Rétközberencs Község Önkormányzat

Képviselő-testületének

6/2020.(VIII.13.) számú rendelete

a vagyongazdálkodás szabályairól

Rétközberencs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 5. §-ban kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő ingó és ingatlan dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon)

2. Az önkormányzat vagyona

2.§ (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

(3) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak körét a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő, a Nvtv-ben meghatározott vagyontárgyak alkotják, melyek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.

(5) Korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősülnek a Nvtv-ben meghatározott vagyontárgyak, valamint a rendelet 1. mellékletében rögzített vagyontárgyak.

(6) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak a Képviselő-testület egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.

(7) Az önkormányzat üzleti vagyona mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba.

Az üzleti vagyon az önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, gyarapodását szolgálja.

(8) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes. Az önkormányzat üzleti vagyonához tartozó ingatlan vagyonelemeket a 1. melléklet tartalmazza.

.3. Vagyonnyilvántartás és vagyonleltár

3.§ (1) Az önkormányzat vagyonáról mindenkor a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

(2)¹ Az Önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltár adott év december 31.-ei fordulónappal készül. A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban,- és az üzleti vagyont. A vagyonleltár szerkezetét a számviteli politika tartalmazza.

(3)² Az eszközök mennyiségi felvétellel történő leltározását kétévente kell elvégezni.

II. fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

4. A tulajdonosi jogok gyakorlása

4.§ (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával  szerveit és az önkormányzati vagyonkezelőket e rendelet szerint bízza meg.

(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza.

(3) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(4) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(5) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.

(6) Az önkormányzati vagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a Szabolcsveresmarti Közös Önkormányzati Hivatal Rétközberencsi Kirendeltsége, az önkormányzat intézményei, illetőleg a vagyontárgyakat üzemeltető, vagy használó intézmények, közhasznú társaság és gazdasági társaság útján gondoskodik

(7)A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

(8)³ A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati követelésről való lemondás a mindenkori költségvetési törvényben megállapított értékhatár felett, a behajthatatlan követelések törlésének jóváhagyása értékhatár nélkül.

(9) Az Önkormányzat követeléséről részben vagy egészben csak a következő esetekben lehet lemondani:

• csődegyezségi megállapodásban,
• bírói egyezség keretében,
• felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által adott okirat alapján várhatóan nem térül meg,
• végrehajtási eljárás során, ha nem, vagy csak részben térül meg,
• ha  igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
• kötelezettje nem lelhető fel, s ez a dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított,
• peren kívüli megegyezés során
• a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelések esetében

5. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

5.§⁴ (1)Az önkormányzati vagyont 1 000 000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános versenytárgyalás a hatályos jogszabályok alapján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. A vagyonértékesítési, vagyonhasznosítási pályázati eljárás résztvevője csak természetes személy, vagy az Nvt. 3.§ (1) bekezdésében meghatározott átlátható szervezet lehet.

(2) Az ingatlan és ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a Szabolcsveresmarti Közös Önkormányzati Hivatal Rétközberencsi Kirendeltségének feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.

(3) A szerződés megkötésére a képviselő-testület előzetes jóváhagyásával, a polgármester jogosult.

(4) Az önkormányzat Pénzügyi Bizottsága ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást

(5) Önkormányzati vagyont ingyenesen hasznosítani, ingyenesen vagyonkezelésbe adni, illetve ingyenesen átengedni csak jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel, kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben lehet.

6. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír esetén, a névérték alapján,

b)egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén a 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó-és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

(5) Ha a vagyontárgy bérlet útján kerül hasznosításra, úgy a piaci árat kell figyelembe venni az érték meghatározásakor.

7. Eljárás a tulajdonos képviseletében

7.§ Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, valamint a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

8. A felajánlott vagyon elfogadása

8.§ (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt az önkormányzat elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, melynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a hagyaték értékét.

(3) Az Önkormányzat számára ellenérték nélkül felajánlott

a) 100.000 Ft értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület,

b) 100 000 Ft értéket el nem érő vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(5) Az (1) bekezdés szerinti vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az Önkormányzat részéről teljesíthetők és

b) a kötelezettség teljesítése likviditási problémát nem okoz és

c) a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben felvállalt feladatai ellátását nem veszélyezteti.

9. Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

9.§ A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

• az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
• ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,
• gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
• hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
• kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
• kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
• gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
• társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez való csatlakozás, hozzájárulás, társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása.
• 
  

10. A vagyonkezelés szabályai

10.§ (1) Kékcse Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő- testület) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: önkormányzati törvény) meghatározott vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon kezelése a nemzeti vagyonról szóló törvény, az önkormányzati törvény, illetve a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényben (a továbbiakban: vízi közmű törvény) foglalt rendelkezések szerint történhet.

11.§⁵ (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat egyes közfeladatainak átadásához kapcsolódóan - törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével - vagyonkezelői jogot létesíthet

a) településfejlesztés, településrendezés, és településüzemeltetés,

b) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, és

c) víziközmű-szolgáltatásellátásához szükséges vagyonra.

(2) A vagyonkezelői jog – a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivétellel – vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződést a képviselő-testület döntése alapján, az Önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében vagyonkezelési szerződés az önkormányzati törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szervekkel köthető.

(4) A Képviselő-testület – a polgármester javaslata alapján – dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, a vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásához - szükség szerint - az érték meghatározására jogosultsággal rendelkező szakértőtől szakvélemény kérheti.

(5) A vagyonkezelői jog ellenértékéről kivétel nélkül a vagyonkezelési szerződés rendelkezik.

(6) A vagyonkezelőt – ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(7) A vagyonkezelő köteles:

a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,

b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,

c) a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,

d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket,

e) gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról,

f) a vagyonkezelése alatt álló önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni.

(8) A vagyonkezelő a kötelezettségek megszegésével okozott kárért az Önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

(9) A vagyonkezelő jog ugyanazon vagyontárgyra meghatározott hányadok szerint több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.

(10) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

12.§ (1) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően kell megfizetni.

(2) Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

(3) A (2) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester – a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal Kékcsei Kirendeltsége közreműködésével – köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.

(4) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, illetve gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (2) bekezdés szerinti tevékenység, a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.

13.§ (1) A vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyon bérbeadására e rendelet szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbeadással kapcsolatos jogokat (pl.: a pályázati eljárás kiírása, lebonyolítása, eredményének megállapítása, a bérleti szerződés megkötése stb.) a vagyonkezelő gyakorolja.

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

14.§ (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az államháztartásról szóló törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével a polgármester –a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal Kékcsei Kirendeltsége közreműködésével – ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A polgármester – a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal Kékcsei Kirendeltsége közreműködésével – a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítvány készíttetni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(4) A polgármester – a Szabolcsveresmarti Közös Önkormányzati Hivatal Rétközberencsi Kirendeltsége közreműködésével – a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, annak képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, annak képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzés végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.

(7) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben évente tájékoztatja a képviselő-testületet.

(8) A vagyonkezelési szerződés megszűnésére a nemzeti vagyonról szóló törvényben és az önkormányzati törvényben foglaltak az irányadó

11. Az önkormányzat költségvetési szervei használatában lévő vagyon

15.§ (1) Az önkormányzat költségvetési szervei részére a képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) A költségvetési szerv vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.

12. Az önkormányzat vállalkozásai

16.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonával folytathat vállalkozási tevékenységet, illetve vehet részt más vállalkozásokban.

(2) Az önkormányzat gazdasági társaságban

            a) betéti társaság kültagjaként

            b) korlátolt felelősségű társaság tagjaként

            c) részvénytársaság tagjaként (részvényesként)

            d) szociális szövetkezet tagjaként

vehet részt.

(3) Az Önkormányzat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amely megfelel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény előírásainak.

III. fejezet

13. Záró rendelkezés

17. § (1) A rendelet 2020. augusztus.14.-én lép hatályba.