Herceghalom Község Önkormányzata 3/2018 (IV.1.) számú
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról
Hatályos: 2022. 01. 01- 2023. 12. 31Herceghalom Község Önkormányzata 3/2018 (IV.1.) számú
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról1
Herceghalom Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. §. (2) bekezdésében, 10. §. (1) bekezdésében, 25. §. (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. §. (1) és (3) bekezdésében, 37. §. (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. §. (3) bekezdésében és 55/C. §. (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. §. (2) bekezdésében, 131. §. (1) bekezdésében és 151. §. (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat pénzbeli és természetbeni szociális ellátásairól az alábbi rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja, hogy Herceghalom lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza a helyi Önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások helyi szabályait, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról és módjáról, valamint az ellátások mértékéről.
(2) E rendelet hatálya Herceghalom Község közigazgatási területén – a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján – bejelentett lakóhellyel, vagy a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén él, tartózkodási hellyel rendelkező, a Szt. 3. §. szerinti személyekre terjed ki.
2. § E rendelet az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat szabályozza:
a) Pénzbeli ellátások
aa) - települési támogatás
ab) - gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény
b) Természetbeni ellátások köztemetés.
Hatáskör
3. § E rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a képviselő-testület a Humán és Környezetvédelmi Bizottságára, illetve a köztemetés tekintetében a Polgármesterre ruházza át.
Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározása a Szt. 4. §-a, 41. §. (3) bekezdés b) pontja, a Gyvt. 5. §. a), p) és q) pontja alapján és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 8:1 (1) bekezdés 2. pontja alapján történik.
Eljárási szabályok
5. § (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásra irányuló eljárás a kérelmező, vagy a törvényes képviselő, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére indul. Az e rendeletben foglalt ellátásokra vonatkozó kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet), illetve a rendelet függelékét képező nyomtatványokon írásban vagy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton, a jogosultságok megállapításához szükséges igazolások, nyilatkozatok csatolásával a Herceghalmi Polgármesteri Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani.
(2) A szociális ellátások elbírálásához a Hivatal köteles bekérni e rendeletben meghatározott iratokat.
(3)2 E rendelet által szabályozott rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához a szemétszállítási díj, a gyermekek karácsonyi támogatása és az időskorúak karácsonyi támogatása ellátás kivételével a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól, valamint köteles ezeket igazolni. A vagyoni helyzetet a Korm.rendelet 1. sz. melléklete, a jövedelmet a (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni. A vagyon a Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontja alapján kerül meghatározásra. Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják - a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett. Nem kell vagyonként figyelembe venni annak a kérelmezőnek a lakóingatlanát, aki bentlakásos intézmény lakója, feltéve, ha az ingatlant nem hasznosítja jövedelemszerzés céljából.
(4) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal ellenőrizheti
a) megkeresi az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalt;
b) megkeresi a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet;
c) megkeresi a helyi gépjármű-nyilvántartót;
d) megkeresi az igazolást kiállító szervet, munkáltatót;
e) elrendeli a környezettanulmány készítését.
(5) A házasság felbontását, illetve a gyermektartásdíjat megállapító bírói határozattal vagy a tartásdíj megállapítása (végrehajtása) iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell igazolni. Amennyiben a tartásdíj összegéről a szülők egyezséget kötöttek, úgy a tartásdíjra vonatkozó összegről a kérelmező nyilatkozata is elfogadható.
(6) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható, környezettanulmányt kell készíteni.
(7) Az okiratok, iratok, igazolások benyújtására vonatkozó határidő elmulasztása a folyósítás megszüntetését, illetve szüneteltetését vonja maga után. Az ismételt folyósításra csak újabb kérelem benyújtás alapján kerülhet sor.
(8) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.
(9) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a szociális ellátások esetében a Szt. 10. §. (2) – (5) bekezdése, a gyermekvédelmi ellátások esetében a Gyvt. 131. §. (2) bekezdése szerint kerül megállapításra.
(10) A jövedelmet
a) munkabérről, csecsemőápolási díjról (CSED), gyermekgondozási díjról (GYED) a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás vagy bérjegyzék, bankszámlakivonat, táppénz esetén a kifizető hely igazolása,
b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,
c) álláskeresési támogatás esetén a Pest Megyei Kormányhivatal Budakeszi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály (továbbiakban: Foglalkoztatási Osztály) megállapító határozata, és az utolsó havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
d) saját jogú nyugellátás, hozzátartozói ellátás, rokkantsági ellátás, ápolási díj, időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása esetén a havi igazolószelvény, bankszámlakivonat. A kérelmező és a jövedelemszámítás szempontjából figyelembeveendő személyek nyugdíj-törzsszámot és a nyugdíjas nevét tartalmazó ellátás összesítőt a kérelem benyújtásakor be kell mutatni,
e) gyermektartásdíj esetén az utolsó havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat, ennek hiányában nyilatkozat,
f) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata,
g) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,
h) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző három hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozat,
i) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója, illetve a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozatot és a Foglalkoztatási Osztály igazolását arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, azon személyek kivételével, akik betegségük, egészségi állapotuk miatt nem képesek a Foglalkoztatási Osztállyal együttműködni és ezt orvosi igazolással alá tudják támasztani vagy e rendelet alapján ápolási támogatásban részesülnek,
j) az egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat (a továbbiakban együttesen: jövedelemigazolás) igazolja
(11) A tizenhatodik életévet betöltött gyermek, nagykorúvá vált gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya az Oktatási Intézmény által kiállított igazolással igazolható.
(12) A települési támogatás megállapításánál figyelemmel kell lenni a kérelmező részére az Önkormányzat által nyújtott egyéb rendszeres támogatásokra is.
(13) Önkormányzati kamatmentes kölcsön iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) feltüntetett jövedelmekről a kérelem benyújtását megelőző havi jövedelemigazolásokat;
b) fennálló hiteltartozás esetén hitelintézettel kötött szerződés másolatát és a havi törlesztő részlet összegének igazolását;
c) a kérelem indokául szolgáló tény, körülmény igazolását
d)3 a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vállalja a kamatmentes kölcsön maximum 6 hónap alatt történő visszafizetését.
(14) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni tárgyévi kérelméhez, ha a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta
a) tárgyévi nyugellátásának összegéről szóló igazolást,
b) a középfokú, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,
c) álláskereső esetén a regisztrálás tényéről a Foglalkoztatási Osztály által kiadott – három hónapnál nem régebbi – igazolást.
A pénzbeli ellátások folyósításának és elszámolásának szabályai
6. § (1) A havi rendszerességgel adott pénzbeli ellátást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. A rendkívüli települési támogatás 3 munkanapon belüli pénztári kifizetés engedélyezhető, amennyiben az ügyfél a kifizetés sürgősségének indokoltságát igazolja.
(2) A pénztári úton történő kifizetés a segélyre jogosult részére, illetve írásbeli meghatalmazás alapján a jogosult meghatalmazottjának teljesíthető.
(3) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését a Szt. 17. §-a alapján kell elvégezni.
(4) Amennyiben az ellátásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult kéri az ellátás megszüntetését, vagy a jogosult meghal. a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.
(5) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
(6) A havi rendszerességgel adott pénzbeli ellátásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnése hónapjában is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultság megszűnését követő hónap első napjától kell megállapítani.
Pénzbeli ellátások települési támogatás
7. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete
a) rendszeres települési támogatást nyújt
aa) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez;
ab) a 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére;
ac) a gyógyszerkiadások viseléséhez;
ad) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
b) rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére. Azokat a személyeket indokolt részesíteni ebben a támogatási formában az Szt. 45. §. (4) bekezdésén túl, aki
ba) tartós betegség, baleset, orvosi kezelés vagy munkanélküliség miatt jelentős jövedelem kiesés jelentkezik;
bb) gyermek létfenntartása veszélyben van;
bc) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása);
bd) létfenntartása, megélhetése valamilyen előre nem látható esemény, elemi kár miatt – önhibáján kívül - veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többlet-kiadása keletkezik;
be) egyedül élő vagy öregségi, rokkantsági, vagy egyéb nyugdíjban részesül és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át;
bf) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul.
(2) A települési támogatás pénzbeli formái:
a) rendkívüli települési támogatás
aa) krízishelyzetre támogatás;
ab) gyermekvédelmi támogatás;
ac) temetési költségeihez támogatás;
ad) önkormányzati kamatmentes kölcsön
b) rendszeres települési támogatás
ba) lakásfenntartási támogatás;
bb) gyógyszertámogatás;
bc) ápolási támogatás;
bd) adósságcsökkentési támogatás
(3) Nem nyújtható települési támogatás annak a személynek, aki, illetve akinek a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója munkahellyel nem rendelkezik és a Foglalkoztatási Osztály igazolása szerint nem regisztrált álláskereső.
(4) A 7. §. (2) bekezdés a) pontjában aa) és ab) alpontja szerinti pénzbeli ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a 7. §. (1) bekezdés b) pontjában felsorolt rendkívüli élethelyzetet igazoló iratot, dokumentumot.
(5) A krízishelyzetre megállapított települési támogatás esetében, ha a kérelmező a támogatást közüzemi költségek kifizetéséhez kéri vagy közüzemi szolgáltatónál felhatalmazott tartozása van a támogatás összege a közüzemi szolgáltatóhoz kerül átutalásra.
(6) A közös háztartásban élő családtagok külön-külön ugyanazon jogcímen nem részesülhetnek rendkívüli és rendszeres települési támogatásban.
8. § (1) Krízishelyzetre támogatás annak a személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét.
(2) A támogatás összege legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosa.
9. § (1) Gyermekvédelmi támogatás annak a gyermeket nevelő személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.
(2) A gyermekvédelmi támogatás összege tárgyévben legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a hétszerese.
(3) A támogatás pénzbeli, továbbá természetbeni ellátás formájában nyújtható, így különösen gyermektáboroztatásként táboroztató pedagógus részére történő kifizetéssel.
10. § (1)4 Települési támogatás nyújtható temetés költségeihez annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2)5 A települési támogatás összege: 120.000,-Ft.
(3)6 Amennyiben a temetési számla összege kevesebb, mint a (2) bekezdés alapján megállapítható támogatás mértéke, abban az esetben a támogatás összege megegyezik a számla összegével.
(4) A települési támogatás mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés teljes összegét is elérheti, ha a temetési költségek viselésére a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.
(5)7
(6) A települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát, a közös háztartásban élők jövedelem igazolásait és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított támogatás összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét -, illetve a határozat számát a számlákra rá kell vezetni.
(8) A települési támogatás a temetés napját követő 90 napon belül igényelhető.
11. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtható hozzájárulás.
(2) Lakásfenntartási támogatás annak a személynek nyújtható,
a) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyszemélyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át,
b) vagyona a kérelmezőnek, valamint a háztartás tagjainak nincs,
c) a kérelmező által használt lakás nagysága:
ca) 3 személyig olyan lakás, melynek alapterülete nem nagyobb 70 m2-nél,
cb) 3 személy felett személyenként további 5 m2 vehető figyelembe.
(3) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(4)8 A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani és havi összege családban élő esetén 5000,-Ft, egyedül élő esetén 10.000,-Ft
(5) A kérelemhez mellékelni kell az 5. §-ban foglaltakon túl a lakásnagyság igazolását.
(6) A kérelmező köteles nyilatkozni a lakásban tartózkodás jogcíméről.
12. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
(2) A rendszeres települési támogatásban részesíthető az a személy,
a) akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén annak 350 %-át és vagyona nincs,
b) havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át,
c) normatív vagy alanyi jogon közgyógyellátásra nem jogosult.
(3)9 A gyógyszertámogatás havi mértéke a 10.000,-Ft-ot nem haladhatja meg. A települési támogatás legfeljebb 1 éves időtartamra állapítható meg.
(4) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell az 5. §-on túl a háziorvos igazolását a krónikus betegségre havi rendszerességgel szedett gyógyszerekről / gyógyító ellátásokról, a szükséges gyógyászati segédeszköz szükségletről.
13. § (1) A Humán és Környezetvédelmi Bizottság ápolási támogatást állapíthat meg annak a hozzátartozónak (Ptk.8:1. §: (1) bekezdés 2.pontja), aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.
(2) A jogosultság megállapítása szempontjából az egy főre számított jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át, egyedülálló esetén annak 250%-át nem haladhatja meg.
(3) A települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós ápolásra szorul.
(4)10 A települési támogatás legmagasabb havi összege 40.000,-Ft.
(5) A települési támogatásra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg az előző felülvizsgálatot követő év március 31. napjáig kell végrehajtani.
Adósságrendezési támogatás
14. § (1a) A Képviselő-testület adósságrendezési támogatást nyújthat annak a családnak, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:
a) egyedülálló esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 400%-át,
b) két személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 350%-át,
c) három vagy több személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300%-át.
(2) Az adósságrendezési támogatás benyújtásának feltétele:
a) a támogatást kérőnek, illetve a vele közös háztartásban élőnek nem állhat fenn az Önkormányzat felé semmilyen tartozása;
b) a támogatást csak herceghalmi állandó lakcímmel rendelkező lakos és csak herceghalomi ingatlanra fennálló tartozásra kérheti;
c) a támogatás csak egyszeri, rendkívüli lehet, több alkalommal nem kérhető
d)11 a támogatást igénylő nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a támogatási összeg erejéig az adott ingatlanra jelzálog jog bejegyzéséhez.
(3) Az adósságrendezési támogatás nem lehet magasabb összeg az adósság 50%-ánál. A támogatás visszatérítendő, kamatmentes kölcsön formájában nyújtható.
(4) A kérelmet írásban kell előterjeszteni. A kérelemben szerepelni kell
a) - a tartozás összegének;
b) - a tartozás mely szolgáltatónál / pénzintézetnél és milyen időszakban keletkezett.
(5) A támogatás kifizetésének feltétele a Támogatott és a Támogató (Önkormányzat) szerződéskötése, mely tartalmazza
a) a Támogatott személyes adatait,
b) a támogatás összegét,
c) a visszatérítendő támogatás visszafizetési rendjét,
d) a visszafizetés határidejét,
e) az Önkormányzat jelzálog bejegyzési jogát a támogatás visszafizetéséig,
f) azt, hogy a Támogatott köteles a tartozás kiegyenlítéséig a család- és gyermekjóléti szolgálattal együttműködni a további krízishelyzetek kialakulásának megelőzése céljából.
(6) A támogatási szerződés megkötését, azt követően a megállapított támogatás kifizetését a megállapítástól számított 10 munkanapon belül afelé a szolgáltató, illetve hitelintézet felé kell teljesíteni, aki felé a Támogatott tartozása fennáll
(7) A visszatérítendő támogatás összege csökkenthető vissza nem térítendő támogatás megállapításával abban az esetben, ha a Kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át.
(8) Az adósságrendezési támogatás akkor állapítható meg, ha a tartozás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 500%-át meghaladja.
(9) Nem jogosult adósságcsökkentési támogatásra az a család vagy személy, ha-
a) az adósság összege meghaladja az 500.000,-Ft-ot,
b) a Szt. 4. §. (1) bekezdés b) pont szerinti olyan vagyon birtokában van, amelynek értékesítésével tartozását ki tudná egyenlíteni, illetve lakását nem saját lakhatásának biztosítására használja vagy abban üzleti tevékenységet folytat.
(10) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult
a) az adósságkezelési tanácsadást a család- és gyermekjóléti szolgálat felszólítása ellenére sem veszi igénybe, vagy
b) az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetve
c) az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.
Köztemetés
15. § (1) Herceghalom Község Polgármesterének kell – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – gondoskodnia az önkormányzat illetékességi területén az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2) A köztemetés megszervezése, lebonyolítása esetén biztosítani kell, hogy a temetés színvonala semmiben sem térjen el kedvezőtlen irányban a helyben szokásos legegyszerűbb temetkezési szolgáltatás színvonalától.
(3) Köztemetés esetén, ha az elhunyt vallása ismert, az illetékes egyház is megkereshető a közös eltemettetés biztosításához.
Gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény
16. § (1) Amennyiben a gyermeket, tanulót gondozó családban a gyermek a Gyvt. 21/B. §. szerinti normatív kedvezményre, valamint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult és családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 170%-át,
b) ha a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza az öregségi összegének 200%-át, feltéve, hogy a családnak vagyona nincs a gyermek, tanuló 100%-os mértékű étkezési térítési díjkedvezményre jogosult.
(2) A jövedelem és vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a Gyvt. 19. §. (4) bekezdésében meghatározott, közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmére és vagyonára.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások közös szabályai (Sztv. 86. § és Gyvt. 29. §)
17. § (1) Az önkormányzat a szociális alapellátásokat a szerződés útján kijelölt szerv által biztosítja.
(2)12 Herceghalom község területén biztosított alapellátási formák:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) Herceghalom község területén biztosított gyermekjóléti alapellátási formák család- és gyermekjóléti szolgálat ellátás,
d) gyermekek napközbeni ellátása.
(3) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha az Sztv. másként nem rendelkezik - önkéntes, a kérelmező vagy törvényes képviselője kérelmére történik.
(4)13 A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti kérelem az alapszolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjéhez nyújtható be. A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelemről az alapszolgáltatást nyújtó szerv vezetője haladéktalanul dönt és megköti az ellátási szerződést. A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátás ellátási szerződés nélkül is biztosítható.Az alapszolgáltatást nyújtó intézmény a feltételek fennállását évente felülvizsgálja. Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani az annak rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségét az ellátás elmaradása veszélyezteti.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik
a) a határozott idejű ellátás esetén a megjelölt időtartam leteltével,
b) a jogosultsági feltételek megszűnésével
c) a jogosult halálával.
d) Az intézményvezető az ellátást megszünteti önkéntes igénybe vétel esetén a jogosult, vagy törvényes képviselője erre irányuló kérelme alapján,
e) az ellátási szerződés súlyos és ismételt megsértése esetén,
f) ha az ellátás feltételei, okai már nem állnak fenn,
g) abban az esetben, ha a gondozott az ellátást 1 hónapig bejelentés nélkül nem veszi igénybe.
(6) Térítésmentesen kell biztosítani a Gyvt. 149. §-ban foglalt gyermekjóléti szolgáltatást és az Sztv. 115/A. §-ban meghatározott a népkonyhán történő étkeztetést és családsegítést, amely esetekben intézményi térítési díjat sem kell megállapítani.
(7)14 A szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos írásbeli panasz esetén az intézményvezető köteles 15 napon belül kivizsgálni a panaszt, és értesíteni a panasztevőt a kivizsgálás eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhez vételétől számított 8 napon belül az Esély Szociális Társuláshoz, mint fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért.
(8) Az alapszolgáltatást nyújtó intézmény minden költségvetési évet követő év április 30-ig részletes szakmai beszámolót nyújt be az Önkormányzat részére, melyben tájékoztatja a vállalt feladat elvégzéséről.
Szociális alapellátási formák, Étkeztetés (Sztv. 62. §, 119. §)
18. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk miatt.
(2)15 Az étkeztetést településünkön egyedi szerződés útján látja el.
Házi segítségnyújtás (Sztv. 63. §)
19. § (1) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A gondozás módját, formáját, gyakoriságát az intézményvezető a gondozási szükséglet felmérését követően az egyéni szükségletek figyelembe vételével határozza meg.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3) A házi segítségnyújtást településünkön szerződés útján kijelölt szerv, az Esély Szociális Társulás (2040 Budaörs, Szabadság út 134.) látja el.
Gyermekjóléti alapellátási formák család- és gyermekjóléti szolgáltatás (Sztv. 64. § és Gyvt. 39. §)
20. § (1) A családsegítés a szociális, vagy mentálhigiéniás problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében végzett tevékenység, melyet a Gyvt. 39 - 40. § (1), (2) bekezdései alapján az Esély Szociális Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központ a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó egyéb intézmények, és szervezetekkel való együttműködés keretében látja el.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata:
a) a gyermek családban történő nevelésének elősegítése,
b) a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése,
c) felkérésre környezettanulmány készítése,
d) családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének segítése,
e) hatósági eljárásban segítség különböző alapellátások keretében nyújtott szolgáltatások biztosításával,
f) gyermekjogi képviselő munkavégzésének biztosítása,
g) szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsadás.
(4) Az átmeneti gondozást biztosító szervezetek, személyek szakmai munkáját segíti és együttműködik a bekerült gyermekekkel, családokkal.
(5) A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése céljából észlelő és jelzőrendszert működtet, együttműködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel és szervezetekkel, valamint szakmai segítséget nyújt a nevelési – oktatási intézményekben folyó gyermekvédelmi tevékenység ellátásához.
(6) A család- és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait településünkön szerződés útján kijelölt szerv, az Esély Szociális Társulás (2040 Budaörs, Szabadság út 134.) látja el.
(1) A Család- és Gyermekjóléti Központ feladatait az Esély Szociális Társulás által működtetett Szociális és Gyermekjóléti Központ (2040 Budaörs, Petőfi Sándor u. 1.) végzi. Az általános gyermekjóléti szolgáltatás feladatain túl
a) a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében speciális szolgáltatásokat biztosít
aa) utcai és lakótelepi szociális munkát,
ab) kapcsolattartási ügyeletet, ennek keretében közvetítői eljárást,
ac) gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot,
ad) jogi tájékoztatásnyújtást és pszichológiai tanácsadást,
ae) családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó konferenciát;
b) a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el, amelynek keretében
ba) kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét,
bb) javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, a gyermek családjából történő kiemelésére, pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére,
bc) együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel
bd) a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében szociális segítőmunkát koordinál és végez
be) utógondozást végez a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez,
bf) védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, szociális segítőmunkát koordinál és végez,
c) szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára.
Gyermekek napközbeni ellátása (Gyvt. 41. §)
21. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása a gyermek korától függően a nevelési-oktatási intézményekben szervezett óvodai és iskolai ellátás keretében valósul meg.
(2) A gyermekek napközbeni ellátásáért fizetendő térítési díjakat a Képviselő-testület évente külön rendeletben állapítja meg.
Szociális kerekasztal
22. § (1) A képviselő-testület az Sztv. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre (továbbiakban: kerekasztal).
(2) A kerekasztal feladata:
a) részt vesz a szolgáltatástervezési koncepció kialakításában,
b) folyamatosan figyelemmel kíséri a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását.
(3) A kerekasztal tagjai:
a) Herceghalom Község Önkormányzat Humán és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke
b) Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetője
c) Háziorvosok, Védőnő.
(4) A kerekasztal vezetője Herceghalom Község Polgármestere.
(5)16 A kerekasztal szükség szerint ülésezik.
Záró és átmeneti rendelkezések
23. § (1) E rendelet 2018. május 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól szóló 1/2015. (II.28.), valamint a gyermekek védelméről szóló 27/2013. (XII.31.) ÖK számú rendelet hatályát veszti.
Az önkormányzati rendeletet a Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 23. §-a hatályon kívül helyezte 2024. január 1. napjával.
Az 5. § (3) bekezdése a Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Kiegészítette Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2021. (XII.17.) számú rendeletével. Hatályos: 2022. január 1. napjától.
Módosította Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2021. (XII.17.) számú rendeletével. Hatályos: 2022. január 1. napjától.
Módosította Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2021. (XII.17.) számú rendeletével. Hatályos: 2022. január 1. napjától.
A 10. § (3) bekezdése a Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (5) bekezdését a Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 8. §-a hatályon kívül helyezte.
A 11. § (4) bekezdése a Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Módosította Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2018. (XI.20.) számú rendeletének 1.§-val. Hatályos: 2019. január 1.napjától.
Módosította Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2021. (XII.17.) számú rendeletével. Hatályos: 2022. január 1. napjától.
Kiegészítette Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2021. (XII.17.) számú rendeletével. Hatályos: 2022. január 1. napjától.
Módosította Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2018. (XI.20.) számú rendeletének 2.§-val. Hatályos: 2018. november 20. napjától.
Módosította Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2018. (XI.20.) számú rendeletének 2.§-val. Hatályos: 2018. november 20. napjától.
Módosította Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2018. (XI.20.) számú rendeletének 2.§-val. Hatályos: 2018. november 20. napjától.
A 18. § (2) bekezdése a Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (5) bekezdése a Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2021. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.