: SPB) létszáma: 5 fő (ebből 3 fő képviselő, 2 fő külsős tag)

b) Humánpolitikai Bizottság (rövidítése: HB) létszáma: 5 fő

 (2) A polgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozataival összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeivel kapcsolatos bizottsági feladatokat a Stratégiai és Pénzügyi Bizottság látja el. A bizottság a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást a 2. számú mellékletben meghatározottak szerint végzi.

(3) A Stratégiai és Pénzügyi Bizottság a Mötv. 120.§ (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott feladatai mellett az 1. számú mellékletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket látja el.

(4) A Humánpolitikai Bizottság az 1. számú mellékletben meghatározott feladatokat és átruházott hatásköröket látja el.

48. §

(1)  Az Mötv. 57. § (3) bekezdése szerinti ideiglenes bizottság a polgármester vagy a képviselők legalább egynegyedének javaslatára hozható létre.

(2) Az ideiglenes bizottság létszámát létrehozásakor a Képviselő-testület határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak bizottsági tagságáért javadalmazás nem állapítható meg.

(4) Az ideiglenes bizottság megszűnik, ha:

            a) a létrehozásakor a rábízott önkormányzati feladatra tekintettel megjelölt időtartam lejár;

b) a rábízott önkormányzati feladat ellátásának eleget tett.

(5) Az ideiglenes bizottság összetételére, működésére egyebekben az állandó bizottságra vonatkozó szabályok irányadók.

23. A bizottság tagjai

49. §

(1) Az Mötv. 58. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül bizottság elnöke nem lehet más állandó bizottság elnöke.

(2) A bizottság elnökére és tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.

(3) A bizottság az elnök helyettesítésére tagjai közül elnök-helyettest választ. Elnök-helyettes csak a bizottság képviselő tagja lehet. Az elnök-helyettes személyére a bizottság tagjai közül bárki javaslatot tehet.

24. A bizottság ülése és annak összehívása

50. §

(1) A bizottság az üléseit éves munkaterv szerint is tarthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a munkaterv elkészítéséről a bizottság elnöke gondoskodik.

(3) A munkaterv tartalmára a 9. § (4) bekezdése az irányadó.

51. §

(1) A bizottság üléseinek típusai:

            a) rendes ülés,

            b) rendkívüli ülés.

(2) A bizottság üléseit – a munkaterv eltérő rendelkezése vagy a bizottság eltérő döntése hiányában –  az önkormányzat székhelyén tartja.

(3) A bizottság ülését elnöke hívja össze és vezeti, az elnöki tisztség betöltetlensége, illetve az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ülésének összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat – amennyiben választottak ilyet – az elnök-helyettes, mindkét tisztség betöltetlensége vagy kettejük akadályoztatása esetén a Stratégiai és Pénzügyi Bizottság elnöke látja el.

52. §

(1) A bizottság rendes ülésére a 11. §-ban foglaltak irányadók.

(2) A bizottság rendkívüli ülésére a 12. §-ban foglaltak irányadók azzal, hogy

a) az összehívást a polgármester, a bizottság elnöke és a bizottság tagjainak egynegyede kezdeményezheti,

b) a kezdeményezést a bizottság elnökénél kell benyújtani.

c) az a) pontban foglalt polgármesteri indítvány esetén az ülést az Mötv. 61. § (1) bekezdése szerinti határidővel kell összehívni.

(3) A 19. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszakért előterjesztést a Képviselő-testület soron következő üléséig – amennyiben szükséges, rendkívüli ülés összehívásával – kell megtárgyalni.

(4) Több, hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke megállapodhat adott napirend együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

53. §

(1) A bizottság ülésének összehívására a 14. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(2) A bizottság ülésére a bizottság tagjai mellett a 15. § (1) a)-c) pontjaiban meghatározottakat, – tevékenységüket érintő napirend esetén – a 15. § (1) d)-e) pontjában meghatározottakat kell meghívni.

(3) A meghívó és az előterjesztések megküldése, valamint a tanácskozási jog biztosítása tekintetében - a (2) bekezdésre is figyelemmel - a 16-17. §-ban foglaltak irányadók azzal, hogy a 16. § hivatkozásainak alkalmazása során a 15. § a) pontja szerinti képviselők alatt a bizottság nem képviselő tagjait is érteni kell.

25. A bizottság ülésének nyilvánossága

54. §

A bizottság ülésének nyilvánossága tekintetében a 18. §-ban foglaltak irányadók.

26. A bizottság ülésének napirendje, hozzászólások, az ülés vezetése

55. §

A bizottság ülésének napirendje és a hozzászólások tekintetében a 19. § (1), (2) bekezdés a)-b) pontjait, valamint (3) bekezdései, valamint 20. § a)-b) és e)-g) pontja – azzal, hogy a testületi hatáskörbe tartozó döntésre irányuló előterjesztések megelőzik az átruházott hatáskörbe tartozókat –, valamint 21. § a)-c) pontja, 22-25. §-a irányadók. Az ülés vezetése tekintetében a 26. §-ban foglaltak irányadók azzal, hogy a polgármesteren a bizottság elnökét, alpolgármesteren a bizottság elnök-helyettesét kell érteni.

27. A bizottság határozatképessége, előterjesztései, döntéshozatala

56. §

A bizottság határozatképességére a 27. §, az előterjesztések rendjére a 28-30. §, döntéshozatalára a 31-36. §-ai irányadóak, azzal, hogy

a) a nyílt szavazás kézfeltartással történik;

b) a név szerinti szavazás esetén a jegyző 35. § (3) bekezdésében meghatározott feladatait az ülés vezetője látja el.

28. A bizottság döntése

57. §

(1) A bizottság döntése határozat.
(2) A bizottság határozatának megjelölésére a 42. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók.

29. A bizottság ülésének jegyzőkönyve

58. §

(1) A bizottság üléséről készített jegyzőkönyvre a 43. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a)-b) és e)-f) pontjában, valamint az (5) bekezdésében és 44. §-ában foglaltak irányadók.

(2) A bizottság üléséről készített jegyzőkönyvet az Mötv. 60. §-ában  meghatározottak szerint aláíró bizottsági tag személyére az ülés vezetője a napirend elfogadását megelőzően tesz javaslatot, megválasztásáról a bizottság egyszerű többséggel dönt. Határozatképtelen bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvet az ülés vezetője által a megjelentek közül kijelölt bizottsági tag írja alá.

V. Fejezet

A tisztségviselők, a polgármesteri hivatal és a társulás

30. A polgármester

59. §

(1) A polgármestert az Alaptörvényben, az Mötv-ben valamint más jogszabályokban és e rendeletben meghatározottakon kívül az alábbi jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik:

            a) rendszeres fogadóórát tart az általa előre meghirdetett helyszínen és időpontban;

b) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti  működését;

c) segíti a képviselők munkáját, biztosítja a bizottságok jogainak és kötelességeinek érvényesülését,

            d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, helyben működő társadalmi szervezetekkel,

            e) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,

f) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait a képviselő-testület együttműködésével és egyetértésével, fogadja a hazai és külföldi partnerek képviselőit, tárgyalásairól tájékoztatja a Képviselő-testületet soron következő ülésén,

            g) önkormányzati ügyekben kapcsolatot tart a médiával, hírközlő szervekkel.

(2) A polgármester tisztségét főállásban látja el. A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja.

(3) A polgármester a hétfői munkanapokon 13.00 órától 16.00 óráig a lakosság részére fogadónapot tart.

31. Az alpolgármester

60. §

(1) A Képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármesteri tisztség betöltésének módját a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben a polgármester egyetértésével, a szervezeti és működési szabályzat egyidejű módosításával megváltoztathatja.

(2) Az alpolgármester feladatait, illetve a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármestert a polgármester távolléte esetén - a polgármester helyett - kiadmányozási jog illeti meg

(4) Az alpolgármester előre egyeztetett időpontban fogadónapot tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

32. A jegyző

61. §

(1) A jegyző kinevezése és feladatai tekintetében az Mötv. 81-82. §-ai  irányadók azzal, hogy az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontja  szerinti feladatának

a) a Képviselő-testület illetve testületként működő szerve ülésen tanácskozási joga keretében tett hozzászólás,

b) a Képviselő-testülethez, illetve szervéhez címzett, a jogszabálysértő döntésről, működésről való tudomásszerzését követően haladéktalanul megtett írásbeli jelzés (törvényességi észrevétel) útján tesz eleget.

(2) A jegyzői feladatokat a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a polgármesteri hivatal képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő, a polgármester által megbízott köztisztviselője látja el.

(3) a jegyző a papír alapú irat hiteles elektronikus irattá történő átalakítása során a polgármester által hitelesítési záradékkal ellátott iratot elektronikusan aláírhatja. 

33. Az aljegyző

62. §

Az aljegyző kinevezése és feladatai tekintetében az Mötv. 82. §-a  irányadó.

34. A polgármesteri hivatal

63. §

(1) A Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása céljából létrehozott önálló hivatalának hivatalos megnevezése: Péteri Polgármesteri Hivatal

(2) A Péteri Polgármesteri Hivatal feladatait, szervezeti és működési rendjét külön önkormányzati határozat szabályozza.

35. A társulás

64. §

Az önkormányzat társulásainak létrehozására, szervezetére és működésére az Mötv. 87-95. §-ai irányadók.

36. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal

65.§

(1) Az önkormányzat illetve a hivatal a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nek. tv.) 80.§ (1) bekezdésének megfelelően biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati, hivatali feladatok:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – amennyiben erre a nemzetiségi önkormányzat igényt tart - az önkormányzat székhelyén havonta legalább harminckét órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;

c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;

d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;

e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátása;

f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és

g) az a)-f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében az önkormányzat harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot. A települési önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal, a területi önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzattal a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan az Nek. tv. 80.§ (2) bekezdése szerinti megállapodást köt. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.

VI. Fejezet

A tájékoztatást és a döntések előkészítésébe való bevonást szolgáló fórumok, a helyi népszavazás

66. §

A Képviselő-testület feladatai ellátása körében a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumok az alábbiak:

            a) képviselői fogadóóra,

            b) képviselői  fórum,

            c) lakossági fórum.

67. §

(1) A képviselői fogadóórán a képviselő rendszeres jelleggel fogadja és meghallgatja a választópolgárokat.

(2) A képviselő által összehívott és vezetett képviselői fórumon a képviselő alkalmi jelleggel tájékoztatja  választópolgárait az önkormányzat feladatairól, a feladatok ellátásáról, saját tevékenységéről.

(3) A polgármester által összehívott és vezetett lakossági fórumon a polgármester alkalmi jelleggel tájékoztatja a választópolgárokat valamely fontosabb önkormányzati döntésről, intézkedésről, tervről, fejlesztésről, tervezett rendeletről. A lakossági fórumról emlékeztető készül.

(4) A képviselői fórum és a lakossági fórum helyszínét és időpontját legalább 15 nappal korábban közzé kell tenni.

37. A helyi népszavazás

68. §

A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben, valamint külön önkormányzati rendeletben meghatározottak irányadók.

VII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

38. Vagyon és gazdálkodás

69.§

Az önkormányzati vagyonra és az önkormányzat gazdálkodására az Alaptörvényben, az államháztartásról szóló törvényben, a nemzeti vagyonról szóló törvényben, az Mötv. 106-116. §-aiban és más jogszabályokban, valamint külön önkormányzati rendeletben meghatározottak irányadók.

39. A gazdálkodás ellenőrzése

70. §

(1) Az önkormányzat és az általa felügyelt költségvetési szervek belső pénzügyi ellenőrzése a polgármesteri hivatal és az önkormányzattal valamint a polgármesteri hivatallal szerződéses jogviszonyban álló személyek, szervezetek által kerül ellátásra.

(2) Az Mötv. 120. §-ában meghatározott feladatokat az 47. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bizottság végzi.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

71. §

1. E rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.
2. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2016. (IV.29) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet: Az állandó bizottságok feladat és hatásköre, a testület átltal átruházott hatáskörök

2. sz. melléklet: A polgármesteri, a képviselői és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának nyilvántartásáról, kezeléséről és ellenőrzéséről szóló szabályozás

(4) A rendelet függelékei:

1. sz. függelék: A képviselő-testület összetétele

2. sz. függelék: A képviselő-testület állandó bizottságainak személyi összetétele

3. sz. függelék: Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

4. sz. függelék:  A Tanyagondnoki Szolgálatról

(5) A rendelet függelékeinek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

           Petőné Vizi Valéria                                                                  Losonci László

                  polgármester                                                                             jegyző

1. számú melléklet

Képviselő-testület átruházott hatáskörei

Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörei

I. A Stratégiai és Pénzügyi Bizottság feladat- és hatásköre

1. Véleményezi az éves költségvetési rendelet-tervezetet.
2. Véleményezi a zárszámadási rendelet-tervvezetet.
3. Véleményezi az önkormányzat belső ellenőrzési tervét, és belső ellenőrzési beszámolóját.
4. Véleményezi az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló rendelet-tervezetet
5. Véleményezi az önkormányzat gazdasági programját.
6. Véleményezi az elfogadás előtt álló településrendezési eszközöket.
7. Véleményezi a településkép védelméről szóló rendelet-tervezetet.
8. Ellátja a Mötv. 37.§ (2)-(3) bekezdései szerinti - az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó - bizottsági teendőket.
9. Ellátja a Mötv. 39.§ (2)-(5) bekezdései szerinti - vagyonnyilatkozat-vizsgáló - bizottsági teendőket.

II. Humánpolitikai Bizottság feladat- és hatásköre:

1. Első fokon dönt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján az önkormányzat képviselő-testülete hatáskörébe tartozó minden olyan ügyben, amelyet az önkormányzat vonatkozó helyi rendelete a bizottság hatáskörébe utal.
2. Véleményezi az önkormányzat szociális tárgykörben alkotandó rendelet-tervezeteit.
3. Véleményezi az önkormányzat egészségügyi tárgykörben alkotandó rendelet-tervezeteit.
4. Véleményezi az önkormányzat közművelődési tárgykörben alkotandó rendelet-tervezeteit.
5. Első fokon dönt

a) a települési támogatásokról, valamint a hatáskör gyakorlása  során  egyedi méltányosság gyakorlásáról;

b) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről;

c) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások visszafizetésének tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről.

6. Első fokon dönt a szociális célú tűzifa támogatásokról, amennyiben erről a képviselő-testület az adott évben rendeletet alkotott.

III.Polgármesterre átruházott hatáskörök:

1. Első fokon dönt

a) a temetési támogatásról ;

b) köztemetésről,

c) azonnali települési támogatásról.

2. Gyakorolja a munkáltatói jogokat minden olyan Péteri Község Önkormányzata által foglalkoztatott közalkalmazott, munkavállaló, illetve közfoglalkoztatott vonatkozásában, amelyet törvény nem közvetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe utalt.

3. Dönt a település egyes területeire való behajtás rendjéről és a fizetendő díjakról szóló 11/2017. (XI.24.) számú önkormányzati rendelet szerinti behajtási engedélyezési eljárásokban.

4. Dönt az önkormányzati hatáskörbe utalt kisebb jelentőségű műszaki ügyekben (tulajdonosi, közútkezelői, és közmű nyilatkozatok kiadása).

IV. Jegyzőre átruházott hatáskörök

1. A pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 1/2015. (II.27.) számú önkormányzati rendeletében foglalt szociális hatósági ügyekben döntési előkészítő, és a döntés végrehajtási tevékenységet végez.

2. Dönt a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos hatósági eljárásban.

3. A jegyző a papír alapú irat hiteles elektronikus irattá történő átalakítása során a polgármester által hitelesítési záradékkal ellátott iratot elektronikusan aláírhatja.

2.sz.melléklet

A polgármesteri, a képviselői és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának nyilvántartásáról, kezeléséről és ellenőrzésének szabályairól.

I.

Általános rendelkezések

1.A Mötv. 39. §a értelmében a képviselő-testület tagja, a megbízó-levelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

2.A képviselő saját vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának valamint gyermekének az Mötv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát is (a továbbiakban: vagyonnyilatkozatok).

3.A vagyonnyilatkozat tételeinek elmulasztása esetén –annak benyújtásáig- a képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX évi. törvény 39. § (2) bekezdése szerint.

II.

A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok

1.A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a Stratégiai és Pénzügyi Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az I/1. pont szerinti határidőben.

2.A vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) a közszolgálati feladatokat ellátó köztisztviselő veszi át, és igazolást állít ki azok átvételéről.

3.A képviselő a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az átvételre jogosult köztisztviselőnek.

4.A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor a Hivatal körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.

III.

A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai

1.A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.

2.A vagyonnyilatkozatokról és az ellenőrzési eljárásról nyilvántartást kell vezetni.

3.A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos technikai tevékenységet a II/2. pont alatti köztisztviselő végzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatni kell. Az iktatást külön főszámra és a szükséges számú alszámra kell elvégezni.

4.A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:

a)a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános – kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat,

b)a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.

5.A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali munkaidő alatt bárki megtekintheti a felelős köztisztviselő vagy a jegyző jelenlétében

6.A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.

7.Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul visszaadja a képviselőnek, melyről igazolást kell kiállítani.

8.A képviselő megbízatásának megszűnésekor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja, melyről igazolást kell kiállítani.

IV.

A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok

l. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A Bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az érintett képviselőt.

2. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállítás nélkül ismételt kezdeményezést a Bizottság annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja.

4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatba történő betekintést az erről vezetett külön nyilvántartásba dokumentálni kell.

5. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

V. Felelősségi szabályok

1.A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért a Bizottság felelős.

2.A képviselő felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljes körűek és aktuálisak legyenek.

3.A vagyonnyilatkozatok technikai kezelése szabályainak megtartásáért a II/2. pont szerinti köztisztviselő felelős.