24/2003.(XI.21.)

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról, valamint a helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról

Hatályos: 2003. 11. 21

Egységes szerkezetbe foglalva a 8/2009. (IX.30.), a 9/2012. (V.31.), és a 3/2013.(II.15.) számú rendeletekkel.



Szorgalmatos Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdésben, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII törvény (IIgt.) 21. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás és a 23. § rendelkezései alapján, a hulladékkezelési Közszolgáltató kiválasztásáról és közszolgáltatási szerződésről szóló 241/2000. (XII.23.) Kormányrendelet és a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII.23.) Kormányrendelet, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Kormányrendelet valamint, a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46.§-a rendelkezésére figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja. 

I.fejezet


Általános rendelkezések


1.§


(1)Szorgalmatos Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást szervez a települési szilárdhulladék rendszeres gyűjtésére, begyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére, és ezen tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodni.


(2)Az Önkormányzat a település szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatási feladatokat a – hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 241/2000. (XII.23.) Kormányrendelet 1. § (3) bekezdése alapján – pályázati kiírás nélkül más Önkormányzat által szervezett, illetve működtetett közszolgáltatóhoz való csatlakozás (Kelet-Környezet Kanadai-Magyar-Környezetvédelmi Befektető Kft. Tiszalök, Honvéd u. 54.) (továbbiakban: Közszolgáltató) útján látja el.

2. §


A rendelet célja


(1)A rendelet célja a Hulladékgazdálkodási törvény 1. §-ában meghatározott célok helyi megvalósítása, különös tekintettel: az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása, a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék szelektív gyűjtése, minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásában tartása, a nem hasznosítható, és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel.


(2)A település szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás részletes szabályainak megalkotása, a kiszámítható, folyamatos, biztonságos és ellenőrizhető közszolgáltatás érdekében.

3. §


A rendelet hatálya


(1)A rendelet hatálya kiterjed:

a)Tárgyi hatálya:

a.a települési szilárd hulladékra

b.a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásra.

b)Szorgalmatos Község közigazgatási területére,

c)Személyi hatálya:

a.a Község közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan tulajdonosára, tulajdonosi közösségére, birtokosára, használójára (továbbiakban: ingatlantulajdonos),

b.az Önkormányzattal szerződésben álló közszolgáltatóra.

d)a rendelet hatálya nem terjed ki:

a.termelési és radioaktív hulladékokra

b.a 6. § (2) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezetre.

4.§


Fogalmak e rendelet alkalmazásában


1.)A települési hulladék:

a)háztartási hulladék:az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező,

b)közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező,

c)háztartási hulladékokhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: nem magánszemélyeknél jelentkező – a külön jogszabály alapján veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.

d)alkalmi háztartási szilárd hulladék: a lakás, üdülés, pihenés során az ingatlanon (így lakásokban, valamint a nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségekben és területeken) alkalmilag képződött vagy felhalmozódott hulladék, visszamaradt anyag, ha a rendszeresített gyűjtőedényben mérete vagy minősége miatt nem helyezhető el, amely lehet:

a.lomtalanítás alá tartozó alkalmi háztartási szilárd hulladék: nagyobb méretű darabos hulladék (így pl. nagyobb háztartási eszköz, berendezési tárgy, bútor, ágybetét, stb.), amelyet a rendeletben kijelölt Közszolgáltató évi egyszeri – előre meghirdetett időpontban történő – lomtalanítás során elszállít.

b.eseti jelleggel szállítható alkalmi háztartási szilárd hulladék: az a) pont alá nem tartozó, eseti megrendelés alapján ártalmatlanítás céljából elszállítandó hulladék (pl. építési, bontási törmelék, autóroncs).

1.)Közszolgáltató: Szorgalmatos Község közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint feljogosított hulladékkezelő.


2.)Hulladékkezelési közszolgáltatás: a jelen rendelet 4. § 1. pontjában a megjelölt települési szilárd hulladéknak a feljogosított Közszolgáltató által az ingatlantulajdonosoktól történő rendszeres begyűjtése, elszállítása, tárolása, ártalmatlanítása és hasznosítása (a hulladék kezelése), illetőleg kezelő létesítmény üzemeltetése, működtetése.


3.)Közszolgáltatási díj: az ingatlantulajdonos által a közszolgáltatás igénybevételéért a Közszolgáltatónak fizetendő, az Önkormányzat rendeletében meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozó, Önkormányzat által jóváhagyott díj.


4.)Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai, vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy a vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyező anyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyezteti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.


5.)Veszélyes hulladék: a Hulladékgazdálkodási Törvény 2. sz. mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék.


6.)Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szerves anyag tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények, vagy enzimek segítségével) lebontható.


7.)Radioaktív hulladék: további felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként.


8.)Építési és bontási törmelék: az építkezés és a bontás során keletkező minden olyan inert anyag, amely az építkezés vagy a bontás során a helyszínen továbbiakban felhasználásra nem kerül.


9.)Ártalmatlanító hely: a települési szilárd hulladék elhelyezésére kijelölt és arra alkalmas lerakóhely, hasznosító hely, létesítmény.

10.)Hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, illetőleg hasznosítására szolgáló telephely.

I.fejezet


A közszolgáltatás igénybevételének szabályai


4.§


Az önkormányzat feladatai


1)Az Önkormányzat feladata különösen:

a)a helyi közszolgáltatás körébe tartozó települési szilárd hulladék rendszeres begyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának megszervezése.

b)a közszolgáltatás ellátására Közszolgáltató kijelölése, a közszolgáltatási szerződés megkötése.

c)a hulladékok ártalmatlanító (műszaki védelemmel kiépített és ellenőrzött, rendezett lerakóhelyek) helyének kijelölése, a létesítmények megvalósítása és működtetése.

d)[1]

4.§


Az ingatlantulajdonos kötelezettségei


1.)Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

Alapvető kötelessége, hogy:

a)a települési szilárd hulladékot, különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjtse, illetve tárolja.

b)az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe vegye, illetve a hulladékot a begyűjtésre e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek átadja.

c)a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény-és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és közbiztonságot ne zavarja.

d)biztosítsa a hulladék átmeneti tárolására, illetve gyűjtésére szolgáló – a Közszolgáltató szállítójárművéhez rendszeresített, Közszolgáltató által minimálisan meghatározott – gyűjtőedényt, valamint a gyűjtőedény tárolási helyéről az ürítésre átadás helyére történő mozgatást.

e)az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényzet űrtartalmát meghaladó mennyiségű alkalmi hulladék gyűjtésére további gyűjtőedényt köteles igénybe venni. Az igénybe vehető gyűjtőedények felsorolását a jelent rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

f)az ingatlantulajdonos a veszélyes hulladékokat köteles a települési hulladék összetevőitől elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni: a hulladékgyűjtőt udvarokba bevinni, ott elhelyezni, vagy begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek átadni.

g)az ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltatónak 30 napon belül bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.


2.)Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a Környezetvédelmi Felügyelőség által engedélyezett – települési hulladék ártalmatlanítására alkalmas – hulladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkeznek, mentesülnek a kötelező közszolgáltatás keretében szervezett hulladék begyűjtési kötelezettség alól abban az esetben, ha a tevékenységük során képződött települési hulladékuk ártalmatlanításáról ezekben a berendezésekben, létesítményekben gondoskodnak.


3.)A hulladék nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.


4.)Az ingatlantulajdonost nem terheli az 1.) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik.

7. §


A Közszolgáltató feladati, jogai és kötelezettségei


1.)A Közszolgáltató a 3. § (1) b.) pontja szerinti területen köteles ellátni a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást.


2.)A Közszolgáltatónak a feladata ellátásához rendelkeznie kell a Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott települési szilárd hulladék begyűjtésére és szállítására vonatkozó engedéllyel.


3.)A Közszolgáltató jogosult a Képviselő-testület tájékoztatásával a szolgáltatási tevékenység ellátásához erre feljogosított és engedéllyel rendelkező alvállalkozó(ka)t igénybe venni.


4.)A Közszolgáltató feladata: a környezetvédelmi előírások megtartása mellett jelen rendeletben előírt módon a települési hulladék ingatlantulajdonosoktól történő begyűjtése, elszállítása a települési hulladékkezelő telepre, illetőleg a települési hulladék kezelése, kezelő létesítmény üzemeltetése, a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása.


5.)A Közszolgáltató a közszolgáltatás feltételeiről, az azokban bekövetkező változásokról az ingatlantulajdonost írásban értesíteni köteles.


6.)Közszolgáltató köteles az ingatlantulajdonos által írásban három nappal korábban bejelentett, a szokásos hulladék mennyiségen túli települési szilárd hulladék gyűjtéséhez az ingatlantulajdonos által megjelölt időpontra, vagy időtartamra a hulladék mennyiségének megfelelő, ill. elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú, vagy további gyűjtőedényt, az ingatlan tulajdonos rendelkezésére bocsátani, a többletszolgáltatást térítés ellenében teljesíteni.


7.)A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni.

8.)Szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedények ürítése során és a szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.


9.)Amennyiben a hulladékgyűjtő edényzet a Közszolgáltatónak felróható okból bizonyított módon megsérül, vagy kihasználhatatlanná válik, a Közszolgáltató köteles annak kijavításáról illetve cseréjéről saját költségén gondoskodni.


10.)A Közszolgáltató megtagadhatja a hulladék elszállítását, amennyiben az adott gyűjtő edényben veszélyes hulladéknak minősülő hulladékot talál.


11.)A Közszolgáltató köteles a közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes költségelszámolást készíteni, és azt az Önkormányzatnak benyújtani.


12.)A Közszolgáltató a közszolgáltatás ellátása mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységeket is folytathat, amelyeknek díját maga határozza meg.


13.)A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető, illetőleg korlátozható.

8.§


A közszolgáltatás kötelező igénybevétele


1.)Az ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni.


2.)A közszolgáltatásra vonatkozó szerződés a Közszolgáltató és az ingatlantulajdonos között a szolgáltatás igénybevételével jön létre.


3.)A helyi közszolgáltatás által ellátandó területre rendszeresített, szabványos gyűjtőedények típusát, minimális térfogatát és ürítésre való átadásának helyét a Közszolgáltató az Önkormányzat egyetértésével állapítja meg a keletkezett hulladékmennyiség és a gyűjtési, ürítési gyakoriság figyelembevételével.


4.)A bomló szerves anyagot tartalmazó hulladékot hetente legalább egyszer, illetőleg szükség szerint nagyobb gyakorisággal el kell szállítani.


5.)A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként legkevesebb 4 liter fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.


6.)A Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő méretű és számú gyűjtő edényt az ingatlantulajdonos saját költéségén köteles biztosítani. A 60, 120, 240 literes edényzetet az ingatlantulajdonos köteles megvásárolni, vagy tartósan bérbevenni.


7.)1100 és 5000 literes gyűjtőedény lakossági célú hulladékgyűjtésre kizárólag a Közszolgáltatótól bérelhető.

8.)Ha az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felé a valóságak meg nem felelő mennyiséget vagy adatot közöl és ennek folytán az átadásra kerülő hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja az átvett gyűjtőedény űrtartalmát, a Közszolgáltató – az ingatlantulajdonos megkeresésével egyidejűleg – jogosult a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő űrtartalmú edényre cserélni illetve cseréltetni az eredeti gyűjtőedény számát vagy űrtartalmát.


9.)A megvásárolt gyűjtőedények elhelyezéséről, pótlásáról, kicseréléséről, javításáról az ingatlantulajdonos, míg a bérbe vett gyűjtőedények esetében a Közszolgáltató köteles gondoskodni.


10.)Azok, akik közterületen közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély alapján olyan árusító, közszolgáltató vagy egyéb tevékenységet folytatnak, vagy kívánnak folytatni, amely a kötelező helyi közszolgáltatás hatálya alá tartozó települési szilárd hulladék keletkezésével jár, kötelesek a Közszolgáltatónak azt bejelenteni, és a Közszolgáltatóval – a közterület – használati hozzájárulás, illetve engedély alapján -  a közterületen végzendő tevékenység kezdetének és végének időpontjára, valamint a várható hulladék fajtájára, annak összetételére és mennyiségére figyelemmel szerződést kötni.

9.§


A közszolgáltatás kötelező igénybevételének szüneteltetése


1.)Szüneteltethető a közszolgáltatás – és a tulajdonosnak nem kell közszolgáltatási díjat fizetni – azokra a hónapokra, amelyek során az ingatlanon hulladék nem keletkezik – legalább 60 napig az ingatlanon senki sem tartózkodik – és a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt azt legalább egy héttel írásban bejelentett a Közszolgáltatónak.


2.)Ha a szüneteltetés 1.) bekezdés szerint feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos a Közszolgáltatónak 8 napon belül írásban köteles azt bejelenteni.


3.)Amennyiben a szüneteltetés ideje alatt a kötelező helyi közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy - az ingatlantulajdonos egyidejű értesítés mellett – a Közszolgáltató a hulladékot köteles elszállítani, a hulladék mennyiségének megfelelő díj felszámítása mellett, amelyet az ingatlantulajdonosnak meg kell térítenie a Közszolgáltató felé.

10. §


Hulladékok elhelyezése


A település szilárd hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását és hasznosítását a Közszolgáltató kizárólag az erre a célra kijelölt létesítményben végezheti.

11. §


A gyűjtőedények használata, kezelése, elhelyezése


1.)A település szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni, közterületen tartósan csak a közterület használatára vonatkozó engedély alapján szabad elhelyezni.


2.)Az ingatlantulajdonos köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.


3.)A gyűjtőedény elhelyezése nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat, és nem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.


4.)A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – zárt állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor a környezetét ne szennyezze, továbbá ürítésekor ne szóródjon, a gépi ürítést ne akadályozza.


5.)Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a saját tulajdonában lévő gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, valamint környezetének tisztántartásáról. Kivételt képez ez alól az 1100 literes és az 5000 literes bérbe adott gyűjtőedények fertőtlenítése, amelyet évente négy alkalommal a Közszolgáltató köteles elvégezni.


6.)A Közszolgáltatótól bérelt gyűjtőedények esetében a rendeltetésétől eltérő használata miatt keletkezett kárt az ingatlantulajdonos köteles megtéríteni a kár bekövetkeztétől számított 30 napon belül.


7.)A gyűjtőedényben elhelyezhető települési szilárd hulladék súlya:

a)60 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 14 kg

b)120 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 28 kg

c)240 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 55 kg

d)1100 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 250 kg

e)5000 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 1136 kg lehet.


8.)Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles továbbá az így okozott esetleges kárt megtéríteni.


9.)Tilos a gyűjtőedényben folyékony, mérgező, tűz-és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni (pl. bontási törmelék), amely veszélyeztetheti a begyűjtést, a gépjármű műszaki állapotát, az ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

12. §


Lomtalanítással kapcsolatos jogok és kötelezettségek


1.)Az Önkormányzat által évente egy alkalommal szervezett lomtalanítási akció lebonyolításáról a Közszolgáltató térítésmentesen gondoskodik.


2.)A hulladék elszállítását, ártalmatlanítását, illetve hasznosítását a Közszolgáltató végzi.


3.)A hulladékot az ingatlantulajdonos arra a helyre és olyan időpontban helyezheti ki elszállítás céljából, amelyet a Közszolgáltató előzetesen megjelölt.


4.)Közterületen az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

13. §


A hulladékkezelési közszolgáltatási díj meghatározására vonatkozó rendelkezések


1.)A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlan tulajdonosa a Közszolgáltató részére közvetlenül, vagy az általa megbízott díjbeszedő útján közszolgáltatási szemétdíjat köteles fizetni, amely magában foglalja a hulladékszállítás, hulladékkezelés és a hulladék ártalmatlanításának díját.


2.)A Közszolgáltató a közszolgáltatási díjmegállapítása érdekében részletes költségelemzést köteles készíteni.


3.)A Közszolgáltató hatékony működéséhez a települési szilárd hulladékra vonatkozó kötelező közszolgáltatással kapcsolatos költségeket, - külön meghatározva a szállítás, begyűjtés, ártalmatlanítás költségeit,- kell a díjkalkulációba megjelentetni.


4.)A Közszolgáltatási díjcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni a közszolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott, költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatást, a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező melléktermékek (pl. biogáz, komposzt), valamint a szelektíven begyűjtött hulladékok hasznosításából vagy hasznosítás céljából történő átadásból származó bevételt.


5.)Ha a közszolgáltatói díjat az Önkormányzat a Közszolgáltató által számított díjnál alacsonyabban állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában a Közszolgáltatónak köteles megtéríteni.


6.)A közszolgáltatásnak az Önkormányzat által elfogadott díja a Közszolgáltató által alkalmazható díj legmagasabb mértéke.


7.)A Közszolgáltató a közszolgáltatás ellátása mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységet is folytathat, amelyeknek díját maga határozza meg. A kötelezően ellátandó közszolgáltatás kereteibe nem tarozó más hulladékkezelési szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját szigorúan el kell különíteni, és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.


8.)A közszolgáltatási díjat az Önkormányzat egy éves időszakra állapítja meg. A Közszolgáltató minden év december 15-ig a következő évre vonatkozóan kezdeményezheti a díj felülvizsgálatát a közszolgáltatással kapcsolatos költségeinek – önköltségelemzéssel alátámasztott, a Képviselő-testület által elismert műszakilag indokolt fejlesztéseket is tartalmazó – változása mértékének függvényében.

9.)A háztartási szilárd hulladék elszállításához szükséges edényzet űrtartalmának megállapításánál a termelt hulladékok minimum 4 liter/fő/nap hulladékmennyiséggel kell figyelembe venni, az időszaki közszolgáltatási díjat az edényzet egyszeri ürítési díjának és az ürítések számának szorzataként kell megállapítani.

14. §


A hulladékkezelési közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések


1.)A lakossági ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a Közszolgáltató részére számla ellenében negyedévente, utólag köteles megfizetni. A számla átadása történhet postai úton, illetve megbízott útján, személyesen.


2.)Késedelmes díjkiegyenlítés esetében a Közszolgáltató jogosult a Ptk., illetve a szolgáltatási szerződésben rögzített kamat felszámítására.


3.)Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.


4.)Az ingatlan tulajdonosának változása esetén a közszolgáltatás díját a tulajdonosváltozás bejelentése hónapjának utolsó napjáig a régi, azután pedig az új tulajdonos köteles fizetni. A tulajdonosváltozást írásban kell bejelenteni a Közszolgáltatónak.


5.)Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltató a helyi közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésében az időjárás, vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon rendkívüli gyűjtőjárattal pótolta mulasztását.


6.)A tulajdonost terhelő hulladékkezelési közszolgáltató díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.


7.)A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a Közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettség elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére. Egy igazolt felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90 napot követően – a Közszolgáltató a felszólítás megtörténtének igazolása mellett a díjhátralékot az Önkormányzattól igényelheti.


8.)A szabályosan benyújtott igénylés alapján az Önkormányzat jegyzője intézkedik a díjhátralék és felmerült költségek behajtása érdekében.


9.)A behajtott díjhátralékot az Önkormányzat 15 napon belül köteles a Közszolgáltatónak átutalni. Amennyiben a köztartozás behajthatatlan, az Önkormányzat a behajthatatlanság tényének megállapítását követő 15 napon belül a díjhátralékot köteles a Közszolgáltatónak megtéríteni.

15. §


Elhagyott hulladékra vonatkozó rendelkezések


1.)Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg – ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.


2.)A közterületen elhagyott hulladék elszállításáról és hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a közszolgáltatás keretein belül a Közszolgáltató gondoskodik. A Közszolgáltatót a közterületről elszállított elhagyott hulladékért közszolgáltatási díj illeti meg, amelyet az Önkormányzat térít meg.


3.)Ha az elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, a költségviselő vele szemben a hulladékkezelés és az eljárás költségeit érvényesítheti.


4.)Az elhagyott hulladék elszállításával és ártalmatlanításával kapcsolatban az Önkormányzat jegyzője a Hulladékgazdálkodási törvény 30. § (3) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak szerint jár el. Az Önkormányzat jegyzője ellenőrzi a közszolgáltatás keretében történő begyűjtés szabályainak betartását.


5.)Az Önkormányzat jegyzője külön jogszabályban meghatározott esetekben hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult.

16. §


A közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékok elszállítása


1.)Az ingatlantulajdonos jogosult a Közszolgáltatónak, vagy más – az elszállításra jogosultságot szerzett – intézménynek, illetve szakvállalkozásnak a hulladék elszállítására irányuló megrendelését bejelenteni, ha az ingatlanán a helyi közszolgáltatás alá nem eső esetileg szállítható egyéb háztartási szilárd hulladék keletkezik, vagy ilyen hulladék keletkezése várható.


2.)Ha az ingatlantulajdonos az 1) bekezdésben foglaltakkal a Közszolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeiben történő megállapodás alapján a Közszolgáltató a megjelölt időpontra, vagy időtartamra a megjelölt mennyiségű és minőségű hulladéknak megfelelő gyűjtőtartályt, illetve hulladék gyűjtésére alkalmas más gyűjtőeszközt a tulajdonos rendelkezésére bocsátja, annak elszállításáról és ártalommentes elhelyezéséről a megállapodás szerinti díj ellenében gondoskodik.


3.)A lomtalanítás során a lakó által ki nem helyezett és el nem szállított, de egyébként annak hatálya alá tartozó hulladékot az ingatlantulajdonos saját maga – illetve külön díj ellenében, eseti megrendelés alapján az elszállításra jogosult szakvállalkozás, vagy a Közszolgáltató – is elszállíthatja, de köteles a kijelölt ártalmatlanító helyet igénybe venni.


4.)A hulladék szállítása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék a szállítás folyamán ne szóródjon el, illetve a környezetet ne szennyezze.

III.fejezet


Az ingatlanok és közterületek tisztán tartása


17. §


1.)A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.


2.)Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításról, síkosság-mentesítéséről, a szilád burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.


3.)Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.


4.)Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (személyéig) terjed.


5.)Az ingatlan előtti járda tisztán tartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi, és vendéglátó ipari egységek és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e.

Ez a kötelesség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.


6.)A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járda kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.


7.)Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni.

A felhintésre bomló, szerves anyagok nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőpoliszt) kell használni.

E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.

A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodnia.


8.)A járda és a közút síkosság mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

18. §


1.)A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztán tartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása- az ingatlan előtti szakaszra terjedően- az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.


2.)Járműbehajtók, átereszeinek építése, jó karban tisztán tartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.


3.)Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetésről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.


4.)A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz-és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

19. §


1.)Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.


2.)Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházások (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.


3.)Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkáltatónak úgy kell végezni az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.


4.)Közterületen építési, bontási anyagot a jegyző által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.


5.)Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda, stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

6.)Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezéséről számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervek vagy személyeknek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.


7.)Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

20. §


1.)Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnek, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.


2.)Ha bármilyen szállítmány fel vagy lerakásánál, köz - vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt fel vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

21. §


1.)A községben csak megfelelő műszaki védelemmel ellátott területen lehet járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. A talaj szennyeződése lakóházak udvarán sem megengedett.


2.)A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

22. §


1.)Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.


2.)Épületen (kapun, ablakon, stb.9 egyéb létesítményen lévő, idejétmúlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

23. §


1.)A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozó helyek beszennyezése tilos! A köztisztaság megóvása ás a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír, stb.) szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, vagy eldobni tilos.


2.)Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóban lehet elhelyezni.


3.)Aki közterületet, kiránduló-helyeket, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezni, köteles annak megtisztításáról gondoskodni.


4.)Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz vagy magánterületen fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!


5.)Az állattartással kapcsolatos közigazgatási feladatokról külön rendelet rendelkezik.


6.)Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a Tiszalökön működő állati hulladék befogadó telepre szállítani. Közúton történt állat elhullását, ha annak tulajdonosa ismeretlen a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

24. §


1.)Vállalkozói tevékenységet ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!


2.)Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztán tartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

25. §


1.)Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.


2.)A település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

26. §


1.)A járdásról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se gyalogos, se gépjármű a forgalmat ne akadályozza.


2.)Tilos az összerakott hó elhelyezése:

-a gyalogos közlekedési útvonalon,

-az útkereszteződésben,

-az útburkolatban,

-a kapubejárat előtt, annak szélességében,

-a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

-a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.


3.)A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.


4.)A hó eltakarítás az ingatlanok előtti szakaszra terjedően az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának a kötelessége. A közterületen a hó eltakarítást az Önkormányzat végzi.


III.fejezet


Levegőtisztaság védelem


Az avar, kert és háztartási hulladék nyílttéri égetése


27. §


1.)Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, ahogy az az emberi egészséget és környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.


2.)Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).


3.)A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.


4.)A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

5.)A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.


6.)A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.


7.)A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.


8.)Háztartási hulladék nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos!

III.fejezet


Vegyes és záró rendelkezések


A közszolgáltatás igénybevételének és teljesítésének ellenőrzése


28. §


A település szilárd hulladék gyűjtésével, elszállításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos szolgáltatást a

            - Felső-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

            - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

            - Szorgalmatos Község Polgármesteri Hivatal

jogosult ellenőrizni.


29. § [2]


Szabálysértés


30. §


Hatálybalépés


1.)Ez a rendelet 2003. november 21. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.


­ 31. § [3]


Jogharmonizációs záradék


E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. Irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.





[1]

Módosította a 3/2013. (II.15.) önkormányzati rendelet

[2]

Módosította a 9/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet

[3]

Módosította a 8/2009.(IX.30.) önkormányzati rendelet

Mellékletek